Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)
1882-10-15 / 42. szám
4S-ik szám Gyula, 1882, október 15-én 1 W !• évfolyam r Szerkesztőség: 1 Belváros 6o-ik szám, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok nem adatnak vissza. Előfizetési díj: Egész évre ..........5 írt — kr. Fé lévre ..............2 „ 50 „ Évnegyedre .. .. 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. ^ Ja POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP,-A. CTSZ-TTL-A.! SFOBT-CLT7B HIVATALOS KÖZLÖNTE. MEG-JELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: Jantsovits Emil. Főmunkatárs: Oláh G-yörgy. r Kiadó hivatal: 1 Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el Gyulán a kiadó hivatalban. Nyilttér sora 10 kr. Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A. V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. ß.; Lang Ivvpőt Dorottya utcza 8. sz. a.; Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Budolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. Vasutat a Sárrétnek! Az önkormányzás joga nehány esztendő óta nevezetes korlátozást szenvedett Magyarországon ; a régi vármegyék és municipiumok hatásköre a lehető legszűkebbre lett szorítva, intézményük „névben él csak, tettben nincs jelen.“ A haladás nálunk e tekintetben nem abból indult ki, a mit az élet fejlesztett volt elő s mi épen ennél fogva magában hordozta úgy a szükség, mint az életrevalóság ga- ráncziáját, hanem egy hamis, a mi érdekeinknek meg nem felelő, a mi nemzeti szellemünktől idegen talajon vájt magának uj medret. Ezredéves alkotmányunk, a modern államok angol mintáihoz muta tott hasonlóságokat — melyek akkora dicsőséggel állottak meg annyi viharon keresztül — és a következmény mégis az lett, hogy ezen alkotmányon a német centralizmus szellemében foganatosítottak változásokat. Megnyirták a magyar csikó sörényét, farkát, s azt hitték most már illeni fog reá a meklenburgi ló számára való nehéz hám. Az önrendelkezési jog nagy csorbákat szenvedett, de igazságtalanok lennénk észre nem venni, hogy történt törvényhozási intézkedés' — lehet hogy összeségben is csak egyetlen egy — mely ezen jognak a kitágítását czélozza. A helyi érdekű vasutak építésének kérdése a közvetlen érdekeltség kezeibe tétetett le. Az 1880-iki XXXI-ik törvény intézkedései, ha egyszer testté lesznek, s maga a közönség erős kezekkel veszi igénybe a jogokat, melyek általuk részére biztosítva vannak : hivatva lesznek átalakítani az ország közlekedési eszközeinek sok helyütt igazán siralmas állapotát. A családi vasutak korszaka hála istennek lejárt. — A Gyulának, a. grytalai ■u.rad.aloiriiials: és a gyulai várnak keletkezése — Felolvastatott Gyulán, ezept. 18. 1882. — (Folytatás.) Ez eredményt, hogy t. i. Gyulának egy, XIV-ik századbeli földesurát tudjuk megnevezni, csak akkor fogjuk méltányolni, ha meggondoljuk, hogy Komáromi Miklós, Gyula város hites jegyzője, 48 esztendővel ezelőtt a maga kis történetében csak a török hódítás előtti i—2 birtokost birta megmondani, mi pedig már nagy merészen majd egész nagy Lajos koráig föl merénk haladni, és hazánk egyik főemberét, az erdélyi vajdát földesura képen bemutatni képesek vagyunk, Minthogy ekkép a Losonczyak is voltak egykor Gyulának urai, ez följogosít bennünket arra a megjegyzésre, hogy a gyulai uradalmat biró Losonczyak e hatalmas családnak Dezseő vagy Dezseőffy ágából származtak. Maga Lo- sonczy László, a ki Gyulát kapta, Losonczy István és László Szörényi bánok atyjával unokatestvér volt. Először 1372-ben tűnik föl, mikor is volt nagybátyjainak hivatalát, a székely ispánságot viselte. 1375-ben erdélyi vajda lett i az maradt 15—16 éven keresztül. 1393. előttbusás kamatbiztositásokat, melyeket az ország összes lakossága fizet egyes kivá- lólag protegált vidékek számára : lehetetlenné teszi a folyton s óriási arányokban növekvő deficzit. De egyes, eddig elhanyagolt vidékek abba a helyzetbe tétetnek, hogy közlekedési mizériáikon a saját erejűkből segithessenek, hogy a magok számára olcsó, s tisztán az ő érdekeiket szolgáló vasutakat építhessenek. Az előnyök, melyek a fent nevezett törvényben foglaltatnak, nem becsmér lendők. Egyes helyiérdekű vonalak engedélyezése nem függ többé külön törvény hozatalától. — A vasutak épithetők kevés költséggel minden pompa nélkül, akár oly módon mint a sveiczi másodrendű vonalak, hol a pálya igen egyszerű, korlátokkal sincs körülvéve, nagyobb indóhá- zak sincsenek, s a kicsiny vonat minden ponton megáll — akár a lóvonatu vasút a hol útközben valaki felszállni óhajt. Felhasználhatók a sínek lerakására magok az országutak vagy a folyók töltései, s minden berendezésben olcsóság a jelszó. A mellett a községek magok teremthetik elő — önkormányzati joguk határa e tekintetben kitágittatván — a szükséges költségek egyik részét, a másik részre elsőbbségi kötvényeket bocsáthatnak ki, s felhasználható e czélra maga a közmunka természetben, vagy a megváltási összegek készpénzben. Bélyeg és illeték, jövedelmi adó, a nyilvános számadásra kötelezett társulatok adója, a szállítási adó elvannak engedve 30 esztendőre a vasuttársulat, illetőleg a részvények birtokosai részére. Az előnyök és engedmények oly nagyok, hogy mint külföldi barátaim biztositanak, ez a vasúti törvény az angol és belga pénzkörök figyelmét is felköltötte maga iránt. — Kedvező mozgalom indult meg legvalószínűbben 1391-ben halt meg.7) E szerint a gyulai uradalmat csak á—5 évig bírta. Utána fia, János, következett, a ki azonban 10—11 év múlva örökös nélkül halt meg, a mint Zsigmond király okleveleiben többször említi. 8) Ekkép eljutottunk odáig, hogy megtudtuk azt, hogy a gyulai uradalom már két ízben országos érdemek jutalmazására, előbb tisztében megőszült vajdának, utóbb az ország legkitűnőbb hadfiának adatik. A kettőből azt az egy következtetést kell levonnunk, hogy a gyulai uradalom szép, nagy és jelentős birtok volt, mert különben az ily férfiak érdeméhez nem lett volna arányos, ily gazdag földesur- nak nem lett volna jutalom. Ismerkedjünk meg vele röviden, megérdemli talán a fáradságot. Igen szép összefüggő sorban húzódnak ezek Békésmegye mai nyugati határától kelet felé. Szénással kezdődik, aztán jött Kondoros és Décse, ezekkel határos volt Gyúr és Berény mindjárt ezek után következett Békés Déter- rel, majd_ a 2 Doboz Szanával úgy jött Gyula- Várival és vagy 8 kis falujával; Gyürkén. Szent-Benedeken és Pélen keresztül, a mai aradmegyei Kakus-Kamarás helységek következtek, az elpusztult Fazekas-egyházáyal, itt egyet kanyarodott az irány, és Veresegyházán keresztül Atyásra és Simándra ért; Kávásán és Köblyn keresztül megint az elhagyott Fehér-Köröshöz jutott és ott Somos, Kégenháza, Fajdas és Marócz helységekkel végződött. ’) Századok 1850. évf. 741. 1. ') A müncheni oklevél másolatok 9. 9. 10. sz, ez Londonban, Brüsszelben és máshol, melynek hatása már is nyilvánvalóvá lett abban, hogy az ország egyes vidékein tényleg megkezdették a helyi érdekű vasutak építését. Mindez önkénytelenül is elém tolul, valahányszor a békésmegyei Sárrét vidékének szomorú közlekedési viszonyait elgondolom. Nem lenne tehát mód ezeken a viszonyokon segíteni? A saját zsírjában kelljen tehát ennek az áldott vidéknek és még áldottabb népének fúlnia? A tudomány és a technika nagy vívmányai, melyek eddig nem ismert jólétet árasztottak egyes vidékek számára, hozzá férhetetle- nek lennének épen ezen vidék számára? Akár miként vetem is fel magamnak a kérdést, semmikép sem adhatok reá oly feleletet, hogy a kivihetőség reményéről le kelljen mondani. A természettudományokkal való hosz- szas foglalkozásom hozzá szoktatott ahhoz, hogy az ember mindég győzedelmesked- hetik a természeten, csak akarnia kell, s kitartással kell bírnia. Magoknak az érdekelteknek kezeibe van most letéve a megvalósítás: legelső sorban csak akarni kell. Lent jártam egy hónap előtt, megtudni mint vélekedik a Sárrét jogos igényeit illetőleg a megye. Jól esett tapasztalnom, hogy e tekintetben az érzék nem hiányzik. Megtudtam, hogy egy nagy utat terveznek kongótéglából, mely átszelné az egész Sárrétet. Olyan intézkedés, mely bizonnyal sok bajon segít. De meggyőződésem szerint nem egészen praktikus idea. Egy ilyen útnak elkészítése drágább mint a vasúté az építőre, és ha vámszedéstől van feltételezve a használhatás, drágább a szállítóra is. Az utazóra nézve pedig minden tekintetben hátrányosabb. Ezekhez csatlakozott még Kerekegyház, Pitvaros és 7 ismeretlen helység, összesen |§ falu az ország és megyénk legtermékenyebb vidékén és épen a közepén Gyula az uradalom feje. Fogjunk most már hozzá ez uradalom keletkezéséhez, megfejtéséhez fölállítva e két kérdést. 1. mikor és hogyan keletkezett e birtokcsoport és 2, mint lett Gyula ez uradalom fejévé ? Egy pár hozzávetés talán tisztázni fogja a dolgot és tájékoztatni fog bennünket. Első hozzávetés az volna, hogy talán épen a Lo- sonczy-család kapcsolta össze e vidéken levő falvait egy birtokcsomóvá. — Ámde, a mint kimutattuk, a Losonczy család itt nem volt ős birtokos, itteni birtokait csak 1387-ben nyerte és a mi fő, Zsigmond király a Marothy- nak adott adománylevélben és méginkább az aradi káptalannak szóló rendeletben elég világosan jelzi, hogy Losonczy László a fölsorolt birtokokat épen úgy nyerte, mint a hogy Maróthy kapta, vagyis már egy uradalomba összekötve. Ehhez járul az is, hogy az uradalmak keletkezése igen messze ér fel és nagyobb időt követel. így például sokáig azt hittük, hogy Csabacsüdöt, Sz,-Andrást és Szenttornyát Bánffy Márton kapcsolta össze egy uradalommá 1490 táján, pedig most kiviláglott, hogy a Hunyadiak már 1436-ban is igy kapták.9) Nagyobb valószínűséggel lehetne kocz- káztatni azt a hozzávetést, hogy a Gyulát alapitó Gyula nemzetség kapcsolta össze már °j Haau: Békésvármegye hajdana. I. k. 113 1. Es Müncheni oklevélmásolatok. 51, Bt. A mai korban egy akkora, s oly annyira elhagyott vidék jogos igényeit csak egy vasút épitése elégítheti ki. Kevésből ki lehet azt állítani. Ha aröltve halad a megye az érdekelt vidékkel, s ha felhasználják azt a jelen kedvező áramlatot, midőn a külföldi töke mind nagyobb arányokban keres Magyarországon való elhelyeztetést: én reményiem, — majdnem meggyőződés bennem ez a remény, — hogy a terv megvalósítható, s hogy akad vállalkozó a ki kész kiépíteni egy vasutat, mely az egész Sárrétet átszeli. Budapest, 1882. okt. 12. Hoitsy Pál. Megyei közgyűlés. Békésmegye bizottsága 1882. október 9-én Jancsovics Pál alispán elnöklete alatt s a megyebizottsági tagok csekély részvéte mellett rendkívüli közgyűlést tartott, melyen tárgyalás alá vétettek a megyei igazolási választmánynak a legtöbb adót fizető megyebizottsági tagok névjegyzékének megállapítása tárgyában, úgy a békési, gyomai és csabai járások szolgabiráinak ezen névjegyzékre vonatkozólag elrendelt vizsgálatok tárgyában beterjesztett jelentései. Mire nézve határoztatott, bogy: 1- ör. A mennyiben a beterjesztett névjegyzék 196-ik szám alatt jegyzett Eókay Márton jogosultsága kétségbe vonatott, — falhivatik az orosházai járás szolgabirája, bogy Kókay Márton csorvási lakosnak a megye bizottsági tagságra való jogásultságáról meggyőződvén, ez iránybani jelentését a megyei igazolási választmányhoz mielőbb beterjessze. 2- or. Bulla János békési lakos mérnöknek beterjesztett felszólamlása elfogadtatván, ugyanő a névjegyzék 96. száma alá felvétetik, s ebhez képest a megyei legtöbb adót fizető megye bizottsági tagok névjegyzéke Gróf Wenckheim Frigyes uj-kigyósi lakossal s ennek 64324 frt 4 kr. egyenes államadójával kezdődve és Chován Pál csabai lakossal és ennek 260 frt 16 kr. egyenes államadójával bezárva véglegesen megállapittatik. 3- or. B.-Csaba község II. alkerületében vákezdettől fogva. De ez is tarthatatlanná lesz, hacsak egyszer is futunk végig a gyulai uradalmat képező helységek névsorán ; mert mindjárt szemünkbe illenek Békés, Doboz, Vári, Krakkó és Zerhet nevei. És nagy ok van rá, hogv ezek olvasásánál megállapodjunk. E helyről ugyanis oklevélileg ki lehet mutatni, hogy ezek annak előtte királyi várföldek, vagy kir. népek falvai voltak és nem magán birtokok, ha tehát a gyulai uradalom a Gyula nemzetség birtokaiból alakult volna, Békés, Doboz, Vári stb. az uradalom alkatrészei nem lehettek volna, mert nem tartoztak az állítólagos Gyula nemzetség birtokaihoz. Ez a körülmény, hogy t. i. Békés, Doboz, Vári stb. annakelötte királyi birtokok voltak, egyrészt egész megdönti az ilyen Gyula nemzetség birtokait fölvevő hozzávetést, de másrészt helyes nyomra vezet bennünket, mert arra kényszerít nemcsak engem, bárkit is, hogy a gyulai uradalom keletkezését királyaink egyikének tulajdonítsuk. Mert azt hiszem, senki sem fog kételkedni azon, hogy a királyi birtokokat csak a király kapcsolhatja egybe, csak ö kötheti össze, teheti egy uradalommá. Már pedig, ha egyébről nem, Békésről képesek vagyunk kimutatni, hogy egész az Árpádkoron át királyi vár-föld volt, sőt a békési vár is állott mindvégig I a várszerkezet teljes épségben virágzott.*) Már most csak az időt kell meghatároznunk, melyben e birtok-összekapcsolás történt, és adatot kell fölhoznunk arra, hogy ez össze- *) Haan i. m, IL, 11. 1.
