Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-11-11 / 45. szám
45-ik szám Gyula, 1883. november 11-én II. évfolyam f ^ Szerkesztőség: Főtér, Pfág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre.. .. .. 5 frt — kr. Félévre .........- 2 „ 50 „ Évnegyedre .. » > l> 25 V Egyes szám ______ ár a 10 kr. __________ Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Nyilttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11 sz. a.; Lang Ltpót Dorottya utcza 8. sz. a.; Bécsben: Oppelik A.f Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes 3T. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Az élővíz kérdése. Eme, lapunkban már többször szellőztetett kérdés, dac zára a végleges határozatnak, még folyton, mint kisértő szellem lengi át az érdekeltséget. — Oka részben egyesek érdeke, részben pedig a társulat viszonyainak nem ismerése. Legújabban az alföld-fiumei vasúttár- sulat igazgatósága lép föl mint követelő, a társulat fennmaradása érdekében, s jóllehet a társulatban tagúi nem szerepelt, mégis jogot tulajdonit az élővizhez. - A jogvélelem onnan ered, hogy a társulat az 1870-ik évben történt vonalépitkezések alkalmával Csabán az élővizet egyességileg a vasúthoz vezette vizszükségletének fedezésére, s ezért bizonyos összeget egyszer mindenkorra fizetett is. Ámde a kölcsönös szerződésben ki lett mondva, miszerint e vizet csak addig élvezheti, „mig a csatornában viz leend, vagy halalmán kívül fekvő okok miatt, a viz folyása a csator náhan meg nem szűnik*, tehát önmagának is be kell ismernie, hogy nem örökös szerződés köttetett, hanem a viz, addig, ameddig a mederben lesz, használatra engedélyeztetett. Az élővíz társulatba sem mint tag nem lépett be, sem semmiféle kötelezettségeket jövőben a csatorna fenntartása körül nem vállalt el, ezek tőle sem nem követehettek, sem maga ilyenek viselésére nem ajánlkozott, de azért, midőn hirből hallotta az élővíz csatorna beszüntetését, egyenesen a közmunka- és közlekedésügyi ministerhez fordult a csatorna jövő fennmaradása érdekében, hivatkozva vizszükségletének onnani fedezésére s az élőviz társulattal kötött szerződésére. A minister bekövetelve az élőviz társulattal kötött szerződést, kénytelen volt a szerződésből kifolyólag az alföld-fiumei vasút igazgatóságát kérvényétől elmozdítani, s igy ez ügyben végérvényesen határozott, utasítván az alföld-fiumei vasút igazgatóságát, hogy a csabai állomáson, záros határidő alatt, más utón gondoskodjék vizről. A társulatoknak azonban nem azért vannak ügyvédeik, hogy a legfelsőbb forum határozatában megnyugodjanak, hanem igyekeznek a kákán csomót keresve érdekeiknek támpontot szerezni. így, amint lapunk más helyén olvasható, e napokban a még létező élőviz csatorna társulat megkerestetett, oly intézkedések tételére, melyek szerint a szerződésben foglalt kötelezettségeknek elég tétessék, s a csabai pályaudvar vízzel ellátassék, mert, minta megkeresés mondja: „az élőviz csatorna társulat a csatorna beszüntetését maga mondotta ki, tehát a vízfolyás abban oly ok miatt szűnik meg, melyet a társulat maga idézett elő.“ Az alföld fiumei vasút igazgatósága ez ügyben úgy látszik távesen van értesülve; az élőviz társulat soha sem mondotta ki határozottan a csatorna beszüntetését, hanem a magas kormányhoz intézett feliratában kérte a bajok gyökeres orvoslását, melyek, ha orvosolhatók nem lennének, megnyugvást talál a csatorna beszüntetésében is; nem akar azonban jövőben oly kísérleti kiadásokat tenni, melyek az elérendő haszonnal arányban nem állanak; és miután Gyula, Csaba és Békés városok érdekében a Csohos nyílt csatornává tétetett, okvetlen be kelle következni az élőviz csatorna jelen helyzetébeni beszüntetésének is, hacsak tekintélyes számú ezrek nem költetnek további kísérletekre, amelyek, valamint eddig, úgy ezután sem nyújtottak volna az alantabb fekvő három városnak és vidékének kellő biztonságot. Az élőviz csatorna jelenlegi helyzetében, nem a társulat határozott kérésére, hanem, mint káros vizi mű a törvények értelmében lett beszüntetve s mi úgy hisz- szük, hogy midőn a kormány a beszüntető határozatot hozta, a törvény e szempontja és nem a társulat, mit sem mondó kérvénye volt az irányadó. Megyei közügyek. AJispáni jelentés Békésmegye közigazgatási bizottságának november 4-iki közgyűlésén E.-Gyulán. Méltóságos főispán ur 1 Tekintetes közigazgatási bizottság! A hatáskörömhöz tar iozó közigazgatási ágak f. évi október havi állapotáról szóló rendszerinti jelentésemet az 1876. évi VI. t.-cz. alapján következőkben van szerencsém tisztelettel előterjeszteni. I. Közegészségügy. A megye területe a lefolyt hóbau ragályos és járványos kóroktól mentes volt, kivóvén Szarvas községet, hol a hó ufolsó napjaiban a kanyaró járványos fellépte miatt a kisdedovodát be kellett záratnom. A hasznos házi és gazdasági állatok egészségügyi állapotát semmiféle ragályok és tájkórok nem zavarták. 11. Közrendészet. A személybiztonság a múlt hó alatt egyetlen egy esetben sem volt veszélyeztetve; a vagyonbiztonság akár az esetek számát, akár a szenvedett kár értékét tekintjük, szintén kielégítő volt, különösen a gyulai, békési, csabai és gyomai járásokban, hol egyetlen bűncselekmény sem fordult elő. Kisebb jelentőségű esetek a többi járásban: a) a kisszénási majorból 170 írt értékű 7 drb sertés eltolvajlása és b) a Füzes-Gyarmat községben két Ízben előfordult lólopás. Öngyilkossági eset kettő fordult elő ; még pedig Tót-Komlóson, hol Budai György agyonlőtte magát, s Orosházán, hol Hugyela Márton vetett véget életének, Hornischer Géza aradi illetőségű b.-gyulai lakos pedig pisztolylövéssel tett öngyilkossági kísérletet. III. Közutak. Védtölte'sek. Az elmúlt hóban az orosházai, szarvasi és gyomai járási közutakat nagyobb részt bejárván és megszemlélvén, tapasztalataim és az ezek nyomán tett intézkedéseimről a következőket hozhatom fel. A közutakat, melyek az utkaparók által gondosan és folytonosan tataroztattak, meglehetős jé karban találtam, kivételével az orosházi indóház- tól a község házáig terjedő, félig kikövezett útnak, mely teljesen elhanyagolt és elrongált állapotban létezvén, kijavítása iránt intézkedtem, mely ntézkedésem eredményéről hivatalos értesülést nem nyertem ugyan, magán utón azonban sajnosán értesültem arról, hogy ezen nagy forgalmú útszakaszon javítás nyomai nem látszanak. Tekintve ezen közút jelentőségét, addig is, mig annak kikövezésére kerülend a sor, járható állapotba tételét a közlekedés érdekében álló sürgős feladatnak tekintem. Az orosháza-tótkomlósi, valamint az orosháza-szarvasi megyei útnak az orosházi határban keresztül vonuló részét az azokon alkalmazott utkaparók tétlensége miatt szintén rósz karban találtam, melynek kijavítását és az utkaparók rendre utasítását elrendeltem. A Szt-And- rás és Öcsöd közti utgát, mely kormánybiztosilag 6 méter szélességű koronával építtetett, nézetem szerint oly keskeny, hogy azon főkép fagyos időben szánnal közlekedni veszélyes leend, a miért legalább 8 mtr szélességű koronával és nagyobb lejtővel való ellátása szükségesnek mutatkozik. A báboczkai uttöltés a helyzetnek megfelelő magasságban és szélességben építtetett ki, felüléte azonban a mély kerékvágások által oly annyira meg- rongáltatott, hogy kiegyengettetését, babár a megyének még átadva nincs, mellőzhetlennek találtam.! A gyomai két hid közti ut gátoldalai egész hosszban helyreállítva nem lévén, a mellette lévő régi odvas fűzfák pedig még ki nem irtatván, ezen utgát oldalainak kitöltése, s a fűzfák kiirtása iránt intézkedtem. A 33-iki átmetszési hid feljárói egészen helyesen és czélirányosan felépittettek nemcsak, de kellő korlátokkal is elláttattak, mi által a közlekedés biztosíttatott. A szarvasi indó- házi köut, mely ott létemkor még befejezve nem volt, azóta teljesen kiköveztetett, és a kormányi- lag megbízott Csapó Ferencz kir. főmérnök, a biharmegyai kir. építészeti hivatal főnökének közbejöttével nemsokára bizottságilag felülvizsgál tátik és átvétetik. A járási szolgabiró dicséretére mondhatom, hogy ezen kőut az utkaparók által oly tisztán tartatik a mint illik, mely czélra szolgáló szerszámokat az útépítő vállalkozók állitot- tak ki, kik megígérték, hogy hasonló szerszámokat a gyulai kápolnai kőut tisztításához is fognak rendelni. A Körös-Tarcsa községnél lev® úgynevezett kijáró gát oly gyenge és elhanyagolt állapotban van, hogy az, bekövetkezhető magasabb vízállásnál előre láthatóleg szomorú katasztrófa szülő oka leend. Miért is felkérendőnek vélem a töltésépítési kormánybiztosságot, hogy ezen gát helyreállítása s illetőleg védképes állapotba helyezése iránt az ügy komolysága miatt kívánatos sürgősséggel intézkedjék. A Berettyót szabályozó öblözet az ördög- árki hidtól a Sebes-Körös egybeömléséig terjedő balparti védgátak építését még most kezdte meg, holott azon feltétel, vagyis a Sebes-Körös jobb parti töltéseinek is kiépítése, melyhez ezen mun. kálatok teljesítése kötve volt, már f. évi junius hó első felében bekövetkezett. Tekintettel már most arra, hogy a Berettyó balpartjának építése a folyó évben foganatba vétetni nem fog, s e miatt a Sebes-Körös védgátjai által megmentett sárréti területek a Berettyó általi elöntés veszélyének továbbra is kitéve vaunak: szükségesnek találom a közmunka és közlekedési m. kir. minister urat oly irányú intézkedésre felkérni, melynek értelmében a Berettyót szabályozó öblözet a veszélyeztetett területek ideiglenes biztosítására köteleztessék, mely védelem egyébként a Szeghalom község által az Ördögárka és vésztői országút mentén létesített védgátakkal csekélyebb munkaerővel is eszközölhető. A Sebes-Körös ómedrének alsó torkolatára tervezett zsilip felépítése a folyó évről elhalasz- tatván, nehogy a torkolat elzárása által a Sebes- Körös ómedrébe a biharmegyei területekről le- özönlő belvizekkel a folyó év tavaszában előfordult veszélyes helyzethez hasonló állapotok következzenek be, a közigazgatási bizottság részéről is támogatandónak tartom a b.-gyulai kir. folyammérnökségnek a közmunka és közlekedési m. kir. minister ur előtt kifejtett azon javaslatát, mely szerint a Sebes-Körös ómedrónek alsó torkolatán addig is, mig az állandó zsilip felépittetik, egy ideiglenes zárkészülék létesittessék. Gyomán létemkar a város alatti védtöltést megszemlélvén, ennek a Szabó József udvartelkó- től a Mirhó öblözetig terjedő szakaszát, miután az a község által kért szádfallal még ellátva nincs, védképesnek nem találtam, a miért Horváth Gyula kormánybiztos urat megkeresendönek vélem az iránt, hogy Gyoma község elöljáróinak ezen szádfal mielőbbi kiépittetése iránti kérelmét teljesíteni szíveskedjék. E fejezetnél megemlítem még, hogy az Élő- vizvezető csatorna úgynevezett Tyukmajor melletti részében B.-Gyula város által építeni szándékolt zsilip tervezete a közmunka és közlekedési m. kir. minister ur által megállapittatván, ezen tervezetet oly felhívással adtam ki Gyulaváros polgármesterének, hogy a csatorna kérdésének végleges rendezése után, a szóban lévő zsilip felépítése iránt intézkedjék. IV. Vegyesek. 1. A megyei pénztárak a múlt hóban is megvizsgáltattak s kifogástalan rendben levőknek találtattak. 2. Az orosházai járás szolgabirája tudomásomra hozván, hogy Cseh Antal községi jegyző mintegy 1900 frtnyi közadó pénzt elsikkasztott, megbíztam a szolgabirót és a megye főszámvevőjét, hogy a kir. adófelügyelőséggel folytatott vizsgálatot a megyei és községi pénzkezelésre is ter- jeszszék ki. A vizsgálat során kitűnt, hogy never zett községi jegyző Horváth Mihály községi pénztárnok társaságában a közpénztárból % 424 frt 75 krt sikkasztott, mely összeg biztosítása iránt a szolgabiró nyomban intézkedett. A sikkasztási bűntény jelei kétségtelenek lévén: az ügy a kir. biróság illetékessége alá utaltatott. Minthogy ez úttal arról is meggyőződtem, hogy a szolgabiró a pénztárak vizsgálatára nézve fenálló szabályokat megtartotta: a köteles felügyelet gyakorlása körül a szolgabirót mulasztás és felelősség nem terheli. 3. A járási közigazgatási fogházak koronkinti megvizsgálása is hatáskörömbe utalva lévén annak megjegyzése mellett, hogy a vármegye önálló közigazgatási fogházakkal nem rendelkezik s a közigazgatási utón szabadság-vesztésre elítéltek elzárására a járási törvénykezési fogházak szolgálnak ; ezen fogházakat megvizsgálva, azokat kifogás alá esőknek nem találtam. Megjegyzem egyébiránt, hogy a gyomai járásban törvénykezési fogház nem létezvén, a járási st úgabiró által elitéit egyének Gyoma község fogházaiban őriztetnek, melyekben azonban az idén két elzárt egyén az ajtók feletti ablakrostélyon magukat felakasztván, ezen ablakok átalakitésát rendeltem el. 4. A dobozi holt Fekete-Körös medernek Élőviz-csatornává átalakítása érdekében még 1877. évben folyamatba tett tárgyalás az érdekeltség közös akaratára eredmény nélkül abba hagyatván, minthogy ezen medernek jelen alakjában való további fentartása tarthatatlannak bizonyult be, méltóságos gróf Wenckheim Rudolf dobozi nagy- birtokos ur és Doboz község elöljárói kérelme folytán múlt hó 27-én megejtett helyszíni tárgyalás során ezen medernek olyszerü átalakítását megengedendönek találtam, hogy miután időközben ezen meder torkolata is alkalmas zsilippel elláttatott, a felső szanazugi zsilip folyamodó nagy- birtokos ur költségén a gyulai kir. folyammérnöki hivatal útmutatása szerint oly forma karba hozassák, hogy a midőn a meder belvizének felfrissítését a közérdek igénylendi, kellő óvintézkedés alkalmazása mellett kinyittathassák, I azon a mederbe annyi folyó viz bebocsattathassék, mennyi az alantabb fekvő érdekeltség érdekeinek veszélyeztetése nélkül bebocsátható, mely czél elérhetése tekintetéből a mederben hatósági engedély nélkül emelt fenék-gátaknak zsilipes átereszekkel való ellátását s a meder vizének raktározási rendszer szerinti kezelését rendeltem el. 5. Végül tisztelettel bejelentem, hogy a közmunka és közlekedési m. kir. minister ur f. évi 34,389. sz. a. kelt rendelete alapján Gyula-Vári községben postahivatal fog állíttatni s a posta- mesteri állás betöltésére a pályázat már kihirdet- tetett. B.-Gyulán, 1883. november hó 4-én. Jancsovics Pál, alispán.
