Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-08-19 / 33. szám

ál- Köszönetét mondok Gyula város Tanácsa nak, minden egyes polgárnak azon szívessé ifé| geért, liogy az ország minden részéből ide g- érkező vendégeket testvérileg elfogadni kegye :e- sek valának. Ezek után, midőn lelkűmből ki és vánom, hogy a vándor-gyűlési értekezlet é or az orsz. méhészeti kiállítás szolgáljon a mé os készeinek gyakorlati hasznára, általános el rü terjedésére, népünk anyagi közjólétének eme az lésére; ugyanakkor van szerencsém a Il-il k- vándorgyűléssel egybekötött kiállítást meg tt nyitottnak nyilvánítani.

a- Vendégeinkhez.

Városunk társadalmi életében neveze- " tes helyet foglal el a mai eseménydús nap ; melynek raesszekiható következményei le- hetnek s vajha lennének is ! Az ipar és ’ szorgalom lelkes képviselőit fogadják be ’ köz és magán épületeinek, legyenek üd- vözölve osztatlan lelkesedésünk által; mert ők erre valóban méltók is. Méltók főként úgy, n int oly ügyek erős lelkű bajnokai, melyek általuk hazánk felvirágzását nem ’ kis mértékben mozdítják elő.

Ugyanis mi lehet főbb ékessége egy nemzetnek vagy társadalomnak, hanem ha az ipar és szorgalom, melyek kell hogy I áthassák egész valónkat. A társadalom teste nagy és nehéz sebekkel van ineg- , rakva, mely' sebeket bizony a kényelmesség és köiiyii megélhetés utáni vágy ütött ’ azon; már ezeknek gyógyszere más nem lehet, mint az előre törekvésben meg nem lankadás, az erős elhatározás, az aczélke- mény kitartás, ügybuzgóság, lelkesedés, ’ eme mindenható mennyei erők, melyeknek, ’ hál < a gondviselésnek, közöttünk is van- nak vesta lángra gyújtói. így' fog születni a szebb jövő, átalakulni a kétes ma, ( megteremtődni a bóldogabb kor, mely után régi vágy feszíti az emberiség kebelét.

Ily érzelmekkel eltelve, üdvözöljük cedves vendégeinket, kik jöttek a távolból, elhagyván kedves otthonjukat, lemondva a megszokott ismerős körről; ál- ozva törődést, fáradságot megvetve, azon tudatban, hogy az elszánt akarat általuk tt is diadalt arat.

Legyenek üdvözölve általunk az ipar s méhészet apostolai, kik az események colpontjává tették szerény városunkat egy dőre, mely nem épen gyakori színhelye az eféle ténykedéseknek. És ha elhagyand ík e város határát nemes és büszke öntudattal mondhassák: itt is egy dúsabb áza van jövőre az ipar és szorgalom nagybecsű szent ügyének, hol ügybuzgalmunktól erőt nyer a csüggedő, bátorságot bátortalan, kitartást a kedvét veszteni tezdő; hol újra fent lobog a hanyatló ászló a magasban, mely messze látszik s mely'et vígan lenget az alföldi vidám nyelgő szellő. Isten hozta kedves ven .égeinket!

Kik érkezétek, szivünk tárva áll,

Üdvöz legyetek, jobbunk nyújtva már.

Szent érzelem ül ajkon és szíven,

„Isten hozattál“ fogad itt minden 1 Mökódéstek szép mezőt karol át Boldoggá tenni a magyar honát.

Óh! legyen vágy és óhaj valóvá,

Ég s föld munkája itt öszhangzóvál Nemes törekvéstek jutalmaként Arassátok a legméltóbb repkényt.

Ipar s szorgalom itt egymás keblén,

Nekünk tőletek ez legszebb emlény.

Rácz János, rektor.

Jb. vándorgyűlés szervezete és a vezéregylet hatásköre.

I. A vándorgyűlés.

1. A hazai iparos-ifjúsági egyletek közös érdekeik tárgyalása és előmozdítása végett ko- roukint — rendszerint minden 2 évben egyszer — vándorgyűlést tartanak.

2. A vándorgyűléseken részt vesznek első sorban az iparos ifjúsági egyletek küldöttei, továbbá az ipartársulatok és országos vagy helyi páros egyletek és rokontestületek képviselői.

3. A vándorgyűlésen tanácskozási joggal tnindeu résztvevő bir; a szavazásra azonban csak az iparos ifjúsági egyletek azon képviselői jogosítottak, kik erre nézve külön meghatalmazással bírnak.

4. Minden iparos ifjúsági egylet tetszés szerinti számban képviseltetheti magát a vándorgyűlésen, de köteles magát azon legalább egy szavazó taggal képviseltetni, kit ily minőségben külön meghatalmazással lát el.

5. dzavazó tagul, illetőleg képviselőül minden iparos ifjúsági egylet bármely nagykorú iparost vagy iparbarátot is küldhet ki, ha az illető nem is tagja az egyletnek.

6. Oly férfiakat, kik a hazai ipar körül általában, kivált pedig az iparos ifjúság ügyei körül kiválóbb érdemeket szereztek, a vándorgyűlés állandó vándorgyűlést tagokul megválaszthat. Az igy megválasztott állandó tagok minden vándorgyűlésre meghívandók és megjelenésük esetén e gyűléseken t a n á c s k o- zási és szavazati joggal bírnak.

7. A vándorgyűlések idejét és helyét mindenkor az előző vándorgyűlés állapítja meg, rendkívüli esetekben azonban ez iránt a vezér-egylet is intézkedhetik. (12 pont, S

8. A vándorgyűlés alakulására egy, | czélra rendszerint tartandó elöértekezleten a vezéregylet azon iparos-ifjúsági egylettel együtt készit javaslatot, melynek székhelyén a vándorgyűlés tar- tatik. Illz értekezlet javaslataihoz képest a vándorgyűlés maga választja elnökét, alelnökét, jegyzőit és háznagyát.

9. A vándorgyűlésre kiküldött képviselőket minden meghívott testület a vezéregyletnek idejében tartozik bejelenteni; a kiküldöttek megbízó levelei a vándorgyűlés előtt egy órával egy a vezéregylet által kiküldött igazoló bizottságnak az előre kijelölt helyen kézbesítendők. Az igazoló bizottság ennek alapján a vándorgyűlés megnyitása után nyomban átadja az elnöknek az igazolt küldöttok és szavazó tagok névjegyzékét, melyet az elnök a vándorgyűlés tudomására hozni köteles.

10. A vándorgyűléseken a következő tanácskozási ügyrend irányadó :

a) Az elnök nyitja meg, vezeti és zárja be az ülést, ügyel a rend föntartására, megállapítja éa íölteszi a szavazás alá bocsátandó kérdéseket s kimondja a határozatokat. Ha valamely szónok figyelmeztetés daczára eltér a szőnyegen levő tárgytól, avagy oly kifejezésekkel ól, melyek a gyűlés méltóságával msg nem egyeznek, az elnök megvonhatja tőle a szót.

b) Ugyanazon tár yhoz minden képviselő a följegyzés sorrendje szerint és csak egyszer szólhat, még pedig egy negyed óránál nem tovább, ha csak arra a gyűlés által fel nem jogosittatik. Az előadót miudenkor megilleti a zárszó; azon kívül pedig csak rövid felvilágosítás adása végett szólhat a vita folyamában. Az indítványozókat is megilleti a zárszó.

c) Bármikor szót kérhet: ki a napirendre térést indítványozni; ki személyes ügyben válaszolni akar; ki a vita berekesztését indítványozza. Ily iuditvány fölött ha azt legalább 10 kiküldött felállás által pártolja, a gyűlés vita nélkül és azonnal fölállás által szavaz, s ha az indítvány eltogadtatik akkor még csak az előadó élhet rövid zárszóval. Az elnök a vitatkozás alatt bármikor szólhat.

d) A vita berekesztése után a kérdés szavazásra tűzetek ki, és pedig akkép, hogy „igen“ Tagy „nem“-mel lehessen szavazni.

e) A szavazás rendszerint fölállás által történik. Öt szavazóképes képviselő Írásban beadott indítványára névszerinti szavazás rendelendő el.

1) A közgyűlés jegyzőkönyvét a megválasztott jegyzők vezetik s az elnök, az előadók, a jegyzők és egy 3 tagból álló s kiküldeudö hitelesítő bizottság írja alá.

II. A vezéregylet.

11. Egyrészt a vándorgyűlések előkészítése és határozatainak végrehajtására, másrészt pedig az iparos-ifjúsági egyletek közös ügyeinek vezetésére a vándorgyűlés rendszerint négy éves cyk- lusokra a kölcsönös szövetségi viszonyban álló egyletek sorából vezéregyletet választ, melynek hatásköre a következőkre terjed ki.

a) A vezéregylet megválasztatasa után a vándorgyűlés elnökétől átveszi azon vándorgyűlés jegyzőkönyvét, melyben megválasztatott. Ennek alapján, első sorban átveszi az azelőtti vozéregy- lettöl az összes vezéregyleti iratokat, könyveket stb. Ezután körlevelében tudatja az iparos ifjúsági egyletekkel működésének megkezdését és ezzel kapcsolatban megkezdi tevékenységét a vándorgyűlés régebbi elintézetlen határozatainak és elintézés végett hozzá újabban áttett határozatok végrehajtásával, illetőleg érvényesítésével.

bj E végből a vezéregylet — a szövetkezet nevében — érintkezésbe léphet az iparos-ifjúsági egyleteken kívül az országos és helyi ipartársulatokkal, hatóságokkal és esetleg magányosokkal.

c) a vezéregylet egyik föíeladata az iparos- ifjusági egyletek szellemi és anyagi erdakeit előmozdítani, az egyes egyletek szervezetét tökéletesíteni; azon egyleteket pedig, melyeknél az általában elfogadott és üdvösnek ismert intézmények, mint például a betegsegélyzés, továbbképző tanfolyamok, utas fogadó, utisogély, köuytár, kis takarékpénztár, munkaközvetítés sat. sat. még életbe léptetve nincsenek, ezek fokozatos létesítésére kellő tapintattal alkalmas időben buzdítani.

d) A vezéregylet általában figyelemmel kiséri az iparos-ifjúsági egyletek működését, erről m i n d e n ily egylettől lehetőleg negyedéve n kint általános jelentést kór, s az ezen egyletek kebelében felmerülő egyes fontosabb mozzanatokról tudomást szerez, az egyes egyletek kebelében felmerült fontosabb intézkedésekr-őj és kezdeményekről akár hírlapi utón, akár más módon hirt ad a többi egyleteknek, s ez állandó összeköttetései alapján evideutiában tartja az iparos-ifjúsági egyletek tevékenységét, és különös figyelmet fordít az iparos ifjúság műveltségi fejődésének igényeire és követelményeire, valamint egyébb érdekeinek előmozdítására. Éhez képest tehát fontosabb kérdésekben mint kezdeményező és indítványozó lép a legközelebbi vándorgyűlés elé, vagy ha valamely sürgős természetű ügy úgy kívánná, javaslatait figyelembe vétel végett minden egyes egylethez egyenes utón is beküldheti.

e) Az iparos-ifjúsági egyletek működésének hatályosba tétele, valamint e közhasznú egyletek szervezetének minél szélesebb körökben való megismertetése végett a kölcsönös egyezmény 8-ik pontja értelmében a vezéregylet az egyes iparos-ifjúsági egyletektől évenkint statisztikai adatokat kér be, melyeket egybeállitván, az ipa- ros-iljusági egyletek működését teljes áttekintő képben nemcsak az iparos ifjúsági egyletekkel, hanem főleg az iparcársulatokkal és általában az ügy iránt érdeklődő közönség és hatóságokkal is megismerteti.

f) Végre a vezéregylet föladata az iparos-ifjúsági egyletek minél nagyobb mérvű terjesztése érdekében a B.-Csabán és Debreczenben megállapított programm értelmében az ipartársulatokkal karöltve eljárni s az iparos-ifjúsági egyleteknek országszerte való létesítése körül minél kedvezőbb eredményt biztosítani.

biztos alapokon nyugvó tudomány képes gya korolni a hallgatókra, ö volt az, a ki es alkalommal a méhészeti pavilion kellékeiről a kaptárok előnyei- és hátrányairól, a méhészeti eszközök kezeléséről | a váudortanitó- intézet üdvös voltáról feledhetlen kedvességgel értekezett.

Az ő kimúlta pótolhatlan veszteség az okszerű méhészetre. Eáradhatlan, buzgó, szenvedélyes, tudós méhészt, lelkészt és barátot vesztettünk benne.

Áldás emlékére!

Az 1877. óv május 1-ón ünnepélyesen megnyittatott B.-Gyulán a békésmegyei méhész-egylet pavillonja és szép nagy kertje a grófi park és a Körös csatorna mellett. Ugyanazon évben október 7-ón és 8-án B.-Gyulán, — 1880. szeptember 19-én B.-Csabán, — 1882. október 8—9-én ismét B.-Gyulán méhészeti kiállításokat tartott az egylet, sezen kívül az országban rendezett kiállításokon is megjelent terményei és méhlakjaival.

Nem ok nélkül mondom tehát uraim, 1 hogy Bókésmegye az újabb időben a méhészet terén szintén az elsők között harezol, küzd a jó ügy mellett, a szorgalom, az anyagi jólét felvirágzását hordja szivén, sl azért Ariste méheinek tanyát szerzett, hajlékot emelt; nemcsak, hanem vándortanára, Brózik K. által a méhész-egylet fenállásaóta minden évben 6 községben szakszerű előadá-1 sokat tartott,— kettős kaptárt és minta la-1 pozó méhlakot hagyván minden községben L utánzás végett; — ma már oda jutott a be-l. késmegyei méhész-egylet, miszerint elmond-1, hatja, hogy a megyének nincs egy községe ; sem, hol a méhészetről alapos oktatás Brózik ( Károly vándor-tanár által ne tartatott volna. ; Mióta a méhész-egylet fenáll Békésmegyében, j több ezerekre menő kettős gyékény kaptár, , lapozó méhlakok, a legjobb mézcsorgatók, — L sejtközép prések, — anya kaliczkák, — here- L fogók, méhészsapkák és egyéb legjobb kezelő eszközök B.-Gyulán Lovász Antal, Steigervald János, Jeszenszky Nándor, Ölschléger Sámuel, Szénási György és Pongrácz Rókus által ké-|| szittetnek, és az ország minden részére szét- küldetnek. Mindezekhez az iparosok műkő- 1 dése is igénybe vétetik, és ezek közül több- j nek ma egyik jövedelmi forrását képezik, — s igy a békésmegyei méhész-egylet a méhé-| szeti ügynek ma az egész országban hasznos j| szolgálatot tenni törekszik.

S most engedjék meg Uraim, hogy al] történeti tények elősorolása után áttérhessek k a mi kedves napunkra, mely nap örökéin- L lókü .és becsű marad Békésmegye történeté- ben, mert e napon egész Magyarország méhé- j szeit tisztelheti megyéje székhelyén, Gyulán, k itt tartván az orsz. méhészegylet a II. orsz. váudorértekezlettel egybekötött országos méhészeti kiállítást.

A czél, melyet az egylet ezen kiállítás- sál és értekezlettel elérni óhajt nem más, L mint Magyarország közvagyonosodásának előmozdítása, a méhészet, mint jövedelmi forrás- ‘ nak fejlesztése, közönségessé és általánossá té- ( tele. Törekszünk a kiállításon mindent egy-L begyűjteni és bemutatni, ami az okszerű mé- . hészkedés terén, mint kezelési szükséglet, vagy mint nyers termék jelentkezik, — s óhajunk az, hogy a nagy közönség e tanulságos * kiállítást megszemlélve első sorban érdeklő-1 dést, kedvet nyeljen a méhészkedés iránt, s L tapasztalatilag felismervén itt mindent, amit 1 az elmélet és gyakorlat, mint a jók közt a j legjobbat, legczélszerűbbet, legolcsóbbat elfogadásra ajánl: - igyekezzék azokat megsze- , rezni, velők a méhészkedést megkezdeni, töké- , letesbiteni, szóval anyagi helyzetének javára , fordítani. — Jelszavunk, mint kiállításunk ' emlékére készült érmeinken jeleztetik az »Legyünk mindnyájan méhészek.« A méh min- 1 denkinek, ki vele foglalkozik ad hasznot s1 gyakran terhes kiadásai fedezésére is jelenté- j kény segélyt, nem tagadható, hogy egészséges „ eledelü mézet, kereskedelmi czikkül viaszkot 1 ad, de az sem tagadható, hogy a legszegényebb sorsúak is űzhetik a méhészetet, nem kell hozzá terjedelmes birtok, nem kell tőke, nem kellenek költséges beruházások, a kis méh megelégszik egy kis gondozással s azt százszorosán fizeti vissza. Sveiczban nem-l csak a kertek, földek, erdők, rétek, udvarok, hanem az ablakok közt is láttam méheket. Azért tekintve, hogy a méhészet hasznos — hogy a gondozáson kivtil valami nagyobb befektetést nem igényel, s hogy gyakran szép jövedelmet s mindig kellemes szórakozást nyújt, arra kérem a t. közönséget: terjesszék szóval és jó példával a méhészetet, hogy az minél nagyobb mérvben terjedjen el hazánk téréin s minél btöb jövedelmet hozzon lakostársainknak.

Arra kérem tanulják meg a szorgalmat és takarékosságot méheinktől tanuljuk meg az engedelmességet és rendszeretet, bizonyára

| áldás fog drága hazankra a mellek által szál- lani.

Meg kell említenem .s örömmel értésükre hoznom az országos vándor-gyűlés tagjainak s a méhészet lelkes barátainak miszerint a volt és jelenlegi földmivelési ipar és kereskedelmi miniszterek br. Kemény Gábor és gr. Széchenyi Pál ő Excjok az országos I méhész-egylet kérelme folytán az okszerű I méhészet emelése és terjesztése czéljából az országot több kerületekre oszták be s a szaktudós s igen jeles Grand Miklós vezetése alatt 4 vándortanitót már ki is neveztek.

A nméltóságu miniszter urak ezen jóaka- ratú üdvös intézkedéséért lehetetlen hálás köszönetét nem mondanunk. De másrészt kötelességemnek tartom, hogy ezen megnyitó beszédben is jelezzem annak szükségét, hogy az országos vándorgyülekezet értekezletéből, hol a tekintélyesebb méhészek fognak tanácskozni, kérelem intéztessék a földm. ipar és keresk. Miniszter ő Nméltóságához oly értelemben, hogy kegyeskedjék a kinevezett ván- dortanitókat oda utasítani, miszerint az áltatok terjesztésre használt kaptár-, méhlakok-, s az ezek által elért eredményekről jelentéseiket, melyeket a nagyméltóságu Miniszterhez beterjesztettek másolatban az orsz. méhész- egylet elnökének mindannyiszor megküldjék; — ez által nyilvánosságra lesz hozva működésüknek eredménye, az orsz. méhész-egylet pe- lig az orsz. kiállítások és vándorgyűlések ilkalmával a legjobbnak talált kaptárokat, néhlakokat s egyéb hasznos vívmányokat a íagyméltóságu Miniszternek tudomására ho- sandja, azon kérelemmel, hogy azok terjeszésére utasitassanak; — csak igy lesz biztos, igyöntetü mind az országos méhész-egylet, nind a vándortanárok működése; — csak igy og eléretni, hogy a méhészet terén a jók kőül a legjobb, a czélszerük közül a legczél- zerűbb, a hasznosak közül a leghasznosabb og elterjedni az egész országban.

Talán túl ragad az ügy iránti buzgósá- 'om, de nem tudom elhallgatni abbeli meg- 'yőződésemet, hogy az okszerű Dzirzon-féle néhészeti vívmányokat mindjárt kezdetben iem lehet mindenütt életbe léptetnünk. Ahol 1 aég nincs méhészet, ahol még csak is bölcső • ;orát éli, vagy a hol a nép szegény, ne az íjabb Dzierzon, hanem az egyszerű gyékény, zalma vagy vessző kaptárakkal kezdjük meg méhészetet, mert a szegény népnek nincs énze, hogy a nagyobb összegbe kerülő Dzier- , on-féle méhlakot megszerezhesse; nincs ideje, ogy azt a több baj és idővel járó Dzierzon- éle méhlak gondozására fordíthassa, nincs lég ismerete, hogy a legjobb akarat mellett ?, azt helyesen kezelni képes legyen. Ezen ne- ány szavam a vándortanitókhoz van intézve.

Főczélunk, hogy méhészet mindenütt egyen és csak ezután, hogy Dzierzon-féle kszerii méhészetünk is legyen, de még énéi se szabad a közönséges kaptárokat el- agyni, mert csak a közönséges kaptár adja* legtöbb rajt az újabb Dzierzon benépesité- ére. A talajt miveljük, készítsük mindenütt, e szükség szerint kell leraknunk az eme- endő épületek alapját. A tudós miveit osz- ály álljon a Dzierzon-féle oksz. méhészet lapján, a szegény nép legalább a kezdetle- es méhészetet űzze, ez az alap, ebből fejlő- ött a Dzierzon. A Dzierzonból is azt válasz- za, mely legkevesebb költséggel állítható :i s még is lehető legtöbb előnnyel van gybekötve, mely tehát a legalkalmatosabb, egjutányosabb, leghasznosabb. Ennek megbi- álása a kiállítás feladata. Mindenkinek köte- essége, hogy midőn a maga boldogulását esz- cözli, mások boldogságát előmozdítsa. Ha- ánkat, mely szült, mely egykor hantjával elakar, nagygyá, boldoggá, gazdaggá kell ten- íünk. Ez a mi feladatunk. Mint a méhek parányi erővel, csekély adagokból, fáradhatlan »zorgalommal bámulatos eredményt mutatnak el úgy a méhészet barátainak sem szabad visszarettenni a munka mezején, mert a tör- íetlen munkásság a jólét alapja.

A méhek egy czélra, egy anya vezetése alatt érik el a bámulatos tökélyt, nekünk az orsz. méhészeti anya-egylet vezérkedése alatt kell megközelítenünk az elébünk tűzött nagy ’eladatot.

Legyen a hazaszeretet rugója, az egyetértés ereje, a kitartás koronája törekvésünknek.

Most pedig kedves kötelességemnek tartom a magy. orsz. méhész-egylet nevében köszönetét mondani gr. Széchenyi Pál földm., ipar, keresk. miniszter ur ő nméltóságának a hazai közgazdászat és az okszerű méhészet terén kifejtett közhasznú buzgolkodásáért.

Továbbá őszinte köszönetét mondok gr. Almássy Kálmánná szül. gr. Wenckheim Mária áldott lelkű grófnénak a méhészeti kiállításra átengedett szép és czélszerü helyiségekért. Isten áldja meg erte és tartsa meg a nemes áldott jó grófnét családja és a haza javára.