Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-04-16 / 16. szám

kola szervezésének föérdeme. Na ez mar sok! Ezen polgári iskolát Do bay János polgármester hozta létre s az a valóság, hogy Göndöcs ur ezen polgári iskolának könnyen érthető felekezeti obscuritásból elejétől fogva esküdt ellensége volt, § ezen érzelmeit „tanügyi nagyságáról“, vezérférfiui szerepéről megfeledkezve nem egyszer nyilvánosan, s a városi képviselőtestületben is elárulta.

így vitatja el az érdemet Herbert Alajostól a Göndöcs-féle méhkaptár ok feltalálójától. — Ej, ej édes lelki- pásztor ur, Önnek a hiúság igen erős tu lajdona: átalakíthatná a lelkét kaptárrá, hol a szerénység mézét kissé összeg)'Ujt- hetné.

Öt uj iskolát alapított Gyulán, úgymond a „Magyar Korona!“ Reméljük, mind felekezeti. Tudtunkkal azonban ma sincs annyi rom. kath. iskola városunkban; s ha valóban alapitott ez nemes lelküségére, jótékonyságára vet fényt; de ne felejtse 0 Nagysága, Aristoteles ama szavait: néma légy mikor adsz. A jóltevŐség kikürtö- lése — rokon az uzsoráskodással.

Nunc venio ad fortissimum virunV! „Göndöca Benedek, az irodalom és tudomány terén szerzett magának hervadhat- lan babérokat s e téren egy rangba helyezhető az egyházi Írók legjobbjaikkal.“

És ennek a nagy írónak még mindig késel szobrot emelni hazánk s nem sietsz felavatni tudósaid felkentjei közé!! Rut hálátlanság!

A „határtalan és kiolthatlan“ lelkesedéstől hevülő választók értelmesebbjei közül, azok kik a múltban a „nagyreményű ifjú“ zsenge éveinek tanúi voltak, s kik a későbbi időkből az „érdemdús honatya, megyei vezérférfiu-1 áldásdus tevékenységét s „páratlanul kifejlett tehetségét szintén közelebbről s jól ismerik: nyilvánosan hangoztatták, hogy az apát képviselő. régész művész — s kik asztalánál többször megfordultak állíthatják, hogy bűvész ur ő nagysága a nyilvánosságra száut minden munkáit, szónoklatait mások által készítteti, s egy okmányt, ha csak az nem — étlap — helyesen fogalmazni nem képes, sőt a helyesírási szabályokkal az értelemjelek használatával sincs tisztába; s ezek a jó urak, kik tányérját oly sokszor — kitörölték, előttünk is többször említést tettek ama forrásról, honnét Ő nagysága irodalmi kincseit meríti; s maga említette uyilvánosau fel előttünk s többek előtt ama meglehetős irodalmi színvonalon álló, de erkölcsileg elsülyedt egyén azt, hogy az ő tollából kerülnek ki a her- vadhatlan babérokat termő Göndöcs-féle szellemi röppentyűk; azonban mi ezen méltatlan megszóllásoknak nem csak hogy soha hitelt nem adtunk, de mint lovagias politikai ellenfelek azok ellen óvást tenni sohasem késtünk; s nem késünk ez alkalommal is kijelenteni; hogy ő Nagyságának az irodalom és tudomány terén ismeretei határozottak s elismerésre méltók, mindazonáltal még sem oly nagyck melyeket önhittsége túl ne szárnyalna.-<&J.ispán.i jelentés.

(Felolvastatott Békésmegye közigazgatási bizottságának 1882. ápril 3-án tartott ülésében.)

(F o ly tatás.)

A megyei vagyonbiztonságot a lefolyt hóban felette érzékenyen sújtotta a B.-Gyula városában f. évi mártius hó 25-ik napján történt tűzeset, melynek lefolyását következőkben ismertetem.

A tűzvész az úgynevezett németvárosi részen a kisolábvárosi hid átellenében levő Suck János- féle 860. számú ház nádtetőzetén, az említett napon, délután kótnegyed egy órakor ütött ki s a keleti irányban fúvó erős szél által táplálva, az egész utcza a német temetőig rövid idő alatt lángban állott. A túz következtében oly hőség fejlett ki, hogy a tüzet az említett részen megközelíteni nem lehetett, minélfogva a védelmi mun kálatoknak az utczák más részén levő házakra kellett szoritkozniok. A midőn a tűz a vizzel telt holt körös medrét elérte, a szél, déli irányt vett s ott még több házat elpusztítva, lecsendesedett. Részint eme szélcsend, részint pedig a holt körös medrét határoló szöllöskertek s a szélnek ismét keleti irányba fordulása meggátolták az elem további pusztítását. A leégett lakházak száma a németvároson 48, a szöllőkben 3, s ezekben kárt szenvedett 48 háztulajdonos, 17 lakó és 3 szöllő tulajdonos. Az illetőknek legnagyobb részben minden ingóságuk és élelmök beégett Emberélet nem esett áldozatul. Égési sebekben súlyosan megsérült Krész Mátyás a ki a házból csakis ifjú Huszka Imre helybeli szabó mester bátorsága által lett a lángok közül kimentve, kinek is ezen önfeláldozása, valamint Gyulafly, a helyben állomásozó m kir. 7. számú honvéd zászlóalj főhadnagyának azon ténye, hogy egy 6 éves, égni kezdett leánykát gyors feltalálása által az életnek megmentett, a felsőbb kitüntetést és elismerést méltán megérdemli.

Ezen felül égési sebeket szenvedett 5 egyén, kiknek sérülése azonban könnyebb s rövid idő alatt begyógyulással biztatnak.

A tűz délután kétnegyed 4 órakor ért véget annyira, hogy legalább a tova terjedés meggátolva volt. Az ezutáni munkálatok leginkább a zsarátnokok eltávolítására s a lappangó tűz eloltására irányultak, mi végből a városi vészbizottság oly intézkedéseket tett, melyek jótékony szapora eső szerencsés közbejötté mellett, a tűz teljes elfojtását eredményezték.

Az emlitett két bátor fefiu önfeláldozó tettén készséges segédkezést tapasztaltam a helybeli m. kir. honvéd állomás parancsnokság részéről, mely a rendelkezése alatt álló legénységet, a veszély elbáritására és az éjjeli őrködésre átengedte; továbbá I helybeli inteligens ifjúságból alakult sport klub részéről melynek eggyts tagjai, a tűz folya mában különösen a tűzi-fecskendök kezelésénél, később pedig, az éjjbe nyúló órákban, a tűz teljes elfojtásának vezetésénél dicséretesen közreműködtek; végül B.-Csaba város részéről, mely két tűzi fecskendővel, s több tűzoltóval sietett segélyünkre.

A kár enyhítése körül első sorban balás köszönet illeti a m. kir. belügyminiszter urat, ki első pillanatnyi segélyül 250 forintot kegyeskedett utalványozni; továbbá a Wenckkeim grófi család tagjait. A könyöradományok gyűjtése egyébbiránt szép sikerrel még most is folyamatban van.

Az élelmi szerek kiosztása és a pénzkezelés egy bizottságra ruháztatott, a városi polgármester ellenőrzése mellett.

Egyébiránt ezen tűzvész alkalmából intézkedtem :

a. hogy szigorú vizsgalat utján feldenttessék miszerint a tűz keletkezést az illető háznép gondatlanságból avagy a hatóság részéről a tűzren- döri szabályok körüli hanyagságból származott-e?

b. hogy az úgynevezett kürtök (nádpatics és deszka kéménye ) azonnal eltávolíttassanak s szilárd anyagból való kéményekkel helyettesitesenek.

c. A leégett lakházaknak ideiglenes lakhatóvá tétele nem akadályozható ugyan, azonban már most elrendelhetnek találtam, hogy az épületek végleges helyre állítása kellő hatósági felügyelet alatt s egészen azon szabályok szem előtt tartásával történjenek, mellyek e tekintetben a város építkezési rendszabályaiban foglaltatnak, mellyek alkalmazásával különben, a ferde építkezési vonalak megszüntetese után, a szépészeti érdekek is kellő tekintetben lesznek rószesitondők.

Ezen felül több rendbeli kissebb mérvű tüzeset fordult elő a megye eggyes községeiben, különösen Békés városában, hol azok szokatlan mérvben fordulván elő, a remegésbe ejtett közönséget, a mellett hogy folyvást nyugtalanítják, egyszersmind különféle, habár meglehet alaptala n de ily körülmények között el nem oszlatható gyanúsításokra vezetik.

III. Közutak. Vódtöltósek.

A kedvező időjárás mellett közutaink lehető jó karban vannak. Az utkaparók megye- szerte teljesítik kötelességeket.

Tisztelettel tudomására hozom itt a tek. bizottságnak, bogy a 234.—1882. kb. sz. alatti határozatban nyert felhatalmazás alapján, az útfelügyelőket Gyula rendezett tanácsú város és a gyulai járás, továbbá a csabai, békési, szarvasi és orosházai járások területére kineveztem; a többi járások útfelügyelői kinevezése iránt alkalmas egyének jelentkezése után fogok intézkedni.

| fehér-körösi csatorna jobbparti töltése műszakilag kiépíttetett; a békési járásba eső védtöltések, különösen az államilag eszközölt bé- kés-körös-tarcsai balparti védgát felépítése óhajtott sikerrel befejeztetett. A Berettyót szabályozó társulat a Szeghalom és Körös-Ladány közötti vonalának jobbparti töltésein kellő erővel munkálkodott, I különösen február hó iolyama alatt megindittattak az úgynevezett kernyei magaslat alatt végződő átmetszés szélesbitési és mélyitési munkálatai. Az iváufenéki és hosszufoki ármen- tesitő társulatok a védgát építése körül szintén annyira elöhaladtak, hogy a tett munkálatok az árvízvédelmi igényeknek teljesen megfelelnek. — Általában a múlt hó első hetében lezajlott árvízveszély oly csekély mérvű volt, hogy | gátvédelemnél komolyabb munkálatok kifejtésének szüksége fel nem merült.

A hosszufoki bid folyamatban lévő építésével kapcsolatosan meg kell itt említenem, miszerint jóllehet a közlekedés ezen építés tartama alatt K.-Ladány és Békés között a mezőberényi hidra tereltetett és az kellő nyilvánossággal közhírré is tétetett: mindazonáltal | közlekedők na gyobb része mégis a fehérbátii hid felé vette útját, mi közben egyszersmind némely békési és mező-berónyi lakosok ott haszonbérelt területein való átjárás is kikerülhetlenné vált. Ez ellen említett bérlők sem tettek ugyan kifogást, azonban bérleményeik ez évre a csapásolt részeken haszonvehetlenekké tétetvén, ezeknek 32 írtban fel- száuiitost bérletére nézve magukat kárpótoltatni kérik; mit részemről is igazságosnak és méltányosnak találok. — Tisztelettel kérem tehát a tek. bizottságot, miszerint e részben a panaszok megszüntetése végett az emlitett követelés kiegyenlítésére talán a hidépitési vállalkozókat méltóztassék utasítani, minthogy ezek a közlekedés fenntartására szolgálandott szükséghid fel- állitási kötelezettsége alól, különben is felmentettek.

IV. Vegyesek.

1. A megyei pénztárak a múlt hó folyamán is véletleuül megvizsgáltattak, s azok kifogásta- lan rendben lévőknek találtattak.

2. A leik eszi anyakönyvek alapján az 1881. évi népmozgalmi viszonyok számvevőileg össze- állittatván, annak alapján tisztelettel jelentem, hogy megyénk népessége a múlt év folyamán íb örvendetesen emelkedett; a mennyiben a tiszta szaporulat 2983 főre ment, vagyis a népesség az év végén 232,797 lelket számított.

3. Az ujonczállitási eljárás folyamatban van a szarvasi és gyomai járásokban eddig elért eredmények szerint szép sikerrel, a mennyibeu az ujonezjutaiék teljesen fedezése után a honvédség állományába is jutott nehány ujoncz.

Szerecsen-mosás

a „ Békésmegyei közlöny“-ben

A „Békésmegyei közlöny“ 36. s kővetkező száma vezérczikkében S-s ur minden áron tisztázni akarja a kormányt az ellenzék padjairól hangoztatott azon vád alól, mely iparunk pangását, hanyatlását a kormánynak tulajdonítja.

S-s urnák noha jó szappana van s derekasan hozzá is lát a mosáshoz, — de sem neki, sem másnak nem sikerült a sze- recsent feliérre mosnia!

Iparunk hanyatlásának okait S-s ur az ország kevés népességében, a tőkének az ipari czéloktól való tartózkodásiban és iparosaink hanyagságában, — no meg a közlekedési eszközök javulásában, a vasúti lálózat nagyszerű fejlődésében látszik keresni. Megvallom, hogy S-s urnák e czikke reám azon lehangoló benyomást tette, mintha csak azt akarta volna mondani: íagyjatok fel minden reménynyel! mert az van megírva a sors könyvében, hogy a magyar ipar osztrák kollegájával szemben örökös alárendeltségben maradjon!

Sajnos, hogy a kormányt és az ez Után vakon induló többséget is ezen a magyar iparra végzetessé vált nézet vezérli minden az iparra vonatkozóintézkedéseiben. Mint az a n ak onda által megbüvölt madár annak torkába veti magát, úgy dobja martalékul a magyar ipart a kormány az osztrák ipar torkába.

Midőn a kormány a közös vámterületet engedelmes és rövidlátó többségével ráerőszakolta az országra, az osztrák iparnak a magyar iparrali versenyét korlátlanná tette. Ezzel a magyar iparra ki lett mondva a halálos Ítélet, melynek kérlelhetlen végrehajtását most már hazafiui megdöbbenéssel tapasztaljuk. Hogy ezen megyőződésszülte nézetünk nem az alaptalanul aggódó léleknek rémlátása, hanem a létező szerencsétlen állapotoknak és gazdasági bajainknak és ezek okainak helyes felismerése, ez a nemzetgazdászattal foglalkozó irók egybehangzó nyilatkozatai által igazoltatik, kik közül Chevalier M. a korlátlan versenyt oly csatatérnek nevezi, melyen a nagyok a kiesebbeket elnyelik

Pedig az iparos osztály koldusbotra juttatása nagy szerencsétlenség nemcsak az iparos osztályra, ha nem az egész nemzetre nézve is. Azoknak, kik iparosaink anyagi süllyedéséből eredhető gazdasági és társadalmi bajokat kicsinyük és azt vélik, hogy a baj legfeljebb csak az iparos osztályban loka- lizálódik s nem terjed ki a társadalom többi osztályaira is, figyelembe ajánlom L. Blanc e szavait: „Azon nép, a melynek kebelében az alsóbb osztály nyomva van, hasonló azon emberhez, kinek eggyik lába fáj: a fájós láb még az egészségest is gáto- landja tevékenységében.“ S valóban iparnuk hanyatlása összes közgazda- sági állapotainkra rányomja a hanyatlás bélyegét.

Szeretnék e bajt a kormánypártiak egyszerű heveny bajnak feltüntetni; okait az iparosok politizálásában, munkakerülésében, szava nem tartásában stb. keresni; holott e baj nem a heveny, hanem az idült bajok közé tartozik, és okai sokkal mélyebben fekszenek, mint azt sokan hinni

szeretnék. Igaz hogy minden baj gyógyulásának a természetből, magának a beteges testnek természetéből kell kiindulnia; kétségtelen, hogy a társadalmi bajokat magában a társadalomban meginduló természetes gyógy-tevékenység gyógyítja meg állandó sikerrel és gyökeresen; de vájjon azért mert a beteg testnek gyógyulását nem az orvosi szerek, hanem a természetnek titkos és áldásos működése eszközli, meg kell-e vetnünk a gyógyszereket? Mi ahelyett, hogy mindent a magára hagyott természet titkos erejétől várnánk, észszerűbbnek tartjuk azt tanácsolni a betegnek, hogy használja az orvosi tudomány által javasolt gyógyszereket, mert ezek a természet gyógymtíködését serkentik, fokozzák, bizonyos irányba terelik, akadályáit elhárítják s az elért sikert biztosítják. Ez a mi álláspontunk az iparügyi politikában; a kormányé pedig azon ősi álláspont, mely mindent a magára hagyott^természet titkos működésétől vár

De vájjon van-e gyógyszer a kérdéses bajra a nemzetgazdászati politika gyógytárában, vagy oly halálos kimenetelű bajjal állunk-e szemben, melyre gyógyszer nem létezik? Van gyógyszer uraim, csak orvos nincs, ki a reczeptet megírja és alkalmazza.

Mint ^laikusnak nem lévén jogom a reczept-Íráshoz, de különben sem arrogál- ván magamnak ily fontos kérdésben tekintélyt, a világhírű nemzetgazdásznak Schmit Ádámnalc adom át a szót, ki a kérdésben forgó beteges állapotban az államtól a következő három szolgálatot kívánja: 1-ör védelmet más államok ellen, 2-or jogszolgáltatást bent, s végül 3-oy gondoskodást mindazon közh"sznu intézetekről, mellyeke* ä magán érdek a velők járó tetemes költségek miatt fel nem állíthatna.

És a bajaiban sinlődő nemzet hasztalanul eseng kór ágyán, orvosaihoz : a kormányhoz; mert tagadom azt, hogy a kormány teljesitené orvosi kötelességét a betegségben kimerült magyar ipar körül.

Védelem helyett oda dobta azt martalékul az osztrák iparnak, a jogszolgáltatást merő útvesztővé tette, melyben az ariadne-fonalat sok esetben még a szakember sem képes megtalálni; közhasznú intézetekre pedig soha nincs pénze. Természetes, hogy ily érzéketlen kormány mellett a hanyatló ipar még inkább hanyatlani fog; mert a nemzetnek, ha az ipar terén valaha aratni akar, nem szabad sajnálnia a vetésbeli áldozatot.

Valamint nem igaz azon kifogás, hogy nincs pénz, mert pénz van mindenre, csak olyanra nincs, minek az ország is hasznát látná, úgy nem igaz az sem, midőn a védelemre vonatkozólag azt mondják, hogy erre nincs elegendő erőnk.

Mert igaz ugyan, hogy ipar dolgában Austriával szemben nagy hátrányban vagyunk, és arra, hogy e téren Austriával versenyezzünk, nem vagyunk elég erősek; de elég erősek vagyunk arra hogy a magunk iparát m ego Ital ma z- z v k.

Noha ez utóbbi állitásoméft sok lecz- két kaptam már a „ Békésmegyeí Közlönyétől“, de a vett leczkék után sem adhatom fel azt; mert tagadhatjan .és nagyon világos az, hogy a nemzetközi forgalom házában azon nép kénytelen a másiknak engedni, amelyik az idegen árut a legsürgetősebben szükségli; — s azért a nemzetgazdák legtöbbje megegyezik abban, hogy a földművelő és iparüző népek közötti forgalomban amazok élelmi szereket és gyártandó nyers anyagokat, utóbbiak pedig gyártmányokat adván el, a nagyobb függésnek az utóbbi részen kell szabálysze- riDt lennie, s az ellenkező eset a kivételek közé tartozik. Be kellene tehát az engem leezkéztető pápaszemes és nem pápaszemes professoroknak bizonyitaniok azt, hogy a Magyarország és Ausztria közti harezban a kivételes állapotnak kell bekövetkeznie ; de ez mindeddig nem történt, s ezután sem fog megtörténhetni; mert sem az amerikai, sem azoláhországi, sem az oroszországi búza nem fogja a magyar búzát az európai piaez- ról állandóan leszoríthatni.

Feltéve, hogy az osztrákok magas vámokkal kiszorítanák a magyar búzát pi- aczaikról, mi következnék ebből ? Az következnék, hogy az osztrákok annál nagyobb mértékben fordítanák keresetüket Amerika, Oláh- és Oroszország-féle. S mi volna e fokozott keresletnek eredménye ez országokban? — Az, hogy ennek követ-