Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-06-10 / 23. szám
lete alatt ápril 5-én kezdettek meg és egy hónapig folytak. A gyakorlati vizsgálatok a locomobil és cséplőgép kezelők részére az intézet udvarán e czélra felállított és üzemben tartott locomobilok és cséplőgépek mellett, a stabil kazánok és gőzgép kezelők részére a fővárosi gőzmalmok és vízvezeték kazán és géptelepein tartattak. A tanfo lyamot végzett 180 tanuló közül vizsgálatra jelentkezett 170, s ezek közül egy sem bnkott meg. A jelentkezettek közül locomobil, cséplőgép és stabil gépek kezelésére vizsgát tett 50, — loco mobil és cséplőgépről 85, — a stabil kazánok és gépek kezeléséről pedig 35 tanuló. A mesterséget tekintve, volt: 107 lakatos, 10 esztergályos, 48 kovács és 5 gazdász. Jutalmul 25 tanulónak a következő tárgyak osztattak ki: 2 ezüst óra, 6 drb értékes ráfeszköz, 2 aczél és 3 bőrszalag mércze és végül 12 a gőzgépek kezelésére vonatkozó szakkönyv. Hazai hírek. A közig, gyakorlati vizsga. A köztisztviselők minősítéséről szóló 1883. évi II. t.-csikkben előirt közigazgatási gyakorlati vizsga tárgyainak, a vizsga körül követendő eljárásnak s a vizsgálati székhelyeknek megállapithatása iráut a belügyminiszter részéről folyamatba tett tárgyalások rendén már annyi anyag gyüjtetett össze, hogy e nagyfontosságu kérdések felett tanácskozások megkezdése a közel jövőben várható. A régi egyforintos bankjegyeknek tudva lovőleg junius hó 1-ével kellett volna kivonatniok a forgalomból. A beváltás munkája azonban nem könnyű s igy idő kell hozzá mig a változást tényleg keresztül viszik. Az illetékes hatóság tehát három havi időt adott, mig a régi bankjegyeken túl tudnak adni, de szeptember elsejének elmúltával többé nem váltja be a bankót. Az aratás és a munkások. A közeli aratásra való tekintetjbel a földmivelési miniszter felszólította a törvény hatóságokat, illetve a megyék közgazdasági előadóit, hogy konstatálják és jelentsék be idejekorán, vajon az illető vidéken bőség van e, vagy pedig hiány az aratásnál foglalkozható munkásokban. A miniszter leiratában felemlítette, hogy az aratók szállítására a vasutak és gőzhajók meuetárengedményeket nyújtanak. Bécsböl érkezendő hir szerint a király parancsára a hadügyminiszter az idén nem fogja megtartani a nagy hadgyakorlatokat, hogy ezeknek költségeit is a hadsereg reorganizálására lehessen fordítani és igy el lehessen kerülni a katonai költségvetés újabb megterheltetését. Dank Alajos, ki Gyuláról költözött Aradra, f. hó 5-én meghalt. — Az „Alföld* a következő sorokkal tudatja halálát: „Egy derék, régi polgára halt meg tegnap városunknak. Dank Alajos egykori kötelesmester mint részvéttel értesülünk, elhunyt. A boldogult átallánosan ismert, typikus alak volt városunkban s polgártársai osztatlan tiszteletének örvendett. Mióta 1876-ban üzletét Fikker Józsefnek' eladta, nyugalomba vonulva élt. Gyermekein kívül két UDoka gyászolja halálát. Béke poraira! Uj törvényjavaslat. A magyar korona területén fekvő várak és erőditett helyek környékén levő . földterületek használatának szabályozásáról, mint a Nemzet értesül, törvényjavaslat van tervben. E törvényjavaslat feletti tárgyalások megindítására azon körülmény szolgált okul, hogy a várak közel szomszédságában fekvő magántulajdont képező birtoknak bekövetkezhető károsodá sai esetén felmerülő kárpótlási igényei, törvényes és egyöntetű megállapodások alapján nyerjenek kielégítést. A nagyváradi szőlőhegyeken és a közeli környékben nagyon rósz gyümölcs termés lesz az idén. Az eső és a hideg néhol ártott a virágzásban levő fáknak, mig másik részről némelyik gyümölcs faj kevés virágot hozott. Annyi igaz, hogy a nemesebb gyümölcsök, mint a körte, kajszin és összi baraczk, valamint a szilvára az idén alig lehet számítani, csupán az alma Ígér némleg bővebb termést. ' Illahuné és Kossuth Lajos. Blaha Luiza asszony akadályozva lévén abban, hogy részt vegyen az irók és művészek párisi kirándulásában, telkérte Truks Hugó kir. táblai biró nejét, a ki a tágassággal fog utazni, hogy arczképét adja át Kossuth Rajosnak. A művésznő fotográfiájára e sorokat irta : A legmélyebb hódolattal és tisztelettel Magyarország kormányzójának — Blaha Luiza. A biróilag megítélhető korcsmái hitel nagyságáról szóló szabályrendeletek az 1883. évi XXV. t. c/.ikk rendelkezésének megfelelően hatályba fognak az összesen törvényhatóságokban léptetni, a jövő hó 1. napján Eddiggelé ugyanis 85 törvényhatóság terjesztette fel a belügyminisztériumhoz megalkotott szabályrendeletét. A még hátralévő főterjesztések is be fognak e hó közepéig érkezni. Aradon rendörlegéuyek kerestetnek. A főkapitányság részéről több rendőrlegéuyi állás töltetik be. A kik alkalmaztatni kivánnak, a főkapitányhoz forduljanak Megkivántatik, hogy az illető írni tudjon és beszélje a magyar és a ro mán nyelvet és helyismerete legyen. Külföldi hírek. Kaprcra szigetét Garibaldi tábornok fiai Menotti és Ricciotti, az olasz uemzetuek ajándé kozták. A kormány elfogadja ez ajándékot s a helyet, hol a népszabadság és olasz, egység nagy hivének földi maradványai nyugszanak, törvény utján nemzeti szentélylyó fogja nyilvánítani. Kómában, a kamara egyhangúlag elfogadta a Garibaldinak emelendő nemzeti emlékszoborra vonatkozó törvényjavaslatot. Az emlékszobor a Janiculo hegyen állittatik föl. Az állam a kő tsó- gekhez egymillióval járul. Cziczerin, a szabadelvű nézeteiről ismeretes városi főpolgármester, ki a czárhoz intézett beszédében reményét fejezte ki, bogy a czár czól- szerü reformokat ad a nemzetnek, hirtelen lemondott állásáról s jószágára vonult. A mohamedánok kivándorlása Bulgáriából oly mérveket ölt, hogy mint Sofiából jelentik, a bolgár kormány az államtanács mohamedán tagját, Hadzsi Mehemed Ali efedendit, a mohamedánok által lakott kerületek beutazására küldötte oly megbízással, hogy a tömeges kivándorlás okai felől beható jelentés terjeszszen az államtanács elé. Az angol kormány szabad kezet enged Francziaországnak Tonkingban s nem ártja bele magát a Iíhinával való vitába. A német kormány is Francziaországot pártolja ez ügyben. Khinát illetőleg bizonyosságot akarnak itt szerezni a felől, hogy lemondana-e ellenállásáról, ha bizonyos engedményeket tenne Frai cziaország. A „Times“ megbízható forrásból értesül, hogy a nihilisták azért nem követtek el merényletet a koronázás alatt a czár élete ellen, meri úgy voltak meggyőződve, hogy ez által csak saját érdekeiknek ártanak. Az ö czéljok nem egy ember megölése, de az egész orosz birodalom felkelésre bírása. Ha akarta volna a végrehajtó bi- zotság, nagyon végre lehetett volna hajtani a merényletet; mert a nihilisták végrehajtó közegei a koronázás alatt a czár közvetlen közelében voltak. Irodalom és művészet. A „Képes Családi Lapok“ 36. számának tartalma : Tévutak; beszély, (folyt, köv.) irta Szomory Károly. — Szegény árva gyermek; költemény, irta Fülöp Áron. — Gránátvirágok; (vége) irta Schiebel Hermio, fordította Halmágyí F. Gyula «- Szeget szeggel; vig beszély, (vége) irta Tihanyi Benő. — A feltámadt halott; amerikai történet. — Felkellö és lenyugvó nap; életkép, (folyt, köv.) Paoli Betti, fordította Báthory Károly. — Heti tárcza; (Fővárosi sétányok) irta —y—y.— A Sarolta-akna története; elbeszélés (vége) irta Tóth Ödön. — Az oroszkoronázási ünnepélyekhez; E. S.-től — A hon határán; a bukovinai csángók életéből, (vége köv.) irta Albaffy D. Albert. — Teli Vilmos; költemény, irta Zeidlitz, fordította Újlaki Kornél. Képmagyarázat. — Mindenféle. Képeink: Az első cserebogár. — Orvtámadás. — A moszkvai Kreml. Melléklet: A „Mardona" czimü regény 145—160 oldala. Mai számunkhoz van mellékelve a „Nővilág“ junius havi száma. A borítókon: Heti naptár. — Sakk-talány. —Számrejtvény. — Vers-talány. — Talányok megfejtései — Megfejtők névsora. Kérdések. — A kis lottó húzásai. — Hirdetések. Előfizethetni: Mehner Vilmosnál, Budapest. IV. kér. papnövelde uteza 8. sz. Egész évre 6 frt fél évre 3 frt, negyed évre 1 frt 50 kr. A váltótörvény; váltó- és kereskedelmi eljárás. A budapesti kir. itélőtába elei jelentőségű határozataival ellátta L)r. Jan cső György Budapest, 1883. Tettey-féle könyv- kiadóhivatal. Ára 60 hr. Szerző az anyagi váltótörvényre vonatkozólag a törvény életbeléptetése óta hozott, és a felsőbb bíróságok által követett h tározatokban foglalt elveket praeeís világ s fogalmazásban az egyes szakaszok után közli akképen, hogy a törvénynek minden szakasza a vonatkozó kir. táblai, illetve curini határozatokkal meg- világittatik. A gyakorlat embere ekkép a felmerülhető vitás kérdéseknél azonnal látja, fordult-e már elő ilyen kérdés, s ha igen, mily álláspontot foglaltak el e részben a felsőbb bíróságok. Az elvi jelentőségű határozatokat a szerző, ki a budapesti kir. táblánál sok évig a váltótanácsban mint jegyző működött, — a táblai valtotanacs döntvénykönyvéből vette. Ifj. Nágcl Ottó könyvkereskedése kiadásában Budapesten Muzeum-körut a Nemzeti színház bérbázában megtelent a „Magyar általános levelező es házi tithar első füzete, szerkeszti Knorr Alajos.. Mint a füzethez csatolt tartalomjegyzékből látszik, e mű tartalma a nálunk eddig ismert levelezők tartalmától lényegesen eltér, mert nemcsak a levélírás szabályait és levélminták közlésére szorítkozik, hanem oly ismeretek terjesztését is czélozza, melyekre a közéletbe» mindenkinek szüksége lehet, s melyeket nagyrészt csak hosszasabb kutatás után csakis elszórtan egyes könyvekben, folyóiratokban találhatnánk fel; a műben tehát gyakorlati irányánál és tartalmánál fogva hasznos sőt nélkülözhetlen kézikönyvet remélhetünk. Az előttünk fekvő első füzet a szerző a levél mint Írásbeli fogalmazvány ismertetésével kezdi meg; a levél- irásmód különleges jellegét, mond a szerző, a gondolat kifejezésének szabadsága és kifejezése képezi, és habár a tevékenységében a levélíró általában csak józan ész, Ízlés, nemes és ízléses illemre való tekintet korlátozhatja, de minthogy a levélnek egy kerekded egészet kell képezni, indokoltnak látja annak szükségé', hogy 2 levélíró bizonyos a művelt világ közös tulajdonává vált szabályokat megtartani köteles, moly szabályok a nyelv és helyes írásra, a levélírás módjára, a tartalom előadásának és indokolásának szabatosságára és a külső alak helyessé gére vonatkoznak. Ezekben körvonalozza a műnek a levélírásra vonatkozandó tartalmát, s mindjárt megkezdi a nyelv és helyesírás szabályainak ismertetését, megmondja, hogy tulajdonkópen mi értondő a nyelv alatt, értekezik a hangokról, melyek a’ gondolatkifejezés eszközéül szolgálnak, a hangok felosztásáról, a hangok kifejezésére szolgáló jelekről a betűkről, és a hangok leírásáról. A második részben értekezik a szókról, azok jelentéséről, alakjáról s különösen a beszédrészekről, a szóképzésről és ragozás módjáról, megkezdi a harmadik részben a mondatokról és tárgyalja az egyszerű mondatot. Ezen érdekes tartalmú füzet ára 30 kr. Ajánljuk a t ez. olvasó közönség figyelmébe és pártogásába Ugyanezen kiadónál teljesen megjelent „Önügyvéd“ czimü mü, melyei e vállalat mintegy egészet képezni látszik, a kiadónál egy kötetben fűzve vagy díszesen kötve, félkötetekben és füzetekben is kapható. Törvénykezési csarnok. Pályázati hirdetmény. A b.-gyulai kir, törvényszéknél és a b.-gyulai kir. járásbíróságnál évi 300 forint évi segélydij élvezetével egybekapcsolt egy-egy joggyakornoki állomás üresedésbe jővén, annak betöltése tekintetéből pályázatot hirdetek, és felhívom mindazokat, kik a fentirt állomást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen bó lyegzett okmányokkal, de különösen életkorukat igazoló anyakönyvi kivonattal is felszerelt kérvényüket eme hirdetménynek a „Budapesti Közlőidben lett harmadszori megjelenésétől számított 2 hét alatt az 1874. évi október hó 15-én 3436. I. M. E. sz. a. kiadott bírói ügyviteli szabályok 5. §-ban körülirt módon hozzám annál bizonyosabban beküldjék, minthogy a későbben érkezendő, vagy más úton beterjesztett kérvények figyelembe nem védethetnek. B.-Gyulán, 1883. junius 6. N o v á k, elnök. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Országos iparos-segéd és tanoncz munka- kiállítás B.-Gyulán. A magyarországi iparos ifjak V-ik országos vándorgyűlésének alkalmából, Gyula városában folyó évi augusztus hóban rendezendő iparossegéd és tanoncz munkakiállitás szabályzata : A kiállítás folyó 1883. évi augusztus hó 19-, 20- és 21 ik napjain fog tartatni. A kiállítás védnöke : Gróf Apponyi Albert, országgyűlési képviselő, békésmegyei nagybirtokos. A kiállítandó tárgyak két osztályba soroz tatnak, úgymint; 1. Kézi munkák, 2. Iparszakba vágó festő, rajz és irodalmi munkálatok’. A kiállításban részt vehet minden magyar- országi iparos-segéd és iparos tanoncz. Önálló iparosoktól kiállítandó tárgyak nem fogadtatnak el. A bejelentési ívek folyó évi julius hó 15-ig, — a kiállítandó tárgyak pedig augusztus 1 -tői augusztus 17-ig mulbatlanul „az országos ipaios ifjúsági mnnkakiállitás végrehajtó Dizottságának Gyulán“ küldendők. A bíráló bizottságok részben a vándorgyűlésre érkezendő tagokból, részben pedig a helybeli iparosok és iparpártolók közül fognak választatni. A kiállításra elfogadott munkák és czikkek ké-zitöi jutalmul emlékokmányt; a kiváló tárgyak készítői arany-, ezüst vagy bronzérmet, esetleg pénzbeli jutalmat nyernek. A segédek és tanonezok, kik egyszersmind 'kiállítók, a kiállításra szabad jegyet nyernek. Minden kiállítandó tárgyra a kiállító s munkaadójának neve, valamint a tárgy értéke és esetleges eladási ára is felírandó. Minden kiállított tárgy, a reá irt érték szerint a végrehajtó bizottságnál fagy a kiállító külön megbízottjánál megvehető. A kiállított tárgyakért térdij nem fizettetik. A tárgyaknak Gyulára és onnan hazaszállítása a kiállító költségén eszközöltetik. A kiállítás végrehajtó bizottsága a magyar- országi vasutakhoz úgy a kiállító, mint kiállítási tárgyak részére menet s illetőleg szállítási díjkedvezményért folyamodik s a kedvezményi igazolványt minden jelentkezőnek idejében megküldi. Bejelentési ívek a kiállítás alelnökénél díj nélkül kaphatók. A kiállítás bezárása után megmaradt tárgyak folyó évi augusztus hó 31 -ik uapjának esti 7 órájáig visszavehetök, — a vidéki kiállítók tárgyai — amennyiben az egylet javára nem adományoztak- tak volna — a végrehajtó bizottság által pontosan becsomagoltátva a vasúton visszaszállittatnak. Gyulán, 1883. évi ápril hóban. A kiállítási végrehajtó bizottság nevében : Sat József, Göndöcs Benedek, az iparos ifj. egylet elnöke. apát-lelkész, kiállítási elnök. Kóhn David, Dobay János, titkár. polgármester, kiállítási alelnök Egy látogatás Grossmann és Rauschenbach első magyar gazdasági gépgyárában és gépraktárában Budapesten. Legutóbbi idézésünknél a fővárosban alkalmunk volt fenti telepitvényeket megtekinthetni, a hol is oly sok ujjal és érdekessel találkoztunk, hogy kellemesén indítva éreztük magunkat a látottakat, a mennyiben az épen elérhető, olvasóink elé terjeszteni. Az engedély, a gyárat — mely a külső váczi utón az osztr. pályaudvar közelében fekszik — megtekinteni, készségesen megadatott és tényleg várakozásainkat teljesen felülmúlva találtuk, midőn termein átmentünk. Vezetőnket követve, mindenekelőtt égy nagy épületbe léptünk, melyben a kovácsműhely és vasöntöde létezik. Az épület majdnem egészen kőből és vasból készült, magas és óriási ablakai igen nagy világosságot bocsátanak be, a mi a munkásokra és munkára nézve felette előnyös. A számos kovacs-tüzhely, melyek valameny- nyien szelelők által tartatnak lángban, üllők és gőzkalapacsok mellett, láttunk uj szerkezetű nyeső gépeket és a kovácsmühelyet, melyben természeténél fogva, sok gép nem lehet, igen czélszerüen berendezve találtuk. A vasöntöde — épen jókor jöttünk, hogy egy öntésnél jelen lehessünk — szintén czélszerüen van bereudezvo és valóban hiba nélküli finom öntést hoz létre. A vasöntödéből utunk, nagy lakészlettel megrakott falészereken és egy raktáron át, mely egészen meg volt tömve kész gépekkel, a tulajdon- képtni gyári épületbe vezetett. Az három emelet magas és minden emelet, óriási méretekben egy termet képez, minő termeket még eddig nem láttunk. Itt is igen széles és magas ablakokat találunk, úgy hogy a termek teljes világosak. A földszintben az indító gép van, — a kazánház mintegy 20 lépésnyire a gyári épülettől fekszik, — mely az összes áttéti tengelyzetet működésbe hozza. F.zen teremben találkoztunk különleges gépek kell melyek csakugyan czélszerüség tekintetében mindent felülmúlnak, mit eddig láttunk. Fúrógépek, hatalmas esztergapadok, gyaluló gépek stb. s mindezen gépek az előállítandó geprészek készítéséhez különösen szerkesztve. Munkás elet urakodik itt és mintaszerű rendben feküsznek az egyes géprészek a működő gépeknél, hogy összegyűjtve a felszereiőkhez jussanak és rövid időben egészszé egyesüljenek. A kész gép azután többszöri próbának lesz alávetve, mely azonban a pontos munka folytán legtöbbnyire már a kezdettől fogva rendesen és pontosan működik és csak ritka esetben mellékes helyreigazítást igényel. Az első emeletnek hasonló nagy termében, melybe egy felvonó által jutunk, az asztalos műhely van elhelyezve és a másodikban a kész gépek be lesznek lestve. Ha azok azutáu megszáradtak, a felvonó által az első emeletig és innen egy hidon át a már említett raktárba vitetuek. Valamennyi termek légszcsz- és vizvczetéssel vannak ellátva és azonkívül gőzfűtés és létezik, mely netaláni tűz esetén egyszersmind nltószerül használható, miután a vízgőz a tüzet elfojtja. F.mlitjük még a kazánházhoz csatolt gőzzel fűlött fa-száritó termet és zárjuk ezen gyár leírását a megjegyzéssel, hogy még nem találtunk telepit- vényt, mely oly általánosan czélszerü berendezésekkel bírna, tényleg azonban egyet sem, melynek a sikerűiét oly annyira mintegy a homlokára volna írva, mint az ennél az eset és azon határozott meggyőződésünk is van, miszeriut e gyár egészen rövid idő alatt kétszer oly nagy lesz mint ma, a mi különben a tulajdonosoktól kilátásba is vétetett, a mennyiben a telek, melyet a gyár számára vásároltak, mintegy 7000 négyszög öl nagy. Legjobb benyomással távoztunk ezen gyárból és indultunk a váczi körúton fekvő raktárba. Ezt minden érdeklődőnek, aki Pestre érkezik, meg kellene tekintenie, mivel gazdagabban és áttekinthetőbben berendezett raktárt nem fogunk . találni sehol sem. Az udvarban talán vagy 70 gözmoz- dony áll, azután jön egy raktár emeletekkel, felvonókkal, futó darukkal és hidakkal ellátva, a melyben földszint, első és második emeleten göz- és járgánycséplőgépek, rosták, trieurök, stb. százanként vannak beraktározva. A második még uagyobb ház, mely már a gyár-utezába nyílik, földszintben teli van mindenféle nagyságú gőz- mozgouyokkal és gőzcséplökkel, melyek mintául megtekintésre fel vannak állítva. Az első emeleten további járgány-cséplők vannak beraktározva. A harmadik és negyedik emelet mintateremül szolgál és itt mindennemű járgánycséplök, trieurök, ekék, vetögépek, stb. stb., egy szóval dús választékban fellelhető mind az, a mit egy gazda használhat. Ezen telepitvény megtekintését minden érdeklődőnek a legmelegebben ajánlhatjuk. Hetlpiaozl árak Ghyulán. 1883. junius 8. frt kr. Búza legjobb 100 kilogramm .............................. 9 — „ közép „ „ .............................. 8 50 K étszeres legjobb 100 „ .............................. 7 50 „ közép „ „ .............................. 7 — 6 Zab n »D • • • • 6 — Tengeri „ „ „ .............................. 5 90 S zinliszt „ „ .............................. 22 ■ *“ Zsemlyeliszt „ „ .............................. 18 i ga Kenyérliszt » „ .............................. 15 — Sz éna „ v .............................. 6 — Sz il- vagy gyertyán fa köb-méter......................... 3 25 Tölgyfa I » ...... 3 — Marhabús 1 kilogramm ............................... 48 Sertéshús » ..... 60 Szalonna » ......................... 1 — Disznózsír „ .........................* 1
