Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-30 / 52. szám

Melléklet a „Békés“ 52-ik számához. Melléklet a „Békés“ 5! ily vizsgára jelentkeztek Ternyei József ésil Zamecz Mihály, kik közül az utolsó megbu­kott, az első pedig a vizsgát sikeresen lété- . vén, a főispánnak ajánltatni rendeltetett. 1794. észt. a megye folyamodik a helyt. I, tanácshoz, hogy a tisztviselők fizetése felemel-1 tessék, nevezetesen : alispáné 600 frtról 700-ra, , főjegyzőé 450 frtról 550-re, aljegyzőé 225-ről I 500-ra, főpénztárnoké 450 frtról 550-re, al- , pénztárnoké 200-ról 250-re, főszolgabiróé 300- ; ról 4oo-ra, álszolgabiróé 150-ről 250-re, esküd­teké 100-ról 150-re, ügyészé 300-ról 4oo-ra, I számvevőé 200-ról 250-re, biztosoké 115-ről 150- I re, Írnokoké 100 frttól 120-ra, amit a hely-1 tartótanács helyben is hagy. I II, Adó, közterhek, I 1715. észt. országgyülésileg megrendelte- I tett a portáknak országos összeírása. Békés- I vármegyébe két Tolnamegyei egyén küldetett I ki összeiróul. Ezeknek napidij fejében 130 fo-| rintot kellett fizetni, de miután a megye pénz­tárában nem volt több száz forintnál, felha- talmaztatott a pénztárnok, hogy a hiányzó 30 irtot valahol vegye fel. I 1716. észt. Szept. 22. roszalja a megyének I a helytartótanács, hogy a köznépet törvény­telen adózásokkal terheli, nevezetesen, vala­hányszor közgyűlés tartatik, az alispán egy I marhát levágat, számtalan szárnyas állatot requirál, 130—160 itcze bort elköltet a közsé-| géből. Nem rég a gyarmati tanácson száz fo-1 rintot vett meg azért, mert a birák egy szil-1 vatolvajt az ő hire és tudta nélkül megbün-1 tettek. A pusztákat nem engedi át a népnek, hanem azokat a tisztviselők bitoroljak sat. 1717. a kormány ökrei ekképpen helyez­tettek el Békésben : Békésen ökörpásztor 49, ökör 123. Gyarmaton „ 23, w 55. Szeghalmon „ 35» » 85. Vésztőn „ n, „ 25. Ladán yban „ n, » 25. Gerlán | 4, „ i4. Csabán „ 2, „ 5. Gyulán „ 16, „ 42. | Dobozon „ 4, » 10. Váriban „ h » 3« Öcsödön n _______1Qi v 23*______ Ös szesan ökörp. 166, ökör 4io. 171'}. észt, ápr. 24. a helyt, tanacs meg- hagyja, hogy a vármegyében elhelyezett ka­tonatisztek azon 150 forintot, melyet a jobb­ágyságon igazságtalanul zsaroltak, haladékta­lanúl fizessék vissza. 1718. észt. az országos adó V4 évre ekkép vettetett ki: Gyarmat 80 frt, Szeghalom 133 frt, Vésztő 20 frt, Ladány 20 frt, Békés 205 frt, Gerla 15 frt, Csaba 34 frt, Gyula 67 frt, Vári 8 frt, Doboz 18 frt, Öcsöd 25 frt. Öszv. 625 frt. 1723. észt. a két havi adó.már ekkép volt kivetve: / , . L • Gyarmat 80 frt, .Szeghalom 136 frt, Vésztő 20 frt, Ladány 24 W^ókés £0 frt, Gerla 20 frt, Csaba 70 frt, .§? frt- Vári 4o frt’ Doboz 26 frt, Ö/tet kivárniTarosa 24 frt, Oyoma 50 nt, N^évaj Testvereji f-t- A nemesség ossz. 4 frt. Öszv. ^15 fű*. Ugyanezen évl^m, miután a lakosság mindinkább szökdösni kezdett a megyéből, hogy a letelepülni óhajtók annálinkább ide édesgettessenek, határozza a megye, hogy az újonnan letelepülők semmiféle adóval es köz­teherrel egy évig letelepülésök idejétől sza­mitva terheltetni nem fognak. 1724. észt. rendeli a király, hogy a nagy­váradi várnak jobb karba való állítása vegett küldjön a megye N.-Váradra 100 lovas és 30 gyalog ingyen napszámost. (És ez akkor, mi­kor a megyéből való szökések napirenden voltak, úgy hogy a községek határaira, a szö­kések meggátlása végett, katonaságot kellett állítani!) 1725. észt. országszerte minden porta után fizettetett 389 frt 32% kr. Számíttatott pedig akkor porta Békésben 20. Tehat fizetett a megye nyolczezer frt országos adót. Ezen porták következőleg számíttattak : Békés 3.3/4, Csaba 3.%, Gyula 5.— Gyoma 1.% Gyarmat i.V4, Ladány i.y4, Szeghalom i.1/^ Vésztő — .gj| Öcsöd H. Tarcsa — N.-Kereki — .% Gerla —.3/4, Doboz —,3/4, Sz.-András —-V4» Vári —.V4. E kivetésből látszik, hogy 1725. észt. a legnagyobb községek voltak Békés, Csaba és Gyula, mint a melyekre legtöbb porta szá­míttatott : legkisebbek Nemes-Kereki, Sz.- András és Vári, Szarvas és M.-Berény, az ösz- szeirásban nincsenek fölvéve, mert noha 1722. észt. települtek, de mint uj telepitvények há­rom évig országos adót nem fizettek, 389 frt 32% krt számítva minden porta után, az egész megyének országos adója tett 1725. észt. 7786 frt 50 krt. 1725. észt. nov. i-től 1726. észt. okt. vé­géig a megyei pénztárnok számadásai szerint:-tik szauicuioz. I. Bevétel ; F Múlt évi maradvány 10 frt 20 kr, hadi I lóból bejött 5548 frt 22 kr, házi adóból 2894: C 6, visszafizettetett a katonaságnak termé- I etben kiszolgáltatott élelmi czikkekért 508 I t 30 kr, három nemes fizetett adót 9 frt. ^ 3zv. 8970 frt 12 kr. C II. Kiadás : 8970 frt 12 kr. maradvány : C mmi! Kiadások közt előjön : a megyei fő- I vosnak évi fizetése 12 frt. n.-váradi posta- C esternek 9 frt 52 kr, aradinak 1 frt 38 kr. ,ek alhivatalnokainak 2 frt 34 kr. f 1728. észt. miután a kir. helytartó tanács I ndelete folytán a megyei fizetéses tisztvi-| lök száma hatra reducáltatott, a házi adó I, ' I b ár csak 900 irtot tett, mely következőleg I íttetett ki a községekre : I Békés 150 frt, Gyula 70 frt, Csaba 200 frt, Iá oboz 4o frt, Gerla 36 frt, Ladány 50 frt, I észtő 50 frt. Szeghalom 60 frt, Gyarmat 501 t, Öcsöd 50 frt, Szarvas 55 frt, Gyoma 601 t, Tarcsa 25 frt, Berény 15 frt, N.-Kereki P frt, Sz.-András 20 frt, Vári 20 frt, Kétegy-1J •• íza 4o frt. Oszv. 900 frt. |. I732/3-ik évre az adó már igy volt kivetve I, Országos Házi ÖBBzeBent ado. ado. I ►ékés és Gyula együtt 1940. 591. 2531. Ij L-Ladány 456. i42. 598. I zeghalom 981. 331. 1312. I ryarmat 820. 292. 1112. I résztő 170. 50. 220. I mdrőd / 125. 20. 145. I 'arcsa 446. 100. 546. 1 Serény tót 120. 42. 162. 1 Serény német 98.24 10. 108.24 I iyoma 4g4. 162. 656. I >z.| András 209.09 65. 274.091 )csöd 4i2, 161. 573. I Szarvas 564. 266. 830. I ®s 60. 15. 75. /Saba 1219 415. 1632. )oboz > 196. 22. 218. Cétegyháza 283. 78. 361. fkri l 238. 62. 300. ryula oláh, magyar 906. 258. ii64. ryula német 283.24 22.06 305.30 •• i Összesen 10,020.57 5102.06 13,123.031 1732. észt. Haruckern János György fő-» spán hivatalba való beigtatására elköltetett 74 frt 42 kr. Ez a községekre vettetett ki. gy péld. Csaba fizetett I26 frt, Békés 150 rt sat. 1733. észt. a megyei tisztviselők fizetése :z volt: főispáné 600 frt — kr. alispáné 4oo | — „ ennek papír és pecsétre 8 | — „ jegyzőé 300 I — I ennek papír és pecsétre 12 | — „ | kerüleii biztos és posta 39 I 3° „ szolgabiróé 15O „ — g pénztárnoké 150 I — „ ennek pánzzacskókr a 4 „ — „ ügyészé 100 9 — „ biztosé . 60 w — „ esküdté 50 , — „ sebészé ^ j 30 B ^ „ börtön őré. 50 „ — „ hóhéré ; 54 „ 32 „ ­1738. észt. kéri a megye ő felségét, hogy i posták száma 22-ről lejjebb szállíttassák, igen érdekes, mint indokolja ezt a megye, nint rajzolja a lakosságnak nyomorult hely- :etét, hogy a folytonos katonatartás, az 1735. iszt. lázadás, a minduntalan való fuvarozás futtákra, Belgrádba, Nissába, sat., az évről- ívre ismétlődő árvizek, az 1738—1740. észt. pes- ;is egészen kimerítették a lakosság erejét. Lásd 1738. észt. jkönyv 198. lap. Hogy czélját írhesse, úgy a Cancelláriánál, mint a kir. lelyt. tanácsnál külön fizetett ágenseket tar- ;ott. Ilyen volt a helyt, tanácsnál Kadonics jráspár. | 1744. észt. számíttatott Békésmegyében 52 porta, melyek után az adó kivetve volt. Jgyanekkor volt Csongrádban 28, Csanádban 2, Aradban 19, Zarándban 53, Szeged városá­ban 11 porta. És igy ha Békésvármegye fize- :ett országos adót 10000 frtot, ugyanekkor izetett maga Szeged 5000 frtot, Zarándvár­negye pedig 24,000 forintot. 1745. észt. Békésmegyére már 29 porta »zámittatott s az adó igy volt kivetve : Országos Házi összesen, ado adó Szarvas 1146,38 364. 4 i5io.42 3csöd 644.15 204.22 848.37 5z.-András 343-47 105.59 439.46 Endrőd 267. 9 84.48 35I-57 jryoma 708.36 224.42 933-J9 r arcsa 374.28 120.- 594.28 Ladány 434.52 i44.26 589.18 Szeghalom 949-5* 291,34 1211.25 gyarmat 837.21 265.44 1103.5 Vésztő 284,53 89.58 872.51 Fás 211.54 67.16 279.9 |] Békés I557-5? 493.37 205I.28 h Csaba 2122.35 676.23 2798.58 i Berény 847.17 268.39 1115.56 < Kétegyháza 752.21 239.30 991-57 i Vári 157-44 49.5I 207.15 1 Gyula magyar 759-44 24o. 9 999.53 Gyula német 524.48 163.21 428,9 Doboz 106,31 53.38 i4o. 9 I Orosháza 398.55 121.53 320.48 Összesen 13209.30 4I90,— ^7399-30 I 1749. a megye, Budán építendő kir. lakra, három év alatt lefizetendő ezer frtot ajánl. I 1750. minthogy a megye Csabán és Bé­késen katonai tiszti lakokat epittet, rendkí­vüli adóképen kivetetett a községekre 2451 frt 36 krt. I 1751. észt. a házi adó már 7350 frt 36 krt tett. I [ 1751. a megye hat portával nagyobbitta-1 Itott. Eszerint innen kezdve az országos adó 351 porta után számíttatott s tett 20,333 frt 3° krt IA házi adó ugyanekkor 6125 frt volt. 1758. észt. ö Felsége felszólítja a megyét, Ihogy tekintve a sok költséget, a mostani há- I borús időben, igyekezzék minél több kölcsönt I eszközölni a kormány részére. E kölcsön az I országos adóból fog évenként 6 perczentes I kamattal törlesztetni. Erre a főispán azonnal I aláír 5000 frtot, az alispán Hrabovszky László liooo frtot, Káló József 500 frtot sat. I 1760. esz. Károly főherczeg lakadalmi I költségeinek fedezésére a megye 500 darab [aranyat adományoz. I 1772. észt. Hogy mennyi mindenféle adó- I zással voltak terhelve a községek, mutatja I többek közt azon tűzifa mennyiség, melyet a I katonaság számára évenként kötelesek voltak [kiszolgáltatni így péld. Csaba az ezredesnek I évenkint adott 54 öl tűzifát, legényének 18-at Békés a kapitánynak 45-öt, legényének 18-at főhadnagynak 36-ot. alhadnagynak 21-et. 1776. észt. az országos adó tett 27007 frl 54 krt. a házi adó 10049 frt 32 krt, összeser 37056 frt 86 krt. 1790. észt. Hogy mily szomorú sorsa vol ) ez időben a jobbágynak, mutatja a következő ■ eset. Nebány szeghalmi jobbágy ki volt ren Mdelve, hogy Aradról Orsovára a katonaság *1 számára lisztet vigyenek. Amint ezen dolgu k I kát elvégezték, Orsován a tisztek megraktál [holmival kocsijaikat s kétszer hajtották Ré 51 kásra. Itt lévén, a terhet fuvarozniok kelleti [Viddinbe. Innen aztán, anélkül hogy valam ' I bonificatióban részesültek volna, egyszerűét I visszahajtattak Szeghalomra. A megye beter jesztette ezt panaszképpen a kir. helytart< [tanácsnak, de sikertelenül. I 1790. észt. az orosházi nemesek panaszol­nák, hogy az ottani parasztbiró fuvarozásra é: I katonatartásra szorítja őket. A megye kiküld la főszolgabírót azon utasítással, hogy a pa Irasztbirót keményen dorgálja meg s hagyj; Imeg neki, hogy ezentúl sziguru büntetés terhi [alatt ilyeneket tenni ne merészeljen, s a ne I mességnek előjogait és szabadságait, melye [két őseik vérével szereztek, respektálja. I non- koronázási a'!• • * vílfcgn fizette tett a királynak bevett ^ j^nt 50 eze drb arany. Ebből a megyére esett 1504 (fr 45 kr, mit szabad adakozás utján "a nemesség 7 fizetett. 1791, nov. 25. jegyzőkönyvben a vármegy 1 administrationalis kiadásai igy adatnak elő a tisztikar fizetése 5147 frt 8 kr. • szolgák conventiója 2472 „ 12 „ s különféle napi dijakra 3000 „ — w 4ooo frt tartozás utáni kamat 220 „ — „ Cancelláriai szükséglelek 350 „ — „ t rabok tartása 500 „ — „ épületek javítása 4ooo „ — w utak és hidak javítása 1200 „ — | s mén lovak tartása 250 „ — n katonai lakok s katonai 1 deperdita 1500 » — » történhető károk bonifi- 1 catiójára 600 „ — „ beszedetlen relaxatákra $200 „ — » előfogatokra a tisztvise- r löknek 800 „ — „ előre nem látható költség 5000 „ — » Összesen 21209 frt 20 ki 3, Közli : Haan Lajos. Újdonságok. Lapunk nagyrabeostílt pártolóinak, é minden elvbarátunknak a közeledő évfoi dulóu boldog újévet kívánunk reményi ben további elvhű kitartásuknak, és hog az a jövőben óhajtott sikerre fog vezetn Irányi Dániel levele. A mi legkedveseb karácsom ajándékunk : jeles hazánkfiának, Békí városa szeretett országgyűlési képviselőjének, negyvennyolczas párt kitűnő vezérbajnokának no: zánk irt nagybecsű sorai, melyeket lapunk els czikkéűl egész terjedelemben közlünk. Ama tuda I hogy Irányi Dániel a mi szerény működé­sünket figyelemmel kisérte, hogy lapunknak és működésünknek irányát helyesli, míg egyrészt őszinte örömérzettel tölti el keblünket, másrészről megszilárdult elvi álláspontunkban tettvágyunkat fogja fokozni. A legutóbbi évek alatt sok olyan történt és történik a függetlenségi pártkörben, ami eltagadhatlan szakadást okozott a párthívei közt; Irányi Dániel képviselő ur közvetve érinti becses soraiban eme sajnos visszavonást, melyről tudjuk s érezzük, hogy a legközelebbi képviselő válasz­tások alkalmából a közjogi ellenzék programmjá­I ik világos tiszta boltozatára sötét felhőt fog tar­tósítani. Szükségesnek tartjuk ennólíogva kije- nteni, hogy lapunk mig továbbra is h a t á r o- ottan fentartja a gyvennyolczas á r t n ak“ közjogi ellenzéki álláspontját, más- íszről ezután sem fog habozni megküzdeni a tisz- >lt képviselő ur által találóan nevezett „n é p- zerű előítéletekkel“ s mindég f ő- mbitióját fogja képezni, hogy a lap r á n y a minden tekintetben megfeleljen Irányi )ániel képviselő ur nemes elveinek. Tisztelettel felkérjük előfizetőinket, a negyei kaszinókat, olvasó köröket és egyesüle- ;eket, hogy előfizetéseiket mielőbb megújítani szi- ireskedjenek, hogy a lappéldányok nyomatása fe- ől mielőbb tájékozva legyünk * egyszersmind fel­kérjük tisztelt barátainkat s elvtársainkat, hogy ä „B é k é s“-t, mint az egyedüli megyei negy­vennyolczas hírlapot minél szélesebb körökben ajánlani és terjeszteni szíveskedjenek. A gyulai ártér érdekeltség értekezlete. J ancsovics Pál alispán ur, Ormós János és érdektársai gyulai lakosoknak, a közműn ka- és közlekedési miniszterhez, a körösszabályozási költségek kivetése ellen intézett panaszos kér- vénye tárgyában tartandó tanácskozásra január hó 3-ának délelőtti 9 óráját, helyéül pedig a megye székházénak kisebb tanácstermét tűzte ki. Gyuláról érdekes adatokat közöl Beksics Gusztáv azon czikkében, amelyben hangsúlyozza, hogy több városunkat törvényhatósági autonómiával kellene felruházni, mellyel eddig nem birtak. E városok között említi Gyu­lát is. Nagyon szép Beksics úrtól, köszönettel tartozunk neki a szives figyelemért. Hanem ajánl­juk figyelmébe a kormánynak ama úgyszólva passionatus üldözési mániáját, melyet a városok önállósági törekvéseivel szemben fejt ki ; azt a jelentékeny teher többletet, melyet a magukat ön­állósított városokra egyenes és közvetett adókban ^ kiróv (nem a lakosság száma, hanem a szerve- 111 zet minősége képezvén a közteherviselés criteriu- "n mát), aminek in ultima analysi az a következmé- ir’ nye, hogy Gyula ahelyett hogy törvényha- ^ tósági autonómiára aspirálna, még esetleg a ren­dezett tanács szervezetét is elfogja ejteni és visz­I szalép — nagyközségnek. Az országgyűlési képviselő választást p illetőleg — a központi választmányt a városi a" képviselő testület Dobay János polgármester el­rla nölclfitft alatt köwötkfiző városi képviselőkből ala­ie kította meg : Ladies György, Szigethy Lajos, ifj, e” Miskucza György, ifi. Oláh György, Petik Arnb­e'|rüs, Kellor Imre, Schmidt József, Sánta Gabor, I Gerléin Mihály, Végh József, Mondák György és e”! Jantsovits Emil. x * er A karácsonyi szent ünnepeket—’ ^ írt [nap magasztos emlékéhez méltóan — cseíStfés % I nyugalomban, boldog családi körben ünnepelte I meg városunk közönsége. Ünnep előestéjen — ye mint minden évben — ezúttal tartatott katácao- 5 :1 nyi ünnepély az árvaházban. Sok au megjelentek, I hogy gyönyörködhessenek az árva gyermekek boldogságában, hogy osztozzanak azoknak örö- mébon, kiket a végzet az anyai szeretet helyett páratlanul nemesszivü emberbarátnő kegyes jó- Iszivüségóre utalt. Wenckheim Krisztina grófnőről I elmondhatjuk, hogy az ő „árvái“ nem árvák, mert az ő nemeslelküsége a tiszteletreméltó nő­vérek mindenre kiterjedő gondos figyelme, szere­tetteljes bánásmódja könnyen feledteti az árvák­kal a talán alig ismert édes anya szeretetét. Kö­zépen volt felállítva a különféle tárgyakkal meg­rakott szent karácsonyfa; a gyermekek arcza mo­solygott és ragyogott a nagy örömtől; olyan tiszta szívből rebegték el hálaadó imájukat, olyan megkapó közvetlenséggel énekelték el zsoltárju­kat, hogy a legfásúltabb szív is megrezzent és a I hallgató kénytelen volt letörleni a szemeibe gyűlő I könycseppeket: a közönség sokáig elnézte az ár- tatlan gyermekek örömét és boldogságát, és min- I denki a nemes alapitónő és áldozatkész fentar- — tónő iránt érzett hálával és elismeréssel hagyta I el a szép ünnepélynek máskor csendes sziuhelyét. és A gazdasági egylet a Gyulán megnyitott >r-1 állami lópatkolási tanfolyam előmozdítása czeljá- ré- ból e tanfolyamot legtöbb sikerrel végzettek közt gy kiosztandó 20 és 10 forintos két ösztöndíjat sza- ni. vazván meg, felhívta Gyula városa polgármeste- ibb I rét, hogy ez ügyben magát a tanlolyam vezotö- íés jé vei érintkezésbe tévén, annak idején az egylet- , a nek Gyulán lakó két, e téren szakértő tagját oz-1 maga mellé vegye es az ösztöndíjakat az illető ilsŐ állami .közeggel egyetértve ítélje és az egylet lat, I nevében buzdításul s jutalmul ossza ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom