Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-06-03 / 22. szám

látszott, hogy: nem mindennapi kötelesség és megszokott- ságból, hanem művészi ambitióból — mintegy ünnepét ülve a színművészet komoly musájának — játszanak ma a közönségnek s a színkörből fagyasztó közönyt rájukle- hellő üresség sem tudta eme ünnepies hangulatukat egé­szen megzavarni. A pálma első sorban Bodrogit (Pedro Crespo) illeti, aki a jellemzetes pór nehéz szerepét jó felfogással teljes megelégedésünké játszta. Bodrogi Lina (s nem mint a színlapon teresen jelezve volt: Arányiné) Izabel szerepé­ben, különösen ott, ahol szerencsétlenségét feltárja atyjá­nak, oly tragikai magaslatig emelkedett, amellyel valóban meglepett bennünket. Igazán átérzett szívhez szóló pana­sza zsúfolt színkör tapsviharját érdemelte volna. A mellék- szereplők közül első sorban Somogyi említendő, aki Alveró kapitányt, Demidor, aki Don Lopét korrecte játszták. Bo- ránd és Arányi (a falusi nemes és szolgája szerepükben) nem adhattak többet, mint amennyit a darab gyulai 9ce- nirozása mellett szerepüktől várni lehet. A Litzenmayer nővérek Chispa és Inez kis szerepükben önzetlen áldoza­tot hoztak a valódi színművészet magas géniuszának. „A király házasodik“ elhunyt koszorús Írónk, Tóth Kálmán halhatatlan becsű történeti vigjátekában — május 28-án — meglehetős középszámu közönség jutalmazta Demidor (Kont Miklós) kemény mondásait. Egyálta­lában közönségünk szép jelét adta megújuló tüntetései­vel, hogy a hazafias részeket nemcsak mint Bzép phrasi- sokat, hanem mint érzelmei találó viszhangját becsüli meg. Az elismerés tapsai bőven kijutottak Somogyinak (Lajos király) és Boránd Gyulának is, aki kiskopjai nagy- kopjai Köpjai Imre szerepében igazán elemében volt, Könyves Marit is szívesebben látjuk, de azt hisszük, ön­maga is szívesebben látja magát oly szerepekben, mint az anyakirályné — Bodrogi Lina Erzsébetet sok érzéssel találó vonásokkal játszta. Arányiné is egészen kielégitett Fiori herczegnőben, csak az örökös doctis^'musokkal (doc- tiss/mi helyett) mindenkinek idegzetét próbára tette, aki a latin prosódiát még nem tudta elfelejteni. Mint min­dig, ezúttal is megtapsoltuk a Litzenmayer nővéreknek nagy ügyességgel és bájjal lejtett magyar dísztánczát. A múlt hét folyamán színre kerültek még „A [tűzről pattant leány" y vasárnap Szigeti József kitűnő színművészünk és Írónknak „Marosa és Mariskau czimű bohózatos népszín­műve, amely a „Vén bakkancsos és fia a huszárához messzebb áll mint Makó — Jeruzsálemhez, kedden talán az eddigi operette előadások közt legnagyobb sikerrel a fülbemászó szép áriákkal bővelkedő „Angot“, csütörtökön második előadásban „Üdvöske“ mindenik kevésszámú kö­zönség előtt. Tegnap este „Nap és Hold11 operette került színre. Ma vasárnap este bérletfolyamban Csiky népszín­műve „Szép leányok“ adatik. Országgyűlés. A képviselőház második szakának utolsó ülése május 28-án tartatott meg a királyi leirat felolvasásával, mely’ azt berekeszti, s a második leirat felolvasásával, mely a harmadik ülésszakot folyó év szeptember 27-re összehívja. — A. május 26-ki ülésen eiintéztettek több elmaradt kérvé­nyek és mentelmi ügyek, s gróf Széchenyi Pál miniszter válasza Göndöcs Benedek interpellation jára a népbankok és hitelszövetkezetek felállítása tárgyábau, melyet egész terjedelmében közlünk. Széchenyi Pál gr. földmivelés-, ipar­és kereskedelmi miniszter : T. ház 1 Göndöcs kép­viselő ur a következő interpellatiót intézte hozzám : Szándékozik-e a köznép hitelszükségének bő kielégítéséről közvetve gondoskodni ? Különösen az uzsorának gyakorlatilag megszüntetése végett is minden nagyobb községben a helyi viszonyok­nak megfelelő községi hitelegyleteknek, hitelpénz­táraknak vagy népbankoknak létesítését minta- alapszabályok készitése és terjesztése által még közigazgatási utón is előmozdítani, Ezen interpelláló habár nem uj, do oly dolgot pendit meg, mely úgy hiszem, t. ház, mindnyájunk által, vagy legalább a képviselők legnagyobb része által szükségesnek és üdvösnek ismertetik el. És magam is azt hiszem, hogy aki földműveléssel és iparral foglalkozó népünknek anyagi boldogulását kívánja és óhajtja, az erre okvetlenül szükséges olcsó hitelt, ezen népnek más utón, mint hitelszövetkezetek megalakításá­val alig fogja megszerezhetni. Mert ezen hitel- szövetkezetek nemcsak az olcsó segély nyújtását teszik lehetővé, de egyúttal az oly nagyon szük­séges takarékossági szellemet, és másrészt az egymás iránt addig tökéletesen nélkülözött bizal­mat is megteremtik és elősegítik. Részemről annyira meg vagyok győződve a felöl, hogy az okszerű gazdálkodás az alsóbb nép­osztályokban és a kisipar fejlesztése szoros össze­köttetésben áll az ily hitelszövetkezetek alakulá­sával, hogy azt hiszem, amazt e nélkül elérni nem fogjuk, és ezért nem vonakodnám semmiképen sem a törvényhozás elé oly kéréssel lépni, hogy bőkezűen méltóztassanak ellátni dotatióval a mi­nisztert, hogy e tekintetben tehessen valamit. De hogy nem teszem, nem tehetem azért, mert meg vagyok róla győződne, hogy ha ily propositióval lépnék a törvényhozás elé, akkor a főfeladat az, hogy az államháztartásban az egyensúly helyre- állittassék, Okvetlenül igen nagy elodázást szen­vedne a megoldásban, s az egyik által a másik okvetlenül rövidséget szenvedne. De másrészről oly nehézségekkel is talál­koztam, melyek az ily hitelszövetkezetnek állami kezelését, és leginkább azok felügyeletét és ellen­őrzését majdnem lehetetlenné tennék, és felügye­let és ellenőrzés nélkül, mely a visszaéléseket kö­rülbelül lehetetlenné teszi ily intézeteket felállí­tani, azt hiszem, nagy hiba és egyenesen lehe­tetlenség lenne. (Igaz ! ügy van 1) Az lehet tehát csupán feladatom — s a kér­désre ezt felelhetem — hogy a hitelszövetkezetek megalakulását közvetve olőmozditsam jó tanács­csal és az által, hogy alapszabálytervezeteket adjak az illetőknek; de mindenesetre és okvet­lenül megvárom azt, hogy ily hitelszövetkezetek az érdeklettek által alakUtassauak, mert ők van­nak első sorban hivatva, a maguk bajainak or­voslására, a kormány másodsorban van hivatva ezen orvoslást megkönnyíteni, és ezen orvoslás módjait, a mennyiben tőle függ, kijelölni, (Igaz! ügy vanj) A kezdeményezés tehát mindenesesre az érdeklett feleknél van, és azt hiszem, hogy ezen a téren bő alkalom nyilik mindenkinek az országban, de legkiváltképen azoknak, kik köz­vetlen érintkezésben élnek ezen néposztályokkal, tehát legkiváltképen a papoknak és tanítóknak, nemcsak dicsőséget és érdemeket szerezni, de azt gondolom, jutalmat is nyerni. (Élénk helyeslés. Derültség.) Ennek folytán én biztosíthatom mindazokat, a kik e téren tenni kívánnak és óhajtanak, hogy ha tevékenységük egészséges alapon indul meg, s ha helyes kezdeményezésük által biztosítékot nyújtanak a kormánynak, hegy itt nem vissza­élésekkel és nem lelkiismeretlenséggel fog talál­kozni a nagy közönség, hanem a legbecsülete­sebb és legjobb akarattal; én, a mi erőmtől telik s azon módokkal elérhető, melyek rendelkezé­semre állanak, a legnagyobb készséggel fogom e téren a kezdeményezést támogatni. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Göndöcs Benedek: T. ház ! Én az igen t. ipar- és kereskedelmi miniszter ur nyilat­kozatát a legörvendetesebb tudomásul veszem, s miután az igen t. miniszter ur nagyon sokat Ígért, mert azt Ígérte, hygy a tőle kitelhetőt, a mit ezen ügyben lehet tenni, meg fogja tenni, én ennél többet nem kívánhatok. (Közbeszólás a szélsőbalról : Ez csak igér t!) Midőn azt jelenti ki, hogy a mit tehet, megteszi, többet kívánni egy minisztertől nem lehet. (Általános derültség.) Miután közbeszólás történt, kénytelen voltam ezt kimondani. (Derültség.) Megvallom, t. ház, hogy engem, midőn a hitelszövetkezetek érdekében fel­szólaltam, vezetett az élő példa. Tudja az igen t. miniszter ur, hogy Német­országban három-négy ezer ily. hitelszövetkezet van.' (Közbeszólásek : De nem a kormány csi­nálta 1) Nem a kormány ’'csinálta, hanem létre­hozta Sc'h'ul tze-Delít'scb, ö volt annak kezdemé­nyezője és körülbelöl 3—4 száz millió frtot kezel, segíti azon népeket, kiknek nincs vagyonuk, elő­segíti a személyi hitelt és mit segít akkor elő ? A becsületességet, munkásságot, józanságot és takarékosságot. Tehát, midőn ezen hitelszövet­kezetek által azt akarjuk, hogy az emberek ta­karékosak, szorgalmasak, becsületesek legyenek, nem lehet több jót akarni. Ennek következtében kérem az igén t. miniszter urat, méltóztassék oda működni, hogy Németországtól ezen minta-sza­bályok megszereztessenek a hozzá való utasítá­sokkal. (Felkiáltások : Megvannak! Derültség,) ongedelmet kérek, a hozzávaló utasításokkal együtt, és azt méltóztassék a hatóságok utján a megyék­kel is tudatni. Mert vannak üdvös utasítások az életben, de az embereknek azokról nincs tudo­másuk. (Derültség.) Tehát, ha valami jó, valami életrevaló van, ami a népnek javát, boldogságát előmozdítja, a kormánynak kell első • sorban a népet felvilágosítani, útbaigazítani. A kormánynak mindig előnyére van, ha a népnek javát bármely utón előmozdítja. De tovább megyek, miután az igen t. mi­niszter ur azt is hangoztatta, hogy ehhez igen nagy összog szükségeltetnék a betéteken kívül, de beismeri, hogy hasznosak, jók, üdvösek; a t. miniszter urnák figyelmébe ajánlom, hogy ha az árvák pénzei, és nem sokára a létrehozandó postatakarékpénztárak betéteinek egy része oda fog fordittatui mint alaptőke, biztosítom a minisz­ter urat, hogy akkor lesz alaptőke, s a szegény nép, melynek nincs fekvő vagyona, személyi hi­telt nyerve, meg fog szabadulni az uzsorától. (Helyeslés.) Ily körülmények közt, midőn köszönetét mondok az igen t. miniszter urnák nyilatkoza­táért, ugyanakkor felkérem ez alkalommal az igen t. ház előtt méltóztassék mindazon nyilat­kozásnak, melyet a ház szine előtt tett, egyszers­mind életet adni. Adjon pedig életet úgy, hogy a nép azt mondhassa: Áldja meg az isten azon minisztert* (Zajos derültség), ki a szegény em­bernek, kinek nincs vagyona, becsületessége alap­ján hitelt eszközölni képes. Midőn tehát beszédemet befejezem,, újra ajánlom az ügyet a t. miniszter urnák figyelmébe. (Helyeslés.) Hazai hírek. A járásbíróságok szaporítása. Az igaz­ságügyminiszter által benyújtott s az 1875. XXX. tezikk módosításáról és a kir. járásbíróságok szá­mának szaporításéról szóló törvényjavaslat sze­rint törvénykezési fórumaink kerületei újabb vál­tozáson fognak keresztülmenní. A javaslat szerint a törvényszékek száma egygyei csökkenni fog, mert a karczagi és nyíregyházi törvényszékeket megszűntetik és ezek helyett egyet állitnak fel Szolnokon. A járásbíróságok száma tízzel fog szaporodni, melyeknek székhelyeit a minisztérium újabb javaslattal fogja meghatározni, s ezen ja­vaslat csak a kir. táblák számának és székhe­lyeinek megállapítása után fog beterjesztetni. Az Arad-körösvölgyi vasuttársulat rész­vényeseinek