Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-12-09 / 49. szám

Levelezés. B.-Gyula, decz. 8 án, 1883. Beleznai Péter földész, Gyudvaro­sának általánosan tisztelt és szeretett tekintélyes polgára, f. hó 6-án hosszabb szenvedés után el­költözött körünkből egy jobb hazába. Az elhunyt városunknak hat éven át volt bírája, s ezen nyil­vános hivatalában, hol alkalma volt őt minden­kinek megismerni, vivta ki fáradhatlan munkássága önzetlen, részrehajlatlan eljárása, alázatos, szelíd bánásmódja által azon közbecsülést, melynek leg­szebb tanúságát njnjtá temetése, melyre oly so­kan sereglettek össze az elköltözött iránti tiszte­lőtök és szeretetök a1óját leróni. Magán életében is példányképe volt a vallásosságnak, a jó, gon­dos családapának, a talpig becsületes, vendégsze­rető magyar házigazdának. Mint népköltő gyakran meglepte a közönsége; szép, népies versezeteivel, rögtönzéseivel. Legyen szabad ez alkalommal köl­teményei közül egyet közölnöm. A b.-gyulai róo. kath. anyateniplom száz éves ünnepére 1875. évi deczember 8-án.-Dicsőség és hála a nagy Úristennek, Ki örömét adta e mai ünnepnek, Melyen száz évet ért az 0 dicső háza, Legyen sz. Felsége mindörökké áldva. Száz esztendő repült el templomunk fölött Ugyanannyi éj is homályba költözött : Ezernyolczszázegyben nagy baleset érte, Midőn a várossal fedele leége. De a nagy Úristen könyörüle rajta. Ostorát az égitek soká nem hordozta, Megújult a templom, amint ezt látjátok És az Istent benne ma is imádjátok. Az ó-orgonánk is, akkorbéli vala, Száz évig dicséri a jó Istent szava, És csak ezen évben Moozer Lajos művész Készít helyette mást — s Isten1 bála már kész. £ nap emlékére készült az orgona, Melyért jó lelkészünk sokat bnzgólkoda. Áldja meg őt érte a ki azt rendelte, Orgona- s dobszóval dicsértessék neve. £gy áldott jó lélek, orgonánknak anyja, Gróf Wenckheim Józsefné, Jankovics Stefánia, A lelki szépségnek gyémánt koronája Mennyi kezekből szállott homlokára. Megered a könnyem, ha rá emlékezem, Pedig ez legszentebb kötelesség nekem, Angyalok hordozzák karjokon éltében S a Jézus Bzent szive tartsa kegyelmében. Az áldottak között legyen legáldottabb, A boldogok között legyen legboldogabb, Mert az ő szivének legbnzgóbb óhaja: Áldassék az Isten, Jézus és Mária! Boldog örömünknek hogy ne legyen híja, Uj már egyházunknak keresztje és tornya, S mindezt eszközölte a jó kegyuraság, Buzgalmánál fogva a gróf Wenckheim család. Azért azon áldás szálljon emlékére Melyet iBten mondott Salamon müvére. Épitél templomot, tőlem leszen áldott, Éltesse az Isten a Wenckheim családot I A mi ősapáink hajdan e szent helyen így imádkozának: áldd meg óh Istenem! Mi unokáinkat, — s ha bűnt követnének, Ne érezzék súlyát kezed vesszejének. Itt vették fel ők azt a szent keresztséget, Mely Krisztusban szerez örök üdvösséget, S mint a szőlőtőoek életdús veszszei, Kívántak az Urnák gyümölcsöt termen’. Az Isten szent szavát e helyen hallgatták Azt a bűnös lelkek szívrázó haragját, Ez vezette őket fény s világosságban, Ez volt reménységök életben, halálban. Mit mondhatnék többet, egy földész létemre Inkább feltekintek a magas egekre, Szivemnek mélyéből imigyen esdeklek : Áldd meg Isten — áldd meg Göndöcs Benedeket i Éltesse az Isten jó atyánk’ sokáig, Vidám örömökben végső közhatárig, Ezt népe kívánja imában, énekben, Ki atyját tiszteli Göndöcs Benedekben. Mi pedig jó hívek, a kik ezt megértjük, S száz éves templomunk örömnapját üljük, Zengjük : századokig, sőt álljon örökre, Tartsa Isten karja, hogy ne jusson tönkre! Az egyházi szertartást négy káplán segédlete mellett Göndöcs Benedek apát-lelkéssz végezte, ki sietve jött le Budapestről szeretett híve halü-hi- róre. Koporsójára egyik tisztelője gyönyörű szép örökzöld koszorút tett, közepén feliér hóvirágok­ból font kereszttel. És most Isten veled nemes lélek! Legyen az élet fáradalmai, küzdelmei után almod csendes, nyugodt I Ezt óhajitja Gyulaváros népe, melynek érdekét oly hiveu szolgáltad. iFigyelmeztetnek mindazok, kik a ne­gyedik negyedre esedekes állami-, városi-, köz­munka- és fogyasztási-, nemkülönben hadmentes- ségi-adóhátralékkal szerepelnek, hogy tartozá­saikat legkésőbb f. hó 15-ig lefizessék, mert 16-tól kezdve a Ill ád fokú végrehajtás fog ellenükben alkalmaztatni. B.-Gyulán, 1883. deczembijr 7-én. Döbay János, polgármester. Újdonságok. Kinevezés. Beliozey István főispán ur Lázár Sándor kir. törvényszéki napdijas Írno­kot tiszteletbeli megyei közigazgatási kiadónak nevezte ki. Áthelyezés. F o I t y n Imre gyulai rom. kath. káplánt a megyés püspök hason minőség­ben T e n k é r e helyezte át. Foltyn ur három éven keresztül részint mint németvárosi, részint mint magyar káplán működött városunkban és úgy lelkipásztori minőségben valamint társadalmi tekintetben közkedveltséget vívott ki magának. Áthelyezését őszintén fájlaljuk. Pásztory Déues csendőrfőhaduagy urat a honvédelmi miniszter Nagyváradra helyezte át. A főhadnagy ur tapintatának, megnyerő modo­rának és rendkívüli erélyének orozzlánrósze van benne, hogy a csendörintézvóny megyénkben nép­szerűségre tett szert; áthelyezését e miatt őszin­tén kell sajnálnunk. A holnapi megyei közgyűlés — a tiszt- ujitást megelőzőleg — nemcsak érdekesnek, ha­nem népesnek is Ígérkezik, hogy népes legyen ; indokolná egyébként érdekes tárgysorozata, me­lyet lapunk múlt beti számában egész terjedel­mében közöltüuk. A megye szervezési szabály­zata és az 1884. évi köitségvetés — noha szá­mos ízben tárgyaltatott — még mindig elegendő alkalmat nyújt élénk vitára. A közmunka- és közlekedési miniszternek három rendbeli leirata különös érdekeltséget keltő, mindhárommal fog­lalkozott különben a törvényhatósági bizottság I a tárcsái, herényi és ladányi hidak kibővítésével, a sárréti vasút segélyezésére megszavazott 140,000 írt fedezési módozatával s a mező-herényi, gyo­mai és szarvasi vasúti állomásokhoz vezető mű- útakon szedendő vámdijjakkal. Az igazoló választ­mány a megyei bizottság tagjai felerészénok meg­újításéról fog jelentést tenni, s igy eme közgyű­lés félig-moddig „alakuló“ jelzőt is igényelhet. Az állandó választmánynak előterjesztései közt igen fontos az 1884. évi katonaelszállásolási pót­adó kivetése iránt alkotandó szabályrendelet, — a közigazgatási bizottság javaslatai a földvár- békési vasútra nyújtandó közmunka segélyre nézve és a csabai indóházi út kikövezése tár­gyában, a megyei árvaszék javaslata az árvák ingatlanainak tűzkár elleni tömeges biztosí­tása iránt: mindmegannyi beható vitát — és megfontolást igénylő kérdések. A megyei közgyűlés egyik fontos tanács­kozási tárgyát a megye szervezési szabályzatával kapcsolatban a tisztviselők, segéd- és kezelő- személyzet hatáskörét köriilirő javaslat is fogja képezni. Az eljárt megyei küldöttség munkálata — mely a törvényhatósági bizottság tagjai közt szétosztatott — bizonyára megérdemli elismeré­sünket, s nincs kétségünk, hogy a közgyűlés ál­tal el is fogadtatok. Egy szerény észrevételünk azonban vau hozzá. Nevezetesen a szabályzatban világosan óhajtanánk kimondatni, hogy megyei tisztviselő más javadalmazás­sal járó állást nem viselhet és nem tölthet be. A törvénykezési pályán levő tisztviselőkre nézve a törvény értelmében incompatibilis más fizetéses állást be­tölteni és azt hisszük, hogy ugyanily tekintetek forognak fenn a közigazgatási tisztviselővel szem­ben is, akik Békésmégyében különben is elég tisztességesen vannak dotálva, hogy más fizeté­ses állásra ne szoruljanak. Igaz ugyan, hogy a tisztviselők túlnyomó része önként is összeférhet- lennek tartotta magára nézve más javadalmazott állást betölteni, de amidőn ez alkalomból az összeférhetlenséget szabályza­ti 1 a g is kimondani véleményez­zük, egyedüli intentiónk egyik-másik közigazga­tási főtisztviselöt ama reá nézvo bizonyára kelle­metlen, sőt kinos helyzetből kimenteni, hogy oly beadványok fölött kelljen Ítéletet hoznia amelyekben önmaga a panaszos, akár taka­rékpénztári igazgatói, akár közbirtokossági elnöki akár más ilyenféle javadalmazott 'minőségben. A megyei bizottságnak morális érzéko feleslegessé teszi, hogy e dolgot bővebben kelljen indokolnunk. A csabai hangverseny tegnap este — az előjelekből következtetve — ezúttal anyagilag is fényesen sikerült. A páholyok és körszékek már napokkal ezelőtt el voltak adva; következő mű­sort játszották el: 1. Taussig : magyar ábránd, zongorán előadta Szendy Árpád ur. 2. Szavalt Kulpin Fanny k. a. 3. Beriot : IX. hangverseny. Előadták Omazta Ilona kisasszony és Danes Fe- rencz ur. 4. Nyizsnyai dalaiból. Énekelte Van- gyel Sándor ur, kisérte Staudy Lajos ur. 5. Cho­pin : cis moll etude; gordonkán előadta dr. Kűr- thy Sándor ur, zongorán kisérte Szendy Árpád ur. 6. Chovan ; Ungarische Tänze. Négy kézre zongorán előadták Staudy Lajos és Szendy Ár­pád urak. 7. Schubert: nocturne trio. Előadják Danes Ferencz, dr. Kürtby Sándor és Szendy Árpád urak. Zencestély Gyulán. Mint jó forrásból ér­tesülünk, városunkban is zeneestély terveztetik, melynek tiszta jövedelme a polgári leányiskola pénztárát gyarapítaná. A zeneestély — terv sze­rint _ f. hó 15-én, szombaton este tartatnék a megyeházán, melynek dísztermét Beliczey István főispán ur a czél iránti tokintctből szives volt át­engedni. Az estély műsorát — miután az még nincs kiegészítve — sajnálatunkra nem közölhet­jük, de annyit elárulhatunk róla, hogy érdekes és változatos. — Az estély kezdeményezőinek min­denesetre gratulálunk I szerencsés gondolathoz, mely egyhangú társadalmi életünkbe némi élénk­séget kölcsönöz, mindazáltal az estély megtartási idejére nézve van egy szerény megjegyzésünk, vagy ba úgy tetszik tanácsunk, t. i. balasztatnék el a tisztujitás előestéjére, a mikor a választásra uagv számban bejövő bizottsági tagoknak is szó­rakozásul szolgálna és egyszersmind a kitűzött czélra is szépen jövedelmezne. Természetesén ez esetben a zeneestély a városháza termében tar­tatnék meg. A honvédelmi miniszter által engedélye­zett patkolási kovács tanfolyam f. hó 1-én kez­dődött meg Gyulán. Eddigelé 30- an jelentkeztek a tanfolyamon leendő részvétre. A beállott kemény fagyok ismétlődése esetében remény van, hogy a bomokgödör pom­pás jégpánczéllal lesz borítva, és eme kilátástól vezéreltetve a sport klubnak már most feladata gondoskodni, hogy a reménybeli jégpálya állan­dóan „korcsolyaképes“ karban tartassák. A sport­klub igazgatója — tudomásunk szerint — meg is teendi a kellő intézkedéseket. Hymen. Mészáros Gusztáv törvény- széki aljegyző f. hó 3-án vezette oltárhoz a hely­beli reform, templomban bájos menyasszonyát Batik Gizella kisasszonyt Az esküvői szertar­tást — melyet nt. Papp Mihály lelkész ur szép egyházszónoki beszéd kapcsán végezett — nagy­számú díszes közönség nézte végig, mely — ve­lünk együtt — legjobb szerencsekivánataival járul a szerelemkötötte szép frigyhez ! Hely reigazitás. Lapunk múlt heti számá­nak vezérczikkében azt irtuk, hogy a csabai se- gédszolgabirói állásért hárman ver tengnek, s hogy a csabai konferenczián egyik sem kandi- dáltatott absolut többséggel. Eme közleményün­ket — mint hibás information alapulót — kész­séggel igazítjuk helyre s konstatáljuk, hogy Sel­ler Elek ur az értekezleten 28 szavazattal, te­hát általános szótöbbséggel kandidál- tatott csabai segédszolgabirónak. Halálozás. Id. Beleznai Péter, Gyula városának egykori bírája és egyik logértelraesebb és legbecsültebb földmivese, f. hó 6-án hosszas szenvedés után meghalt. A boldogult a becsület megtestesült példányképe volt, akit époly őszinte becsülés követett a bírói székről való leiépése- kor. mint aminő abba segítette. 1863-ki „ínsé­ges versei“ után Ítélve a poásishez is volt tehetsége, mely képzés folytán talán jobban is kifejlődött volna. Utóbbi években csaknem egé­szen elvesztette szemevilágát és folytonosan be­tegeskedett. Béke hamvaira! A gyulai határban — melynek vadász- területét tudvalevőleg a birtokosság önmaga bé­relte ki — a vad felette elszaporodott. A birto­kosság körvadászatot fog tartani, melyen való­színűleg a környék minden Nimródja részt fog vehetni, csak fegyverengedélye legyen. „Útczai megtámadás“ czim alatt a „Bé­késmegyei Közlöny“ csütörtöki számában követ­kező sorokat olvassuk: Gyula némi tekintetben kezd nagyvárosias lenni. Most már nemcsak a lo­pások követik egymást sűrűn (?), hanem még az életbiztonság is gyarló lábon (!) áll. Bizonyítja ezt P. 8. városi hivatalnok esete, kit f. hó 4-én éjjeli fél egy órakor, midőn egy disznótorból haza felé ment, az árvabáz utczában 2 bundás atyafi veszélyes fenyegetések melleit megtámadta s meg­szúrta. Az útonállók — a megtámadott segélyki­áltásaira — megfutamodtak. A kés által éjtett szúrást a vastag téli felöltő felfogta s csupán eDnek köszönhető, hogy a diszDÓtorozásnak ko­molyabb következményei nem lettek.“ Azt hisszük, hogy laptársunk mai számában már revokálni fogja az egész históriát, amiből csak annyi igaz, hogy egy sikerült „juxot“ csináltak belőle; az éjjel1 megtámadás ép oly mese, mint amioő — szelíd jelzővel élve — könnyelmű állítás az, hogy Gyulán az életbiztonság is gyarló lábon állna, mert — elismeréssel konstatálhatjuk — hogy az egészen kitűnő lábon áll, amennyiben évek óta nem volt megtámadva. Két nazarénus honvédet kisértek a múlt hót elején Gyuláról a fővárosba. Az egyik Lipták János szakaszvezető, a másik Putnoki József ti­zedes, mindkettő a 8-ik honvédzászlóalj köteléké­ben áll. Mindkettő be volt híva az őszi gyakorla­tokra, de kijelentették, hogy ök fegyverhez nem nyúlnak, mert időközben nazarénusokká lettek, és vallásuk tiltja a fegyverviselést. A zászlóalj pa­rancsnok hiába igyekezett őket szép szóval, rá­beszéléssel kapaczitálni, hiába büntette őket, en­gedelmeskedtek azok mindenben, tűrtek, szen­vedtek, de a fegyverhez egyik sem akart nyúlni. — Érdekes, hogy egyik közülök már több Ízben volt gyakorlaton Gyulán, I mint szenvedélyes, meglérhetlen természetű, garázda egyén volt is­meretes. Amióta nazarénus lett — báránynyal vo- tekvö türelme vaD, akit nem hoz ki sodrából semmi sem. Most a kerületi börtönbe jutottak, kiváncsiak vagyunk, mire mennek ott velük. Egyébként a nazarénusok annyira szaporodnak vidékünkön, hogy ehhez hasonló esetek ismétlődésére erős ki­látásaink vannak, és ez feladatunkká teszi, hogy e veszedelemmel érdemileg is foglalkozzunk. Eljegyzés. Dr. H a s z 1 e r József halasi orvos a napokban jegyezte el Csaba városa egyik legszebb hölgyét Fülöp Janka kisasszonyt. — Gratulálunk I Gróf Wenckheim Frigyes urnák pusz- taszőllősi birtokán a körvadászat november hó 26 és 27-én volt. Eredménye 614 nyúl. A szent-andrási izr. hitközségnek rég ideje már, hogy állandó tanítójuk nem volt, mert a tanítót mindig úgy tekintették, mint a ruhát, mely mig uj megbecsülendő, ha ócska elvetendő, s igy igen gyakori volt a változás. A jelenlegi tanító az izraelita hitközség elöljárói által ez év augusztus havában kiállított bizonyítvány szerint kitűnő, dicséretes eredményuyel működik már több mint 3 éve, és most a törvények értelme szerint már állandósított tanító, de most a jó bizonyítvány kiállítása után kedvök kerekedett ajta túladni, sehogy sem akarván megérteni azt, hogy miutáu ők fizetik, akkor ne rázhassák le nyakukról mikor ók akarják. Az ügy a megyei tanügyi bizottsághoz terjesztetett már be s re­ményijük, hogy az ügy a maga rendes útján ki fog egyenlíttetni, s a hitközség tudomásai vesz.i, hogy a tanító nem oly szolga, kit minden évben el lehet bocsátani, akár van rá ok, akár nincs. r. Bródy Sándor „Nyomor“ czimű natu- ralistikus irányú műve igen díszes kiállításban ki­került sajtd alól és az előfizetők részére nagyobbára már szét is küldetett. A 200 oldalon felüli kötet­nek következő tartalma van: Előszó. Lidinek (ajánlat). Mefistó barátom. Zizi. Örökre... mindég! Két vén cseléd. A mosóné leányai. Egy tragédia. Comtesse Saphó. Taragovics Tógyerók. A vármegye újra választ. — Bolti ára 1 frt, megvehető szer­zőnél, Dobay János papirkereskedésében és Buda­pesten Révai testvéreknél (Váczi-utcza 11. sz. a.) Jövő számunkban bővebben foglalkozunk vele. Országgyűlés. Deczember 1. Folytattatok az adóemelé­sekről szóló törvényjavaslat általános tárgyalása. A vitát Irányi Dániel nyitotta meg indítványozó határozati javaslatot nyújtva be, hogy az adó­rendszer megvizsgálása s uj adórendszer megálla­pítása végett 21 tagú bizottság küldessék ki. Horánszky Nándor vissza utasítja, Móricz Pál pe­dig védelmére kel a törvényjavaslatnak. — Több szónoknak pártszempontból történt felszóllalása után, a csángók ügyében beadott kérvényeknél Thaly Kálmán felszóllalása élénk vitát provocált. Simonyi Iván pedig a zsidó anyakönyvek vezetése s a zsidó rabbi képző intézetek bezárása iránt? kérvényeknél erős antisemita beszédet tartott. Az ülés végén Irányi Dániel interpellálta az igazság- ügyministert, a budapesti kir. törvényszék és a cs. kir. hadparancsnokság közt felmerült össze­ütközésről. Deczember ,3. Györffy Géza humora az adóemelés törvényjavaslatánál élénk derültséget idézett elő, bírálva a pónzügyminister, előadó, és Móricz Pál beszédeit. Hermann Ottó fényes be­szédben a javaslat ellen, Prileszky Tádé zajközött mellette szólalt fel. Somsich Pál nagyszerű be­széde a Deák-párt egykori gazdálkodását védel­mezte, közben Éles Henrich közbeszóllása zajos és kinos jelenetet idézett elő, mely azonban a kölcsönös felvilágosítások folytán, kellemetlen nyo­mok nélkül maradt. Az ülés végén Polouyi Géza interpellálta az igazságügyministert Irányi Dániel tegnapi interpellátiójához hasonlóan. Deczember 4. A budapesti kir. törvény­szék büntető osztályának felterjesztése olvastatott Verhovay Gyula képviselő mentelmi jogának fel­függesztése tárgyában, mely a mentelmi bizott­ságnak adatott ki. Ezután tárgyaltatott s bere- kesztetett az adóemelésről szóló törvényjavaslat általános vitája. Deczember 5. Történt az adóemelésről szóló törvényjavaslat felett a szavazás. A szavazás ered­ménye szerint, 440 igazolt képviselő közül igennel szavazott: 197, nemmel szavazott 125, a szavazat- többség tehát a törvény elfogadása mellett: 72. Megyei képviselőink közül igennel szavaztak : Zsilinszky Mihály, Móricz Pál. Nemmel szavaztak: Irányi Dániel, Győry Elek. Nem szavaztak: Hoit6Í Pál és Göndöcs Benedek. Deczember 6. A képviselőiláz részleteiben is letárgyalta az adóemelésekről szóló törvényja­vaslatot,' nagyobb szóváltás a 6-ik §-nál volt, a 11. g-nál Dobránszky Péternek egy, a szegényebb adófizetőkre nézve, fontos jelentőségű módosítását fogadták el. Hazai hírek. A hivatalos lap vasárnapi száma bárom királyi kéziratot közöl. Egyik Ramberg kir. biz­tos visszahívását, a másik Khuen-Héderváry gróf-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom