Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-03-05 / 10. szám

a miniszter ur a legszivélyesebben fogadta a kül­döttséget s helyeselve Békés város választását, megígérte a kormány támogatását a földvári szárnyvonalra nézve s azt — hogy mielőbb mérnököt fog kiküldeni a vonal újból felvétele végett. A küldöttség felke­reste még Tolnay Lajos vezérigazgató és Horváth Alajos vasúti igazgató urakat, kik szintén a leg­nagyobb előzékenységgel fogadták a küldöttséget, és megígérték Békés város- illetve a földvári szárnyvonal érdekébeni közremunkálásukat. Erről különben jövőre többet. Jizon. •A-lispátmi jelentés. Felolvaatatott Békésmegye közigazgatási bizottságának 1882. febr. 6-án tartott ülésében. (Vég e.) A védtöltésekre vonatkozólag : A Berettyót szabályozó társulat Szeghalom és K.-Ladány közötti tervszerű vonalának kiépí­tése körül annyira előhaladt, hogy az ó-raeder kanyarai a király-erdőn túl, két helyen már tényleg elzárattak s a Berettyó folyó, az át­metszésre szorittatott. Ezen eredmény Szeghalom községre azért bír kiváló fontossággal, mert a községet fenyegető árviz veszély ez által is je­lentékenyen csökkent. A közmunka- és közlekedési m. kir. minisz­ter ur által a Sebes-Körös Vésztő felőli bal ol­dalán elrendelt körgát építése közel áll a befe­jezéshez, ugyszintéu Szeghalom község is helyre­állította a Sebes-Körösnek Szarka sziget felől ki­tört tavaszi árvize által megsemmisített ördög­árki és a hullámtéren, a vésztői ut irányában húzódó védgátakat; csupán a szeghalmi határra oly végzetessé vált Sebes-Körös szarkaszigeti nyí­lásról fenyegető veszély ellen nem tétetett sem­minemű intézkedés. Ezen nyílásra vonatkozólag a szeghalmi já­rás szolgabirája azon kérelmet terjeszti elő, hogy miután a gyoma-békési vonalon befejezett s be­fejezéshez közel álló töltésépítések az alsó vidé­ket kellőleg biztosítják, tekintve továbbá, hogy az ivánfenéki és hosszufoki szabályozási társu­latok védtöltéseinek építése szintén annyira elő­haladt, hogy ez oldalon is a vidék biztosságra számíthat, s mert végül a Sebes-Körös Vésztő felőli balpartja s a bevégzéshez közel álló kör­gát szintón biztonságot ígérnek; s mindezen megfeszített erővel folytatott védmunkálatok mel­lett csupán Szeghalom község határának a Sebes- Körös mentén elterülő, mintegy 10,000 holdat tevő része megvédésére nem tétetik intézkedés : kéressék tel a közlekedési miniszter ur, hogy a Sebes-Körös szarkaszigeti, vagyis jobbparti véd- töltései mielőbb beköttessenek. A nélkül, hogy a tek. közigazgatási bizott­ság véleményét e kérdésben megelőzni szándé­koznám, csak egyszerűen megjegyzem, miszerint a kérelem alapjául szolgáló azon fökörülmény, hogy a békés-gyomai védvonal, vagyis az érde­keltség, a kiépített töltések által biztositva lenne, köztudomás szerint csak merő feltevés 8 még eddig nem teljesedett közóhaj. IV. Vegyesek. 1. A megyei pénztárak a múlt hóban is megvizsgáltatván, azok kifogástalan rendben lé­vőknek találtattak. 2. A megyei központi és járási ügyforgal­mat az 1881-ik évről következőkben ismertetem a) A megyei közönséghez és hivatalomhoz az 1881 -ik évben érkezett . . 8114 darab, ebből elintéztetett ..................... 7894 „ há tralékban maradt..................... 220 darab. b) A közigazgatási bizottság iktatójába érkezett.................... 1997 darab, eb ből elintéztetett..................... 1955 „ há tralékban maradt.................... 42 darab. c) Az elnöki iktatóba : érkezett.......................................... 1034 darab, elintéztetett.................................... 1034 „ há tralék ......... — darab. d) A járási szolgabirák te­vékenysége : A gyulai szolgabiróhoz érkezett ...........................................2111 darab. el intéztetett .....................................2101 „ há tralék .................................... 