Békés, 1883. (2. évfolyam, 1-52. szám)
1883-01-07 / 1. szám
1-ső szám Gyula, 1883. január 7-én !!• évfolyam T 1 Szerkesztőség: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ..........| írt — kr. Fé lévre ..............| „ 50 „ Év negyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. ks__________________Á f I P OLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Kiadó hivatal; Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttár tora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Uaasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang IApót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Előfizetési felhívás a 1883. évi folyamára. Miként e lap múlt évi utolsó számában jeleztem, a w13ékés“ fentartva eddigi politikai jellegét és irányát, a most folyó évben és ezentúl nem csak saját kiadásomban, de felelős szerkesztésem alatt továbbra is meg fog jelenni, A lap további fennmaradása iránt folytatott tárgyalások elhúzódása csak ma, a folyó évi első számmal tette lehetővé azt: hogy lapom igen tisztelt előfizetőinek s elvtársaimnak az előfizetési felhivást határozottabb körvonalakban közölhessem, kérve őket, hogy valamint a múltban, úgy a jövőben i$ a lap szellemi és anyagi fennmaradásához becses támogatásukkal, hozzájárulni szíveskedjenek. Már a múlt számban jeleztem, miszerint állandóan magas politikai kérdésekkel a lap nem fog foglalkozni, hanem igyekezni fog a megye s községeink szü- kebbkörü eseményeit tárgyalni, érdekeit képviselni és ha még is fentartottam politikai jellegét, ennek magyarázata az, hogy megyénkben, a hol jelenleg hét lap jelenik meg, a szellemi erők annyira szét vannak forgácsolva, s annyira elkülönített helyzetbe jutottak : miszerint elég gondot ád egy egyénnek — kivált más elfoglal- tatás mellett is — egy terjedelmesebb heti lapnak szerkesztése, tekintve különösen ama meddőséget, mely a mindennapi eseményekben beállha' ; de meg mint politikai lap — figyelembe véve az elkülö- nithetlen határvonalat, mely politikai és nem politikai lap közt lenne vonható — sokkal szabadabb, nyíltabb és őszintébb mozgást biztosit. Jóllehet egyes elvtársaim részéről biztatva vagyok közreműködésük iránt ; de tekintve azok nem egészen srobad renB.-gyulai emlék. (Ajánlva F. J.-éknek.) Eljöttem tőletek, nehezen jöttem el, Otthagytam szivemet minden örömével . . Csak a bubánatot, ezt a régi terhet Hoztam vissza; óh hogy visszahoznom kellett! Bár kis házikótok lombok mögé rejtve — Tudom már sok embert tévedésbe ejte: Hiván zárkózottnak lakóit világtól — Belőle boldogság sugara világol. Az a kis kertecske, a folyosó alatt, Még a paradicsom fénykorából maradt; Vagy tán a menyekből hozták az angyalok, Hogy e nagy világnak két angyalt adtatok. S hátrább az a lugas, a gyümölcsös kertben, — Hol a ringó lombok sóhaja meglebben Ha szél, fuvalmával átjárja a tájat — Oh o szív nyugalmat itt, csak itt találhat. S hogy az Úr munkája tökéletes légyen: Szentegyházat adott békés szomszédképpen, Melynek az églazurt ölelő tornyáról Alkonypirban fürdő szent kereszt világol. Hova jár a nyelvem, ugyan mit beszélek ? . . Hát a háziasszony ? ez az áldott lélek . . . Oltára a háznak, napja a családnak, Vagy hogy dicsérjem, hisz szavaim elállnak. És a házigazda: romlatlan magyar vér. Szives indulatja tisztább kéklő mennynél . . ., delke.ési idejét, könnyen oly helyzetbe juthatnék, hogy a szerkesztés gondjai kizárólag reám nehezednének ; — eme nézet volt egyik főoka a lap politikai jellege fenlartásának • s ily ^általam nagyon is jól ismert nézetekkel szemben, lapom jövő rovatai főbb pontozatokban a következő beosztással leendnek betöltve : 1. Vezérczikkül, lehetőleg megyénket, vagy községeinket általánosan érdeklő kérdésről, bírálati szempontból. 2. Megyei közügyek czime alatt igyekezni fogok olvasóinkat megismertetni röviden a megyei közgyűlés, közigazgatási bizottsági ülések tárgyaival, továbbá oly felsőbb rendeletekkel, melyeket mindenkinek tudni szükségesnek tünend fel. 3. Hírek rovata közleni fogja rövidre vontán megyénk és városunkban hetenként előforduló eseményeket. 4. Az országgyűlés rovata röviden és könnyen érthetően fogja közölni az ott történt heti működést, hogy az, ki esetleg napilapot nem olvasna, tájékozást szerezzen az országgyűlésen történtekről. 5. Hazai hírek czime alatt közérde- kűbb hazai eseményeket, — és 6. Külföld rovat alatt rövid kivonata külföldi nevezetesebb eseményeket közlünk. 7. Tanügy czime alatt igyekezni fogunk égész megyénk tanügyi mozgalmairól, időről-időre, értesítést nyújtani. 8. Irodalom, és művészet rovatunkban ismertetni fogjuk a hazai irodalom és művészet terén felmerülő érdekesb mozzanatokat. 9. Törvényszéki csarnok czimmel közöljük a b.-gyulai kir. törvényszék területén előforduló érdekesb polgári és bűnügyeket. 10. Gazdászat, ipar, kereskedelem rovatunkban röviden megfogjuk ismertetni első sorban a megyénkben e téren történteket, kapcsolatosan oly hasznos tudnivalókkal, melyek e tekintetben mindenki által figyelembe vehetve mindenkinek hasznára lehetnek ; — végre Karczolatok. Ha újév első napján összevissza gratulált a suszter inas, szabó inas, lámpagyujtogató és pereczes, szíjgyártó, szinlaposztó, mosóné, ta- karitóné, kéményseprő, levélhordó, „Királybeli“ néma, Lala és nóbel czigány és még hordár, — és ha e sok szívből jövő jó kívánságra nem jöttél ki türelmedből, bátran el lehet rólad mondani: birka türelmü ember vagy. * Én azonban kifogtam valamennyi gra- tulánson. Vagy 25 darab névjegy bori11. közölni fogjuk a heti piaczi ára- ;, és a vásári és piaczi forgalmat. 12. Tárcza rovatunkban igyekezni fogunk költeményeket s lehetőleg közérdekű és rövidebb szépirodalmi czikkeket adni. A lap negyedik oldala nyitva áll magán hirdetéseknek, és nyílttéri közleményeknek lehető legméltányos árak felszámítása mellett. Vezérelvem lapom hasábjain minden az egyént érdeklő meddő polémiái kerülni és ama szenvedélyes hangnak, mely különösen újabb időkben a^ vidéki lapok sajátja — helyet nem adni. A midőn tehát ily nézetektől áthatva megyénk és Gyula városa közönségének nagybecsű támogatását kérem, teljes meggyőződéssel állíthatom, miszerint részemről elfogok követni mindent, hogy nagy- rabecsült olvasó közönségem várakozása szerény tehetségemhez képest kielégítve legyen. Az előfizetési ár, mint a lap homlokán is jelezve van, marad a múlt évi, úgymint : Egész évre . . . . 5 frt — kr. Félévre ......................» frt 50 „ Ne gyedévre . . . . 1 frt J65 » mely összeg legczélszerübben vidékről postautalványon „a „Békés“ kiadóhivatalá hoz Gyulán“ czimzetten küldhető be. A lap első számát nagyobb mennyiségben nyomatva nem csak minden eddigi előfizetőnek, de általam ismert több megyei egyénnek is megküldöm, mi azonban az előfizetésre, vagy részemről bármi igény támasztására nem kötelező. — A többi számok menten a tolakodás vélelmétől is — csak az előzetőknek küldetnek meg ; minélfogva óhajtott esetben az előfizetés mielébbi teljesítését kérem. Kelt Gyulán, 1883. január 5. Dobay János, a „Békés“ felelős szerkesztője és kiadótulajdonosa. tékba egy-egy nyolezadrét nagyságú papirosra az alább következő pár szót Írtam, — s mindegyik „köszöntőnek“ mikor minden jókívánságból álló mondókáját elmondta — szívélyes köszönés mellett a markába nyomtat# egyet; vala pedig minden egyes papíron csák ennyi: „Nagyon szépen köszönöm szívből eredő jókívánságait — és legyen meggyőződve, hogy teljes szívemből viszonzom is azokat — de nem honorálom. * Ez nemzetgazdászati szempontból véve, roppant előnyös rendszer — azonljfn Poprádi Endre ur szerint — nem elegáns. De hát egy szegény diurnistától más nem telik — mondja: Csorna Bálint — a „czifra nyomorúság“ egyik jeles és reális alakja. * Apropos! Czifra nyomorúság. Erről jut eszembe, hogy szinaszeink vannak. Már vagy három hete küzdenek városunkban a lét és nem lét kérdése felett. Szegények 1 Megfeledkeztek arról, hogy nálunk nem úgy van, mint más városban. Itt nyáron kánikulába van a szini saison. * Az a nehány magyar ember, ki el-el látogat hozzájuk, néha a koronába, bizony kevés arra, hogy egy társulat existentiáját biztosítsa. Pedig ha már róluk beszélünk — bátran kimondhatjuk, hogy nemis olyan rósz társulat, mint minőnek sokan gondolják. Igaz, ■hogy nem nemzeti szinházi művészek — — — de édes Istenem 1 ha azok lennének bizonyára nem jönnének — Gyulára. Gondoskodjunk első sorban önnön biztonságunkról. A múlt év utolsó napjainak gyors- áradásai mindenkit meggyőzhettek arról : hogy az óriási erőfeszitéssel és vagyont meghaladó költséggel, egyedül a jövőbe vetett reménynyel, a szorgalom és munkásság tudatával felépített védtöltéseink, ha azokra még egyszer annyi költség fog fórditíaíni mint jelenleg, védképességük mellett sem fogják a szorgalmat és munkát s az erre fordított költséget biztosítani ; ha továbbra is az eddigi szomszédi atyafiságos rendszert fogjuk követni. Partjaink az árvizet, az eddigi nagyobb magasságban nemcsak megállották, de még azokon szivárgás sem mutatkozott, és mégis oláhrétünk, mint a szomszédvármegyének vizmedenczéje tele van, s 3000 hold fold részben öszivetéssel, részben ott felhalmozott takarmánynyal viz alatt áll. Az egyesülés Aradmegyével s az arad- körösinenti érdekeltséggel felsőbb parancs következtében megtörtént, reményében annak, hogy ott, a hol csakis nekünk van veszteni valónk, a veszteséget enyInthetjük, sőt lehető esetben kellő felügyelet és óvintézkedések megtétele mellett meg is szüntethetjük. — Ámde ismét csalódnunk kellett, mert mig nálunk a Körösök jóformán áradásban sem voltak, már Arad- megyében a székudvari erdőben, a Fehér- Körös jobb partján szakadások állottak be, melyeken a viz hozzánk folyt, hogy itt az alföld-fiumei vasut-társulat töltésébe ütközve, hónapokra elborítva tartsa a mi földeinket s a gyula-vári uradalomnak még terjedelmesebb földjeit. Ha egy-két napig tartó gyors áradás Pedig itt sok a müértő. A színészekét is szeretik. De van is reá okuk. Hisz kevés magyar város dicsekedhet azzal, amivel Gyula, ó adta a magyar színművészetnek Halmit!.. Oly embert ki előtt tisztelettel emel kalapot minden müértő — és komédiás. Hanem ezt a vad hullámok által ide korbácsolt társulatot nem pártolja. Ha néha itt-ott valahol szó van róluk — szánják őket, sajnálkoznak felettük, de azért szinházba nem járnak. Bezzeg a csepü rágó Boskónál, meg a szines plakátos — Berger szellemeinél — ott volt a sok müértő közönség. Bizony színész urak ! Önök zó évvel korábban jöttek hozzánk — vagy — későbben 1! * Semmi no! Ha jól fontolóra vesszük, magunk is belátjuk a közönség méltányos elmaradását a színháztól. Régi darabok, (Stomfay család, Fabriczius, Anna, nem rég adattak a nemzeti színházban) nem érdemes megnézni. Csíki Gergely — mielőtt megírta — már elö- adatta Gyulán. Opere.te nincs. Ittpedig uton- utfélen zeneértő urak és hölgyekkel találkozik az ember. Még szobalányt sem fogadnak egyes házakhoz ha csak a »Furcsa háború* dallamos keringőt el nem tudja zongorázni. Hjal Gyulán uralg a — come il faute. * Csakhogy néha az ilyen come il faute-nak nagyon furcsa illata van. Olyan viszás. Meglátszik, hogy nem annak születtünk. De meg furcsa is az, mikor valaki tehén fejés közt — jour fixekröl beszél. Zord Vltóx,
