Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-04-11 / 15. szám

mondhatjuk a nőnek: kövesd az én pél­dámat ? Azt tartja a közmondás, hogy a fejé­től büdös a hal. Es csakugyan, én máig még egyetlen-egy férfi jeliemu családapát sem ismerek, a kit a nő fényűzése meg­nyomorított volna. A b.-csabai városi kórház és szegény- gyánioldának történeti vázlata. (Folytatás és vége.) A szegényeb házába az 1869-ik évtől tör­ténvén a felvétel, ez időtől az 1874. év végéig ösz- szezen 79 egyén vétetett fel. Ezek közül eltávozott 15, meghalt 38, visszamaradt 26 egyén. A kórház betegforgalomróli kimatatása az 1864. évtől kezdve tiz év alatt, u. m. az 1874. év végéig a következő: Ez idő alatt fölvétetett 1488 egyén: ezek közül gyógyultan elbocsáttatott 1180, javult álla­potban 165, meghalt 143. A kórnemeket tekintve volt : Aggkór 8, agy- hártyalob 4, bélférgek 1, bajakór 209, brigthkór 1, bővérüség 2, bélhurut 3ö, aranyeres bántalom 2, czúz 46, csalánküteg 1, csontszu 6, csonttörés 13, csontdudor 11, cholera 65, derme 2, ebdüh 2, eskór 8, égés 7, elmekór 23, farzsába 2, fagyás 2, füllob 4, fültömirigylob 5, ficzam 1, görvélykór 15, gümökór 59, gyomorlob 3, gyomor hurut 44, gyermekágyas 12, gyomorzsába 1, gyermekek aszkóra 2, genyvér 1, hörghurut 3, herelob 6, hagymáz 50, hólyagos himlő 24, hashártyalob 3, hányszékelés 2, hörglob 4, izzag 6, kizártsérv 2, külsérülés 21, körömméreg 5, kanyaró 5, lábseb 42, löttseb 2, lépdag 7, csonthártyalob 2, májlob 7, mellhártyalob 25, mérgezés 2, méhszenv 2, méhlob 5, melvizkór 3, mirigydag 3, makörv 3, orbáncz 25, öngyilkolási kisérlet 2, pokolvar 2, petefészeklob 3, rezgőrj 3, rákfekély 4, rüh 77, rászkór 1, sárgaság 3, süly 3, szemlob 39, szél- hüdés 9, szervi szívbaj 6, sebzések 29, tályog 18, tttdőlob 33, tüdöhurut 55, tüdölégeny 7, tüdövi- zeny 5, toroklob 15, váltóláz 145, vizkór 107, Szt.-Vittáncz 1, vérhas 27, vérzés 10, vörheny 5, vérhányás 4, vizérlob 2, vizeleti baj 1, zsirdag 1, zúzódás 15. Születési helyre nézve: b.-csabai 741, bé­késmegyei 287, árvamegyei 8, abaujmegyei 2, ara dm egy ei 43, barBmegyei 3, bar anyamegyei 1, biharmegyei 45, borsodmegyei 5, bereghmegyei 1, bácskai 18, bánáti 6, csanádmegyei 15, csongrád- megyei 23, esztergommegyei 4, fehérmegyei 1, györmegyei 1, gömörmegyei 16, hevesmegyei 15, komárommegyei 1, kunsági 8, liptómegyei 5, mar- marosmegyei 1, nyitramegyei 8, nógrádinegyei 4, pozsonymegyei 5, pestmegyei 28, sárosmegyei 23, somogymegyei 2, szabolcsmegyei 6, szepesmegyei 9, szathmármegyei 7, turóczmegyei 14, torontál- megyei 4, trencsénmegyei 6, temesmegyei 2, tol­namegyei 4, vasmegyei 3, zemplénmegyei 3, zó- lyommegyei 12. Ezenkívül zágrábi 1, bukovinai 1, erdélyországi 22, alsó ausztriai 6, telsö auszt­riai 3, galicziai 23, csehországi 13, morvaországi 7, olaszországi 1, szászországi 2, lengyelországi Hellenbach, született Zsembery Zsuzsannának, ki a családdal rokonságban állott. E nőnek házánál nö­vekedett fel Karolin Paczolajon (Obszolovcze) Nyitra megye egy kis falujában. Hellenbach báróné háza mintaképe volt az igazi háziasságnak a midőn megakarjuk érteni, mily irányban neveltetett Karolina, e nemes nőről s annak házáról kell előbb pár ismertető szót el­mondanunk. Ez időben a nemesuök között az a szép, em­berbaráti szokás uralkodott, hogy versenyeztek há­zukba idegen gyermekeket, különösen árvákát, felvenni s azokat felnevelni. Hogy jótéteményük méltóan legyen befejezve, növendékeikre még ak­korié kiterjeazték figyelmüket, midőn azok saját szárnyaikra lettek már bocsátva s a családhoz tar­tozókul tekintették. Ily módon egynémely nemes ház valódi nevelő intézetté vagy árvaházzá ala­kult át a nélkül, hogy annak nevét viselné, s olyan nők mint gróf Teleki Johanna, báró Hellen­bach Zsuzsánna s mások nem tartották méltóságon alólinak idegen gyermekek nevelésének felügyelő­ivé, sőt ha kellett tanitóivá lenni; igy a nevelő- intézeteket, melyek akkor csekély számmal voltak, ily házak pótolák. Az ily körben nevelt gyermekeknek az a meg­becsülhetetlen előnye is volt, hogy okszerű tanulás mellett maga előtt látta mintaképül lebegni az igazi nőiesség, háziasság, vallásosságés munkásság példányát, magában a házi nőben. (Folyt, köv.) 12, bajorországi 1, poroszországi 1, sziléziai 2, kroatiai 2, jeruzsálemi 1. Foglalkozásra nézve volt: Acs 4, asztalos 46, borbély 6, bába 2, bognár 2, bádogos 2, czi- pész 53, csizmadia 31, dohánykertész 48, fésűs 4, festő 2, földész 15, gépész 5, gombkötő 1, gyermek 23, hivatalnok 5, honvéd 10, kereskedő 6, kovács 16, kerékgyártó 4, katona 12, kötél- verő 3, komi vés 9, kéjhölgy 86, koldus 31, kö­szörűs 1, könyvkötő 2, kéményseprő? 1, mészáros 8, molnár 9, napszámos 349, lakatos 10, pénz­ügyőr 42, posztócsináló 1, pinezér 19, pintér 4, pék 12, rostás 2, rézműves 1, szolga 450, szűcs 4, szabó 70, szíjgyártó 3, szürszabó 6, szegényhá­zi 21, színész 1, sírásó 1, tímár 2, takács 2, ta­nító 4, toloncz 2, török-dervis 1, üveges 5, var­rónő 2, vasúti munkás 1, zenész 8. Az életkort tekintve: 1 évtől 10 évig volt 49, 10—20-ig 427, 20—30-ig 471, 30-40-ig 229, 40—50-ig 147, 50—60 ig 82, 60—70-ig 45, 70— 80-ig 31, 80—90-ig 5, 90—100-ig 2. Vallásra nézve: rom. kath. 505, evangélikus 637, református 224, ó-hitü 77, izraelita 44, török 1. Nevezetesebb sebészi műtétek 16 egyénen vitetett véghez: és pedig 3 esetben alszárcsonki- tás, 1 hüvelyk kihasitás, 1 lábujcsonkitás, 1 ki­zárt sérv műtété, 1 felhasitott hasbeleinek vissza­helyezése, 1 rákos elfajulás kiirtása, 8 hascsapolás. Ezenkivül számús esetben varratok, dob és egyéb tályogok fölnyitása végeztetett. A műtétek utáni utólagos betegség folytán a kimenetel csupán 3 esetben volt halálos. Orvos-törvényszéki bonczolat összesen 41 holt­testen vitetett véghez: ezekközül kimúlt felakasz­tás által 5, vizbe és kútba fulladt 6, puskalövés által elhalt 5, késseli meggyilkolás folytán 3, vil­lany mérgezés következtében 3, megmérgezés ál­tal 1, méhvérzés elvetélésnél 1, egy fejébe vert szeggeli öngyilkolás által, agyonveretett 2, meg- veretés utáni különböző betegségekben 5, külön­böző helyeken talált holttest 8, kocsi által elgázol­hatott 1. Az előadottak után megemlíthető, miszerint a kórházba az első beteg az 1864-ik év juniushó 9. vétetett fel: neve Maxin Mária 25 éves evang. csabai születésű térddaganattal; még ez után az 1874-ik óv végéig 1488 beteg nyert ápolást. Nem­re nézve férfi beteg 400-al több volt mint nő be­teg ; az életkört tekintve 20 tói 30-ig legtöbb volt, azután 10—20 évig. Vallásra nézve evangélikus vallásu volt legtöbb. A kórnemeket tekintve a bu­jakórban szeavedök 209 számot tesznek, ezután a váltóláz 145, vizkór 107, rüh 77, cholera 65, gü­mökór 59, és igy lejjebb. Születési helyre nézve b.-csabai legtöbb volt u. m. 741, békésmegyei 287 Magyarország többi 38 megyéiből összesen 362, mig a külföldiek 16 országból összesen 98-an vol­tak. Foglalkozásra nézve legtöbb szolga volt u. m. 450, ezután napszámos 349, kéjhölgy 86, szabó 70, czipész 53, dohánykertész 48, és igy lejjebb. Ezzel belévén fejezve a kórház tiz évről szó­ló kimutatása. Engedje az ég, hogy ezen ember­baráti intézet, mely már eddig is áldásosán mű­ködött a szenvedő betegek és elszegényedettek ja­vára, — ezután is nocsak fennmaradjon, de ked­vező előmenetelnek is örvendjen. Dr. Bunde Albert, h.-csabaváros t. orvosa. Felhívás a délmagyarországi méhész-egylet elnökségétől. A délmagyarországi méhész-egylet f. é. má­jus hó 18. és 19-én Temesmegye Lippa mezőváro­sában tartja IH-ik közgyűlését, mellyel egyszers­mind méhészeti kiállítás is lesz összekötetésben. Ezen egylet igazgatóságának a magyaror­szági méhészekhez ismételve intézett felhívása szi­ves pártolásra talált, miért is bátorkodunk reményl- hetni, hogy jelen felhívásunk sem fog eredmény nélkül elhangzani; — ezt biztosítják a magyaror­szági méhészek, valamint a délmagyaroszági mé­hész-egylet tagjai közt uralkodó elöhaladási vágy és azok áldozatkészsége. Már csak rövid időt rejt a jövő, midőn a Ill-ik közgyűlésünk érdeke egy­letünk tagjait és ügybarátjait a regényes fekvésű I Lippa mezővárosába hívja, ezen ámbár kicsiny de {nyájas városnak vendégszeretetében részt venni. |Azon vivmány, mely az egylet két évi életéből |ered, serkentsen mindnyájunkat az egylet czéljait |a közgyűlésben való nagyszámú résztvétel és a | kiállítás támogatása által — jövőre is biztosítani. Ki a méhészek közül nem tudná elegendöleg {azon előnyt méltányolni, melyet az ily kiállítás nyújtani képes; — azon a méhészeti termények és kezelési eszközök tárgyilag elöállitatván, alka­lom nyujtatik, azokat általában és részleteiben meg­ismerhetni és tanulmányozhatni — miből a méhész magának csakis hasznot szerezhet. A közgyűlés, valamint a kiállítás a résztve­vőkre nézve hasznos visszahatás nélkül nem ma­radhat, miután a kölcsönös eszmecsere a tudomány körének gazdagítására hathatósan behatol. Mindenki meghallgatja elfogulatlanul mások nézetét, szem előtt tartván azon közmondást: hogy vizsgálj min­dent, de csak a legjobbat tartsd meg. Iparkodjék közülünk mindenki a közönség érdekében méhtenyésztéséböl mind azt, a mi szem­lére alkalmas — és ki nem birna ilyent, ha csak is egy darab viasz, egy üveg méz vagy valami méhészeti eszköz volna — a kiállításra küldeni. Az egylet saját hatáskörében intézkedett, hogy a méhészet terén szerzett hasznos kiállítási tárgyak jutalmazás vagy legalább elismerésben ré­szesíthetők legyenek. Midőn hazánk összes méhészeihez azon bizal­mas kéréssel fordulni bátorkodnánk, hogy, köz­gyűlésünkben minél számosabb megjelenésükkel valamint a kiállításban minél több tárgyak beküldé­sével részt venni, annak teljes sikerét biztosítani szíveskedjenek; egyidejűleg megemlítjük: hogy a- résztvenni kívánók valamint a kiállítok ezirány- ban a lippai bizottság elnökéhez Molnár László úrhoz forduljanak, ki a további értesítést annak idejében nyilvánosan lapok utján is közttudomásra hozandja. Kérésünk szives teljesítését remélvén, mara­dunk nyájas üdvözlettel Buziás, 1875. évi marczius 19-én Grand Miklós Goór György egyleti titkár. egyleti elnök. B.-Csaba városának népmozgalmi kimutatása az 1875. évi januárhó 1-től márcziushó végéig. Népességi szaporodás : Összesen született 444, és pedig fiú 217, 'eány 227 ; ezek közt volt tör­vénytelen 11, ikrek 7 esetben. Házasult összesen 55 pár. A halottak száma összesen 282, és pedig férfi 141, nő 141. A kórnemeket tekintve: Álhártyás toroklob 9, agyhártyalob 1, agy vizkór 1, béllob 14, bél­hurut 15, gyermekek álgörcse 30, gyermekek asz­kóra 9, gümökór 41, gyermekágyi láz 1, hagy­máz 17, hörghurut 2, hökhurut 10, hasadt gerincz 1, kanyaró 22, eskór 1, rákfekély 1, született gyengeség 14, szélhüdés 7, szervi szívbaj 3, tü­dőlob 18, tüdölégeny 6, tüdövizeny 6, végelgyen­gülés 10, vérzés 1, vórhas 9, vizkór 14, vörheny 15, zúzódás 4, összesen 282. Ezek közül orvosoltatott 121. Az életkort tekintve: 0—1 évig 92, 1—5-ig 53, .5—10-ig 14, 10—20-ig 19, 20—30-ig 10, 30—40-ig 12, 40—50-ig 20, 50—60-ig 20, 60— 70-ig 20, 70—80-ig 18, 80—90-ig 3, 90—100-ig 1. Összesen 282. Dr. Réthy Pál, Dr. Bende Albert, városi t. orvosok. Gyula, april 4. 1875. (Iskola ügy.) T. szerkesztő ur! Miután rendes levelező, úgy látszik nem volt jelen, alélirottnak van sze­rencséje tudósíthatni a t. olvasó közönséget a pol­gári iskola közvizsgálata lefolyásáról, a mennyire lehet, igyekezem mondani el mindent Sajnos ! hogy némely figyelmet is alig érdemlő mulatságokról megemlékeznek; holdvilágos estéken ablak alatt tett visitekröl ábrándoznak egész lapon egyes le­velezők, ily fontosabb tárgyak által nem érdekel­teinek ; e félékről mélységesen hallgatnak, pedig ez érdekesebb s fontosabb mindeniknél jelen vi­szonyaink közt, a midőn mint kincset, úgy tekint­jük e közös intézetet. Múlt hó 21-én, mint jó előre jelezve is volt, megtartatott a polgári iskola növendékeinek első félévi közvizsgálata, számos értelmes felekezet nél­küli hallgatóság jelenlétében. Jól esett itt látnunk a többek közt a megye egyik vezér férfiút alispá­nunkat, főorvosunkat, átalában az értelmiség sok tagját. Délelőtt 9 órakor vette kezdetét összhang- zatos énekléssel és imával; a terem majdnem szűk lett a szép számú hallgatóság befogadására. Kiki belátja, hogy a kezdeményezés sok nehézséggel szokott járni; itt is, a most még egy tanár veze­tése alatt álló első alaposztály, bizony! sok aka­dályt kellett, hogy elhárítson. Már maga a nem­zetiség-, vallás- és korkülönbség, eddigi foglalko­zásuk, ezeknek búcsút mondás, a tanulásnak szol­galommal nekifekvés, a netalán elhanyagolt, vagy eddig nem kellő irányban vezetett erők kitudása, mind megannyi akadályok lehettek az ifjú tanár előtt, melyeket felismerve, helyes útra térítni, vagy elhárítani kellett. Nem mondjuk, hogy mindez si­került neki, de némileg igen, s jövőre minden bi­zonynyal eltávolíttatnak általa, mert benne észre­vettük a kedvvel, tehetséggel, sok jóakarat-, erély- és ügybuzgalommal biró szakférfiút. Hiába keresték szemeink, nem láthattuk itt főtiszt, apát, Göndöcs Benedek urat, ki pedig min­denütt szeret tenni, hatni, buzditni, a mire meg is yan áldva anyagi s szellemi erővel. Heh lelkész Papp Mihály ur, tudomásunk szerint a reform, iskolai épen ekkor tartott közvizsgák által gátol­tatok, ez általa is éber figyelemmel kisért tanin­tézet közvizsgálatán megjelenésben. Azonban szól­junk az ügy érdeméhez. Csinos modorral, szabatosan vezette tanár ur átalában, de főleg az anyanyelvi kérdezősködése- két, melyek arról győztek meg, hogy a magyar nyelvbeli erősség kell, hogy képezze legfőbb alap­ját a tanulmánynak. A nyelvtanokból, latin és né­metből, tekintve azok számát, az alap szinte le van téve, úgy győződtünk meg. Terményrajz, ter­mészettan figyelmet gerjesztöleg adatott általuk elő. A censori oroszlánrész Dr. Kovács István urat illeti, ki tapintatos, átgondolt mellék-kérdésekkel tudott hatni e fejlődő növendékekre, ki szivmeleg- séggel ajánlott fel a jövő vizsgálatra legjobban elkészülő növendék részére 1 darab cs. aranyat. Dobay J. polgármester ur szinte letett 4 ezüst fo­rintot azonnal kiosztásra tanár ur kezéhez, tudván, hogy ö legilletékesebb kiosztója fog annak lenni. A mellék-tantárgyak szinte szorgalmas ta­nítást árultak el, fogadják e helyről ének- és rajz­tanár urak a köszönetét. Megnyugodva vettünk búcsút ez intézettől ez alkalommal, 1 órakor érvén véget a 30 on felül levő növendékek közvizsgálata, kik közt túlnyomó számmal vannak izraeliták, azon tudatot vivén magunkkal, hogy egykoron szépen kamatozik tár­sadalmunk javára ez intézet, értelmesen adván át növendékeit a társadalomnak. Kitűnő köszönettel tartozunk t. Ambrus La­jos iskolaszéki elnök és vizsgálat-vezető urnák, kit megszoktunk az ily ügyek élén látni minden­kor, ki jutalomkönyvek osztásával fejezé be a vizsgálatot, mely ismét imával zárult be. (Szabad legyen itt a tanár urat figyelmeztetnünk némi cse­kélységekre, melyek majd szokássá válnak nála, t. i. a nem keresztnéven szólitása a növendékek­nek, tréfás hajmegfogás, stb.) Ez alaki hiba felemlitése után szives kész­séggel nyújtjuk jobbunkat a derék, szorgalmas tanárnak, ki mindenesetre nyeresége városunknak, s adja Isten ! hogy közönségünk kellőleg méltá­nyolja fáradozásait! Hegyaljai.*) Újdonságok. — Hymen. Szeghalomról vesszük a hirt, mely szerint megyénk egyik lelkes főúri családja, u. m. „Grimaud-Bevillei gróf D’Orsay Emil, rupti és poyansi báró, Nogent és Bethun ura, cs. és kir. kamarás és kapitány és gróf Festetics Felicia csil­lag keresztes hölgy örömmel jelentik szeretett leá­nyuk gr. D’Orsay Fannynak, herczeg Thurn-Taxis Miksa Lamoral Adolf ő fenségével a maltai rend vitézével, néhai herczeg Turn-Taxis Miksa, buchai és krotozyni herczeg, vallesassinai, friedberg-schee- ri, nemkülömben marchtáli és neresheimi gróf stb. stb. aranygyapjas vitézének és Oettingen-Spielberg Mathild herczegnének fiával való egybekelését. Az esküvő e hó 6-án ment végbe Pozsonyban, a székesegyházban. Áldás kisérje ez uj pár életét az emberi kor legvégsőbb határáig! — Szarvason e hó 5-kén választották meg a városi elöljárókat. Biró: Klenk József, törvény- birő Nyemcsok Márton, közgyám Viskovics Ig- nácz, föpénztárnok Melis Mátyás, alpénztárnok Tóth Pál, rendbiztos Pecsenya János, gazda Ro- szik Gy. esküdtek: Darabos Gy. Melis M. Bankó Gy. Borgulya F. Velki, Grengo L. Holub M. Be- lopotoczky S. Veinberger S. városi orvosok: dr. Télessy József és dr. Szlovák Pál, mérnök Tabaj- dy S. állatorvos: Kristóffy János, zz A fásításra ez idén pompás időjárás szol­gál. Csabán Sztraka Ernő mérnök ur buzgósága folytán évenkint több ezer fát ültetnek ki, s ezek rendesen szépen meg is fogamzanak; de fájdalom, ami népünk, mely nem birja kellőleg méltányol­ni a fák hasznát, sajátságos barbarizmussal szok­ta rongálni a sok fáradsággal és költséggel kiül­tetett fákat. Szörény nézetünk szerint jobb volna inkább kevesebbet ültetni egyszerre, de azt azu­tán a rongálástól minden kitelhető módon megóv­ni, mint sokat ültetni csak azért, hogy boldog boldogtalan tetszése szerint büntetlenül rongálhassa a meglevőket. Tessék csak a föutczán, kivált ke­reskedők előtt kiültetett, s két három év óta disz­lett iáknak lehúzott vagy összezúzott héját meg­vizsgálni, — soha sem lesz azokból többé élőfa. Azért mindenek előtt óvszerekről kell gondoskod­ni, mert külömben kárba megy minden munka és költség. Lám Pesten, sokkal miveltebb lakos­ság között, egyetlen fát sem ültetnek ki kellő védléczek nélkül 1 — A csabai városház és Fiume vendéglő előtt áldogálni szokott népet az elöljáróság külön kifüggesztett táblákon inti, hogy a járdái közle­kedést ne akadályozza. Eddig még használt ii ez *) Hát a ref. iskolák köevizagálata lefolyásáról bel kálik a tudósítás az éji homályban?!

Next

/
Oldalképek
Tartalom