Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)
1882-01-01 / 1. szám
Aunk megfigyelni. Nevezetesen deezember 23-án 5 és *|46 óra között Békésen nyugotról jövő sötét \fiyári felhőkből kétszer villámlott s távoli dörgést is lehetett hallani. Tűzvész. Decz 27-én éjjel Petróczki Mihálynak a nagy oláhvároson levő egészen uj háza a lángok martalékává lett. Oaczára a hidegnek és éjféli óraknak, a lakostársak oly nagy számmal Siettek a vész helyére, melynélfogva sikerült a pusztító elem tovább harapódzását megakadályoz- Hiok. A ház biztosítva volt 400 frt. erejéig. Haan Antal hírneves festő megyénk fia, deezember 27-én érkezett Rómából — Csabára, hol hosszabb ideig fog kedves rokonai körében időzni. Hazánk fia különben Capri szigetén lakik Cnár évek óta, hol a legkiesebb helyen fekvő nya falója van. Csabáról írják lapunknak: Megbízható forrásból értesültünk, hogy Csabától P.-Ladányig a Sárréten keresztül tervezett vasút kiépítését oly «tágas befolyású egyén vette kezébe, kinek tér fait mindig siker koronázta. Reméljük, hogy megye északi részének egész uj életet adó ezen pálya végre-valahára kiépülni fog. Csabán a farsang mulatságainak szer fazése elkezdődött. A kaszinói ifjúság korteske fiik egy, a kaszinó által adandó elite-bál érdé kében, s hisszük, hogy a közgyűlés meg is fogj izavazni, mert a bál létrejötte iránt méltóságos Beliczey István ur is igen érdeklődik s működik A polgári kör szinte adand egy polgári bálát, a csabai dalárda egy álarezos bál rendezését ha tározta el. Csabán a kaszinóban tervbe vétetett ka Szinói thea-e8télyek rendezése. Ismert dolog, hogy Csabán a kaszinó este 7 órakor szétoszlik, s az intelligencziának s családjaiknak a hosszú téli Estéken semminemű szórakozása és összejövetele hincs. — A tervezett összejövetelek nemcsak hogy pellemes, olcsó szórakozást biztosítanának, hanem porosabbá fűznék a meglazult társadalmi össze köttetési. Hetenkiut — két hetenkint egyszer va bsara után egy kis jó zene-, egy thea- és cseve Résből terveztetik e szórakozás, s mindez 50 krajezárórt. Békésen — úgy halljuk — a kubikosok napokban oly fenyegetőleg viselték magukat vállalkozó egyik mérnöke irányában, hogy ez személyének biztosítására, szükségesnek látta i reidőrség védelmét igénybe venni. — Mint be szelik, ez inczidensre okul az szolgált volna, hogy ÍTT,iibiköSölf “űCtír találták elég igazságosnak mun Icájuk felvételét, melyet a fenyegetett mérnök esz közölt. • Az élö-viz-csatorna arad- és békésmegyei érdekeltjei által Kiszely miniszteri tanácsos elnök íete alatt decz. 21-én tartott gyűlés azoi batá rozata, hogy a Csahos-ér szabályozása föl,'tán az elöviz-csatorna meg fog szüntetni, Bélésváros Összes lakosságában általános örömet kellett, Békés városának erdejében az ide vágás árverezése decz. 28-án s következő napján tar tatott meg. Békésváros derék föbiráját, Csonk, János urat neve napja alkalmából a tisztelgő nagy száma látogatta meg úgy a tisztviselők, mint i polgárok sorából. Dicséretére válik a táradalom nak, midőn a lelkiismeretesen teljesített iköteles ségek s ebből folyó érdemek iránt esmerést tanúsít. Szarvas város szabadelvű polgárajak kül döttsége deezember 30-án tisztelgett Jóki Mór uál. A küldöttségben részt vettek Mqícz Pál Szarvas város országgyűlési képviselőjét vezetése alatt Pól Dániel főjegyző, SalaczlFerencz izolgabiró, Kuczkay János, Mikolay MiHIy ügy- jédek, Kovách Sándor járásbiró, Dózs Andor nérnők. A díszesen kiállított emlék tlbumot, uely mint egy száz szarvasi polgár éf urhölgy .rczképét tartalmazza Móricz Pál mele hangon ártott beszéd kíséretében nyújtotta ál a nagy öltőnek és politikusnak (?) Jókai méiatottan őszön te meg „A szeretet jeleit — sndá — mikkel elhalmoztatok, csak cserében jgadom , tért annyit adok vissza, a mennyit ti ltok én ekem, becsülésért, becsülést, szívért,izivet, s ;érem, hogy azt az erőt, a mit Istei adott, s telyet polgártársaim buzdítása növel, ndenkor azámnak fogom szentelni; tartsa megz Isten st a hazát s tegye boldoggá a nemzei." Mézes Lajos miskolczi szüleié csavarét 8 hamis kártyást, aki is a Párdánól Gyer- 'ámosra deezember 26-án indított külnez pós- ,kocsi feltörésével és kirablásával, «mint a ista kocsis meggyilkolásával vádoltat a jászerényi rendőrség sürgönyére Szarvasi elfogták szoros őrizet alatt a jászberényi kil törvényék börtönébe kisérték. Rosner Fiilöp elhalálozása főin üreseiött dobozi postamesteri állásra hivatalos /ben pályázat lett hirdetve. —óhajtandó > ha ez állomás mielőbb betöltött. Kígyós községben a múlt évek jelenté- oy dohány előleg összegek maradt fedezeti lenül a dohánytermelő közönségre ; s - miután ennek oka a volt elöljárók mulasztásaiban rejlik, !— a községi képviselő testület vizsgáló biztos kiküldésére kérte a megye alispánját. Orosházi Újság czime alatt uj hetilap indult meg Orosházán. A lap szerkesztője: Torkos Kálmán, szerkesztőtárs : Sass István tanitó, fő- munkatás Veress József evang. lelkész. Kissé sokaljuk ugyan Orosházának a két lapot, de szívből kívánjuk, hogy pályafutását velünk kezdő lap kollegánknak sem előfizetőiben, sem munkatársaiban ne kelljen erről meggyőződnie. Szeghalmon — mint ottani gyengéd kezek lapunknak Írják — az olvasókör szép tágas helyiségében m. hó 28-án rendezett zártkörű tánczvigalom fényesen sikerült. A siker érdeme a rendezőség és főleg dr. Gedeon Albert aljá- rásbiró biz. elnök ügy buzgóságát illeti meg. A megjelent lelkesült jó kedvet fokozta Purcsi Jancsi csabai hires zenekarának kitűnő játéka is, a négyeseket mintegy harmincz pár tánczol- ta, a megjelent szépek között ott voltak: özv. Flaskay Dezsőné, Sztaril Ferenczné (B.-Újfaluból) I Christó Pálné, Braun Dávidné, Kardos Ferenczné, ltovábbá, Szőke Irma, Seres Lujza, Szilágyi Mariska, Kóhn Hermina, Gacsáry Lina (F.-Gyarmat) Bencze Juliska, Domokos Mariska stb. kisasszonyok. A tánczvigalom az olvasó kör javára is kielégítő anyagi eredménynyel reggel 6 órakor ért véget. Báuréve pusztának Jász-Nagy-Kun-Szolnok- megyéhez csatolásáról alkotott törvény végrehaj- JjAsát a belügyminisztérium elrendelte. Sarkadon t. hó 8-án a nagyvendéglőben az ottani „olvasó kör“ könyvtára javára tánczvigalom rendeztetik. Belépti dij 50 kr. Kezdete este 7 órakor. Hazai és nagyvilági hirek. A magyar faj szaporodásának viszonyait felette kedvezőtlennek tünteti fel az ez évi népszámlálás. Midőn ennek okait az általános elszegényedés és nehéz megélhetés állapotában s azon viszonyokban keressük, melyek a házasság kötéseket nehezítik; lehetetlen a kormány lelkiismeretlenségére is nem gondolnunk. A kormány összetett kézzel nézi a kivándorlók csapatait, legfeljebb tudomásul veszi azok névsorát s vissza reklamálja a hadkötelezett ifjakat. Az állam őri ási birtokait kell inegnépesiteni a székelységgel, a bukovinai magyarokkal. Közgazdasági viszonyainkat rendes, józan nemzeti politikával üzui s módot nyújtani arra, hogy rendezett auyagi viszonyok közé jutva a haza, ne legyen magyar, ki elkívánkozzék e helyről, hol „élnünk, s halnunk kell.“ A párisi „France“ Weisz volt államtanácsosnak külügyministeri levéltári igazgatóvá történt kineveztetése alkalmából azzal gyanúsítja Gambottát, bogy a mi ellen eddig évtizedeken keresztül küzdött, a császárság helyreállítására törekszik. előszeretettel foglalkoztak a római pápa hatalma visszaállításának kérdésével, a legnagyobb „lutheránus“-nak, Bismarcknak tulajdonitváu ezen középkorba illő törekvést. Most a „Nordd. Alig Ztg.“ szerint jől értesült berlini körökből ezen hír czáfolata szivárgott ki, melyszerint a berlini kor raány eddigelé a pápaság kérdésével hivatalosan nem foglalkozott és Olaszország ellen egyáltalá ban nem táplál ellenséges hangulatot. Az uj vidéki „Nedelyni Liszt“ hosszasan i igen hazafias hangon ir a szerb patriarcha választásról, s a választási mozgalmakat ecsetelve hazafíui lelkesedéssel kárhoztatja a szerb agitá torok működését. Mileticsről írja, hogy nem tud alkotni, csak rombolni s ideje volna már ha szerb nép érdekében ő is tenne valamit: lépjen vissza, s bízza a szerb nemzeti ügy képviselteté- sét másokra hivatottabbakra, méltóbbakra. Írországban a „női liga" elnyomatván Angliából folytatja működését, honnan újabban Írország asszonyait kitartásra, bátorságra hívta fel. Nulty Tamás, katholikus püspök igazságta- anságnak s istentelenségnek jelenti ki az agrár kérdés olyatén megoldását, melyszerint az irek saját hazájuk földjének tulajdonjogából kizárat- nálnak ditására, a- jóllét megteremtésére képesítettnek nem tartjuk : nem tartózkodunk kimondani azt, hogy. ipar- és kereskedelmi életünk terén nyilvánuló elszomorító helyzetnek oka az 1867. 12-ik törvényczikkben a közösügyes állapotokban rejlik. A házalásnak s vándor üzérkedésnek ipari s kereskedelmi előhaladásuukra veszélyeztető voltát a basának minden e téren működő polgára érzi, s kitől várhatna orvoslást, ha nem a kormánytól, melynek feladata azon feltételek létesítése, miktől as ipar s kereskedelem előmozdítása függ ? S teljesitbeti-e a kormány szabadon s függetlenül ip»ri s kereskedelmi érdekeink elöhala- dásának feltételeit? Nem! Mert az 1867-iki kiegyezésen alapuló 1878. XX. törvényczikkben foglalt vám és kereskedelmi szövetkezés értelmében a házalás csak a monarchia másik felével egyetértöleg szabályozható. Ott a seb nőin fáj, minket kínoz, s tűrnünk kell. Nálunk általános a panasz, a feljajdulás; ott az ipar s kereskedelmi kamarák és a tartomány-főnökök többsége a házalás és vándorüzérkedés megszorítása ellen nyilatkozott, igen, mert mi érezzük hatását az onnét hazánkra törő vér- sznpó rajoknak. Ott a kedve óbb viszonyok mellett fejlettebb az ipar s kereskedelem, nagyobb a termelő erő, képesség, s a verseny ránk nézve hátrányos. De bol vau elég erő, mely sérelmeinket, szeuvedésinket méltón ecsetelni tuduá, — és hol I a tér, melyre elférne panaszainknak teméntelen sora? És ba vau is: ki erezné, ki hallaná azok közül, kiknek első sorban kötelességük szenvedéseinket enyhíteni, sebeinket gyógyítani ?! Szóljunk e arról, hogy az alkotmányos Magyarország kormánya a házalás és vándorüzérkedés kérdéseiben az 1852. évben kelt császári nyílt parancsra hivatkozik ? Érzünk, gondolunk, de szólni nem tuduuk. El e sötét képpel! Igyekezzünk önmagunk orvosolni e bajt. — Érezi a megye minden községe a tátongó seb fájdalmait. Elvárjuk Gyula városa fökéut iparosok és kereskedőkből álló tanácsától s a megyei községek elöljáróitól, hogy midőn addig is mig házalási és vándorüzérkedési törvény alkottatni log, a fenállö szabályokat a legnagyobb szigorral alkalmazza, házalási engedélyeket csakis lehető rövid időtartamra ad, s szoros kötelességévé teszi a rendőrségnek az ellenőrzést. Oláh György. Hetipiaozl Arak Gyulán 1881. deezember 30. Törvényszéki csarnok. A b.-gyulai kir. törvényszéken m. é. decz. 31-én a következő polgári perek intéztettek el, úgymint: 6168*1881. Buga Eszter és ctr. Kohn Ede bekebelezés érvénytelenítése iránt — felperesek keresetükkel elutasittattak. 7701*1881. Medvegy János Jak. ctr. Medvegy Mihály és társai — ingatlan tulajdonjoga — meg- itéltetett. J700'1881- Medvegy György ctr. Medveg; Mihály és társai — ingatlan tulajdonjoga — meg Ítéltetett. 6 7369-1881. Rohoska Mihály ctr. Korik Jáno és társai — vagyonközösség megszüntetése — fel peres keresetének hely adatott. 7349-1881. Szentgyörgyi Pálnó ctr. Mark« Sándorné — 400 frt — alperes elmarasztaltatott 6782-1881. László Ilona ctr. László Sándo: — örökösödés — felperesnek főeskü ítéltetett. 5573-1881. Démusz József ctr. Herodek Annt — felperes keresetének hely adatott. 5581-1881. Özv. id. Vámos Bálintné és tár sai, Vámos Eszter és t. — 5152 frt 80 kr. - felperesek, keresetükkel elutasittatnak. 6356-1881. Maján Mihály ctr. Juhász Márií válóper — házasság felbontatott. 5755-1881. Száva Rozália ctr. Tót Józse — apaság — felp. keresetéuek részb. hely adatott 6961-1881. Hatvani Lajos ctr. Hídvégi Ju liánná — válóper — házasság felbontatott. 7044-1881. Jankó Erzsébet — ctr. Zsiro Szabó András — válóper — házasság felbontatott 7182-1881. Leogyel Jáuos és György ctr Lengyel István — bolttányilvánitús — alpere holttányilvánittatott. 8814-1881. Csepregi Mihály ctr. Aklán Zsu zsanna — válóper — házasság felbontatott. 8818-1881. Okányi János ctr. Tóth Bálin Julianna — válóper — házasság felbontatott. Közgazdászat, ipar és kereskedelem Házalás és vándorüzérkedés. Csaba város elöljárósága múlt évi szeptem bér hó elején a házalásnak s vándorüzérkedésue megyénkben, esetleg annak nagyobb községeibe leendő eltiltása végett a megyei bizottsághoz fo lyamodott. A megye közönsége 1881. évi szeptembe bo 12-én tartott közgyűlésében, mellőzve az ipái és kereskedelmi ügyekben tájékozatlan álland választmánynak javaslatát, nagyon is indokoltna találta Csaba város kérelmét, s tekintve, hogy a ország egyes nagyobb városaiban alkalmazol házalási tilalom következtében a bázalók nagyob mérvben teszik üzérkedésük terévé a megye köí ségeit, — hol a házalás még szabadon üzethetil — s igy megyénk kereskedelmét és iparát karc yersenynyel fenyegetik, kereskedőink és iparosain érdekeinek megvédését kötelességének ismérvét felírt a földmiveiés-, ipar- és kereskedelmi mi nisterhez, bogy a megye területen a házalást a 1852 ik évi császári pátens 10-ik §-a értelmébe; tiltsa el. .A minister a megye közönségének eze bölcs belátásról tanúskodó feliratára azzal vála szolt, hogy | házalást s vándor-üzérkedést net tilthatja el, azonban jogában áll a megye között sógének e részben szabályrendeletet alkotni. A házalás és vándor-üzérkedés kérdését ol fontosnak, ipar- és kereskedelmi érdekeiuk meg védése tekintetéből oly elodázhatlannak tartjuk hogy megbocsáthatlan mulasztásnak volna tekint hető, ha azzal nem foglalkoznánk. Midőn 1852-ben a bazalast nyílt paraDc kiadatott, hazánkban a közlekedési viszonyok fejlődés első fokán állották j ma, midőn a közle kedés gyors s lehetőleg olcsó, a posta- és táv irdaintézmény viszonyainkhoz mérten, kellő to kelyre fejlődött, s a hírlapok áltál is a nép min den köreivel megismertetvék az ipar készitmé nyei, a kereskedelem productumai, azok beszer zési forrása és módja: a házalás szüksége egy- átalán nem érezhető. De nem érezhető különösen városunkban s a megye csaknem minden községében, miután aligha van jelentékenyebb községe a megyének, hol az ipari és kereskedelmi tár gyak beszerezhetők nem volnának. Arvizcsapások által olyannyira sújtott me gyei községeink felettébb érzik a megélhetési viszonyok súlyos voltat; nem jogosan kiváuhatják-« tehát, hogy a megyénket elárasztó házalók ver senye ellen megvédessenek; ha azt nem akarjuk, hogy tűzhelyeink megvédésére a végsőig fokozott kiadásaink mellett s kereskedőink és iparosaink kereseti és áldozási képességé teljesen megingat tassék. Felemlitsük-e azt, hogy a házalók és vándorüzérek, egyik helyről a másikra vándorolván, törekvésük nem irányul arra, hogy a közönség bizalmát üzleti szolidság által állandóan maguk számára biztosítsák, s miután az állami és községi terhekhez sem járulnak, a köztünk élő, az életfentartás nehézségeivel küzdő állami- s községi-adókkal szerfelett terhelt kereskedőink- és iparosainknak a legveszélyesebb versenyt idézik elő, S szóljunk-e a házalásnak a közegészségre veszélyes voltáról ? A betegségek ragályozása nem a nép minden rétegét felkereső, városról városra kóborló háza'ók által történhetik-e leg hamarább ? S nem tapaszlaltuk-o, hogy a városunkat időnként elözönlő könyvházalók erkölcsrontó fórcz- munkákat terjesztenek ? Nem láttuk-e legközelebb is városunkban ama esküdtszék által elitéit aranyművest, ki a szegény munkás véresverejtékkel szerzett pénzéért hamis ékszert adott, felhasználva annak jóhiszeműségét s tudatlanságát. Mi, kiknek szent meggyőződésünk, hogy Magyarország önállóságában, szabad, független, alkotmányos életében rejlik államiságunk, jövőnk létoka; mi, kik önállóságunk feladására fektetett politikai elveket a nemzeti traditiókkal megegyezőknek, az ország kormányzatát a közboldogság, nemzeti vagyonosodás, közgazdászatunk elömozfrt kr. Búza legjobb 100 kilogramm . . 12 „ közép , „ 11 Kétszeres legjobb 100 „ 10 so » közép „ „ . ................... 9 50 Á rpa legjobb „ 7 50 Zab n » n ....... 8 __ Tengeri „ „ „ ........................ 6 __ I Szinliszt 24 Zsemlyeliszt 20 Kenyérliszt 18 Széna 8 | Szil- vagy gyertyánfa kőb-mét. . . 3 45 Tölgyfa „ ........................ 3 Marhahús 1 kilogramm ... __ 48 Sertéshús _ SC Sz alonna __ 80 Diszn ózsír 90 Forgalom csak a napi fogyasztásra szorítkozott, vidéki vevő kevés. Szerkesztői üzenetek. H-tsy Pál orsz. képviselő úrnak Budapest. Nem volt időm válaszolni. Főleg vezérczikket vagy tárczát a természettudomány köréből. Egyébiránt akármit irsz, kedvesen vesszük. B—a. Gy. V. „V....a mi szivűuk nem félne Qa az egész föld megrendülne; / És a hegyek a tengernek Közepébe bedőlnének**... S—y J—s. Szeghalom. Köszönjük. Újdonságokat kérünk. 11—g Orosháza. Számitok rád. Don Carlos, Úgy legyen. Ch—o 91—s Szeghalom. Magánlevél megy. 91. Br. J. Dl.-Berény. Soraidat vettem; köszönet buzgóságodért. Dr. L. E. Orosháza. Egyesülés diadalra vezet. K—y. 1—n urnák Csaba. Szives Ígérete buzditólag hatott reánk. V—e S—r. Békés. Örömmel várjuk.;) K—y J—ö. Békés. Bis dat. qui cito dat. Sz—y J—f Orosháza. „Hass, alkoss. gySrapits“ 08 — írj. Dr. R—y Gyoma. A czél érdekében engedje remélnünk, hogy tolla nem fog sokáig heverni. Z—d Hl—ly Rittberg. „Zengjen a dal“ r. I. Békés. Köszönettel vettem; várom a többit. F. B. urnák Doboz. A kőzügyek terén kifejtett üdvös tevékenysége biztosit becses támogatásáról. Dr. P— Gy JKétegyháza. Baj — van elég ; minél jobb recipéket. H—r D—i Szar vas. Mielőbb kérjük szives ígéreted beváltását. P—y I—u. O-Kigyós. Tanácsát köszönjük, s figyelembe veendjük. Gy— y I—e. Öcsöd. Magánlevelet írunk. J.—P. Szarvas. Magánlevelet írunk. Ch. 91. Szeghalom. Lapunk zárta után érkezvén, jövő számunkban közöljük. N. K. 91.-Berény. Ámen 1 Kéretnek a hazai lapok t. szerkesztői lapunkkal csere-viszonyba lépni. Szerk.
