Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-12-31 / 53. szám

a kórház pénztárát újabb teherrel nem fogja il­letni, olykép fogadta el a közgyűlés, hogy a gond­nok évi javadalmazását 1883. évi ián. 1-től kéz- dödőleg 600 írtban állapította meg. A megyei tiszti ügyész azon jelentése foly­tán, hogy Gyűl a-V á r i községben Megyesi Antal felfüggesztett községi esküdt és még két üresedésben levő községi esküdti hely sem válasz­tás, sem kinevezés uiján nem volt betölthető, mert a mostani elöljárók, különösen pedig a biró sze­mélye iránt oly bizalmatlansággal viseltetnek a lakosok, hogy alattok senki sem vállalkozik köz­ségi tisztség viselésére, tekintettel arra, hogy a közigazgatás ily viszonyok között ha nem is akad végkép fenn, de felette megbenittatik s tekintet­tel arra, hogy magok a gyula-váriak is általános tisztujitás tartását óhajtják, a közgyűlés az álta­lános tisztujitást a múlt évi választási cyclusból «még hátralévő egy évi időtartamra elrendeli. Végül a földadó bizottságban megürült helyek és pedig Lázár Istváné Tátay Jánossal, Wagner Jánosé gr. Wenckheim Géza eddigi póttaggal, Komár Mátyásé Popa Péterrel, id. Kollár Jánosé Bakay Sándorral s gr. Wenck­heim Géza eddigi póttag helye Wieland Károly- lyal betöltetvén, elnök főispán a közgyűlést bere- kesztettnek nyilvánította. ü Körös, Tisza és Maros közti terület ármentesitése. Jelentés az 1881. 53. teasikk végreluu- tásarol. (Vége.) A töltések több szakaszán szádfalak is ter­veztettek és léfesitíettek, ezek költsége 67,708 frt 80 krt tesz. A töltések veszélyesebb részein, a hol például nagy hullámterek teszik veszélyessé a helyzetet s nehézzé a töltés védelmet, tégla- burkolat alkalmaztatott, melynek költsége 170,049 frt 85 krt tesz. Ezen költségek ki fogják magu­kat fizetni. Ugyanis a hol ily téglaburkolat van, a töltés védelme sokkal csekélyebb összegbe ke­rül, úgy hogy a burkolás költségei egy pár évi árvédelmi költségek megtakarítása által vissza fognak térülni. Az 1881. 52. t. ez. határozatához képest a Csongrád város biztosítására szükséges védmun- kák is foganatba vétettek. Itt a külváros északi partján egy védtöltés terveztetett, valamint en­nek folytatásaképen a belváros partja mentén és az úgynevezett Bökényen keresztül is. Elrendel­tetett továbbá | bokányi töltés védképes állapot­ba helyezése. A bökényi töltés folytatása pedig már egészen készen van a szentesi útig. Az u. n. szentjánosi téglaburkolatu töltés felemelése is megtörtént. A belvárosban végül szádfal is épít­tetett. Ezen részben kész, részben folyamatban levő | készülő munkákra eddig 118,833 frt 43 kr. ada­tott ki, a további szükséglet pedig 118,417 frt 46 kr, a folyó év végéig tehát a csongrádi mun­kák összesen 307,250 frt 89 krt igényelnek. Végül a mi a törvény által elrendelt ártérfejlesz­tés költségeit illeti, ez mintegy 432,000 frtot fog igényelni, a mennyiben a vállalat utján biztosí­tott ártérfejlesztés catasteri holdanként 96 krba kerül, a fejlesztendő terület pedig körülbelül 450.000 cat. holdnyi, Ezen összegből a folyó évben csak kis rész, a legjobb esetben 140,000 frt fog felhasználtatni. A felsorolt összegek összesen 5.778,347 frt 76 krt tesznek ki. A törvényhozás ezen 5.778,347 frt 76 kr. szükséglettel szemben megszavazott az 1881. 52 törvényczikkel 2 millió forintot, az 1882. évi bud- getben pedig 1.500,000 frtot, összesen tehát 3.500.000 frt. Az engedélyezett összeg ennélfogva 2.278,347 frt 76 krral túl lesz haladva. Ezen túl­lépésre nézve szükségesnek tartom megjegyezni, hogy az onnan keletkezett, mert sem az 1881. 52. törvényezikk keletkezésekor, sem pedig az idei költségvetés előterjesztésekor a teljesitendő munkálatok miuden egyes részéről a részletes tervek és költségvetések készen nem voltak, te­hát a költségek is a valódi szükséglethez képest nem vétethettek föl az előirányzatba, sőt kisebb szakaszokról, melyeknek szabályszerű kiépítése utólag látszott szükségesnek, még most is terjesz­tetnek föl tervek, tehát ma sem mondható meg egész határozottsággal és szabatossággal, hogy az 1881. évi 52. törvényezikk értelmében teljesi­tendő munkák mennyi költséget igényelnek. Az azonban már most is elég biztossággal állítható, hogy a fentebb kimutatott 5.778,347 frt 76 krnál több csak kis mértékben lesz szükséges, s igy a túllépés 2.278,374 frt 46 krnál igen csekélylyel lehet csak több. , A mi már a törvénynek a töltés építésen kívüli egyéb rendelkezéseit illeti, a belvizek leve­zetésére vonatkozó tervek főbb vonalaikban ké­szen vannak, sőt a szárazéri és hódmezővásár­helyi belvízi érdekeltek társulatokká is alakultak. Mint már említettem, az ártérfejlosztési munka is folyamatban van, a műszaki előmun­kálatok ugyanis már teljesen befejeztettek s az ártérfejlesztésnek vállalat utján való keresztül­vitele már annyira biztosíttatott, hogy a szerző­dés megköttetett, | most van jóváhagyás alatt. Ezen ártérfejlesztésnek elkészülése azonban még huzamosabb (3—4 évi) időt fog igénybe venni, hogy tehát addig is &í államkincstár a folyósított összegek törlesztési részleteit az érde­keltségtől az utólagos leszámolás fentartása mel­lett § egyelőre azon kérdés eldöntése nélkül, hogy a kincstár esetleg fog-e és mennyiben járulni ezen költségekhoz — behajthassa, a tárgyalások I pénzügyminiszter úrral megiudittattak, a leg­közelebb várható befejezésük után az eredmény­ről jelentést teendek. Az 1881. 52. t. ez. azon határozata, hogy a Körös-Berettyó völgyén lévő társulatok és még társulattá nem alakult ártéri érdekeltség helyes határok szerint uj társulattá alakíttassanak, szin­tén végrehajtatott. Három nagy csoport érdekelt­ség let', három társulattá alakítva. I. A 36. sz. körösi átmetszésnél létező ma­gaslat keleti oldalától a Hármas- és Kettős-Körös balpartján felfelé egészen a Békés alatt levő élő­víz csatorra alsó torkolati zsilipjéig terjedő árte­rület, valamint a fenállott alsó-fehér-körösi tár­sulat és az aradmegyei körösszabályozási-társu- lat, úgy nemkülönben a Fehér-Körös és Csigér egyesülési pontjától a Fehér-Körös balpartján fel­felé és a Csigér folyó jobb partján felfelé azon pontig terjedő ártér érdekeltsége, hol az árvíz a természetes talajnál alacsonyabb, arad-békésme- gyei egyesült ártérmentesitö és belvizlevezető- társulat czim alatt egy társulattá alakíttatott. A társulat alakítás itt, mint a többi cso­portoknál is, az érdekeltség meghallgatásával és kormánybiztos kiküldésével történt. Ezen társu- lategyesitést indokolta azon körülmény, hogy az egész balparti terület természetes magaslat által elválasztva nincsen, továbbá, hogy a Fehér-Körös azon jobbparti területe, mely eddig az arad­megyei társulathoz tartozott, attól czélszerüen nem választható el, mivel tz esetben a jobbparti aránylag igen keskeny területnek aránytalanul hosszú töltésszakaszt kellene fentartani. II. A nagyszalontai és hosszufoki társulatok bibar-békési egyesült ármentesitö társulat név alatt szintén egy társulattá olvadtak össze. Ezen most már egyesített két társulat közti határvo nalat legnagyobb részt a Gyepes és a határéri csatorna képezi, melynek czélszerütlenségét az 1881. évi árvíz mntatta meg legkirivóbban, a két tár-ulatot tehát egyesíteni kellett. III. A Berettyó szab. társulat az ivánfenéki társulat s a mezőtúr-mesterszállási öbölzet és Be- rettyó-ivánfenék - mezőtúr-mesterszállási egyesült társulat név alatt egy társulattá egyesült. Ind­okolta azt azon körülmény, hogy az ivánfenéki társulat a törvény azon rendeletének, hogy a tár­sulati töltések természetes magaslattól természe­tes magaslatig terjedjenek, meg nem felelt; a mezőtúr-mesterszállási öbölzet pedig a Turtöig terjedő Berettyó társulatnak kiegészítő részét képezi, mit igazol azon körülmény is, hogy mi­dőn a mesterszállási gátak az árvíz által átsza- kittattak, a kitört árvíz felhatolt a magyar ál­lamvasutak tiszai vonaláig és onnét veszélyeztette a Berettyó társulatba tartozó Mezőtúr várost. Ha ezen társulat alakításokon felül még a 36. sz. körösi átmetszésnél létező magaslattal, illetőleg Gyoma község keleti határától lefelé terjedő területen fennálló kákafoki, halásztelki és endrőd-túri társulatok, valamiut az ezen ideig társulattá nem alakult öblözetek szervezése is keresztülvitetik, a törvénynek a társulatok szer­vezésére vonatkozó határozata egészben végre lesz hajtva, ez azonban csak a Körös-Maros kö­zötti tiszai érdekeltség viszonyainak rendezésével egyidejűleg történhetvén, a körösi ártér ezen ki sebb részének társulattá alakítását későbbre kel­lett halasztani. Kiváló gondját képezte továbbá a miniszté­riumnak, hogy a Körös folyóknál előfordult ár­vízveszély megszüntetése czéljából az 1881. évi 25. t. ez. rendelkezésein kívül szükséges egyéb intézkedéseket is megtegye; igy nevezetesen : Az árvizek akadálytalan lefolyása szempont­jából az egyesült Berettyó és Sebes-Körös men­tén szabálytalanul épített töltések irányának he­lyesebb vonatozása, különösen pedig az elégtelen töltéstávolság folytán előállott mederszorulatok megszüntetése szükségessé válván : utasiitatott a gyulai kir. folyammérnöki hivatal, hogy az egye­sült Berettyó és* Sebes-Körösnek Szeghalom köz­ségtől lefelé a Hármas-Körösbe szakadásig ter­jedő részének mindkét partján levő töltésvonalak helyzetét felmérés utján határozza meg és a ne­talán szükséges töltésbelebbezések iránt javasla­tot tegyen. A nevezett folyammérnöki hivatal ezen uta­sítás folytán készített javaslatát a minisztérium­hoz múlt évi szeptember hóban felterjesztvén, an­nak alapján az egyesült Berettyó és Sebes-Kö­rös mentén levő töltéseknek egymástól való leg­kisebb távola 300 méterben állapíttatott meg és ennek folytán ugyanaz évi október hóban uta­sítva lettek a hosszufoki és ivánfenéki ármen­tesitö társulatok, hogy védtöltéseifenek mindazon szakaszait, hol ezen távolság csekélyebb, meg­felelően hátrább helyezzék. Ezen töltés hátrább helyezések ma már, egynek kivételével, tényleg végrehajtattak. Ugyancsak a múlt év folytán utasítva lett továbbá a gyulai kir. folyammérnöki hivatali hogy a Sebes-Körös és a Berettyó egyesülés-pont­jától felfelé a töltések távolságának és a meder szélességének megállapítása végett a minisztéri­umhoz a helyszínén szerzendö tapasztalatok alap­ján javaslatot tegyen. A nevezett folyammérnöki hivatal ezen ja­vaslata | minisztériumhoz már beérkezvén, ez időszerint elbírálás alatt áll. Tapasztaltatván, hogy a Fekete-Körösnél az eredetileg 94.82 méterre megállapított hullám­térszélesség, illetve az ezen szélességnek megfe­lelő lefolyási szelvény a másodperczenkint 400 köbméterre felszaporodó árvíznek rendes és ve­szély nélküli levezetésére elégtelen, továbbá, hogy az éles kanyarok mentén egymástól csekély tá­volságban elhelyezett töltések jégdugulásokat- és duzzadásokat okoznak, és végre hogy a töiő és omló partok közelsége a töltések fenmaradását veszélyezteti, szükségesnek találtatott, hogy a töl­tések rendetlen és árvíz, valamint a zajló jég le­vonulását akadályozó vonala a folyó irányával megfelelő vonalban rendeztessék és a nagyobb vizek lefolyására elégtelennek bizonyult vizvezetö szelvény a hullámtér megszélesitésével a kellő méretekre és annyira kibövittessék, hogy a töl­tések megerősítéséhez és felmagositásához szűk séges földet a hullámtérről lehessen venni. Ezen oknál fogva folyó évi január hóban utasítva lett a gyulai kir. folyammérnöki hivatal, miszerint oly tervezetet és részletes leírást ké­szítsen, melyben a folyó nagy viz-emésztése, a lefolyási viszonyok, az anyameder és az átvágá­sok állapotainak minősége és vizemésztésének képessége az egyes szakaszokon észlelt lefolyási rendetlenségek, ezek okai és mindazon körülmé­nyek tüzetesen előadva legyenek, melyek a folyó állapotának és a lefolyást befolyásoló helyi kö­rülményeknek teljes felismerésére és megvilágí­tására szükségesek. Ezen műszaki művelet a nevezett folyam­mérnöki hivatal által a minisztériumhoz már fel­terjesztetvén, jelenleg elbírálás alatt áll. Továbbá, minthogy a Fehér-Körös folyón, különösen pedig annak Gyula-Varsándtól felfelé az aradmegyei Körös-szabályozó társulat terüle­tén végig húzódó szakaszán elvonuló töltések a folyó éles kanyarét követve jégdugulásokat okoz­nak és ez által a lefolyó viz felduzzadását idézik elő, s minthogy ezen töltések helyenkint a törő partokhoz oly közel épittettek, hogy fenmaradá- 8 uk minden árvíz által veszélyeztetve van s több ponton már jelenleg is csak költséges, de nem mindenkor biztos eredményű védépitkezésekkel tartatnak fenn, s minthogy végül a meder he- lyenkiut szűk és a töltések közti lefolyási szel­vény csekély : utasítva lett a gyulai királyi fo- lyammérnöki hivatal, hogy a Fehér-Körös fennebb jelzett szakaszát mérő asztallal yegye fel s ezen felvétel alapján úgy a védtöltések helyes vona­lozása, valamint a létező szorulatok megszünte­tésére nézve a minisztériumhoz javaslatot tegyen. Ezen javaslat is felterjesztetett már és szin­tén jelenlég áll elbírálás alatt. Elrendeltetett továbbá, hogy a Kettős-Kö­rös a 45. sz. átmetszéstől lefelé a Hármas-Kö­rösbe szakadásig valamint a Hármas-Körös a Kettős és Sebes-Körös egyesülési pontjától lefelé a Tiszába omlósig mérő asztallal felvétessék, mely felvétel alapján egy oly tervezet lesz ké­szítendő, a melyben kitüntetve legyen a folyó mindkét pontja, a jobb és balparti védtöltés, az átmetszések, hidak, zsilipek és mindazon tárgyak, melyek a folyó hullámterében találtatnak. Ezen tervezetnek 1883-ik évi márczius 31-ig leendő elkészitéte szerződésileg biztosítva van. Végül elrendeltetett, hogy a Hármas-Körös Gyoma és Endröd közötti szakaszának végleges szabályozására vonatkozó tervezetnek megállapí­tása czéljából szükséges vizműtani adatok a gyu­lai kir. folyammérnöki hivatal által beszereztes­senek, és remélhető, hogy a minisztérium ezen adatoknak rövid idő alatt birtokába fog jutni. Ha azonban a jelen tiszteletteljes előter­jesztésemben jelzett fennebbi műszaki javaslatok alapjáD a szükséges intézkedések meg is tétetnek, s az elrendelt munkálatok végre is hajtatnak, még mindig maradna a Körösöknél egy oly rész, a melynek rendezése nélkül a végrehajtandott szabályozás nem lenne befejezettnek tekinthető, s a melynek elhagyásával Békés, Csaba és Gyula népes városok még mindig ki .lennének téve az elöntés veszélyének.- Ezen rész az u. n. C s o h o s-é r, a melyre nézve a következőkben van szerencsém előter­jesztésemet megtenni : A Fehér-Körös egészen az ötvenes évek kö­zepéig Gyula, Csaba és Békés városok beltelkein olyt keresztül. A fenállott helytartóságnak 1855- ben kelt rendelete folytán azonban ezen folyó az emlitett városoktól elvonatván, ásott csatornák segélyével Békés alá a Kettős-Körös medrébe vezettetett. Gyula és Csaba városok azonban az 1863. évi aszály következtében az élővíz nélkülözését érzékenyen panaszolván, a volt helytartó tanács 1864. évben akként intézkedett, hogy a harmin- czas években kormányhatósági engedély mellett létesített Nádormalom-csatorna vizei, a melyek addig kizárólag a péli határon létező Csohos- éren találtak lefolyást, a péli és gyula-varsándi határárokban ásott csatornán át a Fehér-Körös régi medrébe, vagyis az u. n. Élő vízcsatornába vezettessenek, mely utóbbi csatorna töltések közé vétetett, s melynek alsó torkolatán Békés város területén egy zsilip építtetett oly czélból, hogy a Kettős-Körös árvizei az Élővizcsatomába vissza ne torlódjanak. Miután pedig a Nádormalom csatorna vizei az említett kormányhztósági engedély mellett létesített műveletek folytán az Élöviz-csatornába találtak lefolyást, az aradi érdekeltség a Csohos- csatornát a kormánytól kikérendő engedély mel­lőzésével Aradmegye egyszerű engedélye alapján épített zsilip segélyével elzárta, melyről a kor- mányhntóság, miután ott műszaki közegei nem voltak, annak idején tudomást sem nyert. A Csohos-ér ilyetén elzárása következtében tehát a Nádormalom csatorna összes vizei az abba ömlő belvizekkel együtt az Élővíz csator­nába tereitettek. A most felsorolt intézkedések folytán előállott uj helyzet egy ideig panasz nél­kül állott fen ; a nedvesebb időjárás bekövetkez­tével azonban Gyula, Csaba és Békés városokra vészthozónak bizonyult, mert a Körös tolyóknak huzamosabb ideig tartó áradásai alkalmával a békési zsilip zárva tartása folytán az Élővíz csa­tornába beömlő vizek annyira felszaporodnak, hogy azok főleg Békés városát a teljes elöntés­sel a legnagyobb mérvben fenyegetik. Hivatali elődöm ezen bajon segítendő, 1874. évi junius 16-án 9292. sz. a. kiadott rendeletével utasította volt Békés- és Aradm egyék közönsé­geit, hogy kebelükből egy-egy küldöttséget ren­deljenek ki, hogy ezen vegyes bizottság által teendő véleményes jelentés alapján az 1840. X, t. ez. határozataihoz képest lehetőleg egyetért# határozatot hozzanak, amennyiben pedig ez nem sikerülne, a hozandó határozatokat további eldön­tés végett a minisztériumhoz terjeszszék fel. Ezen vegyes bizottsági tárgyalás 1875. évi ápril 19-ilt és következő napjain megtartatván, annak alapján BékésmeSye közönsége 1876. feb­ruár 7-én 36. sz. a. Aradmegye közönsége pedig ugyanez évi január 30-án 28. sz. a. határozott Békésmegye közönsége fentebb idézett na. rozatával az Élővizcsatornát betömendőnek mon­dotta ki, Aradmegye viszont azt fentartatni s a helyreállítási költségekkel kizárólag a békés­megyei érdekeltséget kívánta terheltetni. Hivatali elődöm a már létesített állapotot fenntartani, s azt a lehetőséghez képest mígiga- zitani kívánván, a fentebb jelzett vegyes Sizott- sági tárgyalások alapján 1877. évi január 29-én 18,502. szám alatt kelt rendeletével akkép intéz­kedett, hogy az aradi körösszabályozásil vala­mint a Nádormalomcsatorna-társulat töltési meg­felelő méretekkel kiépíttessenek, továbhf, hogy az Élövizcsatorna jobboldalán annak kefdöpont- jától a Csohos-ér teljes elzárásával a gyila-var- sándi úgynevezett Schweitzer magaslatig egy töl­tés építtessék ugyanazon magasságra él koroná­val, mint a Körös védtöltése s végül, hogy az Élővíz vezető csatorna mindkét partja oly töl­tések építtessenek, hogy a régi Febér-Kkös med­rébe befolyó vizek kiöntést ne tehessenek. Továbbá 1879-ben intézkedett, ho|y az arad­megyei belvizek, melyek addig a Nídormalom- csatornába omlottak, attól elvonassaná és a Cso­hos-ér felett a Fehér-Körösbe vezettetnek, hogy annak következtében az Élővizcsatoijába csakis a Nádorinalöra-csatorna örlö vizei tsáljanak le­folyást. Bár az aradmegyei belvizekne ekénti ren­dezése végrehajtatott, mindazonált: a tapaszta­lás azt igazolta, hogy a Nádormalof -csatornán a fentebbiek szerint változott állapook mellett le­folyó vizek is elegendők arra, mízerint Békés városát a huzamosabb ideig tartó körösi áradá­sok alkalmával esetleg elpusztítsák De az Élövizvezető-csatorna fenntartásának tarthatlanságát leginkább igazolta az 1881. évi sajnos tapasztalat, a midőn ugyois az aradme­gyei körösszabályozási-társulat trései több he­lyen kiszakadtak, s az ennek flytán kitört ár­víz az aradmegyei terület nagy esése miatt a Békés- és Aradmegye közt eddif természetes ma­gaslatnak tartott választó vonaat meghaladván, az Élővizcsatomába s az ottani békésmegyei te­rületre tódult, s ez által Békés, de főleg Gyula város abba a helyzetbe jutott, tőgy csakis a leg- k’étségbeejtőbb védekezés melátt és rendkívüli pénzáldozatok árán volt a telis elpusztulás ve­szélyétől megmenthető. Ezen sajnos tapasztalat, folytán a szóban forgó vizszerkezet újabb tanulpányozás tárgyává

Next

/
Oldalképek
Tartalom