Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-11-04 / 44. szám
— hallomás szerint — még ma este is fog játszani, s ez leend búceúelőadása. Vakmerő tolvaj. Folyó hó 29-én este 8—9 óra közt valaki a helybeli csendőr- 1 a k t a n y a (1) helyiségébe a kerítésen keresztül behatolt és az istá'ló melletti rákászból elvitte Lakatos László lóápolónak vánkosát és egy kenyerét. Az őrs a nyomozást megindítván, sikerült a vakmerő tettest Puskás János sarkadi illetőségű egyén személyében kideríteni. A tolvajt átadták a kir. ügyészségnek. Szita Géza volt gyulai és később szarvasi nyomdatulajdonos, városunk szülötte — mint értesülünk Veszprémben állít uj könyvnyomdát. E czélból Kocsi Sándor elhunyt pesti könyv- nyomdásznak felszerelései nagy részét megvette. Vállalatához szivünkből kívánunk jó sikert' Nyomdai hiba kiigazítás. A „Békés“ folyó évi október 28-ki 43-ik számában a gróf Hoyos elhalálozásáról megjelent közleményben, ezen kitétel „5 fejletlen gyermeknek“ ekként lesz kiigazítandó : „5 neveletlen gyermeknek“ (mert azok idejükhöz képest bámulatosan kifejlett gyermekek, nemhogy kifejletlenek lennének,) B. B. A Csabán állomásozó 101-ik cs. és kir. gyalogezred hadkiegészitö kerületéhez tartozó tartalékos tiszteknek főellenőrzési szemléje ma van a csabai városház termében. Csabán néhai Takács Árpád könyvnyomdáját Tóth Ferencz vette át. Halálozás. Pálus Ferencz, volt békési CBendbiztos, október hó 29-én Csabán — ahol néhány év óta állandóan lakott s a városnál fölötte szerény állást töltött be — hosszas szenvedés után meghalt. A boldogult 67 évet élt s a typikus alakú derék ember elhunyta széles kiterjedésű ösmerettsóge körében közrészvétet keltett) amiről október 80-án délután volt temetése is élénken tanúskodott. A „mező-herényi népnevelési-egylet“ részint a dalárda, részint saját pénztára javára a „kaszinó“ helyiségében 1883. november hó 11-ón „fölolvasási estélyivel“ egybekötött zártkörű tánczvigálmát rendez a következő műsorral : 1. „A kápolna.“ Beckertöl. Előadja a férfidal- kar. 2. „Komoly szavalat. Nagy Károly úrtól. 3. „Fölolvasás.“ Rigó Gyula úrtól. 4. „Magánének. Fis-bármónium kísérete mellett, előadja Nagy Károly ur. 5. Népdalok. Előadja a férfi- dalkar. 6. Víg szavalat. Nagy Károly úrtól. — Belépti-jegy ! személyenkint 1 forint. Feiűlfizeté- sek köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak. Jegyek előre válthatók Gozmány József ur kereskedésében M.-Berényben és este a pénztárnál. — Kezdete pont */a8 órakor. Szent-Andráson a községi orvosi állomásra, úgyszintén a rendszeresítendő állatorvosi állomásra pályázat van kihirdetve. A községi orvos évi 500 frt készpénzzel s ezenfelül a magánosok fölhívására teljesítendő gyógykezelésért szabályszerű'.eg megállapított dijakkal, — az állatorvos 250 frt készpénzzel s ugyancsak magán gyógyítások után megállapított dijakkal javadalmaztatik. Pályázni kívánók kellően felszerelt kérvényeiket f. hó 20-ikáig a szarvasi járás szolgabirájának terjeszthetik be. Az építő iparosok téli tanfolyamára a budapesti állami közép ipartanodában (Vili. bodzafa-utcza 28. sz.) még november hó 15-ik napjáig be lehet iratkozni; felvétetnek a 14-ik életévet betöltött azon kőmives-, ács- és kőfaragó- segédek, a kik olvasni, írni és számolni tudnak a legalább egy évig a gyakorlatban működtek. Hazai iúreis. A zsidó anyakőnyvek rendezése ügyében ülésező bizottság befejezte tárgyalásait. Az általuk szöveg szerint megállapított szabályrendeletekre most az érdekelt ministeriumok teszik meg észrevételeiket és csak azután történik intézkedés az életbeléptetés körül szükségesek iránt. Budapesten okt. 30 án a Herczog-féle czir- kusz este hat órakor teljesen leégett, A tűz kiütésekor csak néhányan voltak a czirkusz karzatán, de kimenekültek. Az égés kezdetekor az állatok közt borzasztó zűrzavar állt be. A lovak megvadultak és néhány oda is veszett. A czirkusz-tagok ruhái nagyobb részt a tűz martaléka lettok. Eddig a tűz kiütésének oka ismeretlen, azonban azt hiszik, hogy a czirkusz gyújtogatásnak lett áldozata. A horvátoknak kemény leczkét tartott a bécsi „Presse“ Bzembeszállván azon feltevéssel, hogy Bécsben vannak irányadó körök és emberek, kiknek érdekükhen volna a Magyar- és Horvátország között fennálló államjogi viszonyt meglazítani, mi egyrészt a hárowegy királyság autonómiáját bővíteni, másrészt pedig a dualisticus államformát alakítaná át. Határozottan kijelenti az említett lap, hogy Ausztriában nincs szambavebető, kellő komolysággal és politikai befolyással biró "egyéniség, ki a horvátok- ilyetén chauvinismusával titkon vagy nyíltan szövetségbe állana, sőt arról van meggyőződve, hogy éppen Becsben találna az ily irányú törekvés, mely Horvátországnak Magyarországhoz való viszonyát meglazítani akarná, a legerélyesebb sőt legyőzhetetlen ellentállásra. És nem csak Bécsben gondolkoznak így, hanem Prágában is és Ausztriának minden más politikailag számbavehető városában. — A liorvát politikusok első sorban a rendet és csendet tartsák fenn hazájukban és esetleges panaszaik orvoslására a törvényeknek megfolelőleg, az értekezések és tárgyalások útját vegyék igénybe. A királyné Gödöllőn igen jól érzi magát. Rendesen hót órakor kel fel, fürdik, reggeliz s aztán lovagló öltözetét ölti fel és néhány óráig lovagol. Tizenegy órakor van a dénjeuner, mely bouillon-levesből és egy húsételből áll. Ezután a király asszony a vívásban gyakorolja magát és ismét kilovagol. Ebéd előtt még olvas, vagy valami kézimunkával foglalkozik a felséges asszony. Az ebéd öt órakor van, mely után vagy kisétál vagy kikocsiz Valéria főherczegasszonyuyal. Temesvárott több temesvári és nagybecs* kereki tekintélyes l rménykereskedő közt mozgalom indult meg oly társaság létesítése iránt, melynek feladata lenne a Béga csatornán Temesvár városát Nagy-Becskerekkel és Titellel, illetőleg a Dunával és Szávával összekötni és e vonalon a szükségletnek megfelelő gőzbajózást életbeléptetni, hogy egyrészt a személyforgalom, másrészt a ga- bonaszállitás elömozditassék. A Dnnakoiiferenczia november 5-én kezdi meg üléseit Bukarestben, a román küldöttség azonban csak abban az esetben vesz részt a konferencziális gyűléseken, ba a londoni konfe- renczia határozatai nem kerülnek szóba. Biharmegye, nov. 1-én tartott rendkívüli, közgyűlésében a tisztújító közgyűlés határnapját f. évi d e c z e in b e r 27-ik s következő napjaira tűzte kt. A pályázati kérvények f. é. deczember 20-ikáig adandók be a főispánhoz ; alkalmazásban levő tisztviselőkre nézve azonban a személyes jelentkezés is elegendő. A választást az 1874-ik évre összeállított, bizottság iogja eszközölni s igy abban a f. é. október 24-ikén elválasztott bizottsági tagok is részt vesznek, feltéve, hogy az igazolási választmány részéről igazoltatni fognak. Intézkedés van kilátásba helyezve arra nézve is, hogy oly helyeken, hol a bizottsági tagok első választása megsemmisittetnék, a pótválasztás idejekorán megtartassák s a tisztújító közgyűlésben minden választó kerület részt vehessen a maga összes képviselőivel. HűifölcLi hírek. Az orosz táboruok-iuiuisterek bukása óta Oroszország és Bulgária közt minden tagadás és szépitgetés daczára fenforgott viszály, az utóbbi napok alatt tetemesen élesbedett. Sándor fejedelem a czáii ildomtalanságra, rnelylyel az ő kiszemelt hadügyiuinisterét és adjutánsát az ő tudta és hire nélkül egyszerűen hazarendelték, azzal felelt, hogy kíséretéből minden orosz tisztviselőt s hadseregéből minden orosz tisztei elbocsátott; az Oroszországban lévő bolgár tiszteket hazain vatta, Rüdiger hadügyininisteri helyettest pedig az országból kiparancsolta. A pétervári udvar valószínűleg okulni fog a fejedelem ez erélyes tetteiből, mert alig hihető, hogy e miatt casus belli ürügyével merne Európa elé állani, s -remélhetőleg kíméletesebben fogja magat ezentúl viselni a jog szerint tőle teljesen független iejedeletuség iránt. Pétervárott a múlt héten egy éjjel uj nihilista manifesztumot ragasztottak ki, mely a helyzetet a legkedvezőtlenebbnek mondja s a ez árhoz azt a kérelmet intézi, hívná egybe a nép képviselőit a behozandó reformok megállapítása végett. Ezenkívül követelnek még teljes kegyélmet politikai vétkesek számára, sajtószabadságot és szabad gyülésezési jogot. Arra az esetre, ha e kívánságok nem teljesittetnének, erőszakos megtorlással fenyegetőznek. Daiuaszkusbau a török adóhivataluokok által elkövetett visszaélések miatt a város közelében lakó bensziilótt mobamedáuusok föllázadtak s a damaskusi török lakosok közt is a legnagyobb izgatottság uralkodik. Az utczaszegleteken plakátok vannak kiragasztva, melyekben az arabokat a török hivatalnokok ellen izgatják. Az arabokat tetfegesen kezdték bántalmazni az adóhivatalnokokat ; a katonaságnak kellett közbelépni a rend helyreállítása végett. A helyzet még mindig válságos, annál inkább mert a távolabb lakó arabok határozottan megtagadták a fizetést s az adót csak erőszak utján lehet behajtani. Alexandriai tudósítások szerint az újra komoly mérveket öltő kolera-járvány újabb esetei rendesen igen gyorsan folynak le és a végok többnyire szomorú. Az ott lakó európaiak és a tehetősebb benszüllöttek nagy része elhagyja a várost és Kairóba menekülnek, a mi általános nyomasztó hatást tesz. A járvány leginkább a városnak a régi kórház környékén levő részét látogatja. Az alkirály főbadsegódét Iszmáiel pasát Alexandriába küldte azzal a megbízatással, hogy ott a szükséges intézkedéseket megtegye. A járvány újra kitörése folytán a franczia kormány ismét elrendelte az immár megszüntetett marse- illei vesztegzár föntartását. Horvát értekezlet. Tisza Kálmán miniszterelnöknél múlt kedden délután két óra hosszát tartott értekezlet volt, melyen Bedckovics horvát miniszter is jelen volt. A miniszterelnöknek rövid nyilatkozata ntán a megjelentek. (Josipovics Imre, Kus8evic Szvetozár, Miksics K., Miskatovic J, dr. Schramm, gr. Sermage és Vukotinovics L.) csaknem mind szót emeltek, kijelentvén, bogy minden esetre oda kell törekedni hogy a bán mielőbbi kinevezésével és azután a horvát tartomány gyűlésnek egybehivásával a rendes alkotmányos állapotok ismét helyrcállittassanak ; a normális állapotok ezúton kölcsönös előzékenység és jóakarat és a törvényes viszonyokhoz való ragaszkodás által jövőre is tartósan biztosithatók. Irodalom és művészet. Előfizetési felhívás. Prózai munkáimat, melyeknek egyresze már, szépirodalmi és vidéki lapokban megjelent, nagyrésze azonban új, — közelebb egy önálló kötetben „Beszéljek és Rajzok“ czim alatt, sajtó alá fogom rendezni. — Nem ígérek sokat: szándékom any- nyit és olyat adni, mely ha nem versenyez is a kiválóbb irodalmi alakok müveivel, de mely a szépirodalmi termékek közt helyet foglalhasson. Hogy mennyire felel meg a mű feladatomnak : a t. olvasó közönség ítéletére bízom ! Ha azonban a n. é. közönség, mint r88o-ban költeményeimet, — ezt is oly szívesen fogadja : úgy e művel czélomat elértem. A jövedelem egy része a „Mezöberényi népnevelési egylet“ javára fog fordittatni. A „Beszélyek és Rajzok“ 13—15 íven, finom velin papíron i884. márczius i-én jelenend meg s annak kiállítását Dobay János johirü nyomdája (B.-Gyulán) vállalta el. Egy fűzött példány ára 1 frt; díszpéldányé 1 frt 80 kr. Szives gyűjtőknek 8 előfizető után egy tiszteletpéldánnyal fogok szolgálni. Az előfizetési pénzeket legczélszerübben posta-utalványon, valamint e gyűjtőiveket is legkésőbb f. év decz. 31-ig kérem hozzám (M.-Bereny ref. 1:1- kés/lak) beküldeni, hogy a példányok számának megrendelését kellő időben eszközölhessem. Az irodalom barátainak és a t. közönségnek becses figyelmébe ajánlva magamat, maradtam Mező-Berényben, (Békésmegye) 1883. nov. 1. teljes tisztelettel: Nagy Károly. Ifjabb Nagel Ottó könyvkereskedésében Budapesten nemzeti színház bérliázábau megjelent a „Magyar általános levelező“ 8-ik füzete, szerkeszti Knorr Alajos. A „Magyar általános levelező edd'g megjelent nyolez füzete képezi az egész mű első tél kötetét. E félkötetben a szerző bevezetósképen a levelekről mint irásbeh fogalmazványokról és azok különleges jellegéről, ismerteti a nyelv és helyesírás szabályait, értekezik a szókról, azok nemeiről, az alaktanról, a ragozásról és mondatokról, ezek részeiről és ne meiröl, szól a helyesírási jelekről és azok nemeiről ; ezek után áttér a levélírás szabályaira, értekezik az írásmódról, ennek kellékeiről; ismerteti a levelek formaságait, ezek közt a bel- íonuaságokat, milyenek a felírás, megszóllitás, a levél előrésze, a tárgy előadása, a levél berekesztése, aláírás, név, kelet, utókat és külíor- maságokat; szól a levél czimezésröl, közöl különféle magyar, uémet. franczia éí latin cziinere- ket. Ezek után áttér a levélmintákra; ezt megelőzőleg azonban szól a levelek osztályozásáról, a válaszokról. A levélminták közt találjuk : a meghívó-, születési-, házassági-, halálozási-jelentéseket tartalmazó leveleket; az értesitésekut tartalmazó leveleket; tudakozódó, kérdő, tanácsor és tanítást kérő és adó leveleket, az emlékeztető, intő megbízásokat, megrendelések'! tartalmazó leveleket; az ajánló és felmondást tartalmazó leveleket; a feddő, dorgáló, szemrehányó, mentegető, igazoló es barátságos leveleket; a szerencsét kívánó, szórakozó, vigasztaló, ajándékozó, megköszönő és szerelmes leveleket, ezek után pedig hozza a virágnyelvet és pedig a növények és virágok sorozatát, azután pedig a jelentmé- nyek betűrendes jegyzékét; azután szól a vegyes tartalmú levelekről* és áttér a kereskedelmi levelok ismertetésére, felsorolja azok különböző nemeit, szól azok kellékeiről és közöl levélmintákat, és pedig körleveleket, tudakozódásokat, megbízásokat, üzleti összeköttetéseket, szolgálati ajánlkozásokat, ái aleveleket, vásáii tudósításokat, megrendeléseket, szállítmányozási ügyletekre vonatkozó leveleket, összesen 387 levélmintát. Egyes füzet ára 30 kr, a busz ívet tartalmazó félkötet ára 2 frt 40 kr. Ugvauezen kiadónál kapható a teljesen megjelent „Önügyvéd“, füzetekben, félkötetekben és egész kötetben fűzve és díszkő, tésben. A „Képes Családi Lapok“ 5-ik számának tartalma: Klára; elbeszélés, irta Perényi Kálmán, (folyt köv.) — Halottak estéjén; költemény, irta Kiss Sándor. — Szerencsétlenségein kövei; egy ékszerárus élményei után irta Gemm Ármin, fordította Tóbei Gyula, (vége.) — A félkegyelmű. — A megtört hatalom ; történeti monda, irta K. A . közli Kismagyari Géza. (vége köv.) — (Heti tárcza; (A czigányokról.J Kőszeghy Gézától. — üt az örvénybe ; elbeszélés, irta Szarvasi Lajos, (vége.) Két beteg; irta Kenózy Csatár. — Őszszel; költemény, Gyulay Bélától. — Képmagyarázat. — Mindenféle. Képeink : Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma. — A templomban — Őszi est. Melléklet: „Az önző" czimü regény 65—80 oldala. A borítékon: Heti naptár. — Sakk talány. — Vers-talány. — Talányok megfejtése. — Megfejtők névsora. Kérdések. Keléletek. — A kis lutri húzásai. Hirdetések. Előfizethetni: Mehner Vilmosnál, Budapest. IV. kér. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt fél évre 3 frt. negyedévre 1 frt 60 kr. Karácsonyra ily cimü kötet hagyja eí a sajtót : „Könnyelműek.“ (Kakas-Koinpania.) Életképek, rajzok, fotográfiák. Irta Mészáros István. Élő alakokról vett másolatok ezek, nagyrészük egyszerű jellemrajz, hű'tükre anuak az ifjúságnak, mely a könnyelműség lejtőjén áll, s mint az életben megtörténni szokott, csak a véletlen tartja vissza a bukástól. De azért mind jó fiúk, vidám czimborák, megannyi jó ösmerősök, a kikkel szívesen étvágyunk, a nélkül, hogy valami nagyot várnánk tőlük. Az olvasó nem egyre rá fogja mondani : „ezt ismerem, láttam vak hol!“ Persze, hogy látta. Mindenütt megfordn!nak, mindenütt ott vannak, akár kel! akár nem kell. Könnyelmű barátaira, (ismerőseire gondol, kik nem lesznek halhatatlanok, de míg élnek, felejtethetlenek; vi- dámitói a társaságnak, kegyeltjei az asszonyoknak. Az én czimboráim. Hogy azutáu olyan érdekesen vannak-e megírva, a milyen érdekesek a valóságban, azt majd a szives olvasó fogja megmondani. Én ngy akartam megiroi, a hogy az életben szerepéinek; h'veo, igaz vonásokkal. Hogy mennyiben értem el czélomat, majd meglátjuk. Még csupán a críroeiket sorolom fel: A „fehér kakas“ oárója, Rokkant dalnok, Mefisztó, Katang- koró, Aba Sámuel, Lányok doktora, Vén medikus, Kakas biztos, Dcl: Tiraá'* stb. A kötet f. évi deczember 24-én jelenik meg 14 ívnyi terjedelemben. Előfizetési út a 1 forint’. Az előfizetési pénzek szerző nevére, Budapest gránátos-uteza 6. („Or- szág-VÜág“ szerkesztősége) küldendők. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. TTetlplaozl Arak Gyulán. 1683. november 2. frt j kr. Búza legjobb 100 kilogramm ........................ 8 50 d közép „ „ ........................ | — Ké tszeres legjobb 100 „ ...... 8 — „ közép „ „ ...................: 7 30 Á rpa legjobb „ „ ........................ 6 80 Z ab „ , „ ........................ 7 — Te ngeri „ „ „ ...... 6 10 Szinliszt „ „ ........................ 21 — Zsemlyeliszt „ „ ....................... 18 — K enyérliszt „ „ . . . . . . 1-■; 15 _ Szén a „ „ ........................ 2 50 Szil- vagy gyertyán fa köb-méter................... 3 25 T ölgyfa * ...... *«V. 3 Marba bús 1 kilogramm ........................ _ 1 48 Sertéshús „ . . . ... „ _ 56 S zalonna „ ..... _ 80 D izsnózsir „ ........................ — CD O Az őszi szántásról Az őszi szántás a gazdasági munkák egyik legfontosabbika, melyet elhanyagolni egy gazdának sem szabad, ki nehéz mivelésü agyagtalajt mivel s ki az okszerű gazda névre igényt tart. „A fagy a legjobb talajmivelő“ tartja a német szántó-vető, mert jól tudja, elégszer tapasztalja, hogy úgy elaprózol a rögöt, semmiféle eszközzel nem áll hatalmunkban, aiva csak a tél fagya képes, mely akkor végzi munkáját, midőn már a mi ekénk — minit mondani szoktak — „kifagyott a földből“ s mi künn n em dolgozhatunk. Az idő ez ingyenes munkáját drágán se tud- uók megfizetni, becsét csak az tudja igazán méltányolni, ki hatását minden oldalról szemügyre veszi s eredményét mérlegeli. Ha akad még gazda közöttünk, (pedig még ilyen elég van) ki, mielőtt kemény földjét durván, éles hasábokba felszántaná, teszi pihenőre ekéjét: az igazán megérdemelné, hogy meglakoljon érte. Ki nem használja előnyére fel az időt és jó alkalmat, ki nem tudja az eszközöket czélja elérésére megválasztani, annak ritkán üt be a termés is. Ki nem ért a talajmiveléshez, az no fogja meg az ekeszarvát. Rosszul végzett munkának sikere nem szokott lenni. Mert lehet-e jó munkának nevezni az olyat ba valaki kemény, rögös földjét csak egyszer szántja meg S a tavasziak alá épen csak tavaszkor. A tél a gazda mellé szegődött s arra való, hogy midőn nem „eredik“ a melegbiánya miatt a föld, segítsen neki porlasztani azon közeget (feltalaj) melyben növónyeiuk gyökerei annál könyeb- beu táplálkoznak, minél fiuomabbra van eloszolva a különben kemény, sokszor áthatlan — tapadó anyag. Az idő tehát nem mindig kárunkra dolgozik, néha javunkra is 1 „Őszi szántás féltrágyázás“ igy tanultuk rzt mar apáinktól, lebet-e tehát elhanyagolnunk ? Bizonyára nem. Azok okulására, kik eddig nem tulajdonítottak az őszi szántásnak olyan értéket, mint minővel az bír, felemlitjük itt, hogy azt elhanyagolva mindig veszteséggel jár. Alföldünkön szárazabb időjárásban csak az menti meg a műveleti növényt az „élieuhalástól“ biztosítván számára az olyany- nyira szükséges talaj-nedvességet. Az őszi szántás minden időjárási viszonyok között csalhatatlanul és bőven visszatéríti a ráfordított munkát (költséget). Tegyük fel, hogy váratlanul bekövetkezett elemi csapás (pl. dér) tönkre is teszi veteményünket, az őszi szántás haszna teljesen mégsem veszett kárba. A talaj jobban el- mállott, a benne levő növényi hufiadékból televény (trágya) lesz, tehát a növényi tápanyag benne s zaporodott s a gyom magvak, melyek oly nagy
