Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-09-10 / 37. szám

felkéretnek, hogy bizottságaikat mielőbb megala­kítsák. Tekintettel ama körülményre, bogy a gaz­dasági egylet által szerkesztett felhívások még roártius hóban küldettek szét, következtethető lé­vén, hogy eme fölhívások már részint elhányód­tak, részint a feledékenység homályába vannak borúivá : a megyei közönség figyelmének és ér­deklődésének újbóli és hathatósabb mérvben le­endő felélesztése végett, a rendező bizottság újabb, kisebb terjedelmű felhívásokat nyomat ki 1000 példányban, melyek a megyei községek elöljárói­nak úgyszintén a gazd egylet községi képviselő­inek fognak kiosztás végett szétküldetni. A beje­lentés és reudozés könyitése végett pedig ugyan­csak 1000 példányban bejelentési ivek nyomattak, melyek a rendező bizottságnál — használat vé­gett — kaphatók. A rendező bizottság az osztrák állam vasút, magyar államvasutak és alföld fiumei vasút igazgatóságokhoz folyamodott a kiállításra jövö vidéki vendégek személyjegye úgyszintén te­herszállítmányok kedvezménye iránt. A vidéki vendégeknek a kiállítás tartamára leendő elszál­lásolására a város közönsége lakások felajánlására kéretik fel. A lakások összeírására és a vendégek elszállásolására a városi tanácsos urak szívessége fog igénybe vétetni. Kemény Gábor íöldmive- lési ipar és keroskodoimi minister Göndöcs Mene­tiek apát úrhoz, mint kiállítási elnökhöz, 24391. szám alatt kelt leiratában kilátásba helyezi, hogy a kiállításon képviselteti magát, esetleg szemé­lyesen vész részt, továbbá hogy Rejtő Sándor állami gépészmérnök felügyelete alatt szövőszé­ket és kendertörő gépet állíttat fel, mely leirat örvendetes tudomásul vétetvén a szövőszék és kéudertörő gép felállítására alkalmas helyiségül a városház udvara jelöltetett ki. Végül megjegyez­zük, Hogy a rendező bizottság a februári érte­kezlet választásának megfelelőig alakúit meg. A katonai ellenőrzési szemle Békés­megye területén j folyó évben következő sorrend­ben fog megtartatni. Szarvason f. hó 17—19-én, és podig 17-én Öcsöd, Sz.-András, 18 és 19 én Szarvas szab. és tart. katonái, — G y o m á n október 24- és 25-én, és pedig 24-én Endrőd, 25-éu Gyoma katonái; — Szeghalmon okt. 29- és 30-án, és pedig 29-én K.-Ladány, Vésztő, 30- án Szeghalom, Füzes-Gyarmat katonái; — Orosházán október 11 — 14-én, és pedig 11-én Tót-Komlós, Szénás, 12-én Földvár, Csorvás, P.-Sz.-Tornya, 13-án Sámson, Bánfáivá, 14-én Orosháza katonái; — Csabán 16- 18-án, és pedig 16-án Kígyós, 17- és 18-án Csaba katonái; Gyulán október 20—22-én, és pedig 20 án Doboz, Gyulavári, Kétegyháza, 21- és 22-éu Gyula katonái; — Békésen október 24—25 én, és pedig 24 én M.-Beréuy, K.-Tarosa, 25-én Békés szab. és tart. katonái jelennek meg az ellenőrzési szemlére. A szemle kötelező mindazokra nézve, kik a folyó 1882-ik évi fegyvergyakorlaton részt nem vettek. — A honvéd ellenőrzési szemle Gyu­lán október 27-én fog megtartetni. Az őszi vásárról lapunk multheti sza­mában hozott terjedelmes tudósítás kiegészítéséül még annyit írhatunk, hogy a forgalom úgy a külső mint különösen belső vásárt illetőleg távol mö götte maradt ama várakozásnak, mely tekintettel az idei kedvezőbb termésre ahhoz joggal volt kapcsolható. A kocsi és személyközlekedés egy perezre sem volt megnehezítve, más őszi vásáro­kon szokásos tolongásról pedig éppen szó sem le­het. A lóvásár, a júliusi vásár színvonalán jóval alúl maradt, úgy a behajtott lovak minősé­gét, mint menyiségét tekintve. A belső vásár eltekintve a kész-ruha árusok, valamint néhány iparág czikkeitöl, melyek vasárnap délután meg lehetős keresletnek örvendtek — gyengén sikerült. Még a látványosságok kiállítói két panoráma és körhinta som tromnak kitéve. Uzon Fcreuczué városi vés 8 művelt neje, október hó 1-től kezdve a franczia, olasz és német nyelvben oktatásra tan­folyamot nyit. (Pacsirta-utcza 123 sz. alatt lakik saját házában). Nem tudjuk eléggé ajánlani a szülőknek, hogy gyermekeiket különösen a német és franczia nyelvre taníttassák. A jelen kor mű­veltségi állapota oly szükségessé teszi a német s franczia nyelvek elsajátítását, hogy gyermekek érdekei ellen vétenek azon szülők, kik a kedvező alkalmat elszalasztják. A sport-klub folyó hó 17-én tartandó őszi ővészeti vessenyére nagyban folynak a készü­letek. Igen sok pályázó jelentkezett már eddig is a megyéből, sőt Budapestről s a szomszéd megyékből is. Nagyban fokozza az érdekeltséget a verseny iránt a katonai fegyverekkel való ló­verseny; a honvéd-tisztek közül is sokan készül­nek e versenyre. A tánczvigalomra, folyó hó 17-én a „Korona' szeti versenye alkalmából szétküldettek. A rendezőség nagy fáradozással díszíti a táneztermet, s fáradozásait minden bi­zonynyal a legszebb siker koronázza. Városunk szép és kedves hölgyei kivétel nélkül résztvesz- nek az époly fényes mint kedélyesnek ígérkező tánczvigalmon. Tánczosok is lesznek feles szám­ban, sokan készülnek a vidékről; mint halljuk, a budapesti athleticai club, a sport egyesület, a szegedi és szabadkai egyesületek is küldenek képviselőket a lövészeti ünnepélyre, s igy nem lesz! hiány tánezosokban sem a tánczvigalmon. Kinevezés és áthelyezés. Lázár Kálmán székes-fehérvári, előbb gyulai kir. álügyész Nyí­regyházára kir. ügyésszé neveztetett ki; a nyí­regyházi, régebben szintén gyulai kir. alügyész Egfesi Nagy László pedig Budapestre helyez­tetett át. Az akrobata társulat — mint értesül­tünk — holnap tartja utolsó előadását Gyulán, s kedden elutazik Egerbe. Az igazgató eredetileg húsz előadást tervezett, de közönségünk bár mennyire méltányolta is a tagok ügyességét, meg­elégelte a végre is nem sok változatosságokban bővelkedő mutatványokat s a lefolyt héten már kevés érdeklődést '.musitott irántuk. A mai és holnap esti, búcsú. In adásokra felhívjuk közönsé­günk pártoló figyelmét. Kengyelfutó. F. hó 7. és 8-án délután 6 órakor Richter nevű kengyelfutó produkálta mű­vészetétet a kápolnatéren, mely az évek óta nél­külözött ilyfajta népszerű sport tiszteletére a bá­mészkodó közönség minden rendjével rangjával csaknem zsúfolásig körülvétetott. A kengyelfutónak gazán jó lába és főleg jó tüdeje van, ért a fu­táshoz, mint aki Kőuiggratznél tanúlta meg. A kápolna terét 27-szer futotta körül 38 perez alatt mindig szabályos egyenletes futó lépésben minden pihenés nélkül, és végeztével sem volt annyira kimerülve, hogy a térről — a Komló vendéglőig való iramodást magának elengedte volna, mely bravourjában azonban versenytársakra is tett szert egy egész utczai gyerekseregben, mely vág­tatva tartott vele futólépést. A publikum tökéle­tesen meg volt elégedve a látottakkal és nagy készséggel dobta krajezárjait a körbe hordott nagy p rselybe. Hanem a nagy futási képesség­nek a közönség nagy körében elterjedt kézzel­fogható egyszerű magyarázata is, t. i. hogy a kengyeltutónak ki van véve lábikrája ! Persze igy könnyű szaladni! A Csnliosérnek nyílt csatornává leendő átalakításával járó munkálatokra nyilvános árlej- tósi tárgyalás szeptember hó 20-án déli 12 óra­kor a megyeháznál fog megtartatni. Az ajánlatok f. hó 20-ig a m. kir. folyammérnöki hivatalhoz adandók be, hol a tervek s költségvetések meg­tekinthetők. : a krónikássá vált voltak nagy os­főpéuztáruok ked­molyet a sport-klub termében őszi lövé- rendez, a meghívók Az országos katasteri bizottság hetekig tartó körútja alatt az utazási tervezet szerint Csabát is érinti, hol talajvizsgálat és próba ása­tások is fognak tartatni. Zsiliiiszki Mihály országgyűlési képviselő ur egy Csabán felállítandó gazdasági iskola érde­kében agitál. Múlt vasárnap délelőtt a csabai vá­rosház termében értekezlet volt elnöklete alatt, melynek eredményéül írhatjuk, hogy a közönség eltűri, ha épen gazdasági iskolája is lesz, csak neki ne kerüljön költségébe; hanem ha az állam vagy a gazdasági egylet állítaná fel, abba bele­nyugszik, sőt még talán ingyen telket is ád hozzá. Aradi Gcrö színtársulata f. hó 2-án kezdte meg Csabán előadásait „Üdvöske“ ope rett-el. Vasárnap Igmándi kis pap, kedden pedig Hadjárata békében adatott bérlet kezdetéül. A bérlet szépen indult meg, de — saj­nos — a kiindulási ponton meg is rekedt, és leg­kevésbé som mondható sikerültnek. Az előadások gyéren látogatvák, s ha a közönség pártfogása a bérlet folyamán nem fog emelkedni, az esetben az igazgató második bérletet nem fog nyithatni. De azt hisszük, hogy Csaba városa műértö közön­sége méltányolni fogja a jól szervezett társulat művészeti törekvését és vonzó repertoir mellett nem egyszer zsúfolásig megtöltendi nagy költség­gel épített Tbália díszes csarnokát. Esküd (széki tárgyalás. Aradon, folyó hó 5-én tárgyalták Deutsch Adolf csorvási lakos­nak sajtópörét Steiner Iguácz csabai lakos bizományi kereskedő ellen. A vádlevél szerint az „Orosházi Közlöny“ 1871. évi 42-iki számának „Nyiltér' -i rovatában „Figyelmeztetés“ felirattal Steiner a következőket írja : „Alólirott óva intem | tisztelt kereskedőket, valamint a szegényebb polgárokat, a Csorvás községében már eléggé ös- mert Deutsch Adolf uzsorástól. Nevezett, f. hó 10 én, midőn üzleti ügyben házánál voltam, az ajtót rám zárta s erőszakos úton kényszeritett, az általa önkényesen felszámított követelés kifize­tésére. Az ilyen roszakaratú és veszélyes ember ellen más orvosság nem lévén, mint annak óvatos elkerülése, ezért figyelmeztetek mindenkit, hogy fentnevezettől őrizkedjék. Steiner Ignácz." Vádló Deutsch Adolfot dr. Báttaszéki Lajos, Steiuer Ignácz vádlottat pedig Fábry Károly csabai ügy­véd képviselte. A vádlevél és az inkriminált czikk felolvasása és a vád és védbeszédek megtartása után az esküdtszék visszavonult s negyedórái ta­nácskozás után kihirdették a szavazás felmentő eredményét, melyhez képest a törvényszék ki­mondta, hogy vádlott az ellene emelt vád alól fölmentetik s vádló 130 írt 74 kr. perköltségben, a tanuk részére 80 frt és a vádlott utazási költ­ségeire és időmulasztásáért 20 frt 92 krban elma- rasztaltatik. Vádló ügyvédje semmiségi panaszt jelentett be. Hymen. Grósz Jenny kisasszonyt, Grósz Ignácz békési regale bérlő kedves leányát, Békésen, f. hó 5-én vezette oltárhoz Schvarcz Samu bihari gazdálkodó. Az esketési szertartást dr. Kohút Sándor nagyváradi izr. lelkész remek magyar hitszónoklattal vezette be. A fényes esküvőn a inegye és különösen Békés városának több kiváló egyénisége vett részt. — Az ifjú párnak szi­vünkből gratulálunk. Eljegyzés. Pa ál Mihály szolnoki gazda­tiszt eljegyezte Szarvason Ehrlich Friderika kisasszonyt, Dérczy Péter földbirtokos s huszár­kapitány bájos sógornőjét. Házasság. Pintér Lajos puszta-décsi uradalmi ispán Szarvason f. hó 0 án vezette oltárhoz Wiuternitz Mariska kisasszonyt, W i n- ternitz Arnold urad. igazgató kedves leányát. A Szarvason állomásozó huszárezred, megállapodás szerint f. hó 16-án vonul uj állo­máshelyére, Aradra. Krecsányi Ignácz társulata a szarvasi de­rék közönség pártfogását teljesen kiérdemelte és meg is nyerte. Az előadások, ha nem | zsúfolt, de meglehetősen látogatott színkor előtt folynak. Láttunk a társulattól drámát, operettet, népszín­művet — írja a „Szarvasi Újság“ — s az elő­adások azt tanúsították, hogy lelkiismeretes, tö­rekvő társulattal van dolgunk. Mint eddig is ki tűnt, a társulat az operettekre fekteti a fősulyt, mely műfaj a vidéken leghálásabbnak bizonyult, mert hiszen a vidéki közönség első sorban a uiu- lattafót keresi a színházban. Eddigeló a társulat tói 3 operetteet láttunk : a „gascognei nemes“-t, az „Üdvöskéit, s „Olivette lakodalmáét. Mind­három kellő szabatossággal adatott- elő. A nők közül Vadnay Vilma s Cserváry Ilona, a férfiak közül Csatár Győző, Érczy Ferencz, 1 Latabár Kálmán tűntek ki, mint főbb szereplők.- de a kar is eléggé megfelelt a maga feladatának minden alkalommal, s a kis zenekar nsszevágóan műkö­dött. A drámai szakból előadattak eddigelé a „Czifra nyomorúság“ Csikytői. „A hol unatkoz­nak" P. illerontól, s „Odette“ Sardout.ól. E szak­mában Cséky Ilona a társulat legkiválóbb(?) tagjá­nak bizonyult. Játékát művészi nyugalom s ön­tudatos alakítás jellemzi, oly tulajdonok, melyek alapos tanulmányozásra s művészi hivatottságra vallanak. Kiváló erők továbbá e szakban Krecsá- nyiné s Medgyaszay Evelin, kik a társalgási s naiv szerepekben arattak sikert. A férfiak közül kiemeljük Abonyi Gyulát, Latabár Kálmánt, Somló Sándort, Németh Józsefet s Boránd Gyulát, kik különböző szakmáikat sikerrel oldották meg az előadott darabokban. A repertoirra kitű jött nép­színművekből eddigelé csupán az „Igmándi kis pap“ került szinre; a mi éppen nem mondható szerencsés választásnak, tekintve a darab hiányait. Az előadás azonban kielégítő eredménynyel folyt le Demjén Mari (mint Esztike) kellemes hangjá­val s igen ügyes já'ékával, Kantay Teréz, (Lazsák Zsu/.sa) erős komikumával, úgyszintén Egry Kál­mán (Ferencz) szabatos játékával és dalaival, s Németh József (Nagy János) finom humorával s művészi'alakításával méltó tetszést arattak. Szó­val, a társulat teljesen megnyerte közönségünk rokonszenvét, jeléül annak, hogy tagjai művészi ambitióval felelnek meg feladatuknak. Özv. Stéger Mátyásné oki. tanítónő tisz­telettel tudatja a n. é. közönséggel, hogy Gyulán több éven át fennálló nőne velő-intézetében a folyó tanévi beiratás szept. 1-én vette kezdetét. Lakása a Sugárúton a polgári iskola mellett. Szó és írásbeli határozott tantárgyak, — s kézi műtanban is lelkiismereteseu oktatja növen­dékeit. Ez alkalommal teljes tisztelettel becses tu­domásara adja a n. é. érdekelt szülőknek, hogy vidéki gyermekeket tanulás és egész teljes ellá­tásra legjutáuyosabb kedvező feltételek mellett felvállal. — Fáradságát nem kiméivé kettöztetett szorgalommal arra törekedvén, hogy a n. é. szü­lék figyelmét s pártfogását kiérdemelje. Gyulán, 1882. aug. 24. Közgazdászat, ipar, kereskedelem. Az aradi kereskedelmi- és iparkamara jelentése a kerületét képező Arad-, Békés , Csa- nád é| Huuyadmegyének, továbbá Arad sz. kir. városnak általános gazdasági, kereskedelmi, ipari és forgalmi viszonyairól 1881-ben szerkesztősé- güukhöz beküldetett. — A 242 oldalra terjedő nagy nyolezadrét alakú s kiváló szakértelemmel szerkesztett munkát a földművelés-, ipar- és ke­reskedelemügyi magyar királyi minisztériumhoz ■I ntézett kisérő felterjesztés vezeti he. Egyébként a jelentés két föezímre oszlik. A) Általános rész, mely az általáuos gazdasági helyzotröl szól. B) K ü 1 ö I ö 8 rész, mely ismét 5 főezímet fog- hl magában, nevezetesen : 1. Növény- és á I­latországi őstermények. TI. Ipar. III. Gyarmati és kézműárúk, IV. Forgalom. V. Törvényhozás, jogszolgáltatás, köz igazgatás. Lapunk szűk keretét felül­múló vállalat lenne a különben felette tanuságos évi jelentést behatóan méltatni vagy épen bírálat alá vonni, s e miatt csupán néhány, megyénket közvetlenebbül érdeklő statistikai adat felsorolá­sára kell szorítkoznunk, de ezenfelül minden­esetre kötelességünknek ismerjük a speciálisabb részletek iránt is érdeklődő körök szíves figyel­mét az egész munkára felhívni. „A búza középárkimutatása“ czimü rovat szerint az évi középár volt métermázsánként Csa­bán 11 frt 96 kr. Gyulán 11 frt 92 kr, Gyomán 11 frt 83 kr, Orosházán 11 frt 54 kr, Szarvason 11 frt 82 kr. — Az elegybúzáé Csabán 8 frt 80 kr, Gyulán 10 frt 70 kr, Orosházán 9 frt 46 kr. (Megje­gyezzük, hogy a jelentés eme középárakat a hatósá­gok által rendszeresen vezetett piaczi ártábláza­tok nyomán közli, és ezzel — mint alantabbi pon­tokon is feltüuőleg bebizonyul — élénken illusz­trálja eme táblázatok megbizhatlanságát. Az árpa középára volt Csabán 6 frt 20 kr, Gyulán 6 frt 65 kr, Orosházán 5 frt 89 kr, (Szent- Aimán 4 frt 87 kr, Boros Jenőben 8 frt 40 kr?) Kukoricza középára Csabán 5 frt 63 kr, Mező-Beréuyben 5 trt 55 kr, Gyulán 5 frt 63 kr, Gyomán I frt 23 kr, Orosházáu 5 frt 23 kr, Szarvason 5 frt 76 kr. (Szeut- Annán 4 frt 87 kr, Soborsínban 7 frt 33 kr?) Zab középára inéterinázsáukéut Mezö-Be- rénybeu 6 Irt 27 kr, Csabán 5 frt 73 kr, Gyulán 6 frt 91 kr, Gyomán 5 frt 8 kr, Orosházán 6 frt 44 kr, Szarvason 5 frt 73 kr, (Dézuán 3 frt 48 kr, Soborsiuban 7 frt 3 kr!) Férfi napszám átlaga volt ellátással Mező- Berényben 63 kr, Csabán 53 kr. Gyulán 76 kr, Gyomán 49 kr, Orosházán 70 kr, Szarvason 63 kr. Ellátás nélkül M.-Berénybeu 83 kr, Csabán 73 kr, Gyulán 94 kr, Gyomán 70 kr, Orosházán 1 frt 10 kr, Szarvason 77 kr. Békésmegyében a múlt évben 20 községben és pusztán termeszti tett dohány a m. kir. kincs­tár számára, nevezetesen : B.-Csaba, Gerendás, Kondoros, Soprony-Sz.-Miklós, Csorvás, Békés, M.-Berény, Gerla, Gyula-Vári, Póstelek, K.-Ladány, Szeghalom, Vésztő, Földvár, Szöllös, P.-Sz -Tornya, Uj-Kígyós és Gyoma községekben. A dohány meny- nyiség és minőségre nézve ki!üllőnek volt mond­ható, mert 1100 Q öles holdanként 425 kilogr. termett (?), melynek átlagos ára 130 frt 39 krt tett. Termelési engedély 674 termelőnek adatott 5140 hold 300 B öl területre, melyből azonban csak 4736 hold 1230 Q öl terület ültettetett be 648 termelő által. A termés eredménye a követ­kező volt: válogatott szivarboritókból termett és beváltatott 2751 klgr., I. osztályú 18,615 klgr., II. osztályú 36,850 klgr.. III. osztályú 93,366 klgr, összesen tehát 151,782 klgr. és pedig 55,198 frt 98 kr. értékben; e szerint 100 klijr. átlagos be­váltási ára 33 frt, 117/10 krt tett. Termeltetett és beváltatott továbbá szegedi közönséges levelek­ből : válogatott 342,251 klgr., I. oszfályu 616,087 klgr., II. o-ztályból 616,139 klgr., III. osztályból 411,819 klgr, csomózott sarjú 8005 klgr., hulladék 5222 klgr. Összesen j 1.999,523 klgr. 384,523 frt 86 kr. értékbeu ; e szerint 100 klgr. átlagos be­váltási ára 20 frt 45 kr. volt. A kamara évről-évre kapja a panaszos je­lentéseket a kerületében levő ipartársulatoktól, melyekben elmondják, hogy a jelen ipartörvény intézkedései az ő nézetük szerint mennyire káro­sak. Némely társulat azonban már egészen bele is úut a panaszkodásba, mint p. o. a szarvasi ipartársulatok, melyek közül az egyik a kamara felhívására azt feleli: „hogy a mióta a szabad ipar fenáll, sérelmeinkkel és panaszaink­kal minden évben nemcsak a tekintetes kereske­delmi- és iparkamarához folyamodunk, de magá­hoz az országgyűléshez is, hogy egyszer valahára a második országos iparos gyűlés kívánalmainak tegyen eleget; fájdalom azonban eddig hasztalan volt minden kérésünk, minden könyörgésünk. — Ezen oknál fogva társulatunk összes tagjai azon véleményben vannak, hogy hasztalan minden, hasz­talan az egész irka fiika, mert nem könnyűnek rajtunk semmit, hanem hagyják, hogy a kézmű- iparos a szabad ipar mellett napról-napra, évről- évre nagyobb elszegényedésbe sülyedjen. Ezért nem adtunk az első megkeresésre is semmi fele­letet, s most is csak azért felelünk, mert látjuk, hogy úgy szólva, muszáj.“ (Hát igaz biz az, a z ipar szervezetlensége is nagy mérvben járul hozzá iparosaink pusztulásához, hanem nagyobb baj i közös vámterület, mely igazán lehetetlenné teszi az ipar fejlődését. Önálló vámterület, védvámok, ezek a fötéuyezők, amelyek első sorban kellenének, hogy az iparos osztály újra lábra álljon, hanem — csodálatos dolog — ez nem jut eszébe a szarvasi iparos osztálynak választások alkal­mával: akkor nagy része Móricz Pálra adja szavazatát; holott ha akkor saját jól felfogott ér­dekében is a 48-as párt körül tömörülne, a győ­zelem eme párt javára dőlne H mely programmja sarkpoutozatai közé iktatta Magyarország gazda-

Next

/
Oldalképek
Tartalom