Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-10-07 / 40. szám
ügyekbeni feliratát, melyekre a kívánt intézkedések megtétettek ; — az elnöki havi jelentés után következett a ház alelnökeinek, jegyzőinek és háznagyának megválasztása, melyek szerint első alelnöknek báró Kemény János, másod alelnöknek Szontágb Pál, jegyzőknek : Berzeviczy Albert, Duka Ferencz, Fenyvesy Ferencz, gróf Pejácsevics Tivadar, Rakovszky István, Tibád Antal és Zsilinszky Mihály; — háznagynak pedig Visontai Kovács László választattak meg. — Végre pedig a háznak 9 osztályba sorozása következett; — eszerint megyénk országgyűlési képviselői közzül a II. osztályba Irányi Dániel, a III. osztályba Zsilinszky Mihály, az V. osztályba Győry Elek, a VII. osztályba Hoitsy Pál, VIII. osztályba Göndöcs Benedek, a IX. osztályba Móritz Pál sorsoltattak. Október 2-án. A bizottságok megalakítása s az eredménynek másnapi meghirdetése. — Előzőleg Németh Albert interpellált a horvátügyben, melyre Tisza Kálmán a választ megadni másnapra Ígérte, Október 3-án. Irányi Dániel bejelentett indítványa a csángó ügyben általános figyelmet keltett, — ezután következett Tisza Kálmán válasza a horvát ügyben, melyben kijelentette, hogy jelentésének megtételére már előre el volt határozva, ha a ház megalakulása után nem is interpellálják meg. Jelezte a kormánynak a horvát ügyben kitűzött irányát, s kifejezte abbeli nézetét, hogy az utczai zavargásokkal szemben legelső feladat a rendnek, az állam tekintélyének helyreállítása. Egyik ellenzéki képviselő e közbe szólására : „A nemzet becsülete“ azt fejtegeti, hogy uomzeti becsület megsértése belföldön nem történhetik. Áttért a kormány többi feladataira, hangsúlyozva újból az engesztelékenységet, a melynek utján haladni akar. Teljes szivéből óhajtja, hogy a rendes, alkotmányos állapotok minél előbb, mihelyt lehet visszaállíttassanak. Reflektálva arra a vádra, hogy trafikált a horvátokkal, kijelenti, bogy ezek őt meghívták, s hibát követett volna el, ha el nem megy, hogy felvilágosítsa őket annak az állításnak alaptalanságáról, mintha bárkinek is czélja lehetne a Horvát-Szlavonországokkal szemben megállapított viszonyt egyoldalulag felbontani. Egy képviselőt arra a közbeszólására, hogy „ők akarják", Tisza röviden biztosit, hogy „ha akarnák, meg fognák keservesen bánni.“ Hangsúlyozza, hogy az alkotmányos rend visszaállítása mindenek fölött magoktól a horvát képviselőktől függ, de azt kocz- káztatni, hogy néhány hét múlva újra kitörjön a zavar, s az adminisztráczionalis bajokért Magyar- ország tétessék felelőssé, ez legnagyobb hiba lenne. Hangsúlyozza, hogy a czimerkérdéssel más kérdéseket, más sérelmeket összebonyolitani nem lehet. A czimereknek oly módon való alkalmazása, mint az történt, meggyőződése szerint nem ellenkezik a törvénynyel, de nem tagadhatja azt sem, hogy bona fide támadhatott az a nézet, hogy az 1868-iki törvény szellemében az akkor inaugurált eljárás rejlik, és nem az, a melyet újabb időben alkalmaztak. Ezután beterjesztette határozati javaslatát, melynek első pontja a kormány eddigi! nyilatkozatainak tudomásul vételére, a második pedig a kormány részére adandó felhatalmazásra vonatkozik. E felhatalmazás értelmében a kettős feliratú czimerek helyett minden felírás nélkül való czi- merek alkalmaztatnának, azonban az 1868-ik évben kezdeményezett gyakorlat szerint fenn lévő czimerek feunhagyatnának (tehát a pusztán horvát feliratokkal ellátott czimerek megmaradnak.) A határozati javaslat felolvasása után a jobboldal helyeselt, ellenben zugás és hoszszan tarló mozgás támadt az ellenzéki padsorokban s a tiltakozás zaja újra felhangzott akkor, mikor a miniszterelnök az ügy sürgősségénél fogva a határozati javaslat tárgyalásának már a holnapi ülés napirendjére való kitűzését kérte. A határozatt javaslat tárgyalása azonban a szombati gyűlésre ha- lasztatott. Október 4. 5. szünet. Hazai hírek. Bedekovics lelépett horvát minister helyébe Josipovich Imre, horvát képviselő lépne. A báni állás jelöltjéül Hédervári-Khuen grófot emlitik. Rudolf trónörökös márarnarosi vadászatának az idén folytatása lesz. Remélhetőleg több eredménynyel, mint két év előtt. A földművelési minisztérium rendelete, mely a szigeti erdőigazgatósághoz érkezett, a bocskói erdő határban 1233 frt 51 kr., a rónaszékiben 1507 frt 50 krt, ösz- szesen 5792 frt 82 krt engedélyezett a szükségessé vált vadászlakok és egyéb berendezések költségeinek fedezésére. Az 1884-ki költségvetést a pénzügyminiszter a horvát ügyre vonatkozó viták végeztével azonnal a képviselőház elé terjeszti. A költségvetés kapcsán — mint a „Nemzet“ irja — be fogja a pénzügyminiszter nyújtani az általános jövedelmi pótadó reformjáról, illetve részbeli emeléséről szóló törvényjavaslatot is. Az exposé, melyei a miniszter előterjesztéseit kisérni fogja, az ország általános pénzügyi helyzetét az 1882-ki — eddigelé igen kedvező állampénztár kezelesi kimutatások alapján — világítja meg. A király e hó 12-én fog Gödöllőre érkezni, hogy onnan Szeged megtekintésére utazzék. A jövő évi hadügyi budget, melyet megállapított a bécsi közös minisztertanács — mint egy bécsi lap jelenti — rendes kiadási ro ■ vatában 500,000 frttal magasabb, mint a fjlyó évi. Ezen összeg a lovassági hadosztályok s az ezzel összefüggő lovas-ütegek szervezésére van szánva. Zágrábban a pénzügyigazgatóság utasítást adott minden adóhivatalnak, mely szerint az adók beszedése körül lehetőleg tapintatosan járjanak el és a népet igyekezzenek felvilágosítani. Kényszereszközt csakis akkor alkalmazzanak, ha az adókötelesek máskép nem bírhatok rá, hogy kö- telezettségökuek eleget tegyenek. A nagyváradi hegyen az ez idei általános szüret megkezdési határnapjául f. évi október hó 15-ik napja tűzetett ki; a korai szőlőfajok b netán romlásnak induló terméseknek leszedhetésére azonban a hegybíró által előzetesen megejtendő vizsgálat és vélemény alapján a hegyi választmány elnöksége által ezen napot megelőzőleg is engedély fog adatni. A budapesti országos kiállításon a nagyváradi iparosok tekintélyes számban fognak megjelenni czikkeikkel. Az ez ügyben összeállított nagy bizottság serényen hozzálátott a munkához, Szabó József elnöklete alatt. E bizottság több praktikus határozatot hozott, igy a többek között a megye területén 5 szervező bizottságot fog felállítani, és pedig Szalontán, Székelyhidon, Elesden, Belénye- sen és B.-Ujfaluban. Külföldi hírek. Antoinet, a német birodalmi gyűlés képviselőjét hazaárulás vádja miatt elfogták és törvényszék elé fogják állitani. Antoinet azzal vá- doltatik, hogy Elszász-Lotharingiában franczia propagandát űzött. A walesi herczeg Koppenhágába utazik, hogy előkészítse Vilmos császár és a czár találkozását. A czár ennek következtében megváltoztatta utazásának programmját. Herczegovinában újabb zendüléseket helyeznek kilátásba. Bizonyossággal állíthatni, hogy két lázadó banda alakult, mely Illők, Nevesinye és Trnovicza környékén a Vucia Lelia hegységben kezd garázdálkodni. Monarchiánk és Románia viszonyáról a londoni „Times“ igen érdekes czikket ir, melyben azt fejtegeti, hogy Romániának legjobb okai vannak azt óhajtani, hogy Ausztria-Magyarországgal barátságos viszonyt létesítsen. Az egyetértés Romániát megvédné Oroszország pressiója ellen, sőt azt hiszi a Times, hogy békére kényszerítené a Balkán-félsziget nyugtalan nemzetiségeit. Bratianot Bukarestbe érkezésekor a vasútnál a kereskedői testület legelőkelőbb tagjai fogadták, a kik előtt kijelentette, hogy a béke biztosítékait hozza az országnak. A Németországhoz és Ausztria-Magyarországhoz való csatlakozás eszméje iránt & hangulat igen kedvezővé vált. A londoni qualificationalis törvény. Loudonban szept. 30-án volt a lordmajor (polgármester) választás. — Erről a következőket olvassuk ; Régen volt Londonban oly zajos lord- mayor-választás, mint a mostani, mely szept. 30-án kezdődött. A választásra jogosult czéhek majdnem teljesen voltak képviselve a 3000 választó által, s a tanácsosi kamara 26 tagja által, 25 en jelentek meg, mi oly érdekeltségre mutat, mely emberemlékezet óta elő nem fordult. Ennek oka az általánosan elterjedt hir volt, hogy a tanácsosok Hadley aldermant, kinek szolgálati idejénél fogva lordmayornak kellett lennie, nem akarják megválasztani, a mit a választó polgárok erélyes föllépés által akartak megakadályozni. A választás oly módon történik, hogy a czéhek két jelöltet állitnak, kik közül egyet a tanácsosok kamarája lordmayornak választ meg. A kettős jelölés azonban csupán formaiság, mert rendesen az idősb aldermant választják meg, és mr. Hadley, pékmester, régi szokás szerint sorban volt a lordmayorságra. Midőn a többi tanácsosokkal a Guildhallban megjelent, zajos tetszésnyilatkozatokkal fogadtatott és a választóképes aldermanek neveinek felolvasásánál az ő neve elsőnek kandidáltatott. — A második jelölt Mr. Fowler volt, parlamenti tag és szemüveg- készítő, csak egy tuczat szavazatot kapott. Ezután választásra visszavonultak a tanácsosok és csakhamar azzal az eredménynyel tértek vissza, hogy Fowler választatott meg lordmayorrá. Erre leírhatatlan pokoli zaj és zavar támadt. Sem a régi, sem az uj lordmayort nem engedték szóhoz jutui. Hadleynek elő kellett lépni és zajos tüntetésben részesült. Mr. Stoncham azt indítványozta, hogy a lelépő lordmayornak és a tanácsosi kamarának a választók bizalmatlansága jelentessék ki, mi egyhangúlag elfogadtatott. A Mansion-Housban este rendezett lakomán a meg hívottaknak fele sem jelent meg. A lordmayor felemlítette a sajnos eseményeket és ezt mondta: „A tanácsosi kamara határozata most népszerűtlen, de az idő megmutatja, hogy kötelességét teljesítette s a City érdekét tartotta szem előtt.“ Az eset a legnagyobb szenzácziót keltette Londonban. Általánosan azt beszélik, hogy Hadley igen különös ok miatt bukott el a lordmayor- ságtól. Azért buktatták el ugyanis, mert Hadley nőtlen ember és a lordmayorsággal rendesen egy nő is, a lordmayor neje örökös rangot nyer: lady marad élte fogytáig. Hadleyt biztatták barátai, hogy házasodjék meg, vegyen feleséget legalább[arra az időre, mig lordmayor, de Hadley olyan csökönös egy legény, hogy nősülésről mit- sera akart hallani. Megválasztották Flowert. Törvénytelenül I Nem I Mert akkor nem állhatna meg a választás, de nem a rendes szokás szerint. Volt azért már rá eset a régibb időkben, hogy hasonló választással megzavarták rendes menetét a szokásnak. Irodalom és művészet. Előfizetési felhívás a „Repkény“ czimü Eör- dögh Lajos szerző által alólirott nyomdatulajdonos és kiadónak sajtó alá adott költészeti műre, mely versfüzér finom fehér papira nyomva, ez év folyamán jelenend meg. Annak megjegyzése mellett, hogy a müvecske szerző által hódoló tisztelet jeléül Orosháza lelkes honleányainak van ajánlva, a tiszta jövedelem pedig Orosháza világítási közczéljára szánva, — már is azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy szerző által a műhöz irt „Előszódból a következőket idézhetem: „A „Köny és Mosoly“ annak idején nagybecsű támogatás mellett iparügyi czéljának 200 frtot jövedelmezett; ha a „Repkény-»nyel a világítás ügyének kezdeményezőleg csak felényit is használhatnék s még hozzá úgy hogy a becses pártolásra ezennel felkért mélyen tisztelt közönség s majdan nyájas olvasó idei karácsony-estvéli olvasmányul szánt e müvecske átnézése utáni betevésénél — az abból meríthetett szellemi élvezet mellett — az érte hozott anyagi áldozatot meg nem bánná; Orosháza nemes községe pedig az ügyet lelkesen tovább fejlesztené — czélomat elérve — boldog lennék.* A könyvecske előfizetési ára 1 forint. Gyűjtőnek 5 példány után tisztelet-példánnyal szolgálok. Megrendelések legczélszerübben posta-utalványon Orosházára alólirt kiadóhoz, vagy a szerzőhöz intézendők. Orosházán, szept. 20. 1883. Tisztelettel Veres Lajos kiadó, nyomdatulajdonos. Előfizetési felhívás a „Kiállítási Útmutató“ czimü munkára. Az 1885. évi országos általános kiállítás előmunkálatai annyira haladtak, hogy must már elérkezett az idő arra, hogy a kiállítás érdekében az egyes bizottságok működésüket tényleg megkezdjék, s hogy a kiállítók a kiállításra vonatkozólag tájékozást szerezzenek, s ennek alapján a kiállításra szükséges teendőket kellő időben elvégezzék. — A kiállítás szervezési munkálatai nem érdekelték közelebbről a nagy közönséget, a közreműködőkre nézve is csak lokális jellegüeknek tűntek fel azok. Most azonban itt az ideje, hogy megismerje mindenki azon orgonizált testületeket, a melyek kezükben tartják a kiállítás szálait, elérkezett annak az ideje, hogy úgy a kiállítás érdekében közreműködő egyének, mint maguk a kiállítók tisztába jöjjenek azzal, hogy tulajdonképen mi a teendőjük. — A kiállítási országos bizottság a kiállítás szervezetének ismertetéséről, s az általa kiadott szabályzatok közzétételéről megt'elelőleg gondoskodott' ugyan, mégis sajnosán tapasztalható, hogy úgy a kiállítás szervezete, mint határozmányai tekintetében a közönség még ez idő szerint sem bir kellő tájékozottsággal. — Ezen több oldalról élénken hangsúlyozott bajon kíván a legközelebbről megjelenő „Kiállítási Útmutató“ segíteni az által, hogy a kiállítás érdekében szükséges tudnivalókat, az országos bizottság által kiadott hivatalos közlemények alapján, könnyen hozzáférhető módon, a kiállítás iránt érdeklődő közönséggel megismerteti. — Az egyes kerületi, szak- és helyibizottságok eddig csak a maguk hatáskörét ismerték, sőt a bizottságok egyes tagjai még ezzel sem voltak egészen tisztában: — e könyvből megismerik a kiállítás egész szervezetét, — a kiállítók pedig megtudják, hogy mi a teendőjük azon pillanattól kezdve, a melyben elhatározták magukat a kiállításra, egész addig, mig kiállított tárgyaikat visszakapják. — Épen azért, mert az érdekelt közönségnek teljesen megbízható tájékozást kívánunk nyújtani, e műben csak azoknak a közleményeknek feldolgozására szorítkoztunk, a melyek az országos bizottság által már tényleg szabályozva vannak. — Kiváló súlyt fektetünk arra, hogy a mű elég korán megjelenjék, hogy a kiállítók a bejelentések körüli eljárással kellő időben megismerkedhessenek, s e czélból a könyv kiváló előnyt nyújt az által, hogy az egyes csoportokba beosztott kiállítási tárgyakra nézve gondosan szerkesztett betüsoros tárgymutató segélyével egész könnyűséggel s szabatosan feltalálható legyen az a) csoport, melybe a kiállítandó tárgy bejelentendő. — A „Kiállítási Útmutató“ október hó közepén jelenik meg, díszes kiállításban, zsebkönyv alakban, 18—20 Ívnyi tartalommal. — Előfizetési ára 50 kr., bolti ara 60 kr. — Az előfizetési pénzek vagy megrendelések legkésőbb október hó 12-éig a „Kiállítási Útmutató szerkesztőségéhez“ czimezve Budapestre küldendők. (Ferencz Józsof-tér, Nákó ház.) — Kelt Budapesten, 1883. évi október hó 3-án. Balogh Vilmos, miniszteri- és kiállítási titkár. Toldy Ferencz, az orsz. bizottság jegyzője. Az „Ország-Világ“ XXYH. füzete megjelent. E szóban megjelent, egyszersmind az foglaltatik, hogy a mit tartalmaz, az mind becses, válogatott, izlésnemesitő olvasmány s a képek egytől egyik díszes illustrációk. A szövegtartalom élén áll Mészáros István erősen realisztikus életképe : „Ifjú redő, öreg ráncz“ czimmel, melyben azonban a finom színezés és a szép festések elsimítják a tárgy kirívó érdességét. Igen szép Irányi Dezsőnek nepies költői elbeszélése: „Szép asszony völgye“, melynek tárgyát egy rövidke románczban is el lehetett volna mondani, de a leiró elem gazdagsága és a szép nyelvezet bőven kárpótolnák a tárgy csekély voltáért. J8. Büttner Lina két népmesét közöl; „Gróf és művész“ Isola bella“ czimen fordított novellákat kapunk elég sima forditásban, gróf Zay Miklós kitűnő rajzot ir az őzről, mig Eördögh Dániel veterán zoologunk „Széttekintés a rovarvilágban* czimmel igen érdekes és figyelemre méltó értekezést irt; hasonlóképpen figyelemre méltó Mayer Miksától: „Bizalmas beszélgetések egy anyával.“ Ezeken kívül számos apróbb czikk van benne, melyek mind válogatott és érdekes dolgozatok. Nagy gond van fordítva a színházra, művészetre s a rovatokra. A képekről is azt mondhatjuk, hogy szépek és beillenének akármely keretbe. Itt csak czimüket soroljuk fel: „Őszi vihar a tengerparton.“ Lelencz leányok sétája Salaman- cába“, „Alkonyat“, „Hollók, varjak . . .* „Sakkjáték közben“, „Ki a világba“ stb. stb. A füzet végén e figyelemre méltó sorokat vesszük s olvasóinknak is, de meg az „Ország-Világinak is tartozunk vele, hogy kiadjuk e sorokat Az „Ország-Világ“ tisztelt olvasóihoz. Más elfoglaltságaim és egyéb kötelezettségeim, melyeket nem kevesbíthetek, lehetetlenné teszik rám nézve, hogy az „Ország-Világ* szerkesztését, bármüy érdemes és* kellemes munka legyen is, tovább folytathassam. Sajnálattal veszek búcsút a tisztelt olvasóktól, s csak az a remény vigasztal, hogy e lapok hasábjain a jövőben is találkozni fogunk, s hogy e lapok a további szerkesztés alatt is virágozni fognak. Budapest, 1883. szeptember 22. Ifj. Ábrányi Kornél. Nyilatkozat. Midőn nagy sajnálattal veszünk tudomást ifj. Ábrányi Kornél eltávozásáról, a kinek szerkesztése alatt lapunk azt a niveaut érte el, melyen állnia kell, hogy a külföldi képes lapok áramlatával szemben mind nagyobb tért hódítson; és köszönettel, hálával gondolunk mindenkor az ő működésére: egyszersmind, t. olvasóink szives tudomására hozzuk, hogy ifj. Ábrányi Kornél eltávozta semmi változást sem fog az „Ország-Vüág“-ban előidézni, s a lapok ama kolportált híre, minthogy az „Ország-Világ“ megváltoztatná irányát teljesen légből kapott koholmány. Az „Ország-Világ“ marad az, a mi előbb volt : a művelt magyar közönség képes közlönye, mely igyekszik izlésnemesitő olvasmányokkal, diszes illusztrá- cziókkal kedves órákat szerezni olvasóinak. Egyúttal arról is értesítjük olvasóinkat, hogy ezentúl az évfolyam mindig jannár elsején kezdődik; tapasztaltuk ugyanis, hogy a német képes lapok módjára behozott októberi évfolyamokkal a magyar közönség nem tud megbarátkozni. E szerint a jelen szám nem nyit meg egy uj évfolyamot; ez még a IV. évfolyam folytatása, mely folyó évi deczember hó utolján ér véget. — Egyúttal van szerencsénk t. előfizetőinket tudósitani, hogy jutalomképeinket, melyeket január elején, az addig küldött féuynyomatu mellékleti-képek helyébe az évfolyam végére Ígértünk, november hó végére elkészülnek, mikor is azok szétküldését azonnal megkezdjük. — A szerkesztéssel Mészáros Istvánt bíztuk meg, a ki az „Ország-Világ*-nak már két év óta segédszerkesztője, s a kinek ezután is főtörekvése lesz, hogy az „Ország-Világ“ olvasói igényeinek mindenben megfeleljen. Wilckens és Waidl mint az „Ország-Világ* k:adótulajdo- nosai. A Képes „Családi Lapok“ 1 számának tartalma: Az első pohár: elbeszélés, irta Szíklay János, (folyt, köv.) — A „szomorúság* könyvéből; költemény, irta Komócsy József. — A kőszegi hősök; irta Jókai Mór. — Különös gyógy; elbeszélés, Lilla Felix után. (vége köv.) Florette vagy IV. Henrik első szerelme; beszély, közli Torossy János. (folyt, köv.) — Dt az örvénybe; elbeszélés, irta Szarvasi Lajos, (folyt, köv.) — Akik a lelket is eltemetik ; közli Szukács Lajos. — Mozaik — Humor. — Képmagyarázat. — Mindénféle. Képeink: Levélhulláskor. — Olajbogyószedés Mentone vidékén. — Alfa tenger Órán tartományban. (Algír.) — Mariska kedvencei. — A rettenetes parancs. Melléklet: „Az önző“ czimü regény 1—16 oldala. A borítékon: Heti naptár. — Sakk talány. — Betü- szótalány — Szám-talány. — Vers-talány. — Számrejtvény. — Talányok megfejtése. — Megfejtők névsora. — Kérdések. — Feleletek. — Hirdetések. Előfizethetni: Méhner Vilmosnál, Budapest IV. kér. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt, fél évre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr. Törvénykezési csarnok. Pályázati hirdetmény. A b.-gyulai kir. törvényszéknél évi 300 frt segélydij élvezetével egybekapcsolt egy díjas joggyakornoki állomás üresedésbe jővén, annak betöltése tekintetéből pályázatot hirdetek, és felhívom mindazokat, kik a fentirt állomást elnyerni óhajtják, hogy szabályszerűen bélyegzett okmányokkal, de különösen életkorukat igazoló anyakönyvi kivonattal is felszerelt kérvényüket eme hirdetménynek a „Budapesti Közlöny“-beny lett harmadszori megjelenésétől számított 2 hét alatt az 1874. évi október hó 15-én 3436. I. M. E. sz. a. kiadott bírói ügyviteli szabályok 5. §-ban körülirt módon hozzám annál bizonyosabban beküldjék, minthogy a későbben érkezendő vagy más utón beterjesztett kérvények, figyelembe nem vétethetnek. — B.-Gyulán 1883. szeptember 28-án. N o v á k, elnök. Jegyzéke a b.-gyulai kir tszéknél 1883. évi október 8- s következő napjain előadandó bftő és polg. ügyeknek. Előadó: Kirileszku. Október 8. 1963. Schriffert Bouaventura sikkasztás büntette. 1959. Gréczi Bálint lopás büntette. 1968. B. Tóth István lopás büntette. Október 9. 1939. Debreczeni Lajos és társai lopás büntette. 1979. Özv. Hoffmann Józsefné birói zártörés. 2074. Pozsonyi Bálint lopás büntette. Október 6-án. 2706. Csigér György és társai elleni könnyű testi sértés vétsége. 2707. Ifj- Lichtmann József elleni becsület sértés vétsége. 2708. Szász Mihályné és társa ellen könnyű testi sértés vétsége.
