Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-10-15 / 42. szám

fosztott bizottsági tagságáról lemondott Felix Ákos, valamint Orosháza községben Rapcsák József, Szarvas községben Tbury Janos, Békés községben Vincze Sándor és Ilyés András Mezö-Berény köz­ségben Komlódi István, K.-Ladány községben Fazekas Imre és Füzes-Gyarmat községben Cs. Hegyessy Mihály elhalálozott választott megye bizottsági tagok helyére njabb tagok lévén va- lasztandók úgy ezen helyeknek, valamint a még netalán felmerülendő hézagoknak betöltése czél- jából a választás határideje a f. évi deczember hava 3-ik napjára s az ezen választások eredményének jóváhagyása czéljából egy rendkívüli közgyűlés határideje a f. évi deczember hava 18-ik napjára kitüzetik. é-er. Az igazolási választmány bemutatott jelentéséből kitünőleg, de a megye bizottsága ál­tal is tapasztaltatván, hogy a megyébon levő adó­hivatalok a legtöbb adót fizető megyei lakosok kimutatásait hiáuyosan szerkesztve terjesztik be, a mely eljárás következtében a megyebiz. tagok között különben joggal helyet foglalható adózó polgárok jogaik gyakorlásától igen könnyen roeg- fosztathatnak, ugyanazért a m. kir pénzűgymi- nister a kir. adóhivataloknak ezen kimutatások pontos szerkesztésére való figyelmeztetésere teli ratilag felkéretik. Tan.'ü.g'y­A b.-gyulai polgári fiúiskola továbbfejlesz­tése érdekében. Nyolc* éve múlt, hogy Gyula varos képvi selötestülete, megértvén az idők ujjmutatásait, négyosztályu községi polgári iskoláját létrehozta. Létrehozta önszántából, Önerejéből, s azóta min­den ellentörekvés daczára is íentartotta tisztes ségesen, kellő beszerzésével mindannak, a mi egy eiajta tanintézetnél tanügyi tekintetben csak szükséges lehet. Az állam közoktatásügyi kor­mánya azonban nem részesítette e virágzásnak indult iskolát olyan pártfogás és gyámolitásban, a milyenre úgy e város felvilágosult közönsége óhajához képett, mint a magasabb nemzetiségi és tanügyi szempontok kellő mérlegelése folytán va­lóban érdemes lett volna. Nem akarunk recrimi- nálni; nem kutatjuk : mi volt e szűkmarkú bá­násmód rugója vagy indoka, Elég az hozzá, bogy a tény megvan, hogy azt, sajnálattal bár, de ha tározottan constatálnunk kell. — E szűkmarkú­ság sok álmatlan órát szerzett már a polg. i iskola ügyei felett virasztó iskolaszék azou tagjainak, a kik ügybuzgóságuk s nemes érdekeltségöknek a múltban, mint a jelenben oly szép jeleit mutat- ták fel. Különösen az utóbbi években lett mind­inkább érezhető, hogy az a bizonyos marok egyre összébb szorul s ujjaival egész önkényesen bele­bök az érett megfontolás után készitett évenkénti költségvetések egyes tételeibe, kitörölgetve azok­ból sokszor a legnélkülözhetlenebb eszközök és halaszthatlan kiadások czimén felvett minimális összegeket, csakhogy végül is az süljön ki, a mit a miniszteri számvevőség akar, hogy t. i. a ki adás, — az ekként prokruszteszi fürészszel le­vagdalt részek erőszakos eltávolítása után, — épen annyira üssön ki, a mennyire ott fenn szük­ség van azért, mert 4—5000 forintocskának kegyes kiutalványozásánál több nem telik egy négyosztályu, körülbelül 600 forintnyi ki­adással fentartott tanintézet támogatására, akkor, midőn a csabai polg. leányiskola ré­kapcsolást melyik királynak kell tulajdoni­tanunk. Az utóbb említett 1295-iki évszám körül­belül tájékozást nyújt arról, hogy mettől med­dig kell számítanunk a gyulai uradalom kelet­kezését. Szorosan véve 1295-től 1387-ig. De mi­vel 1295-ben még a várszerkezet épen állott Békésben, egy jó darab időt kell fölvennünk, mely alatt a békési vár teljesen elpusztult, a várszerkezet megbomlott és maga Békés je­lentőségét vesztvén nem lett fejévé az e vidé­ken elterülő és részben azelőtt hozzátartozó királyi birtokoknak, hanem maga is egy bir­tokcsomóhoz csatoltatott. Sőt nem alaptalan volna az a vélemény, hogy valami vihar vo­nulhatott végig e vidéken, hogy ily változás történt, de biztos tudomásunk erről nincs, csak sejtenünk lehet, hogy az Árpádház kihaltát követő gyászos zavarok eredménye volt az; talán a szomszéd Biharban a Tamás fiák ellen vitt háború lángjai csaptak ide át és emész­tették föl Békést. Hanem 1311 után csendben lett a világ; vidékünkön még hamarább, mint másutt. Azért az uj király is, Károly, e tá­jékra húzódott le; erre felé, Temesvárt, tar­totta udvarát, gyakran tartózkodott Lippán, sőt át-át tekintett a Körös-Marosközbe is • nem jött idegen helyre, hisz 3 vára volt itt egymás mellett, Pankota, Boros-Jenő, Dézna.*) De voltak emezektől nyugotra egyéb birtokai, *) Pankotáról és Déznáról maga Károly király úja ezt egy 1318-iki oklevelében (Zichy cs. okmánytára DL k. 132- 1.) Boros-Jenő még előbb neveztetik királyi várnak. (Haan i. m. 11. k. 10. 1.) s, szere évi 3000 forint rendes segély, f, minden lelkifurdalás nélkül kiutalványozhatónak n véleményeztethetik. — Innen van aztán, hogy a- jelen iskolai év költségvetése már 1900 frt defi- n citet tüntet elő, az évről-évre önkényesen törölt, de végtére is el nem odazható kiadások össze- e halmozódása folytán. Mi lesz sorsa az ily érte­- lemben felterjesztett költségvetésnek, azt termé- 7 szetesen még egész bizonyossággal nem tudhatjuk. ! De tartunk tőle, hogy a kért segélyösszeg ismét i csak harmad-negyedrészben fog megadatni. És ez már sehogysem jól van igy. Ezen a bajon okvetlenül segíteni kell. De az a kérdés : hogyan? Két mód kínálkozik, vagy ha tet­szik : két mód van csak, mely czélhoz ve ' zethet. Egyik az, hogy hívja fel, éspe­dig nem amúgy immel-ámmal, a vá­rosi képviselőtestület a város or­szággyűlési képviselőjét arra, miszerint a polg. iskel a, mint Gyula v á r 0 s e g y e 11 e n községi magasabb tanintézete érdekében, i r á n y'a d ó helyen, ha kell a parlamentben, a közoktatásügyi költségvetés tár­gyalásakor, — szavát felemelni tartsa legszorosabb képviselői kötelességének. Mutasson rá leplezetle­nül és minden ingadozás Délkül arra a mostoba- ságra, melylyel ez intézet az államsegély megadá­sánál már évek óta találkozik. — Ez mindenesetre fontosabb és gyümölcsözőbb lépése lesz a képvi­selő urnák, mintha holmi közgazdasági program- quodlibetekkel, vallásügyi törvényreviziokkal, vagy ájtatos szendergéssel manifestálja a parlamentben való tényleges jelenlétét. Ha már magasabb poli­tikai kérdéseinkhez hozzászólni egyátalan nem tartja magához és e váres közönségéhez illőnek,- akkor legalább ilyen praktikus dolgokban mu- , tassa meg, hogy a Gyula város képviselője szá- ] mára fentartott helyen mégis csak ü 1 v a 1 a k i, 1 Mi sokkal jobban meg vagyunk győződve a kép- J viselő ur emberi érzelmeiről, hogysem feltennők róla, miszerint privát, talán ultramontán hajlamai ‘ és nézetei daczára is, szégyenelje felemelni sza- } vát saját városa közoktatásügyi legfontosabb kér­désében. 1 A másik mód, melyet még inkább czélra- r vezetőnek gondolunk, a saját zsebünk kö­rébe esik. Éhez azonban akkor is módunkban , lesz nyúlni, ha az előbb ajánlott expediens eset- ( ben hagyott volna. — Tudjuk, hogy kellemetlen thémába vágtunk, midőn zsebünket emlegetjük, t De hát a szükség nemcsak a törvényt rontja meg, 1 deazsebbenis kotorász. — Ha már 1 egyszer semmi áron nem tudjuk arra bírni köz- oktatásügyi kormányunkat (a mi, zárjel közt le­gyen mondva, végtelen élhetetlenségre mutatna a j város részéről), miszerint polg. iskolánk számára ] évenként bizonyos rendes segélyösszeget, p. 0. í 1500—2000 forintot tegyen folyóvá; a mint ezt évi 3000 fit alakjában a szomszéd Csaba váios- I ban a polg. leányiskolával már évek óta különös atyai előszeretettel teszi, — ez esetben nem az a megfelelő és helyes okoskodás, hogy tehát most ] már, uczczu, szüntessük be a polgári iskolát s j legyünk ismét unicum város e haza területén az- 1 zal, hogy daczára intelligentiánk tekintélyes vol­tának, daczára megyei székhelyiségünknek, nem * látjuk, nem érezzük szükségét egyetlen magasabb nevelőintézetnek sem falaink között. Ez olyan­forma eljárás lenne, mintha a templomának fel- 1 építése czéljából könyöradományt gyűjtő egyház­a királyi népek földei, a gazdátlanul maradt békési, zarándi várföldek össze-vissza zilált viszonyokban, továbbá már ekkor a koronára szállott, megszakadás vagy hűtlenség révén-e ki tudná megmondani, Gyula. Önként követke­zik ez abból a körülményből, hogy a gyulai : uradalom királyi kéz müve; ha annak a müve, akkor egykor Gyulának is a király birtokába kellett lennie. Még csak azt az érvet akarom e mellett fölhozni, melyet Pankota, Dézna és 1 Gyula 1387-iki együttes adományozásából me- 1 rithetünk. Zsigmond ugyanis, amint említettük, 1387-ben egyszerre három uradalmat adományoz a Losonczyaknak. Hogy e három uradalom csak úgy esetleg magszakadás utján szállott volna egyszerre a koronára, azt a véletlennek tulajdonítani sok volna, de meg Pankotáról es Déznáról bizonyos is, hogy azok előbb nem magán, hanem királyi birtokok voltak, a ter­mészetes összefüggés analógiája követeli már most, hogy ezt állítsuk Gyuláról. Károly kirá­lyunknak tehát 1311 után szép alkalom kínál­kozott a Békés körül fekvő királyi javakat összesíteni, csak az a kérdés, mikép történ­hetett az, ki tette azt, hogy épen Gyula lett az összesített birtokok feje ? íme a második kérdéshez értünk, holott még az elsőt sem fej­tettük meg egészen. De az nem nagy baj, mert ha a másodikat megfejtjük, fény fog derülni az elsőre is. (Folyt, köv.) község, mert valahol segélyt uem kapott, fogná magát és eladná a leégett templom kormos falait, s fundamentumát is széthányván, így akarna ne- gélyes dühében boszút ál lan i a könyörtelen pub­likumon. — Megtanultuk régen, hogy a hason­latok többé-kevésbé mankón szoktak járni; de bogy a fentebbi hasoulatféle nem nagyot bicz- czent, azt, úgy hisszük, önhittség nélkül állít­hatjuk. — Nos, mi lesz már a teendőnk, ha a közoktatásügyi kormány velünk szemben továbbra is szűkmarkúskodik ? Hát bizony, akkor nem ma­rad más hátra, mint saját zsebünkhöz nyúlnunk, azaz, a város költségvetésébe kell felvennüok a hiányzó ossz egeket. Szinte látjuk, mint ránezolódik össze a ja­vaslat hallatára némely városatya szemöldöke; szinte halljuk a pereátot sok szegény adózó aja­kéról, s kivált azokéról, a kik nem épen szegé­nyek ugyan, de hát a polgári iskolát megszokták már bizonyos jóakaratú (!a?) iuformátiók után 1 u x u s-c z i k k n e k, vagy épen veszé­lyes czélu intézetnek, ördögfész­kének, s több ilyen kenetes hangzású machi- náuak tartani! Mindegy; legyen hárrailyen ellen­szenves valami fentebb körülírt javaslatunk, is­mételjük : hogy az első expediens nem sikerülése után nem marad más hátra; mint a saját zsebünkre való támaszkodás. (Vége köv.) JL kiállításon kitüntettek. A békésmegyei gazdasági egylet által Gyu­lán f. hó 8- és 9-én tartott kiállításon következő bíráló bizottságok működtek, nevezetesen: 1. Az állami lótenyészdijkiosz- t á s n á 1: az állam részéről 11 g n e r Nándor cs. kir. kapitány, Kaldrovits Árpád állatorvos; a megye részéről: B e 1 i c z e y István főispán, Petrovits János m. állatorvos; a gazd. egy­let részéről: Nagy József, Fejér Béla és M 0 k r y Sámuel. 2. A négy éven felüli méncso­portnál: Kövér László elnök, Winternitz Arnold, Kliment Gyula, Fejér Béla és Pet­rovits János jegyző. 3. A szarvasmarháknál: Kalmár Mihály elnök, Z 1 i n s z k y István, Lukács Ká­roly és Késmárky István jegyző. 4. A juh, sertés és baromfi osztály­nál : Szekér Gyula elnök, S z t r a k a György, Monszpartb Gyula, Herberth Alajos, G e i s z t Gáspár és Batik Elek jegyző. 5. A termény és olaj növények osz­tályánál : Ormós János elnök, Stei nfeld Ignácz, Albrechtovits Péter, U j f a 1 u s s y Dezső, és M e g e 1 e Béla jegyző. 6. A gyümölcs, zöldség, hüve­lyesek, főzelékfélék és virágok­nál: Dessewffy Ede elnök, Szécsényi Lajos, Party B’erencz, Stark Adolf, R u d a Lajos, Novotny Antal és Domonkos János jegyző. 7. A házi iparczikkeknél: Fe­re u c z y Alajos elnök, B a r t ó k y László, Vidovszky János, F i k k e r Ferencz, R é- p á s i Antal és Bandhauer György jegyző. 8. A gazdasági iparmüveknél: Farkas Zsigmond elnök, Szekér Mihály, M e g e 1 e Bertalan, Pólyák Károly és Kohn Dávid jegyző. Eme bizottságok által következő dijak ítél­tettek és pedig: 1) Aranydiszoklevél: Gróf Wenckheim Frigyes 1 éves schweiczi bika borjúért, báró Wenckheim Viktor 1 drb 5 éves tehénért, gr. Wenck­heim Frigyes őszi búzáért, saale árpáért, zab­ért, repeze és quincantine tengeriért; gr. Mi t- r 0 v s z k y Aladár őszi, tavaszi búzáért, őszi, tavaszi oregon árpáért, zabért, repezéért és ta­karmánymagért ; gr. Wenckheim Rudolf chevalier és annat árpáért; gr. A 1 m á s s y Kál­mán primadonna árpa, tavaszi búza, őszi árpa és rózsa dohányért; tornyai Schossberger Nándor 3 fajta dohányért; Gondöcs Benedek őszi búza, 44 faj tengeri és 4 faj dohányért; Wieland János tavaszi búzáért, K 0 r b u 1 y Béla repezéért; gróf Wenckheim Károly gyümölcsért, G ö n d ö c 8 Benedek gyümölcs és szőllöért; Ferenczy Alajos virágokért [Far­kas Zsigmondnó burgonyákért; Novotny Antal zöldségért; G ö d ö c s Benedek selyemgu- bokért, Csabai szövőiskola gyűjtemé­nyes kiállításáért, Fürdők Istvánná hímzések és befőttekért; Fürdők István diszmű farag- ványokért. II. E z ü s térem. Breznyik János egy 7 éves ménért, Molnár György egy drb 1 éves bikáért, Kor- j||ä í y Bófo egy 1 éves bikáért, 2 éves üszőkért, Molnár György két db 4 éves tinóért, báró Wenckheim Viktor 2 éves Berni bikáért, gr. Á I ® á s s y Kálmán 1 db 1 éves berni bikáért, b. W enckheim Viktor 1 db 10 éves berni ®n^r^> 8r- A 1 m a s a y Kálmán egy 3 éves üszőért, b. Wenckheim Viktor egy 2 éves berni üszőért, P 0 p p Ferencz egy 4 éves bikáért, Farkas Gyula egy 2 éves bikáért, F a r k a s Gyula egy 1 éves bikáért, Gönddcs Benedek 1 tehénért, b. Wenckheim Viktor 1 kettős tehén fogatért, gr. Wenckheim Antalné örö­kösei egy kosért, G e i s z t Gáspárné egy 2 éves kosért, Geiazt Gáspárné egy 8 hónapos kos- báranyért, G e i s z t Gáspárné egy 1 éves anya­jerkéért, Schossberger Nándor egy 2 éves koczáért, gr. Wenckheim Rudolf egy */„ éves koczáért, gr. A 1 m á s s y Kálmán egy % éves kanért, Illés József őszi búzáért, S t a m u c z Mária őszi búzáért, Szilágyi István őszi bú­záért, Mondák György őszi búza és dohány­ért Gőg Mátyás őszi búza és zabért, H a v 1 i- c s e k József gyümölcsért, Bácsik Nándor gúla alakú virágszőnyegért, Domonkos J á- nosné vöröshagyma és fokhagymáért, F i k k e r Ferenczné babgyüjteményért, T u r y Dánielné len és kenderfonásért, S k u 11 ó t i Tivadar szövé­sért, Dús Gerő szalmafonásért és kalapokért, Wieland Jáuosdé szárított gyümölcsért, T ú- r ó c z y Krisztiua befőttek és tésztákért, S z m e- t á n Etelka hímzésért, Friedrich Mihályné hímzésért, P 0 p p József borokért, Reinhardt József befőttekért. III. Ezüst díszoklevél. Biró István 2l/a éves sertésért, Illés József koczáért 6 malaczozal, Sztraka György 1 éves kanért, Kiss D. Károly 2 éves fias koczáért, ifj. M i s k u c z a György 1 */a éves koczáért, Sánta János 3/4 éves koczáért, Vidovszky Karoly Chamlacsi tavaszi búzáért, Ormos Já­nos járó búzáért és annat árpáért, Wieland János őszi búzáért, özv. Czégényi Istváuné 16 faj szőllöért, Dessewffy Ede 52 faj gyü­mölcsért, Vidovszky Károly 13 faj szőllöért Murvai András 13 faj almáért, Zsilinszki Mihály almákért, ifj. Mogyoróssy János szőllöért, Herberth Alajos körtéért, D é- k á n y Audrás birsalmáért, No v o t n y Antal virágért, G ö r 11 e r Vilmos virágért, Farkas Ferencz virágért, Ujfalussy Dezső burgo­nyáért, G ö n d ö c s Benedek zöldségért, Csá­szár Károly né zöldségért, Búj d 0 s ó András zöldségért, S o ó s Ferenczné zöldség és vörös­hagymáért, Medve Andrásné sütő tökért, gróf Mitrovszky décsi gazdasága 3 faj burgo­nyáért, Kis Mátyás bab és egyéb magvaiért, T h a i s z Gyula kenderért, B a r t ó k y Lász- lóué eczet, befőtt és szappanért, Leopold Ig- uácz péksüteményért, J o n d z Ferencz eczetért, Wieland Jáuosué szárított gyümölcsért, S z. K i s Mátyásné házi szappanért, S t e i n t e 1 d Bella és Mariska hímzésért, Szilágyi Etelka, Róza és Antónia hímzés, horgolás és neczczelés- órt, Schröder Istvánná tűzifa szekrényért, Jelinek József kefekötő munkákért, gyűl ai polgári oskola rajzokért. IV. Bronzérem. Sánta János pej ménért, K u k 1 a Imréné őszi búzáért, Sz. Kis Mátyás őszi búzáért, G ó g Mátyás őszi búzáért, G e r 1 e i n Mihály őszi búzáért, G a z s ó János őszi búzáért, tornyai Schossberger Nándor 2 éves hollandi bi­káért, b. Wenckheim Viktor 2 éves berni üszőért, Schossberger Nándor 2 éves berni üszőért, gr. Wenckheim Antalné örökösei egy 1 éves kos, egy 1 éves jerke és egy 2 éves posztógyapjus kosa külön-külön, gr. Wenck­heim Frigyes 1 % éves koczáért, gr. W e n c k- h e i m Rudolf 1 '/,2 éves koczáért, gr. A 1 m á s s y Kálmán 4 éves koczáért, G ö n d ö c s Benedek tyúkokért, Herberth Alajos tyúkokért, Bors­földi Károly 26 faj szőllöért, Mészáros György 4 db szép Yukkáért, A d a m i k Johanna karalábéért és 101 féle virág magért, Kopasz Ferencz zöldségért, czékla és burgonyáért, Kis Sándor zöldségért, Somogyi Pál csuhából font székekért, Sánta Jánosné szárított tésztákért, Pólyák Károlynó befőttekért, Kalmár Leon- tin befőttekért, Borbély Mojszáné hímzésért, P i 1 k 0 v i c s Józsefné horgolt kendőért, H e ncz Lajosné horgolt asztalterítőért. V. Bronzoklevél. Sóvári József őszi búzáért, Seres Jó­zsef őszi búzáért és tengeriért, Sánta Gábor őszi búzáért, annat árpáért és tengeriért, Tóth János árpáért és tengeriért, Szabados József annat árpáért, D a n c s i k József tengeriért, K á t a i János tengeriért, H u b e r t h Andrásné virágcsokorért, M o n 0 r i Mihály görögdinynyó- ért, P a p p Gáborné konyhakerti növényekért, Czégényi Istvánná 5 faj burgonyáért és zöld­ségekért, B a k k Salamon fiai karaláb és bur­gundiért, M e r z a Mihályné babgyüjteményéért, 5 0 ó s Károly selyemgubókért, Stein leld Jenő és Sándor gombolyított selyemért, Sánta Jánosné kenderfonásért, Boros Péterné kender- fonásért, Zsilinszki Mihályné olasz kender­ért, Gajdács Maria különféle házi szövésért, K i s z e 1 y Erzsébet különféle házi szövésért, Barát Ambrózie szövött pokróczért, Csapos Gavrilla szövött pokróczért, Lovász András gyékény kosárkötésért, Kopasz Ferenczné szá­rított tésztákért és szilvaizért, O c s a i Jánosné szép fehér kenyérért, Tarkó Jánosné fehér ke­nyérért, Császár Károlyné krumpliskenyérért és pogácsákért, Praznovszky Gyuláné be­főttek és izekért, K á 1 1 ó Ida horgolt nyakkendő és neczczelt ablakfüggönyökért, Szmetán Etelka tűzifa szekrényért, Manheime r Etelka kis szekrényért, Z ö 1 d y Gabriella munkakosár­ért, Sál József, 1879, 80, 81 és 82. évi borok­ért, Wieland János békési borért, M i n i c h Audrás könyvkötő munkáért. VI. Különféle d i j j a k. Gajdács János 9 éves kaDczájáért 10 drb aranyat, O r 0 d á n János 7 éves kanczájáért 8 db aranyat, C z ó d 1 y János 5 éves kanczá­jáért 6 db aranyat, Kvasz György 6 éves kan- czájáért 5 db aranyat, Baranyai András 4 éves kanczájáért 5 db aranyat és egy csikójáért 10 db aranyat, özv. Szabó Andrásné egy csi­kóért 8 db aranyat, O r o d á n János 2 éves kanczacsikóért 6 db aranyat, Vidovszky Károly 2 éves kanczacsikóért 5 db aranyat, özv. Szabó Andrásné kanczacsikóért 4 db aranyat, Braun Dániel 8 éves sárgaszőrű ménért 10 db aranyat, K o r b u 1 y Béla 4 éves bikájáért arany­érmet es egy db 4 éves fátyol tehénért szintén arany érmet, Molnár György egy 7 éves te­hénért 4 db aranyat, Szilágyi Ferencz egy 6 éves tehénért 2 db aranyat, P u t n 0 k i Bá- Iintné 1 tehénért három borjával 2 db aranyat, b. Wenckheim Viktor 4 éves berni bikájá­ért aranyérmet, gr. A 1 m á s s y Kálmán 4 éves berni tehénért arany érmet, Hajdú János 1 éves bikáért 2 db aranyat, Bérezi Sándor 4

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom