Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-08-29 / 35. szám
az „Árva Gergely históriája“ (50 irtot nyert pályamű) Irta: Ember György. Kiadja és nyomtatja: Gyulai István Aradon. Ezen 52 lapra terjedő mű valóban megérdemli, hogy minél szélesebb körben ismerve és elterjedve legyen. Előadási nyelve könyed, népies; a benne rajzolt esemény, — mely a nép életből van merítve — mindvégig érdekes. Megvagyunk győződve, hogy ezen história kapós, és kedves olvasmánya less népünknek, mi is, hogy úgy legyen szívből kívánjuk! — Vettük az aradi kereskedelmi és iparkamra 1875. aug. 2-iki teljes ülésének jegyzőkönyvét, mely német nyelven van kiadva. Valóban nem lehet kivárnunk sem a fővárosi kereskedelemtől, — mely legalább részben világforgalmi jelentőségűnek is tekinthető — hogy inagya- rosodjék, ha a vidék belforgalmi kereskedést űző emberei nem is gondolnak arra, miszerint ők Magyarországban laknak, melynek lakosai nem a német, hanem a magyar nyelvet beszélik. — A „Divat-Nefelejts“ 25-ik száma következő érdekes tarsalommal jelent meg: könyek, Darmay Viktor; Regény a vidéken, Lanka Gusztáv; Rémes órák a sivatagban, úti rajz, Borostyám Nándor; franczia, Sand George után Hentaller Elma; tárcza: Egy száműzött iró nőről? Szana Tamás; Thermae Antoninianae, Prém József; Luna ünnepe, Bulyovszky Gyula; A nemzeti színház hete, Po- korny Jenő; Mi újság? Rövid hírek, hymen, irodalom zene és művészet: Egyletek, talányok. A borítékon: Ilirek a nagy világból, vidékről, vegyesek, bizománytár. Melléklet: Színezett divatkép. A „Divat-Nefelejts“ megjeleli minden vasárnap válogatott szépirodalmi részszel és dús melléklettel. Előfizetést elfogad minden postahivatal, Budapesten pedig a ki- adóhivatal, Sebestyéntér 1 , félévrb 6 frt, negyedévre 3 frt. — Jegyzéke a b.-gyulai kir. tszéknél 1875. ang. 30. 8 következő napjain előadandó bűn- s polgári ügyeknek. Előadó Nogáll. Augusztus 30. 2051. Sulyó János emberölés. 1017. Hetényi Ferencz és társa csalás s illetőleg orgazdaság. 1018. Koschutli János tolvajlás és sikkasztás. 1027. Rück Mihály és neje bírói zártörés. Augusztus 31. 2140. Balázs Márton tolvajság. 1106. Lakatos Márton tol- vajság. 1136. Kasik Mihály veszélyes fenyegetés. 1880. Wolf Péter bírói zártörés. 1778. Fekete Sándor bírói zártörés. Előadó Dobosfíy. 6664. Szula Istvánnak Sitkéi István és társai elleni rendes pere, az orosházi 2168 sz. tj. könyvbeli 194. rsza. legelő .tárgyában. 7605. Fleiszig Fü- löpnek Kovács János és társa elleni adóssági pere. 6796. Nyikos Mihály és Zsófiának Róza Zsuzsánna elleni tulajdoni pere 7366. Korpos Gyalai Sándornak Gyalay Imre elleni számadási pere. 7937. Bagó Sándornak E. Arató János és társa elleni örökösödési pere. 7998. ör. Tóth Bálintnak ör. Papp Lajos és társai ellen aióssági pere. Előadó Teleszky, 7808. Chlebek István és társainak Chlebik Pál elleni tulajdoni pere. 7984. Bento vies Erzsébetnek, Pintér János elleni újított pere. 8061. Bátori Sándornak, Szilágyi Zsuzsánna elleni váló pere. Gazdászat ipar és kereskedelem. Jelentés a békésra. gazd. egylet által 1875. évi augusztus 5-én B.-Csabán tartott kézi és járgányom cséplőgépek kísérletéről. Tisztelt választmány ! Midőn szerencsénk van a gazdaközönségnek bemutatott 12 cséplőgép eredményét mellékelt táblás kimutatásban beterjeszteni, kötelességünknek ismerjük ezen, különösen a kisebb gazdaságokra nézve elismert kiváló fontosságú gépek körül észlelt főbb momentumokra észrevételeinket megtenni s azokat a t. választmány figyelmébe ajánlani. A mint egyrészt e nemű cséplőgépek kiállítása körül a tökély felé való dicséretes törekvés és haladás a gyárosoktól meg nem tagadható, úgy másrészt el nem hallgathatóknak tartjuk azon hiányokat és hátrányokat sem, melyek e gépekhez ez idő szerint még mintegy tapadvák s melyek az alföld különleges gazdasági viszonyainál lógva itteni meg honositásukat oly annyira gátolják. Itt első helyen kiomelendőnek tartjuk e gépek magas árát, másod sorban pedig felette nagy erőigényüket. Fiz állításunk indokolására im ez egyszerű gyakorlati ÖBSzebasonlitás szolgáljon alapul. A 6 lovas gépnek ára 1600 frí, crőigénye 12 erős ló, eredménye naponként 95 kereszt gabona. Az 5 lovas gépnek ára 1215 frt, erőigénye 10 ló, naponkénti eredmény 88 kereszt: már most adott körülményeink között fentebbi lóerő ugyanannyit eredményez nyomtatással is sagazdameg- kiméltetik nevezetes tőkebefektetéstől, — a gép tökéletesebb munkája pedig felemésztetik a kamatozás és amortisatió által. Szerény nézetünk szerint tehát (öfeladatuk volna a gépészeknek e két tényezőnek — ár és eröigénynek — lehető leszállítása, mert csak is igy b ez által vállhatnának e gépek hozzáférhetőbbekké a kisebb gazdaságoknak. Harmadik hátrányául ismertetett fel általunk némely gépeknek nem eléggé szilárd szerkezete, sőt egyes részeiknek mondhatni hanyag kiállítása. Tekintve azt, hogy épen a gazdasági gépek azok, melyek rendkívüli s talán legnagyobb kopásnak vannak kitéve, c jelzett hiányt részünkről megbo- csáthatlan hibának tartjuk. Ezon általában észlelt hiányos jelenségek ellenében annyival nagyobb örömünkre szolgál Hoj- herr bécsi gyáros egy lóerejü járgányos kis gépét itt kiemelni, mely a kiállított 12 gépnek koronáját képezte s szilárdság, viszonyos ár, erőigény s munkaeredmény tekintetében valamennyit túlszárnyalta. Végül örvendetes tudomására hozzuk a tisztelt választmánynak, hogy — habár a kísérlet a Iogszorgosabb munkaidőben történt, — megyénk nem csak minden szakbeli intelligentiája, közte mélyen tisztelt főispánunk, hanem helybeli és vidéki iparos és földmivelö polgártársaink elörctö- rekvo zöme is a kísérlet helyén meglepően nagy számmal megjelent s élénk érdeklődést tanúsított a kísérletek megejtésénél. B.-Csabán, augusztus 8. 1875. Rimler Pál, a bíráló bizottság elnöke, Bartóky István, Udvardy János, Fejér Béla. Részletes bírálat. j Sorszám A gép-tulajdonos neve, és a gép leírása A gép ára Munka-eredmény 10 óra alatt. Kereszt (17 kéve) Al kálin ázott erő Cséplósi költség keresztenként kr. Bí rálati arányszámok. (Tökélyösszeg 80) Megjegyzésel járgánynyal frt 3 *© U 6 0 *«8 Az eladás helye ($h 'OS u <D rQ e a> o 00 «09 «O a gép szilárdsága' :Ó a a « S Jd P _ 2 §> a a munka meny- nyisége összesen 1 Umrath et Comp. Prága Kézi 2 em-j 1 i bérré, vagy l lóerőre, fekvő járgány1 nyal, rudas közlővel 235 100 .Prága ' 88 9 2 14, 5 8 7 20 Umrath ét Comp. Prága. 1—2 lóerejü, 2 fekvő járgánynyal, szijas, szalmará-l zóval. 26ö 105 65*9 9 2 18-, 5 8 6 19 Umrath ét Comp. Prága. 2—3 lóerejű, 3 oszlopos járgánynyal, szalraarázó ésj polyvatisztitó rostával 550 300 92-„ 13 4 21’i 5 9 5 19 Umrath et Comp. Prága. 3—4 lóerejű, 4 oszlopos járgánynyal, szijas, tisztitó. szállítható. 810 435 76-, 10 4 21-, 3 8 6 17 Esők I. Budapest. 6 lóerejű, oszlo-| pos járgánynyal, zsákoló, szállítható 1600 900 Budapest 95-, 12 6 p 8 9 6 23 Uuray et Comp. Scotia 1 lóerejű, fekvő járgánynyal, szijas 480 — B.-Csaba | 36-, 8 1 27-, 3 4 4 11 7_l Hofherr Bécs. 5 lóerejü, fekvő jár-J gánynyal, szállítható, szalmarázóval 1215 — j 88« 9 5 19'. 10 7 6 23 Hofherr Bécs. Kézi, vagy 1 lóerejű,| fekvő járgánynyal, rendes közlővel. 328 — , 81 i 9 2 14 10 9 7 26 Carow Prága. 2 lóerejü, oszlopos járgánynyal, szijas 336 — i 103-, 10 2 13 7 2 8 17 10 Busbaum Augsburg 1 lóerejű jár-l gánynyal, rudas közlővel. 280«' -— — — — — — — ha gyta Carow Prága. 4 lóerejű, oszlopos járA járgány-rúdgánynyal, szijas, szalmarázóval 493 — _ — — — — — — Mayfarth Frankfurt. Kézi cséplő 2 | gozott. ember erőre. — — — 52y] 8 — 15-, 8 6 7 21 B.-Csabán, augusztus 8-án, 1875. Rimler Pál, Bartóky István, a bíráló bizottság elnöke, Udvardy János, Fejér Béla. asnn körülményben, hogy legtöbb szintársulat, — mely nálunk megfordul — nem birja kielégíteni a legcsekélyebb igényeket sem. Hogy ez valóban igy áll, s hogy közönségünkből a művészet pártolása nem halt ki: fényesen igazolja azon szép siker, mely a jelenleg nálunk időző társulat működését kiséri. Lapunk „Színészet“ czimii rovata van hivatva e működés részletes ismertetésére, itt csak átalános vonásokkal jegyezzük föl: hogy a rend, pontosság, összevágó előadás, érdekes mű- sorozat, gazdag felszerelés sat. oly vonzóvá teszik ezen kiváló erőkkel dicsekedő társulat előadásait, miszerint lehetetlen kifejezést nem adnunk őszinte sajnálkozásunknak eltávozása alkalmából, mely — értesülésünk szerint — szeptember 3-án fog történni. 4-én már a nyíregyházi közönség gyö- nyörködend azon műélvezetben, melynek elvesztését mi oly igazán fájlaljuk. Most midőn Sztupa igazgatótól megválunk kifejezést adunk azon reményünknek, hogy jövőre is szerencsénk leend öt ily jól szervezett társulat élén körünkbon üdvözölhetni. E tekintetben — mint halljuk — egy színházi bizottság fog városunkban alakulni, hogy jövőre csak jó társulatot fogadjon el, de azt pártfogásról biztosítsál Reméljük, hogy ezen törekvés, — minden szépet és jót pártoló közönségünknél viszhangra fog találni. © Gyulán közelebb táncziskolát nyitand özv. Száliszné asszony házában BlayerForencz nagyváradi tánezmester, kinek e téreni képességét — több izbeni megjelenése folytán — közönségünk jól ismerheti. © Közelebb aggasztó tudósítások érkeztek a városi hatósághoz Bihar megyéből és H. M.-Vá- sárhelyröl, melyek szerint a szarvas marhák száj- és körömfájása járványszerüleg mutatkozik a nevezett helyeken. Félő, hogy ezen körülmény káros hatással leend közelebbi vásárunk marha forgalmára. * Szarvason eddig a Sportmannok lassan jelentkeznek, mit onnan lehet következtetni, hogy eddig csak 22-en adák be az 1875. évi XXI. t. ez. 2. §. alapján folyamodványukat Békésmegye tekintetes alispánjához. — Valóban félnünk lehet, hogy vadászok hiányában a vadak túlságosan elszaporodnak. * Szarvason a múlt héten acrobaták üték fel sátorfájukat, — vagy is, mivel sátorfával sem birtak, települtek csak úgy le a nagy piacz közepén, — s két egész héten keresztül mulattaták a szórakozást nélkülöző lakosságot. — Vajmi furcsa volt látni, a mint az előadás kezdetével a tömegesen csödülö publikum tolongott a szinhelyre, kezeiben kiki karszéket, lóczát vagy állványt hur- czolva, hogy arról szemléljék a hajmeresztő testmozdulatokat, — sőt leleményes fuvarosaink még pénzszerzésre is felhasználók a kínálkozó alkalmat, mert estenként kocsival rendesen megjelentek, s koesijukra bizonyos díj fizetés mellett engedék fel a ldczát czipelni rest, de mégis látni kiváncsi közönséget. * Szarvason a közjegyzői hivatalt tekintetes Sipos Sándor közjegyző ur augusztus elsején nyitá meg, — a hol is segédekül ifj. Sipos Sándor és Frankó László ügyvédjelölt urak vannak alkalmazva. * Erélyes szolgabiránk határozott föllépése a közvetlen és a közvetett kincstári adó hátralék behajtása körül nagyon szép, mely szerint octóbor végével Szarvason restansnak lenni nem szabad. — Azonban véleményünk szerint a da- naidák feneketlen hordóját megtölteni valamivel könyebb feladat volna, miDt ezt keresztül vinni. _ Mert jól tudjuk ám mi azt, hogy rettenetes na gy ur az a német „muszáj,“ de azt is tudjuk, hogy még nagyobb a magyar „nem lehet.“ — Békésen a város közepén terülő holt Fekete Körös, — mely halastónak van szánva, — egy kis osinos zöld tengernek látszik, mely szépségén kívül még azon tulajdonsággal is bir, hogy dögloletes levegőt terjeszt mindenfelé; hogy azonban a posvány gőz még kellemesebb illatú legyen: néhány csomó eláztatott kender is helyet foglal a zöld tengerben, pedig — ha jól tudjuk — ez tilos volna, — de hát ügy látszik — nincs a ki a tilalom áthágását ellenőrizze! ' Mindit/ halljuk a panaszt, hogy nincs pénz. nincs pénz, pedig van biz az, csakhogy az adóbefizetésére nincs! Békésen néhai Tajber Károly hátrahagyott ingóságai — az örökösök kielégit- hetése szempontjából — árvereztetvén: alkalmunk volt meggyőződhetni, hogy van pénz. Miuden tárgy busás áron kelt el, még az olyan is, melyről azt hitte volna az ember, hogy senkinek sem kell, és pedig — természetesen — készpénz fizetés mellett. Színészet. Szombaton „Angot a kofák leánya“ Operette, nálunk először. — Csaknem minden operetto előadás után el Kell mondanunk, hogy a ki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul. E társulat dráma előadásai oly kerekdedek, annyira kielégitök, hogy tökéletesen megfelelnek még elkényeztetett igényeinknek is; annál rosszabb benyomást szül aztán az operettek sikertelensége. így vagyunk An- got-val is. S ha van, mi ez előadás után mégis kedves emléket kelt, azt Csatámé játékának, énekének köszönjük. A czimszerepet játszta. A két első felvonás alatt bár nála is meglátszott a mellékszereplők zavaros, iránytalan közreműködésének lehangoló hatása, mely a nézőre is untatóvá kezdett válni : a harmadik felvonásban már művészi erejének teljességével lépett fel, s úgy élénk játéka, mint szép csengésű hangjának biztossága, dalainak határozott sikerű kivitele a közönséget önkénytelen is tapsviharra ragadá, s a kedvencz művésznőt többszöri kihívásokkal jutalmazó. — Az ő játéka feledtető különösen az első felvonás zavaros, öszhangzatlan, s a rendezés látszatát is nélkülöző menetét. Közönség igen szép számban. Vasárnap „Huszárcsiny“ ismeretes népszínmű. Borosát B. Nikó Lina igen élénken, különösen a csárdásnéval való szerelmi jelenetét határozott sikerrel játszta. — Tóth, az öreg őrmestert, Bállá, Virág Marczit, a gyakorlott színész tehetségével alakitá. Mikey, czigány muzsikus, kifogy- hatlan comicumával, mint rendesen, jó hangulatot keltett. Hétfőn „Párizsi élet“. Operette. E társulat előnyére jegyezzük fel, hogy operettéből a kirívó színeket lehetőleg kihagyta. — Ez est a Csatáré volt, hol fényesen igazolá már ismételt állításunkat hogy e társulat operetto énekesei közt a Mikeivel az első felyet foglalja el. Trick, Prosper, s a brasiliait játszta, Mikei pedig Gondremark bárót. — Paulin B. Nikő Lina csabitó jelenete ismételt bizonyíték, hogy valódi művésznő, de arról ismételve meggyőzött, hogy játékával több babért fog szerezni, mint énekével. Kedden „Csikós“ Jakab Lajos titkár jutalomjátéka, Vangye! Sándor ur műkedvelői felléptével Alig van közönségünk előtt ismeretesebb népszínmű, s mégis mindig telt házat csinál, s ez közönségünk müérzékéről tesz tanúságot. Vangyel ur — Andris — szerepének alaphangját eltalálta, s végrehajtásában sok színésznél alig tapasztalható routinet tanusitott. Rózsit e darabnak oly kedves és rokonszenves alakját Liptai Laura téves felfogással ábrázolá, B. Nikó Linától szerettük volna látni, kinek tehetsége bizonyára más színeket választ vala Rózsi festéséhez. Márton öreg csikós alig talált még bivebb alakitóra, mint Tóth, nyilt jelenetekben tapsoló őt meg közönségünk, s tapsokat ki sem érdemel úgy mint ö, — s itt sajnálatunkat kell kifejeznünk, hogy nőm láthatjuk erejéhez mért nagyobb szerepekben is. Jakab — Benczében sikerültén mutatta be a csel- szövőt, Csatár — Kis Bálint — alakításában dráma színészi tehetségéről is meggyőzött, Takács Henriette a Soubrette szerepekben különben igen használható színésznő — részeg asssonya, egyike volt e darab leghívebben ábrázolt alakjainak. Szerdán. „Bajusz“ Szigligeti vigjátéka, először láttuk e színpadon, s a társulat alig választhatott volna kedvesebb újdonságot, az előadás is szabatos, összevágó volt. Demidor — Koltay alispán, Kőmivesné neje, Traversz — Várközy játéka igen élvezhetővé tették az előadást, Sztupáné Thusnelda grófnőben a nagyvilági úrnőt sok hűséggel személyesité, kár, hogy szereptanulására több gondot nem fordított, e nélkül az ö rautineja sem képes teljes alakot bemutatni. Csötörtökön „Panna asszony leánya“ Abonyi Iogujabb, a „Falu roszszá“-val pályázott népszínműve, B. Nikó Lina utolsó fellépte s jutalom játéka. A vendégművésznő itt működése alatt sok kellemes estét szerzett közönségünknek, s épen ezért tömegesebb látogatást érdemelt volna jutalomjátékán, a jelenvoltak különben bokréta halmazzal fogadták őt. A czimszerepet játszta, s ez után ismételve elmondjuk, hogy a „Csikós“ Rózsijában mennyit veszténk; hogy nem tőle láttuk. A közönség zajosan tapsoló meg- minden dalát, játéka pedig bár a naivitásból kevesebb is elég lett volna a magasabb műigényeknek is megfelelt, a távozó művésznő igen jó emléket hagy maga után. — Panna asszonyban Kőmivesné játékát folytonos- tetszós kisérte, különösen sikerült perolö jelenete. Berkeszivel — Tóth, Zoltánt, Demidor elég ottho- niasan, s helyes felfogással játszta. Bocskor apóban Jakab — a furfangos öreg parasztot halvány színekkel ábrázolá. Irodalom és művészet. — Beküldetett szerkesztőségünkhöz az aradvidéki tanító egylet közlönye július hóról egy „Árva Gergely históriája“ czimíí szépirodalmi melléklettel. Az előbbi két- ségbevonhatlanul bebizonyítja, hogy az aradvidéki, a legtevékenyebb tanitó-egyletek közzé tartozik, mely az oktatásügy keretébe tartozó elméleti és gyakorlati kérdések tüzetes vitatása és tisztázása mellett még egy másik, szinte igen fontos czélt is tűzött maga elébe. £ czél: egy egészséges népirodalom teremtése és fentartása, melynek ismeretet és jó Ízlést terjesztő termékei hivatva legyenek a káros hatású ponyvairodalom semmivé tételére. Az ide irányuló nemes munkásság figyelemre méltó terméke újabban Programmja a békésmegyei gazd. egylet által 1875. October 11. és következő napjain B.-Csabán rendezendő eke- és vetőgép- versenynok. 1. A verseny két részből áll: eke- és vetőgép-versenyből. I. Az ekéhez számíttatnak állaterőre alkalmazott mindennemű földmivelö eszközök, következő csoportok szerint: a) közönséges, feltalaj mi velésre használt ekék, b) mélyítő ekék, c) túró ekék, d) feltalaj porhanyitó eszközök, e) rögtörők, rr f) hengerek, g) vas boronák, h) rétgyaluk. II. A vetőgépek két csoportra osztatnak: aj sorvető, b) szórva vető gépekre. 2. A verseny helye Breznyik János urnák B -Csaba városához */4 órányira fekvő tanyája lesz. 3. A verseny a földmivelö eszközök működésével f. é. October 11-én kezdődik, és szükség szerint a következő napokon folytattatván, a vetőgépek működésével befejeztetik. 4. Minden versenyző ekének, valamint a rét- gyalunak is 300 Q öl területet, a többi földmi-
