Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-01-14 / 2. szám

2-ik szám Gyula, 1883. január 14-én II. évfolyam. Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési dij: Egész évre.. .. Félévre .......... •• 2 „ 50 „ Évnegyedre .. I » 25 „ Egyes szám _____ ár a 10 kr. íM r POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.-------------------------------^ Ki adó hivatal; Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. L Nyi Ittér tora 10 kr. J Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utoza 11. sz. a.; Lang IÁpót Dorottya utcza 8. sz. a.; Bécsben: Oppellk A., Scholek Henrii:, JSLoose Rudolf és Dukes At. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon, Előfizetési felhívás a „BÉKÉS“ 1883. évi folyamára. Az előfizetési ár, mint a lap liom­lokán is jelezve van, úgymint : marad a mult évi, Egész évre • • 5 frt — kr, Félévre , . , 3 frt 50 „ Negyedévre . 1 frt 35 „ mely összeg legczélszerübben vidékről postautalványon „a „Békés“ kiadóhivatalá hoz Gyulán“ czimzetten küldhető be. A lap mai számát nagyobb mennyi­ségben nyomatva nem csak minden ed­digi előfizetőnek, de általam ismert több megyei egyénnek is megkültem, mi azon­ban az előfizetésre, vagy részemről bármi igény támasztására nem kötelező. — A többi számok menten a tolakodás vélel­métől is — csak az előzetőknek küldetnek meg ; minélfogva óhajtott esetben az elő­fizetés mielébbi teljesítését kérem. Kelt Gyulán, 1883. január 12. Dobay János, a „Békés“ felelős szerkesztője és kiadótulajdonosa. Megyei közügyek. .Alispáni jelentés. Felolvastatott Békésmegye közigazgatási bizottságának 1883. jan. 8 án tartott ülésében. Méltóságos főispán ur ! Tekintetes közigazgatási bizottság! A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak múlt évi deczember havi állapotáról szóló rendszeriuti jelentésemet az 1876. évi VI. t. ez. alapján van szerencsém tisztelettel következőkben elöterjoszteni. I. Közegészségügy. < Leszámítván a Csaba és Szent-Anarás köz­ségben szórványosan ugyan, de mégis az állan­dóság jellegével mutatkozó vörheny-esetekot: megyénk egészségi állapota teljesen normális vi­szonyoknak örvend. Ezen általános kedvező helyzet mellett azonban, mintegy zavarólag lépett közbe a ké- jelgési ügy körül felmerült többrendbeli panasz s illetőleg felderített visszaélés, melyeket, azok folytán tett intézkedésekkel együtt, az ügy köz­érdeke miatt, jónak látok a tekintetes bizott­sággal következőkben megismertetni. Az „Orosházi Újság“ czimü hetilap 1882. évi 50-ik számában közölte ugyanis, Dr. László Elek Orosháza községi tiszti orvosnak a helyi prostitutio terjedése és meggátlása tárgyában a járási szolgabiróhoz intézett hivatalos jelentését, mely ezen ügy állását, oly sötét színekben tün­tette fel s a hatóságnak ezen ügy körüli rész­vétlenségét annyira kirívóan jellemezte, misze­rint a kérdésbe való beavatkozástól elzárkóznom nem lehetett. Kérdést intéztem tehát a járási szolgabiróhoz, 1-ör az iránt, vájjon az orosházai titkos kéjelgési ügy rendezése tárgyában általam 1878. évi 176. ein. sz. a. és a közigazgatási bizottság által 1879. évi 1748 sz. alatt kibo­csátott rendelkezések mi módon vannak végre­hajtva? 2-or. A buja'-óruak a hírlapi közle­ményben jelzett elterjedése nem teszi-e kívána­tossá az 1876. évi XIV. t. ez. szerinti szükség- kórházak tel állítását ? 3-of. A kór terjedésének egyik tényezőjéül megjelölt vasárnapi népmulat­ságok minő korlátok között engedélyeztettek. — Ezen kérdésekre nézve, a járási szolgabiró álta­lában megjegyezte ugyan, hogy a kéjelgési ügy állított rendezetlensége túlzáson alapul, — de inert az egyes kérdésekre eléggé kimerítő és határozott választ nem tartalmaz; az ügy fel­derítése érdekében, ujabbi részletes feleletet kí­vántam, miről később a tekintetes bizottságnak jelentést fogok tenni; azt azonban már e hó 5-én 77. ikt. sz. a. elrendeltem, hogy az éjjeli kóbor kéjnők kézrekeritése, s a mennyiben bizo­nyos foglalkozással nem bíró idegenek lennének, eltolonczoztatásuk körül, szükség esetén, a kir. csendőrök közremunkálásának igénybe vételével is, a legerélyesebb eljárás alkalmaztassák. Értesülvén továbbá arról is, hogy a csabai „Fiume“ vendéglőben és a Gyula városi ven­déglőkben és korcsmákban, a fenálló tilalom el­lenére czelédczjm alatt kéjnők tartatnak s azok, hatósági türvénynyel ellátva vannark: mind a csabai járás szolgahiráját, mind pedig Gyu'a város polgármesterét ezen tilalmazott állapot körüli igazoló jelentéstételre utasítottam. — A csabai járás szolgabirája a szóbanlevő állapotnak hatósági engedély mellett való fenáliását elis­mervén: e tényt nem habozom visszaélésnek bé­lyegezni s mint ilyennel szemben, hatáskörömben intézkedni fogok ; a gyulai esetekre nézve még választ nem nyervén : elhatározásomban, a ki- fejlendők fognak vezetni. A hasznos házi _ állatok egészségi állapota kielégítő ; noha Szarvas községből 3 takonykór­ban gyanús ló jelentetett be ; melyekre nézve, a beteg megyei állatorvos helyett, Szarvai község állatorvosa teendi meg a szükséges óvintézke­déseket. II. Közbiztonság. A személybiztonság a lefolyt hóban egy esetben lön megzavarva és pedig Gyulán, a Megyeri Rozália által elkövetett gyermekgyil­kosság által. A tettes a kir. törvényszék foghá­zában várja ítéletét. A vagyonbiztonság ellen 16 lopási eset követtetett el ; melyből kiderittetett 11, nyomozás alatt maradt 5 eset. A régibb ke­letű lopási esetekből 4 derittetett ki. A megyei csendlegénység működését a múlt hó végével befejezvén, helyén valónak látom, a megye főcseudbiztosának zárjelentése alapján, az 1882. évi közbiztonsági állapotokról a következő adatokat előterjeszteni. Az 1882. év folyamán felmerült 299 bűn­ügy, 127 kihágási ügy, 1768 rendőri, 4 ember­ölés nyomozási, 24 öngyilkossági, 6 karhatalmi, 9 mezei rendőri, 66 rabkisérési; 23 tolonezozási és 3 egészségrendőri ügy. A megyei rendőrség által teljesítetett 466 őrjárat; a letartóztatott egyének száma 474 volt. A személybiztonság ellen elkövetett bűn­esetek száma 6 volt, melyek közöl azonban tu lajdonkép csupán 1 rablási eset terheli a sze­mélybiztonságot, mivel a többi öt .esetben a pil­lanatnyi elhatározás s nem előre megfontolt go­nosz szándék vezette á tetteseket. A vagyonbiztonság ellen 225 eset követte­tett el 14.305 frt 77 kr. kárértékkel; a régibb keletű esetek ide számításával a rendőrség 12.068 frt 7 kr. kárértékkel 256 esetet derített fej, — az év végén pedig 45 eset maradt nyomozás alatt 4891 frt 10 kárértékkel. Összehasonlítva ezen eredményt az 1881. évi adatokkal kitűnik, bogy : 1- ör a folyó évben a vagyonbiztonság elleni esőtek száma 19-czel, a szenvedett kárérték 4246 frt 31 lcrrai többre ment; ellenben 2- or az 1882. évben kiderített esetek száma az 1881. évieket 31-el maghaladta. A felmerült vagyonbiztonság elleni bűncse­lekményekből volt bázbetörés 8 és pedig 4 kide­rítve, 4 nyomozás alatt; szarvasmarha lopás 1 eset kiderítve; lólopási eset 11, 21 drb lő eltolvajlá- sával, mjlyből kiderittetett 7 eset 14 lóval, nyo­mozás alatt maradt 4 eset 7 lóval; sertéslopás 18 esetben 95 drb sertés elidegenítésével; ebből kiderittetett 14 eset 77 drb sertéssel, nyomoztatik 4 eset 28 drb sertéssel; birkalopás 5 eset 13 da­rabbal, mind az 5 eset kiderítve; végül egy ki­derített gyújtási eset. A többi esetek, jobbára ruházat, élelem és takunnáiiyuuműek, tehát az első szükségletek be­szerzésére irányulván, enyhébb beszámítás alá jönek. A közbiztonság leggyengébb lábon állott az orosházai járásban, hol a lopási esetek által oko­zott kár, a megye egész területén felmerült károk értékének felét tette ki. Általában, a közbiztonság állapotáról a fel­sorolt adatokban nyújtott kép a közönséget meg­győzheti arról, hogy a megyei rendőrség feladatát hiven és sikerrel teljesítette s a megszűnt intéz­mény jogos önérzettel fogadhatja el azon elisme­rést, melyet a megye közönsége működése iránt mindenkor nyilvánított. A megyei főcsendbiztos előterjesztésének zár­szavaival fejezem be közleményemet: „Vajha Bé­késvármegye személy és vagyonbiztonsága fokozott javulást tüntetne fel jövőben is!“ Ili. Közutak. Védtöltések. A közutak a hetek óta tartó esőzések miatt teljesen járhatlan állapotban voltak s az utkapa- rók összes tevékenysége mindössze is, az úttes­ten meggyülemlett ■ vizek levezetésére szorítkoz­hatott. A folyó év elejétől kezdve, utfelügyelőkül a járási szolgabirák javaslata alapjáu következő egyéneket neveztem ki : a gyulai járásba és B.- Gyula város területére Sutyák Pétert; a csabai járás területére Bohus Györgyöt: a gyomai járás területére Dutkon Imrét; a békési járás területére Szenes Antalt; a szarvasi járás területére Rideg Mihályt (volt csendlegényt); az orosházai járás területére Foltiuy Imrét (megyei volt csendbiztost); a szeghalmi járás területére Puskás János (volt csendlegényt.) Ha volt eset, midőn a megyei utkaparók irányában, hanyagságuk miatt a legszigorúbb fe­nyítéket kellett alkalmaznom, arra is van példa, hogy az utkaparók egyesei, szabályzati kötelessé­gükön túlterjedő szolgálati buzgóságukért különös dicséretet érdemelnek. Ezen buzgóság bizonyára némi anyagi Segélynyújtásban nyerne leginkább jutalmazást. Ilyen pénzbeli jutalmazásra ajánlom a tekintetes bizottságnak Lengyel György és Bálint György kétegyházai utkaparókat, kik a leg­nagyobb esőben is vonalaik rendbentartásán fárad- hatlanul működnek. Az esőzések kuzamossága s az azt követő olvadás okozta a Körösök hirtelen, nagymérvű áradását is. Náluuk, kiváltképen az első sorban fenyegetett gyulavárii és gyulai határon a gátvo­nal idejekorán kellő felügyeletben részesült ugyan; Biharinegyében azonban a Fekete-Körös jobbpartja két helyen, Aradmegyében ped'g a Fihér-Körös mindkét parton öt helyen kiszakadt, s ez utóbbiak közül a Székudvarnál történt jobbparti szakadá­son kiáradt viz, a gyulavárii uradalmi kaszálókon keresztül a gyulai oláhréti földekre vetette irá- uyát, mely a Fekete-Körös majdnem 2 méterrel magasabb vize miatt az úgynevezett Lévai-zsili­pen még levezethető nem volt. Az arad-békési egyesített társulat központi igazgatóságának meg­keresése folytán, a gyulavárii közerőt a szakadá­sok elzárásához kirendeltem s egyúttal Aradme- gye alispánját, az érdekelt aradmegyei községek közerejének kirendelése iránt megkerestem. A Kettős-Körös nagymérvű áradása a békési zsili­pet is veszélyeztette, az arra gyakorolt erős víz nyomás által; de a felső szakadások következté­ben előállott apadás a kétes helyzetet megszün­tette. Aggályt okozott a Fekete-Körösből kiszakadt és Sarkad község alatt a kiskőrösi vagy Gyepes csatornáu a hosszufoki csatornába irányult árviz is; jó szerencse, hogy a lefolyt viz számításnál kisebb tömege, a félt veszélyt elő nem idézte. A békési járás szolgabirájának e hó 6-án vett jelen­tése szérint a kormány biztosság által felépített k.-tarcsa-gyomai balparti védgát biztosítására sommi védanyag uem lévén készletben, a könnyen bekövetkezhető veszély elhárítása czéljából nyom­ban megkértem a kormánybiztos urat, hogy a szóban forgó védvoual biztosítására szolgáló véd- auvagról gondoskodjék, miről a közmunka és köz­lekedési minister urat is értesítettem. IV. Vegyesek. 1. A megyei pénztárak a múlt hóban is meg­vizsgáltatván, azok kifogástalan rendben talál» tattak. 2. A községi közigazgatás terén újabb idő­ben előfordult egyes visszaélések és szabálytalan­ságok azon feltevésre vezetvén megyei főispán ur ő méltóságát, hogy a kültisztviselők a községek feletti felügyeleti jógákkal nem elég erélylyel él­nek, felhívást vettem tőle oly irányban, hogy ezen felügyeleti jog szigorúbb gyakorlása iránt intéz­kedjem. A vett felhívás folytán azonnal ntasitottam a járási szolgabirákat, hogy járásuk minden egyes községét e hó 4 >ik napjáig meglátogatván, a köz- igazgatási állapotok s községi ügykezelés meg­vizsgálása után tegyenek hozzám jelentést a kö­vetkezőkről : vájjon nem fordulnak-e elő valamely hatósági beavatkozást igénylő mulasztások? A községhez befolyt pénzek rendszeresen a tüzmen- tes szekrényekben elzárva kezeltetnek e ? A köz­ségi számadások elkészítése és a községi háztar­tás körül nem forognak-e fenn szabálytalanságok? A községek elvannak-e látva a szükséges tűzoltó szerekkel ? továbbá a hatóságuk területén létező községeket meglátogatják-e a szabályrendelet sze­rint bavonkint s a községi és gyámpénztárak vizs- gálása a szabályrendelet és törvénykivánta időkö­zökben eszközöltetik-e ? Az ily irányban kívánt jelentések még csak részben érkezvén be, azok felett ezután fogok intézkedni. B.-Gyulán, 1883. évi január hó 7-én. Jancsovics Pál, s. k. alispán. Békésniegye közigazgatási bizottsága. Megyénk tevékeny főispánja elnöklete alatt folyó hó 8-ik napján tartotta meg a közigazgatás bizottság ülését. Mindenekelőtt a legközelebbi megyei köz­gyűlésen újonnan megválasztott bizottsági tagok szívélyes üdvözlése után a közigazgatási bizottság az 1883-ik évre újonnan alakúknak elnökileg ki­jelentetett ; s ezután felolvastatván az alispáni jelentés, határoztatott: hogy az orosházi prosti­tutio ügyében az elrendelt vizsgálat eredményéről a közelebbi ülés elé az alispán jelentést tegyen. A kétegyházi útszakaszon működő két ut- kaparó részére fejenkint 5 frt jutalom megsza­vaztatott. A közmunka- és közlekedési miniszter fel­kéretni határoztatott, hogy a töltésépítési kor­mánybiztosságot, a gyoma békési szakasz part­jainak gondozására s a gyoma tárcsái vonalon védanyagok beszerzésére utasítsa­Egyéb részeiben az alispáni jelentés tudo­másul vétetétt. A fegyelmi bizottság megalakittatott, s an­nak tagjaiul Ambrus Lajos, Kalmár Mihály, Haász József, Székács József s póttagokul Keller Imre és Bánhegyi István bizottsági tagok válasz­tattak meg. A felebbviteli küldöttségbe Ambrus Lajos és Kalmár Mihály, póttagokul Keller Imre válasz­tatott, s a főispán által Ormos János, Haviár Dániel, póttagokul Dr. Hajnal István neveztetett ki. Az erdöügyi albizottság Keller Imre, Var- ságb Béla, Haasz József tagokból alakíttatott meg. Assinger Adolf csabai tanító. Békésen nyi­tandó 4 oszt. polg. leányiskola engedélyezése iránti folyamodványa a vallás- és közoktatási mi­niszterhez pártolólag fólterjesztetni határoztatott. Tárgyaltatott K.-Ladány községe elöljárói­nak jelentése, mely szerint az eddig községileg szervezve volt ismétlő iskola felekezetivé változ* tattatik át, s ezzel kapcsolatosan a r. kath. isko­laszéknek ez eljárás ellen emelt panasza. A közig, bizottság akként határozott ez ügyben, hogy a k.-ladányi ismétlő iskola községi szervezete jövőben is fenntartandó a községi :skólaszék azonnal megválasztandó s a tanítók szokásos dijai rendesen kiszolgáltatandok.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom