Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)
1882-10-22 / 43. szám
rozás alkalmával ötödik sót negyedik osztályba is soroztatott, s így 22°|o-val számítva 6 frt uj tiszta jövedelem után 1 frt 32 krt, kedvezőbb esetben (ha t. i. ötö dik osztályba soroztatott) 5 írt uj tiszta jövedelem után 1 írt 10 kr. földadót fog fizetni | eme különbözet a régi és uj tiszta jövedelmek s régi és uj adó között már nem jelentéktelenné, hanem óriásává válik, mely vérlázitó adóemelés pedig matematikai pontossággal be fogván következni annak elhárítása — ha még a bajon lehet segíteni nem az adófizető egyént, hanem az egész megyét kell hogy érdekelje. ___________ ____________ A b írósági joggyakórnokok helyzete.*) Szomorú, de elvitázhatlan tény, hogy Magyar- ország a többi kulturállamok között 1 legrosszabbul fizeti hivatalnokait. Megköveteli a fáradságot nem ismerő kitartó munkát, s e mellett nem gondoskodik a munkát végző egyed hivatalos állásához mért existencziáját kellőleg biztositó eszközökről. De nem a rendszeresített örökös állásokról akarunk ez alkalommal szólam, hanem azon misé- riákról, melyben a szegény bírósági j o g g y a- kornokok sinlödnek. Igazságügyünk e mostoha gyermekeiről akarunk most megemlékezni, kiknek tarthatlan helyzetét mindenki belátja; de rajtunk segíteni senki sem akar . . ! Most, midőn — mint tudjuk — a b.-gyulai törvényszék területén levő joggyabornokok országos mozgalmat indítottak meg, hogy helyzetükön az országgyűléshez segélydijfelemelés, esetleg re- muneráczióban való részeltetésük tárgyában peti- tionáljanak, nem tartjuk időszerűtlennek e helyen is szellőztetni bajaikat. A Bach-korszakban az ausbultáusoknak, kik körülbelül olyan munkákat teljesítettek, mint a mai joggyakornokok, de kiktől sokkal kisebb qua- lifikácziót követeltek, segélydijnk 300 forint volt, mely összeg a mai viszonyok között bizonyára megfelel mégegyszer annyinak. Ma, az igények szaporodtával, élelmiszerek, lakás drágultával s a társadalmi ferde kinövések által megkívánt formaságok idejében adnak éven- kint 300 frt segélydijat, miből havonkint a keresetiadó és bélyegilleték levonása után marad 24 frt 62 krja. Ebből kell tisztességesen ruházkod- niok. Ez hát a díjazás. Lássuk csak, mi mindenre adják ezt meg ? Először is megkövetelik a jogvégzettséget, a jogtudományi államvizsgálatot, vagy a tudori I. szigorlatot. Megkövetelik az emyedetlen munkát, alkalmazhatóságuknak jeladását, mert állásuk különben is ideiglenes lévén, minden fegyelmi vizsgálat nélkül elereszthetik őket. Jegyzői teendőket végeztetnek velük; sőt egyesek tárgyalnak (j.-bíróságoknál) ítélkeznek, úgy, hogy a főnökuek csak signálni kell a már feldolgozott munkát. A felmerülhető gyauu elhárítására előre is kijelentjük, hogy ez eljárást, az önálló munkálko dásnak eme tér engedését csak helyeselni tudjuk, mert hisz épp azért bírósági gyakornokok, hogy a bírói teendőket elsajátítsák, hogy majd egykor kopaszodó fővel elérvén az albirdvá való kinevezést, az állam gyakorlott férfiakat' nyerjen bennük. íme ezeket követelik meg az évi 300 forintnyi segélydijért. S ha megfelel mindezeknek, s ha bir elég türelemmel várni, nyomorogni, 4—5 év lefolyása után még — aljegyző is lehet!.. . Eléri óhaja netovábbját a 600 frt fizetést. Szomorú állapotok biz ezek! A lassú haladás fő okát azon körülményben találja, hogy mig egy törvényszék területére 4—5 aljegyzői állás van létesítve, addig joggyakornok 10-12. A haladás azonban így is lehető volna, ha másként nem, a szamár-lépcsőn s végre is kibőf- tölné egyik a másikat. Csakhogy nagyon sok esetben ezt is tönkreteszi egy szerencsétlen praxis, mely abban áll, begy az aljegyzői állásokat gyakran idegen törvényszék területén működő joggyakornokokkal töltik be. Ez aztán keserves állapot!. . . Fel kell még említenünk az egészen szegények helyzetét, kik a legnagyobb takarékosság mellett sem jöhetvén ki I havi 24 írt 62 krból, — miután mellékjövedelem nincs, — a kiküldetések fehér hollók — kénytelenek e pályáról lelépni. Állításunkat nagyon sok példa igazolja ! És ez a lehető legnagyobb iniurial... Megtagadni egy ifjútól azon a pályán való haladást; melyre magában hivatást, tehetséget érez, odakényszeriteni, hogy más téren keresse meg kenyerét, azon a téren, mihez talán hajlama nincs, de mire a megélhetés, az eltagadhatlan nyomor kényszeríti! Ez bizony a XIX. század humanismusával sehogysem egyezhető össze 1 *) A vidéki lapok t. szerkesztői kéretnek e czikk átvételére. Oh, M. Ezen segíteni kell mielőbb; alkalmat kell nyújtani a szegénysorsu, de képzett fiatal embereknek is, hogy a bíróságoknál gyakorlatot nyerhessenek, hogy idővel hasznos tagjai lehessenek igazságszolgáltatásunknak. Hisz ezt kívánja az állam érdeke is ! Vagy szüntessék be az ideiglenes állásokat, vagy emeltessék-a segélydi j, esetleg rerauueraczió- ban részesittessenek. Vagy, vagy! Mert ha egy Írnok, kitől még érettségi vizsgálatot som követelnek, kinek minden qualifika- cziója a hivatalnál megszerzett iktatás, kiadva- nyozás, sortározás stbiből áll, — mit különben a jog gyakornoktól is megkövetelnek, lakbérrel 600 forintot kap, kérdjük, egy sokkal képzettebb joggyakornok nem érdemel-e szintén ennyit ? De tovább megyünk. Nem szólva a hivatalszolgák jobb díjazásáról, mert hisz ez összehasonlítás a szégyen pirját kergetné ar- czunkba, — a dijnokról emlékezem meg, kiktől a jó kézírásnál egyebet nem kívánnak s a joggyakornokoknál évenkint 65 forinttal mégis jobban fizetik őket. Valóban „difficile est satyram non scribere“ ! A joggyakornokoknak a képviselőházhoz intézendő kérelme méltányos, sőt jogos. — Hisszük, hogy a parlament gondozása alá veendi eddigi mostoha gyermekeit s felemeli segélydijukat. Az országgyűléshez segélydij-felemelés végett benyújtandó kérvényt pártoló nyilatkozatok már nagyobbára beérkeztek I mozgalmat megindító gyulai joggyakornokokhoz. Az eszmét mindenünnet örömmel üdvözlik s hiszik, hogy jogos kérelmüket az óhajtott siker koronázza ! — ügy legyen! Chrisztó Miklós. * * * Mi a gyulai joggyakornokok által fizetés javítás iránt megindított mozgalmat sem indokoltnak, sem jogosultnak nem tartjuk A joggyakor- nokság nem hivatal, nem állás, hanem a jogi tanfolyamnak törvény által rendelt kúgészitő része, s valamint a joghallgató nem igényelheti, hogy fentartásáról a tanfolyam tartama alatt az állam gondoskodjék, éppen úgy a joggyakornok sem tarthat rá jogos igényt, hogy azon teendőiért, a melyeket tulajdonképpen saját kiképeztetése, begyakorlása érdekében végez, tisztviselői fizetőssel láttassák el. A jnggyakornokok — nem vonjuk kétségbe sokoldalú s terhes — munkájukért azon szellemi előnyök által jutalmaztatnak, melyeket a bíróságok mellett elsajátítva az ügyvédi szigorlat kiállására képesittetnek. Ezen szellemi előnyök a joggyakornokokre nézve oly megbecsülhetetlenek, hogy azok elnyeréséért minden anyagi javadalmazás nélkül |s törekedniök kellene. Mi tehát a bíróságoknál alkalmazott joggyakornokok 25 frt havi segélydijat tökéletesen elegendőnek tartjuk. A joggyakornokoknak igen csekély hányada talál a bíróságoknál ily segélydijjal javadalmazott alkalmazást, legnagyobb részük ingyenesen, vagy ügyvédi irodákban csekély, még a fővárosban is 20—25—30 frt fizetés mellett gyakornokoskodik, és sok esetben több, terhesebb munkával van alkalmazva, mint a bíróságoknál alkalmazott társaik. Nem volna -é ezen többségre nézve lehangoló, mert jogtalannak látszó, hogy kiváltságos társaik, kik a bírósagokhoz bejuthatni szerencsések voltak, náluk sokkal magasabb, tisztviselői állásnak megfelelő javadalmazásban részesüljenek? Mindenesetre. Mi a 25 frt segelydijat is megvonnék minden oly joggyakornoktól, a ki a törvényben előirt gyakorlati idő lejáratával az ügyvédi szigorlatot ki nem állja. S z e r k. Békésvármegye legtöbb adófizető megyebizottsági tagjainak 1883. évi névjegyzéke. (Megállapittatott Békésmegye törvényhatóságának 1882. okt. 9. tartott rendkívüli közgyűlésében.) Gróf Wenckheim Frigyes Uj-Kigyós, 64324 4. Wodiáner Albert Budapest, 25717-76. Gróf ál- mássy Kálmán Kétegyháza, 12278-54. Gróf Wenckheim Károly Gerla. 1198042. Gróf Wenckheim Rudolf Doboz, 11769-63. Gróf Apponyi Albert Budapest, 6591-98. Br. Wenckheim Victor K.- Ladány, 6320*97. Gróf D Orsay Emil Szeghalom, 4970-48. Sváb Sándor P.-Szt.-Tornya, 4109-60. Gróf Bolza József Szarvas, 3247-71. Trefort Ágoston Budapest, 3151*76. Kontúr József ügyvéd Szarvas, 3151-76. (kétszeres.) Gról Bolza Antal Szarvas, 3051-01. Justh István ügyvéd Budapest, 2671 86. (kétszeres.) Karassiay István ügyvéd Csaba, 2428-14. (kétszeres.) Sváb Lőrincz Öcsöd, 2006-24. Jurenák Ede P.-Szt.-Toruya, 1962-39. Szánthó Albert ügyvéd Békés, 1912-20 (kétszeres.) Beliczey István Csaba, 1877-16. Sváb Sándor Szt,* András, 1633-78. Nagy Károly ügyvéd Gyula, 142054. (kétszeres.) Beliczey Rezső Csaba, 1402-57. Br. Wenckheim József K.-La- dány, 1287-33. Baumgartner Mór P.-Szt.-Tornya, 1237-60. Gr. Wenckheim Géza Gerla, 1160 60. Rácz Lipót ügyvéd Csorvás, 114916 (kétszeres.) Ursziuyi Andor Csaba, 1093-72. Lusztig Sámuel Szt.-András, 1085 83. Péky Antal lelkész Csaba, 1080-69. (kétszeres.) Ormós János ügyvéd Gyula, 1034-74. (kétszeres.) Szucsu Mózes Csaba, 1027-37. Csausz István Csorvás, 1014-11. Ladies György ügyvéd Gyula, 968-49. (kétszeres.) Hakker Mátyás Öcsöd, 963'95. Szalay József Csaba, 920-57. Kliment György Csaba, 914-06. Göndöcs Benedek lelkész Gyula, 909-26. (kétszeres) Jantyik Mihály Békés, 865-82. (kétszeres.) Kalmár Mihály ügyvéd Gyula, 838-94. (kétszeres.) Belenta János Békés, 831-80. Basch Lipót Szeghalom, 826*12. Sztojá- novics Gyula Csorvás, 800. Id. Lavatka József Békés, 785 18. Farkas József Békés, 773-10. Ko- cziszki Mihály Csaba, 756-18. Grósz Ignácz Kondoros, 755-33. Kocziszky János ügyvéd Csaba, 741*20. (kétszeres.) Kliment János Csaba, 69913. Boczkó Károly Csabacsüd, 680*54. Lehoozky József lelkész Orosháza, 678-70. (kétszeres.) Zaho- rán Pál Csaba, 672*30. Debreczeni Károly gyógyszerész Békés, 637-36. (kétszeres.) Schvarcz Salamon Csaba, 629*33. Dr. Szeberényi Gusztáv lelkész Csaba, 623-80. (kétszeres.) Ravasz Ferencz Orosháza, 621 65. Grehenek Lajos Csorvás, 617-40 Déry István ügyvéd Békés, 615-22. (kétszeres.) Jurenák Sándor Csabacsüd, 595-32. Khon Márton Öcsöd, 593-42. Dr. Erkel Rezső orvos Gyula, 576*18. (kétszeres.) Dr. Réthy Pál orvos Csaba, 575-89. (kétszeres.) Szucsu Béla ügyvéd Csaba, 574-40. (kétszeres.) Uhrinyi Andor Csaba, 558-38. Györgyi István Csorvás, 554-50. Breznyik János Csaba, 551*28. Pfeifer Antal Békés, 548-14. Dér- czy Ferencz Kondoros, 546-36 fi Schiffner Ede lelkész Endrőd, 532 12. (kétszeres.) Aradi György Csaba, 526*69. Lövi Áron Csaba, 520-23. Asztalos István ügyvéd Békés, 512 58. (kétszeres.) Bajcsy János állatorvos Csaba, 509-42. (kétszeres.) Kocziszki Mátyás Csaba, 507-08. Schvarcz Ferencz F.-Gyarmat, 505. Szigethy Lajos ügyvéd Gyula, 504*14. (kétszeres.) Janurik János Szarvas, 501-68. Fereutzy Alajos kam. tag. Gyula, 501-54. (kétszeres.) Patay György Csaba, 500-43. Ravasz József P.-Földvár, 497-96. Dr. Papp József ügyvéd Szeghalom, 488-12. (kétszeres.) Végh Józsel Gyula, 485-37. Lavatka Ágoston Békés, 484 66. Örley István gyógyszerész Gyula, 479-92. (kétszeres.) Wagner János Uj-Kigyós, 479 74. Rosenthal Márton Csaba, 479-01. Kliment János Csaba, 476-75. Deutsch Mór Gyula, 474-12. Valkovszki Mihály Csabacsüd, 472-42. Kniezner Károly Szarvas, 460-75. Fejér Imre K.-Ladány, 458-80. Biener Bernát Csaba, 456 61. Basch Béni Szeghalom, 45657. Laczó András Csaba, 452-83. Ör. Kalocsa Lajos ügyvéd Gyoma, 450-22. (kétszeres.) Marik János Csaba, 447-72. Bulla Sándor mérnök Bi kés, 446-38. (kétszeres.) Varságb Béla gyógyszerész Csaba, 442*62. (kétszeres.) Uhrin I. József Endrőd, 441-C7. Mihályi Ágoston Bán falva, 437-81. Freund Zsigmond Csaba, 437-37. Seiler Mátyás Csaba, 425*38. Keller Imre ügyvéd Gyula, 423*12. (kétszeres.) Debreczeni Endre ügyvéd Gyoma, 421-76. (kétszeres.) Kollár János ügyvéd Szarvas, 421-14. (kétszeres.) Zalai Mihály Csorvás, 420-48. Kalmár József Endrőd, 420-28. No- vák Kamill ügyvéd Gyula, 41662. (kétszeres.) Kny Antal lelkész Békés, 415-08. (kétszeres.) Botyánszki János Csaba, 414-53. (Vége köv.) Levelezés. (Fekete-Gyarmat, 1882. okt. 19.) Tekintetes szerkesztő ur! A kegyelemnek Istene igen sok szép és megható napokat engedett megérnem a nagybecske- reki ref. egyház érdekében történt utazásom alatt; hanem jó lélekkel mondhatom, hogy a legszebb mellé bátran oda sorozhatom a múlt vasárnapot, mint a melyet Gyulán tölteni szerencsés lehettem. A reggeli istenitisztelet alkalmával prédikáltam, előadtam a legegyszerűbb nyelven a többféle idegen nemzetiségek s felekezetek közzé ékelt, kevés számú, 320. lelket számláló kis magyar reform, egyháznak, az önfentartás érdekében folytatott keserű tusáját s mostani szánandó állapotát, s mindenféle egyházi épületek hiányában a lét és nem lét közti lebegéseit, s előadtam, hogy ez a kis gyülekezet a világon senkihez máshoz nem fordulhat segedelemért, egyedül csak hazai hitsor80saihoz s kértem, hogy a mivel Isten megáldd őket, adjanak abból valamit ......... S a jó gyulai nép istenitisztelet után megindult, meg mint egy szép processió egyik a másiknak adva át nagytiszteletü Papp Mihály úr kilincset, s tettek le filléreiket az úgy nemzeti ségileg miut vallásilag igazán nagy fontosságú hely felsegéllezése oltárára. Igazán ennél még szebb menetet nem láttam soha. Az ón szivem valódi benső örömmel szemlélte ezt s többször felsohajtottam, több ily népet! adj édes Istenem szeretett ref. egyházunknak g' féltve őrzött magyar nemzetiségünknek, mint a gyulaiak, kik midőn hallák a segélykiáltást, látták a foléjek kinyúlt kezeket, azonnal siettek feleslegeikből juttatni valamit a segélyért es- dőknek. Itt az esett meg rajtam a mi még sehol. JÉn elvoltam határozva pár napot Gyulán tölteni, s ott azalatt az idő alatt egyeseknél látogatásokat tenni. De a midőn a nemes lelkű gyulaiak önként 121 frtot hoztak ä papiakra; Nt. Pap Mihály ur ezen kérdésére, rázzuk-e azt a fát, mely önként is hull ? azt feleltem soha 1 soha I! s így nem látogattam meg senkit. A ki akarta s a ki akarja úgyis eljuttatja nemes ajándékát a Nt. református lelkész úrhoz. — Mire midőn egyházunk barátait felkérem s a nemes adományokat megköszönöm, egyszersmind ajánlom magara mindenkori szives kegyökbe és keresztyén munkás szeretőtökbe. Szalay József, n.-becskereki lelkipásztor. lXarL-ŰLg'37‘A b.-gyulai polgári fiúiskola továbbfejlesztése érdekében. (Vége.) Készséggel elismerjük, bogy az adózók terhe nagy, s hogy e terhet indokolatlanul növelni nem lehet sem méltányos, sem czélszerü, annálkevésbé áldásos törekvés. De hát luxuskiadás az, a mit a polg. iskola fentartására költünk? Indokolatlan költekezés lenne az, ha a sovány államsegély mellett évenként fel-fel- mertilő hiánylat fedezéséről e város költségvetésébe felvett összegek utján gondoskodnánk? Nem hiszszük, hogy akadjon elfogulatlan, józan eszü s felvilágosodott polgára e városnak csak egy is, a ki a polgári iskolára emigy folyóvá teendő költségtöbbletet, a parancsoló szükséggel szembúit megtagadni elég érzéketlen lenne. Azokra, a kik akár elfogultság, akár a polgári iskolai tanügy- gyel közelebbről nem ismerős korlátoltság miatt talán e kérdéssel szemben ellentétes álláspontokra helyezkednének, — mondjuk, ezekre nincsen mit hallgatnunk. Az ilyenek csak önmagokat compro- mittálják azzal, ha a józan haladás és felvilágosodás elé állva, azt minden áron hátra akarják tolni a sötétség országa felé. Ezeknek, tessék meghinni, nemcsak a polgári iskola, de egyátalá- ban semmiféle iskola nem kedves, ha egyszer arra bármi csekélységet is fizetni kell. Aztán, tegyünk csak egy kis számadást. A város pénztára évenkint nem ad többet a polg. iskolára, mint 4000 frtot és a szükséges tüziiát. A városi rajztanitó 315 frtja, s az ismétlő vagy iparostanoncz-iskola 300 és néhány frtnyi kiadása nem a polg. iskola czéljaira forclittatik. No most már, 4000 frthól 4 rendes szaktanárt, egy rajztanárt, két segédtanárt, pedellust, reparatiót, tanszereket, világítást stb. stb. fizetni, — tgazán képtelenség. Az államsegély 4—500 frtja sem elég ide. A hiányzó összegeket tehát — ha nincs más mód — be kell venni a város költségvetésébe. Egy olyan városban, ahol a kiadás 60,001 frt 36 krt tesz, .— tanügyi czélokra bizony nem lenne sok a kiadás 10%-a sem. Hazánk értelmesebb helységei s miveltebb városai évi kiadásaiknak 10, sőt magasabb %-át is áldozzák mindenütt magasabb tanügyi czélokra. Ha telik rendezett tanácsú firmánk fentartására s az azzal járó nagy apparátusra évi 60,000 frt, telni kell a jövő polgári nemzedék szellemi és erkölcsi mivelödését, boldogulását leg- hathatósabban eszközölhető községi polgári iskolára is — 5—6000 írtnak. Ez a kiadás igazán productiv kiadás; beruházás a szó legigazibb értelmében, mely 10—20 év múlva gazdagon fog e város javára kamatozni, az értelmi fejlettség színvonalának tetemes emelkedése folytán. És ha e város t. közönsége a polg. iskola javára évenként p. 6000 frtot, mint állandó ösz- szeget biztosit, — ez esetben, erősen meg vagyunk róla győződve, hogy e tanintézetet nemcsak virágzóbbá tehetjük, de tovább is fejleszthetjük, mert a közoktatásügyi kormány is nagyobb kedvvel és tetemesebb összeggel fog bennünket segélyezni, ha látja, hogy városunk magasabb tanügye érdekében komolyan és áldozatkészen akarunk cselekedni. A város által nyújtandó évi 6000 írthoz ugyanis már legfeljebb 1500—2000 frt kell még, hogy a gyulai polg. iskolát hatosztályuvá, tehát teljessé alakíthassuk. Ennyit pedig a kormány nem fog sajnálni akkor, ba vele egy teljes polg. iskolát hozhat Ietre. És épen ez a nagy czél lebegett szemeim előtt, midőn e czikkecske megírásához fogtam. Egy teljes hat osztályú, kellő tanerőkkel ellátott polgári iskola, igazán becsületére válnék városunknak. A meglévő, négyosztályu alakjában is nagy szolgálatot teljesít kétségtelenül ; de utóvégre is csak csonka építmény, hiányzik betetőzése, a melytől függ pedig leginkább, valódi értékének kellő világításba helyezhetése, érvényesítése. Mennyi gyakorlati fvntosságu életpálya nyílik meg a batosztályu polg. iskolát végzett növendék előtt! E pályák legtöbbjére, minden további iskolázás nélkül, elégséges a polg. isk. 6 osztálya. Hány szegénysorsu helybeli polgártársunk szívéről emelnénk le egy-egy nagy követe ha fiaikat itt helyben hevégzelt tanulmányú ifjakká, úgyszolva kész, hasznaveheíő állampolgárokká neveltetni, a batosztályu polg. isk. szervezése által nekiek alkalmat és módot nyújtanánk ! Hány szegény fiúnak kellett már, amint ezt több oldalról hallók, elzülleni mintegy a miatt, hogy a négy polg. osztály elvégzése után nem volt módjában
