Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)

1883-01-07 / 1. szám

folytán már ilyenek történhetnek, akkor, midőn a hegyekben nagyobb havazás sem volt : ugyan mi fog történni egy erősebb, több hóval beköszöntő tél után a tavaszi hónapokban, midőn az áradások beteken keresztül tartanak? hisz akkor az arad- megyei köröspartszakadásoknak se vége, se hossza nem lesz; hisz akkor ki vagyunk téve. az 1876—80. évi katasztrófáknak, bogy Körösök közötti védtöltéseink két- oldalról lesznek megtámadva s százezrekre rugó összeggel károsítva, és midőn Arad- megyében árviz már rég nem lesz, mi a Köröseink közötti részen még halászba-* tunk, a helyett, vetéseinkben gyönyörködhetnénk, földjeinket munkálhatnék.

Tudtunkkal az aradmegyei töltések a múlt év szeptember havában meg lettek vizsgálva s az ott járt küldöttség azokat oly karban levőknek találta, hogy egy hosszabb áradásnak is ellenállhat; és ez tény, mi olvastuk a jelentést, mely e küldöttség szemléjének meggy őződésszerii munkálata volt, s hogy eme jelentés való volt, arról magunknak is alkalmunk volt több helyen meggyőződést szerezni; — és mégis rövid két nap, ez alatt gyors áradás megmutatta azt, hogy a látottak és tapasz taltak nem feleltek meg a várakozásnak.

Az aradmegyei köröstöltéggk laza anyaga soha sem fog biztonságot nyújtani a mi vidékünknek -GTeg akkor sem, ha eme töltések^ inég egyszer oly szélességű méretekre építtetnek ki, kivált ha figyelembe vesszük azt, hogy az áradások bekövetkezténél nem képesek oly felügyeleti erőt kirendelni, mely az esetleges szivárgásokat megfigyelné sazok elfojtására gyors intézkedést tenne. N.-Pél és Székudvar, a Kis-Jenő feletti községek, a Köröstől távol oly néppel búrnak, a >nely az árvizek káros következményeit^ felfogni vagy nem akarja, vagy nem képes, s igy, ha mentésről vagy őrködésről van szó, ez iránt közönyös marad. Mi részünkről a mostani rövid ideig tartó, gyors áradás szakadásainak okát a hiányos felügyeletben véljük keresni; mert a mennyire ismerjük a helyzetet, az aradmegyei partokat nem tartjuk oly lazáknak, hogy az árviz 15 — 20 méter töltést egyszerre kidobjon; a szivárgások leginkább közel egymáshoz eső féreg lyukakon kezdődnek, a viz a homokos töltést könnyen mossa, s igy köny- nyen történik a szakadás, míg ha kellő anyaggal ellátva gyors erő áll rendelkezésre, vajmi kevés esetben történhetik meg a baj.

És eme bajnak elejét vénni a remény mindinkább tünedezik, látjuk azt, hogy' 20 évi munkás fáradság és költség, elvisel- hetlen veszteségek a helyzeten majd mit sem változtattak, s ép azért ideje volrm gondoskodni egy oly módról, a mely, hír a szomszéd háza ég, a mienkre ne dobná az üszköt.

Véleményünk szerint a bajon csakis egy, Békésmegye Aradfelőli határán, a Fekete-Köröstől a Fehér-Körösig terjedő erős és hatalmas keresetgáttal lehetne segíteni, ennek költségei igaz, hogy nagyok lennének; de alig hisszük, hogy az eddigi bizonytalanul kidobott költségek nyolczad- részét vegyék igénybe, s ezt ha már any- nyit költöttünk bizonytalanságra, mint bizonyos mentő eszközre még megkisérel- hetnők.

A törvény keresztgátakat nem enged; de vájjon kivánhatja-e a törvény adózó polgáraitól azt, hogy szorgalomgyüjtötte filléreit kidobja, vagyonát, a költségek mellett, értéktelenné tegye, s magának az államnak, az adóelengedések kényszerűsége által is kárt tegyen, biztos jövedelmét csonkítsa.

A költségekhez és kivitelhez szóljanak a szakférfiak, a kivihetőségre nézve felhivjuk megyénk közönsége és irányadó befolyásos férfiúinak erélyét, akaratát, melyet súlyba vetni, vagyoni megmentésünk érdekében kötelességük, s a melyet sziláid

akarat mellett kivinni részünkről lehetetlennek nem találunk.

Első a mienk, azu'án jön a szomszédé, a szomszéd védje magát a hogy tudja, mi védekezünk, hogy a tőle eredő kártól mentve legyünk, s ezt tőlünk senki

rósz néven nem veheti.

__________________________ P-y*

Me

gyei ügyek.

A megyei közigazgatási bizot ság január havi rendes üléséi f. hé 8-án tartja a megyeház kistermében. S intézkedtünk arról, hogy az ülések lefolyásáról röviden kimerítő tudósításokat közöljünk.

A lóállomáuy összeírása az 1873. XX. t. ez. 4. §. értelmében elrendeltetett, s ennek teljesítésével a községi elöljárók megbizattak, a járási kimutatások készítése a szolgabirák, illetőleg Gyula városa polgármesterének kötelességévé tétetvén; — ugyancsak ez alkalommal a kocsik és szekerek is összeirandók lesznek. — A minta szerinti kimutatások f. évi febr. 10-ig ter- jesztendők be a megyei hatósághoz, onnan pedig febr. hó végéig a m. kir. honvédelmi ministerhez.

A folyó évi fedeztetés! idényre a kővetkező községek a jegyzett számban nyernek állami méneket: Békés 4. Csaba 4, Csorvas 2, F.- Gyarmat 2, Gyula 3, K.-Ladány 2, Ji^íarcsa 2, M.-Berény 3, Orosháza 4,Szarvas 4, Sz.-András 2, T.-Koralós 3, Uj-Kígyós 2, Vésztő 2, Gyoma 2. — Kétggybáza községe mének hiányábán állomást nem nyerhetett.

Gy lllavárosa* rendkívüli képviseleti közgyűlése 1883. január hó 4-én. Az elmúlt év november bó 8-án 64. k. gy. sz. képviseleti határozat folytán az ipariskola felállítására vonatkozó javaslattétellel megbízott küldöttség véleményes jelentését beterjeszti.

Tekintve, hogy a küldöttségi jelentés szerint a felállitta tői javasolt ipariskola újabb, az 1883-ik évi költségelőirányzatban lel nem vett kiadással van kapcsolatban, tekintve, hogy erre nézve a törvény és szabályrendelet utasításához képest a tanács meghallgatva nem lett s egyál- taláuvéve az e tekintetbeni törvényes formák megtartva nincsenek; de tekintve továbbá, hogy az ipariskolák feloszlatására vonatkozó javaslat sem a miniszteri utasítás, sem pedig az ennek alapján múlt év szeptember hó 4-én 1093. kb, sz. a. kiadott közigazgatási bizottság határozatának megfelelő módon előterjesztve nincs, a küldöttségi jelentés ez alkalommal való érdemleges tárgyalásának mellőzésével, a városi tanács fel- hivatik, miszerint a tervezetben levő ipariskola részletes költségvetését elkészítve, azt kitüntetésével annak, hogy a szükséglendő összeg honnan és mely alapból lenne fedezhető, ide terjessze be.

Hogy pedig az ipariskola szervezeti tervezete az ez érdemben kiadott minisztori utasítás és közigazgatási bizottsági határozatnak megfelelő módon készíttessék el és terjesztessék elő, az ipartanodái bizottság ezennel a következőleg alakittatik meg : a képviselőtestület részéről: Dr. Kovács István és Göodöcs Benedek, a városi tanács részéről: Kövér László városi tanácsnok; a kereskedelmi és iparkamara helybeli tagjai köz- zül : Ferentzy Alajos és Dobay János; a polgári iskolaszék részéről: Ambrus Lajos; a helybeli keresztény hitfelekezetek részéről : Piánk Alajos, Rácz JáDOs és Bezsán József; a polgári iskolák tanítói részéről: az igazgató tanár; a helybeli ipar társulatok részéről: Gróh Jakab, Sál József és Papp György;— s megbizatik az eként megalakított ipariskolai bizottság hogy az ipariskola mikénti felállítása s annak szervezetére nézve részletes tervezetet készítvén, azt ide a városi tanács utján, terjessze be.

Miről a városi tanács, továbbá a polgár- mester, s^pedig ez utóbbi az ipariskola, bizottsági tagok értesítése és azoknak a munkálat elkészítésére való összehívása végett, a nevelésügyi szakosztály erre vonatkozó véleménye és a küldöttség által most előterjesztett jelentés és tervezetek kiadása mellett végzésileg értesittetik.

Újdonságok.

Farsang czim alatt állandó rovatot szándékozván nyitni lapunk jövő számaiban, felkérjük a farsang tartama alatt bált rendező testületek és társaskörök rendezőségeit, hogy a báli meghívókból egy példányt közlés végett lapunk szerkesztőségéhez beküldeni szíveskedjenek.

Az uj esztendő sárosán, nedvesen, komoran köszöntött be. Az idő eleinte ugyan úgy tett, mintha megemberelné magát; Sylvester éjjelén derekasan havazott, azonban rövid lett azok öröme, akik a jó kemény téli időt kedvelik, mert csakhamar esőre és ködre vált az idő s mindazok. a kiknek ez a nap borravaló napja, sÉ*- ban, Iocs-poc8ban szaladgáltak, hogy furfangos- nál-furfangosabb jogezimoken ki — »boldog uj uj evet kívánjanak “ az emberek zsebéből egyj

kis aprópénzt. Mert hát az aprópénz után, szalad az egész világ és különösen uj esztendő napján, amikor minden embernek ajkán van a jó kívánat és minden harmadik ember a tenyerét tartja elénk, hogy kapjon valamit a jó kívánatért. ügy volt ez most is; egész nap nem fáradtak ki a jót kívánó ajkak s talán tiz nap alatt sem teltek volna meg a borravalót váró tenyerek. Szerencse, hogy csak egy napig tart az efajta jó kivánatok ideje s azokat a czifra és nem czifra kártyákat, rimes verseket, melyeket drága áron e napon eladni nem lehetett, elteszik a jövő esztendőre, addig folyton óhajtva és remélve, hogy a megkezdett év folyamában vagy egy pár rizsmával több bankót nyomasson az osztrák-magyar bank, mint előbb.

Az árvizveszélylyel már lapunk múlt heti számában foglalkoztunk, jelezve a Körösök rendkívüli magas vízállását és a katastrófának eshetőségeit. A katastrófa szerencsésen elkerülte megyénket, már t. i. annyiban, hogy a gátszakadások — mint rendesen — ezúttal is az arad és biharmegyei területeken történtek meg. Nevezetesen a Fehér-Körös balpartján a kiséri pusztán egy 16 méter hosszú szakadáson kitört viz az Uriásásba és Csohosérbe szakadt, de «szerencsére csakhamar apadás pállott be, s igy nem sok viz folyhatott- ki a'Fehér-Körös jobbpartján a cRjatyérliatárban 3 szakadás van Összesen 180 méter hosszban, az eme szakadásokon kitört viz elborította a kis-jenő-nagy-zerindi országutat, és ugyancsak a B’ehér-Körös jobbpartján a szekudvari ordő alatti két, összesen 85 meter hosszúságú szakadás vizével egyesülve a gyulavarsándi és várii határokon keresztül a gyulai oláhrétet bontotta el, ahol — szokás szerint — még is fenek- lett. A bánomföleeket az oláhrét vizétől az őszszel kitatarozott „pikósáncz" védi. A Fekete- Körös jobb partján bélzeréndi határban a so- montai erdő felett bárom szakadás van, a kiömlő ár betöltötte e vidék számos erét, de leginkább a Gyepesérbe és a hosszufoki csatornába vette lefolyását. Egyébként a vizek mindenütt habár lassú de biztos apadásban vannak, s az apadást a f. hó 5-én beállott hideg is bizonyára hathatósan fogja előmozdítani. A szakadások betömési munkálatai is mindenütt folyamatban vannak.

Az alsó fehér-körösi öbölzet gyulai érdekeltsége — f. hó 10-én tart közgyűlést a városháza nagytermében. Eme közgyűlés elé a mérnöki lejtmérezés alapján kombinativ készült ártéri munkálat és költségkivetés fog előterjesztetni, s tekintettel arra, bogy a képv. testület a körösszabályozási ügy pénzügyi részével többé foglalkozni nem fog, ugyancsak az érdekeltség hivatása leend pénztárnokot s esetleg könyvvezetőt (aki egyszersmind ügyvivő leend) választani.

Vizbefult. Tokaji István nagyoláhváro- son lakó 70 éves özvegy földműves ember f. hó

4-én reggel háza udvarán levő kutjára ment vizet meríteni, azonban a primitiv szerkezetű kút körüli föld beszakadván, a szerencsétlen a kútba esett és oda bele is fűlt. A szerencsétlenséget későn vették észre hozzátartozói és igy már csak bulláját lehetett a kutból kihúzni.

A tiszavölgyi társulat központi bizottságának f. hó 3-án tartott ülésében tárgyaltatott a közi. ministernek leirata, melyben a bihar-bé- kési társulat azon határozatára vonatkozólag, melylyel ezen társulat közgyűlése Tisza Istvánnak az öblözetek adminisztratív tekintetében leendő egyesítése iránt beadott indítványát 757 szóval 608 ellen elfogadta, a dr. Hajnal István, Gr. Almássy Kálmán, gr. Wenckbeim Frigyes és érdektársaik által beadott felfolyamodványt véleményezés végett leküldi. Dr. Darányi Ignácz, mint előadó, a közgyűlés jegyzőkönyvét, mely a fenforgó kérdést mindkét oldalról megvilágítja, egész terjedelmében felolvasta; felolvasta ezután a Tiszavölgyi társulat alapszabályainak a vitás kérdések kiegyenlítésére vonatkozó 2. §. c. pout- jáWnemkülünben általánosságban vázolta azon álláspontot, melyet a társulatok egyesítése kérdésében a Tiszavölgyi közgyűlés és a közpouti bizottság elfoglalt. A tanácskozási tárgy élénk vitát keltett, a melyben resztvettek Gr. Lónyay Menyhért elnök, gr. Károlyi Sándor alelnök, gr. Andrássy Aladár, Keszlerffy János, Wahrman Mór, mindenik oly szellemben, hogy. ezen spe- czíális esetben álláspontot foglalni a központi bizottság nem lehet illetékes, miután a központi társulatnak csupán egyik öbölzet a tagja; br. WeDckheim József kiemelte, hogy a bihar-békési társulat öbölzetei a törvény által adott felhatal- mazas alapjan, de hatalomszóval s a hosszufoki öbölzet ellenére lettek egyesítve. — Már most a közgyűlés még tovább ment egy lépéssel, amidőn az öbölzetek administrativ önállóságát megszüntette. Ez nem alapszabálymódositás, ez felforgatása azon alapnak, melyen az egyesítés történt, erre szerinte a bihar-békési társulat közgyűlése illetékes nem lehet. Nem hiszi, hogy akár költségmegtakarítás, akár az igazgatás egyszerűsítése szempontjából az öbölzetek egyesítésének előnye lehetue, s hogy ily hosszú vonalú töltéseket Nagy-Váradról, mint központról czélszertien igazgatni lehetséges volna. Az ilyen egyesítésnek értelme csak akkor lehetne, ha a czélbavett műszaki munkálatok mind befejezve lesznek;- ezért, a bihar békési társulat határozatát sérelmesnek tartja. Gr. Lónyay Menyhért elnök a vitát be- rekesztvén, következő határozatot mondta ki : »Tekintve, hogy a jelen esetben a bihar-békési társulat csak egy öbölzete lépett be a tiszavölgyi társulatba, két öbölzet pedig kötelékéhez nem tartozik, a vitás kérdés kiegyenlítése iránt a központi bizottságot meg nem kereste s ezen két öbölzet viszonyai a központi bizottság előtt nem ismeretesek: ennélfogva felkóretrk a nm. közlekedési minister ur a központi bizottság köszönetének és elismerésének kifejezése mellett, hogy figyelemmel a helybenhagyott s a küszöbön álló uj szervezésig érvényes alapszabályok 2. §-ának

e) pontjában foglalt rendelkezésre a vélemény- adástól ez esetben a központi bizottságot felmenteni uiéltóztassék. Egyébiránt általánosságban a központi bizottság azon nézetét ezúttal is fentartja, bogy ott, ahol társulatok egyesítése eszközöltetik, ezen egyesítés — a financzialis különállás érintetlen hagyása mellett — administrativ tekintetben I vezetés - -egyszerűsítésének és egyöntetii- SCgeúek biztosítása czéljából minél szorosabban kell, hogy legyen ; s azon feltételeket és garan- cziákat illetőleg pedig, melyek mellett eddig külön állott társulatok egyesithetők, ragaszkodik a központi bizottság azon állásponthoz, melyet e részben az 1882. évi deczeinber 17—ki közgyűlés elfoglalt.“

Az újvárosi olvasókör tisztujitással kapcsolatos évi közgyűlését ma délután bárom órakor tartja saját helyiségében.

A gyulai uö-egylet által, a megyeház termében jan. 10-én rendezendő tánczvigalomra a meghívók már szétküldettek. Belépti dij személyenként 1 frt 50 kr. Karzatjegy 1-ső sorban 2 frt (a meghívóban tévesen 1 frt áll) másodsorban pedig 1 frt A rendezőség által felkérettünk annak közlésére, hogy a kik meghívást igényelve, véletlenül nem kaptak volna, azt Ujfalussy Dezső egyleti jegyző urnái szíveskedjenek reklamálni.

A gyulai iparos ifjúság önképző és be* tegsegélyző egylete 1883. évi januárhó 13-dikán a »Korona“ vendéglő helyiségeiben könyvtára gyarapítására fordítandó tiszta jövedelemmel zártkörű táaczvigalmat rendez. Belépti dij: sze- tnélyjégy 1 frt, családjegy 2 frt. Kezdete' este 8 órakor.

A gyulai „kath. olvasókör“ a „Korona“ vendéglő termében 1883. évi január 7-én saját könyvtára javára zártkörű tánczvigalmat rendez. Belépti dij: személyenkint 50 kr. Kezdete este 8 órakor.

A békési kereskedelmi ifjúság, az Irányi alapítvány pénztára javára a „Korona“ vendéglő termében január 13-án zártkörű tánczvigalmat rendez.

Szarvason az iparos ifjúság körében — önképző és betegsególyző egylet alakítása terveztetik. A terv kezdeményezői f, bó 13-án tánczvigalmat adnak a létesitendő egylet javára. A szarvasi iparos ifjúságot melegen üdvözöljük az egylet kezdeményezése terén, s kívánjuk, hogy mielőbb sikerüljö^azt létesiteniök.

A „m.-herényi népnevelési-egylet" saját pénztára javára a nagyvendéglő termében 1883. január hó 9-én fölolvasási estélylyel egybekötött zártkörű tánczvigalmat rendez. A föl- olvasási estély műsora : 1. Fölolvasás, Nagy Károly úrtól. 2. Népdal egyveleg, Zimaytól, előadja a férfidalkar. 3. Fölolvasás. Nyemecz János úrtól. 4. Szavalat. Nagy Károly úrtól. Belépti-jegy személyenkint 1 frt. Kezdete pont 8 órakor. A szüuora tartama alatt egy _— a népnevelési-egylet szövőszékén készült értékes munka fog kisor- soltatni.

Sarkadon 1883-ik évi február hó 4-én a nagyvendégfogadó termében a sarkadi „I. polgári olvasó egylet“ által, egy „Nép-könyvtár“ alapítása czéljából tartandó zártkörű polgári tánczvigalom tartatik. Kezdete 7 órakor. Egy belépti-jegy ára 50 kr.

A sarkadi olvasó-egylet könyvtára javára a „Döbogö“ vendéglő helyiségeiben folyó évi január 24-én tánczvigalmat rendez. Belépti jegyek — 1 személyre 1 frt, 3 személyre 2 frt — este- a pénztárnál válthatók.

A szeghalmi önsegélyző-egylet a szeg- halomvidéki takarékpénztárral egyezményt kötött, melyszerint egyesülten ez utóbbinak czime, ezége és igazgatósága alatt fogja üzletét folytatni és e tekintetben az alapszabályi tervezet kölcsönösen meg is állapíttatott.

Beküldetett. Felkérem ama urakat s hölgyeket, kiknek b. czimére „Harcz a boldogságért !“ czimíi s február havában megjelenendő müvem előfizetési felhívását, illetőleg gyűjtő ivót megküldeni bátor voltam: — szíveskedjenek e gyűjtő iveket — akár aláírás van rajtok, akár nincs, f. hó '5 éig czimemre s bérmentetlenül beküldeni. Gyulán, 1883. január 4-kéú. Bródy Sándor.