Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-03-12 / 11. szám

-AJHepátnl jelentés. (Felolvastatott Békésmegye közigazgatási bizottságának 1882. márcz. 6-án tartott ülésében.) A hatáskörömhöz tartozó közigazgatási ágak f. évi február havi állapotáról szóló rendszerinti jelentésemet az 1876. évi VI. törvényczikk alap­ján van szerencsém tisztelettel kővetkezőkben előterjeszteni, I. Közegészségügy. A közegészségi állapot, a múlt bó folyamán örvendetes javulásnak indult, a mennyiben némely községekben, mint Dobozon, Gerlaposteleken, Uj- Kigyóson s Füzes-Gyarmaton, az uralkodott vör- heny járvány teljesen megszűnt, a többi járvány által veszélyezett községekben pedig, ugyan annak lefolyása lényegesen szelidült. A még uralkodó betegségek állása ez: a) B.-Csabán a vörhenyben megbetogült 1517, ebből meggyógyult 1014, meghalt 453, további gyógy­kezelés alatt maradt 54 egyén; b) Békésen a vörheny esetek száma 335 volt, melyből 99 eset halállal, 225 gyógyulással végző­dött; gyógykezelés alatt lévő egyének száma pedig 11; c) Orosházán a vörheny betegség 265 eset­ben lépett fel. Ebből meggyógyult 75, meghalt 156, gyógykezelés alatt hagyatott 34 egyén. Az utolsó nyolcz napi betegedési eset száma 12-re apadván le, a szünetelő tanodái oktatás megkez­dése a harmadik elemi osztálytól felfelé megen­gedtetett. d) Szarvason a roncsoló toroklob még most sem volt elfojtható; sőt tekintve, hogy az újabb heti betegedési esetek száma 14-re ment, a jár­vány egyenletes pusztításából mit sem vesztett. Az utolsó adatok szerint a járványban megbete- gült 446 egyénből meggyógyult 209, meghalt 233 egyén ; e) a vésztői vörheny járvány lehető szelid jellegű; mert a felmerült 56 ecetből csakis 4 vég­ződött halállal. E fejezet alatt felemlitendőnek tartom, hogy a megye tiszti főorvosa a roncsoló toroklob és vörheny járvány népszerű ismertetéséről szóló munkája 2000 példányban a nagy közönség kö­zött, a közelebbi napokban szétosztatott. Az állategészségügy állapota csupán Gyoma községben vált aggasztóvá, hol is a lóállományban 192 rühkóros ló találtatott. A már foganatosított óvrendszabályok mellett feltehető, hogy a kór rö­vid idő alatt elfojtva leend. Különben a megyei állatorvos a tavaszi lóvizsgálatot, a folyó hó 6-án kezdődő lóosztályozási eljárással egyideüleg megyeszerte meg fogja tartani; valamint nem hiányzik az intézkedés arra nézve sem, hogy a szarvasmarha állomány, a tavaszi legelőre kihaj­tást előzőleg, ugyancsak az állatorvos által meg­vizsgáltassák. II. Közbátorság. A személybiztonság a múlt hó folyamán egy esetben sem zavartatott meg; a vagyonbiztonság ellen azonban 30 bűncselekmény követtetett el, melyből 20 eset kiderittetett, 10 pedig nyomozás alatt maradt. A régibb keletű kiderített lopási esetek száma 18-ra ment. Az elkövetett bűnese­tek jelentékeny része sertés tolvajlások és élelmi szertárak feltörése volt. Múlt havi jelentésemben a megyei csendbiz­tos előterjesztése nyomán felemlítvén, hogy a köz­ségi rendőrség némely helyen elhanyagolt szer­vezetének pótlása és javítása iránt saját hatáskö­römben intézkedni fogok, tisztelettel jelentem, hogy ezen nyilatkozatomhoz képest, f. évi február hó 10-én 107. ein. szám alatt körrendeletileg fel­hívtam a járási szolgabirákat, hogy a mely köz­ségben a községi rendőrség a helyben hagyott szervezeti szabályzatnak megfelelően mind ez ideig szervezve, kellő számban alkalmazva és a szük­séges fegyverzettel ellátva nincs, a legerólyesebben és minden késedelem nélkül oda hassanak, hogy a közbiztonság érdekei, a czélszerüen berendezett községi rendőrség által megóvassanak. Ezen ren­deletéin mikénti végrehajtásának ellenőrzése egyik kiváló teendőmet fogja képezni. III. Közutak és védtöltések. A közutakra nézve általában megjegyezhető, hogy azok a múlt hó folyamán, a kiválóan ked­vező időjárás következtében, legjobb karban voltak. A doboz-vésztői utón az úgynevezett „Re­pülő“ hídon túl Vésztő község felé eső lapályos és járbatlan szakasz azonnali fetöltóse tárgyában a múlt havi ülés alkalmával 150. kb. szám alatt hozott határozat, a kedvező időjárás daczára sem volt végrehajtható; mert a békési járás szolga- birájánák jelentése szerint egy felől a munkatért legalább is 1000 méternyi hosszban még most is nem kevesebb, mint 2 lábuyi viz borítja, mely a határér magasabb viz állása miatt le sem vezet­hető más felől, mert az elrendelt kisajátítás a békési uradalom ellenvetései következtében oly nehézségekbe ütközött, melyek nemcsak messze nyúló tárgyalást igényelnek, hanem az e czélra utalványozott 1000 frtnyi összeget is előrelátható­lag elégtelenné teszik. Egyébiránt ezen ügyben a kir. építészeti hivatal külön előteijesztésben fogja kérni a tek. bizottság határozatát. Ezután következő előterjesztésemre kérem a tekintetes bizottság határozatát. Tekintve ugyanis, miszerint a tek. bizottság a vasúti indóházakhoz vezető közutak kongó tég­lával való kirakatását még múlt évi márczius havi ülésén elhatározta, mely czélból a közleke­dési miniszter úrhoz segélyösszeg kirendelése iránt is folyamodott, de sikertelenül; minthogy továbbá a tekintetes bizottság ezen üdvös elha­tározása nézetem szerint leginkább érvényesít­hető, ha megyénkben a közutak építéséhez al­kalmas kongó tégla gyártatik : tisztelettel indít­ványozom, méltóztassék egy-két tagból álló kül­döttséget kinevezni és megbízni azzal, hogy a b.-csabai közbirtokossággal értekezve, egy kongó téglagyár felállítása iránt mielőbb javaslatot ter­jesszen elő. Csak általában említvén itt, hogy a beér­kezett jelentések szerint úgy társulati, mint a kormánybiztosi felügyelet alá helyezett árvédel­mi vonalak, a lehetőség szerint védképes álla­potba helyeztettek, az ivánfenéki ármentesitő öb- Iözetre vonatkozólag tisztelettel jelentem, hogy az ezen öblözeti gátrendszerhez tartozó gyomai vo­nalat a múlt hóban, Gallacz János kir. folyam- mérnök úrral együtt megszemléltük, s mig egy­részről megnyugvással tapasztaltuk, hogy e vonal kiépítésére és fenntartására legerélyesebb gond fordittatik és a vonal gyengébb részei egészen felépitvék, a többiek pedig a legmagasabb viz- szinhez idomítva, az év folyamán felépülnek, másfelől meggyőződtünk arról is, hogy az öblö- zeti igazgatóság a védanyag kellő mennyiségben való beszerzéséről jó eleve erélyesen gondoskodik. IY. Y egyesek. 1. A megyei pénztárak a múlt hó folyamán is szokásosan megvizsgáltatván, azok kifogástalan rendben lévőknek találtattak. 2. Minthogy úgy a tek. törvényhatóság, mint a közigazgatási bizottságnak a községi ut- czák szabályozása, mérnöki lejtmérezése s a köz­ségi utczák szélein összegyűlni szokott belvizek levezetése tárgyában hozott határozatai nagyban és egészben még egyetlen egy községben sem foganatosíttattak, tekintve, hogy úgy közegész­ségi, mint közlekedési tekintetben nagy horderő- vel biró ezen határozatok végrehajtására kitűzött egy évi határidő már eltelt; tekintve, hogy kü­lönösen a kőrösparti községek körgátjai^ nagyobb részt kiépítve lévén, a községi munkaerő a jel­zett czélra nagyobb mérvben vétethetik igénybe : folyó évi 106. ele. szám alatt felhívtam a járási szolgabirákat és B.-Gyula város polgármesterét, hogy az említett tárgyban kibocsátott rendeletek­nek mielőbb teljes érvényt szerezni, ezen indo­kokból az egyes községek által e körül eddig tett munkálatok előhaladásáról személyes meg­győződést szerezni s oly helyeken, hol ezen sza­bályozás még meg sem kezdetett, vagy meg­kezdve abban hagyatott, a munkálatok azonnali megkezdését és folytatását elrendelni kötelessé­güknek ismerjék. Ugyanezen intézkedésemből folyólag, az em­lített tisztviselőket utasítottam arra is, hogy a községek elöljáróit, a létező járdák jókarba ho­zatalára, jó állapotban és tisztaságban való tar­tására s ott, hol a járdák hiányoznak, ilyenek sürgős létesítésére kötelezzék. 3. Azon határidő, mely alatt minden kert- és szőlőtulajdonos a fákon létező hernyófészkeket leszedetni és elégetni tartozik, a múlt hó végén lejárván, intézkedtem, hogy a törvényhatósági bizottságnak a hernyók kiirtásáról alkotott sza­bályrendelete a legszigorúbban végrehajtassák. 4. Az 1874. évi 325. bgy. sz. a. alkotott és 1878. évi 90. bgy. sz. a. módosított törvényható­sági szabályrendelet alapján folyó évi február hó 25-én 140. ein. szám alatt kelt rendeletemmel felhívtam a járási szolgabirákat és B.-Gyula vá­ros polgármesterét, hogy intézkedjenek, miszerint a községi bírák a közeledő tavaszi időszak fel- használásával ott, hol a befásitás még kezdetét sem vette, a faültetést, a talaj minőségéhez ké­pest indítsák meg; ott, hol némi eredmény már mutatkozik, az ültetést folytattassák s a faültet­vények feletti felügyeletről, valamint azok jegy­zékbe foglalásáról gondoskodjanak.-A. város házán. Gyula város képviselő testületének jogi és gazdasági szakosztályai — f. hó 10. délután — együttes ülést tartottak. Az elnöki széket a jogi szakosztály elnöke Szjgethy Lajos ügyvéd fog­lalta el — tulajdonképpen pedig a polgármester elnökölt, mely visszás körülmény többek részéről azon méltó felszóllalásra szolgált okul, hogy a szakosztályi tárgyalást igénylő ügyek jövőre a szakosztályok elnökeinek ideje korán kiadassanak s általuk alapos tanulmány tárgyává tétethes­senek. Tárgyaltatott Alcser János és társainak kérvénye a városi építkezési szabályrendelet 45. §-ának, melyszerint gőzerőre alkalmazott üzlette­lepek a városon kívül építendők, aként leendő módosítása iránt, hogy ily telepek építése a vá­ros központjától lehetőleg távol engedélyeztessék. A szabályrendelet kérvényezett módosítása tüzrendőri szempontból nem vélemé­nyeztetett. Olvastatott Kiss Mihály városi jegyző lemondása. A szakosztályok ezen lemondás kö­vetkeztében a jegyzői állás betöltésére vonatkozó intézkedéseket Kis Mihály nyugdíjaztatásáig füg­gőben hagyatni véleményezték. Ezzel egyelőre elodáztatott a városi jegyzők kérelmének tárgya­lása, miszerint a lemondás folytán megürült jegyzői állás megszüntettessék, helyébe egy aljegyzői ál­lás rendszeresittessék 1 az eként megtakarított összeg az ő fizetésük javítására fordittassék ; mely kérelemre addig is, mig azzal behatóan fog­lalkoznánk, már ezúttal kimondjuk, hogy az a mi felfogásunkkal nem találkozik, — mi a jegy­zői állás megszüntetését jogsérelemnek s helyette egy csekély fizetéssel járó aljegyzői állás rend­szeresítését egyértelműnek tartjuk a proletáriátus terjesztésével; a város érdeke pedig azt hozza magával, hogy ügyeit tisztességesen javadalma­zott erős jegyzői kar vezesse. GrétzJózs efneka városi faiskola bér­lőjének kérelmét a múlt évi bérösszeg felének el­engedése s a bérleti szerződés, esetleg abban fog­lalt azon kötelezettsége alul, miszerint nemesített oltványokat tartozik termelni, leendő felmentése iránt a szakosztályok azon véleménnyel teszik át a képviseleti közgyűléshez, miszerint folya­modó a múlt évi árvíz következtében nagy mérv­ben megrongált bérlemény után a múlt évre járó bérösszeg felének fizetése | a bérszerződés alul felmentessék. Szatmári Istvánná szül. Kis Zsu- zsánna kérelmét, miszerint a körgát költségei alól élemedett koránál és terhes családi viszonya­inál fogva felmentessék a szakosztályok teljesít­hetőnek nem véleményezik. Hasonlóan nem véle­ményeztetett Szilágyi István és Markus Illés bérlőknek a bérösszeg leszállítása iránti kérvénye. A s i ó r é t i f ö 1 d b i r t o k oso k n a k a közigazgatási bizottsághoz beterjesztett s onnan leküldött kérvénye az alföld-fiumei vasút töltésén egy állandó áteresz építése iránt — ajánlólag terjesztetett a képviselet elé. Végül tárgyaltatott a városi tanács azon elő­terjesztése, miszerint a körgát költségei­hez pótlólag szükségessé vált 2383 frt a tulaj­don házzal nem biró lakókra — I. és III. osztályú kereset adójuk alapján vettessék ki, s a minimum 1 frt 20 krban, a maximum pedig 12 írtban állapittassék meg. Ezen előterjesztést a szakosztályok elfogadásra ajánlották, oly külörab- séggel mind a mellett, hogy a maximumot mely egy lakházra a körgát költségeiből kivethető lenne, a háztulajdonosokkal egyenlően, 32 írtban vélik megállapitandónak Újdonságok. Tisztelt munkatársunk, Sárréti „Yálasz a „Békésmegyei Közlönynek“ czimü czikksoroza- tának végét, valamint gazdasági és tanügyi, már kiszedett czikkeinket térszüke miatt a jövő számra kellett hagynunk. Meghívás. A békésmegyei takarékpénztár 1882. évi márcz. 21. délelőtt 10 órakor Gyulán, saját helyiségében tartandja rendes évi közgyű­lését, melyre a t. részvényeseket ezennel tiszte­lettel meghívom. A közgyűlés tárgyai : 1. Igaz­gatósági jelentés. 2. Felügyelő biz. jelentés. 3. A tiszta jövedelem iránti intézkedés. 4. Öt igazga­tósági tag választása. 5. Az alapszabályok 15. § án alapuló netaláni indítványok. Kelt Ó-Kigyó- son, 1882. évi márczius 1-én. Gróf Wenckheim Frigyes, elnök. Az adókivető bizottsághoz Békésmegye alispánja f. 1882 -ik évre a koretkezö rendes és póttagokat nevezte ki. 1) A b.-gyulai m. kir. adóhivatal területére rendes tagokul: ifj. Mogyo- rósy János és Léderer Lajos, — póttagokul: Fik- ker Ferencz és Hoff i>ann József b.-gyulai lakoso­kat; — 2) a békési m. kir. adóhivatal területére rendes tagokul: H gedűs Mihály (ügyvéd) m. he­rényi és Farkas József békési, — póttagokul: Jantyik Mihály Skultéty Rafael békési lakoso­kat; — 3) a b.-csabai m. kir. adóhivatal terüle­tére rendes tagokul: Gärtner Adolf és Badics Elek, — póttagokul: Achim János és Milyó Mátyás csabai lakosokat; — 4) a szarvasi m. kir. adó­hivatal területére rendes tagokul: Vitályos Már­ton öcsödi és Baltazár Lajos szarvasi, — pótta­gokul : Viskovics Ignátz és Povázsai János szar­vasi lakosokat nevezte ki. Az adófelszólainlási bizottság elnökéül a belügyminiszter folyó évre Ladies György ügy­védet, helyetteséül Ormos János birtokost ne­vezte ki. Fásítás. A megyei alispán egy régibb sza­bályrendelet alapján felhívta a járási szolgabirá­kat, hogy a közutak széleinek befásitása érde­kében erélyesen intézkedjenek, hogy a tavaszi időszak bekövetkeztével ott, hol a bsfasitás még kezdetét nem vette, a faültetést a talaj minősé­gének figyelembevételével megkezdessék; ott po dig, hol már némi eredmény mutatkozik" folytat- tassék; s az ültetmények feletti felügyelettel a közmunka-ügy élén álló községi esküdteket oly utasítással bízzák meg, miszerint az ültetmények- röl rendes jegyzéket vezetni, e eljárásuk ered­ményéről s a befásitás előhaladásáról a községi elöljáróságnak rendszerinti jelentéseket tenni kö telességüknek ismerjék. Békésmegye alispánja a napokban kö­zölte a j. szolgabirákkal és Gyulaváros polgár- mesterével a m. kir. pénz- és belügyi ministe- riumoknak a faluhelyeken ünnep- és vasárnapokon tartatni szokott tánczvigalmak után járó bélyeg­illeték tárgyában kelt együttes rendeletét, mely szerint a magánházaknál beléptidij nélkül tartott tánczvigalmak — ha rendőri szempontból bejelen­tetnek is — nem esnek bélyegilleték alá, a 20 krt meg nem haladé belépti dij mellett, nyilvános helyeken tartott mulatságok megtarthatása iránt azonban 1 frtos bélyegti kérvény nyújtandó be az elöljárósághoz. Az Arad-Békésmegyei egyesitett ármen­tesitő és belvizlevezető társulat alapszabályait a közmunka és köz), min. leküldte, kijelentvén, hogy az alapszabályok ellen semmi kifogása nincs, azonban megerősítés végett négy leirott példány­ban újólag felterjesztetni kívánja. Márczius 15-ke, a szabadság napja a jövő héten virrad reánk. Polgári körünk, mint évente, az idén is közvacsorát rendez a nagy nap emlékere. Örömmel értesültünk, hogy a kaszinó is ébredezik letbargiájábol, s ügybuzgó, lelkes igazgatója, Terényi Lajos ur kezdeményezése folytán szintén ünnepet szentel a szabadság em­lékének. Nogáll Janka Szabó Endréné urhölgy, szellemes csevegőnk s lapunk munkatársa a múlt héten Gyulára érkezett s nehány hetet itt, szülei körében fog tölteni. A b.-gyulai sport-club folyó hó 8-án tar­tott közgyűlésén újból tárgyalás alá vette az alapszabályok átvizsgálására kiküldött 3 tagú bizottság indítványát a kör feloszlatása iránt, i miután meggyőződött arról, hogy az alapsza­bályok már alapjukban olyannyira elhibázottak, miszerint azok mellett a sport-clubbot hivatásá­nak megfelelő tevékenységre és virágzásra ve­zetni lehetetlen, de másrészt az alapszabályokon oly gyökeres módosítás, a milyen szükségesnek mutatkozik, jogi szempontból nem eszközölhető : a sport-club feloszlatását elhatározta. Az egylet ingóságai el fognak árvereztetni s a befolyandó vételár a meglevő készpénzzel együtt = az adós­ságok kifizetése után — a gyulai polgári iskolá­nál tornászati alapítványul fog letétetni. A club ügyeinek lebonyolitásával, az activ követelések behajtásával, a passivák rendezésével stb, Kövér László elnöklete alatt Keller Imre, Cziffra Imre, Jantsovits Emil és ifj. Jantsovits Pál urakból alakított választmány bízatott meg. Ritkán for­dul elő az eset, hogy valamely egylet feloszlat- tassék, különösen Gyulán, hol az ily egyletek, mint a tűzoltó-egylet, torna-egylet, korcsolya­egylet példája mutatja — el szoktak aludni, vég- elgyengülésben szoktak kimúlni. A sport-clubnak ellenben éppen azért kellett meghalni, hogy phő- nixként ujult erővel támadjon fel hamvaiból. Erre következtethetünk azon mozgalomból, mely egy hasonczélu egyletnek, de más egészsége­sebb alapokon leendő alakítása iránt meg­indult. Phönix. Úgy értesültünk, hogy egy szűk- körű értekezlet az uj sport-clubnak már a jövő héten leendő megalakítását határozta el, s a régi sport club idejében szerzett tapasztalatok nyomán készítendő alapszabályok már munkában is vannak. Közvacsora rendezését határozta el utolsó gyűlései egyikében a néhai sport-club. A sport­club megszűnt, de az eszme él I Biztos forrásból tudjuk, hogy az uj sport club létesítésén fáradozó sport8manek közt elhatározott dolog az uj egylet javára még husvét előtt egy közvacsora ren­dezése. Pazsitzky Istvánt, a gyulai m. kir. adó­hivatal közszeretetben álló pénztárnokát fájdal­mas csapás érte. Legidősebb fia, a 17 éves József, VIII. osztálybeli ifjú Szarvason tüdő- vészben elhunyt. Fogadják a gyászbaborult szü­lők legöszintébb részvétünket Kiss Mihály gyulavárosi jegyző, 21 évi működése után beadta nyugdíjaztatása iránti kér­vényét. Makaó. Pap Gábor rendőrbiztos csütör­tökön este megjelent a „Vadász“ kávéházban s az ott makaózó kompániát szétugrasztotta. Kez­detnek elég; bár kívánatos lett volna a bankot confiscálnia s a játékosok, valamint a kávés elleu a törvényes eljárást megindítania. Rotyis rendőrt, a múlt számunkban kö­zölt éjjeli botrány hősét — ez ügyben megtartott vizsgálat nyomán a polgármester állásától elmoz­dította. Hangversenyt óhajt rendezni Gyulán a Husvét ünnepek alatt Liedl Ferencz hegedűmű­vész ; ki már két Ízben hangversenyzett városunk­ban. Közreműködnének Rausch Károly zongora

Next

/
Oldalképek
Tartalom