Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-03-25 / 12. szám
VILA földművelés-,. Ipar- és kereskedelemügyi m. kir. ministerium ügykörét érintőle g. Az idei aratás eredményei, a megye alispánja által az országos statistikai hivatalhoz felterjesztett hivatalos adatokból, de az általános gazdasági helyzetből is ismeretesek lévén, e részben csak általánosságban jegyezzük meg, hogy a lefolyt év aratási eredményei, gazdáinknak közel egy évtized óta folyton rongált egyensúlyát ha nem is állították helyre, de mindenesetre a jövő eshető küzdelmekkel és válságokkal szemben az ellentállási képességet jelentékenyen megerősítette. Elemi csapásoktól a múlt évben eléggé meg volt megyénk kímélve, a mennyiben a belvizek, hideg eső, kései fagy, jég, egér és drótféreg mindössze is 4202 katastralis hold vetését semmisítette meg; legtöbb kárt szenvedett az őszi búza 1646, a tengeri 915 s az őszi repeze 635 holdon. Legtöbb kár okoztatott Kondoros községben, hol a jégeső 1700 holdat tőn semmivé, továbbbá Szeghalom községben, hol 1584 hold vetését vesztette ki a belvíz. Az 1882. év szüreti eredményei megyeszerte kedvezőtlenek, a mennyiben a 67161 i35/i60o katastralis holdnyi szőlőterületen mindössze 23034 hektoliter bor termett, s igy az átlagos termés hol- dankint 3.43 heiter volt. Legjobb szüretje volt t z idén is Körös-La- dány községnek, hol az átlagos termés a 10 hec- tolitert meghaladta; ellenben úgy szólván semmi termése sincs Öcsöd községnek, hol a termés 1 hectoliterre sem emelkedett, | K.-Tarcsa községnek, hol a termés az 1 hectolitert alig haladta meg. A megyeszerte szűrt bor a közönséges fehér és siller, mely még bőszüretü években is helyben, vagy legfeljebb a szomszéd községekben fogyasz- tatik el, s igy kereskedelmi jelentősége ezen tér mesztménynek nálnnk nincs. A befásitásra nézve adatul szolgálhat a közutak szélein létező fákról közelebb összeállított kimutatás, mely szerint a községek által ez ideig kiültetett fák száma 275,548. Ezen felül vannak az egyes nagybirtokos uradalmak által eszközölt ültetvények, Kétegyháza, Uj Kígyós, P.-Szt.-Tornya, Szabad-Szt.-Tornya és Sámson községekben, melyek némelyike sik alföldünk puszta jellegét igen előnyösen enyhíti. A fák ültetése körül legtöbb tevékenység mutatkozik Csorvás község határában, melynek közutait 113,963 drb feles számban akáczfa szegélyezi, majd 53,000, s illetve 30,000 db fával B.-Csaba és Gerlapóstelek községekben. Épen semmi munkásság sem észlelhető Vésztő községben, hol a talaj minősége bozatik fel a fásítás akadályául. Legkedveltebb fanem az akácz, majd jóval ezután a fűz- és nyárfa. Egyébiránt nincs a megyében község, hol községi faiskola nem léteznék, N.-Szénás község kivételével, hol azonban az uradalmi faiskola szintén fedezi a szükségletet. B.-Gyulán, 1883. febrnár hó 2. Márki Lajos, megyei főjegyző. Igazgatói jelentés a b-gyulai sport-klub 1882-ik évi működéséről. Mélyen tisztelt közgyűlés! Betölt egy év a gyulai sport-klub életéből; az első év, a szervezkedés nehéz küzdelmeivel, Ha visszatekintünk ez év folyamára, feltűnnek emlékünkben azon kellemes szórakozások, testedző s lélekemelő nemes férfias foglalkozások, melyeket a sport-klub tagjainak, városunk művelt közönségének nyújtott. Hiszem, hogy hölgyeink is örömmel emlékeznek a sport-klub első évére. Versenyeink, ünnepé yeink, tánczvigalmaink kedves emléke csak fokozni fogja eddig is oly meleg rokonszenvvel tanúsított érdeklődésüket, mely egyik legbiztosabb tényezője leend a klub felvirágzásának. Azon egyesületek között, melyeknek törekvése társadalmi életünk élénkítésére, a művelt közönség egymással való érintkezésének kellemesebbé tételére irányú ; a b.-gyulai sport-klub ez évfolyama alatt kivívta magának a méltó helyet. Versenyei, sport-ünnepélyei, tánczvigalmai- nak fénye, kedvessége tanúságot tesznek élet képességéről, s meggyőzhették már eddig is városunk közönségét arról, hogy ez egyesületnek városunkban s megyénkben hivatása van, 1 hivatását híven betölteni erő, eróly s egyetértéssel képes is. A volt b.-gyulai sport-klub, melynek csak egy pár évi tartamú működése oly előnyösen hatott társadalmi életünk emelésére — hiányos szervezete miatt erejét kellően kifejteni nem volt képes; de meggyőzve arról közéletünk-irányadó köreit, hogy egy hasonló czélu egyesületnek — helyesebb, biztosabb alapokon leendő szervezése életszükségletet képez. így támadt fel, mint phönix a feloszlatott b.-gyulai sport-klub hamvaiból uj életre egyesületünk. Helyesebb szervezés mellett nagyobb erővel a tevékenységre, biztosabb kilátással feivirágozására s képesítve nagy és nemes czéljainak érvényesítésére. A méltó elismerés e részben kiválóan K ö- vér László urat, a klub tevékeny elnökét A sport-klub szervezésénél a főirányelv abban nyilvánult, hocy az alapszabályilag körvona- lozott nemes czélok és törekvések érvényesítésére biztos jövedelem, s ez által a czélszerüen berendezett helyiségben — a műveltség, férfias tiszta jellem, 1 társadalmi állás által egymásra utalt elemeknek városunk s megyénk közéletére, a sport ős lovagiasság terén az igaz erőnek erélylyel s egyetértéssel leendő kifejtésére társadalmi központ teremtessék. Alapelvül egyértelmű akarattal az alapitók által kitüzetett, hogy a gyulai sport-klub a férfias erő fejlesztése, nemes szórakozások kifejtése mellett a tiszta jellemnek, lovagiasságnak őre, védője s fentartója legyen. E czélok elérésében a sport-klub első sorban a „gyulai körnek“ örök halara kötelező áldozatkészségével, támogatásával találkozott mindjárt megalakulásakor. 1. A gyulai kör díjtalanul engedte át a vivő- és tornateremhez az épületet, a tekepálya s tornaszer s kerthelyiséget. 2. Másodsorban a gyulai hölgyeket illeti a méltó elismerés, kik a sport-klub versenyeinek, ünnepélyeinek fényét részvétükkel, megjelenésükkel, a sport klub nyíködése iránt tanúsított kiváló érdeklődésükkel emelték; áldozat kész támogatásukkal tevékenységre nagyban ösztönözték. A gyulai hölgyek lövészeti versenyeinkre dijakat adományoztak, s hálás elismeréssel említem fel Keller Mariska, Lukacs Ilona és Winkler Ilona urhölgyeket, kik buzgó fáradozással gyűjtöttek a versenydijakra. A klub igazgató választmánya s tisztviselői fáradhatlan tevékenységet fejtettek ki | klub berendezése körül. Mindenekelőtt a vívó- és tornatermek átalakítása vált elodázhatlan szükséggé. I a választmány tekintve azon nagy érdeklődést, mely a közönség részéről a klub alakítása iránt nyilvánult, tekintve a várakozást annak minél előbb leendő működése iránt : elhatározta az átalakítást s teljes felszerelést haladéktalanul foganatosítani; s miután még a klub elég anyagi erővel nem rendelkezett, az építkezés és felszerelésekre 400 frtnyi három év alatt törlesztendő kölcsönt vett fel. Ezen kölcsönösszeg a klub által minden nehézség, az egyesület jövőjére károsan ható, — s működését megakadályozó következmények nélkül — törleszthető leend, s örömmel jelezhetem, hogy a választmány eljárását úgy a költsön felvételét, mint annak felhasználását illetőleg a klub múlt évi junius 28-án tartott közgyűlésében közhelyesléssel fogadta. A klub igazgatása körül felmerült kiadások és azok fedezésére szolgált bevételeknek hű képét elő fogja tüntetni a pénztárnoki jelentés. A klub vagyoni viszonyaira nézve röviden előterjesztem, hogy a beruházások s leltározott felszerelvények értéke 600 irtot képivisel s ezzel szemben a szenvedő állapot 450 frt, mely összegnek tör.esztésére már az ez évi költségelőirányzatban 300 frt vétetett fel. Van a klubnak ez idő szerint 67 rendes tagja és 18 vidéki. Évi biztos jövedelme a klubnak az előterjesztendő költségvetés szerint 706 frt 15 kr. Áttérve a sport-klub múlt évi működésének ecsetelósére, mindenek előtt az 1882. évi szept. 8-án tartott lövészeti verseny eredményét jelzem. Nagyszámú közönség előtt folyt le a verseny, részt vettek abban városunk, megyénk, Bihar és Aradmegyék kitűnő sportférfiai. A galamblövészeti versenynél az első dijat a sport-klub diját Takácsi Sándor ur (Aradéi) a második dijat Csausz Lajos ur, a sport-klub tagja nyerte. A gömblöversenynél az első dijat a gyulai hölgyek diját szintén Takácsi Sándor ur, a második dijat, a sport-klub diját Szekér Károly ur (Kétegyházáról) nyerte. A czéllőveTsenyoél az első dijat, a sport-klub diját Oláh György ur a klub igazgatója a második dijat, szintén a klub diját, Tabajdi Sándor ur (kir. járásbiró Kis-Jenőn) nyerte. E helyen kedves kötelességemnek ösmerem hálásan felemlíteni t. Fürdők István honvédőrnagy ur szives- sógét, ki a versenyhez szükségelt lőfegyvereket 8 töltényeket a klub részére átengedte. Kisebb lövészeti ünnepélyeink, milyeneket a klub minden hóban rendezett, nagy élvezetet nyújtottak a klub tagjainak s vendégeinek. Teke pályánk — a mellett, hogy a klubnak szép jövedelmet — a tagoknak a legkellemesebb élvezeteket nyujtá. Minden héten rendeztetett teke verseny, melyen a versenydijakat többnyire ifj. Jantsovits Pál, Lukács Endre, H i d a s s y Jenő urak érdemelték ki. Legnagyobb megelégedéssel s gyönyörrel emlékezhetünk vissza a sport-klub ünnepélyeire. Minden héten egyszer rendeztetett egy s esetleg két sport ünnepély, melyeket városunk szép hölgyei jelenlétükkel emeltek. Bátor vagyok felhívni a t. Közgyűlés figyelmét eme sport ünnepélyekre. Semmi sem emelheti jobban I sport-klub működésének kellemét mint | kedves összejövetelek, ezen ünnepélyeken tesz- szük részeseivé, a sport-klub tagjainak családját a nemes élvezeteknek s nyújtunk a sport-klub iránt kiváló érdeklődést tanusitó hölgyeknek kellemes szórakozást. Midőn a legnagyobb fájdalommal emlékszem vissza azon óriási tűzveszélyre, mely városunk egy részét ez óv folyamán romba döntötte, nem mulaszthatom el felemlíteni azt, hogy a sport-klub nemes hivatásának a veszély alkalmával a legszebb jeleit tanusitá. A klub egyes tagjai önfeláldozó tevékenységgel törekedtek a dühöngő lángok közül a szerencsétleneket s azok vagyonait megmenteni. S maga a testület is nem késett kicsiny, de erejéhez mérten mégis tekintélyes összeggel enyhíteni a szenvedők nyomorát. Megvagyok győződve, hogy a gyulai sportklub ez év folyamán nemes és nagy feladatát teljesíteni, czélját érvényesíteni, buzgalom s kitartással előbb haladni s a múlt év eredményeit fokozni törekszik. Működéséhez kívánok a mindenhatótól erőt, erélyt és egyetértést. Tisztelettel B.-Gyula, 1883. raárczius 15. Oláh György. A gyulai sport-klub múlt évi pénztári állapotáról a pénztárnok Csausz Lajos ur a következő jelentést tette: Bevétel: 1) Tagsági dijakból 319 frt 50 kr. 2) Érmekből 8 frt. 3) Asphalt papír ára visszatérítéséből 12 frt. 4) Tekepálya jövedelme 92 frt 82 kr. 5) A felszerelésre felvett kölcsönből maradt 20 frt. 6) Versenyek és mulatságok jövedelméből 140 frt 45 kr. összesen 592 Irt 77 kr. Kiadás: 1) A torna és vivó- szerek beszerzésére, fentartására és a club helyiségének rendezésére 83 írt 28 kr. 2) A tekepályának elkészitésére, felszerelésére és fentartására 147 frt 35 kr. 3) Versenyek, mulatságok rendezésére, igazgatási és vegyes kiadásokra 213 frt 37 kr. 4) Kölcsön törlesztésére 92 frt 62 kr. 5) Jótékony czélra 20 frt. Összesen 556 frt 62 kr. S ezek szerint a sport klub jövő évi kiadásai fedezésére a pénztári napló lezáratott 36 frt 15 kr. készpénz maradvánnyal, valamint 144 frt követeléssel. Újdonságok. Lapunk tisztelt olvasóinak boldog ünnepet kívánunk. Nagyheti szertartás. A kér. kath. anya- szentegybáz az egész világon minden évben a legmélyebb fájdalommal ünnepli a megváltás nagyszerű eseményeit. És hogy minden résztvevő gyermekét a megváltás érdemében részesítse, de meg a fájdalomban is magához fűzze : virágvasárnap- ján sz. Máté, nagypénteken pedig sz. Jánosnak idevonatkozó iratait a bivek lelki épülésére felolvastatja. A mindkét evangélista által irt passiót (vagyis Jézus Krisztus kínszenvedésének történetét) az ez alkalomra Sziber Nándor úr szives buzgalma által szervezett énekkar adta elő úgy a solo mint a férfikarokat. A barka szentelésnél virágvasárnapján igen szép tercetM énekelt. Nagyszerdán, csütörtökön és péntek délután nt. Acs János helyettes lelkész, Plank Alajos elemi tanító és Gremsperger János városi írnok ur énekelték Jeremiás próféta siralmaiból a solo részeket. Nagypénteken d. u. 3 órakor Jeremiás próféta könyörgései és a „Miserere“-t igen szép szabatossággal az énekkar adta elő. A szép számmal jelen volt jobbára úri közönség lelki épüléssel hallgatta a gyönyörű s correkten előadott darabokat. A kar a régi dalkör tagjaiból volt össze állítva, kik minden évben szives készséggel részt vesznek a nagyheti szertartásoknál s annak fényét szép énekükkel buzgólkodnak emelni. Nagypénteken a szorongásig megtelt plébánia templomban az ékesszólása, s remek előadásáról általán ismert h. lelkész tartott igazán kitünően szerkesztett gyász szentbeszédet. Egész évben ez alkalommal hallgatja legtömegesebben az úri osztály sz. beszédét ; s hogy a szónokkal a legnagyobb mérvben meg voltak elégedve, azt a sz. beszéd alatt patakzó könnyek igazolták. A németvárosi templomban Foltyn Imre német segédlelkész nagypénteken d. u. tartott remek szent beszédet. Nagyszombaton a mise kezdetén Staab Lénárdtól egy kitűnő szépségű Kyriét énekelt 3 hangra Plank Alajos, ifj. Huszka Imre és Sziber Nándor. Glóriára megszólalt az orgona és a harangok zúgása is hirdette, hogy az Üdvözítő sírjából dicsőségesen feltámadt. „Nagy-pénteken mossa holló a fiát“; de bizony az idén nem igen lehetett kedve a kicsinyeknek mosdani; oly hideg volt nagypénteken virradóra, aminö karácsony hajnalán is számot tett volna: kileucz fok R. o alatt, e mellett minden tagot átjáró északi szél, mely északi oldalon levő házaknak belső ablakaira is jégvirágokat rajzolt. Gazdáink már nemcsak aggodalommal, hanem valódi kétségbeeséssel tekintenek a rendkívül kedvezőtlen időjárás elé, mert a nagy fagyok tönkre teszik az idei termés iránt táplált reményeiket. Az idei husvét valóságos ritkaság, ameny- nyiben márczius 25-ére esik, a mi még e században egyszer sem fordult elő. Az előtt is csak 1663-ban, 1674-ben, 1731-ben 1742 ben. Ebben a században még csak 1894-ben s a jövő században 1951-ben, a 21 -ik században pedig 2035-ben 8 2046-ban lesz a húsvét márc. 25-én. Legkorábban a husvét csak márc. 22-ikére eshetik, ami eddig csak 1558-ban, 1693-ban, 1761 ben és 1818-ban történt meg. A husvét legkésőbbi ideje pedig ápr. 25-ike. Ezen a napon eddigelé csak 1666-ban és 1839-ben ülték meg. Az i^jonczozást városunkban f. hó 20-án fejezték be. Lefolyása nem ver nagyobb hullámokat, a sor alatt levőknek egy-egy dalolva vonuló kis csapatja mindaz, ami „a már minálunk ver buválnak kötéllel“ korszak zajos hagyományaiból a jelennek örökrészül jutott. Az újonczállitás eredményét következőkben regisztráljuk. Gyula városában összeiratott 205 első korosztályú, 141 másod korosztályú, 99 harmad korosztályú, összesen 445 hadköteles. Besoroztatok a közös hadsereghez 42, a póttartalékhoz 2 egyén, a város tehát 7 póttartalékossal adós maradt, de miután 23-an felülvizsgálatra küldettek, a hátralék valószínűleg utósorozás által fedezve leend, sőt es- hetőleg a honvédségnek is jut néhány egyén. Csabán az újonczállitás kedvezőbb eredményre vezetett, amennyiben az előirt jutalékon felül a honvédség is negyven újonezot sorozott be. Az aradi kereskedelmi és iparkamara folyó hó 21-én tartott teljes ülésében — melyben a békésmegyei kültagok közül Sál József (Gyuláról) is résztvett — néhány, megyénket közvetlenül érdeklő ügy is tárgyalás alá vétetett. Nevezetesen a földművelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumnak véleményt kérő leirata a M e z ő- Berény város által kívánt vásáráthelyezés ügyében Miután a szomszédos vásárjogositott községek az ellen, hogy a Mező-Berényben évenkint október hó 12-én tartatni szokott országos vásár ezután ugyanazon hó 6-án tartassák, kifogást nem emeltek, sőt ez annyiban jó lesz a vásárlátogató iparosokra, hogy a mező-herényi vásár nem fog a dévaványaival összeesni, a közös bizottság a kérelmet pártolólag ajánlja a minisztériumhoz felterjesztetni, a mihez a teljes ülés is hozzájárult. — A napirend egyik tárgyát a gyulai ipartanoda ibizott- ságnak beadványa képezte, melyben kéri a kamarát, hogy a Gyulán létesítendő ipartanoda felszerelési és felállitási költségeire egy nagyobb összeget szavazzon meg, továbbá kéri, hogy ezután a békésmegyei ipariskolák, tanulók és tanitók segélyezésére szánt összeget ne a megyei hatósághoz, hanem közvetlenül az ipartanodái bizottsághoz juttassa. A teljes ülés a kérelem első részét teljesítendő, az iperosztály javaslatához képest ötven forintot szavazott meg, a kérelem második részére nézve pedig kimondotta, hogy azt nem teljesítheti, mert a kamara által évenkint kifizetni szokott járulék nem egyedül a gyulai, hanem az összes békésmegyei ipariskolákat illeti. Hogy azonban a gyulai ipartanoda is részesüljön évenkint a kamara által iparoktatási czélok előmozdítására adott összegből, a békésmegyei kir. tanfelügyelő, akihez a Békésmegyére eső rész a kamara határozata következtében küldendő, meg fog kerestetni, hogy abból egy arány- lagos részt a gyulai ipartanoda bizottságnak juttasson. Ezen határozat kimondása után Sál József kültag indítványozza, hogy kérje fel a kamara a minisztériumot, miszerint utasítsa Békésmegye alispánját, hogy a kamara által iparos tanulók jutalmazása és tanszerekkel ellátására küldött, de a megye által ki nem osztott, hanem tőkésített összeget, mely jelenleg mintegy 1200 frtot tesz, adja ki egyenlő részben a gyulai, csabai és szarvasi ipartanodái bizottságnak. A titkár felszólalása után ezen indítvány az iparosztályhoz utasitfatott megfontolás végett. A gyulai iparos ifjúság önképzö- és be- tegsegélyző-egyletének — Gyula városa képviselőtestületétől nyert fölhatalmazás, úgyszintén a debreczeni vezéregylet és hazai testvéregyesületek megtisztelő szives "bizalma alapján — sikerült az országos iparos ifjúsági egylet szövetkezet országos vándorgyűlését — amelyek eddigelé Szegeden, Veszprémben, Csabán, Székes-Fehérvárott és legutóbb Debreczenben tartattak — Gyulavarosa részére megnyerni. Eme vándorgyűlés és az azzal kapcsolatban folyó évi augusztus hó 19-, 20- és 21-ik napjain tartandó országos segéd- és tanonezmunka- kiállítás megbeszélése s tömegesebb helybeli kiállítók által sikerének biztosítása czéljából folyó hó 26-án, vagyis husvét hétfőjén délután 4 órakor a városháza nagytermében tartandó értekezletre
