Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-08-13 / 33. szám

33-ik izám.

Gyula, 1882. augusztus 13-án.

I. évfolyam.

t—rr

Szerkesztőség:

Belváros 6o-ik szám, hova a lap szellemi részét illető közlemények küldendők.

Kéziratok nem adatnak vio.za.

Előfizetési díj:

Egész évre.. ..

.. 5 Irt — kr.

Félévre ........

.. 2 „ 50 „

Évnegyedre ..

» 25 »

Egyes szám ______

ár

a 10 kr. ,-Ja

BÉKÉS.

POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP.-A. Crz-TTX^I SPOET-CLUB HIVATALOS 2BÖZ3_,ÖIsP52'DE;.

MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP.

Felelős szerkesztő: Jantsovits Emil. Főmunkatárs: Oláh György.

r

Riadó hivatal:

Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílttéri közlemények küldendők.

Hirdetések

szabott áron fogadtatnak el Gyulán

a kiadó hivatalban.

L

Nyilttér sora 10 kr.

Ja

Hirdetések felvétetnek: Budapesten: Goldberger A V. Dorottya utcza 6. sz. a.; Ilaasenstein és Vogler (Ja ulus Gyula) Dorottya utcza 11. sz. a.; Lang IÁpót Dorottya utcza 8. sz. a.; — Bécsben: Oppelik A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyös árakon.

Kétegyháza-kisjenöi vasút.

Lapunk folyó évi január 22-iki számában jeleztük ama mozgalmat, mely a szomszéd Arad me gye területén a ké t egyház-kis jenői vasútvonal létesítése érdekében megindult. Nevezetesen az arad- csanádi vasúttársaság igazgató tanácsának január 16-án Aradon tartott ülésében előterjesztetett József főherczeg kijelentése, hogy az arad-csanádi vonalhoz való hozzájárulását bánkuti urodalmát illetőleg attól teszi függő.é, ha kilátás nyujtatik, hogy a mezőhegye s-k étegy házi szárnyvonal KétegyházátólKis- Jenőig, a főherczegi uradalom központjáig kiépíttetik; az igazgató tanács ő fenségének eme kívánságát, mint a vasúttársaság érdekeivel megegyezőt pártolólag elfogadás végett határozta a közgyűlés elé terjeszteni, feltéve, hogy a Kétegyházától Kisjenőig érintett községek, birtokosok és egyesek, a kiépítésre szükséges tőkét részvények aláírása által biztosítani és azt annak idejében a vasul tár«aság rendelkezésére bocsátani fogják.

Már akkor hangsúlyoztuk, hogy a kétegyház-kisjenői vasút érdekeltségének túlnyomó része nemcsak hogy érdeklődést nem tanúsít a tervezett vállalat iránt, hanem nagyrészben idegenkedik is tőle. Elek, de különösen Ottlak a, Sikló, Székudvar, Kisjenőés Erdőhegy községek úgy területi fekvésüknél, mint közgazdasági, forgalmi és egyéb helyi különleges viszonyaiknál fogva határozottan Gyulára gravitálnak; a gyulai vásárokon és hetipiaczokon értékesítik nyers terményeiket s ugyanitt szerzik be kereskedelmi és iparczikkekben szükségleteiket Eme községek birtokosai ösztönszerüleg érezték ama élénk hátrányt, mely a természetes forgalmi központ mesterséges kikerüléséből reájuk hárulna és habár nem is nyilatkoztak ellene a kétegyház-kisjenői vasúti tervnek — mely tartózkodásukat tulyomó részben az ügy élén álló kitűnő s tekintélyes férfiak iránti tekintet magyarázza ki — szenvedőleges álláspontjuk által akadályozták meg a vasút létesítését,

A békésmegyei régész- művelődéstörténelmi társulat orosházi vándorgyűlése

— augusztus 6-án. —

A megyei régész-müvelődés-történelmi társulat, alakulása után első vándorgyűléséi 1877. évi márczius hóban Orosházán tartotta; igen szívélyesen s nagy lelkesedéssel fogadtatott; de a mostani fogadtatás imposánssága, a felolvasáson részt vett roppant nagy számú diszes közönség, a bankett s tánczvigalom kitűnő sikere az első vándorgyűlését nagyban félülmulta, élénk tanúságot szolgáltatva arról, hogy Orosháza derék közönségének, régész- müvelödéstörténelmi társulatunk iránt folyton tanúsított nemes érdeklődése az évek sora alatt nem hanyatlott, hanem örvendetes mérvben gyarapodott.

Orosháza folyó hó 6-án valódi ünnepet ült, az épületek tekintélyes része fel volt lobogózva, és [délután a közönség osztály és rangkülönbség nélkül tódult ki az indóházhuz, miközben taraczkok durrogása hirdeté a társulat tagjait szállító vasúti vonal közeledtét.

Az ünnepélyt rendező bizottság elnöke Lehóczky József rom. kath. plébános, E ö r d ö g h Lajos szolgabiróval, s a község elöljáróságával az indóháznál várta a vonat megérkezését, hol az orosházi tüzoltókar soramidőn annak terve öt évvel ezelőtt fel- \ színre került. Sokkal melegebben üdvö- zölte ugyaneme érdekeltség a kétegyháza- i cisjenői vasutterv meghiúsulásával egyide- \ jüleg keletkezett kisjenő-gyula-békés-uiező herényi, esetleg földvári vasútvonal tervezetét, mely az érdekelt vidéknek nem mesterkélt hanem valódi érdekeit volt és lenne is hivatva kielégíteni. Forgalmi szempontból is határozottan előnyösebb a kétegyház-kisjeneinél, s a mellett rendkívüli fontosságú vízvédelmi szempontból, amennyiben az eme vidéket csaknem éven- kint sújtó árvizcsapásokat nemcsak eny- hitné, hanem nagyrészben meg is akadályozná. E mellett nem hagyható tekinteten kívül ama körülmény sem, hogy az egész vasut-vonal kiépítése költségvetés szerint 900000 irtot, tehát a többször említett kétegyház-kisjenei vonalnál kisebb költséget igényelt volna.

Ss valljuk be őszintén, hogy eme megyénket is felette érdeklő vasútvonal létesítése nem az aradmegyei érdekeltség jóakaratán, nem a terv életrevalóságán, hanem keletkezése stádiumában a kedvezőtlen pénzpiaczon, később, amidőn a pénzpiacz helyzete határozottan kedvezőre fordult és a vicinális vasutakról szóló törvény is életbe lépett, kizárólag a mi 1 a n y h a s á- gun kon múlt, ama lanyhaságon, amely vagy nem tudta, vagy nem akarta ellensúlyozni ama a vasutterv megbuktatására irányuló mindenféle üzelmeket, amelyeket nálunk némely körök nem annyira a vasút — mert ennek nem voltak, nem is lehettek ellenei — hanem a vasutterv élén álló egyének iránti féltékenységük, elfogultságuk sőt gyűlöletük kielégítésére eléggé lelkiismeretlenek voltak teljes mértékben s tegyük hozzá — fájdalom sikerrel — felhasználni. Lehetetlen a szégyenérzet pirja nélkül tapasztalnunk ama nagy fokú sikert, a melyet a szomszéd Aradvármegye a vicinális vasutak terén már eddigelé is elért; a körösvölgyi vonal után aránylag rövid idő múlva az arad-csanádi vasút létesült, mindkettő az állam hozzájárulása nélkül kizárólag az érdekeltség költségén. És mi volt e mindkét nagyszabású s terjedelmes

falat képezett, — elég tágas helyet biztosítván a vendégek fogadtatására.

A vonat megérkezte után G ö n d ö c s Benedek apát, mint a békésmegyei régészeti és művelődés történelmi társulat elnöke, Szilágyi Sándor tudós hazai történészi nk, Haan Lajos társulati alelnök, csabai esperes és régiség búvár, Zsilinszky Mihály országgyűlési képviselő és társulati titkár, dr. C s á n k i Dezső országos levéltári tisztviselő és Mogyoróssy János békésmegyei múzeumi őr kíséretében megjelenvén, a nagyszámú közönség lelkes éljenzésétől fogadva, Lehóczky plébános által üdvözöltettek.

Az üdvözlő beszéd után a társulati elnök megköszönvén a szives fogadtatást s a hölgyek nevében átnyújtott díszes virágcsokrot, a készen álló fogatokon, és a fellobogózott utczákon keresztül vonult a községbe, hogy a nkgyérdekü ülést megnyissa.

Az ülés, illetve felolvasás helyéül az |Alföld“ czimü vendéglő udvarán épített színkör jelöltetett ki, melynek nézőterét a közönség zsúfolásig megtölté. A társulat tagjai a színpadon elhelyezett kerek asztal körül foglaltak holyet,

G ö n d ö c s apát és társulati elnök az ülést megnyitván, megnyitó beszédében röviden vázolta a társulat eddigi működését, mely , tanúságot tesz arról, hogy a kitűzött czél, r Békésmegye homályban lappangó történelmi i múltját megvilágítani, s ezzel a hazai törté- 1 nethez becses adatokat gyűjteni, úgy a tárvonal létesülésének főrugója ? Az, hogy az v aradmegyei érdekeltség, amidőn átlátta f ama fontos érdekeket, amelyek az illető f vasutak kiépítését reá nézve czélszerünek 1 és előnyösnek igazolják, szorosan vállvetve li sorakozott, megindította az egész vonalon s a rendszeres agitatiót, buzditott, lelkesített, í elhallgattatta a kicsinyes ellenvetéseket, kiegyenlítette a felmerült helyi ellentéteket, fáradozott, összeköttetésbe lépett vasgyárakkal, vasúti igazgatóságokkal sinek e szállítása, vasúti kocsik kölcsönzése iránt, erejét megfeszitő áldozatokat hozott anyagilag is, és az önzetlen becsületes fárad- \ ságot végre teljes siker jutalmazta. A me- j gyei hatóság pedig nem görditett akadályokat a vasúti tervezetek elé, hanem kezdettől végig vezérszerepet foglalt el mellette teljes erejével — a hol kellett bizonyos fokú pressiót is gyakorolva — támogatta az érdekeltségnek megyéjével azonos ügyét. Aczél Péter és Tabajdy Károly főispán urak nemcsak kötelességüket teljesítették, hanem kötelességüket meghaladó oly fontos szolgálatot tettek, oly hervad- hatlan babérokat szereztek maguknak a vasutak létesítése körül, hogy az ő kiváló társadalmi és politikai állásuknál fogva felette becses tevékenységük nélkül az érdekeltség minden fáradozása alig, az ő semlegességük vagy épen ellenmüködésük esetében pedig bizonyára soha sem érvényesüst volna.

Pedig az arad-csanádi vasút ellen min- den czélszerüsége mellett igen számos, fontos érv és ellenvetés volna felhozható, bizonyára sokkal több, mint amennyi a tervezett kisjenő-mezöberényi vonal ellen, amelynek forgalmi és vízvédelmi tekintetekből való czélszerüsége még leghevesebb ellenzői által sem volt megtámadható, s amelynek létesítését, daczára annak, hogy — ismételjük — a kétegy- háza kisjenői vöaialtervnéi sokkal czélsze rübb, jutányosabb, s daczára annak, hogy érdekeltsége anyagilag is van oly kedvező, ha ugyan nem kedvezőbb körülmények között, mint Aradmegye bármely létesült és létesítendő helyi vasútvonalának érdé kéltségé, ép azon egyetértés, buzgóság, tesulati tagok munkássága, mint Békés negye közönségének, az ügy iránti meleg érdeklődésénél fogva mindinkább megközelittetik. Örömmel emlité fel, hogy nemes törekvéseiket nemcsak Békés, de a szomszéd megyékben is pótolják, hol hasonszellemü és czélu társulatok terveztetnek, melyek közül az Aradon már megalakult Kölese y-e g j let ki is jelenté, hogy szorosabb öszzeköttetésbe óhajt lépni a társulattal, s egyszersmind bejelenti, hogy e gyűlésükön küldöttei által fogja magát képviseltetni.

A megnyitó beszéd után elnök felolvasta néhai gr. W enckheim József Antal életrajzát, szingazdag vonásokkal ecsetelvén a nemes gróf polgári és democrata érzelmeit, volt jobbágyainak és tisztjeinek nemcsak urát, de igazi atyját, s különösen kiemelte, a gaz- dászat terén szerzett érdemeit. E felolvasást lapunk jövő számában egész terjedelemben közöljük.

Az elnöknek közérdekkel hallgatott felolvasása után következett .Szilágyi Sándor nagybecsű müve, ily czim alatt: „B é k é s- megye a hódoltság alatt“, melyet szerző helyett Zsilinszky titkár olvasott fel.

A mély tudománnyal szerkesztett mű Békésmegye történetének azt a részét tárgyalja, midőn Békésmegye Erdélyhez tartozván, lassanként a török által meghódittatott. Felette érdekesek voltak a tudósnak e korbeli rajzai, melyek újabb buvárlatok nyomán habár csak dióhéjba szorítva, több oly törtévékenység, áldozatkészség s tegyük hozzá fensőbb hatósági kezdeményezés és pártfogás hiánya, hogy ne mondjuk heves el- enzése hiúsítanak meg, amelynek — mint timutattuk — ellenkezője voltak a szomszéd megyei vicinális vasútépítéseknek kizárólagos tényezői.

A l'.isjenő-mezőberényi vasútvonal éve- ten át Damokles kardjaként függött a cétegyháza-kisjenői vasúti tervezet fölött, előbbinek létesítése utóbbit örökre meghiúsította volna; de amidőn az aradmegyei tiváló körök látták, hogy az előmunkálatok elkészítése óta mi sem történik a kisjenő-mezöberényi vasút létesítése érdekében, íogy az eszme nemcsak stagnál, hanem teljesen enyészetnek van átadva — mint az alábbi felhívásban olvasható — Tabajdy Károly főispán és Ormos Péter alispán urak elérkezettnek látták az időt a kétegyháza-kisjenei vasút ügyét ismét felkarolni, s ösmerve a kezdeményező urak fáradhatlanságát, kiváló tekintélyét, pillanatnyi kétségünk sincs, hogy az érdekeltség, átlátva azt, hogy a mi lanyha közönségünktől nincs mit várnia, csak azért is, hogy a nagyvilággal bárminő vasúti ösz- szeköttesbe léphessen, talán kedvetlenül, de bizonyára kibékülend a kétegyház-kisjenei vasút eszméjével, s tekintettel arra, hogy ez évben jó termése van, anyagi áldozatokkal is hajlandó lesz annak létesítéséhez hozzájárulni. S ennyi elég tőle, a terv keresztülvitelét a felhívást aláírók egyénisége és azok tekintélyes összeköttetései teljesen garantirozzák.

Igaz ugyan, hogy ha a békésmegyei szintén tekintélyes érdekeltség és megyei hatóság még ma — az utolsó órában — komolyan kezébe venné a kisjenő-mező- burényi helyett ma már az ezzel különben egyértelmű ki sj enő-földvári vasút ügyét, talán most is visszatudná hódítani az aradmegyei érdekeltségnek eme eszme iránt meg nem szűnt, csupán szunyadó rokonszenvét, sőt nekünk határozott reményünk van rá, hogy a mai kedvezőbb kon- stellatiók között Békésmegye érdekeltségének is leginkább jóakaratán múlnék az igét testté alkotni, és ki tudja, hogy a

neti tényt soroltak fel, melyekről eddig tudomásunk nem volt.

A zajos éljenzéssel befejezett felolvasást követte dr. C s á n k y Dezső müve Bornemisza Benedekről, Gyula vár kapitányáról; fájdalom, az egész müvet az idő rövidsége miatt felolvasni nem lehetett, pedig az adatok, melyeket a fiatal tudós e daczos XVI-ik századbeli várkapitányról összegyűjtött és szellemdusan egybefüzött, érdekesnél érdekesebb mozzanatokkal világitá meg Bornemissza Benedek egy évi kapitányságának tetteit.

A köztetszéssel fogadott felolvasás után mind Szilágyi Sándor, mind dr. Csánky ■ Dezső az orosházi hölgyek részéről egy-egy ( díszes virágcsokorral jutalmaztattak.

A nyilvános ülés berekesztése után a t folyó ügyeket zárt ülésben tárgyalták, mely i alkalommal Haan Lajos indítványára Szilágyi Sándor, és Ebenhöh Ferencz győri- kanonok a társulat tiszteletbeli tagjainak meg- választattak. Az elnök örömmel üdvözölte az- aradi Kölese y-e g y 1 e t küldöttét, azon t óhajának adván kifejezést, hogy a két hason- . czélu egylet között a barátság minél szoro- 1 sabbra fűződjék, hogy nemes törekvéseikben- kölcsönösen támogathassák egymást. I n s t i- tóris Kálmán, mint a Kölcsey-egylet kép- . viselője megköszönvén a szives fogadtatást,- biztositá a társulatot, hogy a Kölcsey-egylet í örömmel ragadta meg az alkalmat arra nézve,- hogy az oly nagy érdemeket szerzett társulat-