Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-04-22 / 16. szám

hivatik össze. A delegácziók csak novemberben fognak egybeülni. Az országbírói méltóság betöltése iránt eddigelé még semminemű elhatározás sem történt. A tiszaeszlári bbnpör Nyíregyházán vég­tárgyalás a amegyeház nagytermében fog lefolyni. Mivel azonban május végén el nem odázható megyegyülés lesz, a végtárgyalás csak június első felében várható. Az idei fegyvergyakorlatra bevonulni köteles tartalékosok két részre osztva, most ta- vaszszal és az őszszel fogják a fegyvergyakorla­tot teljesíteni. Ez okból a legközelebb megkez­dendő tavaszi fegyvergyakorlatra csupán azok a tartalékosok jelenhetnek meg, a kik arra behivó- jegyeket kaptak. Az önkéntesen jelentkezők vissza lesznek utasítva s az őszi fegyvergyakorlatra kei­lend bevonulniok. A folyó évben az 1874., 1876. és 1878. évfolyambeli tartalékosok vannak fegy­vergyakorlatra kötelezve. Hűlföldi hírek. Az orosz sajtóban és legkivált annak pánszláv irányú részében igen nagy a felháboro­dás a bolgár viszonyok miatt, mert a Szófiából érkező hirek mindinkább konstatálják az orosz befolyás apasztását. A pétervári „Vjedomostí“ keserű panaszban tör ki, hogy az orosz befolyást, mely nagy áldozatokkal vásároltatott meg, a bol­gár miniszterelnök meggondolatlansága miatt most Bulgáriában megvetik. Az orosz lap legkivált azt fájlalja, hogy a bolgár értelmiség oppozicziójához most hozzájárul a papság is. A czárkoronázás szertartás-rendjét e bó 22-én fogják nyilvánosságra hozni. Tornton an­gol követ a koronázás alatt busz szobáért ezer rubelt fizet naponkint. A többi követségek is mesés árakat fizetnek lakásaikért, még a japáni követnek is 10,000 rubelbe kerül néhány szobája az első két héten. Egy orosz mágnás, ki a ko­ronázás alatt egy helybeli vendégfogadó tizenöt szobáját foglalja el, naponkint hatszáz rubelt fizet. A „Newyork Herald* szerkesztősége egy, a Kreml közelében való házat a koronázás ide­jére 60,000 rubelért bérelt ki. A Leferme-do- hánygyárban harmincz millió czigarettet rendel­tek meg, melyet koronázáskor a nép és katona­ság közt fognak kiosztani. Richter tábornok ide érkezett, hogy az ünnepi előkészületek befejezé­sét vezesse. Sturdza Demeter, Románia külügyminisz­tere külföldre utazott s a királylyal együtt tér vissza Bukarestbe. Távolléte alatt a minisztérium határozata következtében Statescu fogja őt he­lyettesíteni. Számos orosz mérnök és tiszt indul Kis- Ázsiába tereptani felvételek czéljából, a mi a egyes körökben nyugtalanságot okoz. A „Popolo Romano* czimü olasz lap a hármas szövetséggel foglalkozva, azt fejtegeti, hogy az seramiképen sem fordul Oroszország el­len, sőt hogy minden valószinüség a mellett szól. hogy Oroszország utóbb saját érdekében hozzá fog járulni az ententehez. Az angol kabinet és az északamerikai Egyesült-Államok közt ismét tárgyalások indultak meg a bűnösök kiszolgáltatása felől szóló szer­ződés megkötése iránt. Az amerikai kormány, úgy látszik, hajlandó a szerződésre. A czárkoronázás után meg fogják ülni Oroszország rendes hadserege fennállásának két­száz éves jubileumát. A koronázásra a birodalom legtávolibb ázsiai részeiből is fognak érkezni kül­döttségek. Jönnek kirgizek, uráli és kaukázusi népek, tatárok stb. A nemesi gyülekezetek elnö­keinek és kiválóbb személyeknek legkésőbb május 28 -án már Moszkvábau kell lenniök; minden kor­mányzóság csak négy képviselőt küld, mert a Kreml nagy szertartási termébe több ember nem fér. A koronázást Moszkvával egyidejűleg Péter vár is meg fogja ünnepelni s e pompák pro- grammja még hosszabb, mint a moszkvaiaké. Bulgáriában kézről-kézre jár egy kérvény, melyben a bolgár nép arra kéri a fejedelmet, hogy ne menjen el személyesen Moszkvába a czári koronázásra, hanem képviseltesse magát, mint a többi uralkodó. Irodalom és művészet. Az „Ország-Világ“ április 14-ki száma is meg­jelent. A gyönyörűen kiállított lap élén Molnárné, a nem­zeti színház kedves művésznőjének arczképe foglal helyet. A jellemrajzot természetesen ifj. Ábrányi Kornél irta, de ki írhatta volna más? Olyan szépen, olyan jellemzőleg ilyen dolgokat a magyar irodalomban kívüle senki sem tud írni. Például Molnár, a hires tragikus művészt és em­bert egyaránt pár sorban oly találóan, oly finoman és gyöngéden, a mellett annyi igazsággal festi, rósz e szó: festi, mert egy domborművet alkot róla. Valóban e czikk felér egy két kötetes regónynyel. A többi dolgozatok is egytül egyig becsesek, egyik jobb, mint a másik ; igy Hegedűs István szép fordításban adja a költők királyának, Hugo Viktornak „A lelkiismerethez“ czimü gyönyörű köl­teményét, Acsády „Pénzházasság“ czimü eredeti regényé­nek és Mészáros István a „Kisjószág“ czimü vonzó s nem egy helyt megkapó közvetlenséggel irt elbeszélésének foly­tatását adják, Rózsaági Antal Madame de Sévigné-ről irt tanulmányát kezdi meg; Sieukievicz „A falu jegyzője“ czimü elbeszélésének is folytatását kapjuk. Tárcza kettő van, Ábrányi Emil rendkívül szellemesen ir, megcsípve az ügyetlen pesti rendőrséget, de meg a „nagy“ lapokat is, melyek a „Spanga-hajszában“ valóban túl mentek ahatá* ron és a jó Ízlés rovására töltenek meg hasábokat és ha­sábokat. Reviczky Gyula azt a kérdést fejtegeti szelleme­sen, hogy milyen viszony van a költő és műve közt. A képekről azt kell mondanunk, hogy ritkítják párjukat s ha ilyen kiállításban kapunk minden képet, mint e szám hozza, akkor a külföldi lapokat kép dolgában is túlszár­nyalja az „Ország-Világ.“ A gyönyörűen kiállított s jó íz­léssel választott képek következő sorozatban vannak: „Káka töven “ (a vadászéletből ellesett kép.) „Falusi szín­ház“ (a vidéki truppok összes nyomora s koldus roman­tikája.) „A kis fösvény (megkapó idyll a családi életből.) „Találkozás — élet-halálra"’ (hangulatot keltő, nagyhatású kép: a tetten ért vadorzó az erdészre emeli, fegyverét). Azért soroltuk fel igy, hogy mindenki lássa, miképpen minden ízlésnek elég legyen téve; megleli a maga kedves tárgyát, a vidéki ember, a ki pusztán vagy erdőség közt él, a kinek a kedélyes családi jelenetek tetszenek, a kit az izgató képek érdekelnek. Van ezenkívül ismeretter­jesztő kép is, ilyen : A legújabb léghajó. Az erdei hangyák építményei Afrikában. Egy különös bal. — Ára e díszes lapnak: egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr Előfizethetni Wílkens és Waidl kiadó-kivatalába: Koron a-herczeg-utcza 3. szám.) A „Képes Családi Lapok“ 29. számának tartalma: Délibáb; elbeszélés, (folyt, követk.) irta Hevesi József. — Reminiscentiák; költemények, irta Gallovich István. — Bacsó Klára szerelme; eredeti elbeszélés, (folyt, köv.) irta Reisz Hermin. — Phylax; beszély, (vége köv.) irta Kiel- land L. Sándor; a norvég eredetiből fordította: Philant- rop. — Heti tárcza; (A Spanga-hét.) irta Nanana. — Há­rom közül a negyedik; rajz, irta Árvácska. — Örmény közmondások; közli Sz. L — Ki kell mosni; rajz, irta Ligeti József. — Beszélgessünk; költemény, irta Halasy Béla. — Képmagyarázat.— Mindenféle. — Képeink: Flóra. — A nagy halott. — A nagy világba. — Székhelyi Mai- látb György. — Melléklet: A „Mardona" czimü regény 33—48 oldala. — Mai számunkhoz fél-iv rendkívüli mel­léklet van csatolva. — A borítékon Heti naptár. — Sakk­talány. — Betürejtvény. — Rejtett szó. — Talányok] j megfejtései. — Háromszög-talány* — Szám-rejtvény. — Megfejtők nérsora — Kérdések. Feleletek. — A szer­kesztő postája — A kis lottó húzásai — Hirdetések. — Előfizethetni: Mehner Vilmosnál, Budapest. IV. kér. pap­növelde utcza 8. sz.Egész évre 6 frt, félévre 3^frt, negyed évre 1 frt 50 kr. Törvénykezési csarnok. Pályázati hirdetmény. A b.-gyulai kir. tszéknél 500 frt évi fizetés és 100 frt évi lakpénz élvezetével egybekapcsolt egy aljegyzői állomás üresedésbe jővén, annak betöltése tekintetéből a nagyméltóságu m. kir. igazságügyminister urnák f. évi 1040. J. M. E. sz. a. kelt magas reudelete folytán pályázatot hirdetek és felhívom mindazo­kat, kik a fentirt állomást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen bélyegzett okmányokkal, de külö­nösen életkorukat igazoló anyakönyvi kivonattal is felszerelt kérvényüket eme hirdetménynek a „Budapesti Közlöny“-ben lett harmadszori meg­jelenésétől számított 4 bét alatt az 1874. évi okt. bó 15-én 3436. J. M. E. sz. a. kiadott bírói ügy­viteli szabályok 5. §-ban körülirt módon hozzám annál bizonyosabban beküldjék, minthogy a ké­sőbben érkezendő vagy más utón beterjesztett kér­vények figyelembe nem vétethetnek. B.-Gyulán, 1883. ápril 15-én. N o v á k, elnök. Jegyzéke a b.-gyulai kir. tszéknél 1883. évi ápril hó 23. s következő napján előadandó bftő ügyeknek Előadó: Kirileszku. April 23. 692. B. Pap Eszter magzat elbajtás bűntette. 780. Král György és társa súlyos testi sér­tés büntette. April 24. Andó Hresko András és társai lopás bűn­tette. 825. Dén Sándor és társa hivatalos hata­lommali visszaélés. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Valamennyi gazdasági egyesületnek. Az 1881.' évi 5127. és 8595. valamint az 1882. évi 12084. sz. a. kelt körlevelekben az egyesület figyelme föl lett hiva arra, hogy a mag- kereskedésekben különböző nevek alatt, mint pl „rosta hulladék, herealj, tisztított rostálj, lu- czerna hulladék“ arankával nagy mértékben ve­gyített luczerna- és lóhermag árultatik, s az egyesület föl lett szólítva az iránt, hogy a ga*da- közönséget az ily értéktelen, sőt leiette karos vetőmagvak vásárlásától való óvakodásra figyel­meztesse. Utóbb érintett körlevéllel közöltetett, az egyesülettel a 12.084./82. sz. a. valamennyi ke­reskedelmi- és iparkamrához intézett körlevél is, melynek értelmében a magkereskedők egyenként figyelmeztetendők voltak arra, hogy az ily aranka- tartalmú magvak árulását mellőzzék, ellenkező esetben az illetők nevei közzé fognak tétetni. Sajnálattal kell fölemlítenem azt a tényt, hogy daczára az ismert figyelmeztetéseknek az említett aranka tartalmú magfóléket a magkeres­kedőknek túlnyomó része a jelen évben is ár jegyzékeiben hirdeti és árusítja. Habár az előzök szerint teljesen jogosult volna azon eljárás, hogy az illető magkereskedők nevei nyilvánosságra hozassanak, mindazonáltal ezen intézkedésről, fentartván magamnak az e részben való további eljárást, ezúttal még elte­kintek, s arra szorítkozom, hogy az egyesület utján a gazdaközönséget újból és nyomatékosan figyelmeztessem arra, hogy aszóban forgó olcsóbb, de aranka tartalmuk és értéktelenségük miatt határozottan káros magfélék vásárlásától saját ér­dekében óvakodjék. Hogy a gazdaközönség fogalmat nyerjen ar- ról, hogy mit vásárol a kérdéses magvakban alább közlóm a tett vizsgálatok alapján ezen magvak aranka tartalmáról és csiraképességéről szóló adatokat. 1- ső mutatvány. 25 számú herevegyiték- ben van. Medikagó sativa csírázott . . 21 ’/2°/0 Trifol pratense | . . 76 °/ Ormithopus sativus | . . 11 °/0 Egy ki gr. ily vegyitékben találtatik átlag 125 szem aranka. 2- ik mutatvány. Az 5. számú luczernahul- adékból csiraképes 57%% egy kilogr.-ban van átlag 605 szem aranka. 3 ik mutatvány. Az 5. számú „luczerna- piaczi áru“ csiraképesség 3872%, egy klgr.-ban van átlag 1800 aranka szem. 4- ik mutatvány. A 8. számú lóhere piacz, árú csiraképessége 87°|0 egy klgr.-ban van 80 aranka szem, 5- ik mutatvány. Az 5. a) számú „félig tisz­tított luczerna“ csiraképessége 3172% egy klgr.- ban találtatik 69,300 aranka szem. 6- ik mutatvány. Az 5. b) számú „rostahul­ladék luczerna“ csiraképessége 5%, egy klgr-ban találtatott 28,000 aranka szem. Budapesten, 1883. márczius hó 23-áu, Széchényi. A, szöllök metszéséről. A tin játszós a legfontosabb szőlőmunkának tekinthető, mert ettől függ egyrészt a termés meny- nyisége és minősége, másrészt szőllőnk tartóssága. Rendszeres és figyelmes metszéssel tovább lehet a szol löket jó termő erőben megtartani és emellett több és jobb bort lehetne szüretelni, mintha azt csak elhamarkodva, minden gondolkozás nélkül tesszük, miért is különösen ajánlom a figyelmes és okszerű metszést. A metszést a következőleg visszük végbe : Rendes erőben levő tőkénél először is a tőke Dyakából kinőtt hajtásokat és a harmat-gyökereket levagdaljuk; levágjuk azután mindazon 2—3 sze­mes csapokat, melyek a múlt évben termettek, a múlt évben hagyott 1 szemes csapokból kinőtt vesszők közül kettőt, vagy hármat egy szemes csapra metszünk s a többit, ha még volna a tö­kén, tőből levágjuk. Gyenge tökénél — ha a tőke nyakából ki­nőtt vesszőket és harmat-gyökereket letisztítot­tuk, eltávolitjuk még a tavaly termett csapokat és csak az uj hajtásokból hagyunk meg kettőt, vagy hármat 1 szemre. Nem szabad a metszésnél szem elől tévesz­teni, hogy a meghagyott csapok a tőke fején arányosan legyenek elosztva, t. i. azon oldalon, a hol tavaly termő csap volt, ne hagyjunk az idén ilyent, hanem egy szemes csapot vagyis olyant, mely csak jövőre fog igazán teremni. Es ne hagyjunk csapokat a tőke közepén, hanem úgy arányosítsuk a metszést, — ha első évben nem lehet, hát a 2-ik vagy 3-ik évben — hogy a csapok mindig a töke fejkörületén legyenek elhelyezve. Ez által a fürtöknek szabadabb állást adunk és tökéletesebb termést nyerünk. Ne mulasszuk el netalán létező féloldalu tő­kéinket a metszés alkalmával lehetőleg javítani. Féloldalu tőke az, melynél — hibás metszés foly­tán — a vesszőnövelés egyoldalon történik, mig a tőke másik oldala elhalni készül, vagy már el is halt. — Ha az ily tőkének elhaló oldalán bár­mily kis hajtást találunk, azt figyelmesen vágjuk vissza egyszemre és ne távolítsuk el teljesen, mert igy ott jövőre erősebb hajtást nyerünk, a melyet ismét csak rövidre vágva képesek vagyunk ekként a gyökerek által fölvett tápanyagok oda- áramlását elősegíteni. — Sok esetben ha már semmi hajtást sem hozna tőkénk egyik oldala — az által, hogy ezen oldalt megvagdaljuk baltával, képesek vagyunk ott a következő évre vesszőt kicsalni, mert a megvagdalás által támadt sebek forradás helyeiu rejtett szemek képződnek s ezek a következő évben kifakadnak. — Ha egyáltalá­ban már nem bírjuk az elhaló oldalt életre éb­reszteni, akkor fűrészeljük azt le, vagy ha — a gyökérzet állásánál fogva — ez sem lehetséges, az igy idő előtt elvéniilt tőkét dobjuk ki, pó­toljuk — bujtás vagy ültetés álta* — ujjal. A metszést ne a régi divatu görbe hegyű metszőkéssel — kacsorral — hanem ollóval vé­gezzük. Az ollóval jobban a vesszők közé jut­hatunk, a tőkefejet az elszáradt csonkoktól job­ban ki tisztíthatjuk s a vesszőket mindig ott és úgy vágjuk el, ahol és ahogy akarjuk. E mellett még egy szőlöbalta és kézi fűrész is legyen ke­zünk ügyében. („Alföld.“j] Varga Imre. Az Anker élet- és járadék-biztosító társa­ság e hó 14-én tartá meg huszonnegyedik évi rendes közgyűlését gróf Zichy OdÖD elnöklete alatt, a melynél 360 részvény volt képviselve. A kime­ntő táblázatokkal és kimutatásokkal ellátott zár­számadásijelentés szerint a lefolyt évben 12.276.615 frt 1 kr. összegű uj életbiztosítási ajánlatok nyuj tattak be,s kiállíttatott 4993 uj szerződés 10.871,407 frt 41 kr. töke erejéig. A biztosítási állomány 1882. végével 75903 szerződésben biztosított 128.744,447 frt 17 kr. töke és 42,739 frt 74 kr. évjáradék volt s igy a szaporodás 4.242,497 frt 3 krt tett. Az összes díjbevétel 3.006,645 frt 77 hrt tett, vagyis 116,946 frt 47 krral többet, mint az elmúlt évben. A díjtartalékok 761,527 frt 61 krral gyarapodtak s 9 711,911 irt 97 krra emel­kedtek. A túlélési csopoitok vagyona 19.679,097 frt 89 krt tesz. A halálesetre nyere­ménynyel biztosítottak 21% oszta­lékban részesülnek. A folyó évben kifi­zetésre jött túlélési csoport eredménye ismét ked­vező volt, amennyiben az összbetétek 7I/4%-os kamatozásának felelt meg. A kifizetett nyeremény­ben részesülő életeseti (gyermek) biztosítások ered­ménye szintén igen kedvező volt, amennyiben azok nyeremény osztaléka a biztosított töke ^Va%"kát tette. A nyereség és veszteség számla 151,875 frt 20 kr. nyereséggel zár, ebből 150,000 frt akkép osztatik fel, hogy részvényenkmt 200 frt osztalék fizettetik i 1875 frt 20 kr. uj szám­lára lesz elővive. A társulati biztosítási alapok a túlélési csoportok vagyonának figyelembe vételé­vel 31.340,680 frt 3 krt tettek. A jelentés a köz­gyűlés által tudomásul vétesett, az igazgatóság­nak a felmentvény megadatott, s a kilépő Vilié Henrik marquis újólag igazgatósági tagul meg­választatott. Heti jelentés a budapesti gabnatőzsdéről. — Budapest, ápril 20. 1883. — Steiner József és Társa termény-, gabona- es bízom, czeg jelentése. A vetések kedvező állá­sáról érkező jelentések lanyha irányzatot idéztek elő. Tu'ajdonosok mérsékelt ajánlataival szemben, alig mutatkozott vételkedv. Ez okoknál fogva je­lentékenyebb árcsökkenések állottak be. — Búza 10—15 krral csökkent. Mai árjegyzékeink: Ti- szavidéki, Pest és Fehér megyei: 78—79 ki. 9 85—10. 79—80 ki. 10—10-10. 80—82 ki. 10 30— 10 50. Bánsági 25, bácskai 15, Északmagyar 40, üszögös fajok még további 40 olcsóbban fizettet­nek. Kötések tavaszra 9 85, őszre 9-98. — Rozs szilárd. Elsőrendű 7-50, közapes 7-25. — Tengeri 20 krral olcsóbb, 6-35—6-45 kelt. Kikinda 5-80. Mag. Jun. 6.40. — Árpa lanyha. Takarmány 6"90—7'20, maláta 7"25—8, sörfőzdéi 8-50—9. — Zab szilárd 5-80—6-75 minőség szerint tavaszra 6-60, őszre 6"65. — Burgonya változatlan. Kivi­telre 2-60—3 frtig kelt. Repcze aug.—szept. lanyha 14 frt — Vadrep- cze szilárd 7-50—7 75. — Kendermag 12-50—13. — Lenmag 12 frt. — Mobármag 12-50—13. — Kö­les szilárd, takarmány 4-50, kásának 6-60—6-75, oláh 7 frt. — Köleskorpa zsákostul 2'60. — Kö­lesdara 5-20. — Takarmánybü'iköny búzából trieu- rozott 3 20, vetni való 8-50, zabbal kevert 7"75. Kása zsákostul 11-50—1250. — Bab hiányzik. Dnnavidéki 9-—10. — Erdélyi 9 25—9-75, barna 11 frt, tarka 8 frt, törpe 12'25. — Pénzelöleget nyújtunk ügyfeleinknek beraktározott árukra és feladási vevényekre. Az előleg minden városban felvehető, hol pénzintézet létezik. — Zsákkölcsön- dijt hetenkint darabonkint % krt számítunk hoz­zánk küldendő árukhoz. — Közraktári illeték át­meneti forgalomban 100 m. után. — Az osztrák államvasut közraktáraiban 525. Fővárosi köz­raktárakban 7*05. Hetlpiaczl árain Gyulán 1883. április 20. Búza legjobb 100 kilogramm ...... frt 9 kr. „ közép „ „ ....... 8 50 Kétszeres legjobb 100 „ ........................ 8 20 „ közép „ „ ...... 7 50 Árpa legjobb „ „ . ................... 6 — Za b „ » r> ........................ 6 — Te ngeri „ „ „ ......................... 5 70 S zinliszt „ „ ...... 22 Zsemlyeliszt „ „ ........................ 20 — K enyérliszt „ „ ........................ 16 — S zéna „ „ ........................ I 50 Szil- vagy gyertyánfa köb-méter................... 3 35 T ölgyfa ! 5........................ 2 75 M arhahús 1 kilogramm ........................ — 48 S ertéshús „ ................... — 65 S zalonna „ ................... i — Disz nózsír „ ..... . i — Állandóbb jó időjárás mellett, az utak javultak, mi­nélfogva a vidékrőli nagyobb közlekedés a forgalmat is élénkítette. — A vetések állása, hol a téli fagy kárt nem tett, kitűnő; a mezei munkák mindenütt a kedvező idő­járás felhasználása mellett serényen folynak. 3ST37*ilttér.*) Alólirott hálás kötelességet teljesít, midőn dr. Dubányi János orvos urnák legmélyebb köszö­netét mond azon önzetlen emberszeretetböl folyó tettéért, hogy orvosi tudománya által kedves gyer­mekét halálosnak jelzett betegségéből kigyógyi- totta, s ezt oly készséggel teljesité, mely a sze­gényebb sorsú ember iránt is önzetlen embersze- retetének tanúja. Gyulán april 21. 1883. űrünfeld Mór, czipész. *) E rovat alatt közlöttekért nem vállal felelőssé­get a Szerkesztő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom