Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-06-18 / 25. szám

nem egy kedvenczének nevével találkozik ugyan, de több tag habár személyesen nem is, de vidéki jé hírneve után még sem mondható előttünk egészen ismeretlennek. Csóka úr társulata bizonyára a vidék legjobb társulatai közé sorakozik, és mint ilyet melegen ajánljuk azt szinpártoló közönségünk szívós figyelmébe.

A gyulai iparos ifjúság választmánya testületileg kísérte ki f. hó 13-án az esti vonattal Párisba indult tagtársait. Hárman utaztak el: Névery János asztalos segéd, Puczkó József csizmadia és Morza Lajos szűcssegéd (utóbbi Lin- denberger Károly egyleti tag visszalépése folytán). A szülök, rokonok s jó barátok megható búcsút vettek a messze földre vándorlóktól, kiknek mi is kívánunk sok szerencsét, kitartó munkásságot, szorgalmat és jó magaviseletét, s akkor kitűzött szép czéljukat, hogy iparágukban szélesb körű tapasztalatokat, önmaguknak pedig szélesb látkört szerezve, e hazának egykor elő retörekvö hasznos polgárai legyenek, bizonyára el is fogják érni. Kívánjuk, hogy úgy legyen!

A polgári iskolaszéknek f. hó 11-én délután tartott ülésében az 1879- és 1888-ik évi számadásokra vonatkozó miniszteri hatá rozat tudomásul vétetvén, a leiratban elősorolt észrevételek jövőbeni miheztartás végett az el nőkkel közöltetnek. Az 188ya. évre kért állam segély tárgyában a vallás- és közoktatásügy: miniszter oly kicsinyeskedő kifogásokat hoz fel a melyek eröltetettsége kézzelfogható, de mégis elegendő indokul szolgál a miniszternek, hogy kért 1500 frt államsegélyt 714 írtra redukálja. Az iskolaszék hosszabb eszmecsere után végre csak abban állapodhatott meg, hogy újabb fel iratban mutatja ki az 1500 frt államsegélynek szükségét, sőt nélkülözhetlenségét, mint amely összegnek folyóvá tételétől a polgári iskolának további fenmaradása függ. Eme felirat készité' sével Dr. Koyács István és Dobay Jáno urak bízattak meg. A miniszter határozata az iskolai igazgatóság kérdésében tudomásul vétetett; megjegyzendő, hogy a miniszter az iskolaszéknek az igazgatói állás betöltésére vonatkozó határozatát, mely szerint az a tanárok között három évenként változik, helybenhagyta s igy a tanfelügyelő által közbevetett felebbezés- nek helyt nem adott. Az igazgató tanári jelentés az iskola beléletéről tudomásul vétetett, a zárvizsgák ideje pedig f. hó 27-, 28- és 30-ára tűzetett ki.

A csabai férfi dalkar ma este 8 órakor a „Széchenyi“ ligetben — Purcsi Jancsi zenekarának közreműködése mellett dalestélyt rendez. Belépti dij személyenként 40 kr. Ezzel kapcsolatosan értesülünk, hogy Blaha Lujza asszony, a csabai dalárda zászlóanyja, színházi szünideje tartama alatt valószínűleg Csabára is lejön néhány előadásra, körülbelül még julius hó első felében.

Hirtelen halál. Oswald Károly kát. erdészeti becslöbiztost a debreczeni igazgatóság területén, hivatalos körutazása alatt Csabán f. hó 15-én Szeberényi István ügyvéd ur házánál ebéd alatt szélhüdés érte, melynek következtében rögtön meghalt. A katasztrófa előtt nem panaszkodott roszullétről, de nem is látszott legkevésbé sem szenvedőnek. Képzelhető az asztaltársak rémületes meglepetése az alig néhány má- sodpercz létrehozta iszonyú jelenet fölött. A gyászésetröl rögtön értesitve lett a család, s az elhunytnak holtteste tegnap délelőtt szállíttatott vasúton Csabáról N.-Váradra.

Gyulára állatsereglet érkezett s a kápolna melletti téren állíttatott fel. Naponként nagy közönség nézi a sok ritka állatot s a tulajdonos és neje rémes mutatványait. A két tigris és oroszlán, hiénák, medvék igen szép s kifejlett példányok. A tulajdonosnak az oroszlánokkal, a tulajdonosnőnek a hyenák és farkasokkal végzett meglepő és rémes mutatványai kötik le a nézők figyelmét.

Lapunk mai számával a „Pesti Hírlap“ és „Magyarország és a Nagyvilág“ czimü lapok előfizetési felhívását mellékeljük t. olvasóinknak.

Értesítés. Az 1882-ik évi hadmentességi díj kivethetése czéljából szükséges összeírás megte- hetése végett mindazon gyulai illetőségű és Gyulán tartózkodó vidéki illetőségű egyének, kik had- mentességi-díj fizetésre köteleztetnek, felhivatnak, miszerint az 1880-ik évi XXVII. t. ez. 13. §-a értelmében, Gyulaváros adóhivatalánál 8 nap alatt jelentkezni szoros kötelességüknek ismerjék. Az ezt nem teljesítők, az idézett tőrvény 20-ik §-a értelmében a reá kivetendő hadmentességi dij háromszoros összegével birságoltatnak. — Gyulán, junius 17-én 1882. A városi adóhivatal.

Közgazdászat, ipar és kereskedelem

Fekete Pál szőllészeti vándortanár előadása

junius 3-án.

(Folytatás.)

A második nedvkeringés időszakában, vagyi mint emlitém junius 24-étől julius végéig, a magfa gondozását kell szemünk előtt tartani. M a g f á n a k nevezzük most márt mind ama vesszőket,

elyek a jövő — vagy az azután kö- etkező évben válnak termő kkké A magfa gondozása az első nedvkeringés időszakában csupán az volt, hogy azt csonkázni nem szabad ; a második nedvkeringés időszakában sem a vezér fa csonk ázása | z első teendő, hanem az úgynevezett hónalj-hajtások csonkázása.

Mik azok a hónalj-hajtások ?

A szőllő-vesszőn bizonyos távolságra egymástól dudorodásokat látunk, melyek bogok- nak neveztetnek. Minden bognál van egy rügy ennek tő-szomszédja egy hajtás, a rügy és hajtás alatt van egy levél s ezekkel szemközt a bog másik oldalán egy kapocs, mely néhol kacsnak, nálunk többnyire bajusznak vagy kunkorgónak neveztetik. A vezér-vessző nagy leveleinek tövében vagyis hónaijjában tehát — amint mondom van egy rügy, mely a jövő évi termést rejti ezen rügy mellett lévő hajtás a hónalj-hajtás, mert a levél hónai jjában fekszik. A hónalj-hajtás rendeltetése táplálni a termő-rügyet, mert az vonja ki egyrészről a rügynek szükséges tápláló nedvet a vesszőből. Ezen hónalj-hajtásnak tehát fontos czélja van, úgy kell őt tekintenünk, mint a termő rügy szoptató dajkáját. Nagyon kell tehát a szőllő-müvesnek tudnia, mit kell e hónalj hajtással tennie, hogy czélját el ne rontsa, hanem inkább elősegítse.

Ha a hónalj-hajtásokat magokra hagyjuk, nagyon megerősödnek s épen ellenkezőleg fognak működni, t. i. a rügy-fejlődését akadályozzák a magok túlságos hizlalása által; ha pedig tőben vágjuk vagy törjük le, megsemmisítjük azt az utat, mely a szükséges tápanyagokat a rügybe vezeti. így is baj, úgy is baj 1 Dehát azért adott Isten okoskodó észt az embornek, hogy kitalálja mindennek a módját.

A hónalj-hajtásokkal tehát igy bánunk el: az erősebbeket a második rajtok 1 e v ö 1evé1 felett törjük le, a gyengébbeket pedig az első levél felett; ezáltal megakadályozzuk erős növé- söket, a rügy felé pedig visszatérítjük a nedvet, mig a meghagyott egy vagy két levél a levegőből táplálja a rügyet.

A hónalj-hajtások később ismét nőnek, t. i, a rajtok levő levelek hónaljából ismét jönnek elő másod hónalj-hajtások, ezen másod-hónalj- hajtásokkal augusztus hónapban hasonlóképen bá nunk el, mint az elsőkkel bántunk, vagyis ezeket sem tőben vágjuk le, hanem vagy az első vagy a második levél fölött. A hónalj-hajtások őszszel egészen megerősödnek s a jövő évi tavaszi metszéskor vágatnak le tőből a termő-rügy felett Mivel azonban a rajtok levő rügyek épen oly termők, mint a tövükben levők: a termés nagyob- bitása végett egy, sőt két szemre is meghagyhatok. Meghagyásuk nálunk az alföldön mindenkor — jól megjegyezzük 1 — mindig ajánlatos, sőt szükséges, mert tavaszkor ezek hajtanak ki lege lőbb s ha rósz időjárás vagy korai tavaszi fagy éri szöllőinket: akkor csak ezek esnek áldozatul mig a valódi termő-rügyek, melyek — ebben az esetben, haahónal y-h ajtásoka is meghagytuk, — april vége feléig alusznak még a termést biztosítják. így jártak az idén Kecskemétiek, kiknél az april első felében levő fagy a kihajtott szőllőkel tönkre tette volna, de mivel az csak a hónalj-hajtások leveleit és gyümölcsét érte, a vezér-vessző rügyeinek termése bő szürettel fogja jutalmazni őket. Áldják is Fekete Pált, ki azok meghagyására őket tavaly figyel meztette.

A megfagyott hajtások, önként értetődik, eltávolitandók a vesszőről.

A hónalj-hajtások meghagyását nemcsak egy, hanem két esztendei haszon javasolja, mert egy esetleges tavaszi fagy ezek meghagyása nélkül két esztendei szüretünket semmisíti meg.

Különösen felhívom tehát én is ezen körülményre szőllős gazda polgár-társaim figyelmét.

A magfa gondozásánál ki kell figyelmünket terjeszteni a kapocsra — a bajusz vagy kunkor- góra — is. Ezt ugyanis legjobb úgy hagyni, amint van. Ha azonban mégis valakinek nagyon akadékoskodik, hát levághatja, de nem tőben a du- dorodásnál, hanem ott, ahol kétágú villa alakjára szétágazik.

Ha tőben vágjuk le a bajuszt, akkor kárt csinálunk. Ugyanis sebet ejtünk a vesszőn és e seben át utat nyitunk a levegőuek, mely megva kitja az átellenben lévő szemet. Mivel tanulni nem szégyen s a tudatlanságból eredő hibát bevallani sem tartom szégyennek: hát én őszintén megval lom, hogy a bajusz tőben való levágásának kárát tavaly is éreztem, az idén is érzem. Van t. i. egy „Goldene Champion“ nevű szőlőm, melynek már tavaly kellett volna teremnie, de mivel harmad éve is tavaly is leszedtem kérlelhetlenül mind a hónalj* hajtásokat, mind a bajuszokat, még pedig tőben vágva őket: egyetlen egy rügy sem hajtott ki tavaszszal rajta s tavaly is, az idén is kopasz tőkére kellett vissza metszenem.

Szöllöink terméketlenségének vagy gyenge termésének egyik okát minden bizonnyal abban is kereshetjük, hogy a hónalj-hajtásokat és a ba juszokat kérlelhetlenül, durva kézzel irtogattuk.

Szándékosan irom: irtogattuk, mert, azt hiszem, hogy ezután jóbarátainknak tekintve őket: gyöngéd figyelemmel fogjuk ápolni. A magfa felső ró-1 szének csonkázása csak augustus 15-ike után | történhetik szabályszerüleg. Ha azonban magassága olyan, hogy azzal utunkban áll: előbb is meg-1 tését ösmerte ön csak el,

fegyveres elégtételt megkívánt adni.

Ezzel szemben ön elég gyáva volt egész plás húrokat pengetni-ugyanaz nap délután. Már akkor a felebbezés tárgyilagos részének sz- rkesztehetjük, de ez esetben vigyázzunk, hogy a lehető leghosszabbra hagyjuk meg a vesszőt, mert megcsonkázott magfa két felső rügye még az idén kihajt sőt termést is hoz; a kihajtott rügyek növését figyelemmel kell aztán kísérnünk s ha nagyon nőnének nem szabad azokat később tőben levágnunk, hanem csak hegyökön lecsípnünk, — ha pedig, ami bizonyos, fürtöket hoznának, e fürtöket el kell távolitanunk, mert ezek szüretkör I ön előttem igazmondási hitelét teljesen elvesztette,

s azt állitá, hogy a személyi sértő részekről csak annyiban van tudomása, amennyiben azt irályilag kijavította. s nem volt önnek elég erkölcsi bátorsága, hogy segédei s ön előtt is kifejezett kívánságomra a felebbezés fogalmazványát közölte, vagy csak kijelölte volna is, hogy meddig tart az ön által szerkesztett tárgyilagos rész.

Daczára azonban, hogy ezen eljárása által

éretlenül — egres név alatt — ott fognak lógni a vessző felső végén, miután meggyengítették a magfát s fogják hirdetni: a szöllö művelésben a gazda járatlanságát.

A természet hozott vesszőkőn a hónalj-hajtásokat nem szabad megcsonkázni, mert a rajtok lévő levelek betakarják. A fürtökre és azoknak tökéletes érésére nagy befolyással vannak. Ha na gyón sűrű volna a levélzet s szeptemberben esős idő járna, mely miatt a szőlő fürtök rohadása volna várható, vagy ha nagyon hűvösre fordulna az idő, annyira hogy a fürtök tökéletes érése már nem bizonyos: akkor a fürtök körül a levélzetet mégritkithatjuk, vagy egészen eltávolíthatjuk. A második nedvkeringés időszakában való teendőink röviden összevonva tehát ezek:

(Folyt, köv.)

Törvényszéki csarnok

Jegyzéke a b.-gyulai kir. törvényszéknél 1882. évi Junius hó 19. s következő napjain előadandó bünfenyitő ügyeknek.

Junius 19.

1333. ifj. Illés József lopás bűntette.

1332. Kupás István szemérem elleni erőszak

1334. Zahorán Mihály lopás.

Junius 20.

1337. Békési László lopás bűntette.

1464. Wolfmann Jakab vétkes bukás.

1462. Szoloscsuk Péter lopás büntette.

A gyulai kir. törvényszék polgári osztályánál t. hó 14. és 17-én a következő perek intéztettek el.

2073. Gottfried és Spitzer ezég ctr. Altmann Gábor — 325 frt 25 kr. — felperesi ezégnek főeskü ítéltetett.

1191. Filipp testvérek ctr. Hoffmann József

— 938 frt foglaló létszerege és 157 frt — alperes 1095 írtban elmarasztaltatott

2190. Baranyai Sándor ctr. Ács Éva — válóper — a házasság felbontatott.

1061. Szűcs Gy. Erzsébet ctr. Szűcs István

— örökség és ingatlan birtoka — felperes keresete megitéltetett.

1062. Szűcs Gy. István ctr. Bereczki János és társai — birtokarányosság megállapítása— felperes keresetének hely adatott.

3484. Kaisch Mária clr. Markovics Antal — válóper — a vegyes házassági kötelék felperesnőre nézve teloldatott.

Árlejtési hirdetmény. A b.-gyulai kir. törvényszéki fogház-örök számára szükségelt 12 pár fejelés csizmának elkészítésére f. évi Junius 30-án d. e. 9 órakor a kir. ügyészség hivatali helyiségében árlejtés fog tartatni, melyre az illető vállalkozók meghivatnak. A közelebbi feltételek a kir. ügyészségi irodában megtudhatók. B.-Gyulán, 1882. Junius 15-én. Cziffra Imre kir. ügyész.

HiTsr ilttér.

Dr. Báttaszéki Lajos urnák.

Jautsovits Emil ur és ön közt felmerült becsületbeli ügyben, midőn ön a „ h i t v á n y, gyáva, pimasz“ elnevezésre tollal állott ki, védekezésében az ügyre vonatkozó lényeges adatokat elhallgatott, I miután ön igy a közönséget félre vezetni igyekezett: kötelességemnek ösmertem a magam rézzéről, mint ki az egész ügy folyamán megbízottként szerepeltem ezen lovagiatlan tényét a közönség előtt jelezni.

Felhívására, hogy jelöljem ki azon a tárgyalás előtt | annak folyamán felmerült tényeket, melyeket ön védekezésében mellőz — bár nem sok kedvet érzek magamban magatartása után önnel e téren is érintkezni — ezennel kiállók Midőn május 26-án önt Jantsovits Emil ur nevében elégtételadásra hívtuk fel, ön nem tagadta meg a 485/1882. sz. felebbezése szerkesztését, s akként nyilatkozott, hogy „beadványaiban szokott éles kifejezéseket használni, azonban a szóban forgó felebbezés sértő részei az azt aláirt Pleseh M. I. határozott kívánságára lettek a (elebbezésbe bevéve, s miután ön azon alaptalan vádakat nem osztotta, s ma sem osztja, s Jantsovits Pál és Emil urakat — kiket külöuösen tisztel és szeret — sérteni nem is akarhatta, a fe- lebbezéstől ügyvédi ellenjegyzését megtagadta, s ha ezen kijelentéssel Jantsovits Emil meg nem elégednék, kész a

s eljárását, mint ezt önnek szemébe és segédei előtt is mondottam tisztességesnek nem tartottam: nem idegenkedtem az ügy békés lebonyolításától, s igy nyugodtam bele egy Lanner Károly ur által irt s közösen elfogadott nyilatkozatnak az ön részéről leendő kiadásába.

Ezen nyilatkozatot — mint mondám közösen állapítottuk meg, valamint elhatároztuk közösen azt is, hogy ön azt aláírni köteles, sőt köteles oda hatni, hogy Pleseh M. J. a felebbezést egy azonnal elkészítendő és beadandó folyamodványnyal, melyben beismerje, hogy felebbezésben foglalt sértő gyanúsítások és vádok teljesen alaptalanok, visszavonja. Ellenkező esetben meghatároztuk a fegyveres elégtétel adás helyét, idejét és a fegyver nemét.

Ezen közös megállapodást ön elfogadta. A nyilatkozat letisztáztatok. Pleschtől ön a fellebe- zés visszavonására felhatalmazó nyilatkozatot vett s mutatott fel.

Itt merült fel aztán egy valóban nevetséges körülmény, mint ön derék url jónak látott elhallgatni.

Elmentünk önhöz, tudtára adni, hogy ezen közösen megállapított nyilatkozat az ön lapjában is közzé fog tétetni. Egy kis eszmecsere után ön ebben is megnyugodott ; de azon feltételt kötötte ki, hogy ezen nyilatkozat aláírásával és közlésével s a felebbezés személyi részeinek visszavonásával a fennforgó ügy, agy ön, mint Pleseh M. J-vel szemben végleg befejeztessék; azonban ezen szerény óhaját mi el nem fogadhattuk, miután id. Jaecsovits Pál részéről megbízva, s igy az ö nevében ily értelemben megegyező nyilatkozatot tenni jogosítva nem voltunk; de más részről megbízottunk részéről is csupán annyit ígérhettünk meg, hogy a fennforgó becsületbeli ügy kizárólag Jancsovics Emil és Báttaszéki Lajos között lehet befejezve.

Erre ön a közösen megállapított nyilatkozatot visszautasította, nem igaz tehát, hogy ön alávetette magát segédei határozatának ; s hogy mi még akkor sem vonakodtunk a békés kiegyen- ütéstől kitűnik abból, hogy bele bocsájtkoztunk a nyilatkozat ön által szándékolt módosításának tárgyalásába, s midőn én az erkö'csi biznnyit- ványnyá módosított nyilatkozatot megbízom nevében vissza utasítottam, I ragaszkodtam a közös megállapodáshoz: — léptek vissza az ön segédei.

Segédei visszalépéséről önt értesítettük s felhívtam, hogy más segédeket nevezzen, olyanokat, kik tovább nem tárgyalnak, s ön erre akként nyilatkozott: „sajnálom, hogy ide fejlődött a dolog, gondoskodni fogok segédekről, kik egyenesen fegyveres elégtétel adásra lesznek utasítva“. Ezen nyilatkozata után önnel is megállapodtunk a fegyveres elégtételadás helyében, idejében a fegyverekben, így váltunk el,

S ezeket ön mind elhalgatta.

S mi történt ezután ?

Újabb segédeivel megkezdtük a — tárgyalást újra. Még ekkor sem foreiroztam e fegyveres elégtétel adást, annyival is inkább, mert az ön t. segédei oly nagy hangon tárgyaltak, hogy nem csak a szomszéd szobákban, de az egész vendéglőben is tudhatták, hogy párbaj készül, s átláttam, hogy ügyünk már a rendőrség előtt is ösme- retes.

Mi nem árultuk el, arról biztosíthatom.

Még egyet uram.

A Rothmann és Laszky urak nyilatkozatát elég hűnek tartom; de ez elhalgatja azt, hogy én és Dörner Ferencz úr, szemben a becsület bi- óság alakítására irányult ajánlatukkal azon álláspontot foglaltuk el, miszerint: vagy Báttaszéki úr szerkesztette a fellebbezés tárgyi és személyi részét, vagy nem; ha ő szerkesztette: vagy olyan nyilatkozat kiadására köteles, minőt a sértett fél kíván, vagy ellenkező esetre fegyveres elégtételt adni tartozik; s ha nem ö szerkesztette és nem befolyásolta a személyi sértő részek szerkesztését: ezt irásáan jelentse ki, s ez esetben semminemű elégtételre nem kötelezhető.

Nevezett urak ezzel szemben is nyilatkozatukban jelzett álláspontra támaszkodtak, s ezzel fedezte magát őn is másnap; midőn határozott feleletre felhívtuk.

Ezzel — bár volna még mit mondanom, befejezem azon kijelentéssel, hogy önnel papíron végeztem; s hogy a t közönség minél tisztább