Békés, 1882. (1. évfolyam, 1-53. szám)

1882-01-01 / 1. szám

irk (N^ szám. I Szerkesztőség: ^Belváros 6o-ik szám, hova ,.wja lap szellemi részét illető P§| közlemények küldendők. nem adatnak vissza. Előfizetési dij: jssz évre i.alévre ......... •• 2 * * * 50 » évnegyedre 1 •• I 0 25 „ Egyes szám ára 10 kr. — Ja Gyula, 1882. január 1-én. # f BÉKÉS. POLITIKAI, TÁRSADALMI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! HETILAP, MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. Felelős szerkesztő: Jantsovits Emil. Főmunkatársi Oláli György. Kiadó hivatal: Főtér, Prág-féle ház, Dobay János könyvárus üzlete, hova a hirdetések és nyílt­téri közlemények küldendők. Hirdetések szabott áron fogadtatnak el , Gyulán" a kiadó hivatalban. L NyilUér sora 10 kr. J r- V 6ne ' ™ apes en. Goldberger A. V. Servita tér 3. sz. a.; Haasenstein és Vogler (Jaulus Gyula) Dorottya utcza 11 sz. a.; Lang fr 0r0 yaJ?'[Za_ _' SZ' ~ Pécsben : OppeliJc A., Schalek Henrik, Moose Rudolf és Dukes M. hirdetési irodáiban, a szokott előnyős árakon. V — legboti'áüyosabb visszaélésekkel• hogy megklílillsíldi JL szerkesztőhöz. . \ Ön felszólított lapjá;, mely a közjogi ellenzék elveit fogja tolmácsolni, szellemileg támogassam, kü­lönösen pedig, hogy már az első számba írjak valamit. Megígértem az elsőt, telje­sítem a második kivánságot, örömmel üd­vözölve hazafias vállalatát és melegen óhajtva, hogy az minél jobban sikerüljön. Békésmegyében, hála Istennek, nem hiányzik a talaj, hogy abban a negyven­nyolcas elveket valló liirlap megfogam- zék és rövid időn gyökeret verjen és meg­erősödjék. Az utolsó képviselőválasztások kétségtelenül bebizonyították, hogy a pol­gárok többsége máris elfogadta program .munkát. Önnek, illetőleg közegének fel­adata lesz, a többieket is megnyerni lügyünknek. * ^ Mi ugyan soha sem tekintettük fődo- logjnak az anyagi jólétet; nekünk az or­szág függetlensége mindenek előtt a haza biztonságának, a nemzet méltóságának s a polgári szabadság és jogegyenlőségnek titéróéáe. Azonban az anyagi jólét elö- nozditása is, mely nélkül az önállóság és jzabadság bajosan tartható fenn, szintúgy gyik lényeges czélját képezi törekvéseink­nek. Ezt pedig, mint arról az utolsó ti- Innégy esztendő tanúságot teszen, a kö- psügyes^alapon nem csak fejleszteni nem, de a j/övábbi romlástól csak megóvni is nem «ehet. A kiket tehát a nemzetnek magsabb érdekei nem lelkesítenek, azokat az adagiak kell, hogy táborunkba te­reljék. A kormány, fájdalom, évröl-évre maga megkönnyíti ebbeli törekvéseinket. A folytonosan emelkedő adók s azok­nak kérlelhetlen behajtása, párosulva a a bar­namez,- negyven, ötven milliónyi évi de­ficit állami háztartásunkban, előbb-utóbb a legjámborabb embereket is észre s azon zászló alá fogja téríteni, melyben az or­szág függetlensége mellett, és ennek alap­ján, pénzügyeinknek rendezése is nem csupán csalétek gyanánt felírva, de annak lehetősége is kimutatva van, s a melynek hivei nem véres forradalom által, hanem békés és alkotmányos utón akarják nemes czéljaikat elérni. A mi törekvéseinket leginkább nehe­zíti, az ellenfeleinknek — a kormánypárt­nak azonképen, mint az úgynevezett mér­sékelt ellenzéknek — azon állítása, hogy programmunk csak forradalom, győztes forradalom utján valósítható. Ezen véleményt, melyet némelyek jó- hiszemüleg, mások rósz akaratból terjesz­tenek, meg kell czáfolnunk. Be kell bizo­nyítanunk nem csak azt, hogy erőszakos felforgatásra nem törekszünk, hanem egyút­tal azt is, hogy elveink, ha azokat a nem zet többsége elfogadja s a képviselő vá­lasztásoknál érvényre juttatja, törvényes utón léptethetök életbe. Ez legyen tehát az Ön lapjának is egyik fő feladata. Nem áltatom ugyan sem magamat, sem másokat azon reménynyel, hogy az átalakulás minden nehézség nélkül fog végbemenni. De vájjon nem elhatározott akarat és szívós kitartás kellett-e hozzá, hogy a nemzet jogait a múltban biztosít­suk, s nem ugyan ily elhatározott akarat és kitartás volt-e szükséges, hogy csak a 67-ki csonka alkotmányt is visszaszerezzük ? Mivé lett volna Magyarország önállósága az osztrák összpontositási és németesitési © iS Kossuth. (P. C. Headley »The Life of Kossuth* művéb öl.) Midőn az Egyesült-Államok kormánya látta Törökországnak Kossuth és az Emigra- tio több tagja kiadatására irányult s mind­inkább erősbülő zaklatását s tartva attól, hogy Törökország végre is kénytelen leend kiszolgáltatni őket: Kossuth rendelkezésére bocsájtá a „Missisippi“ hadihajót melyen Ame­rikába evezzen. 1851. évi septemby 7-én hagyta a „Missisippi" Konstantinápolyt, hogy a -em|gi kikötőben a török hajóról átvegye a Kutasából érkező Kossuthot sőt Amerikába szállits®'‘ plohneez ur Long hajóski.pitánynyal az Egyesük*Államok nevében irent át a török hajórai**10* a magyarok lelkes éljenzéssel fo­gadták — Kossuth társaiul együtt azonnal átszállt a n Missisippi “-re s ott az amerikai zászló plá állt, körülvéve a hajó tisztjei és matróza^*"* Megható volté kép. Kossuth Bemeiben könnyek csillogtak. Halvány aíczán a legmélyebb meghatottság mosolya dtfen&eWt kifejezést adva azon ér­zésnek, meK mélységénél fogva nem tud más­ként nyilvánulni — csak kényekben. Long liapitány üdvözlő beszédre készült; de annyira «lérzékenyült, látva nyers matró­zainak könyfzö szemeit, hogy nem birt mást kísérletek mellett, hu ezeket vissza nem utasítjuk, s a nemzet jógáit állhatatosan nem védelmezzük? Ma is érzékenyen meg­vannak ugyan azok nyirbálva, | épen azért igyekezzünk az elvesztetteket vissza­szerezni : de ha őseink lemondtak, ha mi magunk is lemondtunk volna a küzdelem­ről csupán azért, mert azt Bécsben rósz szemmel nézik s kívánságaink teljesítésére hajlandóságot nem mutatnak, egykori ön­állóságunknak még jelen maradványai sem léteznének immár, hanem legfeljebb oly tartományi szervezette] bírnánk, mint akár Alsó-Ausztia, akár pedig Csehország. Meglehet e szerint, hogy a personal- unio valósitása is fáradságba fog kerülni, de attól nem szabad visszariadnunk, ha csak azt nem akarjuk, hogy hazánk, mi­után lakosai koldusbotra jutottak, még egy ideig dicstelenül tengődjék, mig végre magától a mostani szinleges alkotmányá­tól is megfosztatik. Magyarázza meg ezt alaposan és ismé­telve olvasóinak, s szeretem hinni, hogy az ön- zéstelen hazafiak megfogják érteni szavait. llogy lapjában illedelmes modor fog uralkodni, s a puszta személyeskedés ki lesz abból zárva, azon nem kételkedem Nem engedni az elvekből egy hajszálnyit sem, nem még azon biztatásra sem, hogy egy kis engedékenység szaporitani fogná akár olvasóit, akár a párt hiveit; elvek felett nem szabad alkudozni. S nem hall­gatni el az igazat, akár a kormány nyal s annak közegeivel, akár a választott tiszt viselőkkel, akár magán emberekkel szem­ben, ha még oly hatalmasok is azok; az igazságnak szolgálatában kifejtett bátor­ság a hírlapírónak legfőbb kötelessége és dísze. De nem feledkezni meg a mellett soha sem, hogy nemes ügyet, nemes esz­közökkel hathatósabban szolgálunk, mint durva kifakadásokkal és hogy a ki máso­kat tanítani akar — pedig az írónak az a feladata — az ne szoruljon maga ta­nításra. Ily szellemben akarja és fogja is ön vezetni lapját s ha egyúttal gondoskodik, •gy azt minél érdekesebbé tegye, a bé­késmegyei hazafias és miveit közönség tzt bizonyosan fel fogja karolni, én pedig ön működését, a mennyire időm és tehet­ségem engedi, szívesen fogom támogatni. Kisérje szerencse a nemes pályán, melyre reá lép. Irinyi Diniéi. óllani : „Uram, hozta Isten — — — Uram ■ — — éljen Kossuth'.“ « * * Marseillesben Napoleon — a franczia köz­társaság elnöke — megtiltá a kikötést, s ez ok­ból Kossuth Southampton felé vette útját, hol október 23-án angol földre lépett. Honfitársai a parton nyakába borultak. A hidegvérű angolok pedig boldogoknak ér­zék magukat, ha vele kezet szorithatának. A southamptoni polgármester négyes fo­gatán hajtatott Kossuth a fp-llnhngrózntt váro­son keresztül. Az ablakokból kendőkkel integettek a hölgyek, s virágot szórtak kocsijába. Száz­ezrek szívből jövő lelkesült éljenzésébe a ha­rangok ünnepélyes zúgása vegyült. A polgármester palotájának erkélyéről, — hol Kossuth nejével és gyermekeivel meg­jelent — egy rövid, de szívig ható beszéddel üdvözölte a lelkesült tömeget, oly gyönyörű angolsággal, hogy egy Schakespere sem hasz­nált szebb nyelvet. Beszédje az egész Sou- thampthont lázas izgalomba hozta. Este a vá­rosháza termében a polgármester a város kö­zönsége nevében egy üdvözlő iratot (Adress) s egy magyar selyem lobogót nyújtott át. Egymást érték a banquettek s a legfé­nyesebb volt az, melyet október 23-án a mun­kások adtak tiszteletére. Londonban, Európa e nagy metropolisá­ban fogadtatása szintén lélekemelő s nagy­szerű volt. Ott bevonulásánál milliók lelkes éljene kiséré. London tanácsa a Lord Mayor elnöklete alatt gyűlést tartott a parlamenti tagok s Anglia legnagyobb férfiainak részvétele mel­lett; s midőn Kossuth beszélt, az egész hall­gatóság könnyezve kiabálta : „Ez az Isten szava, le Ausztriával!“ * * * Kossuth Anglia több nagy városában szónokolt. Legsikerültebb szónoklatát Bir- mighamban mondá. Száz meg száz díszpol­gári oklevelet nyert, s meghóditá Anglia ro- konszenvét a magyar ügynek, a magyar nem­zetnek. * I * * Deczember 6-án New-Yorkba érkezett Kossuth. Governors Island előtt harminczegy, New-Yersey előtt pedig százhúsz ágyúlövés­sel fogadták. A lelkesült nép százezrei kisérték; s ily izgalmat, ily leirhatlan lelkesedést a Yankeek fővárosa még eddig nem ismert. A nők, irók, papok, katonák, ügyvédek, a főváros stb. tiszteletére lakomát rendeztek, s Kossuth mindenütt beszélt.... hódított. ♦ * * Washingtonban a kongressus felfüg­gesztő tárgyalásait, hogy termében hallhassa Kossuthot. (Oly megtiszteltetés, melyben La- fayetten kívül sem azelőtt, sem azután senki sem részesült.) A tiszteletére rendezett lako­mán a két ház elnökei között asztalfőn ült. Wepster bemutatta őt Fillmaure köztár­sasági elnöknek, meglátogatták a haldokló Clayt. ki sirja szélén megáldottaa nagy magyart. + * * Kossuth sonasem volt jobban meghatva, mint amidőn a marylandi teremben azon áll­Gyulavárosa rendkívüli képviselő testületi közgyűlésén 1881. decz. 30-án a következő ügyek intéztettek el: 1- ör. Az igazoló választmány beterjesztő az 1882-ik évre megállapított 100 legtöbb adót fizető képviselő névsorát, e szerint legtöbb adót fizető Göndöcs Benedek 1116 frt 76 kr. (kétszeres), s legutolsó Follraann Forencz 109 frt 34 kr. egy­szeres Adóval. 2- or. A fogyasztási adó megváltásával meg­bízott küldöttség jelentése folytán a kincstárral az egyezség három évre köttetett meg 17500 írton • ebből a helybeli mészárosok 5500 frtot, Deutsch Mór regale-bérlő 1600 frtot és Popp József 100 Irt általányt fizet, mig a szőllősgazdákra a fen- maradt 10300 írtból kát. holdként lő frt esik. 3- or. A polgármesternek azon jelentése, mi­szerint Kiss Mihály árvaszéki jegyzőnek kérvényére a képviselő testület jóváhagyása reményében meg­rongált egészségének helyreállítása végett hat heti szabadságot engedélyezett, s az árvaszéki jegyzői teendők vezetésével szabadságideje tartamára Kiss Béla városi írnokot és vizsgázott jegyzőt bízta meg, helybenhagyólag tudomásul vétetett. Végre az ó év utolsó napjának közeledtével ványon, melyen Washington György a füg­getlenségi nyilatkozatot felolvasá, leirhatlan hatással szónokolt, párhuzamot vonva az ame­rikai köztársaság és magyar nemzet között. „Önök őseinek szellemei lebegnek kö- rülem — igy szólt — mióta halhatatlan tet­teik e dicső szentélyébe léptem, s azok biz­tatnak : hogy reményeljem, miszeriut hatal­mas köztársaságuk az emberiség boldogabb jövőjének alapkövét képezi. (Ekkor Kossuth körülpillantott a fala­kon csüggő arczképekre.) Igen — folytatá beszédjét — ott van Stone Tamás, ott önök D *mosthenese, Chase Sámuel, — ott Caroll of Carollton, ki azon megjegyzéssel irá az of Carolltont nevéhez : „Senki se legyen kételyben az iránt, melyik az a Caroll, aki nem fél az akasztójától, ha a hazáéii kell meghalni.11 A jó Isten megáldotta érte; ő túlélte valamennyit, kik aláirtáK a függetl >n- ségi declaratiót e teremben. Kossuth e sza­vai után kitört a lelkesedés, az elragadtatás szűnni nem akaró éljene. * * * Engedjék meg a tisztelt olvasók, hogy a hideg számitó Yankee után ismertető is mondjon néhány szót. Magyarországot Amerikával főként Kos­suth ismertette és szerettette meg. Ha egy amerikainak bemutatja magát egy magyar, biztos lehet, hogy az azonnal Kossuthról be­szél határtalan tisztelettel, lelkesedéssel, és meggyőződik arról, hogy a legközrendübb amerikai is ép annyira ismeri Kossuthot mint mi. Őt az amerikaiak a világ legnagyobb szó­nokának tartják, s mint Horace Greeley meg­V-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom