Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)
1882-07-30 / 31. szám
Brózik Károly méhészegyletünk titkára vándortanári előadásait múlt vasárnapon kezdte meg Gyulán a méhészeti pavilonban, sajátos vonzó modorában fejtegetve és gyakorlati példákkal is támogatva az okszerű méhészet végtelen előnyeit. Az Arad, Békés és Csanád vármegyék területén átmenő „száraz ér“ szabályozásával Horváth Gyula kormánybiztos Deréky Gyula kir. mérnököt bízta meg, aki műszaki felvételeit a száraz-ér aradmegyei területén f. hó 24-én már tényleg meg is kezdette. A Budjácsné-féle nöneveldében az évi zárvizsgálat folyó hó 2Y-én tartatott meg. Délelőtt a nagyobb, délután pedig a kisebb növendékek elöhaladása lett bemutatva. A vizsgán jelen volt egy tanügybarát szerint „valódi öröm tölthette el a vizsgálaton megjelent mamákat és más vendégeket a szép siker, amelyet gyermekeik felmutat tak; legjobban meglepett azon körülmény, hogy a leánykák minden hozzájok intézett mellékes kérdésre is határozottan, bátran és értelmesen feleltek. Az egész vizsgálat általában arról győzött meg bennünket, hogy a tulajdonosnö a reája bízott leánykákból, bár nem tudós, de értelmes; mű veit nőket fog képezni, kik a társadalomban reájuk váró szép hivatást méltón betölteni képesek lesznek.“ Hanem azért „polgári leányiskola, jöjjön el a te országod !“ Csóka Sándor színtársulata péntek délután utazott el Gyuláról — Máramaros Szigetre, hol az igazgató a rozzant színkört saját költségén átalakította, s abban a kassai sai son kezdetéig fog előadásokat tartani. A társuk' gyulai működéséről „a színkörből“ czimü róva tunkban hozván állandó tudósításokat, e helyen csupán annyit jegyezünk meg, hogy a társulat sok jeles tagja daczára sem elégítette ki közön ségünknek igényeit. — Különösen érezhető volt a zenekar, továbbá tenorista hiánya, s ehez hozzájárult a gyenge kar is, ami az operette- előadások értékéből igen sokat levont. Berki és különösen Vavra Emilia időszaki eltávozása a társalgási darabok előadását is nagyban csorbította. Közönségünk iránt igaztalanok lennénk, ha azt a színház iránti közönyösséggel vádolnánk. Igaz ugyan, hogy Csóka ur deficitet tud Gyuláról felmutatni, de annak nagyrészben ő maga oka, mert épen oly időszakban jött Gyulára, mely a színészetre nézve legkevésbé alkalmas, közönségünk már egészen megszokta augusztus és szeptember havakat színi évadul tekinteni. Midőn a bérletgyüjtés nem sikerült, őszintén megvallva nem hittük, hogy az előadások még annyira is látogatottak legyenek, mint az tényleg bekövetkezett. Sajnáljuk, hogy a körülmények folytán oly hamar meg kellett válnunk a társulattól, melynek számos tagjában nemcsak a törekvő színészt, hanem a magasabb műveltségű, tisztességes, becsületes egyént és kedélyes jó barátot is megtanultuk tisztelni, szeretni. Csóka szín igazgató ur, felőle táplált jó véleményünket ezúttal is csak megszilárdította, s ő bizton számíthat mindig a gyulai közönségnek rokonszenvére, mely jövőre — reméljük — oly helyzetben lesz, hogy szinpártolói jó hírnevén a nyomasztó anyagi viszonyok folytán ejtett csorbát fényesen ki fogja köszörülni tudni. Máramaros-Szigeten nagyobb pártfogást találjon az igazgató mint nálunk talált, de különösön kiváujuk, hogy eddig szerzett szép babérait Kassán a magyar színészet bölcsővárosában is majdan újabb levelekkel tudja gyarapítani. Csaba városa képviselő testületé — tudvalevőleg — szavazattöbbséggel kimondotta, hogy csabai ág. ev. algymnásiumot polgári iskolára alakítja át; eme batázozatot több városi képviselő sérelmesnek találván, az ellen múlt hét folyamán az alispánhoz leifolyamodást nyújtott be. Csaba városa, az 1879. évi 36. t. ez. 22-ik § a értelmében a katonaság részére uj állandó elhelyezési állomásul jelöltetvén ki, oda, f. évi szeptember hó közepén egy sorgyalogsági zászlóalj, — október 1-én egy hadkiegészítő parancsnokság, és az 1883-ik évi őszi hónapjaiban ez utóbbinak pótraktára fog állandóan elbelyeztetni. Dr. Kcrényi Soma csabai köz- és váltó ügyvéd, az aradi ügyvédi kamara lajstromába felvétetett. Csabán Meskó András nevű béres, múlt vasárnapon gazdája lovait a Körös csatornában fürösztvén, a lóról leesett, s valószinüleg sérülést szenvedvén, elszédült és a vízbe veszett, — Hulláját csak nagykeresés után találták fel. Orosházáról Írják július 24-iki kelettel. Vidékünkön az aratás, végefelé jár, az idő oly kedvezően szolgál rá, mint ritka egy aratás folyama alatt. Na de látszik is a fölötte jó hatás, minden gabnanem mintegy bizonyságot ád róla. — Mert ily dús aratás minden tekintetben, valóban a ritkaságok közé tartozik. Hisz a búza s árpaszemek annyira fejlettek, mint megannyi paszúlyszera — gyönyörű látvány, az erőt megfeszítő munkának ilyetén dúsan megfizető munkabére 1 Az eredmény az eddjg eszközölt próba- cséplések alapján következőkben resumálbató: Jt e p c z e 3—5 méter mázsa holdanként a 1100 négyszög öl, kvalitás jó; búza, gyönyörű piros és aczélos |—8 mázsa per hold, súly 78 -82 kiló hektoliterenként; árpa szép fehér 8 méter mázsán felül 60—64 kilós. A hét végével az aratás beleend fejezve, | derekasan a bordás után látnak, mit a pompás idő nagyon elősegít. A e n g e r i kitünően áll, a szár majd ölnyi magasságú, egy száron 2—3 egészséges cső, a szemképzés stádiumban van, a többi nyári vetemények is igen jól állanak s általában jó termésre nyújtanak reményt. Gazdáink nagyon megelégedetten nézhetnek a jövő elé. A szarvasi főiskolánál Gajdács Pálnak tót-komlósi lelkészszé történt megválasztása folytán tanári állás jőve üresedésbe, arra szavazat többséggel dr. Zsilinszky Endre, a csabai polg. leányiskola volt tanára lett megválasztva. Szarvason Horváth Mária nevű 17 éves elmebeteg leány a múlt hét folyamán nyomtalanul eltűnt. Országszeri.’ leendő köröztetése rendelte tett el. rágott belőle, s téves felfogása miatt az egész előadást elrontotta. B r e 1 n a y hasztalan excellált I Rammingban, a közönség nem értette meg sem őt, sem Vedresst, ki a cselszövő Gyulát szintén jól adta. A mulatságos vígjáték ki volt forgatva önmagából, a közönség kedvetlenül hallgatta. közgazdászat, ipar és kereskedelem. A. színkörből. Szombaton f. hó 22- én Erdélyi Ma rietta első fellépteül a színi évad alatt ismétel ten adatott „Boccaccio“ nagy Operette. Er délyi Mariettát a közötte és a színigazgató, to vábbá a központi kormánytanács között felme rült súrlódások folytán a fővárosi hírlapokban heteken át szünet nélkül folyó polemiákkan nagy reklám előzte meg. A kiállhatatlanná vált forró ság daczára eme reklámnak tulajdonítható, hogy a közönség csaknem betöltötte a gőzfürdővé vált színkört. Erdélyi Marietta igen csinos színpad alak, s nemcsak gyönyörűen iskolázott nagytér jedelmü kellemes hanggal bir, amely különösen az alsó registerekben ritka olvadékonyságával 1 meg, hanem amellett kitűnő játékával is elra gadja a hallgatóságot. A közönség néhány díszes virágcsokorral, kitörő tapsokkal fogadta első meg jelenésénél, s ugyancsak folytonos tapsokkal k sérte az előadás folyamán jeles játékát és nag; kellemmel énekelt egyes áriáit. Megjegyzendő hogy a művésznőn, daczára annak, hogy előtt való estéken a budai színkörben is játszott, hogy előadás délutánján érkezett meg a főváros ból, alig volt tapasztalható a bágyadtságnak le kisebb tünete is. A jeles czímszereplőnő mellett kitűntek Pajor Ágnes, ki igen csinosan éne kelte Fiametta szép áriáját, továbbá B r e z n a ki sok humorral játszta Lambertucciót, s mint különben is ambitiosus jó színész, legkevésbé sem szorult arra, hogy — mint ezúttal tévé — couplet özönuel vívja ki a közönség tapsait. A chorus mint rendesen — ez alkalommal is kirívóan gyarló maradt. Vasárnap, f. hó 23-án, zsúfolt zsinkör előtt jó előadás mellett „Sárga csikó“ került Bzinre. Erdélyi Marietta Erzsiké szerepé ben mint kitűnő népszinműénekesnő, mutatta m gát be, Kiss Pista Laczi szerepében meglepő jó játékával és gyönyörűen énekelt szép népdalaival a kényesebb műizlést is kielégítette, mindkét szereplő számos tapsot nyert, népdalaik mind megujráztattak, Breznay — mint mindig — ezúttal is kitünőeu játszta az ártatlanul elitéit Csorba Mártont, különösen művészi magaslatra emelkedve az utolsó felvonás nagy jelenetében, amidőn Bakajt leálezázni indult, de nagylelkűen lemond boszujáról. Elismeréssel emlitjük meg Hegedűst, ki a lelkifurdalást érző és gonosz tettét megbánt Bakaj Andrást úgy felfogásban mint kivitelében mindvégig találó vonásokban mutatta be. Rónaszéki „Boltos Iczig“-ben jól adta a falusi zsidót, a gelecséri pusztabirót Vedress csak kényszerűségből játszta, nem az ő szerepe, de talán nem is aspirál rá. T a m á s sy minden inkább volt, mint a félelmes betyár Bogár Imre. Halász és R ó v i a kolduspár, Beuyó Lovász és Nagy a czigányok szerepében — eltekintve túlzásuktól — kielégítően játsztak. Hétfőn, f. hó 24-én „A kis herczeg“ operette ismételtetett Erdélyi Mariettával, aki a czimszerepet játszta; Parthené a művésznőnek állítólag legjobb szerepe, amit elragadó megjelenése, játéka igazolt is, habár, ez este gyengélkedő lévén legkevésbé sem volt jól disponálva. A her- czegnő szerepét Pajor Ágnes játszta.. Közönség közép számmal. . Kedden „Fa t i n i c z a“ adatott Erdélyi Marietta utolsó iellépte és jutalomjátékául. A ju- talmazandóuőt megjelenésekor szép virágcsokrokkal és kitörő tapssal fogadta a közönség, mely csaknem botölté a színkört. Lidia herczegnőt Enyvári Sarolta szépen adta, különösen sikerült a második felvonásban előforduló duettje Erdélyi Mariettával. Goltz Julián — tenorista hiányában — Rónaszékire szorult, Kancsukoffot Breznay adta, ki szintén nem énekes, így az utolsó felvonásbeli gyönyörű négyes ensembleja nagyon kevéssé sikerült. Izet pasát Kis Pista játszta szintén gyenge sikerrel. Szerdán,!, hó 26-án búcsuelőadásul Rosen ügyes vigjátéka „Czit romok“ került színre. Breznayné háládatos szerepét tökéletesen elejtette; a szerző intentiója szerint Scberrné komika szerep, Breznayné valódi salonbölgyet faKözraktáraink. Most az aratáskor a közraktárakra, úgy az aruk beraktározása, mint az ezekre való előlegezés és bizományi üzlet szempontjából fontos szerep várakozik, és épen azért ezen intézményt hazánk termelőinek és kereskedőinek figyelmébe ajánljuk röviden azon előnyökre utalunk, melyeket a közraktárak a közönségnek nyújtanak. A „Magyar leszámítoló és pénzváltó-bank“ múlt évi november és deczember hóban adta át közforgalomnak a budapest-fövárosi közraktárakat és ezzel tényleg megkezdte a hazánkban ez idő szerint még uj és régóta sürgetett közintézménynek életbeléptetését. Ezenkívül a közraktári ntézményt — a helyi viszonyokhoz és helyi forgalom igényeihez képest — kiterjesztette az ország távolabb vidékeire is, és Szegeden, a szeged-csongrádi takarékpénztár közreműködésével, Temesvárott és Barcson a dunántúli vidék egyik jelentékeny helyén szintén megindította a raktározási üzletet a gazdasági és kereskedelmi hitelnek szolgáló egészséges alapokon. A budapesti közraktárak közvetlenül a magyar államvasutak budapesti teher pályaudvara mellett és közvetlenül a Duoa partjáu feküsznek. Előnyös fekvésüknél fogva tehát, egyrészt a magyar államvasutak központi teherpályaudvará val (s az összekötő vasút segélyével a többi vasutakkal is,) más részről a Dunával egyenes összeköttetésben állanak: a vizi-utra, vagy a vasútra való átiakodás a legkönynyebben, gyorsan és kevés költséggel eszközölhető, mi által a kereskedelmi és üzleti kombinácziókra a legtágabb tér van nyitva. A közlekedési vállalatok belátták, hogy | közraktári intézmény kifejlesztése és megszilárdítása kiváló tényező terményeink versenyképességére s igy a közforgalom fejlődésének fokozására is, kivétel uélkül valamennyien részint már tény leg megadták, részint kilátásba helyezték a közraktárak részére a legmesszebbre menő forgalmi és kezelési könyitéseket. Ezek közé tartozik, hogy i vasutak részéről biztosítva van a magyar leszáhajózási szállításnál is az elérhető legnagyobb kedvezményekben részesiitetnek ; nagyobb körvonalaiban felsoroltuk a közraktár nyújtotta előnyöket. A magyar leszámítoló és pénzváltó-bank alig egy évi tevékenységének a budapesti, szegedi, temesvári és barcsi közraktárak Űzőmbe tétele folytán meg van azon eredménye, hogy az idén már a magyar nagy és kistermelő és kereskedő közönség is minden nehézség nélkül igénybe veheti s hasznára fordíthatja a közraktárak fentebb részletezett előnyeit. Hogy I vállalat a legreálisabb alapokon nyugszik, arról a törvényszabta félmilliós biztosítéki összegeken s a bank 10 milliónyi befizetett alaptőkéjén kívül a vállalót élén állók országos neve kezeskedik. A magyar termelő és kereskedő közönségtől függ, hogy saját jól felfogott érdekében a közraktárak előnyeit igénybe vegye. Végül a gazda és kereskedő közönség tájé- kozhatására szolgáljon ama gyakorlati útmutatás, hogy a betárolásra szánt küldemények egyszerűen a magyar leszámítoló- és pénzváltó-bank közraktáraihoz: Budapestre (magyar állam vasút), Szegedre Temesvárra, (mind két helyen osztrák államvasut állomás), vagy Barcsra (déli vasút állomás) czim- zendők. mitoló- és pénzváltó-bank összes raktáraiban elhelyezett áruk után a meg nem tört, (közvetlen) forgalom előnyösebb tariffája. Kedvező eredményre vezettek a dunagőzhajózási társulattal a közraktári forgalom könyitése érdekében folytatott tárgyalások is. Budapest főváros a maga részéről szintén támogatja az intézményt. A budapesti közraktárban elhelyezett, helyi fogyasztásba nem jövő áruk a városi pótlékok, kövezetvám és fogyasztási adó alól mentesek. A közraktári telepen kirakodó hajók partvám mentességet élveznek. E minden oldalról jövő támogatásnak köszönhető, bogy a forgalomnak átadott közraktárak valódi közhasznú intézmény gyanánt szolgálnak az ország termelésének és kereskedésének emelésére. A közraktár elfogad mindennemű terményeket és árukat beraktározásra, öt métermázsányi minimális mennyiségtől felfelé; olcsó kamatú előlegeket nyújt azok értékének legalább kétharmad- része erejéig, ezenfelül előlegezi a betárolás végett hozzá küldött szállítmányok fuvarbéreit és mérsékelt kezelési költségeit. Az áruk felküldéséhez szükségelt zsákokat kívánatra jutányos feltételek alatt küld, szóval a raktározó azon kedvező helyzetbe jut, hogy ez idő szerint 5%-os kamatra olcsó pénzelőleget kapva, megszabadul a rögtöni eladás kényszerétől I a piaczon eladásra készen álló árujával nyugodtan bevárhatja és kihasználhatja a legkedvezőbb eladási alkalmat. Mert az eladásra nézve a betá- rozó tulajdonos szabad rendelkezési joga fennmarad. ' Minthogy azonban a közraktári, vállalat az áruk bizományi vételével és eladásával is foglalkozik, legczélszerübb ennek eszközlésével magát a vállalatot bízni meg. E megbízás a tulajdonos tetszése szerint lehet vagy korlátlan, ha a bizományi eladás minden megszorítás nélkül bizatik I közraktári vállalatra, vagy korlátolt, melynél a tulajdonos az eladási minimális árat meghatározza, szóval a tulajdonos szabad rendelkezése a határozás által semminő korlátozást sem szenved. Ezeken felül gazdákra, mint kereskedőkre nézve, kiknél a forgalom könnyűsége és gyorsasága bir döntő sulylyal, — megbecsülhetlen fontosságúak a betárolt áruktol kiadott „közraktári jegyek“ vagyis azou okmányok, melyek törvény szerint a forgalomban a közraktarilag elhelyezett árúk helyettesítésére szolgálnak. Ha ezek mellett tekintetbe vesszük, hogy a termények e betározásra teljesen alkalmas helyiségekben feküsznek, tűz elleD biztositvák s kevés költséggel szakszerűen kezeltetnek, s hogy végre mint fentebb említők, úgy a vasúti, mint a gözAz „Anker“ élet és járadék biztosító társaságnál 1882. jucíus havában benyújtott 614 bevallás 1.428,748 frt biztosítandó összeggel és pedig 361 bevallás 891,564 frttal halálesetre és 253 bevallás 537,184 írttal életesetre Kiállítva lön 277 kötvény 544,742 frttal halálesetre és 216 kötvény 453.350 frttal életesetre; összesen tehát 493 kötvény 998.992 frttal. A havi bevétel volt 125.951 frt, haláleseti dij 94.590 frt bevételekben, összesen 220.541 frt. Halálesetekért kifizettetett 46.880 frt. Ez évben beuyujtatott 3224 bevallás 7.074.273 frttal és kiállíttatott 2855 kötvény, 5.678.647 frttal ugyanezen időbeu bevétetett 1557.479 frt; — halálesetekért pedig kifizettetett 433.556 frt. — A társaság működése kezdetétől fogva halálesetekért kifizetett 11 103.708 frtot, és az 1871—82-ik túlélési társulás (Associatio) eredménye 20.952.539 frt volt. Törvényszéki csarnok. Jegyzéke a b.-gyulai kir. törvényszék által évi julius 29-én elintézett ügyeknek. 2893. Mázán Györgynek özv. Omaszta Szi- lárdné ellem 840 fit, I jár. iránti perében felperes keresetével elutasittatott I 45 frt 50 kr. perköltség fizetésre kötelezletett. 4672. Hídvégi Gábornak Kerepeczki Mária elleni válóperében a házasság engesztelhetetlen gyülölség alapján feloldntott. f. Árlejtési hirdetmény. A b. gynlai kir. törvényszék és az ennek területén szervezett hat kir. járásbíróság, valamint a kir. ügyészség számára az 1883. évben szükségelt irodai anyagszerek (papirnemüek, fekete, szines Írónők, tollak és tollszárak, spanyol- viasz és pecsételő ostya, carmin, kék és vegy- tenta könyomdai festék, kőnyomdai firnaisz és könyomdai szivacs stb. stb) beszerzése tokinte- téből a nagvméltóságu m. kir. igazságügyminiszter urnák 1881. évi 22.592. sz. a. kelt magas rendelete folytán árlejtést hirdetek, és az árlejtés határidejéül a folyó évi augusztus hó 31-ik napjának délutáni 3 óráját, helyiségül pedig a polgári törvényszék elhelyezésére szolgáló épület 4-ife számú termét tűzöm ki, felhivom a helybeli és vidéki vállalkozókat, hogy a mondott időben és helyen 50 frt bánatpénzzel ellátva minél számosabban megjelenni, esetleg kellő hiteles alakban kiállítandó ajánlatukat hozzám a mondott napig beküldeni szíveskedjenek. A beszerzendő irodai anyagszerek mintái, valamint a szerződési feltételek Borza Béla kir. tszéki irodaigazgató urnái (polgári tszéki épület 7-ik számú szoba) a szokásos hivatalos órák alatt megtekinthetők. B.-Gyulán, 1882. évi julius hó 27. Növik, elnök. XT 3T1111 é r. Nyilatkozat. Alólirottak bizonyítjuk, hogy Praznovszky Sándor és Védel Károly urak között f. hó 24-én a sport club helyiségében történt összeütközés lovagias utón kiegyenlittetett. Gyulán 1882. julius 25. If|. Jancsovics Pál. Czecz Kálmán. Reisner és Pollack aradi ezég által ellenünk állítólagos sikkasztás és hűtlen kezelés iránt indított bűnvádi kereset a b.-gyulai tek. kir. törvényszéknek f. évi julius 22-én 1936.—1882. bf. számú ítéletével megszűntetvén, midőn ezt magunk igazolásául köztudomásra hozzuk, nem késünk egyúttal jelezni, hogy mi Reisner és Pollack aradi ezég ellen rágalmazást keresetet indi- totttunk. Csabán, julius 29-én 1882. Plesch M. Ignácz, Tafler Bernit, Berger Mór.
