Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-10-14 / 41. szám

befolyó összegek, a mennyiben azoknak állandóan jövedelmező állapotban kell lenni — azonnal takarékpénztárba helyezendők s a körülményekhez képest véglegesen is részben takarékpénztárban részben állampapírokba helyezés, részben jelzálogi kölcsönadás utján jövedelmeztetnek.

25. §.

Tisztviselőknek — mint a nyugdíjalap részeseinek — az uzsora-kőlcsÖDÖktől való mentesítés tekintetéből megengedtetik, hogy a nyugdíj alapból kellő biztosíték mellett, kötvény vagy váltóra rövid lejáratú kölcsönök adassanak.

A jelzálogi kölcsön a gyámügyi törvényben megállapított biztosítékok mellett szolgáltatandó ki. A jelzálogos kölcsönért folyamodók, a kölcsön elnyerésénél elsőbbséggel bírnak s a megállapított Összeg részükre sorrenden kivül utalványoztatik, mely kölcsön összege fizetésük 10°/o-át meg nem haladhatja s azon esetben, ha a törlesztéssel késnének, fizetéseikből lesz kisebb részletekben beveendő.

|| §■

Azon esetben, ha idő folyamán bármely előre meg nem határozható esemény miatt a nyugdíjintézmény további fenátlásának lehetősége vagy szüksége megingattatnélc, vagy a bekövetkezhető állami nyugdíjazás élstbeléptévei ezen intézet működése beszüntettetnék, mely felett a megyebizott- sági közgyűlése határoz, a 6., 7. és 9-ik §-ok rendelkezései szerint szintén a megyei bizottsági közgyűlés fog a rendelkezés alatt levő összegek, illetőleg a nyugdíjalapnak hova leendő fordítása és kezelése felett intézkedni.

V. Ügykezelés.

27- §■

A tiszti nyugdíj és segélyezési alap Békésmegye köztörvényhatósági bizottságának fenható- sága alatt áll, mely ezen jogát az alispán elnöklete alatt — rajta kivül közgyülésileg alakitaudó 8 tagból álló igazgató választmány által gyakorolja, mely íelerészben a tisztikarból, felerészben pedig bizottsági tagokból választatik. Érvényes határozat hozatalra, az elnökön kivül 4 tagnak jelenléte szükségeltetik, kik közül legalább kettő megyei bizottsági tag legyen.

28. §.

Minden akár végkielégítési, akár nyugdíjazási vagy segélyezési igény, a 10. §-ban érintett eset kivételével ugyszinte a 18. §. értelmében való kegydijazás az igazgató választmány által tárgyal- tatik és állapittatik meg, még pedig ezen szabály által meghatározott módon és értelemben, melynek határozatával meg nem elégedő fél a közgyűléshez folyamodhatik.

29. §.

Feljogosittatik az igazgató választmány, a tudományos vagy művészeti pályán haladó tiszti vagy bármely hivatali állomáson volt szüléden árvát rendkivüíileg is segélyezni azon esetben, ha képzettségük szorgalmuk és fedhetlen magukvise- lete kitűnő jeleit tapasztalják, s ezen segélyezést 18-ik életévet meghaladó korra is kiterjeszteni. Ezen segély az árvák évi járulékait meg nem haladhatja.

í 30. §.

Az igazgató választmány tagjai 3 évről 3 évre választatnak e végre előzetesen kitűzött közgyűlésen.

31. §.

A nyugdij és segélyezési alap a megyei pénzektől elkülönítve, következésképen az évi számadások is ugyanaz által önállóan lesznek elkészítendők s a megyei számvevőség által megejtett vizsgálat folytán az igazgató választmánynak be- adandók, mely megejtett tárgyalás folytán, azokat felülvizsgálat végett a törvényhatósági közgyűlésnek be fogja terjeszteni.

32. §.

Az igazgató választmány, illetőleg annak elnöke köteles gondoskodni, hogy a számadások a pénztári tisztség áltál minden évben, legkésőbb marcziu8 hó 1-ső napjáig elkészíttessenek 1 a megyei számvevőség által megvizsgáltassanak, hogy a tavaszi közgyűlésre beterjesztethessenek, köteles lévén ez alkalommal az alapot közvetve vagy közvetlenül érdeklő körülmények iránt is a megyének jelentést tenni.

' w- 33- §•

Ezen nyugdij és segélyezési szabály 1884-ik évi január hó 1-vel lép életbe; minélfogva az ösz- szes megyei tisztviselők és hivatalnokok által ezen nyugdíjalapba évenkint fizetendő járulékok jelen szabály 21. § ában megállapított kulcs szerint — a mennyiben szükségeltetnék, az illetők befolyásával a megyei számvevői tisztség által kiszámi- tandók s további intézkedés végett — kimutatásba foglalva — az igazgató választmánynak január 20-ig bemuts’tanaók lesznek.

Kelt Békésvármegye bizottságának 1883. évi szeptember hó 17-én s folytatva tartott közgyűléséből.

Márki Lajos megyéi főjegyző..

Tan.Tj.gf3r.

r

Értesítés.

A helybeli polgári iskolaszéknek f. év aug. bő 26-an tartott ülésén — a városi képviselőtestületnek I tárgyban még folyó óv tavaszán hozott határozata értelmében — a községi ismétlő fiúiskola újra szervezése már e jelen iskolai évre kimondatván : ehhez képest van Szerencsem az érdekelt t. ez. szülék és gyámok figyelmét a következőkre felhívni :

1. Az ismétlő fiúiskola, mint neve is mutatja, első helyen az elemi iskolai tanfolyam alatt szerzett ismeretek ismétlő felújítását és megszilárdítását czélozzza. Az 1868. 38. t. ez. is, mint ilyet rendeli felállítani mindenütt. Városunkban is volt eddig egy ilyenféle iskola, de azt csak az ipartanonezok látogatták Miután azonban az iparos tanonezok számára leg újabban már az ipariskola külön szervezve lön — az ismétlő fiúiskolái oktatásban ezentúl mind azon finövendékek köteleztetnek résztvenni, i kik életöknek 12-ik évét betöltve d I a 15-ket még túl nem haladva már az elemi iskolába jártak, de jelenleg sem ipariskolát, sem polgári vagy más magasabb iskolát (p. o. gymnasium, reáliskola) nem látogatnak. A kik talán az egész elemi iskolai tanfolyamot nem végezték is el, szintén kötelesek az ismétlő iskolába járni, ha t. i. 12—15 évesek. Ebből következik í

2. hogy az ismétlő iskolai oktatás a 12—15 éves, és másféle iskolákba nem járó növendékekre nézve törvény szerint is csak oly kötelező, mint az elemi mindennapos iskolázás; és hogy a ki szabályszerüleg 12 éves korában lép az ismétlő iskolába, 15 éves koráig, tehát 3 éven át köteles azt látogatni.

3. Az ismétlő iskolában a tanítás hetenként csak egyszer, és pedig vasárnaponként, délután 2—5 óráig fog tartatni, a jelentkező növendékekkel a beíráskor közlendő helyiségekben.

4. Az ismétlő iskola igazgatásával a fentebb említett iskolaszéki ülés alólirottat bizta meg, 1 a tanítással rajtam kivül még t. Gyóji Miklós és Sztarill Lajos tanító urak is megbi- zattak.

5. Az ismétlő iskolába való beírás f. hó

14-, 21- és 28-ik napjain, és pedig m i n- denkor délután 2—4 óráig fog eszközöltetni alólirott által, a polg. fiúiskola igazgatói irodájában.

6. Az iskolai év megnyitása s a tanítások megkezdése f. év november hó 1-én leend.

Midőn ez értesítést az iskolaszéktől nyert felhatalmazásom folytán közzéteszem, tisztelettel hívom fel különösen a föld míves osztályhoz tartozó t. ez. szülék- és gyámokat arra, hogy fiaik- vagy gyámoltjaikat, a jelzett ismétlő iskolai oktatás által nyújtandó szellemi előnyökre komolyan figyelmeztetni nemcsak, de a beírás végett, a kitűzött határnapokon és helyiségbe, hozzám utasítani tartsák egyfelől szülői hivatásuk, másfelől polgári kötelességök teljesítésének, annál is inkább, mert ellenkező esetben a polgári hatóság és a törvény szigorával találhatják magukat szemben a kötelességöket mulasztó szülék és gyámok.

B.-Gyulán, 1883. október 6.

Homolya István, polg isk. tanár és ism. isk. igazgató.

Az állami közép ipartanoda igazgatóságától.

Tanfolyam a helyhez kötött (stabil) gőzgépek kezelői számára. A földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium által az állami közép ipartanodában | stabil gőzgépek kezelői számára rendezett tanfolyam f. évi november bó 2-ik napján fog meg- nyittatni s január hó 15-ik napjáig tart.

E tanfolyamon astabil gőzkazánok és gőzgépek szerkezete és kezelése fog taníttatni.

Tanulókul felvétetnek a 20-ik életévöket betöltött önálló lakatosok, kovácsok s a különböző gépgyárak főbb munkásai; azok, a kik már gőzgépek mellett foglalkoztak, előnyben részesülnek.

A belépőktől 1: vántatik erkölcsi bizonyítvány és az, hogy Írni s olvasni tudjanak.

A felvételre jelentkező munkások főnökeiktől igazolványt tartoznak előmutatni arról, hogy jelenleg melyik szakban dolgoznak.

A beiratások az intézet helyiségében (Vili. kér. Bodzafa-utcza 28. szám) október hő 7-ik napján kezdődnek s e hó folyamában a köz- napokoD este 6 órától 7-ig, a vasár- és ünnepnapokon pedig délelőtt 8 órától 12-ig tartatnak.

Újdonságok.

A belügyminister a legutóbbi megyei közgyűlésből felterjesztett szervezeti szabályzatot f. hó 10-éu 58111. iktató szám alatti leiratával visszaküldte a megyéhez. A minister fentartja előbbi leiratában emelt kifogásait a főorvosi, árvaszéki jegyzői, levéltárnoki és állatorvosi fizetésekre, úgyszintén a szarvasi szolgabiró lakbérére nézve; a föszámvevői, föpénztárnoki és főügyészi javadalmazásokat illetőleg szintén ragaszkodik a fizetés vagylagosságához, nevezetesen ha a mostani főtisztviselök megválasztatnának, azoknak megadná az 1700 frtot, de újonnan választandónak csak 1500 frt fizetést ád. A minister összes konczesz- szioja, hogy az árvaszékuél egy napdijast és a gyomai szolgabirónak 300 frt lakbért engedélyez. A ministeri leirat az állandó választmány utján legközelebb összehívandó rendkívüli közgyűlés elé fog terjeszteni.

A „Wenckheimok megyéjéből“ czimü verbum regenssel a „Nemzet“ Bókésmegye virilis névlajstromának kiválóbb neveit és adóösszegeit közli. Gróf Wenckheim Frigyes 65,634 frt 22 kr. adóval a megye első virilistája — nem igazolja azt, hogy a Wenckbeimok „m e g y é j ü k“- ken az őket megillető szerepűt betölteni akarnák, mert — mint jó forrásból értesülünk — j békésroegyei virilisi jogáról lemondott és mint . a székudvari uradalom tulajdonosa A r a d m e- ; gyében fogja törvényhatósági bizottsági tag jogait gyakorolni. Nincs jogunk kutatni, hogy mi vezette Békés városa, Kígyós és Szőllős nemes földesurát eme elhatározásra, nem kételkedünk rajta, hogy nagy okai vannak rá; mi egyszerűen registráljuk kommentár nélkül, j e 1 1 e m- zésére a viszonyoknak és okulására azoknak, akiket megillet.

A megyebizottsági tagok egy részének megbízatása f. év végével lejárván, azok helyei választás utján lesznek betöltendők, mely választás határnapjául a megyei közgyűlés november hó 19-ik napját tűzte ki. — A bizottság kebeléből következő választott tagoknak jár le man- datuma s illetőleg ezek helyébe lesznek választandók uj megyebizottsági tagok. Gyulán 1-ső alkerület (belváros, nagyoláhváros és tanyák, Szánthó Alajos, Jantsovits Emil és Popovics Jusztin ; 2-ik alkerüiet (nagymagyarváros, oldalkosár, kisváros, kisoláhváros és a németváros első fele) Seres József, Kövér László, Petik Ambrus és Hoffmann Alajos ; 3-ik alkerület (németváros másik fele és az újváros) Papp Mihály, Némedi Fe- rencz és Fridrich Mihály. K.-T arcs a, V ósztő, Doboz és Gerl a-P ó s t e 1 e k Kéry Kálmán és Kéry Elek doboziak, Ökrös Sándor, Tóth Mihály és Pardi János vésztőiek. Kétegyházán Popovics Elek, Kirileszku György és Pópa Péter, Csorvás, Szén t-T ornya, Bánfalva. Földvár, Sámson, G y.-V ári és U j- Kigyóson: Arató Sándor és Erdődi Ferencz gy.-váriak, Paraszka János, Menyhárt Mihály, Such Sándor és Csipák Mihály csorvásiak. Csabán

1- ső alkerület: Zsilinszky Mihály, Udvardi János, Zsilinszky Endre, Achim Fábri János, Ácbim János és Szabó Lukács; 2-ik alkerület Haan Lajos, Kvasz Sándor, Havrán Pál, Fikker Lipót, Áchim Pál, Fábry Károly és Zaborán János; 3-ik alkerület Laurinyecz György, Gärtner Adolf, Lauriuyecz Mihály, Szaszák János és Fábry János; 4-ik alkerület Zsíros Mihály, Kliment Sz. János, Sztraka György, Nagy József és Fejér Béla. G y o m á n, Német Lukács, Biró Benedek, Csapó Mihály: Kruchió József, Kató István, Pikó Béla és G. Szabó Gábor. Endrődön: Szabó A. Mátyás, Harsányi Dániel, Iványi György, Varjú Imre és Sz' benyi János, Békésen: 1-ső alkerület Hídvégi Imre, Dapsy Géza, Tóth Ede és Futaki János;

2- ik alkerület Balog Imre, Csonka János és Csapó János; 3-ik alkerület Durkó Ferencz és if. Csapó Sámuel. Mez ő-B erényben: Haty Károly, Volf Pál, id. Hegedűs Mihály, Szentandrási István, id. Ailer Mihály, Braurn D. Ádám és P. Molnár András. Szarvason: 1-ső alkerület Bankó György, Pokomándi Sándor, Pól Dániel, Tatay István, Viskovics Ignácz és Kuczkay János; 2-ik alkerület Klenk József, Melis Mátyás, Práznovszky Ferencz, Danes Béla és Petricz András; 3-ik al- kerületben Salacz Ferencz, Janurik Mátyás, Po- tóczky Elek, Mibálfy József és Klein Sándor; 4-ik alkerület Melis György, dr. Télessy Jószef, Fürich Dénes és Salacz József. Szén t-A n d r á s o n : Krebsz Ferencz, Molnár András és Lehóczky József. Öcsödön: Tolnay Gábor, Vitályos Márton, Szabó János, Szabó András és Győri Imre. Orosházán: 1-ső alkerület Sárközi András, Jeszenszky Miklós, Varga György és Tóth Pál; 2-ik alkerület Székács István, Szeberényi József, Bulla Mihály, Szendi Horváth György, Vitéz Mihály, Czikora György és VaDgyel Szilárd. T ó t - K omlóson: Csörföly Lajos, Tatay János, id. Lehóczki János és Povázsai Mihály. Szeghalmon: Sós Mihály, Ambrus Lajos, Bácz Imre, Koncz Bálint, Erdei Sándor és Fodor Mihály. Füze s-G yarmaton: Gyáni András, V. Nagy János és Gyáni Gergely. K ö r ö s-L adányban:

Z. Nagy Imre, Bak András és Cs. Nagy Péter.

A megyebizottsági választások vezetésére elnökökül és helyetteseikül a következők választattak meg. Gyulán 1-ső alkerületben elnök Ladies György, helyettes Szabados József; 2-ik alkerületben elnök Keller Imre, helyettes Mondák György; 3-ik alkerületben elnök Szigetby Lajos, helyettes id. Oláh György. Csabán 1-ső alkerületben elnök Szemián Sámuel, helyettes dr.

Béthy Pál; 2-ik alkerületben elnök Sztraka György, helyettes Horváth János; 4-ik alkerületben elnök Urszinyi János, helyettes Vidovszki János. B é- késen: 1-ső alkerületben elnök Tóth Ede, helyettes Mezey Lajos ; 2-ik alkerületben elnök Szabados Sándor, helyettes Dömény József; 3-ik alkerületben elnök Benedikty József, helyettes Török Gábor. Orosházán: l-sö alkerületben elnök Mikolay István, helyettes Ravasz Ferencz; 2-ik alkerületben elnök Székács István, helyettes Bulla Mihály. Szarvason: 1-ső alkerületben elnök Mihálfy József, helyettes Jancsovics Péter; 2-ik alkerületben elnök Plavecz György, helyettes Kuczkay János; 3-ik alkerületben elnök ifj. Mikolay Mihály, helyettes Pokomándy Sándor ; 4-ik alke- rületbeu elnök Fürich Dénes, helyettes Viskovits Ignácz. G y o m á n elnök Garzó Gyula, helyettes Németh Lukács. Endrődön: elnök Iványi György, helyettes Bállá Mátyás. B e z ő-B erényben: elnök Horvát János, helyettes T. Molnár András. K.-T arcs a, Vésztő, Doboz- gerl a-p ósteleki kerületben: elnök Szabó János, helyettes Fábián Gábor. Szent- Andráson: elnök Hutiray László, helyettes Keresztényi Ignácz. F.-G yarmaton: elnök Kornis Gyula, helyettes Tóth Zsigmond. K.-L a- d á n y b a n : elnök Farkas Gábor, helyettes Szilágyi Antal. Szeghalmon: elnök Tatár János, helyettes dr. Papp József. T ó t-K omlóson: elnök Tatay János, helyettes if. Lehóczky János. Kétegyházán: elnök Szekér Mihály, helyettes Szelezsán Vaszil. Öcsödön: elnök Vitályos Márton, helyettes Sohlya Sándor. C s o r- v á s, S z.-T ornya, Bánfalva, Földvár, Sámson, Gyűl a-V ári, U j-K i g y ó s területén elnök : Sztojánovics Gyula, helyettes Csausz István.

A közigazgatási bizottság f. hó 8-án tartott ülésen — Beliczey István főispán távolléte folytán — Jancsovics Pál alispán elnökölt; az alispán! jelentést lapunk mai számában egész terjedelemben közöljük ; ezen valamint az alis- páni előadmányokon kivül nevezetesebb ügyek tanácskozás alá nem kerültek.

Kratochvill József, a békésmegyei takarékpénztár könyvvezetőjének saját, valamint D é- nes, Gizella ésMathild kiskorú gyermekei vezetéknevének „Szénás i“-ra kért átváltoztatása 57,199 számú belügyminisztériumi rendelettel megengedtetett.

A katonai ellenőrzési szemle a járást illetőleg f. hó 10-én, Gyula városa szabadságos és tartalékos katonáit illetőleg pedig 11 és 12-én volt a városház udvarán. S e 1 c e a n u főhadnagy, a Csabán állomásozó 101-ik gyalogezred nyilvántartó tisztje ejtette meg az ellenőrzést és ugyan csak kemény legénynek igazolódott, akivel a rezervistának nem lehet komázni ; mondhatni valóságos kedvteléssel rótta ki a büntetést a legkisebb mulasztás vagy rezonirozásért. Az ellenőrzési szemlén meg nem jelentek a Csabán november 16-án tartandó utószemlére tartoznak átmenni.

Lópatkolási tanfolyam Gyulán. A honvédelmi miniszter a helyben állomásozó honvéd- huszár ezred 1. osztályának patkóié műhelyével kapcsolatban 9 bóra polgári patkolókovács tanfolyamot szándékozik felállítani, oly formán, hogy ez idő alatt az oktatás vasárnapokon és ünnepnapokon lenne megtartandó. A tanfolyamban részvétre jelentkezett Gyuláról 6 egyén, továbbá Kötegyánból 1, N.-Szalontárói 3 mester és 3 segéd, Gyoméról 3 mester és 2 segéd. Gyula város polgármestere átiratilag megkereste Csaba, Békés, Mező-Berény, Sarkad, Gy.-Vári, Doboz, EndrÖd, Orosháza, Tót-Komlós és Csorvás községek elöljáróit is, hogy az oltani kovácsokat a tanfolyamban leendő részvétre felszólítsák, azonban nevezett községekből senki sem jelentkezett, noha a résztvevők az oktatási napokban napidijat is húznának. A bonvédelmi miniszter a tanfolyam felállítása érdekében csak ezután fog még határozni, de nagyon óhajtandó lenne, hogy még több kovács is jelentkeznék — még pedig első sorban saját jól felfogott érdekében, mert annyi tény, hogy a kovács iparosok közül az ifjabb nemzedék — különösen az, amely katona nem volt és mint ilyen nem gyakorolta — vajmi keveset ért a lóvasaláshoz.

Löffler János ügyvéd urat és nejét fájdalmas csapás érte. Ötödfél éves kedves kis fiók : B é 1 a f. hó 7-ón hörghurutban súlyos szenvedés után meghalt. Béke a korán kiszenvedett ártatlan fiúcska hamvaira !

Egy lövés. Kliment Gyula urnák a Menyhárt hídon túli lakásának gangjaba f. bó

11-én délután 5 óra tájban hirtelen elhangzó lövés után egy golyó fúródott be. A golyó rézhüvelyű töltényből jött ki, valószínűleg nagyobb kaliberű forgópisztolyból. A megejtett vizsgálat lesz hivatva kideríteni az inkább könnyelmű vigyázatlan, mint rósz szándékú lövöldöző kilétét.

Meghívás. A b.-gyulai .ifjúság által a liptó- szent-miklósi tűzkárosultak javára folyó évi október hó 27-én, szombaton a „Korona“ vendéglő nagytermében rendezendő tá nczestólyre [tisztelettel meghívja a rendezőség. Bálbizottsági