Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-23 / 51. szám

midőn hitközségünk | tárgyakban ellene tek. Bánhegyi István királyi tanfelügyelő urnái panaszt tett, — többek előtt igy szólt: „Majd megmuta­tom ezeknek az uraknak, hogy bennem emberökre találtak ; — parancsolnak a kutyának“ stb. — Je­lenleg ez ügy az illetékes hatóságnál van, és ér­dekkel nézünk annak eldőlte elé. Kohn Ábrahám hitközségi elnök. A kik gazdatisztet keresnek, vagy ilyenekül alkalmaztatni óhajtanak, figyel­meztetnek, hogy „A magyar korona területen foglalkozó gazdatisztek és erdészeknek segély­egyesülete.“ (Iroda Budapest, Papnövelde-utcza 6.), többek közt azon czélt is tűzte maga elé, hogy gazdatiszteknek alkalmazását közvetítse és fennállásának rövid ideje alatt már 19 ilyen állás betöltését közvetítette Ezen — díjtalan — közve­títésnek elvállalása által a nevezett egyesület fon tos szolgálatot teljesít, minélfogva felhivatnak az illetők, hogy fenjelzett kívánalmaikkal egyenesen a nevezett irodához forduljanak, s az állást ke esők egyúttal bizonyítványaikat is mellékeljék r A békésmegyei gazdasági-egylet elnökségének megbízásából : M o k r y Sámuel, ogyl. titkár. Mai számunkhoz mellékelve veszik ol­vasóink a Frankliu-Társulat kiadásában megje lenő hírlapok előfizetési fölhívását. Ez utóbbiak között a legrégibb az immár 31-ik évfolyamát élő „Vasárnapi Újság“, mely nagy képes hetilap uak, az olvasó közönség e kipróbált házi barát­jának, jövőre legjobb ajánlása, képeinek évről évre szaporodó száma és szebb kivitele mellett kiváló irodalmi erők által kiállított, folyvást nö­vekedő változatos tartalma, mely teljesen fölös legessé teszi a magyar közönségnek hasonló kül földi lapok járatását; mig társlapja, a „Politikai Újdonságok“ a politikai heti események gondos és bű összeállítását adja s képes gazdasági mel léklappal van bővítve. — A „Képes Néplap“ : legolcsóbb hetilap, a kevésbé vagyonosok vasál napi újsága, tanulságos és mulattató tartalommal s a politikát tárgyaló rendes rovattal; ezek egészitője a „ Világk rónika“ czimü képes mellék lap, mely eddigi rovatai mellett újévtől kozdv nagyobb elbeszéléseket és regényeket is fog kö zölni és a moly hetiközlönynek épugy, mint „Képes Noplap“-nak ára félévre csak 1 frt. — Ugyanez ív tartalmazza a „Jogtudományi Köz löuy“ szaklapnak előfizetési fölhívását, továbbá Franklin-Társulat lcöuyvk iád ványainak jegyzékét, nozni fogja a látogatást Berlinben, és hogy argit királyné is elkíséri őt, ha egészségi álla­pota megengedi. líew-Yórkban deczember 19 én 150 ir dynamit-merénylő meetinget rendezett, melyen Ihatározták, hogy O’Donell kivégzését három nagyszabású dolog által fogják megbosszulni, még pedig Londonnak és a britt hajóhadnak szétrombolása s annak a bírónak meggyilkolása által, a ki O’Donellt halálra ítélte. Az „Invin- cíbles“-ek Gladstone éleiére törnek; a rendőr­ség tanácsára a miniszterelnök bét főn éjjel nem aludt kawardeni kastélyábau. Hong-Kongból jelentik, hogy a franczia csapatok Son-Tay két legkülső védművét elfog­lalták. A francziák 19 tisztet és 200 embert vesztettek ; az ellenség vesztesége nagyon jelen­tékeny. A német trónörököa nem győzi magasz­talni a szives fogadtatást, mely Olaszországban észéül jutott. — Bizonyos, hogy az olasz király ellátogat Berlinbe a jövő tavaszszal. íra, külön a képek és életrajzok nem kaphatók, csupán í alamelyik lappal. A további folytatások aztán ingyen I üldetnek azon lappal, a melyre történt az előfizetés. Vé-1 ül czimlap és tartalom jő az egészhez. Dolinay e három I állalatát, melyek mindegyike bámulatos olcsó, ajánljuk a I zülőkuek s a tanférfiaknak. A vallás és ' közoktatási mi-| liszter is melegen ajánlja a tanitók, iskolák figyelmébe] nult hó 23-án, 39,296 sz.a. kelt rendeletével. Kiadóhivatal.| ludapest Zöldfautcza 32. A „Közegészségügyi Kalauz“ melyet dr. Lő-| •inczi Ferencz belügyminiszteri orvos szerkeszt,-legutóbbi | izáma következő érdekes tartalommal jelent meg: A ha­sai orvos-gyógyszerészi testülethez. — Hivatalos a szem- beteg katonák gyógyítása iránt. A tüdövész gyógykeze [éséhez Levelezés dr. LőrinCzi és dr. Vulpian közt. — Makó városa s a 7 éven alóli gyermekek gyógyittatása. — Rendelet a rendezett tanácsú városok orvosainak vá­lasztása tárgyában. — A roncsoló toroklob és a himlő el­fojtásához. — A „Hungária kávé“. — Ronczjegyzőkönyv ebmarásról. — Zalamegye közegészségügyi viszonyai. — Gyógyszertárak engedélyezése átruházása — Himlőoltás­ügy. — Kórházügy. — Különfélék. — Az országos köz­egészségi tanács javaslata a tej vizsgálat iránt. — Iro dalom. — Az orvosok nyugdíjintézete. — Becsületszék I orvosok-gyógyszerészek személyes ügyében. — Lapszemle. Díjazási történetek. — Pályázatok. — Hirdetések. Előfi­zetési ára egész évre 5 frt, félévre 2 frt, 50 kr. Megren­delhető szerkesztőnél Lipót-utcza 50 sz. Budapesten. Hazai hírek. Az első erdélyi vasút igazgatósága, ható tárgyalás után a kormánynak a vasút álla mositására vonatkozó propoziczióit elfogadta, hivatalnokok átvételére illetve, végkielégítéséi irányuló rész kivételével. Eszerint a részvénye 60 év alatt fognak beváltatui. Kossuth Lajos Ungmegyéhez gyönyör levelet intézett, melyben megköszöni a megye üdvözletét. E levélben nagy hatással emlékezi meg a megyei önkormányzati intezvényröl. Idézi gróf Széchenyi István egy nyilatkozatát, hogy a „megyei szerkezetet fenn kell tartani, meit ba a municzipiumokat elvesztjük, azon főgarancziát vesztjük el, melyre zivataros időkben támaszkod- Duuk lehrt.“ Hivatkozik továbbá Deák Ferenczre, hogy ő is „az ország köztörvényhatóságainak jo­gát nemzetünk alkotmányossága egyik lényeges intézményének vallotta.“ Kecskeméten decz. 20-án folyt le a pót- képviselőválasztás a kormánypárti Vámos Belő s a függetlenségi antiseinita Vadnay Andor között. A választásnak eredménye az antisemita Vadnay Andor győzelme a kormánypárti Vámos Béla fölött. Kéjvonatok. A karácsonyi ünnepek al­kalmából vasárnap, 1883. évi deczember hó 23-án kéjmenetek rendeztetnek a szab. osztrák-magyar államvasuttársaság valamennyi vonaláról Buda­pestre és Bécsbe, (osztrák államvaspálya} igen mérsékelt menetdijak mellett. Az említett napon Budapestről Bécsig (osztrák államvaspálya) és megfordított irányban egy-egy külön vonat köz­lekedik nagyon leszállított menetdijak mellett. A menet-térti jegyek 10 napi érvényességi tartam­mal birnak. Visszautazásra a futárvouatok kivé­telével bármely menetrendszerű vonat használ­ható. Visszamenetkor az utazást tetszés szerint bármily állomáson a tértijegyek érvényességi tar­tamán belül egyszer félbe lehet szakítani, mi mellett az utazó, mihelyt a vonatot elhagyja, azonnal az állomási főnöknél tartozik bemutatni jegyét, hogy az az utazás félbeszakítását a je­gyen előjegyezhesse. Külföldi hírek. Berlinben kínos feltűnést kelteti az a hir, hogy a sz. György-lovagok rendes évi lakomáján Varsóban Gurko tábornok, lengyelországi főkor­mányzó elhagyta a Vilmos császárra, mint ez idő szerint legidősebb sz. György-lovagra mondani szokott második pobárköszöntést. Ebben az inci­densben Gurko részéről szándékos tüntetést lát­tak Németország ellen. Rómában diplomatiai körökben azt mond­ják, hogy Umbertó király jövő áprilisban viszo­A „Képes Családi Lapok“ 11 -ik számának tar talma : Özvegy menyasszony; elbeszélés, irta Halasy Béla (folyt, köv) — Jókainé; költemény irta ifj. Ábrányi Kői­nél. — Egy orvos szereimé; novella, irta Bequignolles H., ordította Fridrich Gyula, (folyt, köv.) — Az átok; ó-kori rege, irta Buday Etel. (vége.) — Egy hegedű; novella Wiehert Ernőtől, fordította Varga János, (vége köv.) — Heti tárcza; „Gioconda“ (Dalmű 4 felvonásban. Szövegét irta Tobio Gorria, fordította Radó Antal Zenéjét szerző Ponchielli Amilcare.) irta Kőszegby Géza. — IV. Frigyes Vilmos király és 1. Miklós czár; egy lap a történelemből. A sakkjátékról; közli Rátz Károly. — A néphit Uls- terbeu; angol forrás után. (vége köv.) — Kéjimagyarázat. Mindenfele.. — Képeink : A gladiátorok utolsó harcza. — A tengeri sirály repülő-hal vadászaton. — Képek Romá­niából. Melléklet: „Az önző“ czimü regény 177—192 ol- oldala. — Mai számunkhoz van mellékelve a „Nővilág“ deczember havi száma. A borítékon Heti naptár. — Sakk­talány. — Háromszög-talány. Szótag-rejtvény. — Talá­nyok megfejtése. — Megfejtők névsora. Kérdések. — Fe­leletek. —• A kis lutri húzásai. — Hirdetések. Előfizet­hetni: Méhner Vilmosnál, Budapest. IV. kér. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. „Gazdák Kalauza" czim alatt életrevaló prakti­kus vállalatot indít meg a „Földmivelési Érdekeink“ szer­kesztősége, egy uj mezőgazdasági hetilapot adván ki 1884. január 1-vel, mely a mezőgazdaság összes forgalmának szolgálatába áll és a gazdát mint üzletembert kívánja tá­jékoztatni, őt üzleti érdekei képviseletében, főbb terme­lési czikkeinek elárusitásában, főleg pedig gazdasági szük­ségleteinek fedezésére megindítandó bevásárlásaiban tá­mogatná az által, hogy a legnagyobb körültekintést nyújtja a mezőgazdasági üzlettel kapcsolatos vagy azzal összefüggő minden irányban és vonatkozásokban. A „Gaz­dák Kalauzáénak programmja, melyet a vállalatot meg­indító szaklap szerkesztősege hozzánk is beküldött, élénk tánuságot tesz arról, hogy a praxis igényei s a gazdának mint üzletembernek helyzete, valamint a mezőgazdasági üzlet élénkítésére alkalmas módok tekintetében a szer­kesztők teljesen gyakorlati irányt tűztek ki maguk elé, s bogy e lap a termelés érdekeinek szempontjából és annak képviseletében hasznosan fog közreműködhetni, midőn többek között arra törekszik, hogy a gazda üzleti szelle­mét fejleszsze, őt az üzleti világban körültekintővé, tájé­kozottá, otthonossá és igy urává tegye ama gyakorlati, vállalkozó és törekvő iránynak, mélyben hatalmas ver­senytársaink : az amerikai gazdák is haladnak. A „Gazdák Kalauza“ a mezőgazdasági termelés jövedelmezőbbé téte­lére és minél jobb értékesítésére irányuló törekvést is élénken támogatni akarja s e rész: ama helyes meggyő­ződésből indul ki, hogy a termelés és az arra befolyás­sal levő műszaki ipari tevékenység terén szakadatlan lán- czolatban egymást követő találmányok és javítások meg­ismerésében, elsajátításában és a viszonyainknak megfelelő újítások hasznunkra való fordításában az előremenetelnek és főként a versenyképességnek egyik leghathatósb ténye­zője rejlik, s ez alapon jelszava az, hogy az előretörek- vést, javítást, nemesítést és tökéletesedést a mezőgazda- sági termelés körében terjeszsze. A „Gazdák Kalauza“ a gazdának mint fogyasztónak tájékoztatására is igen czél- szerü irányt illetőleg tevékenységi kört fog felölelni, és a mi a legnagyobb figyelmet érdemli: a mezőgazdasági for­galom közvetítésével maga is foglalkozni kiván s a ke­reslet és kínálat szolgálatának szentelt rovataiban nem­csak a kínálat folytonos nyilvántartását, hanem a keres­letnek a kínálathoz való hozzávezetését illetőleg előké­szítését is bevonni akarja. Mi azt hisszük, a „Gazdák Ka­lauza“ mindenekfölött gyakorlati hasznosságát akkor, ha magára vállalt feladttkörét híven betölti, mezőgazdasá­gunk érdekében igen sikeresen érvényesítheti s felhívjuk az érdeklődők figyelmét e lapnak a f. bój20-án megjelenőt mutatatványszámára, melyet a szerkesztőség (Budapest, VIII. Hunyady-utcza 33) kívánatra bárkinek készséggel megküld. Doliuay Gyula kipróbált ifjúsági lapjaira fel­hívjuk az érdeklett körök figyelmét. „Hasznos Mula- tató“ czimü képes lapja uj évvel 12-ik évfolyamába lép, mely körülmény egymaga a legjobb bizonyítvány a lap jósága, életrevälósága leiül. Megjelen díszes kiállításban, kitűnő gazdag tartalommal, számos képpel havonként két­szer. Ára: negyedévre 1 frt, fél eyre 2 frt. A „Láuyok Lapja“ szinten régi jó lap, uj évvel 10-ik óvfolymát kezdi. Itju olvasónői országszerte kedvelik, mert díszes kiállítása, gazdag tartalmú, számos szép képpel. A kitűnő dolgozatok mind az ifjú leánykák kedélyvilágához vannak alkalmazva, s ez által válik a családnak körében nélkű- lözhetlennó. Ára : negyedévre 1 frt, félévre 2 frt. Doliuay harmadik kecses vállalata a „Magyar királyok és köl­tők arczképcsarnoka“, mely igazán páratlanul áll. — Sorra vette a történelmet, s elkezdve Attilán, közöl min­den kiváló alakot: a királyokat egytől egyig, az erdélyi fejedelmeket, a nádorokat, a hősöket, államférfiakat. A képek szép nagy alakúak, mindegyikhez clet-és jellemrajz van írva és pedig ügye’sen, kedvesen, idáig már 94 tör­ténelmi alak jelent meg 23 Ívnyi terjedelemben. És ezt mind 65 kr. ráfizetéssel megszerezheti az, ki egyszersmind előfizet aktira Hasznos Mulattatóra, akár a Lányok Lap Törvénykezési csarnok. Pályázati hirdetmény. A szeghalmi kir. járásbíróságnál évi 1000 frt fizetés és 200 frt lak­pénz élvezetével egybekapcsolt egy albirói állomás üresedésbe jővén, auuak betöltése tekintetéből a nagyméltóságú in. kir. igazságügyminister urnák 3454. I. M. E. sz. a. kelt magas reudelete folytán pályázatot hirdetek; és felhívom mindazokat, kik a fentirt állomást elnyerni óhajtják, hogy szabály­szerűen bélyegzett okmányokkal, de különösen életkorukat igazoló anyakönyvi kivonattal is fel­szerelt kérvényüket eme hirdetmények a „Buda pesti Közlöny“-ben lett harmadszori megjelenésé töl számított 4 hét alatt az 1874. évi október 15-én 3436. I. M. E. sz. alatt kiadott bírói ügy víteli szabályok 5. §-ában körülirt módon hozzám annálbizonyosabban beküldjék, minthogy a ké­sőbben érkezendő vagy más utón beterjesztett kér­vények figyelembe nem vétethetnek. Kelt B.-Gyulán 1883. decz. 18. Novak, elnök. 2*835 holdnak megtöl­tése lóekével á55 „ 7 „ 05 „ 2*835 holdnak napszá­mosokkal mfgigazitása á 68 „ 8 „ 72 „ összesen 48 frt 23 kr. ísett tehát egy holdra 3 frt 75 kr. Megjegyez- én, hogy a holdankénti szorzó krrok nem kép- leletiek, hanem részint valósággal kiadattak, ré- izint a vidék árát képviselik. 2. A második évben ilyenképen már 20 toldat kezeltem s a mivelési költség holdanként tett 4 frt 70 krt. 3. Á harmadik évben bátorságom már 50 holdig terjeszkedett. A holdankénti költség 5 írt 31 kr. volt. Lássuk már most az alábbi táblázatból, van-e és minő haszonkülönbsóg a harmados és a major­sági mivelés között. Megjegyzem hogy az ösz- s z e h a 8 o n 1 i t á s n a k e g y s z e r ü 8 i t é s e kedvéért az első évben majorságilag miveltet is, hetedébe kiadottnak veszem (holott valósággal hatodán adtam ki.) Tehetem ezt annál inkább, mert a harmadik évben 50 holdnak hetedén kia dása sem adott semmi nehézséget, annál kevésbé adott volna tehát 2 évvel előbb 13 holdé. Meg­engedem, hogy ez egy kis erőszak, de igazolt és az összehasonlítást egyszerűvé, világossá feszi. A termés értéknél a szárnak értékét nem veszem, mert az mindkét mivelési módnál harmadán lett kiadva. A majorsági mivelésnél A harmados mivelésnél oo 00 09 oo 00 to oo 00 09 09 oo oo to 02 to ö tsO tO to 09 O 09 © to 09 *­< Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Miveljük-e nagyobb jövedelem czéljából, ma­jorságilag a tengerit? ii. A tengerinek feies, harmados és majorsági mivelés módja közül az" utóbbit eddig mindenki két okból egyaránt rettegve perhorreseálja: azért mert ha eddig a harmados rendszer mellett is elkésve foghatott a buzavetéshez, a majorságinál még jobban, sőt végképen elkésendik, — és azért, mert attól fél, hogy nagyobb területre részes tö­rőkét nem talál s ha még a* törést is majorsági­lag kell végeztetnie, a költség nagyobb lesz, mint amennyit a harmad rész kitesz ; a kár tehát ket­tős : elkésés és nagyobb kiadás. Nézzünk tehát szeme közé a majorsági tni- v.elési módnak. Tehetem én azt annál inkább, mert három év óta termelek kísérlet czéljából, nagyobb területen, majorságilag, itt is mindent részrehajlás nélkül, pontosan jegyeztem s igy e téren három évi átlagot állíthatok a kíváncsi ol vasó elé. Az összehasonlító kisérlet a harmados és t majorsági mivelési móddal és mindkettő a cin- quantin fajjal történt. Mindkettőnek összehasonlításánál kiesik a számításból az egyszeri szántásnak, vetésnek, bo- ronálásnak, munkások fuvarozásának, a szem és szár kihordásának költsége, mert az mind a két mivelési módnál ugyanaz, kivéve a szem kihor dúsát, hol a majorságinak terhére egy kis többle­tet kell felrónunk. A majorsági mivelésnél következőleg jár­tam el: Kora tavaszszal a földet megugaroltattain, ápril végén másodszor megszántattara és géppel 62 ctm. sor távolsággal bevettettem. Amint a ten­geri 5 ctméternyire kibújt, ha az időjárás engedte és győztem, megfogasoltattam, azután a 10 ctm. magasat ló kapával megkapáltattam s mihelyt a kellő magosságot elérte, arra való ekével feltolt- tettem. Ezután még napszámosokkal a sűrűt meg- ritkittatván és a le cl ömölte két feligazittatván, ami kevés munkába került, azontúl a tengeri magára hagyatott. Az első évben a törést siettem hatodán ki­adni, mert tapasztalat hiányában attól tartottam, hogy nem kapok részes törökét, pedig a 2-od és 3-ad év következése megmutatta, hogy hetedén is kiadhattam volna. 1. Az első évben majorságilag 12*835 kis holddal tettem kísérletet. Ezen évben a majorsági mivelés rovására a kővetkező költségek estek: 12*835 holdnak egyszeri 09 09 co #>­b cn 09 co ■F­O i­to 30 Cn Ol Ára a morzsolt­3 3 3 3 5?» *3 c** uak m.-mkéut CP o Üt to to £•“ rf­A holdankénti 3 3 3 3 et* szemtermésnek —3 o co o o CO o to o Oi o értéke , . , ■ U* 09 Levonva ez er­l 1 1 1 3-a 09 •“*» c** 00 09 téknek harmadát to oo 09 to —a Marad a harma­1 1 1 3 3 Cl* dós mivelésnél 09 O 09 •4 nekem 2/3 haszon-a-vi a szemvetés iS 3 cH* ! I | értékének O to •a hetedét t1 0 <| Öl 09 és a major­I I I sági mive­o 54 l 1 1 lésnek kőit­09 —-3 o-a ségeit p 1 <1 1 to £ Összesen 9> 3 3 1 1 1 co t-t levonva •a co 09 09 00 rfsT“ o Marad a mzjorsági « 3 1 1 1 mivelésnél nekem to CO CO 09 co nettó haszon 00 «4 09 Haszon többlet hol­3 3 ef* 1 1 1 dánként, a major­09 09 to sági mivelés javára. 2 SD*. CD­s ® SD**? 99- S* cm g megszólítása a 2 frt 25 frt 67 12*835 holdnak egyszeri megfogásoddá k 20 kr. 2 it 56 12*835 holdnak megkapá­lá-sa lóhnp ívni h 33 „ 4 71 23 Átlag a három éven át holdankénti haszontöbblet a majorsági javára 9 frt 79 kr. Itt először is az a kérdés merül fel : miért volt évenként a majorsági mivelés mellett nagyobb termés, mint a harmados mellett ? Magam is tör­tem az eszemet felette, miután a harmados munka tagadhatlanul tisztább is, de hiába. A dolog érde­mes arra, hogy legalább a valószínű okokat meg­vizsgáljuk : 1. Hogy a majorsági kétszer volt megszántva, okul felvehető ugyan, de különös hogy épen az első évben, amikor nem szántottam kétszer, a különbség mégis a legnagyobb. (A miveiési költ­ségek közé ezen évben a kétszeri szántást felvet­tem azért, hogy egyonlö körülmények látszanak.) 2. Valószínűbbnek látszik azon ok, hogy mig a harmados a töltéskor a tengerinek gyökereit mind a négy oldalról bevagdalja, a töltögető eke ezt csak két oldalról teszi, s igy a növényt ke­vésbé sérti meg. Egy amerikai plane azt ajánlja, hogy a gyök érsértéseket elkerülendők, épen ne töltsük fel a tengerit. 3. Legelfogadhatóbbnak látszik előttem azon­ban azon ok, hogy a majovsági mivelésnél a má­sodszori (öltés után az igazítással foglalkozott napszámosok munkájára magam vagy megbízot­tam ügyelvén, sokkal sűrűbbnek hagytuk a ten-

Next

/
Oldalképek
Tartalom