Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)
1882-08-06 / 32. szám
nem többé az ég felhői között, a jövőben, de ide lenn a földön, a jelenben fogjuk keresni és megtalálni. Addig is a hazai zsidóság mely mint egyenlősitett felekezet az államtörvé- Dyekkel ellenkezésben nincs és nem is lehet __ igyekezzék rendületlenül kitartó hazas zeretetévei elnémitani ellenségeit, s nyugodt önérzettel haladhat tovább az elmagyarosodásnak eddig is buzgón folytatott müvében ; | magyar haza nem fogja eltaszitani kebléről hű gyermekeit. A társadalomnak azon tagjai pedig, kiknél eddig a munkásság gyümölcse irigységet szült, belátván azt, hogy bármily kiáltozás és szitkozódással sem lehet a becsületes szorgalmat érvényesülésében elnyomni s a henyeséget gyümölcsözővé tenni, maguk is a munkához fognak látni s megtanu- landják azt másnál is méltányolni. Mig ez j bekövetkeznék, az antisemitismus híveit azon a bibliában megirt 1 a mai büntető jogtudomány által szentesitett elvre: a személyi bünhődés elvére figyelmeztetjük, mely szerint apát a fiú, vagy fiút az apa, testvért a tesvér bűneiért felelősségre vonni megbüntetni erkölcs és igazság szerint nem szabad! Ha akad bűnös, lakoljon az magáért éá nem más is ő érte! Ezen egy elvet tanulják meg, s nem lesz többé antisemitismus ! Dr. Filkszel Ármin. tanügy iránt való érdeklődésökről ismeretes buzgó egyénekből, köztök néhány valódi szakember a nevelés és tanítás terén. Ily iskolaszék aztán akarhat is, tudhat is hivatása és feladatának pontosan megfelelni. Részünkről 10—12 tagú iskolaszéket sokkal czélszerübbnek tartunk ogy iskola kormányzására, mint 20, 25, vagy 30 tagú nagy apparátust, mely épen azért mert nagy, kétségkívül nehézkesebb mozgású minden kérdésben. Bizony Gyulán is elég lenne 11 tag az iskolaszékbe. Tapasztaltuk elégszer, hogy abból a 25 tagból, mely a polg. iskolaszéket alkotja, mily nehéz ösz- szeljozni a határozatképes, vagy csak a fele számot is. Azután mennyire meg van nehezítve a szükséges összhang és egy nyomon járás létrehozatala, gyakran még a legvilágosabb s csekélyebb kérdésekben is, ily nagyszámú szervezet mellett 1 Nem akarunk most e kérdéssel bővebben foglalkozni ; de anyit ki kell mondanunk, hogy kevesebb tagszámú, igazán ügy buzgó és szakértő egyénekből alkotott iskolaszék munkáját mind általában a tanügyre, mind a kormányozott tanintézetre nézve sokkal áldásosabb és eredményesebbnek tarjuk, mint egy nagyszámú divergens elemekből összegyúrt iskolaszéket. Csabának csak gratulálni tudunk iskolaszéke szerencsés összeválasztásáért. A tanintézetnél a hitoktatókon kiviil 3 férfi és egy nő-tanitó működött. Gyalog István főgymn. tanár 1 Ecsey Irma oki. polg. iskolai tanítónő állomásaikon véglegesítettek. Az „Általános jelentésiből*) kiemeljük e következőket: Beiratkozott összesen 70 növendék. A franczia nyelvben, mint rendkiv. tantárgyban 10 növendék nyert oktatást; tánezoktatásban 12 növendék részesült hetenként 3-szor 2—2 órában. A szüneteket kissé sokaljuk, kivált miután szept. 1—-14-ig a vörhenyjárvány miatt különben is szünetelt a tanítás. A minister! utasítás szerint karácsonykor csak 4, husvétkor 6 nap a szünet; itt pedig mind karácsonyra, mind husvétra, 10—10 nap adatott; ezenkívül 3-szor volt vásár miatt 1—1 napos szünet; nem említve az utasítás által is megszabott egy napos ünnepi szüneteket. — Az „Országos nőiparkiállitás“-on a növendékek csinos kézi munkájáért bronz éremmel lett kitüntetve az iskola. A v 1 s e I e t (talán magaviselet?) szorgalom és előmenetelről közlött táblázatos kimutatás helyett jobban szerettük volna a növendékek érdem soroztát látni. A hazai tanintézetek értesítőinek 90°/0-ban érdemsorozatot szoktak közleni, nem pedig ilyen általános, épen azért nem kitűnő táblázatot. Hadd lássa a nagy közönség minden egyes növendék évi munkáját, színről-színre. A nyilvánosság a legjobb eszköz a félreértések elkerülésére ; a mellett a növendékekre nézve is ösztönző hatással lebet, ha érdemjegyeik az értesítőben világosan feltüntetvék. A vizsgálatok rendjét is nagyon complicáltnak találjuk. Egyszerűbb dolog lett volna például egy nap egy, másnap más osztály vizsgálatát mindenből megejteni, mint óránként más-más tárgyból és osztályból vizsgálni. A „szorgalomdi j“-ak kifejezést ez az értesítő is használja; elég helytelenül. Lapunk előző számában elmondtuk már e kifejezésre észrevételeinket; nem akarjuk most azokat ismételni. A növendékek névsora és statistikai összeállitása elég vlságos képet nyújt az intézet népességi viszonyairól. A múlt évi létszám 76. az idei 70 volt; társulati tag gyermeke 23, nem társ. tagé 47; u j (talán b e • lépő vagy kezdő?) növendék 24, régi (talán baladó ?) növendék 46. Lakhely szerint: helybeli 71, vidéki 9. Vallás szerint: r. katk. 11, ág. hitv. 30, móz. v. 29 (ez is nagy szám 1) Társadalmi állás szerint: honoratior 25, kereskedő 23, iparos 16, földmivelö 6. Nyelvek szerint: magyarul beszél 21, magy. és németül 14, magyarul és tótul 18, magyarul, németül és tótul 16, magyarul és oláhul 1. A tisztán magyar elem bizony itt sem magas °/o*°t képvisel. A tantárgyak s a használt kézikönyvekre nézve is van egy pár észrevételünk. Nem tudjuk mi bírta az iskolaszéket s a tantestületet arra, hogy a német nyelvet a minis- téri tanterv ellenére már az első osztályban heti 2 órával szerepeltesse. Ha Csaba túlnyomóan németajkú város volna, nem szólnánk ellene egy szót sem, mert az anyanyelvhez való ragaszkodásban indokolva látnánk ez intézkedést. De mikor ország világ tudja, hogy Csabán a tótajkuak vannak túlnyomó számban, s a polg. leányiskolában még I ministeri tanterv ellenére is már az első osztályban tanítják a német nyelvet, — akkor valóban nem tudjuk, mit szóljunk ez intézkedéshez. Vagy talán a hírhedt német alaposság ájtatos tisztelete bírta rá az intéző köröket arra, hogy a német nyelvet így erőnek-erejóvel becsempésszék a magyar nyelv alaktanának elsajátításával úgy is eléggé igénybe vehető első osztályú növendékek asztalára ? Kiváncsiak vagyunk rá: vajjon mivel indokolják e tettöket az illetők ? H Nem értjük, mért használta az Értesítés szerkesztője ezt az_ „Általános jelentés“ kifejezést. Nagyon ködös jelzés az ide. Jobb lett volna talán: „Adatok az isk. életéből,“ vagy „Az iskola történetéhez“ stb. czimet adni e fejezetnek. Tanügyelő. Nagyon leköteleznének vele, ha bennünket e tekintetben felvilágosítani szíveskednének. — Örömmel constatáljuk másrészről, hogy a magyar nyelv számára a 2-ik osztályban a min. tantervtöl eltérve 3 helyett 4 órát vettek fel; ez bizonyára a helyi nyelvi viszonyokkal szemben okos intézkedés volt. Részünkről az első osztályból okvetlenül kihagyandó német nyelv 2 óráját is, minden aggodalom nélkül felajánlanánk a magyar nyelvi oktatásra. Nem ártana a magyar nyelvre Csabán az I—II. osztályban akár 5—5 heti óra sem. A Simonyi-fóle magyar nyelvtant itt is szerepelni látjuk. Sajnos, bogy itt is annyira szerelmesek bele. Hiában : a szerelem nagy dolog; azzal nem lehet disputálni. A III—IV. osztályban egyik segédkönyvül „írásmód, a b.-c sabai leányiskola kiadása“: czimű munka szerepel. Nem ismerjük e munkát; azt sem tudjuk ki irta, ennélfogva nem mondhatunk róla se jót, se rosz- szat. De anyit talán jogunk volna megvárni akár szerzőjétől, akái a tisztelt kiadóságtól, hogy tegyék lehetővé e munka megtekintését vagy könyvárusi utón, vagy ajándékozás utján ; mert igy, elvonva a nyilvánosság szabad levegőjétől, el talál fonnyadni, mielőtt az illetékes bírálás beírhatná nevét az élétnek könyvébe. A „T a n e s z k ö z ö k“ rovatánál kár volt ki nem tenni, hogy mennyi az idei szaporodás. Az ilyen felosztás: „Taneszközök, a) Általában. b) Szerzemény, c) Adomány.“ zavarba hozza az olvasót, a helyett, hogy útba igazítaná. Már a pénzbeli adományoknál világosan ki van téve, hogy az 18872 évben. Ez a rendje a dolognak. A pénzadomány összege 3738 frt 47 kr. Bonne 3000 írt államsegély. Szép ösz- szeg, s üdvözkljük a vall. és közokt. ügyi minister urat, hogy a csabai felsőbb nőnevelés ügyéért ennyire érdeklődik; de talán a gyiilai felsőbb fiók tatás polg. iskolája is megérdemelne, ha épen ily szép összeget nem is, de legalább felét ö kegyelmességstöl. Nem az irigység beszél belőlünk, hanem igenis a jogosság és méltányosság iránti érzék késztet a szólásra. Mert bizony mikor ez igen sokkal szerencsésebb anyagi viszonyok közt levő Csabának éveken át 3000 frt jut államsegélyül polg. leányiskolájára, akkor a jóformán felényi lakossal biró, a mellett ayagilag is szorult helyzetben levő Gyulának 5 rendes és 2 segédtanárral ellátott, azonkívül az ismétlő iparos-ta- noncziskolával együtt 6000 Irton túlmenő költBÓg- vetésű polg. fiúiskolája részére éveken át 7—800 vagy mint legközelebb történt, a tanári ötöd éves pótlékot oda nem értve, — alig 370—380 forint seáélyt engedélyeoni. — sehogysem nevezhető méltánpos és részrehajlatlatlan eljárásnak. Mi legalább teljességgel nem tudjuk ezt megérteni, hacsak azt fel nem tesszük, hogy a vall. és közokt. mi- uisteriumnak talán valami különös informatiója vagy apreheusiofa lehet Gyulát illetőleg. Ezt pedig még függetlenségi pártolásunk mellett is nehezen tudjuk magunkkal elhitetni. De legyen elég e tárgyban és ezúttal ennyi. A mi végül az értesítő nyelvezetét illeti, azt nebáná fényegtelenebb, s részben talán tollbibá- nak vehető szokatlanabb kifejezés leszámításával igen kevés okunk van kifogásolni. A 4-ik lap első kikezdésének első összetett mondatából hiányzik a főmondat állítmánya. A 11 -ik lapon ez áll ; „A társulat anyagi ügyeinek jobb karba hozatalára ez évben is figyelemre méltók történte k.“ Nem magyaros kifejezés, kivált ha figyelembe vesszük, hogy utánna mindjárt megint ily kezdetű mondat következik : „Sikeres lépések tétettek“ stb. A tantestület egyes tagjai után ott áll: a „IV. III. II. I. osztály feje“, szerintünk jobb az os-ztályfőnök, vagy az osztály főnöke elnevezés, A 28-ik lap alján olvassható jegyzet 2-ik és 3-ik kikezdéseiben is van némi erőszakos magyarság; de távol legyen tölünk, hogy mindent meg akarjunk látni.] A kiállítás eléggé csinos ; betűi nagy, jól olvasható betűk. Tauiigyelö. HircLetés. A hadmentességi díjra kötelezettek ezennel értesittetnek, bogy az 1882 ik évre kivet ett had- mentességi-dii összeirási- és kivetési-lajstrom az 1880. évi XXVII. t. ez. II. fejezet 5-ik pontja értelmében folyó évi augusztus hó 7—15-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik, s a kirovás elleni netáni felebbezéseiket a törvényes 15 nap alatt a tekintetes megyei közigazgatási bizottsághoz beadhatják. B.-Gyulán, 1882. augusztus hó 6-án. Dobay János, polgármester. Újdonságok. Gyula városa képviselőtestülete kedden folyó évi augusztus 8-án d. e. 9 órakor a városháza termében tartandó közgyűlésének tárgyai : 1. Polgármesteri jelentés. 2. A pénzügyi bizottságnak előterjesztései az 1881 -ik évi zárszámadásokra. 3. A 6 évet kitöltött városi választott képviselők helyébe választandó 56 képviselő váTarL-ŰLgr^„Értesitö a b.-csabai nöképzö társuló tolgári leányiskolájáról 188V2.“ 32 lap, nyol zadrét; nyomatott Csabán Povázsay könyvnyom Iájában. Tartalma: bérelem a b.-csabai „Nőképzi árs.“ tagjaihoz s a nőnevelésügy barátaihoz, gró ipponyi Alberttól, mint az isk. szék elnökétől. I sabai nöképzö társulat tagjainak névsora és sta istikai ös8zeállitása. Az iskolaszék. A polg. leány äkola az 188Va- évben. 1) Általános jelentés. 2 'anitó testület. 3) Az iskola népessége, a) A nö emlékek névsora, b) Statistikai összeállítása. 4 'antárgyak s az azokra hetenkiut fordított órák 'aneszközök. Pénzbeli adományok. Tudnivalók lz Értesítő elején a b.-csabai „Nőképző társulat1 agjai s általában a nőnevelésügy barátaihoz, eg; íeleghangu kérelem olvasható, melyet gr. Appony ilbert, mint az iskolaszék elnöke bocsátott ki. 1( ve, hogy e társulat s annak támogatásával e; ikola fennáll, jótékonyan közreműködve a közép sztály leánygyermekeinek alapos és egészségei evelésében. Mint a „kérelem“ mondja, eddig mai slezerre menő leánygyermeket részesített ez in izet a magasabb oktatásban. Minthogy a társula igjainak 10 évre szóló fizetési kötelezettsége i slen évvel lejár, s ennek folytán az első tagok íintegy öO-en kiléphetnek, ini által az évi bévé äl jelentékeny összeggel kevesbednék, <— hogy i liatt az intézet fentartása meg ne nehezittessék jlkéretnek a kilépő tagok kötelezettségeiknel Dvábbi elvállalására, őszintén óhajtjuk, hogy i ílhivás elérje czélját. Szomorú dolog lenne, hí íegyénknek ezen egyetlen magasabb leányneveli atézete kellő pártolás hiányában megszűnnék. A értesítés 5—10. lapjain a nöképzö társulat tag ainak névsora és statisztikai kimutatása fóglal atik. A tagok összes száma 189; ezek közt ala litó 22, rendes 111, rendkivüli tag 56. Az iskolaszék 1 1 tflvknl állt móannrlíivében, mely az 1788. márcz. 27-től 1807. jan. } 12-ig terjedő időnek igen sok politikai, egy- j házi, társadalmi, főleg azonban irodalmi kérdését tárgyalja, vagy legalább érinti, a mondott 1793- május 6. a színészetre vonatkozó * utolsó adat. Azontúl mintha egyszerre megszűnnék az az iránt való érdeklődés; szót ! sem szólnak róla. S ennek van is oka. Azon 1 . társaság, mely, főkép a színészek közt már említett Kelemen 1.ászló fáradozásai következtében 1790. októbere, de főképen 1792 óta * r sok szép reményt ébresztett maga iránt, 1795- - i ben részint pártolás hiánya, részint pedig a 1 I miatt oszlott fel, hogy egyes színészek poli- 1 ’ tikai szereplésre is vállalkoztak, a mihez 1 I ugyan eltévesztették az időpontot, egy I. Fe- f rencz idejében! Tárgytalanná lett tehát a 1 I társaság emlegetése; azon hazafias óhajtások- 1 ban pedig, melyekkel soraik közt nem egy- ' ^ szer találkozunk, s melyek a magyar nemzet f H nyelv ügyének virágzásáért emelkedtek, n úgyis meg volt és meg van a színművészet S gyarapodásának kivánata is. S mit tett az a 3 kor, hogy az ennek előmozdítására épen nem 1 közönyös irodalmat fejlessze, az azt elmondó 1 levelek fő érdekességét képezik ugyan Kresz- f' nerits kéziratos gyűjteményének, egy tárcza S szűk keretét azonban nagyon is túl kellene 1 lépnünk közlésükkel. Ez a mostani talán be- y töltött — egyet. m ... Marki Sándor. ifordnl és beáll az anarchia. Belső bábon keletkezik, melyben könnyen mindkettő vesztessé lehet s egy harmadik hatalon fogná vígan megiilni a halotti tort. A ma gyár állam alkotmánya a szabadság é; egyenlőség elveire van alapítva, egyszó val a politikai szabadság alkotmány? ez, melynek védve alatt minden ál lainpolgár különbség nélkül befolyhat * közügyekbe, — tehát a magyar társadalomnak ezzel összhangban a polgáii szabadság és egyenlőség rendjét kell megőriznie, melyben szabad a verseny .származás, vallás, nemzetiség különbsége nélkül s mindenki egyaránt emberszámot tesz ügy a terhek egyenlő viselésében, mint az állások, előnyök egyenlő élvez- hetésében, nehogy az uralkodó elvek el lentéte harczba vigye az államot a társadalom vagy a társadalmat az állam ellen. S ezen ^Ivekről le sem mondhat hazánk, ha nem akar visszalépni a középkprba, s ha nem kívánja újra átszenvedni mindazon kinokat, a melyeket már egyszer átszen- vedett. — A társadalom történelmének csak egy eszménye lehet : az egyenlőségnek minél szélesebb alapokon leendő meg valósítása, s ez eszmény az egyenlőség! vívmányainak lépcsőjén csak előre és nem hátra vezet. A haladás elemi kényszerrel visz előbbre, egyes éretlen ficzkók itt ott belekapaszkodhatnak az idő kerekeibe, de megakadályozni annak természetszerű menetét nem lesz erejök. Ámde ép mert a haladás törvénye az tralkodó, nem zárkózhatnak el az egyes /allásfelebezetek sem attól, hogy a reform iszméjével ők is megbarátkozzanak. A isidóknak vetik szemére, hogy vallásuk íem halad előbbre a korszellemmel. Ez ill bizonyos értelemben, de a mennyire ill a zsidókra ép annyira áll a keresztény vallásokra nézve is. Bizonyos értelemben nondom, mert a dogmák inkább csak tülsőleg, csak látszólagos uralommal bir- íak már, mely látszólagos uralom alatt a növelt társadalom vallásos nézete, meggyőződése határozott átalakuláson ment ;eresztül, összhangba igyekezvén jönni a ;orszellemmel. Ép ezért minden vallásnak köteles- ége volna az átalakulást külsőleg is ki- íjezésre juttatni s nem elégedni meg az- ;al, hogy egyes hitelvek, tételek, szertar- ások és ünnepeknek egészen más értelme egyen mint volt, vagyis elveszítsék régi elentőségüket, de mégis fenmaradjanak. lert az tagadhatóan, hogy az egyházak elkészei és hívei közt mindinkább nagyob- lodik a vallásnézletekben való távolság. I haladás elmulasztásának vádja tehát ép ;gy, sőt talán még jogosultabban érheti a eformok iránt ellenséges katholicism üst, nint a zsidóságot; sőt még a protestáns elekezetek is, melyek a katholicismussal zeniben reformot képviselnek ugyan, ma- ukban véve keletkezésük óta szintén stag- álnak. A reform be is fog következni, s a ényleges állapot külső kifejezést is fog lyerni idő múltával; lassan lassan a válások jelentősége különben is háttérbe fog zorulni a tisztán emberi erkölcs, jog és zokások előtt, midőn a mennyországot ron nemzeti játékszínt kezdenek építeni számukra. A közönség megelégszik egészen a játszókkal.“ Meg is. elégedhetett, mert azok mindenképen törekedtek a közönség kegyeinek megnyerésére. Hiszen magyar földön, magyar fővárosban, talán általuk történt először az a csoda, hogy magyar szövegű operában gyönyörködhetett a látogatók kitartó csapata. E fontos eseménynek dátuma : 1793. május 6. S a pesti magyar színház egészen uj irodalmat nyitott. Az íróknak egy jelentékeny része egyenesen a szinirodalom terén tette első kísérleteit. Dugonics volt a hanyatló múlt század Szigligetije; darabjait sokszor heteken át szünet nélkül adták s mindig kívánt eredménynyel. Maga az öreg ur is — akkoriban egyetemi tanár — rendes látogatója volt az előadásoknak. 1869-ben egy rokonától, tanítványától és kosztosától, az 1874-ben elhunyt Lovászy Antal kisjenei volt plébánostól hallottam, hogy őt és társait még a század elején is rendesen elvitte a „komédiába“; még pedig ünnepiesen hozzá kellett öltözködniök; felvenniük a nagy gombos felöltőt, kézbeszori- taniok a 2, illetőleg 10 garasokból álló á n- trét s azután az öreg ur vezetése alatt színházba menniök. Hogy azonban nem mindig lehetett kellemes dolog végig nézni az aktusokat, talán eléggé kitünhetik abból, hogj az említett öreg plébános 1809. óta felé sen nézett a színháznak. Kresznerits három kötetes levelesköny-