évi közgyűlése junius hó 28-án délelőtt lesz Aradon. A vasút évi mérlege már elkészült. Kitetszik ebből, hogy a társulat jelentékeny tisz­tahaszonnal zárta le az évet, a mi egyrészt az igazgatóság szakavatott vezetésének, másrészt annak a bizonyítéka, hogy a vasút teljesen élet­képes vállalat s mindinkább megfelel az építése­kor hozzákötött várakozásoknak. Halálos kimenetelű párbaj. Bolgár Fe- rencz szabadságolt állományú főhadnagy, a bécsi „Militaer-Zeitung“ szerkesztője, a nálunk is köz­kézen forgó „Párbaj-Codex“ szerzője, pisztoly­párbajt vívott Schlayer Hugó alezredessel, a vas­úti ezred parancsnokával. A szigora föltételekhez kötött párbaj az alezredesnek rögtöni halálával végződött. Az összeütközésre a „Militaer-Zeitung“ egy közlése szolgált okul. Külföldi hírek. Felinszky érsek, ki 21 évet töltött Szi­bériában — az 1863-ki lengyel forradalom óta — a czárkoronázáskor a visszatérhetésre engedélyt kapott s Lembergbe érkezett, a honnan Rómába utazik. Tonkingban Chinában a francziák május 26-án vereséget szenvedtek. Reviere parancsnok elesett, minek folytán a parancsnokságot Bouet tábornok vette át. — A kamara a Tonkiug szá­mára kért hitelt egyhangúlag megszavazta. Vatikáni körökben élénken megtámad­ják azt a nézetet, hogy a Poroszországgal való tárgyalások közel állanak a megszakításhoz. A' léves nézet alkalmasint az okmányok töredékes közlésére vezethető vissza, s ez okból a legutóbbi Schlözer-féle jegyzék közzétételét a Vatikánban rósz néven veszik. A Vatikánban igen szeretnék, ha az egész levelezési, tehát a kúria részéről jö­vőt is közölnék, mivel a kúria részéről való pub- likácziónak már a tradiczió is utjábau áll. Clay Cityben (Indiana államban) borzasztó forgó vihar dühöngött, melynek tizenegy ember­élet esett áldozatul és tizenkettő életveszélyes sérüléseket szenvedett. A szétrombolt házak szá­ma tizenhatra rúg, A kár eddig meg nem hatá­rozható, de mindenesetre rendkívül nagy. A külföldön, különösen Svajczban élő orosz menekültek elhatározták, hogy a czár manifesz- tumának kihirdetése ntán válaszolni fognak arra, s ha egyes politikai bűnösök kegyelemben része­sülnének, azt visszautasítják, a nihilista ellen- manifesztum ünnepies tiltakozás lesz III. Sándor abszolút autokrácziája ellen és ki fogja jelenteni, hogy a párt elhatározta mindaddig nem nyugod­ni, mig ez uralom meg nem tört. Zürichben a himlőoltás kényszerét meg­szüntették az uzsoratörvényt, s a halálbüntetés újólag való behozatalát elfogadták. lapokon is erőt vesz, éppen nem győzedelmeskedik e ki tűnő képes lapon. Cikkei, képei mind erre vallanak. Acs- ády regénye, mely e számban már nagyon felcsigázza az olvasó ügyeimét és érdeklődését, úgy látszik, egyike lesz a legjelesb uj társadalmi regényeknek. Frankenburg Adolf kitűnő veterán írónk „Két őrült szerelme1* című rajzában hatalmas vonásokban ábrázolt jellemeket ad. Igen ügyes befejezést nyer Kürthy Emil „A rejtély kul­csa“ cimü vig beszélye. Ifj. Dumas Sándor „Az élet húsz éves korban,' a pikáns, de azért jó ízlés határai közt levő irodalmi munkák olvasóinak való. — Csáktornyái La­jos hangulatteljes verset közöl a „Nászéj“ címmel. Lat- kóczy igen szépen, magyar rythmusban fordított klassiku- sokat mutat be. A hét történetét Relle Iván irta. Képei nagy kört ölelnek át: „Egy életkérdés,“ bájos idyll; sok szerelmes lány fogja sóhajtva nézni a szép eredeti raj- zo*- i gyönyörű kép az „Erdei királynő regéje,“ egy bá- joló szép mese, mesteri rajzban feltűntetve. Képek az ál­latvilágból cím alatt kilencz állatot mutet be a híres Brehms mukájából. Jó genre-kép az „Egy vasárnap dél­után a budapesti városligetben, mely a fővárosból mutat be egy darab életet az ünnepi napokból, midőn „le peuple s amuse.“ — Ajánljunk olvasóink szives ügyeimébe e de­rék, páratlan képes lapot. Ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, évnegyedre 2 frt 50 kr. Előüzethetni a kiadótulaj­donosok, Wilckens és Waidl kiadóhivatalában. Budapest, koronaherceg-utca 3. sz. jMagjar színészek és színésznők életraj­zai, Adat-Emlék •és Szinmiitár“ czim alatt egy igen érdekes és nagybecsű vállalat első füzete küldetett be hoz- jzánk, melyet a Kassán megjelenő „Szinészeti Közlöny* szerkesztője, Báthory Románcsik Mihály, kiváló gonddal és gazdag, változatos tartalommal szerkesztett. Czélja: a magyar színművészet lényegével foglalkozó, hézagpótló történeti művet Írni, s az általa részben már összegyűj­tött, részben még ezután gyűjtendő adatokkal, hozzá kí­ván járulni az egyetemes magyar színészet történetének megírásához* Az egész mű 50 füzetre azaz öt kötetre van megállapítva, minden egyes kötet 10 füzetet foglal magában. Az egyes fűzetek tartalmát képezendik: a vi­déki magyar színészet jelenben működő összes tagjainak és mindazoknak életrajzai, élményei, naplói, akik a szi- nészetttől visszavonultak vagy akik már elhunytak. To­vábbá feltalálhatok lesznek egyes füzetekben még: egy­korú följegyzések színészetünk múltjából, régi szinlapok, okmányok, szerződések, színházi törvények, jellemző ado­mák és több ezekhez hasonló adatok, végül az elő­adott színdarabok jegyzéke lesz mellékelve a szerzők, esetleg fordítók neveinek felsorolásával. Ninden füzet kez­detben — a nyár folyamán — havonként egyszer jelenik meg, a téli évszakban pedig havonként kétszer, nagy 8- adrét alakú, három nyomtatott ivén, Ha azonban az elő­fizetők száma és a kelendőség időközben biztosítja a vál­lalat fennállását, azon esetben havonként három füzetet adunk ki és igy hamarább befejeződik a nagy munka, mely egész kis könyvtárt fog képezni. Minden egyes füzet ön­álló egészet képez és 10—15 életrajzot fog tartalmazni. A díszesen kiállított első fűzet a következő érdekes tarta­lommal jelent meg: Életrajzok: Blaha Lujza kitűnő mü* vésznőnkről; Barabás- Fejér Lilla régi színésznőről; De- ézsy Zsigmond elhunyt veterán színészről; Folétnyi Vil­mos, az örökitju kedélylyel megáldott színészről: Horváth Vinczéné, a népszínház korán elhunyt kedves tagjáról > Mátrai B. Béla a kolozsvári nemzeti szinház volt műve­zetőjéről; Miklósy Gyula színigazgatóról; Kenézy Csatár, visszavonult színészről és Ujj Ferenczről. Továbbá felta­lálhatok az első füzetben: Miklósy Gyula naplójából em­lékek és élmények; — a kassai magyar szinésztársaság törvényei 1838/9 évről í egykorú följegyzések a magyar szinészéletből; — apróságok és adomák azok életéből, kiknek életrajzai az első füzetben megjelentek; — régi szinlap és végül szinmütár. Előfizetési ár: Tíz füzetre (az első kötetre) 3 frt. — Öt füzetre 1 frt 50 kr. — Egy fü­zetre 30 kr. mely összegek a „Szinészeti Közlöny" kiadó­hivatalába (Kassa, kovács úteza 15. sz. a.) küldendők. Egy füzetnek bolti ára 40 kr. Kapható Budapesten Aigner La­josnál s minden hazai könyvárusnál. Ajánljuk ez érdekes művet úgy a színészek, mint az irodalombarátok szives figyelmébe. 2^37-ilttér.*) ügy látszik, hogy t. Fischer Kálmán gyulai szikvizgyár tulajdonos ur azt hiszi, hogy egy bár­minemű gyártulajdonosnak nem áll jogában egy szakembert fölkérni, hogy gyárában felügyeletet gyakoroljon és az azon gyárban készült productu­*) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelőssé­get a Szerkesztő. Levelezés. Békés-Szt.-András, május 29. 1883. Ugrai József szeut-andrási közgyám bukás még ma is nagyban foglalkoztatja községün lakosait, különösen pedig az érdekelt féléké annyival inkább, mert máig is merülnek fel hiányt s az elsikkasztott összeg jóval meghaladja a 90( irtot. Községünkben általános az elégületlensé hogy a megyei hatóság részéről mindeddig sémi intézkedés nem tétetett a nagykorúvá vált árva pénzei megvizsgálására, pedig igen jogos a féltévé hogy ha a kiskorú árvák pénzénél több mint 90C irt hiány van, mennyi lehet a 8 év alatt nagj korúvá vált árvák kielégítésénél a hiányzó összeg Az igazság azt követeli, bogy a károsultak, 1< gyenek bár kiskorúak, vagy nagykornak — kái talauitassanak. Nagyon óhajtandó volna, az eh gületlenség lecsillapítása s az igazság kiderítés végett, ha a központi árvaszéktől egy számvev bizottság küldetnék ki, mely bizottság kideriter azt, hogy a nagykorúvá vált árvák 8 év ala mennyiben károsittattak meg, annyival inkábi mivel a nagykorúvá vált árvák közt, mint érti sittottem, mozgalom indult meg, kik bajaik oi voslása végett a nagy méltóságú m. kir. miniszti riumhoz szándékoznak ielfolyamodui, mert me; lfárnftit.uft pp7iL* mflcriiL'ftf,. Irodalom és művészet. Megjelent az „Öuügyvéd* 22-ik füzete. (Irts [norr Alajos, kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten, a nem éti szinház épületben) E füzetben befejezi a szerző í ad mentességi dijakra vonatkozó szabályok ismertetését, s áttér az iparra vonatkozó törvényes szabályok közié *re, nevezetesen adja az ipartörvény szövegét és az ipar ejelentvényekre eső illetékek iránt fenálló intézkedése et; ismerteti a találmányi szabadalom, az áru és mustra Italom, és a hazai iparnak nyújtandó állami kedvezmé- yekre, és a házaló kereskedés rendezésére vonatkozó mdszabályokat; közli az italmérési jog gyakorlását ren- ező szabályokat, különösen a szőllő-tulajdonosok és bor jrmelők jogait saját termésű boraik elárusitására éi bejegyzett kereskedők bor árulására nézve, a finomítót! :esztartalmu italok mérésére, az italmérési jog megsér isére és az e tekintetben felmerülő panaszok mikénti intézésére nézve, végre ismerteti a malomtartási jogot > közli a hengermalmi rendszabályokat. E dús tartalma zet ára 30 kr. E munkából még hátralevő két fűzet ájus hóban fog megjelenni. A „Képes Családi Lapok“ 35. tartalma: Távú­ik; beszély, (foly köv.) irta Szomory Károly. — A rég: iőkből; költemények, irta Lithvay Viktória. — A ro­ute ; beszély. (vége) irta Perényi Kálmán. — Szeget- léggel; vig beszély, (vége köv.) irta Tihanyi Benő. — ránátvirágok; (vége köv.) irta Schiebel Hermin, fordi- itta Halmágyi F. Gyula. — Felkelő és lenyugvó nap etkép, (foly. köv.) irta Paoli Betti, fordította Báthorj ároly. — Heti tárcza; (Margít-sziget) irta —y—y. — ^ irolta-akna története; elbeszélés (vége köv.) irta Tóti dön. — Vad rengeteg; költemény, irta Bacsó Ferencz - Májusi dal; költemény Goethe után Lévay Edétől. — épmagyarázat. — Mindenféle. Képeink: Olvasókereske- is keleten. — Tavaszkor. — Az orosz koronázási jelvé- fék átvitele Moszkvába. Melléklet: A „Mardona“ czimí gény 129—144 oldala. — Mai számunkhoz egy fél-i\ ndkivüli mellékltet van csatolva.-A borítékon: Heti nap- r. — Sakk-talány. — Szótag-talány. — Szó talány. — íilánj7ok megfejtései — Rejlett szó. Megfejtők névsora ■ Kérdések. Feleletek. — A kis lottó húzásai. Hirdeté- k. Előfizethetni; Mehner Vilmosnál, Budapest. IV. kér, ipnövelde úteza 8. sz. Egész évre 6 frt, fél évre 3 frt, jgyed évre 1 frt 50 kr. Az „Ország-Világ“ május 26-ki száma is arró: nuskodik, hogy a saison morte, mely még a legnagyobb

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom