Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-12-30 / 52. szám
szabadságot, hogy őt zászlónk alá fogadjuk. Előbb ugyanis biztosítani kell az ország fenniaradását, hogy azután annak szervezéséről gondoskodhassunk. De béke idején, mikor a különböző osztályok s érdekek egymással szemben állanak, az ország lüggetlenségének hangoztatása magában nem elég, kell hogy az átalakítás módjára, a.haladás útjára nézve is egyetértés uralkodjék azok között a kik egy zászló alatt kívánnak működni. E nélkül a küzdelem, melynek csak kifelé lenne szabad nyilvánulnia, a csapat belsejében tör ki s azt mozdulataiban, haladásában megbénítja. A „Békés“ mindazon czélokat, a melyek hitvallásunkat képezik, keretéhez képest szem előtt tartotta, nem habozván megküzdeni népszerű előítéletekkel is, s a mellett a vidék, a megye s a községek érdekeit is szolgálta, a miért és mert hangja is I tisztesség szabályainak megfelelt, nem csak az eddigi pártolást megérdemelte, hanem mert irányát tovább folytatni ígéri s uj erőfeszítésre vállalkozik, még nagyobb támogatásra méltó. Remélem annáltogva, hogy elvbarátaink minél nagyobb méltánylásban fogják részesíteni, annyivei inkább, mert a jövő évben megejtendő képviselő- választások szempontjából is e lapnak nemcsak fennállása, hanem elterjedése, s megerősödése vajmi kivánatos. Midőn e sorokat minden felszóllitás nélkül intézem önhöz t. szerkesztő ur, s kérem, hogy azokat becses lapjába felvenni szives legyen, boldog újévet kívánva, tisztelettel maradok: őszinte elvbarátja Irányi Dániel. Békésmegye közgyűlése 1883. évi deczember hó 28- és 29-ikén. Elnöklő főispán ur 9 óra után a gyüléste- rembe lépvén, az egybegyült nagyszámú bizottsági tagok által lelkes éljenzéssel fogadtatott, a csend helyreáltával hatásos szavakban vázolja a megye bizottságának fontos feladatát a holnapi napon megejtendő tiszt újításon s megnyitva a gyűlést, figyelmezteti a jelenvoltakat, miszerint a választásnál nem egyéni rokonszenv, vagy ellenszenv, hanem egyedül a képesség és jóakarat által előmozdítandó megye közjavára irányuljon a főfigyelem | | mert meg van győződve, hogy a megye közönsége is igy érez, őszinte szívvel üdvözli azt. A gyűlés első tárgya :a kijelölő válás z t m á uvy megalakítása lévén, ebbe a bizottsági tagok által megválasztattak : Zsilinszky Mihály, Mikolai István, Kuczkay János. Főispán ur által kineveztettek: Ambrus Lajos, Novák Kamill, Tatay István, ügyészi helyettes : Jantsovits Emil, A közig, bizottság tagjaiul a jövő évre megválasztattak : Havjár Dániel 165, Kalmár Mihály 152, Ambrus Lajos 150, Keller Imre 140, Szucsu Béla 123 szavazattal. Közp. választmányba választattak : Ambrus LajoB, Szigethy Lajos, Ladies György, Márki Lajos, Moldovány Gyula, Jantsovits Emil, Keller Imre, Kövér László, Nagy Károly, Német József, Tatay János, Mikolai Mihály, if. Jancsovies Pál, Ormos János, if. Hegedűs Mihály, Németh Lukács. Állandó választmány, következőleg alakult meg: Alispán, eluök, Ambrus Lajos, Kalmár Mihály, Hoffmann Mihály, Ormós János, Ladies György, Koller Imre, Jantsovits Emil, Szigethy Lajos, Ferentzy Alajos, Kertay Zsigmond, Party Ferencz, Szombathelyi Gyula, Nagy Károly, Góndöcs Benedek, Nénieth_J.ózsef, Dobay János, Kövér László, Dr. Kovács István, Schröder Kornél, Eördögb Lajos, Szucsu Béla, Vidovszky János, Zsiliuszky Mihály, Mikolay István, Terényi Lajos, és a tiszti ügyész. Bókésmegyei kórházi bizottság 6 évre: Ambrus Lajos, Szigethy Lajos, Ferentzy Alajos, Ormós János. Községjegyzői szigorlati ta, gok Óévre: Alispán, Elnök, Kalmár Mihály, Szombathelyi Gyula, Nagy Károly, tiszti ügyész, Ladies György, Márki Lajos, Popovits Jusztin, kir. adófelügyelő, ifj. Jaucsovics Pál, Eudreffy Károly, Szemián Sámuel, Bán Károly. Közegészségügyi bizottság 6 évre : Kalmár Mihály, Ormós János, Végh József, Ferentzy Alajos, Fridi ich Mihály, Popovits Jusztin, Sánta János, Petrovics János, Stiaszny Miksa, Hofier Sámuel, Dubányi János, Kovács István, Hajnal István, Réthy Pál^Chrisztó Pál, László Elek, Télessy József, Badics Élek, Varságh Béla, Farkas Béla. Statistikai bizottság 6 évre, a tisztviselőkön kivül: Szmetán Fülöp, Scheer Konrád, Göndöcs Benedek, Ferentzy Alajos, Haan Lajos, Ririleszku Péter, Tatay István, Horváth János, Szucsu Béla, Mokry Sámuel, Stojanovics Gyula; Bartóky László. Népnevelési bizottság 6 évre: Göndöcs Benedek, Ferentzy Alajos, Keller Imre, Papp Mihály, Pivár János, Plank Alajos, Zsilinszky Mihály, Horváth János, Haan Lajos, Dr. Frey Lipót, Grócz Béla, Bonyhai Béni, Török Gábor, Széchényi Lajos, Szabó János, Németh Karolyi Schaffer Lipót. Scontralis számonkérő szék I évre: Főispán elnök, Alispán alelnök, Főjegyző, Tiszti ügyész, Árvaszóki elnök, Ambrus Lajos, Kalmár Mihály. Árlejtező bizottság: Alispán elnök, Tiszti ügyész, Föpénztárnok, Számvevő, Ál lattenyésztő hivatal, Göndöcs Benedek, Ormós János, Ferentzy Alajos, Szabados József. Igazoló választmány egy évre: Göndöcs Benedek, Keller Imre, Party Ferencz, Szigethy Lajos. Bíráló választmány 3 évre : Kalmár Mihály, Vilim János, Nagy Károly, Hajnal István, Terényi Lajos. Községjegyzöi nyugd ij intézeti alap igazgatói választmány: Alispán elnök, Ambrus Lajos, Ladies György, Party Ferencz, Popovics Jusztin, Szombathelyi Gyula, Szemián Sámuel, Bán Károly, Kéry Elek. A főispán a közgyűlést — figyelmeztetésével annak, hogy a holnapi Dapon mentül nagyobb számmal jelenjenek meg a bizottsági tagok — berekeszti. A tisztújitás (deczember 29.) A megyei székház nagy terme, újáépitése óta egyetlen egyszer sem fogadott magába oly nagyszámú közönséget, mint a választás napján. Bizottsági tagok háromszázon felül voltak jelen, oly szám, aminöt egyetlen közgyűlésen sem volt alkalmunk feljegyezni, hat évvel ezelőtt sem, noha az akkori tisztújitás a mainál sokkal érdekesebb lefolyású volt. A karzatot varosunk hölgykoszorújának legdíszesebb virágai ékesítették, s túlnyomó részök folytonos kitartást tanúsított a végtelennek mutatkozó névszerinti szavazás áradattal szemben. A terem 9 órakor zsúfolásig megtelt. Janes o v i c s Pál alispán meleg hangon mondva köszönetét a megyei közönségnek 17 éven át iránta tanúsított bizalmáért saját, valamint összes tisztviselőtársai nevében lemond állásáról s a lemondás képviseletéül leteszi a vármegye pecsétjét és a pénztár kulcsait. Riadó éljenzések jelezték, hogy a bizottság az alispán lemondását csupán kötni ességszerű formulának tekinti, s hogy a lemondás által az alispáni állást üresnek, annak mikénti betöltését pedig kérdésesnek nem tartja. Boliczey István főispán egy küldöttség által a közgyűlésbe meghivatván, szintén harsány éljenzések közt foglalta el elnöki székét, előterjesztve a kijelölő bizottság munkálatait. Alispánnak egyedül Jancsovies Pál jelöltetett, s az őszinte kegyelet s tisztelet meghatóan nyilvánuló jelei közt kitörő lelkesedéssel s szűnni nem akaró éljenzéssel egy szívvel egy- hanggal választatott meg. Az ősz alispán a kitörő lelkesedés és az általános szeretőt ily cclatans nyilvánulásátó) láthatólag meghatva benső indulattal eltojtott hangon szívéből mondott köszönetét az ismételten belé helyezett osztatlan bizalomért; hangsúlyozta, hogy valamint a múltban, úgy a jövőben is a megyei közönség jól felfogott érdeke lesz működésének irányadója; köszönő szavai a megyei bizottság ismételten kitörő általános éljen kiáltásai közt hangzottak el. Ezután szintén osztatlan lelkesedés mellett egyhangúlag megválasztattak : főjegyzőnek : Márky Lajos, árvaszéki elnöknek: Nagy Károly, ügyésznek : Oláh György ügyvéd, főorvosnak: dr. Kovács István, föpénztámoknak: Party Ferencz, főszámvevőnek: Szombathelyi Gyula, gyulai szolgabirónak: Endreffy Károly. Az első szavazás a csabai szolgabirói állás betöltésénél rendeltetett el; két szavazatszedő küldöttség működött, az olsőnek tagjai voltak Szeberényi Gusztáv superiutoDdens elnöklete alatt Ormós János, Lehóczky József és Péter András, — a másodiké Göndöcs Benedek apát elnöklete alatt Zsilinszky Mihály, Tatay János és-K u c z k a y János. A szavazás rendkívüli érdeklődés mellett nagyon érdekes lefolyású volt. Eördögh Frigyesre szavazott az orosházai békési, gyulai és szeghalmi járás zöme, — mig Sztraka György mellett a csabai, szarvasi és gyomai járások többsége sorakozott; a többség eleinte Sztrakáé volt, a szavazás folyamán azonban a különbözet mindég kisebb lett, s végül a tisztviselők szavazata a mérleget egészen Eördögh javára nehezítette. A két küldöttségnél együttesen beadatott 295 szavazat ebből Sztraka nyert 144-et, Eördögh Frigyes lől-et s igy utóbbi hét szavazattöbbséggé lett csabai szolgabirónak megválasztva. A szavazás eredményét a nyertes párt lelkes híve kitörő örömmel és szűnni alig akaró harsáuy él jenzéssel fogadták. Eme szavazással azonban — parlamentarii kifejezéssel élve — a tisztújitás elérte a „v i 11 magaslatát“, mert azontúl — noha a névszerinti szavazás még több ízben lett elrendelve, f egynémelyike nagy érdeklődést is keltett, de minthogy kimenetelüket mindig biztosan lehetett előre megállapítani — a további választások nyugodtan mondhatni lanyhán folytak le. Megválasztattak : békési szolgabirónak : Terényi Lajos, szarvasi szolgabirónak: Salacz FerenCZ, orosházi szolgabirónak : Eördögh Lajos, szeghalmi szolgabirónak ! Kovács Mihály, mindnyájan egyhangúlag, gyomai szolgabirónak : Debreczeni Endre, 185 szavazattal Kicsmárik 74 szavazata ellenében ; árvaszéki ülnököknek : Németh József és (Jjfalussy Dezső, árvaszéki jegyzőnek: if. Jancsovits Pál, alorvosnak: Dr. Dubányi János, első aljegyzőnek : Szemián Kálmán, másod aljegyzőnek : Fábry Sándor 194 szavazattal Aszalay Gyula 61 szavazata ellenében, alpénztárnoknak : Körös Kálmán, alszámvevőknek : Bandhauer György és Kiss Gyula, állatorvosnak: Petrovics János, gyulai segédszolgabironak: Kövér László, csabai segédszolgabiróuak: Seiler Elek 148 szóval, Jeney Lajos 49 és Lévai Antal 17 szavazata ellenében, békési segédszolgabironak : Huszka Kálmán, szarvasi segédszolgabironak Praznovszky Ferencz, szeghalmi segédszolgabironak: Hívessy Károly, orosházai segédszolgabironak: Vangyel Sándor, 144 szóval, ChrÍ8ztó Miklós 53 szavazata ellenében, s végül gyomai segédszolgabironak , Rohoska Mihály 101 szóval, Bácsi Lajos 45 és Chrisztó Miklós 62 szavazata ellenében. A tisztviselői állások eként választás útján betöltve lévén, B e 1 i c z 1 y István főispán a közgyűlésnek előterjeszti, hogy miután Békósme- gye ama szerencsés helyzetben van, miszerint minden községének van orvosa, ez által járási orvosok választásának szüksége nem forog fen, azért tehát a régi tiszteletbeli főorvosokat, nemkülönben minden czimű tiszteletbeli tisztviselőket eme minőségükben továbbra is megerősíti. A könyvvezetői úgyszintén árvaszéki irattárnoki állásokra csak bővebb megfontolás után fogja a kinevezést eszközölni. Ezzel a közgyűlés — miután a megválasztott tisztviselők hivatalos esküjüket letették es a hitelesítésre a hétfői nap kitűzetett, s miután Beliczey István főispán köszönetét nyilvánította 1 bizottság tagjainak a tisztújitás higgadt megej- téseért — 3/4-2 órakor a főispán és az uj tisztikar lelkes éljenzései között szétoszlott. Békésmegye közgazdasági előadójától Körlevél Békésmegye községeihez és szarvasmarha-tenyésztőihez. A múlt- évben eszközölt általános bikavásárlás I a vásárolt bikák elhelyezése körül követett rendszer czélszerünek bizonyulván, a nagymóltó- ságu fóldmivelés-, ipar és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium a vásárlást, illetve elhelyezést, némi czélszerübb intézkedések mellett, egészben véve ugyanoly módon kívánja 1884. évben is eszközöltetni. Minthogy pedig az eladásra bejelentett bikák megszemlélése a miniszteri, már most rendszeresített közegek (e megyében a szegedi állami állatorvos) által'február és márczius havában fog megejtetni, a ministeriumnak legkésőbb január hó 20-káig okvetlenül szükséges tudnia az országban tenyésztési czólokra megszerezhető bikák számát. Másfelől, bogy a megvett bikák kiosztása kellő döben eszközöltethessék, legkésőbh február hó végéig ismernie kell az egyes községeknél és magánosoknál felmerült bikaszükségletet. Ez okból felkérem Békésmegye t. magántenyésztőit, szintúgy, mint a községek t. elöljáróit, legyenek szívesek alulírott közgazdasági előadóval legkésőbb január 15-ig, illetve február 25-ig tudatni: 1. Minő és hány tenyészbikát szándékoznak az államnak áruba bocsátani ? 2. Minő és hány tenyészbikát óhajtanak az államtól vétel utján megszerezni ? Megjegyzendő, hogy csakis magyar, berni, (simmenthali) kuhlandi, pinzgaui, möllthali és all- gaui fajta bikák fognak megvásároltatni és átengedtetni. És pedig a magyar fajta bikákból csak is a 2 !/„— 3 és a nyugati fajtákból az l‘/4—2 évesek. Tehát csak oly bikák jelentendök be, melyek ezen követelménynek megfelelnek. A tenyésztők által vételre bejelentett bikák február, márcziuaban, esetleg április hó első felében a ministeri megbízott által meg fognak szemléltetni és a tenyésztésre alkalmasak vételára az illető megbízott által felveendő vásárlási jegyzőkönyv alapján ki fog utalványoztatni. Az ily módon megvásárolt bikák lehetőleg április hó 15-ig át fognak a kincstár által vétetni. Azon esetre, ba az átvétel a mondott határidőig eszközölhető nem lenne, az eladó bikatulajdono- soknok az átvételig a megvett bikák tartásáért naponkint és darabonkint 2 klgr. zabot és 7 klgr. számítva 35 kr. tartási dijat fog a kincstár az illető tenyésztő által a nagyméltóságu fóldmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministeriumhoz benyújtandó számla alapján kifizetni. Gondozásáért díj fel nem számítható. A bikák kiosztása a következő elvek szerint fog a közgazdasági előadó s a gazdasági egyesület közreműködésével eszközöltetni: Magán-tenyésztők a bika vételárát rendszerint az átvételkor tartoznak lefizetni; figyelembe vehető körülmények esetén azonban azon kedvezményben fognak reszesittetni, hogy a vételárt há-j rom féléves, mindig julius és január 1-én esedé-1 kos, kamat nélküli részletekben törleszthetik. Azon községek, melyek a bikák teljes vételárát lefizetni nem képesek, a becsárból 20°/o nak elengedésében részesülnek, s a fennmaradó vételárt 3 féléves, mindig julius és január 1-én esedékes, kamat nélküli részletekben törleszthetik. Ha azonban a községek hitelt érdemlőleg kimutatják, hogy ezen kedvezmények mellett sem képesek a szükséges bikát megszerezni, még ezeknél nagyobb kedvezményben is részesülhetnek. Ezek alapján felkérem Békésmegye szarvas-j marha-tenyésztőit s a községek érdemes elöljáróit, hogy a jelen közleménybenefoglaltakat mentül szé-> lesebb körben ismertetve, saját jól felfogott érdé-; kükben is oda hatni szíveskedjenek, miszerint nemzeti kormányunknak a hazai marhatenyésztés fejlesztése s emelésére irányzott intézkedései a községek és magánosok meleg érdeklődése által közgazdaságunk javára mentül nagyobb mérvben kiak-j □áztassanak. Kelt Orosházán, 1883. évi decz. hó 22 én. Székács István Békésmegye közgazdasági előadójaj Begesták Békésvármegye közgyűlési jegyzőkönyveiből. 1715—1795. észt. (Folytatás.) 1786. észt. decz. 4. A főispán küldi nyom-| tatásban az utasítást: „Uber die Verrichtung der Comitats Beamten“ azon meghagyással, hogy addig is, mig O Felsége a tisztikarral máskép rendelkeznék, vagy alkalmasabb egyének neveztetnének ki, kívánja, hogy az alispán a maga hivatalos naplóját német nyelven vezesse és azt betekintés végett minden két hétben a főispánnak beküldje. Ennélfogva az alispáni napló Decz. 16. óta német nyelven kezdett vezettetni. Czime ez : „Tage Buch deren vereinigten Békés, Csanád und Cson- grader Comitaten. A rubrikák a következők.j Regist. Fasci' kel in dem das Stück za finden. Tag der Ausfertigung. Entscheidung oder sonstigen Veranlassung, Yon wannen die Stücke einlangten und deren Gegenstand. Jahr 1786. u , 0 J, . nd 9 &D £ n bca 3 cd -T* fc>D EhH Zahl der Stücke. Egyébiránt e napló terjed csak Decz: 16-tól Deczember 30-ig. A többi nincs meg. Valószínűleg második József halála után el- égettetett, mint ez más megyékben is történt 1786. óta, ha valaki megyei hivatalra kívánt alkalmaztatni, elébb vizsgát kellett letennie. Hogy ki előtt? miféle tantárgyakból ? azt a megyei jegyzőkönyv nem említi. Az 186. észt. Oct. 12. jegyzőkönyvben áll, hogy.. Folytatás a mellékleten. /
