Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-07-15 / 28. szám

bér 3 frtot in kap élelemmel, 2 frt 50 kron alul a napszámos még szóba sem áll. A róm. kath. iskolaszéknek viharos ülése volt f. hó 8-án. Ugyanis ekkor volt a Metz- ker Károly leköszönése folytán üresedésbe jött né­metvárosi tanitói állás betöltendő. Pályázókban nem volt hiány, voltak harminczan felül, közöttük Bekkor András gyulai illetőségű fiatal ember, aki Gyulán végezte a polgári iskolát és á I- lami tanitóképezdében nyerte tanitói képes'tvé- nyét; az iskolaszék tagjai az ő megválasztása mellett sorakoztak és daczára az elnök mindent megkísértett erőfeszítésének rendületlenül megma radtak a gyulai jelölt mellett és minden sza­vazattal — kettő ellen meg is választot­ták. Az iskolaszék ülésén igen tanuságos scánák merültek fel, ame yekre még alkalmilag vissza­térünk. A vonat elgázolta. A Csabáról Gyulára jövő vonat f. hó 12-én reggel a 42. számú őrház és 771 szelvény mellett Vas Imre 14 éves pász- torfiut — aki valószínűleg aludt a sínek között és a robogó vonat elől noha azt nagy későn észre­vette, de már nem tudott előle menekülni — el­sodorta. A kerék a szerencsétlen fiúnak egyik lá­bát térden alul egészen elmetszette, másik lábát összezúzta és fél fejét elbasitotta. A vonat meg­állóit, a halálosan sérült fiút feltették egy kocsira és a gyulai állomásnál beszállították a megyei kór­házba. Szerencsétlenség és könyelmü tudatlanság áldozata lett Papp Mihály gyulai fiatal szíjgyártó iparos í. hó 7-én. Nevezett ugyanis az illyei er­dőben volt fáért, és visszajövet a kocsis egy csár­dánál itatta a lovakat, Papp Mihály felült egynek hátára, hogy a kút elé viszi, de a lóról vigyázat­lansága folytán leesett és pedig oly szerencsét­lenül, hogy a lábbokája feletti csont eltörött. Uti- társai felemelték a kocsira, anélkül hogy sérült lá­bát bezsindelyezték vagy bekötötték volna, Zerin den sem fordultak orvosi segélyhez, hanem egye­nesen hazaszállitotották Gyulára. De itthon az or­vosi segély már késő volt, mert ekkorára az egész láb elfekélyesedett és a szerencsétlen fiatal ember iszonyú szenvedések közt meghalt. Özvegyet és két kiskorú árvát hagyott maga után. Munkácsyné és a csabai nöegylet. A csabai nőegylet a vezetése alatt álló szövőipar-is­kolában gyönyörű katrinczát készített s azt el­küldte ajándékul Munkácsynénak Parisba is. A művész neje igen megörült az ajándéknak s az egylet igazgatónőjéhez intézett franczia levélben köszönte meg. A levél magyar fordításban igy hang/ik : „Igazgatónő asszonyom I Igen élénken megörvendeztetett ön személyem iránt tanúsított azon kiváló figyelme által, hogy megküldötte ne­kem azon város munkásságának jelesen készült eredményét, amelyben szeretett férjem első tanúl- máuyait tévé. Nem vagyok képes Öunek szavak­ban elmondani, mennyire drága lesz nekem ez emlék I A kötény remekül van készítve, kiváló tehetséggel és ízléssel. Szent ereklye gyanánt fo­gom azt megőrizni, mert arra az országra emlé­keztet, hol férjem legkellemesebb éveit tölté, s melyről oly sokszor beszólt már el nekem. Fo­gadja Ön, asszonyom, őszinte csodálkozásom ki­fejezését mindazon eredmények fölött, melyek az Ön kiváló tehetségének gyümölcsei, legőszintébb köszönetemet és legmelegebb érzelmeimet: M u n- k á c s y Czeczilia.“ Gyula-Varsándon ismét jegyzőválasztás volt folyó hó 7-én. Az állás Pazsitzky István ur lemondása folytán jött üresedésbe, Pazsitzky ur elfoglalta a gyulai m. kir. adóhivatalnál pénztár­noki állasát, de lemondásával szemben ismét pályázott a jegyzői állásra — azonban Árgyei á n Gábor jelölt ellenében ezúttal kisebbségben maradt. A békésmegyei tanitó-egyesület é v i közgyűlését Gyomán f. hó 8-án tartotta. N é m e t h Lajos elnök lelkes beszédben üdvö­zölte a szép számmal összegyűlt tagokat az egye­sület 8-ik évi közgyűlése alkalmából. Hangoztatta a vallási alapon nyugvó nemzeti népneve­lést, s utána az egyesület 82—83. évi műkö­déséről szóló gonddal készített jelentését olvasta fel §|| István főjegyző. Számot adott a megyé­ben létező fiók-egyesületek szép működéséről. Fiók-egyesületek a megyében : a csabai, szarvasi, mezőberényi, gyomai, orosházai és békési — 134 működő taggal. A jelentés tudomásul vétetett s az évkönyvbe leendő kinyomatása mellett főjegy­zőnek köszönet szavaztatott mindent felölelő je­lentéséért. Ezután R o h a i János olvasta fel „ A magyar beszéd tanításának részle­tes tanterve nem magyar iskolában“ czimü értekezését. Jól esett hallani tótos hang­súllyal előadott felolvasását, bizonyság lévén arra, hogy a békésmegyei tót tanítók maguk is örömmel készek már megyénk tótajku népének magyarosítására. A felolvasásra B e n k a Gyula, a szarvasi tanítóképző-intézet jeles igazgatója is tett megjegyzésüket üdvözölve előadót Bzép mun­kájáért — ajánlva, hogy munkája vétessék fel az évkönyvbe, hogy az abban találtató helyes és praktikus módszer hozzáférhetővé lehessen — főkép az idegen ajkú népiskolák tanítóinak, A közgyűlés egyhangúlag elfogadta az indítványt. Második felolvasás: „Mi kép taníttassák a női kézimunka a népiskolában“ P u r j e 8 | Eugenia k. a.-tól. Felolvasó szépen irt munkájában lelkesülten szól a női kézimunka nemes hatásáról, hogy ez mennyire fejleszti a szívet, lelket; mennyire nemesíti a nőt, tiszta­ságra, erkölcsiségre, szép érzékre tanítja. Rész letesen foglalkozott ezután a női kézimunkának a népiskolában való tanítására irányuló tanter­vével. Felolvasását megérdemelt éljenekkel tün­tette ki a közgyűlés és azzal, hogy tantervében, I női kézimunkának a népiskolában való taní­tására ajánlott és 9 pontban megirt határozati javaslattal — csekély változással — egyhangúlag elfogadta. Az Eötvös-alapra vonatkozólag azt a helyes határozatot hozta a közgyűlés, hogy azt a tanfelügyelő utján az országos tanitó-egye- sületnek adja át, kezelésére vonatkozó jogainak fentartásával. „A kisded nevelésről és a n é p i s k o 1 á“-ról K o b á n y i Mihály tar­tott felolvasást, mire 15 perezre megszakittatott az ülés s szünet után következett a negyedik fel­olvasás : „Hogyan létesittessenek és tartassanak fenn a népkönyvtárak?“ Előadó M i h á 1 fi József szarvasi főgymnásiumi könyvtárör a népiskolai könyvtárral akarja ösz- szekötni a népkönyvtárt, amely ajánlása helyes­léssel fogadtatván, a következő határozati javas­latot egyhangúlag elfogadta a közgyűlés. 1. Üd­vösnek találja, hogy minden oly, akár fiú-, akar leányiskolánál, hol 8—9 éves koron túli gyerme­kek, tehát elemi III. IV. és Vl-od osztálybeli ta­nulók oktatást nyernek, iskolai könyvtárak állít­tassanak fel. 2. Hozzájárul és maga részéről is helyesnek találja a megyei közigazgatási bizottság azon határozatát, hogy minden, a gyermekek mu­lasztásáért bejövő pénzbírság egyedül iskolai könyvtárak felállítására fordíttassék. 3. Minden iskolai könyvtár egyszersmind népkönyvtárnak te­kintessék — helyeslésével azon elvnek, hogy könyv­tárhasználatért a köznéptől egyáltalán véve sem­mi díj ne szedessék. 4. Minden iskolai könyvtár vezetése, ahol lehet, illendő tiszteletdíj mellett és megfelelő iskolai tanítójára bizassék. 5. Minden iskolai könyvtárnál szabályul állittassél: fel az az elv, hogy oda csak oly könyv szerezhető, de még ajándék utján is csak oly könyv fogadható be, melynek tartalma kifogástalan. Ebből folyólag erkö'csrontó, társadalmi és állami életünk üdvös rendjét megtámadó és veszélyeztető könyvek on­nan feltétlenül tiltassanak ki. Ezt ellenőrizni a tanitókönyvtárőr feladata, ki minden könyvnek tartalmáról bekebelezés előtt tudomást vesz. A felolvasások után az országos tanitó képviselet közgyűlésre Németh Lajos egyesületi elnök és Sas István főjegyző választattak meg. A pénz­tárvizsgáló bizottság jelentése szerint a folyó évi bevétel 324 frt 66 kr, kiadás 21 frt 40 kr, ma­radvány 203 frt. Összes vagyon 767 frt. A pénz­tárnoknak a felmentvény megadatott. A tisztuji- tás a következőkép történt. Elnök lett: Németh Lajos; alelnök: Fábián Gábor; főjegyző: Sas István; aljegyző: Csapi ár Károly; pénztár­nok : R o h a i János, könyvtárnok : Gyalog István. Az igazgató-tanácsba pedig a következők választattak meg : Donner Lajos, Plank Alajos, Kocsondi József, B e n k a Gyula, B e n k a Pál, Kis Balázs. Póttagokul pedig: Horváth Béla, N y e m e c z János, Szabó Albert, Csapó Péter. Közgyűlés után kedélyes közebéd volt, amelyet a vendégszerető G y o m a város adott kedves vendégeinek. A jövő évi köz­gyűlés Orosházán fog megtartatni. Levelezés. Békós-8zent-András, julius 11. 1883. A „Békés“ folyó évi junius 3-iki számában közlött levelemben a szentadrási volt közgyám árva péuztári sikkasztását felemlítő tudósításom közlése után a megyei hatóság részéről tek. Bandhauer György központi árvaszéki számvevő ur küldetett ki, hogy a szentandrási összezavart árvapénztár tüzetes megvizsgálását eszközölje. Az összebonyo- litott árva-pénztár megvizsgálása teljes négy hetet vett igénybe. Ez idő alatt a megyétől kiküldött számvevő ur ernyedetlen buzgalommal, fáradságot nem kímélő vas szorgalommal s kiváló szakérte­lemmel tételről-tételre vizsgálta meg úgy a kisko­rúak, mint a nagykorúvá vált ár>ák ügyeit. Most már 1 beható vizsgálat alapján határozott kimu­tatást nyújthatunk a szentandrási árvaügyről a következőkben : A most megejtett vizsgálat előtt volt a hiányzó összeg 10,563 frt 13 */2 kr. A mostani vizsgálat kiderített 1439 frt 29‘/a krt, e szerint most a hiányzó összeg tesz 11,992 frt 43 kr. tő­két és ennek kamatait. Ez összegből letörleszte­tett már 2533 frt 90 kr. Van tehát még hiány 9218 frt 52 kr. Ily beható vizsgálat meg is temette közsé­günkben óhajtott gyümölcsét, a mennyiben ez ál­tal a felzaklatott kedélyek csillapultak Visszate­kintve azon lelkiismeretes, fáradhatlan munkás­ságra, melyet fent nevezett számvevő ur véghez vitt; látva azt, hogy a legbonyolultabbnak látszó ügyet is mily tervszerű szakértelemmel s részre­hajlatlan igazság szeretettel terelt rendes útjára, jól esik lelkűnknek azt óhajtani: adjon Isten men­nél több ily kitartó, tevékeny, munkás közhiva­talnokot mint Bantdhauer György központi árva- széki számvevő ur. Zih Károly. Hazai hírek. Az átalános választattok, illetőleg tiszt- ujitás a törvényhatóságokban. A törvényhatósági választott tisztviselőknek megbízatása a hat év leteltével ez év végén meg fogván szűnni, mint a Nemzet Írja, az általános tisztujitások az összes törvényhatóságokban a jelen év vége előtt aeg fognak ejtetni. A jövő évi költségvetés előmunkálatai az egyes minisztériumokban befejeztettek. Most kö­vetkezik az egyes költségvetések összeállítása és azoknak a pénzügyminisztériumban, később a mi­nisztertanácsban való tárgyalása. Minthogy már az előmunkálatoknál alapelvül tekintetett az, hogy a kiadások az 1883-ki kereteket egy tárczánál se haladják meg, mászrészt azonban a bevételek a múlt évi zárszámadás s a jelen év pénztári adatai alapján jelentékenyen magasb tételekben irányoz hatók elő: a mérleg, a melylyel a kormány az 1884-ki költségvetésre vonatkozólag a képviselő­ház elé lép, — mint a Nemzet Írja — minden­esetre igen kedvező lesz. A tűzkár elleni biztosítás terén ta* pasztáit viszaélések meggátlását ezélzó törvény- javaslat a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi mi­nisztériumban már teljesen elkészült. S miután egyes törvényhatóságoktól folyvást érkeznek fel- terjesztések a kormányhoz, melyekben a felme­rült rendellenességek orvoslása kéretik, — az ügy sürgősségénél fogva az említett törvényjavaslat mindjárt az országgyűlés megnyíltakor be fog ter­jesztetni a képviselöházhoz. így írja a N—t. Az izraelita anyakönyv-vezetök minő­sítésének szabályozása tárgyában a vallás- és közoktatási miniszter a törvényhatóságokhoz kör­rendeletét bocsátott ki, melyben felhivatnak, hogy a törvényhatóság területén alkalmazásban levő izr. anyakönyv-vezetök képessége és megbízható­sága felől meggyőződést szerezzenek s egyszers­mind tegyenek javaslatot azok meghagyása vagy elmozdítása, valamint az iránt, hogy jövőre nézve milyou minősítés lenne az izr. anyakönyvek veze­tőitől megkövetelendő. felkelést kepes létesíteni Oroszországban. 2. Meg­alkotása tartományi küzdelmi szervezetnek, mely elég erős támogatni a felkelést. 3. Munkaerők biz­tosítása a felkeles segélyezésére. Sokkal messzebb terjedő a második fejezet a specziális és hely* szervezetekről, melyeknek a forradalom előkészí­tésében és az esetleges kitörésre igen nagy sze­rep van előírva. A harmadik fejezetben a városi munkásokról van szó, kikre forradalom esetén Oroszországban épen annyi súlyt fektetnek, mint a katonaságra. Pártválság hire Romániában. Bukarest­ből jelentik, hogy a jassyi pohárköszöntők ügye komoly belső válság felé viszi a román politikai pártokat. Bratiano és Rosetti közt a komány magatartása miatt komoly összeütközés keletke­zett A minisztérium legális és a körülményekhez mérve meglehetősen előzékeny eljárása és Rosetti nemzetiségi rajongása között oly nagy a külömb- 8ég, hogy a belső pártbomlást fóltartóztatni többé alig lehet. Gradisteanu jassy-i felköszöntőjére, mely monarchiánk ellen volt irányozva, a bukaresti kormány nyilatkozik, s ebben kijelenti, hogy a szomszéd államok biztonsaga és nyugalma ellen intézett minden izgatást határozottan kárhoztat s -hogy teljesen tudatában van azon kötelességének, hogy semmi olyan agitácziót ne tűrjön, moly a jó szomszédság viszonyait zavarhatná. E maga­tartástól Románia soha sem tér el. Ez a nyilat­kozat, minthogy Carp, bécsi követ jelenleg sza- badsagidöt élvez, Mayer báró, bukaresti osztrák magyar követhez intézett jegyzék alakjában tétetett. Hűlföldi hírek. Az Olaszorsziígon keresztül Párisba ment Írókat és művészeket Velenczében nagyon mele­gen fogadták. A lagúnák városa nagyszerűen ki­tett magáért. A társaság a Hotel de Yilleben a város vendége volt, mely nagy vacsorát rendezett a magyarok tiszteletére. Itt Pulszky Ferencz mondta az első felköszöntőt, Velencze városa s a jelenvolt syndikust éltetve pillanatokig tartott taps között utánna Cattanei Syndikus az olasz-magyar barát­ságért ivott, kiemelve, hogy az olasz szabadságért magyar vér is folyt; Galli szerkesztő a magyaro­kat éltette. Nagy hatással szóltak még : Hampe), SonneDfeld, Maszák Hugo és Siklóssy. ;Éjjel Ve­lencze városa a Hotel de Vilié előtt bárkán fjízi- játékot rendezett. Lángtenger boritá el a Ponti Rialtót és egész vidékét; a Canal grandén ^ol§ gondola siklott föl és alá. A zenekarok magyar indulókat játszottak : a több ezer főre jnenő sj£Ö~ zönség Magyarországot és Olaszországot éltette; Felejthetetlen* nagyszerű, emlékezetes este voj^ez^ telve költészettel, lelkesedéssel. Az orosz czári család jelenleg Peterhof-y ban, Pétervár mellett az Alexandria-palotában tar-, tózkodik. A czári palotát a tenger felöl is nagy- gonddal őrzik. Két erős ágyunaszád, két torpe- doszállitó hajó, egy gőzbárka, egy árboczos és egy gőzhajó áll rendelkezésre. E hajók folyton fel és alá czirkálnak a part hosszában a czári palota' előtt. A hajóparancsnokok azt az utasitást.kapták, hogy minden idegen gőzöst, hajót, szóval jármüvet a partoktól távol tartsanak s azokat ki kötni ne engedjék. Ha ellentállásra találnak, fel vannak hatalmazva a tüzelésre, sőt arra is, hogy a jár­müveket torpedóval légberöpitsék. 6000 ház beomlott! Indiából borzasztó árvizpusztitást jelentenek, mely a bombayi öböl környékét érte. Sok falut teljesen elvitt az ár. Surát városban, melynek 135000 lakosa van, 6000 ház omlott össze. Az emberi életben esett kar ki- számithatlan. Több ezerre megy a holtak száma; mennyi | még megközelítőleg sem lehet tudni. A vasúti közlekedés teljesen megszakadt. A nihilisták lapjában, a „Narodnaja Wol- jában“, most adta ki a „végrehajtó bizottság“ által kidolgozott és a nihilisták legkiválóbb ve­zetői által revideált és helybenhagyott hadi ter­vet, mely a „Hodgotowteljnalja rabota partiji“ (a párt előkészületei) czimet viseli és bevezetésen kívül hat fejezetből áll. E fejezetek czimei: 1 Központi szervezés. 2. Specziális és helyi szerve­zés. 3. Városi munkások. 4. A hadsereg. 5. Az értelmiség. 6. Európa. — Az előkészületi mun­kálatok legfőbb feladatai a következők: 1. Meg­alkotása oly központi küzdelmi szervezetnek, mely Irodalom és művészet. Pályázati értesítés. Az orsz. magyar daláregyesület ig. vál. által a „M agyar királ y-h y m n u su szövegkölte­ményére kiirt pályázat határidejéig: f. évi junius hó 20 áig bezárólag 141 pályaművek érkeztek be. E pályaművek közül a 16. 35. 39. 63. és 66. sz. alattiak, mint a melyek a kitűzött pályá­zat föltételeinek meg nem felelnek, pályázaton ki­ül helyeztetnek. Az orBZ. m. daláregy. ig. választmánya f. évi junius hó 27-én tartott ülésében, e pályaművek elbírálására Gyulai Pál, JókaiMór, Szász Károly és Vadnay Károly urak magy. tud. akad. tagokat, továbbá : Erkel Ferencz, Engeszer Mátyás, Huber Káról y és Ziraay László orsz. m. daláregy. vál. tago­kat határozta fölkérni s annak idejében a bírálati eredményre vonatkozó értesítés megtételével pedig Ábrányi Kornél egyes, titkár bízta meg. A bírálati eredménynek a hazai lapok utján való közzététele, f. évi szeptember hó első felében fog megtörténni. Az orsz m. daláregyes. ig. vál. nevében Budapesten, 1883. jul. hó 2-án. Közli: Ábrányi Kornél, egyes, titkár. Megjelent a „Magyar általános levelező és Házi titkár 3-ik füzete. Szerkeszti Knorr Alajos, -kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten, a nemzeti szinház bérházában. Magyar német, franczia és^fatin czimek ismertetnek, az­után értekezik a szerző a levelek osztályozásáról, az osz­tályozási ^alapoknál azok ejzybe vetésével a tárgyalandó leveleket'a következő osztályzat szerint Ígéri «ismertetni u: m : az általános viszonyokra vonatkozó leveleket, a kereskedelmi és üzleti leveleket, a levélkéket, és levele­zőlápokat, a táviratok, az értesítéseket, jelentéseket hir­detéseket és rflkmmokat, azután ismerteti a levelekre adandó válaszokra nézve meg tartandó szabályokat, ez­után megkezdi az átfajános viszonyokra vonatkozó levél­minták közlését. Ezex«között legelébb is a meghívó leve­ledét ismerteti és huszonkét különböző ilyen levél mintát h<fz:; azután ismerteti,a születési, .házasági, halálozási je­lenésekét tartalmazó leveleket és hasontartalmu tizen- nyotoz levél mintát közöl.— Ezen érdekesés hasznos fő­zet ára 30 kr. Ugyanezen kiadónál megjelent „Önügyvéd“ czimü közhasznú mu iugy füzetekben mint fél es egész kötetben megrendelhető. A „Képes Családi lapok“ 41. számának tar­talma: Eljegyzés utaít; elbeszélés, irta Prém József, (folyt. köVj — Titkon gaaÜaság; költemény, irta Szomory Ká­roly, —Csalla bégbeszély, irta Pataky Géza. — Tün­dér-ország; álomkép; (vége), irta Buday Etel. — Corne­lia kisaszony; Miguel de Cervantes-Saavedra, a „Don Quixote“ hírneves Írójának „Novellas exemplares“ czimü gyűjteményéből. Spanyol eredetiből fordította: M. G. asz- szony. —'Heti tárcz'a; (Füidő-saison) irta —y —y. — A talált leány; elbeszélés (vége), irta Bertalan Jolán. — Te­metőbe miért vágyom,$ költemény, irta Istvánnffy Gyula. _ Képmagyarázat. — Mindenféle. Képeink: A reggeli jm a. _ Meglepetés. — A varsói szinház leégése. Mellék­le t: A „Valeria“ czimü regény 17—32 oldala. A berité- kon: Heti naptár. — Sakk-talány. — Szám-talány. — Szám- rejtmény. — Szótag-talány, — Talányok megfejtése. — Megfejtők névsora. — Kérdések. — Feleletek. — A kiss lottó húzásai. — Hirdetések. Előfizethetni: Mehner Vil­mosnál, Budapest. IV. kér. papnövelde utcza 8, sz. Egész évre 6 frt, fél évre | frt, negyed évre 1 frt 50.kr. Az „Ország-Világ“ XXI-ik füzetében lsét eredeti regénynyel is találkozik az olvasó. Az egyik Aqsády, „Pénzházasság“, mely véget ér, a másik Bodnár Zsigmondé, mely kezdetét veszi. Csillag alatt érdekes irodalmi ese­ménynyel ismertet meg minket a szerkesztő. Az „Kgy életpálya első felvonása — ez a czime a regénynek an­nál érdekesebb irodalmi mü, mert ketten írták: Bodnár Zsigmond a jeles tollú iró, és neje született Dukay Vilma költői érzésű finom műveltségű nő főijének irodalmi mű­ködésében osztályosa. így elképzelhető, hogy kitűnő re­gényt kapunk. — Gratulálunk az Ország-Világnak. Egy év alatt tehát három eredeti regényt kaptunk e kitűnő

Next

/
Oldalképek
Tartalom