Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-10-17 / 42. szám
26. Járda építésre ........................ 87 2.35 27. Menyhárd hídjára . . . . . 4000.— 28. Pallókra ................................. 15 13.— 29. Zsilipek és csatornákra . . , 950.— 30. Sugárút fentartására .... 420.— 31, Tűzoltó karra és esz közök ja vitására 1400.— 32. Kutak fentartására................... 12 0.— 33. Torony óra gondozására . . . 40.— 34. Fövónyesi védgátra és zsilipekre 600.— 35. Oláhréti védgátra................... 40 0,— 36. Honvédtiszti lakokra .... 3730.— 37. Előfogati bérlőknek .... 1495.— 38. Vágóhíd bérletére................... 40 .— 39. Házi szegényeknek és betegeknek 1000.— 40. Toloncz élelmezésre................... 73 .68 41. Leírandó város adók .... 2000.— 42. Jegyzői nyugdíj intézetnek . . 396.81 V* 43. Mérték hitelesítő hivatal bérlete 200.— 44. Esetleg felmerülendő catasteri munkálatra ............................ 10 00.— 45. Előre nem láthatókra .... 1644.52 7ä 46. Kézműves munkákra .... 50.— Kiadás összesen 60000.— Levonva a bevételt....................... 35 037.41 Marad községi adó utján fedezendő 24962.59 Minélfogva egy állam adó forintra 30 kr. esik. Gyulán október 12-ón 1875. Dobay János, polgármester. Levelezés. Békés, okt. 6. 1875. T. Szerkesztő úr! Realgymnasiumunkban az iskolai év szokott ünnepélyességgel megnyittatott Reggel 9 órakor a tanuló ifjúság mintegy 145 fő bői álló serege és szép számú közönség jelenlété ben isten áldásának kérése és segedelemre hívása után nt. Hajnal Ábel esperes úr hívta fel az Hja kát az uj munkára, kitartásra és ernyedetlen szór galomra buzditva őket, mely után az egyház ta nács által legközelebb hivatalaikban megerősített két uj tanférfiut, u. m. Osváth Ferencz és Rózsa Sándor tanár urakat bemutatván, tanszékeik el foglalására hívta fel. Mely felhívás folytán előbb Osváth Ferencz ur, feszült figyelem és érdeklő déssel halgatott, ügyes és avatott tollal összeáll! tott jeles beszédében a protestáns iskolák hatásá ról elmélkedve gyönyörűen fejtegette s megvilá gitotta, hogy azoknak fenállása, mily nagy hord- erővel hatott a közmivelödés fejlődésére. Feltün tette a protestáns iskolák régibb s újabb állapota közötti külömbséget s előhaladást. A protestáns hitíelekezet áldozatkészségének s lankadatlan buzgalmának tulajdonítva az eredményt, mely a nevelés terén eléretett. Jeles beszédének záradékában hálás elismeréssel emlékezik meg is kólánk teremtő s éltető leikéről nt. H. A. esperes arról, egyúttal magát tiszttársai őszinte jó indula tába ajánlva az ifjúságnak a szorgalomra és munkásságra buzdítása mellett fejezte be köztetseésben részesült jeles beszédét. Ezután Rózsa Sándor úr az iskolai fogye lemről elmélkedve, neveléstanilag fojtegette az is kólái fegyelemnek a korkivánalmaihoz mért vi- szonybani szükségességét. Ritka ügyességgel ké szült neveléstani eszmékkel gazdag beszédében hangsúlyozván, hogy a tanár egyúttal nevelő is tartozik lenni, s hogy átalában a nevelésnél — hol a fenyíték alkalmazása ez idő szerint nélkü lözhetlen — mily óvatosan kell eljárni s mi'y ko moly átgondoltsággal kell azokat alkalmazni. Befejezésül ö is mint elődje az érdemekben, különösen a nevelésügy hathatós elömozditásánál mindenki előtt egyiránt elismert érdemekben mogőszűlt esperes urat éltetve magát a tanárkar jó indulatába ajánlva az ifjakat munkára serkentve zárá be beszédét. Mindkét beszéd felett kifejtett köztetszés nyilvánítása után Bihari [István ez idei igazgató nr üdvözölte az uj tiszttársakat, felhiván őket az iskola jó hírneve s becsülete megszilárdításában! közreműködésre, egyúttal azon kedves reményé nek adván kifejezést, hogy a nyert jeles erőkben nem fog hiányozni a jó akarat s a munkásság « iskola jó hirnevének megszilárditására, s hogy a nevezetteket mint állandóan a nevelés terén mun kálkodni törekvő kartársukat az elfoglalt helyzet kielégitvén, nem törekszenek kedvezőbb alkalmazást keresni s ennek következtében nem leend kitétetve intézetünk azon kellemetlen helyzetnek, hogy újabb s újabb egyének külömbözö modorai felösmerése a eltanulása képezze növendékeink alap- tudományát. A nevezetes ünnepély nt. Hajnal Ábel esperes úr áldást kérő s könyörgő szavai után bere- kesztetett. A pusztai iskolák s az óvoda okt. 1-én a városnak átadatott s azóta annak gondjaira vannak bizva. r. I. Békés október 14. 1875. G-arzó Gyula gyomai ref. lelkész egy rávonatkozó s a „Békés“ 40-ik számában megjelent, közleményre adott válaszában jónak látta nevemet oly állítások kapcsában emlitni föl, melyeket szó nélkül nem hagyhatok. Azt mondja ugyanis a t. lelkész úr, hogy „velem szembe erkölcsi érzete nem engedte csak feltételezni is, miről később mások figyelmeztetése folytán kelle pirulva meggyőződnie, hogy agyvelöm nem épen csekély borgöz nyomása alatt szenvedett.“ — Ha eme figyelmeztetés az igazságon alapult: úgy csak sajnálni kell a lelkész urat, ki oly rö vidlátással van végzetétől megverve, hogy egy tartós „társalgás“ és „eszmecsere„ folyama alatt nem volt képes fllöedezni rajtam a borgőz nyomását, melyről hallomás után győződött meg. Jobb lett volna e tekintetben a saját tapasztalatait venni irányadóul, mert igy, midőn kijelentem, hogy meg győződése — tanúkkal igazolhatólag — téves egyúttal a tiszteles úr erkölcsi érzetének elpirul, Sára megjegyzem, miszerint azt nem helyén és idején méltóztatott alkalmazni, szerintem amaz elpirulás sokkal inkább indokolva lett volna akkor midőn az igazsággal ellentétesen kijelenté, hogy stólamentességnek ezutánra nem a hivatalhoz, ha nem a személyhez leendő köttetését a presbitérium elhatározta. Jelensül nem tehetve föl, bogy a gyo mai értelmes presbitérium a lelkész ur privát szeszélyének hódolva egy a szokás által már rég szentesített gyakorlatot helyes indok nélkül fel függesszen: kérdést intéztettem a presbitérium tisztelt elnökéhez e tárgyban. És sajnálattal kelle meggyőződnöm, hogy a h. helv. lelkészek tisztes korában is van egy oly egyén, ki nem átall va lótlanságokat állítani anélkül, hogy erkölcsi érzete elpirúlna ?! A t. lelkész úr által megtámadott közleményre vonatkozólag kijelentem, hogy — bár mint tanitó, a t. lelkész úr által a stólaügyben elfoglalt álláspontot sem méltányosnak, sem igazságosnak sem törvényesnek, — sőt inkább az egész tanitói testületre nézve igen sérelmesnek és megalázónak tartom: — annak közrebocsátásánál semminemű részt nem vettem ; de, hogy az megfelel az iga: Ságnak: állítani merem! mert hiszen, hogy a lelkész urat nem elvi tekintetek vezették, bane a gyűlölet sarkalá a stólamentesség szűkkeblű fe- szegetésére, kitűnik leveléből, de különösen egy velem szemközt tett nyilatkozatából, mely követ kező: „már például, ha egy itteni tanitó (kinek később nevét is megmondó) családjában halálozás történnék stóla nélkül nem is végezném a temetést, Ezek folytán — remélem — indokoltnak ta lálandja a t. lelkész úr, ha rám vonatkozó ferde állításainak visszautasítása mellett az igazságot buzgóbb figyelmébe ajánlani bátorkodom. Varga György. Békés október 15. 1875. T. szerkesztő ur ! Miután gyomai ref. lelkész Garzó Gyula ur egy a „Békés“ 41-ik számában közrebocsátott levelében szives volt rólam is megemlékezni : engedje meg, hogy e megemlékezésr* én is megtehessem becses lapjában szerény észre vételeimet. Azt mondja nevezett lelkész ur, hogy „egy testvéremmel küzdött régi polémiája miatt, titkos gyülölséggel viseltetem iránta.“ Ezen minden észszerű alapot nélkülöző állítással szemben kijelen tem, hogy amaz alkalomból titkos gyülölség helyett nyilvános szánalmat éreztem a lelkész ur iránt, mint a ki szenvedélye hevében egy oly küzdelemre vállalkozott, melynek folytatásához ; szükséges fegyvereket teljesen nélkülözé. A mi már a lelkész ur által u. n. eszmecse ét, helyesebben: annak kijelentését illeti, hogy ,a stóla el, vagy el nem fogadásának kérdését, nem a hivatali állás, de az illető tanitó tanügyi érdemei s iránta nyilatkozó magaviseleté szempont jából kívánja eldönteni“ — erre nézve megjegy zem, hogy annak jelentőségét nagyon is átértettem, de nem tudom méltányolni. Az én tudorná som szerint ugyanis a belhivatalnokok stóla men tessége — az általános gyakorlathoz képest — az lletök hivatalos állásához van kötve, nem pedig személyes tulajdonaikhoz, annyival kevésbé a lelkészek iránt nyilatkozó magukviseletéhez, s midőn valaki ez utóbbi szempont valósitásán fáradozik — nézetem szerint nem vádolhatja józanul titkos gyülölséggel, műveltség hiányával azt, ki mint önérzetes tanitó — nem örömest néz oly törekvést, mely a servilistnus megalapítására irányul. Végül fól kell említenem, hogy bár a t. lelkész ur által oly hatásosan visszautasított s rágalomnak nevezett közlemény nem tőlem származott, mindazonáltal annak igazságát — at. lelkész ur aját nyilatkozatai alapján — jó lélekkel erősítem egyszersmind kijelentem, hogy a belhivatalnokok stóla mentességének a t. lelkész ur által föltalált módoni gyakorlása nem ama kegyeletes szokás tovább folytatásának, hanem megszüntetésének tekinthető, föl se lehetvén tenni, hogy akadna jó- ravaló tanitó, ki a kegyelet szokás által szentesített tartozó tényét a kegyelem morzsalékjával cserélné föl. Mindezek alapján tehát, ama sötét gyanúsí:iadásában egy oly folyóiratot szerkeszt, melynek egy*- lüli czélja lehetővé tenni csekély pénzalappal anépkönyv* árak alapítását. A vállalat ugyanis évenkint 32 füzetben elenik meg (átlag minden tiz napban egy füzet) és igy már csak egy évi folyama is egy kis könyvtárat képez, mely közel 100 Ívnyi, számos képpel tarkított, mindennemű gondosan összeállított olvasmányt nyújt; és ezen tömeg olvasni valónak, 32 füzetnek, egész évi előfizetési ára 6 *rt, félévi 3 frt, negyedévi 1 frt 50 kr. A „Hasznos Mulattató* jelenleg harmadik évfolyamát fntja, s a legszélesebb körű pártolásnak örvend, mit valóban meg is érdemel, mert füzetei mint családi olvasmány, a családi könyvtárakban is hézagpótló darabokat képeznek, gyermek és felnőtt egyaránt élvezhetvén e jeles tartalmú folyóiratot mely mint egyedüli ilyféle komoly irányú vállalat, a legmelegebben ajánlható a gyermekük alapos képzését szivén viselő szülőknek, s az iskolai és népkönytárak lelkes alakítóinak. „Leányok lapja“ czímmel, eyy másik nagy fontosságú vállalatot is szerkeszt Dolinay Gyula. Ennek czélja kizárólag a lánynövendékeknek nynjtani nemükhöz alkalmazott, kedélyéletök- és ismeretkörüknek megfelelő olvasmányt- Szükségtelen megjegyezni; hogy mennyire hézagpótló e vállalat, hiszen irodalmunkban ez ideig épen nem voltak tekintettel a két nem közti külömbségre, s igy kellett leány- gyermekeknek „összeütöm a bokámat,“ „fel a csatára,* „kardot kezembe* stb. eféle ifjúsági iratokat olvasni. A „Lányok Lapja“ f. é. okt. elsejével megindult s a kezünk közt levő első szám a legfényesebben megfelelt czéljának. Gyönyörű e kis folyóirat, nagyszerű Ízléssel és tömör ele- gancziával van kiállítva, úgy, hogy ezen öt szép képpel ékesített füzet, a hazai ilynemű vállalatokkal bátran kiállja a versenyt. Három ívre térjed 8 szép borítékba van fűzve. Béltartalma a legváltozatosabban a következő dolgozatokkal van megtöltve: 1. Dal a nőről. Költemény Gáspár Imrétől. — 2. Orzsike története. Elbeszélés, irta Mikszáth Kálmán (képpel), — 3. Magyar leány imája. Költemény W. Rajka Teréztől. — 4. Honleányok arczképcsamoka. — 5. A kis mosónő (képpel). — €. Flóra és Anna levelezése. V. aál Karolinától. — 7. A mi Juliskánk. Költemény Kiss Józseftől (képpel). 8. A harmatcsepp meséje Péterfiy Sándortól. — 9. Csevegés a varróeszközökről, Júliától. —10. Bölcs mondatok. — 11. Mikor alszik a czicza (képpel) — 12. Ismeretlen ország, példázat német eredeti ueán. — 13. A gyik (képpel). — 14. üli képek a felvidékről, Do- linay Gyulától. A borítékon előfizetési felhívás. Találós mesék. Mindenfélék. A „Lányok Lapja* tartalmas voltánál s komoly irányánál fogva az iskolai és népkönyvtárakban is méltó helyet foglalhat el. Ajánljuk e jóravaló folyóiratot hazánk leányainak, s a leánynevelés barátijainak, az iskolai nép- könyvtárák vezetőinek pártoló részvétébe. Előfizetési ára félévre 3 frt, negyedévre X frt 50 kr. Előfizetési pénzek a vállalat kiadójához, a pesti könyvnyomda részvény-társulathoz: Hold-utcza 4-ik | szám inté- zendök. — Megjelent a „Szegedi Képes Naptár“ az 1876-iki szökő évre: kiadja Burger Zsigmond özvegye. Tartalma a következő: A fölséges uralkodóház. Naptári rész. Szeged sz. kir. város köztörvényhatósága és a szegedi kir. törvényszék tisztviselőinek névsora. Szeged .jövője. Nagysándortól. (3 képpel.) Az 1876. évi országos kiállítás Szegeden. Bakay Nándortól. Hona anyja. Elbeszélés Vasa Mátyástól. Panna néni. Népies elbeszélés versekben. Kék Hyacinttól, Beszélgetés András bácsi- és családjával a babonáról; a szomszédok is részt vehetnek benne. Ferenczi Jánostól Népdalok. Szeged és vidékéről gyűjté: Ferenczi János. Ku- koriczapattogatás (Képpel.) A mélységben. Egy utazó elbeszélése. (Képpel.) A halál torkában. Angol elbeszélés. Képpel.) A kuruzslásról. Népies tanulmány. Dr. Kleinmann Lipóttól. A házi ipar az alföldön. Gelléri Mórtól. Ado- nák. (6 képpel) A métermértékekről. Átszámító táblázatit. Magyar és Erdélyhoni országos vásárok. Bélyegdíj- nutató. Az uj mértékek rövid ismertetése versekben. Űzeti útmutató. (Hirdetések.) — A „Szegedi Képes Naptáriak itt közölt tartalom-jegvzéke élénk bizonyságot tesz írről, hogy a nép fölvilágositása, oktatása és korszerűbb iszmékkel való megbnrátkozása lebegett a szerkesztő és :iadó előtt. Ezenkívül csinos és Ízléses kiállítása folytán s különösen ajánlatos. Rendkívül olcsó ára pedig (30 kr.) ehetővé teszi, hogy a szegényebb osztályhoz is eljuthas- on. Kapható minden hazai könyvárusnál és könyvkötőnél. Ljánljuk olvasóink figyelmébe e tartalmas naptárt. — Az „Apollo“ czimü zenemüfolyóirat negyedik koste legújabban megjelent tizedik számának tartalma: 1) mpromptu Feigler Viktortól. 2) Albumlapok Beliczay ryulától. 3) Szerelmi dalok Büky Györgytől. 4) Maros vize }lyik csendesen: népdal a „Háromszéki leányokból,“ itta id. Ábrányi Kornél. A borítékon: Séemann József gyház zeneszerző, életrajzi vázlat (képpel.) A zenetörté- elme Kapi Gyulától. — Vegyes. Zenemüjegyzék. Előfizeti ár egész évre 6 frt, félévre 3 frt. A jelen szám 1 tért külön is megszerezhető. Az előfizetés vidiken leg- zélszerüebben a postahivataloknál postautalványozás útin eszközölhető, Budán, az „Apollo“ kiadóhivatalában, Is- olautcza 681. sz. a. Minden eddig megjelent szám és ötét folyton kapható. — Az „Uj idők“ czimü kedvelt ketilap divattárczá- il) 40-ik száma ismét a következő válogatott és érdekes .Halommal jelent meg: „A forradalmak törzsfája (képpel,) hallóczy Lajostól; „Gyakran kérded szeretlek-e még ?“ red. költ.) Benedek Aladártól; „Margit“ (jellemrajz, a erkesztő „Milyenek a nők“ czimü munkájából); „Nóra küje“ (Walter Scott költeménye), Ábrányi Emil forditá- ban: „Belladonna“ (franczia elbeszélés); „Jánoskapitány ' elbeszélései“ (Laboulaye után); „A nő és a ház“, Dr. lein Lőrincztől; „Irodalmi, művészeti és társadalmi hi- k.“ — A borítékon: vidéki élet, Hymen, számrejtvény, itü-talány, (mindkettő hármas jutalommal a megfejtő elő- ;etők számára), szikrák, a szerkesztő nyílt válaszai, versek.“ — Szerkeszti: Benedek Aladár. E csinos, tartal- as s a női igéoyeknek is megfelelő hetilap előfizetési ja egy negyedévre 2 frt 50 kr, félévre 5 frt. Féléves ü fizetőknek képjutalom, stb. Kiadói és szerkesztői hiva- la Budapest, Zöldfautcza 10. sz. Szerkesztői üzenetek. — Szerep. F. S. Soraidat vettük, ígéreted beválté- t várjuk. — Svärgytelek. G. i. Küldeményeidnek már-már gén járunk. Várjuk a leveleket. Felelős szerkesztő: Elek Lajos. X tást, moly engem titkos gytílölséggel és rágalma-1 zással vádol és a mely nem egyéb, mint egy szenvedélytől elvakult természet eszthézis, ne messég és alap nélküli kitörése, erkölcsi önérzetem férfias komolyságával utasitom vissza. Kovács László. Újdonságok. © B. Csabán f. hó 16-án főt. Sze^erényi I Gusztáv superintendens ur tiszteletére hazafias fö- pásztori magatartása, különösen a magyar nyelv iránti dicséretes buzgalma méltánylásául tisztelői I fényes ovatiót rendeztek, melyről lapunk követke-1 ző száma hozand bővebb tudósítást. © Az Orosházi casinó — hosszas vándorlási után végre állandó szállást talált a község általi emelt nagy vendéglőnek e czélra épített czélsze-l rü helyiségében. © Békésen f. hó 14-én kelt egybe t. Szila-1 gyi Márton debelliácsai ref. lelkész Durkó Ferencz I polgár kedves leányával Zsuzsikával. A inennyeg-l zöi ünnepély az öröraszülék és az ujpár számos I tisztelőinek jelenlétében folyt le, kikkel együtt mi I is zavartalan boldogságot kívánunk e tiszta baj-1 Iámon épült frigyhez ! © A gyulai polgári kör ma tartja tisztújító I közgyűlését. © A békésbánáti egyházmegye törvényszékei f. hó 27-én B.-Gyű Ián ülést tartand, melyre Gr. I Lónyay Menyhért egyh. megyei segéd gondnok I urat is várják. © A Gyulavárosában levő iskolák tansze-| mélyzete f. hó 10-én értekezletet tartott egy„ta-| nitói egylet“ alakítása érdekében, melynek czélja : I nevelésügyi folyóiratok járatása, szakkönyvtár ala-1 pitása és értekezések tartása által a tagok szakis-1 méreteinek öregbítése; koronkinti felolvasások ál-1 tál a közönség, különösebben a szüléknek a nevelési elvekkel leendő megismertetése stb. Az egylet I alakítására szükséges elöintézkedések megtétele I után az illetők azon általános óhajtással oszoltak I szót, kogy vajha minél hamarabb megkezdhetnél egyletünk nagyhorderejű munkásságát ! — Egygyel több a lámpa Gyulán Nagy Fe- I rencz rab-felügyelő a Pacsirta utczán csinosan | épült uj házára lámpát is tétetett s miután a vi- I lágitás haszonbérbe van adva ennek tartama alatti a világítást saját költségén fogja eszközölni. ■— Békés szent-Andráson a ref. templom ut-1 czájának bei ásítása a múlt tavaszon lön megkezd-) re. A * szépen diszlö eperfákat nyár folyamában | az oktalan állatok pusztításától sikerült megmen-J feni, azonban közelebb egyszer csak arra ébredt) fúl a lakosság, hogy a jól gondozott fasor bru-| tllis módon megsemmisittotett; valamely durva kéz I sprban minden fát kitördelt. A tettes fölfedezöjé- I j nek és feljelentőjének 20 frt jutalom tűzetett ki. |] — A békés szentandrási népkör által októ' I her 10-ére kitűzött tánczvigalom — Ieküzdhetlen I' akadály jővén közbe — október 24-ére halasz-1 íitott. — Felhívás. A gyümölcstermelés és kertipar |l fejlesztése tekintetéből, folyó hó október 24-én |i vasárnap és 25-én hétfőn, a városháza nagy ter-|: iében gyümölcs-kiállítás fog rendeztetni, felkéret-1j ipk tehát a tisztelt gyulai gyümölcs termelők, hogy |; dállitani szándékolt gyümölcseiket, e hó 21. ésji 22-én a városháza nagy termébe beküldeni szives-|s cpdjenek , 23-án leend a gyümölcsök megbirálása. | \ kiállítás megnyitása kezdetét veendi októ-1 )6r 24-én, vasárnap délelőtti 9 órakor; — a ki-1j. tiltás tartani fog hétfőn délután 2 óráig, — a | G nikor a kiállított gyümölcsök el fognak árverel-|f' etni; — a befolyó összes jövedelem a polgári is-111 •,ota javára fog fordíttatni. Belépti dij 10 kr. Fel-1 :é|etik a tisztelt közönség, Hogy ezen hasznos ügy | ránti pártolását, minél nagyobb számú megyelené-1 fi éllel nyilvánítani szíveskedjék. Kelt B.-Gyulán, |c 815. október 10 én. Göndöcs Benedek, p ■ | k Ik Irodalom ás művészet. I VI — Az iskolai és népkönyvtárak ügye, kell hogy tár-1 ta adíümi kérdést képezzen nálunk is, szükséges végre ezen I T szne megvalósítását komolyan akarni, főként ilyenkor, a I (e özffledő téli idény kezdetével, midőn ugyanis azon kér-1 sz és nyomul előtérbe, hogy mit tesz népünk a muokanél-1 es üli időben ? I sá A felnőttek oktatása abban találja a legbiztosabb I úi íegpldás kulcsát, ha a házi iparoktatás mellett gondosko-1 St unt arról is, hogy a nép alkalmas, jó könyveket olvas-1 re assbn. És irodalmunk akkor virágzik fel igazán, ba a nép-1 be ok kedves foglalkozása és életszükséglete lösz az olvasás. I fiz iedreltessük megtehát a néppel az olvasást, lássuk el őtlgj zélsserü olvasnivalókkal, állítsunk iskoláink mellett könyv-1 m íratat, melyeknek hasznos darabjait a gyermekek és a I di ép olvasás véget kihordhassák. Mily nagy fontosságú kul-1 el iráas haladás lenne az, ha tizezeret haladó iskoláink mel-1 ta tt, ugyanannyi népkönyvtár terjesztené a műveltséget, I itatást. És ez nem ábránd, ez nem kivihetetlen. Egy cse-1 ilyIáldozatkészséggel, egy arra a czélra jövedelmező bál, I lolvasás, vagy más efféle rendezése által előállana a kéz-1 . iményezéshez szükséges pénzalap. Mert a kezdeménye* I isre csekély összeg is elégséges. ívé Dolinay Gyula „Hasznos Mulattató“ czim alatt, a “ esti *könyvnyomda-részvény-társulat (hold-utcza 4. sz.) I
