Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-07-08 / 27. szám

mint azon nemes érczet, melyet salakjá­tól a kohó izzó tüze megszabadított, nem különböztetjük meg többé a természet ke­zéből tisztán kijött nemes ércztől * úgy e különbségtétel az erkölcsi életben sem jo­gosult; e felfogást a jobb érzés helyesli. Az értelem diktálja, hogy a büntetés jogi és erkölcsi következményei, nem terjed­hetnek túl a törvények által kiszabott ha­táron, s a jobb érzés azt mondja, hogy az elkövetett bűntett erkölcsi súlyát még azontúl is éreztetni akarni, nem egyéb, mint erkölcsi tortúra, mint folytatása a büntetésnek, s igy szakítás az értelem kö­vetelményeivel, kivetkőzés a jobb érzésből. Az értelem helyesli, a jobb érzés szente­síti a finomodott jogérzület azon intézke­dését, mely a bűnét expiált, bűnbe többé vissza nem esett, sőt évek hosszú során át javulást tanúsított egyént a társadalom körébe újból felveszi s elkövetett bűntet­tének még szemére hányásától is megóvni törekszik. És te szegény ördög! kinek neved Péczely Kálmán, hogy mertél te azon fel­világosult században születni, mely e fino­mult jogi felfogást tette magáévá; hogy mertél és mersz, ma már megjavult, be­csületes polgára lenni azon államnak, mely a moderm jogi felfogás piedestálján törpés- kedő Eötvösöket emeli bámulatának féti­sévé ? Nem jobb lett volna, ha mindketten azon sötét kornak és hazának lettetek volna gyermekei, mely se veled szemben, szeren­csétlen, nem szenvelegte volna a hazug humanismust, hanem mert bűnbe esésednél azonnal reád nyomta volna az örök szé­gyen bélyegét, nem állított volna egy tár­gyalási teremben szembe azokkal, kik meg­hazudtolták koruk humanismusát s barbá­rokká bélyegezték nem korukat, és hazá­jukat, — de önmagukat ? Ha társadalmi érintkezéseink közben akad valaki, ki megbünhödött s igy magát expiált, s teljes javulást tanúsított ember­társának a kiállott büntetés által elbantolt tettét szemére meri vetni: mit mond reá minden jobb érzésű ember? Azt: hogy az illető legalább is komisz fráter! Ahoz per- £ sze nem lehet senkinek semmi köze, hogy , Eötvös, mint maga mondja, már veszprémi : ügyész korában tudta, hogy létezik egy ^ Péczely Kálmán, ki az illavai fogházban 15 évi börtönbüntetéséből 12 évet kiállva, : már a 13-ikban, mint javult, próbaszabad- t ságra bocsáttatott; ahoz sem lehet semmi , köze, hogy ő nagy valószínűséggel tudta g azt, hogy ez a P. K. s a nyíregyházi tör- s vényszéki írnok, egy és ugyanazon személy; r ahoz sem lehet köze, hogy ő a törvény- „ szék elnökét nem látta jónak bizalmasan ] e körülményre figyelmessé tenni, hogy e r körülményből ne talán eredhető compro- , missionak szép szerével elejét vegyék, a mely compromissio nem használt a véde- v lemnek, nem ártott a vádnak; ahoz sem , lehet Bemmi köze, hogy az ő védelmi rend- * szere, mely mondjuk ki nyíltan, idáig csak r az üstökűknél fogva előrántott compromis- j. A tudat, hogy miatta egy emberélet esett áldozatul, iszonyodással tölté el és zokogásra t készté. Megsiratta azt az ifjút, kitől nem ide- r genkedett, s kit csak túlhajtott kívánságai r miatt űzött el magától — a halálba. c * r Mig Júlia a kétségbeeséshez közel hűl- C latta könnyeit, addig a két barát vígan ne- vetkérezett az orvos szobájában. 1 — Viktória 1 — mondá az orvos félhal- kan a pamlagon heverő félig levetkezett ba­ráthoz, — az ellenméreg hatott; húgom meg­döbbenve hallotta az általunk terjesztett hirt és kétségbe van esve, hogy a végzetes lépés- ■ nek ő az oka. A játékot bizonyos, hogy ' megnyered, mert ő sietni fog hibáját jóvá­tenni s mindent elkövet, hogy enyhítse vélt fájdaj madat. — De ha megtudja, hogy gyalázatos já­tékot űzünk vele, akkor vége mindennek akkor csak megvetést remélhetek részéről _ mo ndá aggódva Welter. — Persze; csakhogy nem szabad meg- tudnia;f Most pedig színlelj aléltságot, s be­szélj zavaros dolgokat, mintha lázad volna- Juliskát ide hivatom. Különösen róla beszélj sokat és szerelmedről. Néhány perez múlva Júlia ott volt az orvos szobájában és résztvevő pillantásokat vetett az eszméletlennek látszó Welterre. — Hogy van ? kérdé halkan az orvostól. — Még nem tudok semmit, — válaszolt ez, - - a golyót sikerült kivennem, s ha az némesebb részeket nem sértett, úgy egyelőre remélhetünk. Most láza van. Ugyanezen pillanatban megszólalt Wel­ter, szaggatva, darabosan : 1 siók felhalmozásából tengődött, — titkos kéj- n érzéssel tartotta fenn magának a meglepő- fordulatul előre jelzett ez újabb cornpro- e missiót, melyet korántsem e szerencsétlen- embernek, mint inkább a vizsgálatnak és • törvényszéknek szánt; ahoz sem lehet köze, í hogy mindez bizonyos színészi ostentatioval- hozatik színre a tárgyalási teremben, hogy- mint afféle kontár színész, gyönyörködjék 1 az előre tervezett improvisatio hatásában, 1 mindez, mondjuk, lehetett Eötvös urnák , nagyúri privát passiója. De hogy az állam­hatalom is részesévé tétessék, egy tárgya­lási teremben, hatásra számitó színpadi scenának, s hogy igy maga az államhata­lom is compromittálja a saját emanatiója gyanánt tekintendő vizsgáióbiróságot és törvényszéket a vádlottak védelmének ja­vára: ehez aztán már sok, — valóban sok, legalább is nagy megfcledkezés kellett az álfamhatalom képviselője részéről. Ha P. K. a vádlottak padján ül vala, igenis az ő előéletét tárgyszó adatokat be kellett volna szerezni; de vele, ez ügybe pusztán tollvezetői minőségben befolyt s ily minőségben eskü alatt szolgált egyénnel szemben, ez eljárás csakugyan azt bizo- nyitja, hogy e szerencsétlen ügy tárgya­lásánál még magasabb érdekeket képviselő egyének sem birták magukat emancipálni, a semitismus és antisemitismus harczának mételyező hatásától. A tisza-eszlári ügy rituális jellegének feszegetését, mint ben­nünket magyarokat megbélyegző középkori obseurantismust, kürtölte és kürtöli a foly­ton humanismusra hivatkozó fizetett sajtó, pusztán csak azért, mert él közöttünk ne­hány elfogult, kinek fejéből a ritualitás bolondságának köde nem bir kipárologni. De hát a P. K.-nal szemben tanúsított el­járás ellen, vájjon emelkedett-e ugyanazon sajtó terén csak egy árva szó ? nem fennen hirdette-e ugyanazon sajtó e jelenetet, mint ázsiai állapotaink bizonyitékát s nem igyc- sezett-e e szerencsétlen incidenst a vád- ottak ártatlanságának bizonyítékául szi- nezni ki? Valóban szép jele a humánus felfo- gásnak, mely a humanismus örök törvé- nyeinek alkalmazását mindig csak a maga javára követeli! - Legyen egyszer már vége e kihívó egyoldalúságnak! Na! — hát Eötvös és Szeyffert ez el­járásukkal ugyan mit értek el ? Kevésbé vált terhelővé a vásott fiú vallomása, ártatla­nabbakká, vagy bűnösebbekké lettek vele a praesumptiv bűnösök? Egy hajszállal sem. Először elérték azt, hogy mindenki­nek emlékezetében azonnal felmerült, nem a regény hőse, de a tényleg csakugyan étezett gályarab: Valjean János, szerepé­nek egész rokonszenvességében s háta megett a júliusi forradalmat megelőzött rendszer szimatoló kutyája, az undok Ja­vert szerepének útálatosságában. És még * mit értek el? Még feszesebbé vált a pat­tanni készülő húr, még tátongóbbá lett a mélység, mely a sémita és antisemita pár­tot ez országban egymástól elválasztja. Az — Fehér galamb . ! . szárnyas angyal j j ! te vagy az . . . igen, te vagy . . , J úlia miért nem szeretsz. .. nem hiszesz nekem . .! sze­retlek ... ne fordulj el ,.. oh mint szeretlek... szivárványt látok ... de te haragszol... oh ne, ne hagyj el. .. meghalok, ha nem szeretsz... oh Júlia, Júlia . . Júlia az orvos keblére dőlt s a megbá­nás könyeit hullatta. * Mit mondjunk még többet ? A két barát végig játszta a komédiát. Júlia az orvos rendeletére, s talán a maga jó­szántából is folyvást a vélt beteg ágya mel­lett időzött s saját kezeivel facsarta ki a vi­zes rongyokat, miket az orvos borogatáské­pen Tónira rakott, kinek ezt birkátürelemmei kellett elviselnie. Egy hét múlva Andor „szemlátomást ja­vult.“ Pár nap múlva aztán Antal elhagy­hatta a szobát és az egész család kirándult a budai hegyek közé, hogy a ,lábadozó“ friss levegőt szívhasson. Itt aztán Isten szabad ege alatt, erdőkoszoruzta hegyek között, ma­dárdal és szellősuttogás mellett, térdre borulva kérte Antál Julia szelmét, a mit most meg is nyert. Júlia most már Antal felesége. A vélt öngyilkossági kísérlet és az élet prózája né­mileg kigyógyitották már romantikus hajla­maiból, különben még mai napság sem tudja, mikép lett belőle Welterné asszony. Annyi bizonyos, hogy ezt megbánni egy csepp oka sincs. Istóczy-féle sajtóperben hozott verdicten, kétségen kívül megérzik a nyíregyházi végtárgyalás szaga, iát van e húzavonára szükség? hol van végre azon mentő eszme, vagy azon mentő férfiú, ki gátat vessen az igazságszolgáltatás szentélyébe becsap­kodó szenvedély hullámainak? hol késik Neptun, hogy e hullámokat hatalmas Qaos ego-jával valahára már elsimítsa ? Hát nem látták be az illető helyen, hogy ha I vád egész ad absurdum vitetik, mig egy résztől megnyugtatta volna a közvéle­ményt, épen ez által plausibilissé tette volna az amúgy is könnyű védelmet s a vád és védelem ezen erős küzdelme két­ségen kívül tisztultabb állapotban segí­tette volna kiemelkedni a valószínűleg fel­mentő bírói ítéletet. Mig igy ... na hát mig igy : csak Friedmann Bernát szavait veheti mindenki ajkára, melyeket Recski vallomásával szemben ejtett ki, t. i. hogy: higyje, a ki akarja! t. i. a vádlottak ár­tatlanságát! Ilyen ez a fejelágyára esett idétlen jóakarat! De hát — a raison d’etat mit vétett, mely úgy látszik, hogy a bűnper tárgya­lásánál csakugyan szerepel? Elismerjük, sőt úgy is áll, hogy a raison d’etat sokszor jogosult a szigorú igazságszolgáltatás menetét megállitani, így volt ez p. o. a szegedi bünpernél is, midőn a bünhálózatnak már a társadalom maga­sabb rétegeibe benyúló szálai, megdöbbent­vén a kormányhatalmat, ez jónak látta egy szép reggelen, a szegedi kormánybiz­tosság és kivételes törvényszék működésé­nek beszüntetésével lepni meg a világot. — Helyes! — De akkor aztán, ha jelen­leg a raison d’etat csakugyan szerepel, jó lesz ha nem felejtjük, hogy ha a raison d’etat jónak látja belekapni az igazságszol­gáltatás menetébe: ez eljárásban még nem rejlik felmentő Ítélet. Adja Isten, hogy a kölcsönös tévedé­sek e csakugyan szomorú játékában, a raison d’etat ne váljék a tévedések foly­tatásává ! Hirdetmény. Gyula városa központi választmánya részéről ezennel közhírré tétetik, miszerint a választó ke­rület országgyűlési képviselői választóinak az 1884. évre összeírt névjegyzéke f. évi julius 5-töl 15-ig reggeli 8 órától déli 12 óráig a városi polgár- mester irodájában közszemlére leend kitéve, mely idő alatt azokat a városi tanács egy tagjának je­lenlétében mindenki megtekintheti és délután 2 órától 6 óráig lemásolhatja. Ezenkívül jogában áll bárkinek, bármely jog­talan felvétel vagy kihagyás miatt a névjegyzék ellen f. 1883. évi julius 5 tői 15-ig bezárólag fel- szóllalni, és eme felszóllalásokra az észrevételeket juliushó 16-tól 25-ig ugyanott benyújtani; — úgy a felszólamlások valamint az észrevételek írásban a Gyulavárosi közp. választmányhoz intézve a vá­rosi polgármesternél adandók be. Gyulavárosa központi választmánya: Gyulán, 1883. julius 1-én. Jantsovits Emil, Dobay János, központi vál. jegyző. közp. vál. elnök. Hirdetmény. A fegyver- és vadászati adóról szóló 1883. évi XXIII-ik t. ez. folyó évi augusztus l-ével fogván életbe léptettetni, tekintve, hogy eme tör­vény oly intézkedéseket tartalmaz, melyeket tudni szükséges, Gyula város közönségének erre vonat­kozólag a következők hozatnak tudomásul : 1- ör. Fegyveradót egy csövű fegyver után 1 frt, két csövű után 2 frtot minden fegy­vertartó köteles fizetni, s erre nézve a bejelen­tést a városi adóhivatalnál beszerzendő bejelentési lapon, évenként junius havában kö­teles ugyancsak a városi adóhivatalnál megtenni. Az idén a bejelentés julius 15-ig teendő meg. Ezen adó a városi adóhiva­talnál fizetendő meg. Aki évközben lép adókö­teles fegyver birtokába, tartozik ezt a birtokba vételtől számítva, 8 nap alatt bejelenteni. Aki fegyverét eltitkolja, 10—20 írtig terjedő birság­gal róvatik meg minden fegyver után. 2- or. Vadászati adót köteles mindenki fizetni, aki fegyverrel, lóháton vagy kutyákkal is vadász. A vadászati-adó egy évre 12 frt, és aki vadászatot gyakorolni akar, köteles azt a városi polgármesternél bejelenteni, ahol bejelen­tési-ivet nyer, azt a kir. adóhivatalnál előmu­tatja, és a vadászati-adót lefizeti. Aki vadászati- jegygyel nem bir, vagy hamisított vadász-jegyet használ, 50—100 frtig birságoltatik. 3- or. Vadászati-jegyet 30 napra is 6 frt lefizetés mellett lehet nyerni, a második pontban jelzett eljárás mellett. 4- er. A vadászati jog egy évre, vagyis au­gusztus 1-től julius 31-ig érvényes. Aki időköz­ben óhajt jegyet nyerni, szinte 12 frtot köteles fizetni. 5- ör. Fegyver-adó alól kivétetnek : a nyil­vános gyűjteményekben, emlék- vagy családi erek­lyeként és magánosok használaton kivül levő, régi szerkezetű, — és a kizárólag czéllővészetro használt fegyverek. Ezek is azonban a városi adóhivatalnál bejelentendők s ezek adó- mentességi bizonyítványt nyernek. 6- or. A vadászterületek tulajdonosainak, vagy bérlőinek a vadak gondozására és vadász­testületek őrzésére alkalmazott cselédek, a mezei csőszök, szőlöpásztorok fegyverei a vadászati-adó alól kivétetnek, de fegyveradót fizetni kötelesek és bejelentendők. 7- or. A családtagok és cselédek által birt vadászatra használható fegyverek szinte bejelen­tendők. Kiskorúakat az apa vagy gondnok tar­tozik bejelenteni. 8- or. A vadászati-jegy másra át nem ruház­ható, Ki ezt másnak használat végett adja, 20—100 frtig birságoltatik. 9- er. A vadászati-jegyet nyert egyén jogo­sítva van cselédjeitől a fegyver-adót levonni. 10- er. Az állami csend- és rendőrök, tör­vényhatósági közbiztonsági közegek, valamint a pénzügyőrök kötelesek, — a vadászati jog tu­lajdonosai, haszonbérlői, gazdatisztjei, és az er­dők, szőlők és mezők felügyeletével megbi/.ott személyek pedig jogosítva vannak azokat, kik akár lőfegyverrel, akár lóháton, és bármi­nemű kutyák használatával vadasznak, a vadá­szati-jegy elómutatására felszólítani. 11- er. Aki igazolványát felhívásra elő nem mutatja, kihágást követ el és 1 — 10 frtig bün­tetetik. Aki ha vadászati jegyét a 10-ik pontban jogosítottaknak fel nem mutatja, s még továbbra is a vadászatot folytatva, nevét vagy lakását meg nem mondja, zálogot nem ád, vagy a legköze­lebbi elöljárósághoz nem követi, 20—100 frtig birságoltatik. 12- er. A f. évi junius hó végéig terjedő va­dászati jegyek f. évi julius végéig érvényesek. Általában nem ajánlható eléggé fegyver- tartó, vagy vadászni óhajtó közönségünknek az 1883-ik évi XX. és XXIII. tezikkek beszerzése és annak tanulmányozása. Eme hirdetmény Gyulaváros képviselőinek és a múltban fegyverrel birt lakosoknak oly czél- ból küldetik meg, bogy azt lakostársaikkal meg­ismertessék s ez által előfordulható törvényelle­nes cselekményektől óvják. Kelt Gyulán, a városi tanácsnak 1883. évi julius hó 7-ik napján tartott ülésében. Dobay János, Hoffmann Alajos, polgármester. jegyző. Az 1883. évi XX. t. ez. 2. §-a értelmében vadászat, a tulajdonos által csakis oly birtokon gyakorolható, mely 200 katast. holdra terjed; — ugyané czélra egyesülhetnek olyanok is, kiknek egymás mellett folytatólagosan minden megsza­kítás nélkül 200 holdra terjedő, legalább 50—50 kát. hold földjeik vannak. Kivétetnek a kertileg miveltetett, kerítéssel vagy árkolattal ellátott 200 holdnál kisebb részletek, belső telkek, szőlők, vagy állandó szigetet képezett földek Akik tehát ily módon jogosítva érzik magukat, vadászterü­letük önmaguk részérei fenntartására, felhivatnak, miszerint folyó évi julius hó 10-ig a városi pol­gármesternél a szokott hivatalos órák alatt je­lentkezzenek, ellenesetben a vadászat bérletére árverés fog tartatni. A városi tanács. Újdonságok. A helybeli polgári fiúiskola zárvizs­gálatairól múlt számunkban előre jelzett s kö­zölni Ígért érdemleges czikkünket, tér szűke miatt ezúttal nem közölhetjük. Jelen számunk tartalmas vezérczikke egyébiránt, azt hiszszük, bőven kár­pótolni fogja t. olvasóinkat Ígéretünk be nem válthatásáért. (Szerk.) A Gyulán rendezendő orsz. méhész és iparos ifjúsági kiállításra eddigelé a következő vasuttársulatok nyújtottak kedvezményeket, és pe­dig : 1-ör. A szab. osztrák-magyar állam vasú t-tár- saság vonalain harmad osztályú jegygyei a máso­dik osztályban, és fél második osztályú jegygyei a 3-ik osztályban augusztus 10-től 31-ig lehet utazni. E czélra 100 db igazolási jegy is külde­tett be. A kiállítási áruk ide szállításáért teljes díj fizetendő, a vissza szállítás ugyanazon vona­lakon díjmentesen eszközöltetik bizonyos köztu­domásra hozott feltételek mellett. 2-or. Az alföld fiumei vasút-társulat ugyanazon kedvezményeket teszi, az utazási kedvezmény azonban augusztus 1-től 31-ig érvényes. 3-or. Az I-ső erdélyi vasút szinte azon kedvezmények mellett augusztus bó 17-től 25-ikéig bocsájt a kiállító bizottság rendel­kezésére jegyeket, s a kiállítandó tárgyak szállí­tására nézve, hason kedvezményeket nyújt. 4 er. Az I-ső magyar- gács-országi vasút mind a Il-ik, mind a III-ik osztályra, tekintettel az ott divó mér­sékelt menet árakra 25%-ot kedvezményez, és az igazolványok augusztus 10-töl 31-ig érvényesek. Az illetőknek e szerint a Il-ik osztályra III-ad

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom