Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-31 / 53. szám

a kórház pénztárát újabb teherrel nem fogja illetni, olykép fogadta el a közgyűlés, hogy a gondnok évi javadalmazását 1883. évi ián. 1-től kéz- dödőleg 600 írtban állapította meg.

A megyei tiszti ügyész azon jelentése folytán, hogy Gyűl a-V á r i községben Megyesi Antal felfüggesztett községi esküdt és még két üresedésben levő községi esküdti hely sem választás, sem kinevezés uiján nem volt betölthető, mert a mostani elöljárók, különösen pedig a biró személye iránt oly bizalmatlansággal viseltetnek a lakosok, hogy alattok senki sem vállalkozik községi tisztség viselésére, tekintettel arra, hogy a közigazgatás ily viszonyok között ha nem is akad végkép fenn, de felette megbenittatik s tekintettel arra, hogy magok a gyula-váriak is általános tisztujitás tartását óhajtják, a közgyűlés az általános tisztujitást a múlt évi választási cyclusból «még hátralévő egy évi időtartamra elrendeli.

Végül a földadó bizottságban megürült helyek és pedig Lázár Istváné Tátay Jánossal, Wagner Jánosé gr. Wenckheim Géza eddigi póttaggal, Komár Mátyásé Popa Péterrel, id. Kollár Jánosé Bakay Sándorral s gr. Wenckheim Géza eddigi póttag helye Wieland Károly- lyal betöltetvén, elnök főispán a közgyűlést bere- kesztettnek nyilvánította.

ü Körös, Tisza és Maros közti terület ármentesitése.

Jelentés az 1881. 53. teasikk végreluu- tásarol.

(Vége.)

A töltések több szakaszán szádfalak is terveztettek és léfesitíettek, ezek költsége 67,708 frt 80 krt tesz. A töltések veszélyesebb részein, a hol például nagy hullámterek teszik veszélyessé a helyzetet s nehézzé a töltés védelmet, tégla- burkolat alkalmaztatott, melynek költsége 170,049 frt 85 krt tesz. Ezen költségek ki fogják magukat fizetni. Ugyanis a hol ily téglaburkolat van, a töltés védelme sokkal csekélyebb összegbe kerül, úgy hogy a burkolás költségei egy pár évi árvédelmi költségek megtakarítása által vissza fognak térülni.

Az 1881. 52. t. ez. határozatához képest a Csongrád város biztosítására szükséges védmun- kák is foganatba vétettek. Itt a külváros északi partján egy védtöltés terveztetett, valamint ennek folytatásaképen a belváros partja mentén és az úgynevezett Bökényen keresztül is. Elrendeltetett továbbá | bokányi töltés védképes állapotba helyezése. A bökényi töltés folytatása pedig már egészen készen van a szentesi útig. Az u. n. szentjánosi téglaburkolatu töltés felemelése is megtörtént. A belvárosban végül szádfal is építtetett.

Ezen részben kész, részben folyamatban levő | készülő munkákra eddig 118,833 frt 43 kr. adatott ki, a további szükséglet pedig 118,417 frt 46 kr, a folyó év végéig tehát a csongrádi munkák összesen 307,250 frt 89 krt igényelnek. Végül a mi a törvény által elrendelt ártérfejlesztés költségeit illeti, ez mintegy 432,000 frtot fog igényelni, a mennyiben a vállalat utján biztosított ártérfejlesztés catasteri holdanként 96 krba kerül, a fejlesztendő terület pedig körülbelül

450.000 cat. holdnyi, Ezen összegből a folyó évben csak kis rész, a legjobb esetben 140,000 frt fog felhasználtatni.

A felsorolt összegek összesen 5.778,347 frt 76 krt tesznek ki.

A törvényhozás ezen 5.778,347 frt 76 kr. szükséglettel szemben megszavazott az 1881. 52 törvényczikkel 2 millió forintot, az 1882. évi bud- getben pedig 1.500,000 frtot, összesen tehát

3.500.000 frt. Az engedélyezett összeg ennélfogva 2.278,347 frt 76 krral túl lesz haladva. Ezen túllépésre nézve szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az onnan keletkezett, mert sem az 1881. 52. törvényezikk keletkezésekor, sem pedig az idei költségvetés előterjesztésekor a teljesitendő munkálatok miuden egyes részéről a részletes tervek és költségvetések készen nem voltak, tehát a költségek is a valódi szükséglethez képest nem vétethettek föl az előirányzatba, sőt kisebb szakaszokról, melyeknek szabályszerű kiépítése utólag látszott szükségesnek, még most is terjesztetnek föl tervek, tehát ma sem mondható meg egész határozottsággal és szabatossággal, hogy az 1881. évi 52. törvényezikk értelmében teljesitendő munkák mennyi költséget igényelnek. Az azonban már most is elég biztossággal állítható, hogy a fentebb kimutatott 5.778,347 frt 76 krnál több csak kis mértékben lesz szükséges, s igy a túllépés 2.278,374 frt 46 krnál igen csekélylyel lehet csak több.

, A mi már a törvénynek a töltés építésen kívüli egyéb rendelkezéseit illeti, a belvizek levezetésére vonatkozó tervek főbb vonalaikban készen vannak, sőt a szárazéri és hódmezővásárhelyi belvízi érdekeltek társulatokká is alakultak.

Mint már említettem, az ártérfejlosztési munka is folyamatban van, a műszaki előmunkálatok ugyanis már teljesen befejeztettek s az

ártérfejlesztésnek vállalat utján való keresztülvitele már annyira biztosíttatott, hogy a szerződés megköttetett, | most van jóváhagyás alatt.

Ezen ártérfejlesztésnek elkészülése azonban még huzamosabb (3—4 évi) időt fog igénybe venni, hogy tehát addig is &í államkincstár a folyósított összegek törlesztési részleteit az érdekeltségtől az utólagos leszámolás fentartása mellett § egyelőre azon kérdés eldöntése nélkül, hogy a kincstár esetleg fog-e és mennyiben járulni ezen költségekhoz — behajthassa, a tárgyalások I pénzügyminiszter úrral megiudittattak, a legközelebb várható befejezésük után az eredményről jelentést teendek.

Az 1881. 52. t. ez. azon határozata, hogy a Körös-Berettyó völgyén lévő társulatok és még társulattá nem alakult ártéri érdekeltség helyes határok szerint uj társulattá alakíttassanak, szintén végrehajtatott. Három nagy csoport érdekeltség let', három társulattá alakítva.

I. A 36. sz. körösi átmetszésnél létező magaslat keleti oldalától a Hármas- és Kettős-Körös balpartján felfelé egészen a Békés alatt levő élővíz csatorra alsó torkolati zsilipjéig terjedő árterület, valamint a fenállott alsó-fehér-körösi társulat és az aradmegyei körösszabályozási-társu- lat, úgy nemkülönben a Fehér-Körös és Csigér egyesülési pontjától a Fehér-Körös balpartján felfelé és a Csigér folyó jobb partján felfelé azon pontig terjedő ártér érdekeltsége, hol az árvíz a természetes talajnál alacsonyabb, arad-békésme- gyei egyesült ártérmentesitö és belvizlevezető- társulat czim alatt egy társulattá alakíttatott.

A társulat alakítás itt, mint a többi csoportoknál is, az érdekeltség meghallgatásával és kormánybiztos kiküldésével történt. Ezen társu- lategyesitést indokolta azon körülmény, hogy az egész balparti terület természetes magaslat által elválasztva nincsen, továbbá, hogy a Fehér-Körös azon jobbparti területe, mely eddig az aradmegyei társulathoz tartozott, attól czélszerüen nem választható el, mivel tz esetben a jobbparti aránylag igen keskeny területnek aránytalanul hosszú töltésszakaszt kellene fentartani.

II. A nagyszalontai és hosszufoki társulatok bibar-békési egyesült ármentesitö társulat név alatt szintén egy társulattá olvadtak össze. Ezen most már egyesített két társulat közti határvo nalat legnagyobb részt a Gyepes és a határéri csatorna képezi, melynek czélszerütlenségét az

1881. évi árvíz mntatta meg legkirivóbban, a két tár-ulatot tehát egyesíteni kellett.

III. A Berettyó szab. társulat az ivánfenéki társulat s a mezőtúr-mesterszállási öbölzet és Be- rettyó-ivánfenék - mezőtúr-mesterszállási egyesült társulat név alatt egy társulattá egyesült. Indokolta azt azon körülmény, hogy az ivánfenéki társulat a törvény azon rendeletének, hogy a társulati töltések természetes magaslattól természetes magaslatig terjedjenek, meg nem felelt; a mezőtúr-mesterszállási öbölzet pedig a Turtöig terjedő Berettyó társulatnak kiegészítő részét képezi, mit igazol azon körülmény is, hogy midőn a mesterszállási gátak az árvíz által átsza- kittattak, a kitört árvíz felhatolt a magyar államvasutak tiszai vonaláig és onnét veszélyeztette a Berettyó társulatba tartozó Mezőtúr várost.

Ha ezen társulat alakításokon felül még a 36. sz. körösi átmetszésnél létező magaslattal, illetőleg Gyoma község keleti határától lefelé terjedő területen fennálló kákafoki, halásztelki és endrőd-túri társulatok, valamiut az ezen ideig társulattá nem alakult öblözetek szervezése is keresztülvitetik, a törvénynek a társulatok szervezésére vonatkozó határozata egészben végre lesz hajtva, ez azonban csak a Körös-Maros közötti tiszai érdekeltség viszonyainak rendezésével egyidejűleg történhetvén, a körösi ártér ezen ki sebb részének társulattá alakítását későbbre kellett halasztani.

Kiváló gondját képezte továbbá a minisztériumnak, hogy a Körös folyóknál előfordult árvízveszély megszüntetése czéljából az 1881. évi 25. t. ez. rendelkezésein kívül szükséges egyéb intézkedéseket is megtegye; igy nevezetesen :

Az árvizek akadálytalan lefolyása szempontjából az egyesült Berettyó és Sebes-Körös mentén szabálytalanul épített töltések irányának helyesebb vonatozása, különösen pedig az elégtelen töltéstávolság folytán előállott mederszorulatok megszüntetése szükségessé válván : utasiitatott a gyulai kir. folyammérnöki hivatal, hogy az egyesült Berettyó és* Sebes-Körösnek Szeghalom községtől lefelé a Hármas-Körösbe szakadásig terjedő részének mindkét partján levő töltésvonalak helyzetét felmérés utján határozza meg és a netalán szükséges töltésbelebbezések iránt javaslatot tegyen.

A nevezett folyammérnöki hivatal ezen utasítás folytán készített javaslatát a minisztériumhoz múlt évi szeptember hóban felterjesztvén, annak alapján az egyesült Berettyó és Sebes-Körös mentén levő töltéseknek egymástól való legkisebb távola 300 méterben állapíttatott meg és ennek folytán ugyanaz évi október hóban utasítva lettek a hosszufoki és ivánfenéki ármentesitö társulatok, hogy védtöltéseifenek mindazon szakaszait, hol ezen távolság csekélyebb, megfelelően hátrább helyezzék.

Ezen töltés hátrább helyezések ma már, egynek kivételével, tényleg végrehajtattak.

Ugyancsak a múlt év folytán utasítva lett továbbá a gyulai kir. folyammérnöki hivatali hogy a Sebes-Körös és a Berettyó egyesülés-pontjától felfelé a töltések távolságának és a meder szélességének megállapítása végett a minisztériumhoz a helyszínén szerzendö tapasztalatok alapján javaslatot tegyen.

A nevezett folyammérnöki hivatal ezen javaslata | minisztériumhoz már beérkezvén, ez időszerint elbírálás alatt áll.

Tapasztaltatván, hogy a Fekete-Körösnél az eredetileg 94.82 méterre megállapított hullámtérszélesség, illetve az ezen szélességnek megfelelő lefolyási szelvény a másodperczenkint 400 köbméterre felszaporodó árvíznek rendes és veszély nélküli levezetésére elégtelen, továbbá, hogy az éles kanyarok mentén egymástól csekély távolságban elhelyezett töltések jégdugulásokat- és duzzadásokat okoznak, és végre hogy a töiő és omló partok közelsége a töltések fenmaradását veszélyezteti, szükségesnek találtatott, hogy a töltések rendetlen és árvíz, valamint a zajló jég levonulását akadályozó vonala a folyó irányával megfelelő vonalban rendeztessék és a nagyobb vizek lefolyására elégtelennek bizonyult vizvezetö szelvény a hullámtér megszélesitésével a kellő méretekre és annyira kibövittessék, hogy a töltések megerősítéséhez és felmagositásához szűk séges földet a hullámtérről lehessen venni.

Ezen oknál fogva folyó évi január hóban utasítva lett a gyulai kir. folyammérnöki hivatal, miszerint oly tervezetet és részletes leírást készítsen, melyben a folyó nagy viz-emésztése, a lefolyási viszonyok, az anyameder és az átvágások állapotainak minősége és vizemésztésének képessége az egyes szakaszokon észlelt lefolyási rendetlenségek, ezek okai és mindazon körülmények tüzetesen előadva legyenek, melyek a folyó állapotának és a lefolyást befolyásoló helyi körülményeknek teljes felismerésére és megvilágítására szükségesek.

Ezen műszaki művelet a nevezett folyammérnöki hivatal által a minisztériumhoz már felterjesztetvén, jelenleg elbírálás alatt áll.

Továbbá, minthogy a Fehér-Körös folyón, különösen pedig annak Gyula-Varsándtól felfelé az aradmegyei Körös-szabályozó társulat területén végig húzódó szakaszán elvonuló töltések a folyó éles kanyarét követve jégdugulásokat okoznak és ez által a lefolyó viz felduzzadását idézik elő, s minthogy ezen töltések helyenkint a törő partokhoz oly közel épittettek, hogy fenmaradá- 8

uk minden árvíz által veszélyeztetve van s több ponton már jelenleg is csak költséges, de nem mindenkor biztos eredményű védépitkezésekkel tartatnak fenn, s minthogy végül a meder he- lyenkiut szűk és a töltések közti lefolyási szelvény csekély : utasítva lett a gyulai királyi fo- lyammérnöki hivatal, hogy a Fehér-Körös fennebb jelzett szakaszát mérő asztallal yegye fel s ezen felvétel alapján úgy a védtöltések helyes vonalozása, valamint a létező szorulatok megszüntetésére nézve a minisztériumhoz javaslatot tegyen.

Ezen javaslat is felterjesztetett már és szintén jelenlég áll elbírálás alatt.

Elrendeltetett továbbá, hogy a Kettős-Körös a 45. sz. átmetszéstől lefelé a Hármas-Körösbe szakadásig valamint a Hármas-Körös a Kettős és Sebes-Körös egyesülési pontjától lefelé a Tiszába omlósig mérő asztallal felvétessék, mely felvétel alapján egy oly tervezet lesz készítendő, a melyben kitüntetve legyen a folyó mindkét pontja, a jobb és balparti védtöltés, az átmetszések, hidak, zsilipek és mindazon tárgyak, melyek a folyó hullámterében találtatnak.

Ezen tervezetnek 1883-ik évi márczius 31-ig leendő elkészitéte szerződésileg biztosítva van.

Végül elrendeltetett, hogy a Hármas-Körös Gyoma és Endröd közötti szakaszának végleges szabályozására vonatkozó tervezetnek megállapítása czéljából szükséges vizműtani adatok a gyulai kir. folyammérnöki hivatal által beszereztessenek, és remélhető, hogy a minisztérium ezen adatoknak rövid idő alatt birtokába fog jutni.

Ha azonban a jelen tiszteletteljes előterjesztésemben jelzett fennebbi műszaki javaslatok alapjáD a szükséges intézkedések meg is tétetnek, s az elrendelt munkálatok végre is hajtatnak, még mindig maradna a Körösöknél egy oly rész, a melynek rendezése nélkül a végrehajtandott szabályozás nem lenne befejezettnek tekinthető, s a melynek elhagyásával Békés, Csaba és Gyula népes városok még mindig ki .lennének téve az elöntés veszélyének.- Ezen rész az u. n. C s o h o s-é r, a melyre nézve a következőkben van szerencsém előterjesztésemet megtenni :

A Fehér-Körös egészen az ötvenes évek közepéig Gyula, Csaba és Békés városok beltelkein olyt keresztül. A fenállott helytartóságnak 1855- ben kelt rendelete folytán azonban ezen folyó az

emlitett városoktól elvonatván, ásott csatornák segélyével Békés alá a Kettős-Körös medrébe vezettetett.

Gyula és Csaba városok azonban az 1863. évi aszály következtében az élővíz nélkülözését érzékenyen panaszolván, a volt helytartó tanács 1864. évben akként intézkedett, hogy a harmin- czas években kormányhatósági engedély mellett létesített Nádormalom-csatorna vizei, a melyek addig kizárólag a péli határon létező Csohos- éren találtak lefolyást, a péli és gyula-varsándi határárokban ásott csatornán át a Fehér-Körös régi medrébe, vagyis az u. n. Élő vízcsatornába vezettessenek, mely utóbbi csatorna töltések közé vétetett, s melynek alsó torkolatán Békés város területén egy zsilip építtetett oly czélból, hogy a Kettős-Körös árvizei az Élővizcsatomába vissza ne torlódjanak.

Miután pedig a Nádormalom csatorna vizei az említett kormányhztósági engedély mellett létesített műveletek folytán az Élöviz-csatornába találtak lefolyást, az aradi érdekeltség a Csohos- csatornát a kormánytól kikérendő engedély mellőzésével Aradmegye egyszerű engedélye alapján épített zsilip segélyével elzárta, melyről a kor- mányhntóság, miután ott műszaki közegei nem voltak, annak idején tudomást sem nyert.

A Csohos-ér ilyetén elzárása következtében tehát a Nádormalom csatorna összes vizei az abba ömlő belvizekkel együtt az Élővíz csatornába tereitettek. A most felsorolt intézkedések folytán előállott uj helyzet egy ideig panasz nélkül állott fen ; a nedvesebb időjárás bekövetkeztével azonban Gyula, Csaba és Békés városokra vészthozónak bizonyult, mert a Körös tolyóknak huzamosabb ideig tartó áradásai alkalmával a békési zsilip zárva tartása folytán az Élővíz csatornába beömlő vizek annyira felszaporodnak, hogy azok főleg Békés városát a teljes elöntéssel a legnagyobb mérvben fenyegetik.

Hivatali elődöm ezen bajon segítendő, 1874. évi junius 16-án 9292. sz. a. kiadott rendeletével utasította volt Békés- és Aradm egyék közönségeit, hogy kebelükből egy-egy küldöttséget rendeljenek ki, hogy ezen vegyes bizottság által teendő véleményes jelentés alapján az 1840. X, t. ez. határozataihoz képest lehetőleg egyetért# határozatot hozzanak, amennyiben pedig ez nem sikerülne, a hozandó határozatokat további eldöntés végett a minisztériumhoz terjeszszék fel.

Ezen vegyes bizottsági tárgyalás 1875. évi ápril 19-ilt és következő napjain megtartatván, annak alapján BékésmeSye közönsége 1876. február 7-én 36. sz. a. Aradmegye közönsége pedig ugyanez évi január 30-án 28. sz. a. határozott

Békésmegye közönsége fentebb idézett na. rozatával az Élővizcsatornát betömendőnek mondotta ki, Aradmegye viszont azt fentartatni s a helyreállítási költségekkel kizárólag a békésmegyei érdekeltséget kívánta terheltetni.

Hivatali elődöm a már létesített állapotot fenntartani, s azt a lehetőséghez képest mígiga- zitani kívánván, a fentebb jelzett vegyes Sizott- sági tárgyalások alapján 1877. évi január 29-én 18,502. szám alatt kelt rendeletével akkép intézkedett, hogy az aradi körösszabályozásil valamint a Nádormalomcsatorna-társulat töltési megfelelő méretekkel kiépíttessenek, továbhf, hogy az Élövizcsatorna jobboldalán annak kefdöpont- jától a Csohos-ér teljes elzárásával a gyila-var- sándi úgynevezett Schweitzer magaslatig egy töltés építtessék ugyanazon magasságra él koronával, mint a Körös védtöltése s végül, hogy az Élővíz vezető csatorna mindkét partja oly töltések építtessenek, hogy a régi Febér-Kkös medrébe befolyó vizek kiöntést ne tehessenek.

Továbbá 1879-ben intézkedett, ho|y az aradmegyei belvizek, melyek addig a Nídormalom- csatornába omlottak, attól elvonassaná és a Csohos-ér felett a Fehér-Körösbe vezettetnek, hogy annak következtében az Élővizcsatoijába csakis a Nádorinalöra-csatorna örlö vizei tsáljanak lefolyást.

Bár az aradmegyei belvizekne ekénti rendezése végrehajtatott, mindazonált: a tapasztalás azt igazolta, hogy a Nádormalof -csatornán a fentebbiek szerint változott állapook mellett lefolyó vizek is elegendők arra, mízerint Békés városát a huzamosabb ideig tartó körösi áradások alkalmával esetleg elpusztítsák

De az Élövizvezető-csatorna fenntartásának tarthatlanságát leginkább igazolta az 1881. évi sajnos tapasztalat, a midőn ugyois az aradmegyei körösszabályozási-társulat trései több helyen kiszakadtak, s az ennek flytán kitört árvíz az aradmegyei terület nagy esése miatt a Békés- és Aradmegye közt eddif természetes magaslatnak tartott választó vonaat meghaladván, az Élővizcsatomába s az ottani békésmegyei területre tódult, s ez által Békés, de főleg Gyula város abba a helyzetbe jutott, tőgy csakis a leg- k’étségbeejtőbb védekezés melátt és rendkívüli pénzáldozatok árán volt a telis elpusztulás veszélyétől megmenthető.

Ezen sajnos tapasztalat, folytán a szóban forgó vizszerkezet újabb tanulpányozás tárgyává