Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-11-11 / 45. szám

45-ik szám Gyula, 1883. november 11-én II. évfolyam f ^ Szerkesztőség: Főtér, Pfág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre.. .. .. 5 frt — kr. Félévre .........- 2 „ 50 „ Évnegyedre .. » > l> 25 V Egyes szám ______ ár a 10 kr. __________ Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők. Hirdetések POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Nyilttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11 sz. a.; Lang Ltpót Dorottya utcza 8. sz. a.; Bécsben: Oppelik A.f Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes 3T. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Az élővíz kérdése. Eme, lapunkban már többször szellőz­tetett kérdés, dac zára a végleges határo­zatnak, még folyton, mint kisértő szellem lengi át az érdekeltséget. — Oka részben egyesek érdeke, részben pedig a társulat viszonyainak nem ismerése. Legújabban az alföld-fiumei vasúttár- sulat igazgatósága lép föl mint követelő, a társulat fennmaradása érdekében, s jól­lehet a társulatban tagúi nem szerepelt, mégis jogot tulajdonit az élővizhez. - A jogvélelem onnan ered, hogy a társulat az 1870-ik évben történt vonalépitkezések al­kalmával Csabán az élővizet egyességileg a vasúthoz vezette vizszükségletének fe­dezésére, s ezért bizonyos összeget egyszer mindenkorra fizetett is. Ámde a kölcsönös szerződésben ki lett mondva, miszerint e vizet csak addig élvezheti, „mig a csator­nában viz leend, vagy halalmán kívül fekvő okok miatt, a viz folyása a csator náhan meg nem szűnik*, tehát önmagának is be kell ismernie, hogy nem örökös szer­ződés köttetett, hanem a viz, addig, ameddig a mederben lesz, használatra engedélyez­tetett. Az élővíz társulatba sem mint tag nem lépett be, sem semmiféle kötelezettségeket jövőben a csatorna fenntartása körül nem vállalt el, ezek tőle sem nem követehettek, sem maga ilyenek viselésére nem ajánlko­zott, de azért, midőn hirből hallotta az élővíz csatorna beszüntetését, egyenesen a közmunka- és közlekedésügyi ministerhez fordult a csatorna jövő fennmaradása érde­kében, hivatkozva vizszükségletének onnani fedezésére s az élőviz társulattal kötött szerződésére. A minister bekövetelve az élőviz tár­sulattal kötött szerződést, kénytelen volt a szerződésből kifolyólag az alföld-fiumei vasút igazgatóságát kérvényétől elmozdí­tani, s igy ez ügyben végérvényesen ha­tározott, utasítván az alföld-fiumei vasút igazgatóságát, hogy a csabai állomáson, záros határidő alatt, más utón gondos­kodjék vizről. A társulatoknak azonban nem azért vannak ügyvédeik, hogy a legfelsőbb forum határozatában megnyugodjanak, hanem igyekeznek a kákán csomót keresve érde­keiknek támpontot szerezni. így, amint lapunk más helyén olvas­ható, e napokban a még létező élőviz csa­torna társulat megkerestetett, oly intézke­dések tételére, melyek szerint a szerződés­ben foglalt kötelezettségeknek elég tétessék, s a csabai pályaudvar vízzel ellátassék, mert, minta megkeresés mondja: „az élő­viz csatorna társulat a csatorna beszün­tetését maga mondotta ki, tehát a vízfolyás abban oly ok miatt szűnik meg, melyet a társulat maga idézett elő.“ Az alföld fiumei vasút igazgatósága ez ügyben úgy látszik távesen van értesülve; az élőviz társulat soha sem mondotta ki határozottan a csatorna beszüntetését, ha­nem a magas kormányhoz intézett felira­tában kérte a bajok gyökeres orvoslását, melyek, ha orvosolhatók nem lennének, megnyugvást talál a csatorna beszünteté­sében is; nem akar azonban jövőben oly kísérleti kiadásokat tenni, melyek az el­érendő haszonnal arányban nem állanak; és miután Gyula, Csaba és Békés városok érdekében a Csohos nyílt csatornává té­tetett, okvetlen be kelle következni az élő­viz csatorna jelen helyzetébeni beszüntetésé­nek is, hacsak tekintélyes számú ezrek nem költetnek további kísérletekre, amelyek, valamint eddig, úgy ezután sem nyújtottak volna az alantabb fekvő három városnak és vidékének kellő biztonságot. Az élőviz csatorna jelenlegi helyzeté­ben, nem a társulat határozott kérésére, hanem, mint káros vizi mű a törvények értelmében lett beszüntetve s mi úgy hisz- szük, hogy midőn a kormány a beszüntető határozatot hozta, a törvény e szempontja és nem a társulat, mit sem mondó kérvé­nye volt az irányadó. Megyei közügyek. AJispáni jelentés Békésmegye közigazgatási bizottságának november 4-iki közgyűlésén E.-Gyulán. Méltóságos főispán ur 1 Tekintetes közigazgatási bizottság! A hatáskörömhöz tar iozó közigazgatási ágak f. évi október havi állapotáról szóló rendszerinti jelentésemet az 1876. évi VI. t.-cz. alapján követ­kezőkben van szerencsém tisztelettel előterjeszteni. I. Közegészségügy. A megye területe a lefolyt hóbau ragályos és járványos kóroktól mentes volt, kivóvén Szarvas községet, hol a hó ufolsó napjaiban a kanyaró járványos fellépte miatt a kisdedovodát be kellett záratnom. A hasznos házi és gazdasági állatok egész­ségügyi állapotát semmiféle ragályok és tájkórok nem zavarták. 11. Közrendészet. A személybiztonság a múlt hó alatt egyetlen egy esetben sem volt veszélyeztetve; a vagyon­biztonság akár az esetek számát, akár a szenve­dett kár értékét tekintjük, szintén kielégítő volt, különösen a gyulai, békési, csabai és gyomai já­rásokban, hol egyetlen bűncselekmény sem for­dult elő. Kisebb jelentőségű esetek a többi járásban: a) a kisszénási majorból 170 írt értékű 7 drb sertés eltolvajlása és b) a Füzes-Gyarmat községben két Ízben elő­fordult lólopás. Öngyilkossági eset kettő fordult elő ; még pedig Tót-Komlóson, hol Budai György agyonlőtte magát, s Orosházán, hol Hugyela Márton vetett véget életének, Hornischer Géza aradi illetőségű b.-gyulai lakos pedig pisztolylövéssel tett öngyil­kossági kísérletet. III. Közutak. Védtölte'sek. Az elmúlt hóban az orosházai, szarvasi és gyomai járási közutakat nagyobb részt bejárván és megszemlélvén, tapasztalataim és az ezek nyo­mán tett intézkedéseimről a következőket hoz­hatom fel. A közutakat, melyek az utkaparók által gon­dosan és folytonosan tataroztattak, meglehetős jé karban találtam, kivételével az orosházi indóház- tól a község házáig terjedő, félig kikövezett út­nak, mely teljesen elhanyagolt és elrongált álla­potban létezvén, kijavítása iránt intézkedtem, mely ntézkedésem eredményéről hivatalos értesülést nem nyertem ugyan, magán utón azonban sajnosán ér­tesültem arról, hogy ezen nagy forgalmú útsza­kaszon javítás nyomai nem látszanak. Tekintve ezen közút jelentőségét, addig is, mig annak ki­kövezésére kerülend a sor, járható állapotba té­telét a közlekedés érdekében álló sürgős feladat­nak tekintem. Az orosháza-tótkomlósi, valamint az orosháza-szarvasi megyei útnak az orosházi határban keresztül vonuló részét az azokon al­kalmazott utkaparók tétlensége miatt szintén rósz karban találtam, melynek kijavítását és az utka­parók rendre utasítását elrendeltem. A Szt-And- rás és Öcsöd közti utgát, mely kormánybiztosilag 6 méter szélességű koronával építtetett, nézetem szerint oly keskeny, hogy azon főkép fagyos idő­ben szánnal közlekedni veszélyes leend, a miért legalább 8 mtr szélességű koronával és nagyobb lejtővel való ellátása szükségesnek mutatkozik. A báboczkai uttöltés a helyzetnek megfelelő magas­ságban és szélességben építtetett ki, felüléte azon­ban a mély kerékvágások által oly annyira meg- rongáltatott, hogy kiegyengettetését, babár a me­gyének még átadva nincs, mellőzhetlennek talál­tam.! A gyomai két hid közti ut gátoldalai egész hosszban helyreállítva nem lévén, a mellette lévő régi odvas fűzfák pedig még ki nem irtatván, ezen utgát oldalainak kitöltése, s a fűzfák kiirtása iránt intézkedtem. A 33-iki átmetszési hid feljárói egészen helyesen és czélirányosan felépittettek nemcsak, de kellő korlátokkal is elláttattak, mi által a közlekedés biztosíttatott. A szarvasi indó- házi köut, mely ott létemkor még befejezve nem volt, azóta teljesen kiköveztetett, és a kormányi- lag megbízott Csapó Ferencz kir. főmérnök, a biharmegyai kir. építészeti hivatal főnökének köz­bejöttével nemsokára bizottságilag felülvizsgál tátik és átvétetik. A járási szolgabiró dicséretére mondhatom, hogy ezen kőut az utkaparók által oly tisztán tartatik a mint illik, mely czélra szol­gáló szerszámokat az útépítő vállalkozók állitot- tak ki, kik megígérték, hogy hasonló szerszámo­kat a gyulai kápolnai kőut tisztításához is fognak rendelni. A Körös-Tarcsa községnél lev® úgynevezett kijáró gát oly gyenge és elhanyagolt állapotban van, hogy az, bekövetkezhető magasabb vízállás­nál előre láthatóleg szomorú katasztrófa szülő oka leend. Miért is felkérendőnek vélem a töltésépítési kormánybiztosságot, hogy ezen gát helyreállítása s illetőleg védképes állapotba helyezése iránt az ügy komolysága miatt kívánatos sürgősséggel in­tézkedjék. A Berettyót szabályozó öblözet az ördög- árki hidtól a Sebes-Körös egybeömléséig terjedő balparti védgátak építését még most kezdte meg, holott azon feltétel, vagyis a Sebes-Körös jobb parti töltéseinek is kiépítése, melyhez ezen mun. kálatok teljesítése kötve volt, már f. évi junius hó első felében bekövetkezett. Tekintettel már most arra, hogy a Berettyó balpartjának építése a folyó évben foganatba vé­tetni nem fog, s e miatt a Sebes-Körös védgátjai által megmentett sárréti területek a Berettyó általi elöntés veszélyének továbbra is kitéve vaunak: szükségesnek találom a közmunka és közlekedési m. kir. minister urat oly irányú intézkedésre fel­kérni, melynek értelmében a Berettyót szabályozó öblözet a veszélyeztetett területek ideiglenes biz­tosítására köteleztessék, mely védelem egyébként a Szeghalom község által az Ördögárka és vésztői országút mentén létesített védgátakkal csekélyebb munkaerővel is eszközölhető. A Sebes-Körös ómedrének alsó torkolatára tervezett zsilip felépítése a folyó évről elhalasz- tatván, nehogy a torkolat elzárása által a Sebes- Körös ómedrébe a biharmegyei területekről le- özönlő belvizekkel a folyó év tavaszában előfor­dult veszélyes helyzethez hasonló állapotok követ­kezzenek be, a közigazgatási bizottság részéről is támogatandónak tartom a b.-gyulai kir. folyam­mérnökségnek a közmunka és közlekedési m. kir. minister ur előtt kifejtett azon javaslatát, mely szerint a Sebes-Körös ómedrónek alsó torkolatán addig is, mig az állandó zsilip felépittetik, egy ideiglenes zárkészülék létesittessék. Gyomán létemkar a város alatti védtöltést megszemlélvén, ennek a Szabó József udvartelkó- től a Mirhó öblözetig terjedő szakaszát, miután az a község által kért szádfallal még ellátva nincs, védképesnek nem találtam, a miért Horváth Gyula kormánybiztos urat megkeresendönek vélem az iránt, hogy Gyoma község elöljáróinak ezen szád­fal mielőbbi kiépittetése iránti kérelmét teljesíteni szíveskedjék. E fejezetnél megemlítem még, hogy az Élő- vizvezető csatorna úgynevezett Tyukmajor melletti részében B.-Gyula város által építeni szándékolt zsilip tervezete a közmunka és közlekedési m. kir. minister ur által megállapittatván, ezen tervezetet oly felhívással adtam ki Gyulaváros polgármeste­rének, hogy a csatorna kérdésének végleges ren­dezése után, a szóban lévő zsilip felépítése iránt intézkedjék. IV. Vegyesek. 1. A megyei pénztárak a múlt hóban is meg­vizsgáltattak s kifogástalan rendben levőknek ta­láltattak. 2. Az orosházai járás szolgabirája tudomá­somra hozván, hogy Cseh Antal községi jegyző mintegy 1900 frtnyi közadó pénzt elsikkasztott, megbíztam a szolgabirót és a megye főszámvevő­jét, hogy a kir. adófelügyelőséggel folytatott vizs­gálatot a megyei és községi pénzkezelésre is ter- jeszszék ki. A vizsgálat során kitűnt, hogy never zett községi jegyző Horváth Mihály községi pénz­tárnok társaságában a közpénztárból % 424 frt 75 krt sikkasztott, mely összeg biztosítása iránt a szolgabiró nyomban intézkedett. A sikkasztási bűntény jelei kétségtelenek lévén: az ügy a kir. biróság illetékessége alá utaltatott. Minthogy ez úttal arról is meggyőződtem, hogy a szolgabiró a pénztárak vizsgálatára nézve fenálló szabályokat megtartotta: a köteles felügyelet gyakorlása kö­rül a szolgabirót mulasztás és felelősség nem terheli. 3. A járási közigazgatási fogházak koronkinti megvizsgálása is hatáskörömbe utalva lévén annak megjegyzése mellett, hogy a vármegye önálló közigazgatási fogházakkal nem rendelkezik s a közigazgatási utón szabadság-vesztésre elítéltek elzárására a járási törvénykezési fogházak szol­gálnak ; ezen fogházakat megvizsgálva, azokat ki­fogás alá esőknek nem találtam. Megjegyzem egyéb­iránt, hogy a gyomai járásban törvénykezési fog­ház nem létezvén, a járási st úgabiró által elitéit egyének Gyoma község fogházaiban őriztetnek, melyekben azonban az idén két elzárt egyén az ajtók feletti ablakrostélyon magukat felakasztván, ezen ablakok átalakitésát rendeltem el. 4. A dobozi holt Fekete-Körös medernek Élőviz-csatornává átalakítása érdekében még 1877. évben folyamatba tett tárgyalás az érdekeltség közös akaratára eredmény nélkül abba hagyatván, minthogy ezen medernek jelen alakjában való to­vábbi fentartása tarthatatlannak bizonyult be, méltóságos gróf Wenckheim Rudolf dobozi nagy- birtokos ur és Doboz község elöljárói kérelme folytán múlt hó 27-én megejtett helyszíni tárgya­lás során ezen medernek olyszerü átalakítását megengedendönek találtam, hogy miután időköz­ben ezen meder torkolata is alkalmas zsilippel elláttatott, a felső szanazugi zsilip folyamodó nagy- birtokos ur költségén a gyulai kir. folyammérnöki hivatal útmutatása szerint oly forma karba hozas­sák, hogy a midőn a meder belvizének felfrissíté­sét a közérdek igénylendi, kellő óvintézkedés al­kalmazása mellett kinyittathassák, I azon a me­derbe annyi folyó viz bebocsattathassék, mennyi az alantabb fekvő érdekeltség érdekeinek veszé­lyeztetése nélkül bebocsátható, mely czél elérhe­tése tekintetéből a mederben hatósági engedély nélkül emelt fenék-gátaknak zsilipes átereszekkel való ellátását s a meder vizének raktározási rend­szer szerinti kezelését rendeltem el. 5. Végül tisztelettel bejelentem, hogy a köz­munka és közlekedési m. kir. minister ur f. évi 34,389. sz. a. kelt rendelete alapján Gyula-Vári községben postahivatal fog állíttatni s a posta- mesteri állás betöltésére a pályázat már kihirdet- tetett. B.-Gyulán, 1883. november hó 4-én. Jancsovics Pál, alispán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom