Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-08-06 / 32. szám

nem többé az ég felhői között, a jövőben, de ide lenn a földön, a jelenben fogjuk keresni és megtalálni. Addig is a hazai zsidóság mely mint egyenlősitett felekezet az államtörvé- Dyekkel ellenkezésben nincs és nem is le­het __ igyekezzék rendületlenül kitartó hazas zeretetévei elnémitani ellenségeit, s nyugodt önérzettel haladhat tovább az elmagyarosodásnak eddig is buzgón foly­tatott müvében ; | magyar haza nem fogja eltaszitani kebléről hű gyermekeit. A tár­sadalomnak azon tagjai pedig, kiknél ed­dig a munkásság gyümölcse irigységet szült, belátván azt, hogy bármily kiáltozás és szitkozódással sem lehet a becsületes szorgalmat érvényesülésében elnyomni s a henyeséget gyümölcsözővé tenni, maguk is a munkához fognak látni s megtanu- landják azt másnál is méltányolni. Mig ez j bekövetkeznék, az antisemitismus híveit azon a bibliában megirt 1 a mai büntető jogtudomány által szentesitett elvre: a személyi bünhődés elvére figyelmeztetjük, mely szerint apát a fiú, vagy fiút az apa, testvért a tesvér bűneiért felelősségre vonni megbüntetni erkölcs és igazság szerint nem szabad! Ha akad bűnös, lakoljon az ma­gáért éá nem más is ő érte! Ezen egy elvet tanulják meg, s nem lesz többé an­tisemitismus ! Dr. Filkszel Ármin. tanügy iránt való érdeklődésökről ismeretes buzgó egyénekből, köztök néhány valódi szakember a nevelés és tanítás terén. Ily iskolaszék aztán akar­hat is, tudhat is hivatása és feladatának pontosan megfelelni. Részünkről 10—12 tagú iskolaszéket sokkal czélszerübbnek tartunk ogy iskola kor­mányzására, mint 20, 25, vagy 30 tagú nagy ap­parátust, mely épen azért mert nagy, kétségkívül nehézkesebb mozgású minden kérdésben. Bizony Gyulán is elég lenne 11 tag az iskolaszékbe. Ta­pasztaltuk elégszer, hogy abból a 25 tagból, mely a polg. iskolaszéket alkotja, mily nehéz ösz- szeljozni a határozatképes, vagy csak a fele szá­mot is. Azután mennyire meg van nehezítve a szükséges összhang és egy nyomon járás létreho­zatala, gyakran még a legvilágosabb s csekélyebb kérdésekben is, ily nagyszámú szervezet mellett 1 Nem akarunk most e kérdéssel bővebben foglal­kozni ; de anyit ki kell mondanunk, hogy kevesebb tagszámú, igazán ügy buzgó és szakértő egyének­ből alkotott iskolaszék munkáját mind általában a tanügyre, mind a kormányozott tanintézetre nézve sokkal áldásosabb és eredményesebbnek tar­juk, mint egy nagyszámú divergens elemekből összegyúrt iskolaszéket. Csabának csak gratulálni tudunk iskolaszéke szerencsés összeválasztásáért. A tanintézetnél a hitoktatókon kiviil 3 férfi és egy nő-tanitó működött. Gyalog István főgymn. tanár 1 Ecsey Irma oki. polg. iskolai tanítónő ál­lomásaikon véglegesítettek. Az „Általános jelentésiből*) kiemeljük e következőket: Beiratkozott összesen 70 növendék. A franczia nyelvben, mint rendkiv. tantárgyban 10 növendék nyert oktatást; tánezoktatásban 12 növendék részesült hetenként 3-szor 2—2 órában. A szüneteket kissé sokaljuk, kivált miután szept. 1—-14-ig a vörhenyjárvány miatt különben is szü­netelt a tanítás. A minister! utasítás szerint ka­rácsonykor csak 4, husvétkor 6 nap a szünet; itt pedig mind karácsonyra, mind husvétra, 10—10 nap adatott; ezenkívül 3-szor volt vásár miatt 1—1 napos szünet; nem említve az utasítás által is megszabott egy napos ünnepi szüneteket. — Az „Országos nőiparkiállitás“-on a növendékek csinos kézi munkájáért bronz éremmel lett kitün­tetve az iskola. A v 1 s e I e t (talán magaviselet?) szor­galom és előmenetelről közlött táblázatos kimu­tatás helyett jobban szerettük volna a növendé­kek érdem soroztát látni. A hazai taninté­zetek értesítőinek 90°/0-ban érdemsorozatot szoktak közleni, nem pedig ilyen általános, épen azért nem kitűnő táblázatot. Hadd lássa a nagy közönség minden egyes növendék évi mun­káját, színről-színre. A nyilvánosság a legjobb esz­köz a félreértések elkerülésére ; a mellett a növen­dékekre nézve is ösztönző hatással lebet, ha ér­demjegyeik az értesítőben világosan feltüntetvék. A vizsgálatok rendjét is nagyon complicáltnak találjuk. Egyszerűbb dolog lett volna például egy nap egy, másnap más osztály vizsgálatát minden­ből megejteni, mint óránként más-más tárgyból és osztályból vizsgálni. A „szorgalomdi j“-ak kifejezést ez az értesítő is használja; elég hely­telenül. Lapunk előző számában elmondtuk már e kifejezésre észrevételeinket; nem akarjuk most azokat ismételni. A növendékek névsora és statis­tikai összeállitása elég vlságos képet nyújt az intézet népességi viszonyairól. A múlt évi létszám 76. az idei 70 volt; társulati tag gyermeke 23, nem társ. tagé 47; u j (talán b e • lépő vagy kezdő?) növendék 24, régi (talán baladó ?) növendék 46. Lakhely szerint: helybeli 71, vidéki 9. Vallás szerint: r. katk. 11, ág. hitv. 30, móz. v. 29 (ez is nagy szám 1) Társadalmi ál­lás szerint: honoratior 25, kereskedő 23, iparos 16, földmivelö 6. Nyelvek szerint: magyarul be­szél 21, magy. és németül 14, magyarul és tótul 18, magyarul, németül és tótul 16, magyarul és oláhul 1. A tisztán magyar elem bizony itt sem magas °/o*°t képvisel. A tantárgyak s a használt kézi­könyvekre nézve is van egy pár észrevéte­lünk. Nem tudjuk mi bírta az iskolaszéket s a tantestületet arra, hogy a német nyelvet a minis- téri tanterv ellenére már az első osztályban heti 2 órával szerepeltesse. Ha Csaba túlnyomóan né­metajkú város volna, nem szólnánk ellene egy szót sem, mert az anyanyelvhez való ragaszko­dásban indokolva látnánk ez intézkedést. De mi­kor ország világ tudja, hogy Csabán a tótajkuak vannak túlnyomó számban, s a polg. leányisko­lában még I ministeri tanterv ellenére is már az első osztályban tanítják a német nyelvet, — ak­kor valóban nem tudjuk, mit szóljunk ez intéz­kedéshez. Vagy talán a hírhedt német alaposság ájtatos tisztelete bírta rá az intéző köröket arra, hogy a német nyelvet így erőnek-erejóvel becsem­pésszék a magyar nyelv alaktanának elsajátítá­sával úgy is eléggé igénybe vehető első osztályú növendékek asztalára ? Kiváncsiak vagyunk rá: vajjon mivel indokolják e tettöket az illetők ? H Nem értjük, mért használta az Értesítés szer­kesztője ezt az_ „Általános jelentés“ kifejezést. Nagyon kö­dös jelzés az ide. Jobb lett volna talán: „Adatok az isk. életéből,“ vagy „Az iskola történetéhez“ stb. czimet adni e fejezetnek. Tanügyelő. Nagyon leköteleznének vele, ha bennünket e tekin­tetben felvilágosítani szíveskednének. — Örömmel constatáljuk másrészről, hogy a magyar nyelv számára a 2-ik osztályban a min. tantervtöl el­térve 3 helyett 4 órát vettek fel; ez bizonyára a helyi nyelvi viszonyokkal szemben okos intézke­dés volt. Részünkről az első osztályból okvetle­nül kihagyandó német nyelv 2 óráját is, minden aggodalom nélkül felajánlanánk a magyar nyelvi oktatásra. Nem ártana a magyar nyelvre Csabán az I—II. osztályban akár 5—5 heti óra sem. A Simonyi-fóle magyar nyelvtant itt is szerepelni látjuk. Sajnos, bogy itt is annyira szerelmesek bele. Hiában : a szerelem nagy dolog; azzal nem lehet disputálni. A III—IV. osztályban egyik se­gédkönyvül „írásmód, a b.-c sabai leány­iskola kiadása“: czimű munka szerepel. Nem ismerjük e munkát; azt sem tudjuk ki irta, ennélfogva nem mondhatunk róla se jót, se rosz- szat. De anyit talán jogunk volna megvárni akár szerzőjétől, akái a tisztelt kiadóságtól, hogy tegyék lehetővé e munka megtekintését vagy könyvárusi utón, vagy ajándékozás utján ; mert igy, elvonva a nyilvánosság szabad levegő­jétől, el talál fonnyadni, mielőtt az illetékes bí­rálás beírhatná nevét az élétnek könyvébe. A „T a n e s z k ö z ö k“ rovatánál kár volt ki nem tenni, hogy mennyi az idei szaporodás. Az ilyen felosztás: „Taneszközök, a) Ál­talában. b) Szerzemény, c) Adomány.“ zavarba hozza az olvasót, a helyett, hogy útba igazítaná. Már a pénzbeli adományoknál világo­san ki van téve, hogy az 18872 évben. Ez a rendje a dolognak. A pénzadomány összege 3738 frt 47 kr. Bonne 3000 írt államsegély. Szép ösz- szeg, s üdvözkljük a vall. és közokt. ügyi minister urat, hogy a csabai felsőbb nőnevelés ügyéért ennyire érdeklődik; de talán a gyiilai felsőbb fiók tatás polg. iskolája is megérdemelne, ha épen ily szép összeget nem is, de legalább felét ö kegyelmességstöl. Nem az irigység beszél belő­lünk, hanem igenis a jogosság és méltányosság iránti érzék késztet a szólásra. Mert bizony mikor ez igen sokkal szerencsésebb anyagi viszonyok közt levő Csabának éveken át 3000 frt jut állam­segélyül polg. leányiskolájára, akkor a jóformán felényi lakossal biró, a mellett ayagilag is szorult helyzetben levő Gyulának 5 rendes és 2 segéd­tanárral ellátott, azonkívül az ismétlő iparos-ta- noncziskolával együtt 6000 Irton túlmenő költBÓg- vetésű polg. fiúiskolája részére éveken át 7—800 vagy mint legközelebb történt, a tanári ötöd éves pótlékot oda nem értve, — alig 370—380 forint seáélyt engedélyeoni. — sehogysem nevezhető méltánpos és részrehajlatlatlan eljárásnak. Mi lega­lább teljességgel nem tudjuk ezt megérteni, hacsak azt fel nem tesszük, hogy a vall. és közokt. mi- uisteriumnak talán valami különös informatiója vagy apreheusiofa lehet Gyulát illetőleg. Ezt pedig még függetlenségi pártolásunk mellett is nehezen tudjuk magunkkal elhitetni. De legyen elég e tárgyban és ezúttal ennyi. A mi végül az értesítő nyelvezetét illeti, azt nebáná fényegtelenebb, s részben talán tollbibá- nak vehető szokatlanabb kifejezés leszámításával igen kevés okunk van kifogásolni. A 4-ik lap első kikezdésének első összetett mondatából hiányzik a főmondat állítmánya. A 11 -ik lapon ez áll ; „A társulat anyagi ügyeinek jobb karba hozata­lára ez évben is figyelemre méltók tör­ténte k.“ Nem magyaros kifejezés, kivált ha figyelembe vesszük, hogy utánna mindjárt megint ily kezdetű mondat következik : „Sikeres lé­pések tétettek“ stb. A tantestület egyes tagjai után ott áll: a „IV. III. II. I. osztály feje“, szerintünk jobb az os-ztályfőnök, vagy az osztály főnöke elnevezés, A 28-ik lap alján olvassható jegyzet 2-ik és 3-ik kikez­déseiben is van némi erőszakos magyarság; de távol legyen tölünk, hogy mindent meg akarjunk látni.] A kiállítás eléggé csinos ; betűi nagy, jól olvasható betűk. Tauiigyelö. HircLetés. A hadmentességi díjra kötelezettek ezennel értesittetnek, bogy az 1882 ik évre kivet ett had- mentességi-dii összeirási- és kivetési-lajstrom az 1880. évi XXVII. t. ez. II. fejezet 5-ik pontja értelmében folyó évi augusztus hó 7—15-ig a vá­rosi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik, s a kirovás elleni netáni felebbezéseiket a törvényes 15 nap alatt a tekintetes megyei közigazgatási bizottsághoz beadhatják. B.-Gyulán, 1882. augusztus hó 6-án. Dobay János, polgármester. Újdonságok. Gyula városa képviselőtestülete kedden folyó évi augusztus 8-án d. e. 9 órakor a város­háza termében tartandó közgyűlésének tárgyai : 1. Polgármesteri jelentés. 2. A pénzügyi bizott­ságnak előterjesztései az 1881 -ik évi zárszám­adásokra. 3. A 6 évet kitöltött városi választott képviselők helyébe választandó 56 képviselő vá­TarL-ŰLgr^­„Értesitö a b.-csabai nöképzö társuló tolgári leányiskolájáról 188V2.“ 32 lap, nyol zadrét; nyomatott Csabán Povázsay könyvnyom Iájában. Tartalma: bérelem a b.-csabai „Nőképzi árs.“ tagjaihoz s a nőnevelésügy barátaihoz, gró ipponyi Alberttól, mint az isk. szék elnökétől. I sabai nöképzö társulat tagjainak névsora és sta istikai ös8zeállitása. Az iskolaszék. A polg. leány äkola az 188Va- évben. 1) Általános jelentés. 2 'anitó testület. 3) Az iskola népessége, a) A nö emlékek névsora, b) Statistikai összeállítása. 4 'antárgyak s az azokra hetenkiut fordított órák 'aneszközök. Pénzbeli adományok. Tudnivalók lz Értesítő elején a b.-csabai „Nőképző társulat1 agjai s általában a nőnevelésügy barátaihoz, eg; íeleghangu kérelem olvasható, melyet gr. Appony ilbert, mint az iskolaszék elnöke bocsátott ki. 1( ve, hogy e társulat s annak támogatásával e; ikola fennáll, jótékonyan közreműködve a közép sztály leánygyermekeinek alapos és egészségei evelésében. Mint a „kérelem“ mondja, eddig mai slezerre menő leánygyermeket részesített ez in izet a magasabb oktatásban. Minthogy a társula igjainak 10 évre szóló fizetési kötelezettsége i slen évvel lejár, s ennek folytán az első tagok íintegy öO-en kiléphetnek, ini által az évi bévé äl jelentékeny összeggel kevesbednék, <— hogy i liatt az intézet fentartása meg ne nehezittessék jlkéretnek a kilépő tagok kötelezettségeiknel Dvábbi elvállalására, őszintén óhajtjuk, hogy i ílhivás elérje czélját. Szomorú dolog lenne, hí íegyénknek ezen egyetlen magasabb leányneveli atézete kellő pártolás hiányában megszűnnék. A értesítés 5—10. lapjain a nöképzö társulat tag ainak névsora és statisztikai kimutatása fóglal atik. A tagok összes száma 189; ezek közt ala litó 22, rendes 111, rendkivüli tag 56. Az iskolaszék 1 1 tflvknl állt móannrlíi­vében, mely az 1788. márcz. 27-től 1807. jan. } 12-ig terjedő időnek igen sok politikai, egy- j házi, társadalmi, főleg azonban irodalmi kér­dését tárgyalja, vagy legalább érinti, a mon­dott 1793- május 6. a színészetre vonatkozó * utolsó adat. Azontúl mintha egyszerre meg­szűnnék az az iránt való érdeklődés; szót ! sem szólnak róla. S ennek van is oka. Azon 1 . társaság, mely, főkép a színészek közt már említett Kelemen 1.ászló fáradozásai követ­keztében 1790. októbere, de főképen 1792 óta * r sok szép reményt ébresztett maga iránt, 1795- - i ben részint pártolás hiánya, részint pedig a 1 I miatt oszlott fel, hogy egyes színészek poli- 1 ’ tikai szereplésre is vállalkoztak, a mihez 1 I ugyan eltévesztették az időpontot, egy I. Fe- f rencz idejében! Tárgytalanná lett tehát a 1 I társaság emlegetése; azon hazafias óhajtások- 1 ban pedig, melyekkel soraik közt nem egy- ' ^ szer találkozunk, s melyek a magyar nemzet f H nyelv ügyének virágzásáért emelkedtek, n úgyis meg volt és meg van a színművészet S gyarapodásának kivánata is. S mit tett az a 3 kor, hogy az ennek előmozdítására épen nem 1 közönyös irodalmat fejlessze, az azt elmondó 1 levelek fő érdekességét képezik ugyan Kresz- f' nerits kéziratos gyűjteményének, egy tárcza S szűk keretét azonban nagyon is túl kellene 1 lépnünk közlésükkel. Ez a mostani talán be- y töltött — egyet. m ... Marki Sándor. i­fordnl és beáll az anarchia. Belső bábon keletkezik, melyben könnyen mindkettő vesztessé lehet s egy harmadik hatalon fogná vígan megiilni a halotti tort. A ma gyár állam alkotmánya a szabadság é; egyenlőség elveire van alapítva, egyszó val a politikai szabadság alkotmány? ez, melynek védve alatt minden ál lainpolgár különbség nélkül befolyhat * közügyekbe, — tehát a magyar társa­dalomnak ezzel összhangban a polgáii szabadság és egyenlőség rendjét kell megőriznie, melyben szabad a verseny .származás, vallás, nemzetiség különbsége nélkül s mindenki egyaránt emberszámot tesz ügy a terhek egyenlő viselésében, mint az állások, előnyök egyenlő élvez- hetésében, nehogy az uralkodó elvek el lentéte harczba vigye az államot a társa­dalom vagy a társadalmat az állam ellen. S ezen ^Ivekről le sem mondhat hazánk, ha nem akar visszalépni a középkprba, s ha nem kívánja újra átszenvedni mindazon kinokat, a melyeket már egyszer átszen- vedett. — A társadalom történelmének csak egy eszménye lehet : az egyenlőség­nek minél szélesebb alapokon leendő meg valósítása, s ez eszmény az egyenlőség! vívmányainak lépcsőjén csak előre és nem hátra vezet. A haladás elemi kényszerrel visz előbbre, egyes éretlen ficzkók itt ott belekapaszkodhatnak az idő kerekeibe, de megakadályozni annak természetszerű me­netét nem lesz erejök. Ámde ép mert a haladás törvénye az tralkodó, nem zárkózhatnak el az egyes /allásfelebezetek sem attól, hogy a reform iszméjével ők is megbarátkozzanak. A isidóknak vetik szemére, hogy vallásuk íem halad előbbre a korszellemmel. Ez ill bizonyos értelemben, de a mennyire ill a zsidókra ép annyira áll a keresztény vallásokra nézve is. Bizonyos értelemben nondom, mert a dogmák inkább csak tülsőleg, csak látszólagos uralommal bir- íak már, mely látszólagos uralom alatt a növelt társadalom vallásos nézete, meg­győződése határozott átalakuláson ment ;eresztül, összhangba igyekezvén jönni a ;orszellemmel. Ép ezért minden vallásnak köteles- ége volna az átalakulást külsőleg is ki- íjezésre juttatni s nem elégedni meg az- ;al, hogy egyes hitelvek, tételek, szertar- ások és ünnepeknek egészen más értelme egyen mint volt, vagyis elveszítsék régi elentőségüket, de mégis fenmaradjanak. lert az tagadhatóan, hogy az egyházak elkészei és hívei közt mindinkább nagyob- lodik a vallásnézletekben való távolság. I haladás elmulasztásának vádja tehát ép ;gy, sőt talán még jogosultabban érheti a eformok iránt ellenséges katholicism üst, nint a zsidóságot; sőt még a protestáns elekezetek is, melyek a katholicismussal zeniben reformot képviselnek ugyan, ma- ukban véve keletkezésük óta szintén stag- álnak. A reform be is fog következni, s a ényleges állapot külső kifejezést is fog lyerni idő múltával; lassan lassan a vál­ások jelentősége különben is háttérbe fog zorulni a tisztán emberi erkölcs, jog és zokások előtt, midőn a mennyországot ron nemzeti játékszínt kezdenek építeni szá­mukra. A közönség megelégszik egészen a játszókkal.“ Meg is. elégedhetett, mert azok mindenképen törekedtek a közönség kegyei­nek megnyerésére. Hiszen magyar földön, magyar fővárosban, talán általuk történt elő­ször az a csoda, hogy magyar szövegű ope­rában gyönyörködhetett a látogatók kitartó csapata. E fontos eseménynek dátuma : 1793. május 6. S a pesti magyar színház egészen uj iro­dalmat nyitott. Az íróknak egy jelentékeny része egyenesen a szinirodalom terén tette első kísérleteit. Dugonics volt a hanyatló múlt század Szigligetije; darabjait sokszor he­teken át szünet nélkül adták s mindig kívánt eredménynyel. Maga az öreg ur is — akkori­ban egyetemi tanár — rendes látogatója volt az előadásoknak. 1869-ben egy rokonától, ta­nítványától és kosztosától, az 1874-ben elhunyt Lovászy Antal kisjenei volt plébánostól hal­lottam, hogy őt és társait még a század elején is rendesen elvitte a „komédiába“; még pedig ünnepiesen hozzá kellett öltözködniök; fel­venniük a nagy gombos felöltőt, kézbeszori- taniok a 2, illetőleg 10 garasokból álló á n- trét s azután az öreg ur vezetése alatt szín­házba menniök. Hogy azonban nem mindig lehetett kellemes dolog végig nézni az aktu­sokat, talán eléggé kitünhetik abból, hogj az említett öreg plébános 1809. óta felé sen nézett a színháznak. Kresznerits három kötetes levelesköny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom