Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-02-18 / 7. szám

József ez üdvözletre mondott válaszában szerényen hangsúlyozta, hogy tudja, miszerint a lelkes ova- tióbdl, mely túlnyomóan a hazai ipart nemcsak szóval, hanem anyagi, áldozatokkal is támogató gróf utitársót megérdemelten illeti, | igen csekély részt vindikálhat és tulajdoníthat önmaga számára. Elmondta, hogy őt nem kötelességérzet és minis- téri parancsszó, hanem egyéni meggyőződése — amelyet függetlenül követ fel- és lefelé egyaránt — vezérli pályáján ; hivatkozik e tekintetben már 1875-ben kiadott munkájára, amelyben a korlát­lan iparszabadságból háruló veszélyeket előre megjósolta és szomorú elégtételéül szolgál, hogy akkori aggodalmai valósultak is ; de noha, mint előrebocsátotta — Dobay beszédében nyilvánuló aggodalmak nem is az ő tárczájára szólauak, ab­beli reményének és meggyőződésének ad kifeje­zést, hogy az ipartörvény ujabbi revisiojánál a képviselőházban is egészen más áramlat fog túl súlyra vergődni, mint 1872 ben, és hogy az ipa­rosságnak annyiszor hangoztatott igazságos óhajai testet is fognak ölteni. A ministeri biztos szavai mély hatást keltettek, és a megújuló hatalmas él­jenek tanúskodtak róla, hogy Péterffy urnák a tüntetésből joga van főrangú utitársával egyenlően osztozni. A fáklyásmenet ezután a zene hangjai mellett legszebb rendben elvonult. Göndőcs Bene­dek apát ur vendégszerető hajlékában a vende­gek tiszteletére fényes díszvacsora következett, amelyre az ipartanodái bizottság tagjain kívül a helybeli intelligentiából is többen voltak meghíva. A gróf és ministeri biztos — a hosszú ut fára­dalmaitól kissé törődöttek lévén, (ami nem is csoda, 24 órával azelőtt Nagy-Enyeden voltak még,) ti­zenegy óra előtt nyugalomra tértek. Szerdán reg­gel 9 órakor a városháza nagyterme zsúfolásig megtölt, a megjelentek túlnyomó részét iparosok képezték, az értelmiség is szép számban, az ipar­tanodái bizottság tagjai pedig t'djes számbau vol­tak képviselve. A nagyterembe lépő előkelő ven­dégeket az egybegyűltek harsány éljenzéssel fo gadták. Zichy Jenő gróf elnökölt, ki az érde- kezletet mély hatást keltő lelkes beszédben üdvö­zölte. Ezután előterjesztettek az ipartanodái bizott­ság eddigi működéséről tanúskodó jegyzőkönyvek i felolvastatott a ministeri utasítás értelmében szer­kesztett ipartanodái javaslat és a tanoda költség­vetése, mely szerint a szükséglet következő: 1) három tanító tiszteletdija egyénenként 150 irt összesen 450 frt, 2) igazgatói tiszteletdij 100 frt 3) rajztanár fizetése 315 frt, 4) a növendékeknek rajz- és íróeszközökkel való ellátására 160 frt 5) 6 méteröl tűzifára felvágatással 90 frt, 6) vi­lágításra 40 frt, 7) irodai költségekre és nyom­tatványokra 100 frt, 8) felszerelésekre és tanesz közökre 150 frt 9) szolgának tisztogatás és fü tésért 40 frt, összesen 1445 frt. Fedezet 1) városi segély 400 frt, 2) rajztanár fizetése a városi pénz tárból 315 frt, 3) tanszerdijból befolyó összeg 100 frt, összeseit 815 Irt. Fedezetleu hiány 630 ír G ö n d ö c s Benedek apát lelkész elnöklő Zichy Jenő grófnak és Péterffy min. biztosnak szives jóindulatára apellál, kérve, hogy eme 630 frt fe dezeti hiányt az országos költségvetésben felvett 17000 frt alapból kegyeskednének kieszközölni J á g ó c s i Péterffy József ministeri biztos remek besíédben fejti ki az első fokú ipartanoda ren deltetését és czélját ; előterjesztésében megjegyzi hogy az ipartanoda létesítésének és fentartásának három tényezője van, úgymint: az állam, a hely hatóság és helyi iparosság. Tudja, hogy nem fog népszerű húrokat pengetui, de kötelessége ki inon dani, hogy ő egy lényeges faktort a fedezeti kér­désnél nem lát képviselve. Eme laktor az iparos ság. Az ipartanoda a hazai ipar jövő fejlődésének sőt léteiének kérdése, ő nemcsak igazságtalanna hanem a polgári kötelességekkel szemben az ipa rosságra nézve lealázónak tekintené, ha az szin tén nem járulna hozzá a tanoda költségei fade zéséhez. A hazai ipar regenaratioja csak úgy és akkor érhető el, ha az állam és iparos osztály egyaránt megteszik kötelességünket, ami pedig kölcsönös áldozatkészséget követel. Az államnak — szerinte —■ szintén hozzá kell járulni az ipar tanoda létesítés és fentartás költségeihez hozzá kell járulnia már csak azért is, mert csak ez utón szerzi meg felügyeleti jogát, ami — már nemzeti B'empontból is — nemcsak kívánatos, hanem nél kiilüzhetlenül szükséges. 8 daczára annak, hogy fölött, melj? város mily arányban fog állami se gélyben részesülni, a minister fog jogérvényesen dönteni, saját részéről Ígéretet tesz, hogy 500 frt segélyt fog a felállítandó ipartanoda részére vé leraényezhetni, s reméli, hogy Zichy Jenő gróf támogatása mellett — aki 12000 frtot áldozott sajátjából e czélra — sikerülni fog a. proponált segélyt kieszközölni. A még mutatkozó 130 frt hi ányra vonatkozólag azonban, ennek fedezetéről az iparos osztálynak hivatása akár társadalmi utón akár önmegadóztatás utján gondoskodni. A mély hatást keltett beszéd után Zichy Jeuö gróf ugyanily szellemben szófiait fel, jelezte, hogy az országban mintegy hatvan ipartanoda tart igényt a 17000 frtnyi államsegélyre, s hogy a legjobb akarat mellett sem lehet egyes város számára aránytalanul jelentékeny subventiót véleményeznie mert ezáltal a többi város segélyezése válnék problematikussá, mindazáltal Gynla városa érde­kében ő is érvényesitendi befolyását, hogy ipar­tanodájára 500 frt segély tétessék folyóvá. Sza­vait zajos éljenzések fejezték be, a melyek újon­nan felhangzottak, amidőn Göndöcs Benedek apát az értekezlet befejezéséül az iparosság és Gyula városa nevében forró köszönetét nyilvánított Zichy Jenő gróf és Péterffy uraknak fáradságot nem is­merő szives készségükért, hogy kőrútjukban Gyula városát is szerencséltették látogatásukkal és le­kötelező Ígéretükért, mely szerint az 500 frt kiutalványozását illetékes helyen ajánlani fogják, mire az értekezlet a vendégek lelkes éljenzése között 11 órakor szétoszlott. Göndöcs apát urnái 11 óra után az esti társaság ismét fényes villás­reggelire gyűlt egybe, a lelkes toasztokban ezúttal sem volt hiány, különösen kiemelendőnek tartjuk Jancsovics Pál alispán ur szép felköszön tőjét, amelyben Péterffy urnák az értekezleten tar to't jeles beszédére reflektálva, az állam, helyha ság és iparos osztály mellé negyedik faktornak a tör myhatóságot nevezte meg, amely — reméli — oly helyzetben leend, hogy szintén fog az iparta nodák létesítéséhez anyagi segélylyel hozzájárul­hatni. Tézenkét óra után az asztali társaság ren­delkezés alatti fogatokon kikisérte amagasvendé eket a vasúti indóházhoz, ahonnan szívélyes bu csú után Zichy Jmö gróf és Jágócsi Péterffy József urak a déli vonattal Csabára utaztak át Békés megye folyó bó 12-én tartott köz gyűlésén a belügyminiszter által észrevételezv leküldött költségvetés tárgyaltatott, a hivatal szolgák alkalmazása a jövő májusi közgyűlésre halasztatott; a csendlegényi felszerelvények érté­kesítése elhatároztatott ár.érés utján; — Jamina különválása tárgyában a megye újólag fel fog Írni, az elválás lehetőségének meg- vagy meg nem állapithatása végett pedig az alispán elnöklete alatt küldöttséget küldött ki. Ziehy Jenő gróf Csabán. Zichy Jenő gróf Gyuláról 14-én délután érkezett Csabára. Az indóháznál nagy közönség várta az iparügy lel­kes bajnokát. Eördögh Frigyes szolgabiró, mint csabai iparbizottság elnöke, Szemián Sámuel főjegyző pedig a város részéről üdvözölték a vendéget. Délután 4 órakor a városháza nagy­terme zsúfolásig megtelt az iparügy iránt érdek­lőkkel. Az iparosok oly nagy számmal jelentek meg a kitűzött értekezletre, minőt még Csabán nem láttak. Zichy grófot lelkes éljenzéssel fogad­ták midőn a terembe lépett és szép beszédjét is harsány éljenekkel üdvözölték. Eördögh Frigyes szolgabiró megnyitotta az értekezletet és elő adatta az ipartanodái bizottság szabályzatát, mely kevés módositással elfogadtatott. Az érte­kezlet elhatározta, hogy Csabár is felállítják az partanodákat. A költségvetés 1200 írtra lett elő rányozva. Ehhez a város remélhetőleg 600 írttal, az ipartársulatok 250 írttal fognak hozzájárulni Zichy gróf kilátásba helyezte, hogy a költség- vetés fedezésére még szükséges 400 frtnyi ösz- szeget a kormány fogja adni. Az értekezlet to­vábbi folyamán a hétfői esti tanítás kerülvén szőnyegre, indilványoztatott, hogy esti 8—10 óráig tartassanak a tanórák. Beliczey István fő­ispán igen helyesen fogta fel az iparosok érdé két, amidőn ezen idő megtartását rendőri és er kölcsi szempontból ellenezte. Végre Juhász in ditványát fogadták el, k: hétfőn 6—8-ig kívánta a tanórákat megtartani. Zichy Jenő gróf Csabán lelkes ovatiók tárgya volt. Beliczey István főispán úrhoz szállott, ahol megérkezése után azonnal tisztelegtek nála az ipartársulatok. Este a „Fiú me" szállodában tiszteletére nagy bankettot ren deztek, melyen úgy az inteiligenczia, mint iparo sok köréből számosán vettek részt. Nyolcz óra után búcsút vett a gróf tisztelőitől és tovább folytatta útját Szeged felé. Arany János szobra javára Staudy Lajos ur által rendezett s lapunk egy előzetes számá­ban jelzett hangverseny tegnap este volt a me­gyeház nagytermében következő mű^orozattal: 1. Erkel-Zapf. „Hunyadi László“ nyitány, négy- kézre zongorán előadják : Dömény Mariska urhölgy és Staudy Lajos. 2. Schumann. A-moll hangver seny I. része, zongorán előadja: Staudy Lajos. 3. Arditi. L’Estasi, keriugő, énekli: Bucz Lajosné úrnő, zongora kísérettel. 4. Mendelsson. Rondo cappricciozo, zongorán élöadja: Jancsovics Margit urhölgy. 5. a)Moszkovszky. Valse, b) Wagner-Liszt. „Fonódal“ zongorán előadja: Staudy Lajos. 6. Vörösmarty „A merengőhöz“„ szavalja : Blauhorn Irma urhölgy, 7. a) „Te vagy, te vagy barna kis lány.“ b) Székely. „Fütyöl a szél." c) Liszt. „Magyar Rhapsodia-“ Zongorán előadja : Staudy Lajos. A hangverseny anyagi és külső sikeréről lapunk jövő számában. Időjárásunk legélénkebb aggodalomra keltő. Nappal gyönyörű tavaszi idő, mosolygó napsugár olvasztja a föld fagyrögeit, éjjelenként pedig 0 alatt hat—hét fokig sülyed a hévmérő. Ilyen időnk van már 10 nap óta. A repeze leginkább sínyli; félhető, bogy túlnyomó része már ki is fagyott, a korai vagy nagyon késői búzavetés is kérdéses különösen ritkább földekben. Arany lakodalom. Megható egyházi szer­tartás folyt le múlt vasárnapon a helybeli róm. kath. nagytemplomban, őszfürtü agg pár lépett ama szent oltár elé, ahol fiatal dalia és piron­kodó szép menyasszony- állottak — öt ven év­el ezelőtt. Ullmandinger András és neje született F r ö h n e r Margarétha ötven év után megújította az egymásnak Isten szent színe előtt tett örök hűségesküt; ötven évvel ez­előtt a szülék, ma a gyermekek és unokák sze­meiben ragyogott az örömköny, amidőn a pap áldása elhangzott. Kívánjuk, hogy a derék agg pár jó egészségben és jó kedélyben ülhesse meg gyémántlakodalmát is! Eljegyzés. László Sándor államépi tészeti kir. mérnök f. hó 11 -én jegyezte el Batik o n a kisasszonyt, Batik Elek takarékpénztárnoki pénztárnok úr kedves bugát. Az ifjú jegyesek fogadják legőszintébb szerencsekivánatunkat. Hirtelen halál. A megyeház öreg portása, Jámbor Jakab, aki alig pár éve váltotta fel hivatalában hires elődjét az öreg Katona Mojszát, múlt vasárnapon délután csendes hivata­los funktiója közben gutaütés következtében hir­telen meghalt. Halála előtt alig pár perczczel sem panaszkodott tnég rosszúllétéről sem. Az öreg 73 éves volt és élte javát töltötte a vármegye szol­gálatában. Nyugodjék békével !- Gáspár Jenő színtársulata még mindég körünkben időzik, azonban ha a szinlap ígéreté nek hinni lehet, holnap tartja búcsúelöadáeát A szegény színészek igazán sajnálatraméltó helyzetbe jutottak; az igazgató idestova egy hóuap óta sú­lyos betegségben kénytelen ágyát őrizni, hetenként két-három előadás volt, az is félig üres ház előtt, a hármas bérletnek csak volt valami Jövedelme, de „quid hoc ad tantam sitim ?“ A tagok túl­nyomó része még a lakással és kosztpénzzel is adós, az igazgató pedig nem tud fizetni. Ezenki- ül még ha volna is költség a mozgósításra, vá­rosuk sincs, hogy hová menjenek. Tagadhatlanul sokat lehet az igazgató rovására feljegyezni, hogy a dolog ennyire jutott, de a reeriminatió bár­mennyire jogosult is, most már semmit sem hasz­nál. Nagy hiba volt Gyulára jönni, vagy ha már a városi tanács a liz előadást — emberiességi szempontból — megengedte, kár volt eme tiz elő • adás tanúságából ama helyes következtetést le nem vonni, hogy Gyula nem Gáspár-féle szerve­zetű társulatnak való státió, s a tiz előadás le­játszása után másfelé kellett volna szerencsét próbálni. Az első tiz előadás megtaníthatta volna az igazgatót, hogy Gyulán nincs mit remélnie, a közönség pártfogását gyakran elsőrendű társulat sem képes kiforszirozni, annál kevésbé képes oly társulat, amelynek tagjaiban elismertük és láttuk eleinte a jóakaratot, de nem találtuk fel a gyulai igényeknek megfelelő magasabb színvonalat. Amellett az utóbbi előadások közül már nehány csapnem botrányosan folyt le; a „Vérés pénz előadása valódi próbaköve volt közönségünk tü­relmének, — fényesen állotta ki, mert — nem Fütyült. — A szereplők maguk nevették ki az elő­adást. Ha az igazgató valahol hirtelen új státiót nem talál — kilátás van rá, hogy a társulat Gyulán véglegesen megbukik és tagjai a szélrózsa minden irányában oszlanak szét. Hazai hirek. A Széchényi lakoma múlt vasárnap tar­tatott meg Budapesten, a nemzeti kaszinóban mintegy 120 tag jelenlétében. Somssich beteg lévén, a szokásos díszszónoklat nem tartatott meg, helyette ifjabb Károlyi István gróf rövid szavakban elevenité fel Széchényi emlékét, mi­nek következtében a vacsora alatt több felkö- szöntés nem volt. A tisza-eszlári vádlottak nejei Buda­pesten voltak a miniszterelnöknél és igazségügy- tninisziernél, kérve, hogy a végtárgyalás mielébb tartatnék még. Gróf Festetics György, 1867-ik évben ő Felsége személye körüli miniszter s jelenleg fő­udvarmester, f. bó 12-éu Becsben elhunyt, teme­tése f. hó 14-éu nagy díszszel ment végbe, s holt testét a családi sírboltba, Molnáriba szállították. Caanádmegyét izgalomban tartja azon bir, mely szerint a szegedi kir. biztos a belügymi­niszterhez irt, hogy Csanádmegyéből, Szeged székhelylyel, uj megye alkottassák. Külföldi hírek. Országgyűlés. Február 10. Befejeztetett a vadászatról szóló törvényjavaslat tárgyalása, mely után több rendbeli kérvények letárgyalása, s a közlekedés- ügyi ministernek több interpellatióra adott vála­sza következett. Előzetesen még az egyik korona­őrnek megválasztásáról szóló törvényjavaslat vita nélkül fogadtatott el. A kérvények között tárgyaltatott Eger vá­rosa közönségéé, a szőllőtermelésnél, a jégverés mellett a fagy, ragya és esőzés okozta szöllő rot­hadás adóelengedését kimondatni kéri. lovábbá az állami adók kíméletes behajtásáért esedezik. Győrrapgyének felirata, a Rába és mellék­folyói szabályozásának rendezése tárgyában. Ki­adatott a közlekedési ministernek. | közlekedésügyi minister válaszolt a szol­noki vasúti fahíd tárgyában megnyugtatólag. To­vábbá Szerderkéoyi Nándorral polemizálva a Terenye-karczagi vasúti összeköttetés kérdésére. Február 12. Az 1885-iki budapesti kiállí­tásról szóló törvényjavaslat tárgyaltatok, mely az előadó által fogalmazott szöveggel elfogadtatott. Február 15. Kezdetét vette a megyék ház­tartásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. A vi­tát Tibád Antal előadó kezdte meg, betanulva a bizottság jelentését. A mérsékelt ellenzék részérö Somsics Pál I javaslatot hiányai mellett is elfő gadja. A függetlenségi párt részéröl Szederkény és Orbán Balázs, a megyei önkormányzat szem pontjából bírálták meg. s minthogy az ülés vége felé | képviselőknek legnagyobbrésze elszéledt, az általános vita váratlanul véget ért. Február 16. Folytattatok a megyék ház­tartásáról szólló törvényjavaslat részletetes tár gyölása. Napoleon Jerome herczcget f. hó 9-én szabadon bocsátották, miután a fenyitö törvény­szék megszüntette a további eljárást; hír szerint a berczeg Angolországba megy Eugénia császárné látogatására. Francziaországban a nemzetgyűlés oly állapotban van, hogy Gréyy elnök a feloszlatás esélyeire is készen van. A kaukó si hadsereg orosz tisztjei kö­zül többeket elfogtak, mert a hadügyminister ál­tal megindított vizsgálatból kiderült, hogy maguk között nihilistikus eszméket terjesztenek. Bécsben a Karninszky ügyben a vizsgálatot már elrendelték, s azonnal meg iskezdték, a vizs­gáló bizottság f. hó 11 - én a főállamügyésszel meg­jelent az országos bank helyiségében, hogy a Könyvekből a szükséges adatokat gyűjtse. Az orosz czár koronázására már meghi­vattak Rudolf trónörökös, a német trónörökös, a walesi berczeg és a dán trónörökös. Moskvában a koronázás alatt a nép között 80,000 zsebken­dőt, 40,000 akó sört, 800,000 poharat osztanak ki, hogy legyen mivel a sört meginni; — minden ember két bárc.’.át kap, az egyik előmutatása mellett egy csomó kalácsot, a másik olőmutatása mellett pedig ingyen ételt és italt kap. Bismark berczeg még folyton gyengélke­dik s még huzamosabb ideig sem állni sem járni nem képes, hanem kénytelen egész nap a pam- lagon ülői. W agner Richard réroetország legnagyobb zeneköltője f. hó 13-án Velenczében meghalt. — A boldogult veje volt Liszt Ferencz hazánk zene királyának. Tetemei Bayreuthban fognak eltaka- rittatni. A romániai képviselőház tiltakozását nyúj­totta be a nagyhatalmakhoz, mert a Duna kérdés megoldásánál csak tanácskozási jogot, és nem sza­vazatot is adtak nekie. — Szerbia az adott tanács­kozási engedményben megnyugodott; — Cavour példáját követte a krimi hadjárat alatt. Az „Erzsébet királyné“ nevű osztrák­magyar teugeri hajó Cadixból New-Orleansba való útjában a tengeren elégett. — A rajtalevök meg­menekültek. Az éjszakamerikai államok több helyein nagy árvizek vannak, u- m. Cincinnatiban, Pitts­burg, Luiswille, Lawrenceburgban. — Az árvíz temérdek károkat okozott s több emberélet is áldozatul esett. Irodalom és művészet. Megjelent az „Önügyved“ 18-ik füzete. (Irta Knorr Alajos, kiadja ifj Nágel Ottó Budapesten a nem­zeti színház bérházában). E füzetben a szerző folytatja a csődeljárás ismertetését különösen a megtámadott köve­telések körüli eljárást, a bejelentés alá eső igényeket, a csődvagyon kezelésének és értékesítésének módját, a csőd lefejezésének különböző módjait, a kényszeregyezség, a (kereskedelmi csőd, a sommás eljárás szabályait és a bün­tető határozatokat; ezt követve közli a telekkönyvi eljá­rás nevezetesen a bekeblezés, előjegyzés, feljegyzés és törlések szabályait) a telekkönyvi hatóságok ügykörét és a bejegyzési illetékeket; ezzel áttér a perenkivüli eljárás ismertetésére, előadja a bíróságok és gyámhatóságok ha­táskörét nein peres ügyekben; az illetőséget nem peres ügyekben és pedig úgy a hatóságok, mint a gyámható­ságoknál : azután közli a különböző perenkivüli eljárások szabályait, ■ nevezetesen a kiskorúság meghosszabbítása, atyai hatalom megszüntetése és gondnokság alá helyezés körüli eljárások szabályait, végre megkezdi a hagyatéki eljárás ismertetését. E dústártai mu füzet ára 30 kr. „Mulattató zsebköuyvtár“ czim alatt Buzárovits G. leönyvkiadósága Esztergomban, egy igen érdekes hu- morisztikus szépirodalmi vállalatot indított meg, melyből épen most kaptuk kézhez ismertetés végett a 16-, 17- és 18-ik füzetet. Az egyik kettős füzet Gerstaecker hírneves novelláját a „Vógzetek“-et közli Zólyomi ügyes fordítá­sában. A másik Dr. Spinoza (Dr. Ompolyi Eruő) eleven tollából hoz két igen ördeítes rajzot. Az egyik czime: „A kisvárosi aristokratia“, a másiké „Javorek Lukács, a muszka „espion.“ Mindkét rajz pezsgő humorral s mind­végig lekötelező érdekfeszitéssel van Írva. — A Buzárovits- féle kiadóság a „Mulattató zsebköoyvtár1- keretében (19- es 20-ik számának) a múlt század első magyar humoris-

Next

/
Oldalképek
Tartalom