10 darab. A b.-csabai szolgabiróhoz : érkezett....................., . . . 3569 darab. elintéztetett......................... 3550 „ hátralék ......... 19 darab. A békési szolgabiróhoz : érkezett......................................... 3451 darab. el intéztetett.................................... 3438 „ há tralék......................................... 13 darab. A gyomai szolgabiróhoz : érkezett......................................... 2450 darab. el intéztetett ............................... 2423 „ há tralék.............................. 27 darab. A szarvasi szolgabiróhoz : érkezett......................................... 3220 darab. elintéztetett .....................................3216 „ há tralék.......................... 4 dar ab. Az orosházai szolgabiróhoz ! érkezett..............................• . 2716 darab. el intéztetett.........................................2711 „ há tralék........................ 5 darab. A szeghalmi járás szolgabirájához : érkezett........................................ 2797 darab. el intéztetett . . •...................... 2789 há tralék ......... 8 darab. 3. A megye által Gyula-Vári község ré­szére ajándékozott 1 db. fenyő hajó, a junius havi áradás alkalmával elúszván, minthogy a meg­ejtett körözés eredményre nem vezetett, utasítot­tam a gyulai járás szolgabiráját, hogy a közigaz­gatási bizottság előző határozatával a felügyelet teljesítésével megbízott községi közegen az el­úszott hajó értékét vegye meg. IMZeg'ih.ivá.s. A b.-gyulai sport-club f. hó 8-án saját he­lyiségében rendkívüli közgyűlést tartand, melyen a club feloszlatása tárgyában beadott indítvány fog tárgyaltatni; miután ez indítványt a clubnak e hó 1-én tartott rendkívüli közgyűlése egyhangúlag elfogadta, a club t. tagjai a fent jelzett időben tartandó közgyülésbeni részvételre tisztelettel meg­hivatnak annak kijelentésével, hogy e közgyűlés az alapszabályok értelmében a megjelenendő ta­gok számára való tekintet nélkül érvényesen ha- tározand. B.-Gyulán, 1882. márczius 2-án. Kővér László m. k. elnök. Újdonságok. A „Békésmegyei Közlöny“ febr. 28 ki számában folytatja velünk kezdett tollharczát. Mi elmondtuk a magunkét s a befejezett vitát meg­újítani nem akarjuk. A menyiben azonban a „B. K.“ febr. 19-ki számunkban megjelent s óva­tosan nagyon is higgadt hangon tartott replicán- kat ingerült feleletnek nevezi, nem állhatjuk meg felhívni a t. olvasó közönséget annak meg- birálására, hogy vájjon mi irtuk-e jelzett felele­tünket ingerült hangon, a mire ugyan okunk sem volt, vagy a „B. K.“ olvasta azt ingerülten, a mi nagyon is érthető. Mert hát az igazság sokszor — keserű. A bihar-békési egyesitett vizszabályozó- és ármentesitő-társulat és az egyes öblözetek tisztviselőinek névjegyzéke Békésmegye alispán! tisztsége által következőleg állíttatott össze s té­tetett közzé. 1. A bihar-békési társulat elnöke : Lovassy Ferencz, alelnöke : Ercsey Sándor, tit­kár : Sántba István, pénztárnok: Bajó János, (laknak Szalontán). 2. A sebes-körösi öblözet. Elnöke Zajnay János, alelnöke Szij József, (lak­nak N.-Váradon), igazgató : Steinbach Ervin, (la­kik M.-Homorogon), osztály mérnök : Mikusay Géza, titkár : Hlatky Endre, pénztárnok : Ficzek Lajos (laknak N.-Váradon). 3. A fekete-körösi öblözet, elnöke : Ladies György, (1. Gyulán,) tit­kár : Sántha István, pénztárnok : Bajó János, osztálymérnök : Kiss Elek (laknak Szalontán). 4. A hosszufoki öblözet elnöke : Farkas Béla (1. Gyulán), alelnöke : Dr. Hajnal István, titkár: Mezey Lajos, pénztárnok : Emperl Ernő. Igaz­gató : Környei Lajos, főmérnök : Bulla Sándor (laknak Békésen). 2. mérnök : Leindl Heinrich (1. Kőrös-Ladánybau)­Pályázat. A megyei közigazgatási irodában egy dijnoknak nohány hóuapra való félfogadása szükségessé válván, Békésmegye alispánja ezen, 1 frt napdijjal javadalmazandó dijnoki állásra pályázatot hirdet. A kérvények az alispáni hiva­talhoz f. hó 10-éig nyújtandók be. A lóosztályozás megyénkben f. hó 6-tól ápril 29-éig és pedig : N.-Szénáson márczius 6-án, Bánfalván 7-én, P.-Sz.-Tornyán és Sz.-Sz.-Tor- nyán 8-án, Orosházán 9- és 10-én, Sámsonban 11- én, Tót-Komlóson 13-án, P.-Földváron 14-én, Csorváson 15-ón, Kígyóson 16-án, Csabán 1/ 21-ig, M.-Berényben 22-én és 23-án, K.-Tarcsáu 24-én, Békésen 27-én és 28-án, Vésztőn 30-án, F.-Gyarmaton márczius 31-én, Szeghalmon ápril 1-én, Körös-Ladánybau 3-án, Kondoroson ápril 12- én, Csaba-Csűdön 13-án, Szarvason 14-éu és 15-én, Sz.-Andráson 17-én, Öcsödön 18-án, Gyo­mén 20-án és 21-én, Endrödön 22-én, Kétegy- házán 24-én, Gyulán 25-én és 26-áu, Gyula- Váriban 27-ón, Gerla-Pósteleken 28-án, Dobo­zon 29-én. A rendes sorozás B.-Gyulán a városra nézve april 14, 15, 16, 17, a járásra 18, 19-ón leend. A b.-gyulai sportklub f. hó 1-én a Ko­ronában tartott közgyűlésén tárgyalás alá vette az alapszabályok megvizsgálására kiküldött há­romtagú bizottság azon indítványát, hogy miután a club életképességében s tevékenységében csak­nem kezdettől fogva mutatkozó erőtlenség és pan­gás oka az alapszabályok némely sarkalatos hi­bájában látszik gyökerezni s miután az alapsza­bályok a mégkivántató módosítást a jogosság szempontjából ki nem állják : a sport klub tel- oszoljék s vagyonát a helybeli polgári iskolánál egy torna-ösztöndij alapítására fordítsa. A beha­tóan indokolt inditvány a jelenlevőknek egyhangú helyeslésével találkozott ugyan, de határozattá nem emeltetett; mert az alapsfcabályok értelmé­ben a klub feloszlása tárgyában keletkezendő ha­tározat érvényességéhez a tagok kétharmadrészó- nek jelenléte szükségeltetvén, s csak egy másod­ízben kitűzendő közgyűlés lévén jogosult a jelen­levők számarányára való tekintet nélkül ez irány­ban érvényesen határozni — a közgyűlés ez al­kalommal nem volt határozatképes. Az indít­ványnak közgyűlésileg leendő tárgyalására újabb batáridőül a sport klub helyiségébe (Korona-ven­déglő) f. hó 8_napjának d. u. 5 órája tűzetett ki. A gyulai polgári körnek tegnap estére tervezett tánczestélye többek felszólalása folytán — igen helyesen — későbbre halasztatott. „Min­den farsangnak van böjtje“ úgymond a közmon­dás és — kell is hogy legyen, ha talán nem val­lási szempontból, hát azért, hogy az eltánczolt erők felüdülhessenek, az elmulasztott teendők pótol­tathassanak s a meglapult tárczák is kiheverhes­sék a vigasság busás költségeit. A gvulai csizmadia ipar támlát, évi közgyűlését, e hó 3-án pénteken tartotta Pap György társulati elnök házánál, a társulat érde­keit illető több nemű tárgyak, és különféle ügyek elintézésével. Ugyan ez alkalommal tartá a tár sulat ez évi tanonezversenyét is, melyen 9 ta- noncz pályázott, s mindegyike egy pár csizmát készített és mutatott be, — a pályaművek közül 8 jutalomra méltatott és egy dicséretben része- sittetett; — az első Nsg. Göndöcs Benedek apát úr által minden évre (elajánlott, és ez évben is beküldött — 1848-ik évi 1 drb. magyar arany dijat Szabados László, — Csete Pál iparos ta- noncza nyerte ; a második dijat, egy 2 frt. ezüst tallért Balázs Károly, — Balázs Janos társalati tag fia és tanoncza nyerte; — a bar­in a d i k dijat, 3 drb, egy-egy ezüst forintos jutalmat — három műre kitűzve — Szabó Já­nos, — Dobai János iparos tanoncza ; — Junászka István, — Junászka Sámuel fia és tanoncza; — és Kis István — Puczkó Imre tanoncza nyerték; — a negyedik díjra kitűzött három da­rab ezüst húszast, szinte három tanoncz pályázó nyerte, ugyanis egy húszast Szokolai Lajos — Junászka Mihály tanoncza, — a másodikat Mur­vai János — Néveri Antal tanoncza, — és a harmadikat Puskás Imre, — Pap György tanon­cza. — Oláh István tanoncz pedig, a bemutatott munkájáért megdicsértetett. A helybeli rendörkapitányi tisztet egy hét óta, Fridrich Mihály r. kapitány betegsége miatt Hoffmann Alajos városi jegyző tölti be. Kinevezés. Bakó Mátyás gyulai rendőr- biztos, a b.-gyulai kir. ügyészséghez dijnokul ki­neveztetett. Éjjeli botrány. Folyó hó 2-án este fél kilenczkor iszonyú fájdalomkiáltások verték fel a szarvas-utcza' lakóit. Két rendőr Utca és Rotyis egy N.-Váradról érkező, állítólag ittas házalót fogtak el a vasútnál s kisérték be a városháza felé. Özv.'Czégéuyi Istvánná háza előtt a házaló batyujának terhe alatt kidőlt, s felszólította a rendőröket, hogy vegyék át batyuját, különben képtelen tovább menni. Erre a rendörök, külö­nösen a szintén ittas állapotban levő Rotyis a házalót embertelen módon ütlegelni s rugdalni kezdették, amaz pedig fáj­dalmában ordított, mintha nyúzták volna; kö- nyörgött, a rendőröknek, hogy vigyék be a vá­rosházára, csak ne kínozzák tovább, a rendőrök azonban újból neki estek s ismételték a brutali­tást, mellyel csak az utcza lakóinak humánus és erélyes közbelépésére hagytak fel. Rotyis még akkor is azzal biztatta a szerencsétlen házalót, hogy „a városházán is eljáratja vele a németjtán- ezot.“ Hisszük hogy be is váltotta Ígéretét. Reg­gelre aztán, midőn a polgármester vizsgálat alá vette az ügyet, a házalónak hült helye volt. Odább küldték a rendőr urak, mert — úgymond — irományai rendben voltak, valószínűleg azonban azért, mert jónak látták szenvedett sérelmeinek orvosilag leendő megállapítását meghiúsítani. „Munkácsi itthon“ czimü rovatában azt Írja az „Egyetértés“, hogy egy Beregh Sán­dor nevű b.-csabai polgár, kinek a mester gyermekkorából származó öt kép — és pedig kettő gyalult deszkadarabra rajzolva — van bir­tokában, e hó 1-én Budapestre utazott s meg­kérte a művészt, hogy ifjúkori festményeinek irja alá nevét. Cirkus. Conradi C. lovartársulata Oors- házáról, hol oly csekély pártolásban részesült, miszerint az aradi vórtauuk emléke javára rendezett előadást közönség hiányá­ban (!) meg sem tarthatta, Csabára ment át s ott f. hó 1-én kezdte meg előadásait. Csabáról a „Szabadság“ szerint Nagy-Váradra készül vissza, hol a múlt télen nehány heves vérü fiatal és nem fiatal nagyon mélyen talált a I átírnék es Aisak szép szemeibe beletekinteni, s most tárt karok­kal várja Conradi ur visszatérését. Mérnök választás. Békésen a városi mér­nöki állás ma töltetik be. Úgy halljuk, hogy Czégényi Géza urnák van legtöbb kilátása a meg­választatásra. Békésről Írják: egy bosszú év merült a múlt tengerébe, mióta a békési járásbirósági te­lekkönyvvezetőt hamisitás miatt elfogták és állo­másától elmozdították; egy hosszú évet — mely­ben négyszer kellett adót fizetni — emésztett meg az idő, hogy ezen állomást az igazságügy- miniszter ur betölteni szükségesnek nem látta. Ily ..gyufán gazdálkodás“ csak Magyarországon, azon államban történhetik, a hol a kormány az igazságszolgáltatás rovására rendes jövedelmi forrásnak tekinti az ily intercalárékat. Felhívjuk ezen jogos felszólamlásra a törvényszéki elnök ur jóakaró figyelmét. Békésen az izraelita hitközség által rend­szeresített kántori állás folyó hó 11-én fog vá­lasztás utján belőhetni. Feltesszük a hazafias szellemű békési zsidókról, hogy a „B. K.“-nek — különben igen helyes — azon figyelmeztetése nélkül is, miszerint oly kántort válasszanak, a ki magyarul is tud, — magyar embert fognak meg­választani. A vereskereszt békési fiókegylete — pénztára gyarapítása s a hosszú böjti esték egy­hangúságának élénkítése czéljából egy hangver­seny rendezését határozta el, s azt f. hó 25-én fogja megtartani. Hymen. Almásy Mária grófkisasszony, gróf Almásy Kálmán leánya, Kétegyházán múlt hó 27. váltott jegyet Beniczky Géza földbirtokossal. — Menyegzőjük júniusban1 lesz. Gyászrovat. Szarvasról gyászlap jelenti id- Kollár János ügyvéd s volt országgyűlési kép­viselő nejének Kollár szül. Winterlich Auguszta úrnőnek elhunytát. A gyászjelentés következőleg hangzik : „Id. Kollár János ügyvéd, úgy maga, mint gyermekei: János s neje Demeter Ida, János, Ida, Klára gyermekeivel; Auguszta s férje Törő Lajos, Janka, Lajos, Ida gyermekeivel; Jolán s férje Benka Gyula, Pál, Jolán, Marcsa, Ilonka, Gyula gyermekeivel; Etelka s férje Ponyiczki János, Etel, Kálmán, Gizella, Jenő gyermekeivel; Lajos; Blanka s férje Jancsovics Péter, Zoltán, Etel, István gyermekeivel; Ilonka; továbbá test­vérei, özv. Placzkó Istvánná szül. Winterlich Zsuzsánna gyermekei és unokáival, úgy Dr. Té- lesi József s neje szül. Héring Anna és gyermekei, valamint özv. Oertl Ferenczné szül. Kollár Teréz, végre számos rokonai nevében bánatos szívvel jelenti felejthetlen hites társa, édes anyjok, nagy- anyjok, testvérjök, illetve anyós és sógornőnek, Koliár szül. Winterlich Auguszta — életének 58-ik, boldog házasságuk 33-ik évében f. évi iebruárhó 24 én esti 7 órakor szivszélhüdésben történt gyá­szos kimultát. A megboldogultnak hült tetemei f. hó 26-án vasárnap délutáni 4 órakor fognak a helybeli evang. ó-temetöben örök nyugalomra té­tetni. Szarvas, febr. 24. 1882. Béke hamvaira!“ Kazik István, gróf Almásy Kálmán reme­tei főerdésze, ezen talpig becsületes, hivatásában buzgó uradalmi tiszt és a társadalmi életben is kivállóan kedvelt egyén Remetén, f. évi febr. 25. esti 9 órakör, élte 49-ik évében hosszas beteg­ség után jobblétre költözött. Az elhunytat özve­gye, szül. Raák Francziska, gyermekei: István, Gabriella és Mária, testvére: Ferencz s számos rokon és jó barát siratják. Temetése február 28. d. u. nagy részvét mellett ment végbe ; tisztelő­inek serege a nagy sár daczára is 50—60 kocsin kisérte hült tetemeit a sarkadi temetőbe. Nyu­godjék békében I 106 éves ember. Hável Ferencz, a hason­nevű két egy házi postamester édes atyja, Kétegy­házán múlt hó 28. pár napig tartó betegeskedós után 106 éves korában elhunyt. A ritka magas kort ért aggastyán élte végső szakában is igen élénk és fáradhatlan volt; előszeretettel foglal­kozott a faragás és vesszőfonás mesterségével, I vesszőből Ízletesen fonott, s különféle magvak­kal díszített székei harmadéve az aradi mü-ipar- kiállitáson méltó feltűnést keltettek. Béke poraira 1 Tűz. Mező-Berónyben febr. 26-án este 6 és 7 óra között ismét tűz ütött ki. A vészharang kongása nagy rémületet keltett, mert ez február­ban már a negyedik tűz eset volt. Euttal Szarvaszki Jánosnak a város végén, a német te­metővel szemben levő háza és a szomszédban egy gabonás esett a pusztító elem áldozatául, s a szomszédos házak is alig voltak megmenthetők. Mint ottani levelezőnk irja, M.-Berényben a gya­kori tüzesetek miatt nagy ingerültség uralkodik a tiizbiztositási ügynökök ellen. A gy.-vári közbiztosságra vonatkozólag lapunkban Megele Béla t. barátunk tollából meg­jelent tudósítás nyomán a megyei alispán által elrendelt vizsgálat tudósítónk állításait megerő­sítvén, a megyei alispán felhívta a gyulai járás szolgabiráját, hogy Gy. vári községében a községi rendőrséget azonnal állítsa fel, a lábra kapott lövöldözéseket büntetés terhe alatt tiltsa el, 'S járási csendbiztost Gy.-vári községében »-gyakori őrjáratok rendezésére utasítsa, különösen pedig a község biráját és’ jegyzőjét felelősség terhe alatt kötelezze, hogy tudomásukra jutandó minden ki­hágást, vétséget és bűntényt a felsőbb hatóság­nak kivétel nélkül, nyomban feljelenteni köteles­ségüknek ismerjék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom