Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-23 / 51. szám

ezen összeget fedezi i kötvényekben 1418 »81 » készpénzben 6 » 12 » takarékpénztári betétben 254 » 87 » A midőn a fentebbiekben Gyulavárosa pénz­tárai állagát egyenkint jelzem, kétségtelenül figye­lembe vehető körülményül tűnik fel a közadók­nak kitüntetett hátraléka, mely már most is a másfélszer meghaladó fejedelmi adó hátralékokat felülmúlja; jóllehe' e tekintetben a végrehajtási eljárás egyenlő szigorral foganatosittatik. En e te­kintetben kénytcleu vagyok ma is a múlt évben kifejezett nézetemhez ragaszkodni, miszerint e ba­jon addig segítve neiu lesz, mig csak a fejedelmi és községi adó egy p nztarnok által nem sze­detnek. 8 or. Községi nevelésügyekre, vonatkozólag a következőket terjeszthetem elő: Az összes tankötelezettek szama összeírás szerint 2513 Ebből tényleg iskolába jár H^> Az iskolába nem járók száma tehát 555 Ha figyelembe vesszük tanyáink kiterjedését és az ott élő lakosok számát, az iskolába nem járók te­kintélyes része oda utalható, minthogy tanyai is­koláink a szükséges számban nem lévén meg, az iskolázás még Latósági kényszer utján sem tel­jesíthető. Ezzel kapcsolatosan jeleutem, miszerint az iparos tanoncziskola f. évi október hó 7-en meg­nyílt 1 ott jelenleg 220 növendék körüli létszám van, mely az oktatást 3 osztályban hetenként há­romszor nyeri. S itt sajnosait kell jelentenem, hogy párosaink egy része még jelenleg sem akar a törvénynek hódolni, s a kényszereszközök alkal­mazása a hatóságnak terhes gondját képezi. Helybeli helvéthitvallásu híveink nehány ne­velésügy buzgó barátja a farkashalmi részen ta­nyai iskolát állított s oda egyházmegyei jóváha­gyás mellett rendszeres tanítót alkalmazott. A vá­rosi tanács a szükséges bútorzattal segélyezte a jóakaratot. 9- er. A városi szegényügyre vonatkozólag jelentem, miszerint a városi ápoldában jelenben 17 szegény nyer ellátást, mig a segélyzett házi szegények száma'87-re terjed. Az e czélra befo­lyó fóldjövedelem és megszavazott 500 frt a folyó évben nem fogja fedezni a szükséges kiadásokat, minélfogva e czélra legalább is még 200 írtnak pótlása váland szükségessé. 10- er. Végül a megemlékezésnek érzete teszi kötelességemé a tisztelt képviselő testületnek be­jelenteni, miszerint Gyula városának 1869-től 1872-ig birája, Beleznay Péter f. hó 7-én elhunyt s f. hó 8-án a városi tanács végtisztességtétele mellett eltemettetett. A mindenki iránt leeresz­kedő, szelíd, vallásos erkölcsű és tiszta becsületü elhunytról megemlékezni Gyulavárosa képviseleté­nek termében, senki által kétségbe nem vonható kötelességem. Legyen főtte könnyű ama föld, a melynek terhét soha sem képezte ! 1 Jelentésemet bezárva, az intézkedést igény­lőkre kérem becses intézkedésöket, a többieket pedig tudomásul vétetni kérem. Gyula, 1883. dec/.ember 20-án. Dobay János, polgármester. Gyula városa képviseleti közgyűlése de- czember 20-án. Elnöklő polgármester d. e. 9 óra után az ülést megnyitva, a szép számban egybe- gyült képviselők szívélyes üdvözlése után felol­vassa a polgármesteri jelentést, melyre a követ­kezők határoztatnak : A községi adóknak az állami adókkal együt­tesen egy egyén általi bészedését a jelen szerve­zet mellett a képviselőtestület nem tartja lehető­nek, minélfogva ragaszkodik már a f. év elején hozott határozatához, hogy t. i. az a jövő szer­vezésig elkülönítetten szedessék, a polgármestert azonban megbízza, hogy minden törvényes kény­szereszközzel hasson oda, hogy a községi adók a fejedelmi adókkal egyenlően szedessenek be. A szegények pénztára részére az előre nem lárhatókból 200 frt kiutalványoztatik. Elhunyt Beleznay Péter volt városi biró emléke jegyzőkönyvbe vétetik. 2. A városi 100 legtöbb adót fizető névsora helybenhagyatik. 3. A központi választmány a jövő 3 évre az eddigi tagokkal meghagyatik. 4. A polgári iskola 1882/3-ik évi számadásai helybenhagyólag a közigazgatási bizottsághoz ter­jesztetnek. 5. A polgári iskolaszék tagjaiul a jövő 3 évre megválasztatnak: Ambrus Lajos, Ormos Já­nos, Ladies György, Keller Imre, Dobay János, Végli József, ifj. Oláh György, Szigethy Lajos, Sál József, Szénássy József, Deutsch Mór, Dr. Kovács István, Popovics Jusztin, Hoffmann Alajos, Schröder Kornél, Kövér László, Lukács Károly, Gerlein Mihály, ifj. Miskucza György, Ferentzy Alajos. 6. A fogyasztási-adó megváltásában eljárt küldöttség jelentése tudomásul vétetett, s az aján­lott kezelés elfogadtatott. 7. A ,vasnton behozott árúk után szedendő kövezet-vám életbeléptetése iránt a kérvényezés elhatároztatott. 8. A laktanya-pénztár állagának megvizsgá­lásával megbízott küldöttség jelentése nyomán njabb küldöttség választatott, mely az ajánlott módozatok felett véleményt mondjon. 9. Asbóth Kálmán árvaszéki ülnök és Kocsis Károly közgyám fizetése 800 írtról 1000 írtra emeltetett. 10. A vadászterület bérlőknek I etett bér­összege visszaadatni határoztatott. 11. A városi cselédek ruházatának és irodai szereknek árlcjtési jkönyvei he lyb-mhagyattak. 12. Végül Göndöcs Benedek apát ur indít­ványozza az ismétlő-iskola mielőbbi életbelépte­tését, melyre a tanács felhivatott. Több tárgy nem lévén, az ülés d. u. '/a p órakor véget ért. Tisztujitás. E czimmel a „Békésmegyei Közlöny“ múlt heti számában csillag jegy alatt egy czikk jelent meg, melynek írója ugylát- szik ép oly kevéssé barátja Békésvárme­gye alispánjának, mint a — logikának. S ezt a tanúságot levonhattuk azonnal, amint a fénytelen csillag alatti éjhomályba bele­merülvén, ott találkozánk Antonius szel­lemével, mely a sötét barázdák között lap­pangva csapongott erre-arra, mint a dene­vér mely a sötétben kél szárnyra, bogy valójára rá ne ismerjéiiek. S denevér Antoniusunk azt regéli, hogy Brutus derék, becsületes ember. Azt sut- logja: lássátok, ott fekszik a munkakép­telen ápoló keze alatt elhalt közigazgatás teteme, — de gazért Brutus derék, becsü­letes ember! O denevér Antonius, nagy a te rövidlátásod, ép akkora, mint elmédnek fortélyossága. Ha Békésmegye alispánja derék, becsületes ember, — a mit nélkü­led is mindenki tud, — úgy, hogy mered ellene a munkaképtelenség vádját emelni? Iiszen tudnod kellene, — ha nem irtózol a gondolkodástól, — hogy egy becsületes ember munkaképtelensége esetén nem fog­lalná el egy perczig sem azon állást, a melynek kellő betöltésétől egy vármegye akosságának létérdeke, 220,000 léleknek egyéni boldogsága van függővé téve. Lásd tehát, mily oktondi módon beszélsz akkor, midőn kiemeled az alispán becsületbeli erényeit — és elvitatni akarod munkaké­pességét, elvitatni m un ka képessége mezte- en kétségbevonásával, anélkül, hogy tény­beli indokokkal támogatnád, concret ada­tokkal erősítenéd vádadat. Denevér Anto­niusunk, ugylátszik a pikáns izü gyanusi- táson kívül szeretsz még füllenteni is. Pe­dig ez sem illik ahoz, a ki a közvélemény sípját akarja fújni. Tisztára füllentesz, mi­dőn állítod, hogy nyílt titok, miszerint kö­rülbelül két év óta a megye főjegyzője viszi az alispáni teendőket is. Ha meg akarsz győződni az ellenkezőről, jer fel a megyeházához (talán bebocsájt a portás!) s ott fogod munkában görnyedve találni az alispánt; s ha még sem szűnik kételyed, jer fel újra (talán ekkor is bebocsájt a portás!) s megint munka közt találandod az általad méltatlan gyanúval illetett tiszt­viselőt ; — és ha ezek után is skeptikus maradsz, úgy lesd meg, mikor csípősen fuj a szélvihar, vagy lucskos őszi eső csapkod — jer ekkor a megyeházához (talán be­bocsájt a portás!) s kérd megütközéssel, hogy miért nem ül székében az az ősz hajú, tisztes arczu úri ember s azt fogod válaszul nyerni, hogy oda van gátakat vizsgálni; — te erre eltávozol s útközben látni fogod, mint érkezik vissza tengelyig érő sárban, csülökig dagasztó lovakkal, fa­gyos esőtől verve a méltatlanul vádolt tisztviselő. S ha ezek után is aggódni fog­nál, (tőled kitelik!) úgy nézd meg a me­gye határozatait, azok legnagyobb része ő rá fog vallani, — kérdezd meg a közigaz­gatási belső és külső tisztviselőket, a szü- kebb bizottságok s a nagy megyebizottság tagjait (talán szóba állnak veled!) hogy nem osztozik-e hűségesen munkájukban az, kit te munkaképtelennek kürtölsz, a feje­delmi kegy azonban csak nem régiben buzgó működése elismeréséül a kitüntetés jelével tisztelt meg. Kérd mega nagykö­zönségtől, hogy kinek van ellene panasza, s az elégiiltség viszhangja fog megszé­gyeníteni. De ha mégis munkaképtelen lenne, úgy hogy mered egy egész vármegye ér­dekének rovására pártfogolni ? Hogy nem szólaltál fel ellene eddig is? A sajtó fel­adata az, hogy tárgyias legyen, s a köz­érdek | az ^ egyetlen hatalom, mely előtt meghajolnia kell. Úgy látszik, hogy magad sem hiszed a mit beszélsz, mert ha bíz­nál a könnyelműen odavetett vád valósá­gában, úgy | közérdek törvényeit követ­vén, nem pártolhattad volna egy munka- képtelen egyénnek a vármegye első állá­sára leendő jelöltetését. Nyugodj meg tehát 1 alispán munkaképességében, melyneka erős bizonyítékai szólanak megyeszerte, melynek tudatát megingatni te gyönge vagy, gyönge mert nem támogat a valóság. Igaz ugyan, hogy áldásteljes életének végső fe­lében áll, de ez nem jelent még munka­képtelenséget, ám jelenti azt, hogy kipróbált becsületességü tisztviselő ; jelenti azt, hogy higgadt megfontolással cselekvő egyén;je­lenti azt, hogy csak hosszú működés által megnyerhető ismeretével bir a helyi, ténybeli és személyi viszonyoknak, mi nélkül alapos közigazgatási tevékenység nem képzelhető; jelenti azt, hogy dús gyakorlati tapasztalatai vannak, melyek eléggé meg nem becsül­hetők egy értelmes közigazgatási tisztvi­selőnél, kire ma nem kisebb feladat vár, mint részt venni ama nagy nemzeti mun­kában, mely által közigazgatásunk kieme­lendő lesz hírhedté vált „ázsiai állapotából.“ Nem czélunk, hogy Békésmegye alis­pánjának dicshymnust zengjünk, — nem is teszszük, mert erre az ő hosszú nyilvános működése alatt szerzett érdemeivel szem­ben gyöngének érezzük magunkat, s nem is szorult erre az, ki tevékenysége által emel magának elhangzó beszédnél ékesebb s „ércznél is maradandóbb emléket.“ Ilyen Békésmegye alispánja, kinek szintén lehet­nek gyöngéi, I gyöngéiért, vagy épen je­les tulajdonaiért ellenesei. De hát egész tökéletes, egészen jó ember — mint Ma­caulay helyeseu mondja — nem létezik — csak a rósz regényekben. Hogy pedig Békésmegye alispánja az emberek iehető legjobbjai közzé tartozik, tanúsítja azon osztatlan bizalom, melylyel a választó közönség egyhangúlag s egye­düli alispánjelöltjévé tette, tanúsítja a nem régiben felülről nyert kitüntetés, mely az államhatalom megyénkben első képvise­lőjének is erkölcsi kötelességévé teszi, hogy egybehangzóan a nép alulról jövő szózatá­val buzogjon azon egyén mellett, kit nem rég működése alapján ép ő neki kelle a korona czimzetes tanácsosai közzé leendő felvételre ajánlani. Denevér Antonisunk pedig, ha kivet­kőzvén álmezéből találkozni fog Jancsovics Pál kir. tanácsos, Békésmegye érdemekben megőszült alispánjával, hajtsa meg magát előtte tisztelettel, s ha nem tesz egyebet, szálljon magába és jusson igazságosabb meggyőződésre azon ember irányában, ki­nek keblét mérges nyíllal ostromolta meg akkor, midőn leginkább illett volna az elismerés babérjával megkoszorúznia. Ezt elmulasztotta ama balcsillagzat alatt szülemlett hírlapi czikk, — de meg fogja tenni f. hó 29-én megyénk közön­sége, midőn osztatlan lelkesedéssel eme- lendi újra eddigi állásába Jancsovics Pált, — mihez nem annyira neki, mint Békés­vármegyének gratulálunk ! Eegesták Békésvármegye közgyűlési jegyzőkönyveiből. 1715—1795. észt. (Folytatás.) Bűnügyi esetekre nézve rendeltetnek ezek : a vádlottat addig bebörtönözni nem szabad, mig bűnösnek nem találtatik; testi büntetést az alszolgabiró csak a szolgabiró- nak írásbeli felhatalmazására alkalmazhat, ezt is úgy, hogy a büntetés 24 botütésnél nagyobb ne legyen; ha az elitéit az alispánhoz felebbez, akkor a büntetés felfüggesztendő: ha a be­csukandó egyén, különösen adóssági ügyben, az által, ha a tartási dijat fizetnie kellene, családját felette megkárosítaná, azon esetben á tartási dijat, naponkint 3 krt, fizeti a fel­peres ; a még el nem itelt egyének, ne záras­sanak el együvé a más elitéit bűnösökkel. A betegekre a börtönőröknek különös gondjuk legyen. Az úrbéri ügyekre a szolgabirák fel- ügyeljenelc és azokról a közgyűlésnek jelen­tést tenni kötelességüknek tartsák. Az adókivetés a községekben mindenkor a szolgabiró közbenjárásával történjék s min­den jobbágynak erről adókönyvecske adas­sák. A szolgabiró az adóbehajtást egész erély- lyel szorgalmazza, hogy a kormány ne legyen kénytelen katonai karhatalmat alkalmazni. A megyei pénztárnok havonként beter­jeszti az alispánnak a hátralékosok névsorát, ez pedig elküldi azt foganatosítás végett a szolgabiráknak. A megye az év végén elkészíti a házi­adóra nézve a praeliminarét s azt jóváhagyás végett a főispánnak beterjeszti. Az alispánnak jóga van bármikor a pénz- rt- ájrt megvizsgálni. A szabadságolt katonákra nézve gondja legyen a megyei tisztviselőknek, hogy amint behívatnak, azonnal induljanak ezredeikhez. Végre a vallásügyet illetőleg, ügyelje­nek fel a tisztviselők, hogy a különféle val­lásfelekezetek, szemeik előtt tartva az e rész­ben kiadott türelmi parancsot, minden tor­zsalkodástól óvakodjanak. 1786. észt. Békés-, Csanád- és Csongrád- megye egyesittetvén, az első alakuló gyűlés tartatott Szegváron, junius i-én Kárász István csongrádi alispán, mint korelnök előliilése alatt, ki azon jelentéssel nyitván meg a gyű­lést, hogy a három egyesült megyék alispán­jául megválasztatott Sikabonyi Angyal József, eddig Békésvármegye alispánja. Erre azután Angyal József elnöklete alatt a gyűlés foly- tattatván, olvastatott a főispánnak levele, melyben a következőket rendeli : a gyűlések ezután Szegváron, mint a három egyesitett megyék középpontjában tartassanak, s a meny­nyiben ott a tisztviselők számára elegendő hi­vatalos helyiség nem volna, adjanak a megyék véleményt, minő épületekre volna szükség, mellékelvén a tervrajzokat és a költségvetést. A tisztviselők, a mellékelt rendelethez kép­pest, helyeztessenek el az egyes nagyobb községekbe. A békési és Csanádi levéltárak hova előbb vitessenek Szegvárra és réndez- tessenek. Az egyesült megyék uj rendeletig használják a csongrádmegyei pecsétet hiva­talos pecsétül. Erre a megye azon véleményt adja, hogy Szegváron még tiz épületnek felállítása szük­ségeltetik, nevezetesen egy alispáni, egy jegy­zői, két ügyészi, két táblabirói, két aljegyzői, egy főszolgabirói és egy megyei bábái lak­házra van szükség. Azonkívül építeni kell czélnak megfelelőbb börtönt. Miután a bé­kési vármegyei ház még egészen kiépítve nincs, az úgy, amint van, adassék el, a Csa­nádival pedig kináltassék meg a Csanádi püspök. Ezóta azután hetenkint, vagy legfeljebb két hetenkint tartattak gyűlések, de úgy, hogy azokon csak a tisztikar volt jelen, nevezete­sen aug. 50-. szept. 4-, i4-, 20-, 28-án. Okt. 2-, 12-, 19-én stb. Az első alakuló gyűlésen a tisz­tikar igy alakíttatott meg : Alispán : Sikabonyi Angyal József 1600 frt fizetéssel, Másodalispán ; Návay Mihály 556 frt fize­téssel. Főjegyző: Tormásy Antal 450fit fizetéssel. Első aljegyző: Stermenszky Gáspár 250 frt' fizetéssel. Másodaljegyző: Paulovics József 200 frt fizetéssel. Levéltárnok: Szabó Mihály 300 frt fize­téssel. Főpénztárnok : Kókay Mihály 450 frt fize­téssel. Számvevő : Bogyó István 500 frt fizetéssel. Alpénztárnokok: Szilvásy Ferencz, Barcsa Antal, Névery Ferencz, Kálló István, Orbán Ignácz per 150 összesen 750 frt fizetéssel. Táblabirák : Márton Dávid és Török Já- ' nos per 200 frt, 4oo frt fizetéssel. Főszolgabirák ; Sanka Ignácz, Kárász Imre, Hergicz Imre, Balog Ferencz, Csupor László per 300 frt, 1500 frt fizetéssel. Alszolgabirák : Lehoczlcy Pál, Beliczay József, Matyasovszky Mátyás, Mihálfi Péter, Török László per 150 frt. 750 frt fizetéssel, Főügyész : Adamovics Mátyás 300 frt fizetéssel. Alügyész: Dobossy Gergely 150 frt fize­téssel. Esküdtek; Paulovics András, Horváth András, Beliczay Sándor, Marsovszky József, Kardos. János, Beliczay Pál, Palkó András, Matuska Jáncs, Placsintár György, Adamovics György, per 100 frt, 1000 frt fizetéssel. Szegedi biztos: Temesváry Ferencz 200 frt fizetéssel. Biztosok : Fekete Márton, Morvay Ignácz, Sarkady Ferencz, Gálfy László, Katona Imre, Stolczer János per 120 frt, 720 frt fizetéssel. írnokok : Virág Péter, Licsek Alajos, Ba­kát Mihály, Kucharcsik György per 100 frt 4oo frt fizetéssel. Mérnök : Vertics József 4oo frt fizetéssel. Lótenyésztési biztos: Tomcsányi Kristóf 200 frt fizetéssel. Főorvosok: Rigler Zsigmond 500 frt, Jósa István 300 frt fizetéssel. Sebészek : Kiss János, Vurm Ferencz, Bulkovics Antal, Grieneist Jeremiás, Görner Károly per 200 frt, 1000 frt fizetéssel. Három megyei bába per 100 frt, 300 frt fizetéssel. Selyeminspektor Blaskovics József 200 frt fizetéssel. Várnagy : Bujtor Mihály 120 frt fizetéssel: 10 lovas hajdú per i4o frt, i4oo frt fize­téssel. Folytatás a mellékleten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom