Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-08-26 / 34. szám

István, Pupp István, Pikó Károly, Dávid Endre, Szilágyi János. — Pénzbeli jutalomra érdemesittettek: Leszith József 2 frt, Gut Ádám 2 frt, Macskácsi József 2 frt, Özvegy Mihály 5 frt, Nagy Sándor 2 frt, Klink Jakab 2 frt, Lörinyák János 2 frt, Szodt Károly 2 frt, Mészáros János 2 frt, Vékus Mihály 2 frt, Kvasz János 2 frt, Ullmandinger Endre 2 írt, Csordás Mihály 2 frt, összesen egyet 5 írttal, és 12-őt 2 írttal jutalmazva igyekezetüket. — Névery János Páriában élő gyulai iparos ifjú női Íróasztala és Kohn József szintén Párisban élő gyulai iparos ifjú kocsilámpái tekintetében a bizottság azt határozta, hogy ezen külföldön élő hazai ifjak buzdítása, szorgalomra serkentése czéljából egyrészt kiállított tárgyuk becses voltuknál fogva, másrészt de kivált a miatt, mert nevezettek a gyulai iparos ifjúsági egylet kiküldöttjei s ezen egyletnek beltagjai soron kívül arany éremmel tünteti ki.

II. csoportban dijaztattak a következő szabómunkák :

1. Aranyéremmel: Szekeres József, Mihálik Pál, Tokodi János, Brusó Péter, ifj. Megyelka Péter, Olasz István, Gubár Péter, Molnár István, Geszler Ferencz. 2. Ezüstéremmel: S/lavik Pál, Nagy Lajos, Moldován Ferencz, Gu- lás András, Klein Miksa, Kiss Gábor, Fábián János, Juhász József, Lehoczky Sámuel, Milcsók Géza. 3. Bronzéremmel: Bruck György, Tonka György, Schwartz Hermann, Alt Sándor, Ruck András, Füleld Imre, Szabó Lajos, Michnai Endre, Szikora Pál, Harangozó József, Tornán György, Szász, Gregus János, Ruttinger József, Gyarmati Imre, Virág Mátyás, Faur István, Bán Lajos, Kapus János, Vizi János, Taubner Alajos, Hurm József, Szűcs János, Csikai József. 4. Arany pénzzel: Salamon Elek, Eisele János, Szarnák Dezső, Pittner János, A goes Lajos. 5. Ezüst pénzzel: Hegedűs János, Harkó Lajos, Szabó Sándor, Ugrai József, Viola Gáspár, Pető László, Gebhardt Pál, Dávid Gézé, Borsi Gergely, Kukla János, Molnár Dániel.

III. csoportban dijaztattak a következő bőr-ipar munkák.

1. Aranyéremmel: Hugner B’lórián, Naszvadi Mihály, Dányi Ferencz, Néveri Károly, Pöller István, Czengerer Mihály, Szilágyi Samu, Pataky Tamás, Albert Mózsi, Hegedűs Ferencz, Asztalos János, Kovács János, Molnár Károly, Berbekutz János, Berbekutz Döme. 2. Ezüst- éré m m-e l: Szabó József, Seemann János, König Miklós, Szatmári Béla, Sánta Sándor, Horváth János, Rácz József, Gadó Gyula, Papp József, Boros Sándor, Németh István, Haraszt Lajos, Bella Mihály, Lakatos Pál, Máté András, Filó Lajos, Heinhübel Pál, Miesny Lajos, Rusznyák Pál, Ha- luska András, Szűcs Gyula, Urszedán János, Dé- zsy Károly, Fuhry Károly, Szentes István, Kulcsár Gyula, Petik Ferencz, Malolla Péter, Majláth Antal, Fülep Mihály, Blascsik Pál, Zajácz György, Szilágyi János, Czerhauer Lajos, Drágos István, Tóth József, Kolofon Pál, Moldován János, Molnár Lajos, Elefánti Jakab, Balázs Mózes, Köncz Al bért. 3. Bronzéremmel: Németh József. Karkcsz János, Mohácsi Ambrus, Juhász Gergely Varga Márton, ifj. Szabó János, Czimmermnn An tál, König Miklós, Vandra Ferencz, Frinda Ferencz, Juhász Gergely, Járdek Lajos, Molnár József, Rótli Samu, ifj. Fali Károly, Gadó Gyula, Gerhes György Halles János, Papp Károly, Rácz József, Kresko Imre, Rácz József, Kinpán József, Vietorisz György, Gyuhó János, Bloz István, Hodlik János, Valentin Mihály, Szokolay Lojos, Honn János, Balta János, Morvay János, Paksi Sándor, Schiller Pál, Gere- benics Mihály, Biró György, Góg István, Klenoczky Mihály, Puskás Imre, Dániel János, Sreohpoch Johann, Opomp Antal, Klinkovics István, Szilágyi József, Erdei Pál, Dézsy János, Kulcsár János, Szűcs János, Falusy Imre, Morgovay Péter, Kakos István, Bognár Gyula, Nagy Sándor, Katona Sándor, Vei.-zmann István, Máté Lajos, Drabán János, Karkes János, Rózsó Ferencz, Tubulka Ferencz, Báthori Mihály, Feronczy Károly, Fellmann József Maksay László. IV. Ezüst forinttal: Laza Antal (2), Juuászka István (2), Bagaty Péter (2), Brochy Károly (5), Czukár István (2), Németh Istváu (2), Szilvásy József (2), Szabados László (5).

IV. csoportban dijaztattak következő művészeti

tárgyak :

1. Müller Pál soron kívül dicsérő oklevelet, szolnoki ipartársulat dicsérő oklevelet, aradi ipartársulat dicsérő oklevelet, Mann Izidor dicsérő oklevelet. 2. Arany érmet: Seszták J. Kolozsvárit.. 3. Bronz érmet: Rortz Dániel, Schillinger Zsigmond, Karscha János, Kiss Károly, Auer Jakab, Gróh Mihály, Harsányi László. 4. Arany pénzt: Balog Józef (3 db.), Csánky József (1 db.)

Levelezés.

Békés-Sz.-András, aug. 24. 1883.

Bitang faiskola. Békés-Sz.-Andráson van két hold faiskola, moly a szarvasi közig, szolga- biró ur elnöklete alatt tartott gyűlésen, a községi elöljáróság közmegegyezével szerződésileg

nekünk alólirott néptanítóknak adatott át az 1878-ik év tavaszán, oly nyilvános kikötés mellett, hogy valláskülönbség nélkül tartozunk a népiskolai növendékeket a kertészetre oktatni, mely fáradozásainkért a fákból befolyó jövedelemnek jj része a mienk, || része pedig a faiskola alapé. A szerződésben világosan ki van téve, hogy a községi elöljáróság köteles körülárkol- tatni minden évben a faiskola területnek ‘/10 részét felrigorizáltatni, kútat ásatni, csőszt tartani.

A kezelésünk alatti faiskolában van jelenleg több mint 1000 különféle ótás és ezerekre menő facsemete s mégis fájdalommal kell kinyi— latkoztatniok, hogy az elöljáróság épen semmit nem tesz; sem nem rigorizáltat, sem körül nem árkoltatja, sem kutat nem ásat, sőt mi több, 3 év óta minden felügyelet nélkül — csősz nem lévén — ki van téve úgy az emberek, mint más állatok szabad pusztításának; szóval, teljes bi- tangságban van. Az árkot nélkülöző csősz nélküli faiskolában szabadon, minden akadaly nélkül pusztitnak úgy az emberek, mint más állatok. Libáknak, disznóknak, teheneknek, lovaknak szolgál legelőül ugyannyira, hogy fáj az ember lelke, ha látja, hogy legszebb ótványaink ily durván kitördeltetnek, megsemmisittetnek, el- pusztittatnak, s nincs senki, ki szem előtt tartsa, hogy mily kiszámithatlan veszteség ez az utókorra ! nincs senki, ki e jeruzsálemi pusztítást elénk ábrázoló rombolástól faiskolánkat megóvni igyekezzék. Éhez járul még az is, hogy a kormány által kisajátított 700 □ öl földben levő 127 db. fáért.a faiskolakezelők épen semmi kárpótlást nem kaptak.

Ha több évi fáradozásainknak gyümölcsét nem sajnálnánk, mi is úgy tennénk, mint községi elöljáróink, tudniillik oda engednénk a végpusztulásnak, de ennyi sok o'tványt és több ezerekre menő facsemetéket a pusztulásnak engednünk át — valóságos bűnnek tartanánk, s igy tűrünk, várunk még, mig valahonnan orvoslás érkezik. És épen azért szólaltunk fel hírlap utján, hogy a felettes hatóság ez által megtudván a békés-sz.- andrási faiskola szánalomraméltó helyzetét, — 8 miután mi a körülményekhez képest kötelezettségünknek eleget tettünk, — a községi elöljáróságot is kényszerítse kötelessége teljesítésére. Ha pedig e felszólalásunknak semmi sikere nem lenne, ha felülről nem tétetik semmi intézkedés a fniskolaügyben, az esetben kénytelenek leszünk a nagyméltóságu minisztériumhoz felterjesztendő jelentésünkben kijelentőm azt, hogy ily körülmények közt kénytelenek vagyunk a faiskolát odahagyni, hadd teljék kedve községi előljáróiuk- nak abban, hogy a faiskola disznó, tehén, liba legelővé válik. Minket ekkor nem sújt a felelősség terhe, mert megtettünk mindent a mit lehetett, de jóakaratu törekvésünk, az elöljáróság semmit nem tevésén hajótörést szenvedett, sújtsa a felelősség terhe elöljáróinkat.

Mi felette csudálkozunk azon, hogy az éven- kint beadni szokott rovatos kimutatásban leírtuk a faiskola helyzetét., s mégis a felettes hatóság ez ügyben épen semmit nem intézkedett.

1876-ik ev őszén olvastuk a lapokból, hogy a jász-nagy-kun-szolnokmegyei alispán oly rendeletét adott ki a községi elöljáróknak, hogy a mely községben 1877-ik év tavaszára faiskola helyiség nem lesz kimutatva, ott az elöljáróság 50 forint pénzbírságra lesz büntetendő. Ha tehát az az elöljáróság 50 forintra büntetendő, mely faisko lát nem állít elő, önkénytelenül az a kérdés merül fel előttünk : „h á t az az elöljáróság, mely a meglevő és pedig ótványok- kal s facsemetékkel ellátott fais kólát bűnös közönyösséggel elpusztulni, disznó-, libalegelővé változtatni engedi, miféle büntetésre érdemes? Feleljen erre a közvélemény.

Vajha a felettes hatóság e tárgyban mielőbb megtenné a kellő intézkedést, hogy igy megmentené a faiskolát a végpusztulástól. Táplál bennünket a remény, hogy a megyei hatóság nem nézi behunyt szemmel a faiskola elhanyagolt helyzetét I Vajha felszólalásunk ne lenne pusztában elenyésző hang.

Zih Károly,

Nyíri Bálint,

ref. tanítók s faiskola kezelők.

Ta-n.-ö.g'37-.

Iskolai értesítés

a „békés-gyulai polg. leányiskola-fentartó társulat“ által az 188*^. tanév elején megnyitandó polg. leányiskola tárgyában.

A fennevezett társulat egy négyosztályu, ma gyár tannyelvű, valláskülönbség nélküli polg. leányiskolát az 1868. XXXVIII. t.-cz. idevágó szakaszaihoz és a helyi viszonyokhoz alkalmazottau felállítani és fentartani elhatározván, — erre nézve az engedélyt a belügyminiszternek 49361 számú leiratában meg is nyerte —van szerencsénk az érdekelt t. szülőket arról értesíteni, hogy f. évi aug.

25- -31-ig a beiratás iránt a polg. fiiskola igazgatói irodában naponkint d. e. 10—12 óra közt Pivár János igazgató urnái jelentkezni szíveskedjenek.

iskolai év elején megnyitandó első osztályban a következő tantárgyak fognak előadatni:

1. Vallástan hetenkint 2 órán;

2.

Magyar nyelvtan

— :----J

he

tenkint 4

órán;

3.

Német „

n

2

4.

Földrajz

i»

2

D

5.

Számtan

5

6.

Természetrajz

jf

2

n

6.

Női kézimunkák

n

6

8.

Szépírás

0

2

9.

Rajzolás

n

3

10.

Ének

n

2

11.

Franczia nyelv,

12. Zene;

; mint rendki

vüli tantárgyak.

A tantárgyak terjedelmére vonatkozó f egyéb felvilágosításokkal a beiratás alkalmával az igazgató készségesen szolgál. A tanítások legkésőbb okt. 1-én fognak az idén kezdődni, mivel az iskolai heiyiség csak akkor lesz elfoglalható.

A felvételre nézve irányadó a. nm. vallás- és küzokt. m. kir. miniszter 1879. évi szept. 12 éu kelt 25409. sz. rendelete, mely szerint:

„A polgári iskola első osztályába szabályszerűen oly tanuló léphet be

a) ki legalább életének 9-ik évét betöltötte;

b) kinek az elemi (nép) iskola negyedik osztálya szamara k:szabott tantárgyakban elegendő jártassága van s ebbeli ismereteit e végre elrendelt felvételi vizsgálat utján igazolja.“

A felvett növendékek részéről a következő dijak fizetendők: beirásdij 1 frt, tandíj hónapon- kint 4 frt.

Az intézetben tanítani fognak a polg. fiúiskola tanerői és egy polg. iskolákra képesített tanítónő ; a franczia nyelv is mint rendkívüli tantárgy fog tanittani.

Gyula, aug. 24. 1883.

Dr. Kovács István, a társ. elnöke.

Kovalszky József, jegyző.

Értesítés.

A békés-gyulai négyosztályú s államilag segélyezett községi polgári fiúiskolában az 1883/4-ik iskolai év f. év szeptember hó 1-én veendi kezdetét ; és pedig szept. 1—3 és 4-ikén a beírások eszközöltetnek a polgári iskola igazgatói irodájában naponként délelőtt 8— 12, délután 2—4 óráig. Szept. 5-én d. e. 8—12 óráig a javító és magán- vizsgálatok, d u. 2 —4-ig a felvételi vizsgálatok tartatnak meg. Szept. 6-án reggeli 9 órakor le- end az iskolai év ünnepélyes megnyitása, s a tanítások azonnal megkezdetnek.

Midőn ez értesítés a t. szülék és gyámok becses figyelmébe ajánltatnék, egyúttal tájékozásul álljanak itt a következők:

1. A polg. fiúiskola első osztályába csak élőtök 9-ik évét már betöltött oly növendékek vétetnek fel, a kik az elemi iskola 4-ik osztálya számára kiszabott tantárgyakban elegendő jártassággal bírnak, s ebbeli ismereteiket az e végre elrendelt felvételi vizsgálat utján is képesek igazolni. Az életkor hiteles születési bizonyitvány- nyal (keresztlevél) igazolandó, s ha nyilvános elemi iskolából jön az illető, a 4-ik osztály elvégzéséről szóló bizonyítványt a beiratáskor előmutatni köteles.

2. A polg. iskolába lépő tanuló bármely nemzetiséghez tartozzék, köteles a magyar nyelvet is tudni annyira, hogy a törvény által ezen iskolában elrendelt magyar nyevi oktatásban fennakadás nélkül részt vehessen.

3. A polg. iskola négy alsó osztályából átléphet a tanuló a középtanoda (gymnasium és reáliskola) megfelelő osztályába. Ha gymnasiumba kívánja magát felvétetni, köteles a latin nyelvből az illető osztályban megkivántató jártasságát vizsgálat utján bizonyítani. Ha reáliskolába lép, köteles a franczia nyelvből vizsgálatot tenni.

4. A polgári iskola negyedik osztályát bevég- zett tanuló, ha szakiskolába akar átmenni, átmehet : a) a tanitoképezdébe, b) a kereskedelmi iskolába, c) a középipartanodába, d) az országos minta- raiztanodába, e) a cs. kir. hadapród iskolába vizsgálat letétele nélkül.

5. A polg. iskola hat osztályát, tehát az egész polg. iskolai tanfolyamot bevégzett tanuló előtt következő utak állanak nyitva : alkalmaztathatja magát fogyasztási adószedői, ellenőri és tiszti, sótárnoki, ellenőri, mázsatiszti és hivataltiszti, várni, pénzügyöm, dohányárudai, raktári, lottó- és bélyegzőhivatalra, a minisztériumoknál számtiszti, a megyéknél segéd- és kezelői állomásokra; vasúti gyakornokságra, a postai és távírdái kezeld szolgálatra ; továbbá ipari, kereskedelmi, birtositö társulatoknál, pénzintézeteknél; végre bocsátható községi jegyzői vizsgálatra. Ha pedig a 6 osztály bevégzése után még tovább is tanulni akar, átléphet a gazdasági, erdészeti, állatorvosi középintézetekbé.

6. A beiratásra minden növendék atyja, anyja vagy gyámja kíséretében, személyesen tartozik jelentkezni a fent kitett idő alatt. Később jelentkezők csak az iskolaszék engedélyével vehetők fel.

7. A beíráskor minden növendék I frt be- irási, 50 kr. ifjúsági könyvtári s 20 kr. értesités- dijat, ezenkívül ha latint is tanul 2 frt, ha nem tanul 1 frt tanszerpénzt, nemkülönben a félévi tandijat 2 frt 50 krban tartozik előre lefizetni. E nélkül senki beirt növendéknek nem tekintetik.

A szegénységöket hatóságilag igazoló jóigyeke- zetü növendékek az iskolaszékhez folyamodhatnak a tandíj elengedéséért; de a felsorolt többi dijakat ezek is kötelesek a beírás alkalmával lefizetni. Végre

8. a beírást, valamint az igazgatói teendőket, a f. évi szept. 1-től számított három iskolai even át, az iskolaszék 1878-ik évi végzése értelmében, a sorrend szerint következő Finta Ignácz kartársam fogja végezni.

B. Gyulán, 1883. aug. 25-én.

Homolya István, polg. isk. igazgató.

A budapesti állami középipartanodá- bau (VIII. kér. bodzafa-uteza 28. szám) a beiratások szeptember hó elején kezdődnek és 15-ig tartanak.

Az intézetbe rendes tanulókul felvétetnek :

1. Azok, kik az iparos tanulók számára szervezett iskola három évi tanfolyamát bevégezték s legalább is jó osztályzatú bizonyítványuk van.

2. A polgári iskola, gymnasium, vagy reáliskola négy alsó osztályából jó sikerű bizonyítványt nyertek.

3. Iparos segédek és mindazok, a kik a kívánt előkészültséget felvételi vizsgálat utján bizonyítják.

Azon tanulók, a kik valamelyik középiskola négy alsó osztályának elvégzése után lépnek az intézetbe, jogosítva vannak az egy évi önkéntességre.

Értesítés. A békési helv. hitv. egyház

VI. osztályú gymnasiumában az l883/4-ik tanév szeptember 1-én kezdődik. A beiratások, felvételi- és javító vizsgálatok szeptember 1—5-ig tartatnak, 6-án az iskolai év ünnepélyes megnyitása után a tanítás megkezdődik.

Kelt Békésen, 1883. augusztus 21.

___________ Az igazgatóság.

Ért

esítés. A gyulai izr. nyilvános 5 oszt. fi- és leányiskolában az 1883/4-ik tanévi beírások folyó hó 26 án azaz vasárnapon délelőtt 9—12, és ugyanaz nap délután 3—5-ig fognak megtörténni: miről a t. szülők és gyámok tisztelettel értesittetnek.

Gyulán, 1833. augusztus 22-én.

Az iskolai elnökség.

Újdonságok.

Lapunk mai számát rendkívüli beosztással és fél iv melléklettel veszik tisztelt olvasóink. A vándorgyűlések és kiállítások s a hozzáfűződő ünnepélyek részletes s lehetőleg terjedelmes leírása kellőleg indokolják a rendkívüli beosztást, amiért s több rendes rovatunk hiányáért különben előfizetőink szives elnézését kérjük.

A megyei állandó választmány — a közgyűlés tanácskozási tárgyait előkészítendő — szeptember hó 1-én tartja ülését a megyeház kistermében.

Gróf Apponyi Albert a kiállítási ünnepélyek lezajlása után f. hó 21-kén Csabára utazott, ahol a polgári leányiskola ülésén elnökölt,

23-án és 24-én pedig Gyuláról Kis-Jenőre, s onnan Nagy-Pélbe utazott az arad-békésmegyei egyesített Köröstársulatok elnöki tisztében a Fehér- Körös töltéseit vizsgálván meg. 24-én este visszajött Gyulára s tegnap reggel Wenckheim Frigyes gróf látogatására Kígyósra utazott át. Apponyi Albert gróf különben — értesülésünk szerint — pár hetet gerendási birtokán fog tölteni, és csak az országgyűlési ülésszak megnyíltával fog a fővárosba költözni.

Az iparos ifjúsági egyletszövetkezet tagjai küldöttségileg tisztelegtek B e 1 i c z e y István főispánnál és Jancsovics Pál alispánnál; a küldöttség szónoka felhívta figyelmüket a vándorgyűlésre és kikérte egyszersmind támogatásukat a hozandó határozatok végrehajtására nézve. A küldöttség mindkét helyen igen szívélyes fogadtatásra talált.

Az iparos ifjúsági egylet a kiállításra ötszáz darab igen csinos kiáll itási emlékérmet veretett, melyek az utolsó darabig cladattak a kiállítási pénztárnál, úgy hogy hétfőn délután már egyetlen egy példány sem volt látható. Az ezüs- tözött érem egyik lapján „Gyula városa 1883.“ körirattal a város czimere (Szűz Mária kép) ékeskedik, másik lapján pedig következő felírás olvasható : „Iparos segédek és tanonezok országos munkakiállitása Gyulán 1883.“

A kiállítási ünnepélyek alatt következő hírlapok voltak levelezők által képviselve: Egyetértés, Pesti Napló, Budapest, Pesti Hirlap, Alföld, Debreczen, Debreczeni Ellenőr, Debreczen- Nagy-Váradi Értesítő, Alföldi Iparlap (Szeged) Magyar ipar, Maros, Szolnoki Hiradó, Magyar Polgár, Ellenzék, Kolozsvári közlöny, Al-