Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-06-11 / 24. szám

nyugalom helyére. A boldogult nő 60 évet élt, a hitvesi valamint anyai hivatását mindig példásan' töltötte be. A másik gyásze'set Nagy József Békés városi főjegyzőt és családját sújtja. Nevezetesen leánya: Nagy Leontine, Békési Gyula volt békési, jelenleg debreczeni főgymna- siumi igazgató tabárnak szeretett neje f. hó 8-án halt meg Débreczenben. A szerett nő elhunytét férjén, szülein s testvérein kivül öt kiskorú gyermek is fájlalja. Enyhitse a fájdalmasan sújtott családok bánatát a közrészvét, mely őket a súlyos veszteségben ösmerőseik s jó barátaik részéről kiséri.

A békési tkkvi hatóságot ismét veszedelem fenyegeti. Nem elég ezen — egy segéd- tkkwezetö felfüggesztésével anynyira sújtott tkvi hatóság ebbeli baja, most meg a megmaradt tkkönyvvezetőnek is kell menni huzamosabb időre K.-Ladányba egy munkálat keresztülvitelére. Es a panasz hiában hangzik 1 1

A békési közs. bíráskodás ellen sok a panasz, tudvalevőleg ez elé tartozik a 20 frtig terjedő követelések behajtása, az igazságszolgáltatás azonban itt oly lassú, hogy a felek némelyike megunja a hosszas utánjárást s inkább lemond követelése érvényesítéséről. Ajánljuk ezen körülményt a felügyelettel megbízottak figyelmébe.

A vetések —; különösen az ősziek város határában elég szépek, az utóbbi gyakori esőzések helyrehozták a fagy és szárazság okozta károkat.

A zugirászat kiirtása tekintetéből menynyire kívánatos volna mielőbb behozni az ügyvédi és közjegyzői kényszert a tkvi beadványokra, bizonyítja azon Békésről közölt eset, melyszerint valaki egy pár- sorral elkészíthető kiskorúság törlési tkvi kérvényért, a nagykorúságot igazoló okmánynak a fél általi megszerzése mellett lő frt dijjat szedett be az illetőtől* de azért fél év múlva sem adta be a kérvényt.

Az orosházai jegyzői állás — a bold. Rapcsák József által élvezett javadalmazás mellett — juliué 2-án fog választás utján betöltetni. A pályázati kérvények Eördög Lajos orosházi szolgabiró úrhoz intézendők.

Eudrödön m. hó 30-án éjjel Porubsánszki Mátyás házánál tűz ütött ki, mely a háznak nádtetőzetét és melléképületeit csakhamar elhamvasztó. Több bútordarab és ruha is bennégett. Gyújtogatás! gyanú forog fenn, az elöljáróság a gonosz tettest nyomoztatja.

Dobozon E. Szabó Mihály földmives háza május hó 30-án ezte 8 órakor kigyulladt, a szorgos munka folytán a községi lakosság nagyobb része falun kivül volt a szántóföldeken, s igy a szélcsend daezára a csekélyszámu oltó közönségnek csak nehezen sikerült a tüzet lokalizálnia. A nádtetőzet teljesen leégett.

Füzes-Gyarmat község is távirdaállomást nyert. A debreczeni kir. távirdaigazgatóság értesítése szerint az aj távirdaállomás Berettyó-Ujfalu, Derecske és Debreczennel jő összeköttetésbe.

Közlendőink halmaza folytán a közig, bizottságon előterjesztett havi jelentést csak jövő számunkban hozzuk.

Nyilvános számadás. A helybeli polgári fiúiskola részéről hatósági engedély mellett rendezett, s f. év május hó 30-án a városi „hosszú erdő“-ben megtartott, tánczmulatsággal egybekötött jótékonyczélu majális bevételei- és kiadásairól van szerencsém a n. é. közönség előtt a következőkben nyilvánosan beszámolni: A. Bevételek. I. Az igazgatóság által kibocsátott s az intézet pecsétjével ellátott 11 drb aláírási ivén bejött összesen 164 frt 20 kr. Es pedig az 1. sz. aláírási ivén: Ferentzy Alajos 2 frt, Mol- dovány Alajos 1 frt, Erkel R. 1 frt, Keblovszki

L. 1 frt, óállacz J. 1 frt, Spur István 1 frt, Uzon Ferencz 1 frt, Kövér L. 1 frt, Cziffra Imre 1 frt Hoffmann Mihály 1 frt, Oberkamp Gy. 1 frt, Beke Károly 1 trt, Bogár Lázár 1 frt, Borza B. 1 frt, Andrássy Miklós 1 frt, Popovics J. 1 frt, Erkel János 1 frt, Márki Lajos 2 frt, Bandhauer György

1 frt, Hnszka Mihály 1 frt, Kutschera Nándor 40 kr., Lukács Károly 1 frt, Lukács Endre 50 kr., Moldoványi Gyula 1 frt, összesen 24 frt 90 kr. A 2. sz. aláírási ivén: Dr. Búcz Lajosné 2 frt, Marscbalko László 1 frt, Fridrich Mihály 1 frt, Kálmán Ödön 1 frt, id. Mogyoróssy János 1 frt, Silberstein Isidor 50 kr., Bak Salamonná 1 frt, Keller Imre 4 frt, N. N. 1 frt, Novák Kamillné

2 frt, Kertay Zsigmond 1 frt, Batik Elek 1 frt, Czecz K. 1 frt. özv. Bodoky K.-né 1 frt, Ambrus Lajos 5 frt, Chriszto M. 1 frt, Keller Juliska 50 kr., összesen 25 frt. A 3. sz. ivén: Szigethy L. 4 frt,’ Sziber Nándor 2 frt, Szénásy János 1 frt, Dobay János 2 frt, Jancsovics Emil 2 frt, Bodoky Mihály 2 frt, Dobosfi Alajos 2 frt, Terényi Lajos 2 frt, Czinczár József 1 frt, Dutkay Béla 1 frt, Birsy József 1 frt, Alcser Károly 50 kr., özv. Czingulszky J.-né 2 frt, Ladies György 2 frt Grem- sperger József 1 frt, Hoffmann S. 20 kr. Dörner Ferencz 1 frt, Schweitzer N. hadnagy 50 kr., Kovács hadnagy 1 frt, Kozits Pál 50 kr., Táby Mihály 2 frt, Reisner Emanúel 1 frt, összesen 31 frt 70 kr. A 4., sz. i vén: Foltinyi Gy. 1 frt, Kratochvill J. 50 kr., Dinya János 1 frt, dr. Dubányi János 1 frt, Uferbach J. 40 kr., Topich K.

50 kr., Vagy ura L. 30 kr., Sál István, 40 kr., Schmidt József 1 frt, Popp A. 30 kr. Reinhardt J.

1 frt, Löffelholz Gy. 1 frt, Silberstein József' 30 kr., Zöldy János 1 frt, Szika J. 30 kr., Lederer Lajos 40 kr., dr. Hóffer S. 1 frt, Fehér Ignácz 50 kr., Kalmár Mihály 1 frt, Dániel Pál 50 kr., Dániel Lajos 30 kr, Licska János 30 kr., Drachsler J. 50 kr., Schriffert M. 50 kr., Parti Ferencz 1 frt, Féhn N. 40 kr., Salzer Nándor 1 frt, Gruden Iván 1 frt, Páskuj József 30 kr., Végh József 30 kr.. Horváth István 30 kr., Urbán Adolf 1 frt, összesen 20 forint 30 krajezár. —

Az 5. számú ivén: Papp Mihály 1 frt Mészáros Gusztáv 1 frt Rácz János 50 kr. Kincses Dániel 50 kr. Kiss Béla 1 frt, ifj. Kohlmann Ferencz 1 frt, Gyöngyösy L. 50 kr. Dömény L. 1 frt, ifj. Uferbach János 1 frt Hencz L. 1 frt Sánta G.

50 kr. Plank Alajos 1 frt Olajossy Dezső 1 frt xy. 1 frt ifj. Oláh György 1 frt id. Oláh György 30 kr. Dr. Kovács István 1 frt Grimm Károly 1 frt Szász I. 1 frt Kohn Dávid 1 frt ifj. Jancso- vits Pál 1 frt Lázár S. 50 kr. Rannik K. 50 kr. Frailer István 1 frt1 Összesen 20 frt 30 kr. —

A 6. számú ivén : Jontz F. 2 írt Deuts J. 10 kr. Szánthó Alajos 1 frt Multass A. 1 frt Bleier E. 50 kr. Braun M. 1 frt. Billitz V.-né 2 frt Práz- novszki Sándor 50 kr. Deuts Mór 1 frt Farkas Zs. 1 frt Metzker Károly. 1 frt Scherer B. 1 frt Eisler Lipót 1 frt Összesen 13 frt 10 kr. A 7. számú ivén Babos S, 2 frt Czinczár A. 50 kr. Összesen 2 frt 50 kr. — A 8. száma ivén: Hecz- ler A. 50 kr. Laczkó Péter 1 frt. Tar Gyula 50 kr. Kutny Lajos 1 frt Uferbach Rezső 50 kr. Dóczi Lajos 50 kr Löffler Jakab 1 frt id. Kohlman F. 50 kr. Steinfeld Ignátz 2 frt Major József 50 kr. Löfler János 50 kr. Bócz Gézáné 50 kr. Sztarill Lajos 40 kr. Összesen 9 frt 40 kr. —

A 9. számú ivén : Másik János 50 kr. ifj. Miskucza György 40 kr. Miskucza Gy. 30 kr. Kiss Ármin 50 kr Gremsperger J. 30 kr. Lendvai Mátyás 50 Nidermayer A. 1 frt Nuszbek Józeef 1 frt Bauer Lipót 1 frt Kirileszku Gyula 1 frt Winkler F.-né

1 frt Gundhart Béla 1 frt Herodek Lipót 1 frt Féhn József 1 frt Fábry János 1 frt. N. N. 1 frt Összesen 12 frt 50 kr. — A 10. számú ivén: Lindenberger I. 50 kr. Somogyi testvérek 1 írt ifj. Tóth Lajos 50 kr. Összesen 2 frt. — A 11- számú ivén: ifj. Huszka János 50 kr. Novotny Antal 50 kr. Kutschera Jakab 40 kr. Oláh Teréz 30 kr. Berbekutz Szilárd 30 kr. Plank Géza 50 kr. Összesei) 2 frt 50 kr. — II. Fötisztelendö Göndöcs Benedek ur beküldött 5 frt. III. Az I—IV polg. isk. osztályba járó növenedékek hoztak összesen 41 frt 97 kr. Az egész bevétel tehát 211 frt 17 kr. azaz kétszáztizenegy frt és tizenhét krajezár.

B) K i a d á s. 1. Bélyegekre (engedélynél és postabélyegekre) 2 frt 20 kr. 2. Főzőnő dija

2 frt. 3. Ételnemüekórt (hús, kenyér, zsír, szalámi, sajt, bor, szódavíz stb.) 49 frt 55 kr.

4. Világítás (gyertya, petroleum) 2 frt 8 kr.

5. Üvegnemüekért az üvegesnek 1 frt 80 kr.

6. Szekeresnek 4 frt. 7. Rácz Jancsinak zenéért 25 frt. 8. Aprólékos különféle kiadások 4 frt Az egész kiadás tehát 90 frt 63 kr, azaz : k if lencven forint és hatvanháro m- krajezár. Marad tehát tiszta jövedelem 120 frt 54 kr, azaz: százhúsz forint és ötvennégy krajezár, mely is az iskolaszéknek a legközelebbi ülésen átadatván, annak beleegyezésével az alkotandó „p o 1- gári iskolai tanári segél y-a 1 a p“ javára fordíttatik, s mint ilyen fog kezeltetni.

Meg kell még említenem, hogy t. Dobay János ur az 500 db. meghívó nyomásáért járó dijat el nem fogadván, azt az alapnak visszaajándékozta; továbbá, hogy Dr. Kovács István m. főorvos ur 1 hordó sört, t. özv. Czégényi Istvánná asszony fólvéka rózsakrumplit voltak szívesek adományozni; Uferbach József ur pedig az evésnél szükségelt tányérok-, tálak- és poharakat minden dij nélkül engedte át használatra.

Midőn úgy az imént említett nemeslelkü adományozók, valamint a bevételi rovat alatt fentebb tüzetesen megnevezett nemesen érdeklődött jóltevők, s általában az összes nagyérdemű közönségnek szerény tanintézetünk irányában tanúsított emez újabb rokonszenve- és áldozatkészségéért a tantestület nevében is ezennel meleg köszönetemet nyilvánitnám, iskolánkat továbbra is e város mélyen tisztelt közönségének nemes pártfogásába ajánlva, teljes tisztelettel vagyok B.-Gyulán, 1882. év junius hó 8-án.

Homolya István, polg. isk. igazgató.

Közgazdászat, ipar és kereskedelem. J elentés.

A békésmegyei gazdasági-egylet által 1881-ben „a biztosítás ismertetése és ajánlása' tárgyában hirdetett irodalmi pályázatra beérkezett munkák megbirálásárol.

Alólirottak az igazgató választmánynak f, 1882. január 8-án tartott gyűléséből vett megbízás folytán, a záros határidőben beérkezett s nekünk megbirálás végett kiadott 8 munkát

egyenként áttanulmányozván, azokra a pályázat feltételeinek szoros figyelembe vétele mellett, közös megállapodással hozott bírálatunkat van szerencsénk az igazgató-választmányhoz ezennel tisztelettel beterjeszteni.

1. „E házban hajdan egy galamb lakott, de vijjogó ölyv verte el“ — jeligéjű munka telve értelem nélküli szavakkal, zavart irály mellett előadási sorrendje is hibás. A pályakérdéssel nem a kívánt modorban s csak elenyészőleg keveset foglalkozik. Gyakorlati ismeretei korlátoltak: még azt sem tudja, hogy az üsző is szarvasmarha, és hogy a cséplőgép a gazdasági gépek közé tartozik. Sem alakilag, sem lényegileg nem emelkedik fel a pályaképesség színvonaláig.

2. Nem sokkal jobb ennél a „Ne bizd el magad a reményben, hanem biztosítsd reményed valósulásátl“ jelégéjü munka. Helyesírási hibáktól nem ment, itt-ott érthetlenségig fellengző irálylyal téves okoskodásokba merülve, feladatának megoldásáról megfeledkezik. Ismertetései hiányosak, sőt helyenként tévesek is, miből az látszik, hogy a munka Írója a kereskedelmi törvénynek a biztosítási ügyletekre vonatkozó részét nem ösmerí. Sem tartalma, sem irálya nem a népnek való, s igy nem üti meg a mértéket.

3. „Hass, alkoss, gyarapits, s a haza fényre derül.“ A bevezetésben a biztosítás eszméje röviden s felületesen van ismertetve, a felhozott indokok pedig nem elég meggyőzők. A biztosítás körüli eljárásra vonatkozó, nem alapos fejtegetését az írónak fiatalságáról, a biztosítás terén valő igen hézagos ismereteiről tesznek tanúságot. Rövid elmefuttatás után a pályakérdéstől eltérve, a fennálló biztosító társaságok némelyikének elbukását helyezi kilátásba s az eshető károk kikerülése végett, megadóztatás utján befolyt ösz- szegekből községi és törvényhatósági biztosítóintézetek létesítésének eszméjével bíbelődik, és igy mint nem a pályakérdéssel foglalkozó, de különben is mint nem népszerű s nem meggyőző mű, számba nem vehető.

4. Fölötte áll ennek a „Segíts magadon, s az Isten is megsegít“ jeligéjű munka, melynek irálya könnyű, világos, de szerkezete a logikai összefüggést nélkülözi. Előadási sorrendje nem elég szabatos. Indokai meglehetős népies modor ban írva helyesek ugyan, de nem kielégitőleg meggyőzők. Nem szolgál előnyére a munkának, hogy a biztositó-társulatok keletkezésének száraz statisztikájával hosszasan foglalkozik. Dijra nem érdemes.

5. Az előbbinél többet érne a „Minden diadalmaskodik stb.“ jeligéjű, elbeszélés alakjában irt mű, ha Írója érthető, folyékony irmodorával szorosabban a pályakérdés megoldása mellett maradt volna, a helyett, hogy annak rovására, bár hazafias meleg érzütettel a vagyongyarapításra való ösztönzéssel tölti be művét, mely igy feladatát megnem oldván, díjazásra sem ajánlható.

6. Jobban meglelel feladatának „Ha a szorgalom még oly roszat termel is stb.“ jeligéjű pályamunka, mely könnyen érthető, meggyőző modorban, helyes előadási sorrendben, sok alapossággal ismerteti a biztosítás körüli gyakorlati eljárást. Nem helyeselhető azonban, hogy a pályázat feltételének ellenére, a fennálló biztosítótársaságok egyikét s annak alapitója nevét felemlíti, bárha úgy a társulat szolidsága, mint az alapítónak elvitázhatlan érdemei általánosan el vannak ismerve. Nem szolgál továbbá előnyére*- hogy az életbiztosítással — a mi úgy látszik, kedvencz tárgya — többet foglalkozik, mint a főtárgyul kitűzött tűz- és jégkár elleni biztositás- sal. Az életbiztosítás szükséges voltának támogatására felhozott s hosszúra nyújtott, nem népszerű s nem találóan alkalmazott indokai csökkentik a mű értékét. Bár e munka eddig a legjobb, de a dijat nem érdemli meg.

7. „Kiki a maga szerencséjének kovácsa.“ Kiváló előnye e műnek a tárgynak részletes és szakavatottsággal minden oldalról való helyes megvilágositása. Az adatok gyűjtése és feldolgozása dicséretes. Előadása szabatos és vonzó, s ha helyenként a tárgyhoz nem tartozó s I nép felfogását meghaladó hosszú magyarázatokba nem bocsátkoznék, művénék rendszeressége alig volna kifogásolható. Szemben ezen előnyeivel nagy hátránya az, hogy néhány, a népnél könnyen er- kőlcsrontó, a vallásos érzületet sértő s megingató kifejezést használ, s e miatt a nép számára olvasmányul nem ajánlható.

8. Magasan kiemelkedik az előző 7 munka felett „A biztosítás nagy lelki nyugalmat ad“ jelligéjü munka.

Elbeszélő, vonzó modora, könnyű, világos, figyelmet lekötő irálya, jó előadási sorrendje, meggyőző tárgyilagos előadása, népszerű nyelvezete s a közéletből nagy tapintattal merített példáival a biztosítás szükségességéről s annak úgy anyagi, mint erkölcsi jó hatásáról az összes pályamunkák közt ez leginkább győz meg. És miután úgy a tűz- és jég, mint az életbiztosítás eszméjét s a biztosítás körül előforduló gyakorlati eljárást a köznéppel könnyen érthető, népszerű nyelven, vonzó modorban ismerteti, s a biztosítást meggyőzőleg ajánlja, s ez által a kitűzött pályakérdést egészben- és réezieteiédhsssi- kerref oldja meg, mi alólirottak e pályamunkát díjazásra érdemesnek-0 tartjuk, s a kitűzött 7# db. cs. kir. aranyból álló pályadijat szerzőnek kiadni a t. igazgató-választmánynak ajánljuk.

Kelt B.-Csabán, május 11-én 1882.

Vidovszky János. Szskár Gyula,

Bartóky László. bizottsági elnök.

Hirdetmény. A békésmegyei gazdasági-egylet által a biztosítási ügyben hirdetett irodalmi pályázatra beérkezett 8 munka közül a 70 db. cs. kir. aranyból álló dijat „A biztosítás nagy lelki nyugalmat ad“ jeligéjű, Dömény József nagy-berényi (somogy- megyei) ref. lelkész által irt munka nyervén el, a többi pályázottak felhivatnak, hogy munkáikat alólirottól legkésőbben folyó év julius 1-ig vegyék vissza, azontúl azok megfogván semmisit- tetni.

Apácza, junius 6-án 1882.

Mokry Sámuel, egyl. titkár.

Fekete Pál szőllészeti vándortanár előadása

junius 3-kán.

ígéretéhez képest Fekete Pál ur f. hó 3-án ismét meglátogatta városunkat s előadását az nap délután 4 órakor Dömény Lajos ur sugárúti szől- lőjében tartotta meg.

Ezen előadás nagyobb részben első előadásának ismétléséből állott, amennyiben az általa akkor elmondottak alapul szolgáltak amaz okszerű eljárásoknak, melyeket a szőllő-müvesnek folytatnia kell a tőke-művelési rendszer mellett.

Előadása röviden összevonva ezeket tartalmazta :

Hogy az okszerű szőllő-müvelésnél előforduló teendőket megérthessük, szükséges a szőllönek, mint növénynek élettanából legalább annyit tudnunk, mint a mennyi alkalmas eljárásunkat megmagyarázza s annak helyessége- vagy helytelenségéről felvilágosit.

A szöllő mint növény az éghajlatunk alatt diszlő fás növények élet nyilvánulásaival bír. Azaz nála is épen úgy oszlik két részre az élet-mükö- dés czélja, mint a fáknál. E tekintetből benne is kétszer van rohamos nedvkeringés; az első nedvkeringés kezdődik márcziusban s tart juDiusig; a második nedvkeringés kezdődik körülbelül junius 24-én s tart julius végéig.

Az első nedvkeringés időszakában hig nedv szolgál táplálékául, melyből csak fát nevel. Igen érthető tehát, hogy miért kell ezen időszak előtt, vagy annak kezdetén metszeni, s igen érthető, hogy miért kell ez időszakban a vessző-válogatásnak történnie, hogy felesleges fába ne pazarolja el nedvét és hogy a következő években czéljainkra szolgáló famennyiséget erőteljessé növelje.

A második nedvkeringés időszakában már sűrű nedv szolgál táplálékául, melyből a jövő évi termés készül, vagyis a termő rügyek — termő bimbók — ezen időszakban képződnek, más szóval, ekkor létesülnek.

Az okszerű szőllő-müvelés eszerint az első időszakban nem egyéb, mint akadályozása a szöllő nedvének a túlságos faképzésóben azért, hogy túlságos faképzési hajlamával az ember czéljait el ne. rontsa, mert a szőllönek a gyümölcs csak mostoha gyermeke, ő — kúszó-növény lévén — minél magosabbra, minél messzebbre törekszik nőni, illetőleg fáját terjeszteni. A második időszakban pedig az okszerű művelés által termékenyítjük a szőllőt.

így lesz világossá előttünk az is, hogy a virágzás előtt miért kell a termést hozott vesszőt a legfelső fürt felett a 3-ik vagy 4-ik levélnél levágnunk. Tudniillik a vessző ezen levágása által, mit csonkázásnak neveznek, a nedv vissza- térittetik a fürt nevelésére.

Igen szépen megmagyarázta tanár ur Szabados József urnák azt, ki panaszkodott, hogy szőllőjében sok fajnak alig látja a nagy fürt daczára egy-két kifejlődött szem gyümölcsét; ugyanis a fürt tavaszszal megtermett, de mivel csonkázás nélkül a nedv — némely fajoknál inkább mint másoknál —- a fa képzésére használódik s mar részben virág sem fejlődik annyi, mint amennyi bimbó van, részben pedig a virágzás tökéletlenül történik, vagy később a fejlődő gyümölcs-bogyóknak nem jut elegendő nedv s azok legfóllebb gombostűfej nagyságú korukban elhalnak. Ilyenkor mondja a szöllős-gazda, hogy elrúgta szölleje a termést. Ismétlem tehát, hogy a csonkázás által a termés biztosittatik, vagyis azért kell a fürt felett a vesszőt a 3-ik vagy 4-ik levélnél lecsípnünk, hogy a termést el ne rúgja.

A tőke-művelési rendszer mellett a vesszőválogatással egyidejűleg történik vagy történhetik legalább a szőllő-kötés, mert virágzás alatt a szöllő közé menni nem szabad.

A virágzás — gondolhatjuk — oly apró virágoknál, mint a szőllőé, oly finom életfolyamat, hogy ami a termókenyülésnél zavarólag hat reá, az egyszersmind a gazda reményét is tönkre teszi. Tapasztalásból tudjuk, hogy ba csak kis eső

Békés