Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-10-07 / 40. szám
40-ik szám Gyula, 1883. október 7-éxi TI. évfolyam f ^ Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete,hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vUaza. Előfizetési díj: Egész évre .. .. Félévre ........... •• 2 » 50 „ Évnegyedre .. •• i » *5 . Egyes szám ára 10 kr. ____________Ä POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Ziadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér aora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; hang IApót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon. A gyulai iparos tanoncziskola , megnyitása. Az ipar- és kereskedelmi minister által segélyezett s Gyula városa által felállított iparos tanoncziskola múlt vasárnap, szeptember 30-án d. u. 3 órakor nyittatott meg a polgári iskola rajztermében Göndöcs Benedek apát, mint iskolai elnök által. A megnyitáson a városi polgármester, Sál József iparos ifjúsági elnök és a tanári kar voltak jelen; azok közül azanban, kiket ez iskola közvetlenül érdekel, tanon- czaik érdekében, az önálló iparosok közül, nagyon keveset láttunk. Az eddig beiratkozott növendékek száma a 100-at meghaladja s e szám, ismerve iparosaink számát s azoknak ta- tioncz tartási képességét, alig felére tehető a valóban létező számnak; maga a városi összeírás 140-et tüntet fel, pedig ez is hiányos, amennyiben határozottan tudjuk, miszerint többen önálló iparosaink közül, ta- nonczaikat eltitkolták, részint azon okból, hogy a heti iskolaköteles 6 óra ne legyen munka mulasztás, részint pedig azért, hogy valahogy nagyobb szellemi képességre ne vergődjenek mint ők magok képzetlenségük teljes érzetében. A megnyitást Göndöcs Benedek apát kezdte meg, utalva az ipariskola fontosságára s annak czéljára, mely nem más, mint hogy a külföldhöz hasonlóan képzettebb, a korral folyton haladó kivitel tekintetében önálló iparos nemzedék képződjék ; s ez csak úgy érhető el, ha minél szorgalmasabban látogatják az iparos iskolát s az ott tanultakat igyekeznek hasznukra fordítani. A midőn tehát a tanonczokat szorgalomra, engedelmességre, tanáraik iránti figyelemre és jó magaviseletre inti, türelmet kíván a tanári karnak feladata teljesítésében, hogy a czél, melyet az ipariskola maga elé tűzött, habár a jelenben csak megközelíthető, de a jövőben teljesen is elérhető legyen. Utánna a polgármester, ki maga is iparos, emelt szót, utal ama közönyre, mely kiképeztetésük iránt munkaadóik nagyrészénél tapasztalható, figyelmezteti saját ér-: dekükben, miszerint az áldozattal íentar- tott iskolát látogatni szigorú kötelességük, önérzetre keltőleg utalt arra, miszerint a mostani iparos tanoncztól, a munkaadók legnagyobb része nem azt követeli, a fti& a törvény és a tanoncz jövőjének érdeke megkíván, hanem házi cselédül tekintetik, ki éveken keresztül cseléd-munka végzésére van utalva, ily képzési mód mellett azután, ha felnő, lesz belőle a társadalmi viszonyokkal szemben elégedetlenséget szaporító proletár; — szellemi képzettsége pines, mesterségét legjobb esetben csak félig s igy nem képes magának biztosabb jövőt szerezni. — Kijelenté előttük, miszerint a munkaadó, állásukat lealacsonyító követel-! ményeivel szemben, érdekeiket a törvény védi s eme törvény végrehajtása az ő elleír; őrzése alatt áll; — figyelmezteti őket ajs iskola szorgalmas, és pontos látogatására, mert a mulasztás törvényes következményeket von maga után, a melyeknek szigora, munkaadójuk mellett, őket is sújtja. — Felszólitá őket, hogy hassanak oda, miszerint tanoncz társaik közül azok, kik az iskoláztatás alól törvénytelenül kivonatnak, oda szintén bevonassanak; — a tanárok iránti engedelmességet hangsúlyozva, lelkűkre köti, hogy az utczán, az eddigi tapasztaltaktól ellenkezőleg illedelmesen viseljék magukat, s tartózkodjanak minden oly viselettől, mely az illemet sértené. — A midőn tehát szorgalmuknak eredményt kíván, biztosítja őket jómagaviseletük és elő- haladásuk jutalmazásáról. Az előadottak, az egybegyiilt tanon- czok által nyugodtan, csendben és figyelmesen hallgattattak végig, bizonyítékául annak, miszerint azok valóságát átérezve, reményt engednek nyújtani arra, hogy saját érdekükben az iskola czélja el leend érve. Sajnosán kell megemlékeznünk az ön álló iparosok részéről tapasztalt közönyről, mely általában, tanonczaik iskoláztatása körül mutatkozik. Nagyon kevés kö zöttük azok száma, a kik a reájuk bízott tanoncz jövője iránt érzékkel birnak, tisztélet eme kivételeknek, de a közönyösek iránt oly eljárást kellene alkalmazni, mely érzékenyen sújtsa őket; mert ott, a hol figyelmeztetés a törvény iránti tiszteletre nem használ, a jövő érdekében helyén van a viszonyoknak megfelelő önkényes szigor. Az iparos iskola ügye figyelemmel fog kisértetni a hatóságok által, s az fog tudni módot találni arra, hogy az czéljának mégis feleljen s a reá fordított költségek gyümölcsözők legyenek. Megyei közügyek. Szabályrendelet Békésraegye tisztviselői s kezelő személyzete és ezek özvegyei s árvái nyugdíjazása és segélyezése tárgyában. Nyugdíjalap létesítés czélja. L §Békésmegye által választott tisztviselői s kezelő személyzete, ugyszinte ezek özvegyei s árvái sorsának biztosítása tekintetéből, tisztviselői nyugdíj- és segélyintézet állittatik, in elv által ezen nyugdíj szabály értelmében jogosítottaknak, rendes nyugdíj, özvegyeiknek és árváiknak segélypénz biztosittatik. Ezen nyugdíj és segélyintézetnek a megye összes tisztikara és kezelő személyzete tagja lenni köteleztetik, azonban a 21. §-ban-fogla!t módozat mellett. I. Nyugdíjra és segélypénzre jogosultság. 2. §• Nyugdíjra jogosultak minden választott tisztviselők és kezelőségi hivatalnokok hivatalban töltött éveik és fizetéseik arányához képest, az alább meghatározott esetekben és módon. 3. §Segélypénzre jogosultak. a) A 2-ik §-bau megnevezetteknek —a menynyiben azok ezen szabály értelmében nyugdíjra jogosítottak vagy annak már élvezetében is voltak, — özvegyei az alább előadandó esetekben és módon. b) a nyugdíjra jogosítottaknak, nyugdíjaztatásuk előtt kötött házasságból származott gyermekei, illetőleg árvái, éltük 18-ik évének betöltéséig, vagy ezen kort megelőzőleg történt férjhez menetelökig, vagy egyéb módon történendő ellátásukig az alább előadandó esetekben és módon. c) A segélypénzre jogosított özvegyek és árvák a segélypéuzt egyenlően megkapják, a nyugdíjra jogosított akár már nyugdíjazott állapotban akár tettleges szolgálatban halt el. II. Végkielégítés és nyugdíjazás. 4- §. Mind a végkielégítés mind a nyugdíjazás vagy a nyugalomba kivánkozónak kérelmére vagy közérdekből illetőleg hivatalból a megye hatóság által rendeltetik el. 5- '§A nyugdíjintézet tagjainak jogukban áll állomásaikról az alább következő szakaszokban előforduló esetekben és módon önkéntes elhatározásuk folytán távozni, mely esetben vagy végkielégítést nyernek, vagy nyugdijaztatnak. 6. §• Végkielégítést nyer azon választott tisztviselő vagy kezelő hivatalnok, ki állomásán tiz évnél kevesebb ideig szolgált és bekövetkezett testi vagy lelki elnyomorodás s gyógyithatlan betegség okozta, munkatehetetlenség miatt hivatalos teendőinek teljesítésére végleg képtelenné lett, vagy tisztujitás alkalmával újból meg nem választatott és pedig az, ki öt teljesen betöltött szolgálati évet fel nem mutathat évi fizetésének 50°/o-ával egyszermihdenkorra, az pedig ki 5 évet meghaladott, de tiz teljesen be nem töltött szolgálati évet mutathat fel, az általa igényelt teljes nyugdijat, vagyis azon összeget nyeri egyszerininden- korra végkielégítésül, mely után évi járulékéit fizette a nyugdíjalapba. 7. §. Rendes nyugdíjhoz való jogosultság. a) Kik valpmely állomáson mint tisztviselők vagy kinevezett kezelőségi hivatalnokok tiz beszámítható évnél több ideig szolgáltak, szolgálati éveikhez képest éltük végéig terjedő rendes nyugdíjban részesülnek, melynek összegét azon összeg határozza meg, mely után a nyugdijat igénylő azon évben fizette évi járulékát, melyben hivata- loskodni megszűnt, következő fokozat szerint. b) Időközben beállott szolgálatképtelenség esetében melynek esetei a 6. §-ban már elsoroltattak tiz évi szolgálat betöltése után járó nyugdijat a teljes nyugdíjnak 40°/o-ka képezi, mely összeg azontúl évenkint a teljes nyugdíjnak 2°/0-vaI emelkedik s a teljes nyugdíj élvezete 40 szolgálati évnek teljes betöltésével következik be. c) A szolgálati év a hivatali állomás elfoglalásával, illetőleg a hivatali eskü letételévt 1 veszi kezdetét s a szolgálati és nyugdíjazási évek ezen időtől fogva aként számíttatnak, hogy úgy azon Oly szép várni ... Oly szép várni és remélni Boldogító vég után; Bár jövönknek csalfa képe .Számtalanszor szertetépte S összezúzta mostohán I Szép a szívnek érzeménye Amely bízva, egyre vár : Fest magának tündérkertet Melyben rózsabimbó termett S éledezve benne jár 1 De kinél a szép reménynek Kútja régen kiapadt: Nincsen ott láng a kebelben, K ivül-belül hamvadt s az nem Epit tündérvárakat 1 Úgy állok, mint szedett szőlő Már türelmem elhagyott, A szellőtől is remegve Bámúlok a végtelenbe S szabadúlás nincsen ottl Csak tűnődöm, csak tűnődöm Súlyos gondok erdején, S nincsen út mely elvezessen Bármiként is epekedjem, — Messzeszállott a remény !! Nagy Károly. Egy előkelő hölgy. Kati herczegnőnek hívták . . . Egy kedvelt ellentét az aristokratikus körökben, a büszke nőket ily kicsinyitően, parasztosan nevezni. Büszkévé tesz : „a hozzám hasonlók által Katinak szóllittatni; kifejezi azon távolságot, melyben azok állanak töllem, a kiknek fenséges asszonyom czimmel kell illetniök.“ Kati herczegnő huszonöt éves. Szépsége nem szine frisseségében, nem vonásai szabályosságában, hanem előkelő mozdulatai varázsában van. Minden mozdulata öntudatos s e mellett hanyag. Járása és magatartása lebegő s egyszersmind fáradt; a feje kissé oldalra hajló, mintha a diadém nyomná. Mikor hosszú, nehéz uszályával a szőnyeggel betakart márványlépcsőkön lejön, — vagy csillogó drágakövekkel elhintett fátyolba burkolózva a bálterembe lép, — vagy mikor valamely divatkereskedésből a nyitott kocsijáig megy : mintha mélyen hajlongó alattvalók sorfala közt menne. Finom és gyöngéd. Szemeinek tüzét szempilláival félig eltakarja. Egy sajátságos légi illat — mint az igazi csipkéké, melyek egy szantálfa skatulyában feküdtek — lebben el a ruháról, s lassú, kecses mindenik lépését a medaillok és lánczok halk aranyos csengése kiséri. Semmi nyers és kemény nem érinté soha. Ó az életet csak szelíden ringató oldaláról ismeri. Egész valóját minden hideg ellen prém és pehely védi. El nem takart vállait a lámpák lángja s illatot lehelő virágok levegője melegiti. Rendes helyzete : hogy kecsesen oda dől landauerje kékselyem vánkosaira, vagy társalgó terme duzzadt párnáira, vagy operaházi karszékébe. Az ünnepélyek végtelen sora tölti be napját, éjjelét. Bálok, vendégségek, színházak, jótékonysági bazárok, lófuttatás, fürdők, vadászati kirándulások. A szünetnélküli élvezetet úgy űzi, mint fensőbb parancsot. Hanem fáradt, fáradt. A szűk atlasz fűző alatt megdobban a szív; félénk vágygyal az a kérdés támad : „nem létezik- e más öröm is a világon?....“ Férje, György herczeg, a palota másik szárnyában lakik. A herczeg, köztudomás szerint, egy csinos énekesnőt segélyez, és a herczegnő ezt tudja. — Szerelem 1 Szenvedély ! — E szavakat hallja a herczegnő minden oldalról. A dalmű zenéjének hullámain; a legújabb regény lapjai által; a szalonok rágalmazó suttogásaiban, — mindenütt e varázsszó érinti füleit. És ekkor leszáll lelke mélyébe, és égő lángra lobban. Boldog, százszor boldog az, a kire e pillanatban epedő tekintete tapad. Egy ily nő kegyencze lenni, valóban oly sors, mely a legtapasztaltabb szerelmi lovagokra is felette fogékonyan hat. Amennyiben a szerelem egy mámor, az életszenvedélyek oly fellengző telébresztője : mit lehet egy oly légkörrel képzelni, melyben egy ily nő él ? A szenvedély minden mozgatója — nevezetesen a hiúság, a titokszerüség, az elérhetetlen — mind közreműködik. Egy ily nőt bimi dicsőség | elragadó; veszély. A megzavart béke keserűsége, mely e más tiltott szerelem okoz, itt nem létezik. György herc2eg a hűség elvesztése miatt nem lesz szerencsétlenné. A szerelmi életbe való beavattatás Katit sem hozza zavarba, sőt kiegészíti valóját. Midőn barátjának karjaiba borul, nem esik a mélységbe; a titokban váltott „szeretlek“ nem hangzik aggasztó szemrehányásnak, hanem végre megfejtő szava iegy égetően kínzó talánynak.
