Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-09-09 / 36. szám

„Diana“ névre felelő nőstény vizslakutya megszökött. Ki a kutya hollétéről a gyulai kapitányságot értesíti, rangja szerint nagy köszönetét, esetleg illő jutalmat nyer az' elszomorodott tulajdonostól.

Az „Alföldi Újság“ t. előfizetőihez ! Tisztelettel tudatjuk t. előfizetőinkkel, miszerint lapunknak, az „Alföldi Újság“-nak további kiadását megszüntetjük. Azon t. előfizetőinket, kiknek előfizetéséik e hó végével le nem jártak, kijelentendő kívánságukhoz képest akár úgy kárpótoljuk, hőgy még esedékes előfizetési pénzeiket visszaszolgáltatjuk, akár pedig úgy, hogy megszűnt lapunk helyett a megyénkben megjelenők közül tetszés szerint választandó lapot rendeljük meg czimükre. Tisztelettel : az „Alföldi Újság“ szerkesztősége. — Ezzel kapcsolatban megemlítjük, hogy a Szarvason megjelenő „Szarvasi Újság“ is megszűnvén, úgy Békésről mint Szarvasról gondoskodtunk állandó levelezőkről, hogy e két városnak specialis érdekei lapunkban mindenkor kellően méltassanak.

Bekftldetett. Észrevétel a „műkedvelői előadásiról szóló a „Békés“ 35. számában megjelent czikkre. A müveit ember lovagias kell hogy legyen, és a lovagias egyént arról lehet felismerni, hogy tiszteli a nőt. — Már pedig a tisztelt czikk- iró nem csak a nők iránt, hanem egy jótékony egylet iránt volt lovagiatlan (!) akkor, midőu oly kitételt használt, hogy „kitűzték a jótékony czél unalmas elkoptatott lobogóját“ ; ha olvas lapokat a czikkiró, kisérje figyelemmel, hogy a jótékony egyletek áldásos tevékenysége napirenden van, s egyik fővárosi lap sem tett még soha oly kíméletlen (?) megjegyzést, mely szerint ne helyeselte volna, hogy a jótékony ügyért a kötelességszerüleg nemesen gondolkozásu nő-egylet buzgólkodik s ké pes volt ezért egy gúnyos czikket világra bocsáj tani, s vele a lap jelentékeny részét betölteni, hogy ne maradjon hely a nő-egylet által beküldött a műkedvelőket illető köszönetnyilvánítását tartalmazó czikkecskének. No, de minden tekintetben mentse ki ezen mulasztást a jó akarat: mely a tisztelt műkedvelőknek a nő-egylet részéről nyilvánul.* A b.-gyulai nő-egylet.

Névsora

azon békésmegyei tanítóknak, kik az Eötvös-alap- egyesületbe lépve, az 1 frtnyi évi tagsági dijat az 1883. évre Bánhegyi István békésmegyei kir. tanfelügyelőnél lefizették :

Bánfaivárói: 1. Wilheim Soma. B é- késről: 2. Bányai Imre, 3. Batizi Ferencz. 4. Borbély Gábor. ő. Domokos Károly, 6. Forgács Lajos, 7. Hanczár Gergely, 8. Incze Piroska, 9. Józsa Gábor, 10. Kovács László, 11. Lukács János,

12. Popovics Flórián, 13. Scheefer Lipót, 14. Si- monyi Samu, 15. Szabados Sándor, 16. Szabó Albert, 17. Tassy Sándor, 18. Váry Sándor. Cs orvás r ó I: 19. Remess Antal. Dobozról: 20. Nagy Ferencz, 21. Szabó Gábor. Endrődről:

22. Bállá Mátyás, 23. Bencze Sándor, 24. Sándor Alajos, 25. Számborovszky Rezső, 26. Szebeni János, 27. Vidosits Antal, F.-G yarmatról: 28. Berke Péter, 29. Koppányi György, 30. Nagy János, 31. Papp Lajos, 32. Tóth Bálint. G e r 1 ái- ó I; 33. Ludvig Ede. G y o ni á r ó 1: 34. Lichter Vilmos. GI u 1 á r ó 1: 35. Márkus János. K é t e g y- házáról: 36. Szucsu János, 37. Benchizianu Tamás, 38. Kovács János. K.-L a d á n y r ó 1: 39. Dabizs László, 40. Eóry Endre, 41. Krausz Dávid, 42. Mészáros Ferencz, 43. Nyáry Károly, 44 Oszwald Dániel, 45. Szabó István, 46. Tóth Sándor. K.-T a r c s á r ó 1: 47. Bőd Antal, 48. Fábián Gábor, 49. Molnár Béla, 50. Petneházy Imre, 51. Szentandrásy Pál. M.-B erényből: 52. Brauu Mihály, 53. Brózik Gusztáv, 54. Haasz' Armin, 55. Kemény Károly, 56. Kemény Pál, 57. Laász János, 58. Molnár Mária, 59. Nyemecz János, 60. Stern Sarolta, 61. Wallner János, Orosházáról: 62. Marczali Mór, 63. Szilágyi Mór. Öcsödről: 64. Nemes Lajos, 65. Váróczy Zsigtnond, 66. Vigh Imre, 67. Weinberger Simon, P.-F ö 1 d v á r r ó 1: 68. Keller József, 69. Szathmáry József. P.-S z t.- Tornyáról: 70. Novák Gyula. Sámsonról: 71. Manzel Károly. Szarvasról: 72. Groszmann Adolf, 73. Hajas Pál. Szeghalomról: 74. Bencze Péter, 75. Bleier Izidor, 76. Domokos József, 77. Duffek Kálmán, 78. Szabó Benő, 79. Tóth Mihály, 80. Túróczy Endre, 81. Mészáros Lajos. T.-K omlósról: 82. Chrenka Sámuel. Vésztőről: 83. Boldizsár István, 84. Fazekas János, 85. Fehér Vincze, 86. Gyáni István, 87. Kiss Lajos, 88. Papp Antal. P. Csákóról: 89. Pandur Pál. P.-G erendásról: 90. Szentke- reszty Ede. Póhalomról: 91. Kolompár István.

Nyugtatványok

Nagys. Bánhegyi István kir. tanfelügyelő urnák Gyulán.

+ Noha a beküldött czikk jelez'e köszönetét lapunk múlt heti számának zárta alkalmából vettük, nem az ap- prehendált tárcza hosszaság miatt hanem szövegzése folytán nem közöltük; meg vagyunk ugyan győződve hogy a legjobb intentióból származott a nyilvánosságnak szánt köszönet, de hogy nem közöltük, azért a nőegylet nekünk tartozik köszönettel. Volna több észrevételünk még, de nem akarunk tárczairónkért prókátoroskodni, megfelel az magáért 1 Szerk.

I. Van szerencsém értesiteui, miszerint az

Eötvös-alap javára hozzám beküldött 67 frt évi járulékot köszönettel felvettem. Budapest 1883.

julius 8-án őrley János, az Eötvös-alap pénztárnok.

II. Van szerencsém értesíteni, miszerint az

Eötvös-alap javára hozzám beküldött 20 frt évi járulékot köszönettel felvettem. Budapest 1883.

julius 20-án. őrley János, az Eötvös-alap pénztárnoka.

III. Van szérencsém értesíteni, miszerint az

Eötvös-alap javára hozzám beküldött 4 frt évi járulékot köszönettel felvettem. Budapest 1883.

szeptember 4 én. őrley János, az Eötvös-alap pénztárnoka.

Francziaország Khinának ultimátum gya- ánt kijelentette, hogy Kantont lövetni fogja, ha khinai csapatok vissza nem vonatnak.

Zágrábi hírek szerint a szerbek éppen nem rokonszenveznek a horvát pártok által a czi- merkérdésben követett politikával s az ellentét a horvátok i a szerbek között ezen alkalommal igen élesen nyilvánul.

Hazai hírek.

A király szegedi fogadtatása ünnepélyének programmját és rendezését Szeged város tanácsa főbb vonásokban megállapította. Ő Felsége látogatása hármas ünnepély lesz, mert akkor nyitják meg az uj színházat és a Somogyi-könyvtárt is, és ehhez képest a rendezés három irányú lesz. Az ünnepélyekre a város meghívja a törvényhatóságokat, az egyházi, polgári és katonai hatóságokat, az irodalmi társulatokat és az országos kitűnőségeket. A rendezést a tanács vezeti a polgármester elnöklete alatt, s a bizottság tagjai törvényhatósági bizottsági tagokból, egy letek képviselőiből és a polgárság köréből választatnak. Munkafelosztás czéljából a rendezőség alcsoportokra oszlik. Külön rendező bízott ságok lesznek egy-egy tanácstag elnöklete alatt a rendfenntartásra, beszállásolásra, a színház és könyvtár megnyitási ünnepélyekre, a színházban tartandó tánczvigalom rendezésére, az udvar körüli teendők ellátására és a város díszítésére.

Mennyibe került Szeged rekonstruk- cziója ? Rendkívül érdekes adatok birtokába jutott a „Szegedi Napló“ Szeged újjáépítésének költségeire vonatkozólag. Ki van számítva ezek ben az adatokban, hogy az eddigi rekonstiukczió összes költségei közel 23 millió frtra rúgnak. Ebből az összegből, adatok részletezése szerint, i város részére 5 millió frt esik, mint amely ősz- szeget maga a hatóság a város pénztárából köz építkezésekre fordított. A kir. biztosság szintéi 5 millió forintot költött állami alapból épült városi építkezésekre, mint a körtöltésre az ujsze gedi partbellebbezésre, állandó hidra és a rakpartra. Az állam építkezéseibe, nevezetesen: i posta-távirdai, a fenyitötörvényszék, a dohány raktári, a polg. törvényszéki, a pénzügyigazgató sági és a sóhivatali épületekbe mintegy 3 millió frtot fektetett be. A város és a kir. biztosság te hát összesen 13 milliót költöttek az eddigi re konstrukezióra, a 23 millióból még föntlevö 10 millió forintot pedig a lakosság, nagyrészt i kölcsönökből, magánepitkezésekbe fektette be.

A nemsokára megnyitandó országgyü lési ülésszakra a polgári törvénykönyv áitaláno részére vonatkozó javaslat már szövegezve van alapos kilátás van arra, hogy az örökösödési, kö telnii és vagyoni jogra vonatkozó részek is tár gyalhatók lesznek a jövő ülésszak folyamán, fővárosi add kezelés szabályozásáról szóló törvény javaslat is elkészült s annak szövege az ülése megkezdése előtt bemutattatik a miniszterta nácsban.

A büntető törvénykönyvnek reviziój kérdésében a törvényhatóságok egymással merő ben ellentétes nyilatkozatokat tesznek. így több törvényhatóság az irányban tett előterjesztést kormányhoz, hogy a büntető törvénykönyv élet beléptetése előtt a közigazgatási hatóságok illeté kességi köréhez tartozott kihágási ügyek, ezeli illetékességi körében, a bíróságoktól visszahelyez tessenek. Ezen kérdésben közelebb Szepesmegy közönsége oda nyilatkozott, hogy a fentebbi irány ban való intézkedést annál kevésbbé tartja idő szerűnek, mert ezen törvény még sokkal rövidebb idő óta van életben, mintsem a gyakorlat anna egyes részei hiányos voltát már eddig kétségtele nül kitüntethette volna, más felöl pedig azt sem tartja czélszerünek, hogy a külpuben is tulbalmo zott közigazgatási hatóságok jogkörébe a kihá gási ügyek visszahelyeztetvón, ezen tulhalmozott ság még ez által öregbittesssek.

Külföldi hírek.

Az összes lengyel lapok ma feltűnést keltő híreket közölnek Oroszország hadi élők születeiről.

Sándor, bolgár fejedelem kiáltvány adott ki, melyben azon elhatározását tudatja, hogy állandó viszonyok teremtése végett bizottságot alakit, mely a miniszterekkel együtt uj alkotmányt fog kidolgozni, | azt határozathozatal végett külön nemzetgyűlés elé terjesztenék

Chambord gróf Péterfillórül 400,000 frankot hagyományozott a pápának, vagyis azon ösz- szeg tőkésítését, melyet évenkint ajándékozni szokott volt.

Belgrádban folyó hó 22-én osztrák-magyarszerb vegyes bizottság fog a Duna folyónál összejönni oly czélból, hogy a bosnyákok és szerbek között fennálló határrendezési ügyeket és birtokviszályokat kiegyenlítse.

Irodalom és művészet.

Az „Ország-Világ“ XXIV. füzetét vettük. Tartalmát a következő becses dolgozatok képezik : „Egy életpálya első felvonása, Bodnár Zsigmond eredeti regénye, mely megkapó vonásokban festi a fővárosi társadalmi életet. E mellett egy fordított regényt olvashatunk, még pedig élvezettel a román társadalmi életből a „Radu vulteano“ czimüt. Erdélyi, a zamatos tollú iró elbeszélése, melyet az „Ország-Világ“ közöl, egyike az ő legjobb alkotásainak; az „Égből a földre“ czimen jelen meg; közönségünk figyelmét különösen felhivjuk e gyönyörű novellára. Két kitűnő életképet is kapunk : az egyik Pokorny Jenő „Gyémánt a szemétdombon“, mely erős, kissé rikitó vonásokkal festi egy életpálya szomorú sorsát, a másik Mészáros István „ Rokkant dalnok* czimü életképe, mely sok humorral, eredetiséggel, szép irálylyal megható közvetlenséggel festi egy művész jellemét. Ugyancsak tőle egy igen szép, hangulatteljes verset olvasónk. „Gyermekek a temetőben“ czimmel, melynek hangja, anélkül, bogy eredetiségét elvesztené, nagyon azonos Woodsworth ilynemű megkapó költeményeivel. Versek annak még Komjáthy Jenőtől és Kallisztosztól, Nasser Edio után ifj. Ábrányi Kornél „Merengés“ czimü szép költeményéhez gyönyörű képet is közöl a lap, valamint Mészáros István „Gyermekek a temetőben' czimü költeményéhez. Mind a két kép egyike a legszebbeknek. Ké pekben különben is gazdag a füzet: „Krisztus az olajfák hegyén“, „A lengyel sas,“ „Ezer műkereBzt' (két kép, vörös és kék színnyomatlal Májer István püspök, a köz- tiszteletben álló István bácsi művéből, melyet minden ol vasónk meleg pártfogásába ajánljuk. „Alvó halak“1 „Ischia sziget pusztulása" stb. mind igen szép rajzok. E kitűnő képes lap, — mely heti számonként is kapható az előfizetők tetszése szerint — ára évnegyedre 2 frt 50 kr, fél évre 5 frt, egész évre 10 frt. Előfizethetni a kiadótulaj donosok Wilckens és Waidl kiadóhivatalában, Budapest, koronaherczeg-utcza 3-ik szám.

A „Képes Családi Lapok“ 47-ik számának tartalma : „Eljegyzés után“; elbeszélés, irta: Prém József (Vége köv) — „Pitypalatty“; költemény, irta Perényi Kálmán. A boszu áldozatai; beszély (folyt, köv.), irta Pa ezó István. — Bírón szerelme ; elbeszélés az orosz udvari életből (folyt, köv.) közli Milesz Béla. — Korai hervadás; elbeszélés (folyt, köv ) irta Halász Ferencz. — Heti tárcza ; (Zavargások Budapesten,) irta —y —y. A sírig; elbeszélés (folyt, köv.) irta Flygary Carlen Emilia, fordította Szőllősy D. — Beteg család; vig beszély, (folyt, köv) közli Philantrop. — Képmagyarázat. — Mindenféle. Képeink : Szudáni zenészek egy marokkói kávéház előtt. — Kínai dzsonke-falu. — Az utolsó kincs. Melléklet: A „Valeria“ czimü regény 113—128 oldala. A borítékon: Heti naptár. — Sakk-talány. — Szám-rejtvény. — Vers-talány. — Talányok megfejtése — Megfejtők névsora. — Kér dések. — Feleletek. — Ajánlatok. — A kis lottó húzásai.

Hirdetések. Előfizethetni: Mehner Vilmosnál, Budapest. IV. kér. papnövelde utcza 8. sz. Egész évre 6 frt fél évre 3 frt, negyedévre 1 frt 50 kr.

Uj-Tátrafüred éghajlati viszonyai, tiz évi me teorologiai megfigyelések alapján összeállította Dr Szon- tagh Miklós. Igló. Schmidt J. nyomd. 1883. 8°. az a czime a 91 lapra terjedő füzetnek, mely a legnagyobb gonddal foglalja össze mindazon meteorologiai adatokat, melyeket szerző tiz éven át gyűjtött, s melyeknek száma ös szesen 109, 500 megfigyelésre terjed ki. Az egyenes táblázatok úgy vannak összeállítva, hogy azokból számokkal ki lehet mutatni nemcsak az egyes hónapok hőmérséki és légnyomási ingadozásait, hanem a többi meteorologiai tüneteket is a legkisebb részletekig. Uj-Tátrafürei már múlt télen úgy rendezkedett be, hogy a hosszabb gyógykezelést igénylő tüdőbetegeket télén is részesítse mindazon előnyökben, melyeket ily betegek kiima a (szabadbani mozgás, légvétel és tüdőgyakorlat) s a modern gyógykezelés tekintetében a helytől megkövetelnek. A múlt télen ajég meg lett törve. Több mint ötven tüdőbeteg élvezte a tátrai téli idény előnyeit oly kiváló eredménynyel, mint minőt nyáron is méltán megbámulhatnánk. A jó berendc zés, kényelmes társalgó — és játszó termek, napfülkék üvegezett terrászok, szép téli kert, tiszta sétautak, jól beosztott napi rend s lelkiismeretes orvosi gondozás már múlt télen megkedveltették a beteggel az intézetet megalapították annak jó hírét. Ha Dawos Svájczban 5000 láb magasságban ezer tüdőbetegnek ad télen menhelyet s visszaadja egészségét, — miért ne lehetne Magyarország nak is ily téli édenje akkor, a midőn az sokkal előnyösebb éghajlattal, basonlithatlanul szebb tájképpel s az uj sanatorium kiépítésével ép oly kényelmes berendezéssel bir, mint a külföldiek. Az imént megjelent füzetnek cél jai közzé tartozik kimutatni azt, hogy Uj-Tátrafüred éghajlata nemcsak nyáron bir becscsel, hanem télen is ép oly egészséges, s hogy ezen hely az európai magaslati téli gyógyhelyek közül a legelső helyet érdemli. Ugyan kevesen tudják, hogy az erdőnek viszonlagosan nedves levegője határozottan szárazzá válik, mihelyt a hegyek jég és hóval fedvék. Mig nyáron a ritkított levegőnek erős szívó ereje által a fennhavasok talajnedvessége és a talajgázok csakhamar köd és felhővé alakulnak, úgy a havasok csúcsain télen többnyire derült az ég s a köd a lapály leg mélyebb részein képződik és ott egy sürü réteggé össze- szorúl, mely felülről nézve egy hullámzó tengernek látszik, mely a nap sugarai a spectrum minden színeiben csillámlanak. A levegőnek csekélyebb nedvessége télen nagyobb átlátszóságot, a napsugaraknak könyebb kérész tülhatolását s ennélfogva erősebb hőkifejtést: insolatiot okoz. Ha hozzágondoljuk még a hely védett fekvését észak- és északnyugat, tehát az uralkodó szélirány ellen télen, a csekély eső — és hócsapadékot — alig egy harma dát annak, a mit az alpokon észlelünk, úgy könnyen meg fogjuk érteni, miért van Uj-Tátrafürednek magasabb évi középhőmérséke, mint az fekvésénél fogva megilletné.

lön 299 kötvény 603.436 frttal halálesetre, és 208 kötvény 487.674 frttal életesetre; összesen tehát 507 kötvény 1.091.111 frttal. A havi bevétel volt 113.579 frt haláleseti dij, és 109.426 frt bevételekben ; összesen 223.005 frt. Halálesetekért kifizettetett 40.179 frt. Ez évben benyujtatott 4107 bevallás 9.208.222 frttal, és kiállíttatott 3765 kötvény : 8.437.882 frttal, ugyanezen időben bevétetett 1,922.217 frt; halálesetekért kifizettetett 413.418 frt. A társaság működése kezdetétől fogva halálesetekért kifizettetett 11.856.816 frt és az 1871—83-ik túlélési társulás (Associatio) eredménye 23.601.575 frt volt.

Közgazdászat, ipar, kereskedelem.

biztosító tár

Az „Anker“ élet- és járadék saságnál 1883. julius hóban benyujtatott összesen 509 bevallás 1.017.765 frt biztosítandó összeggel, és pedig: 305 bevallás 574.191 frttal halálesetre és 204 bevallás 443.574 frttal életesetre. Kiállítva

Újítás az életbiztosítás terén.

Az életbiztosításnak úgy az egyesekre, mint a közjólétre való áldásos hatását hazai közönségünk — fájdalom — még mindig nem tudja kellőleg méltányolni, nem akarja elismerni. S ha összehasonlítva nézzük, hogy mily állapotban van az életbiztosítás hazánkban, s mily virágzásnak örvend az a nyugat-európai államokban, melyekben a takarékosságnak az életbiztosítás által nyújtott módja már egészen általánossá vált: úgy szomorúan tapasztaljuk, hogy a kérdéses fontos nemzet gazdasági tényezőt eddigelé még alig vettük igénybe Annálinkább örvendünk tehát, hogy legtekintélyesebb hazai biztositó intézetünk, az „Az első magyar ált. biztosító-társaság“ a közönség közönye által nem hagyja magát visszarettenteni, sőt inkább folyton keresi az utat és módot, mely által az életbiztosítást kodveltté tehetné. Nevezett társaság e törekvéséből kifolyólag újabban két kombináczió- val szaporitá életbiztosítási díjtáblázatait, melyek a közönség igényeire támaszkodva szerkesztettek és sok oly egyénre nézve alkalmasak lesznek, kik az életbiztosítástól mai napig csak azért idegenkedtek, mert az eddig használatban levő díjszabályok nem feleltek meg egészen czéljaiknak.

Az egyik kombináczió szerint az egész biztosított tőke kifizettetik az illető kedvezményezettnek, ha a biztosított halála egy bizonyos kikötött kor elérése előtt következik be; ha pedig a biztosított fél a kitűzött korévet eléri: kifizettetik neki a töke fele, másik fele pedig — minden további díjfizetésnek megszűnésével — bármikor bekövetkező halála után kerül kifizetésre Például: Egy 30 éves egyén biztosit 60 korévének eléréséig 10,000 forintot. Ha 60. korévének elérése előtt bal el, úgy az egész 10,000 forintnyi tőke kifizettetik örököseinek; mig ha eléri a 60. korévet, úgy: 1. kifizettetik neki a biztosított tőke fele — 5000 forint készpénzben, 2. kap egy 5000 forintról szóló újabb kötvényt, mely után további dij nem fizettetik, s melynek tőkéje a biztosított halálával válik esedékessé. A másik kombináczió- val életjáradékot lehet biztosítani. Az.eddig álta- lánosan használatban lévő ilynemű kombinacziók- nak az a nagy hátrányuk van, hogy a be'fízetett dij, vagyis a betét, a biztosított halálával a társaság javára marad. Az „Első magyar általános biztositó-társaság“-nak uj életjáradéki táblázata azonban e bajon segít, a mennyiben a befizetett dij fele vagy negyedrésze a biztosított halála után visszatérittetik. Ez újítás által említett társaság az eddig csaknem parlagon heverő életjáradéki biztosításnak nagy lendületet fog adni: mert a mai csekély takarékpénztári kamatoztatás mellett bizonyára sokan fogják a kérdéses táblázat nyújtotta magas kamatoztatást igénybe venni; különösen ha tudják, hogy a befizetett összeg bizonyos része fölött még haláluk esetére is rendelkezhetnek. De lássunk itt is egy példát. Valaki 30—40 évi terhes munka által 25,000 forintnyi tőkét takarított meg magának. Nyugalomba óhajtana már lépni, ámde a takarékpénztárba vagy más biztos módon való elhelyezés mellett pénze nem hoz annyi kamatot, hogy abból kényelmesen és gondtalanul megélhetne. Ha azonban ez egyén a szóban forgó kombináczió szerint magának életjáradekot biztosit : úgy tekintélyes biztos és a karoathullámzás- uak alá nem eső jövedelemre tesz szert haláláig és még mindig rendelkezhet utódai javára is vagyonának, illetve a betétnek egy része fölött.

Mind a két kombináczió nagy hézagot pótol az életbiztosítás terén s ismételve is üdvözöljük az „Első magyar általános biztositó társaságot“ azoknak életbeléptetéséért. E társaság pár hó előtt ünnepelte meg negyedszázados fónállását. Alkalmunk volt kimutatásaiból meggyőződni, hogy mily szolid alapokon nyugszik, mily óriási nagyok különböző tőkéi cs tartalékai, mily tekintélyes összegekkel áldozott a jótékonyság oltárán, támogatva tudományt, művészetet, földmivelést s más nemes és közhasznú czélokat. Most azonban arról is meggyőződtünk, hogy e társaság vezérférfiaira a negyedszázados hosszú munkálkodás nem hatott lan- k asz tó lag, hogy a kiérdemelt babérokon még nem akarnak megpihenni: hanem inkább — a külföld vívmányait, valamint a hazai viszonyokat is éber szemmel megfigyelve — gondos előrelátással mindig készek társaságuk ügykörében oly újításokat létesíteni, melyek a kor igényei, a haladás által megkívántainak. Az ösmertctetl életbiztosítási kom- binácziókat csak melegen ajánlhatják hazai k-ö zönségünk figyelmébe. („Egyetértés.“)