Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-01-31 / 5. szám

Negyedik évfolyam 1875. G’f ­5-ik szám. Megjelenik hétenkint egyszer, vasárnap. ^ Szerkesztőség: , Békés-Csabán, kastély utcza i ..8«ik szám. \ Kiadó hivatal: Gyulán Dobay János könyvnyom- i dája és Winkle Gábor könyvke­reskedése. ’j A lap szellemi részét illető köz- . lemények a szerkesztőhöz Békés­csabára czimzendők, és legfeljebb minden csötörtökig beküldendők. Í M ES ISMERETTÉ! rÖBB BÉKÉSMEGYEI NYILVÁNOS EGYLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. FELELŐS SZERKESZTŐ : ZSILIKTSZKY MIHÁLY. Előfizetési feltételek: Egész évre helyben házhoz hordva vagy vidékre postán küldve • 5 frt — kr. Háromnegyed évre, 3 „ 75 „ i Félévre . . . . 2 „ 50 „ Évnegyedre . . . 1 „ 25 „ Egyes szám ára 10 kr. Hirdetési dijak: Egy 4 hasábos petitsor 5 kr. Kétszeri közlésnél . . . 4 „ Háromszori közlésnél . . 3 „ Többszöri hirdetéseknél enged­mény adatik. Bélyegilleték 30 kr. A nyilt-tér sora 10 kr. Gyulán január 31-én. Hirdetések felvétetnek: B.-Gyulán Doba,y Janos könyvnyomdájában es Winkle- Gábor künjrvárusnál. —- B.-Csabán a nyomdában. — Budapesten Haasenstein és Vogler, Bécsben Naftles J. hirdetési irodájában. — Elfogadtatnak hirdetések vidékről levélben! megrendelés által „a „Békés“ kiadó hivatalához“ czimezve is. Ujonczállitásra. Ha valakinek annyi barátja volna, a hányán őt a „barát“ czimével illetik, el kellene olvadnia a rálövellő bőséges szere tetnek sugarai alatt. Ha a hazának annyi hü fia volna, < hányán a hazafiságot derüre-borura már elhangoztatták, Magyarországnak nem a fizetésképtelenség és a közigazgatás vég romlása előtt kellene állania, hanem miu ta-államként tündökölnie. De mi úgy vagyunk a szép és nagy szavakkal, mint az édességekkel: kivülrő jőnek nyelvünkre, nem belülről. Mert ha belülről jönnének, akkor a hazafiság han- goztatói egytől-egyig mind művelt, becsü­letes, szorgalmas, takarékos, kötelesség tel jesitő áldozatkész emberek volnának; ak kor minden egyes országgyűlésen legalább is annyi képviselő jelenne meg, a hány fizetést húz; akkor az egész hivatalnok sereg, akár országos, akár. nem országos, legalább is annyi ügyet végezne el, a mennyi hivatalával együtt jár; akkor ipa­ros, gazda vagy bármely néven nevezhető foglalkozású egyén azt a kört, a melyet neki sorsa juttatott, úgy betöltené, mint a nedv az egészséges szütlőszémet. Mert hát í hazafiság nem jelenthet egyebet azon tö rekvésnél, a mely szerint a haza minden pontján kicsinyben ugyanazon rendet, jóllé­tet és biztonságot, létesitsük, a melyet i pontok összegében, magában a hazában látni óhajtunk. Hogy az ilyen tettleges, valódi liazafi- ságnak mennyire vagyunk bővében, külö nősen akkor tetszik ki, a midőn az állam élettel legkapcsolatosabb cselekvényeinkct végezzük : a különféle képviselő-választás nál, az adófizetésnél és a katonáskodásnál A választás és az adófizetés most nem tárgyam; maradok a katonáskodásnál. Két tulajdonsága van a magyarnak, a melyet csaknem egészen a mai napig még a német is elismert: a politikai ké­pesség, és a harczra termettség. Azért mondom, hogy, csaknem egészen a i napig, mert az utolsó három esztendő po­litikai képességünket illetőleg más véle­ményre terelte őket; áll tehát ma még csupán csak harczra termettségiink. Eli ugyan nem vagyok azaz ember, a kit a mi jó szomszédunknak a véleménye akár nagyon felviditana, akár nagyon le verné; de attól mégis félek, bogy innen- onnaii harcziasságunkra is azt mondja: volt. Azaz hogy nem a véleménytől, ha nem a véleménynek alapul szolgálandó ténytől lélek. Megmondom, miért? 11a különben nem tudtuk volna is, az utolsó porosz háborúk kellőleg meg­oktattak bennünket arra, hogy a győze­lem anyja a tisztség reális tudománya, bá­bája a legénység ügyessége s mindkettő­nek az edzettsége és fegyelme. A statisti- kai adatok meg azt mondják, hogy ma már nem is hadsereg, hanem millió. Azok­kal a nagyon békés trónbeszédekkel pe­dig úgy van az ember, mintha tüzért lát­na mögöttök ineggyujtottkanuóczczal. Az­tán itthon is szépen szaporodik az irán­tunk való — fojtó szeretet. Mire bírtak bennünket ezen valósá­gok parlamentaris életünknek, tehát ön-| cselekvésünk szabadságának évei $]att ? y^>Jfíllitottunk Budapesten egy katonai íá^lát, a mely — katonai vélemény sze­rint — a tiszti képzettség színvonalát nem üti meg; a tényleges hadi szolgálat tar­tamát a nálunknál sokkal műveltebb nem­zetekéhez szabtuk ; a rendes hadsereg tiszt­jei közt csakirmag vagyunk; az őszi hon­véd gyakorlatokról irt nagy dicséretek ar- czul csapására, honvéd tisztjeink közöl, szolgálati szempontból nyolezvanon elbo­csáttatnak. Tegyük hozzá, hogy az utolsó ministeri jelentés szerint van — a papo­kat, orvosokat és a nem magyarokat nem veszem számba — 480 műegyetemi s 1950 jogakademiai hallgatónk, s hogy ezeknek is. csak egy kis része teszi le a tiszti vizs­gát. Aztán vegyük számba ugy mellesleg hogy a hat millió magyarnak, Poroszor­szági arányában, legalább 180,000 embert kellene kiállítania legalább, 5000 tiszttel Világos, hogy magyar és képzett tiszti karról szó sem lehetne. Hát a legénység ? A legénység, m int anyag, kitűnő; de nem szolgál, nem szolgálhat kedvvel. Ked­vetlenségének ezen nem politikai lapban felhozható egyik forrása maga a törvény, másik a visszaélés. Ismert dolog, hogy anyagi munkánál az időt erővel pótolhatom ; de a tanulás­nál, főleg pedig a megszokásnál ezen ]x>-_ tolhatás nem áflj nem áll tehát a legény ség tanításánál sem, s még kevésbé fegyel mezésénél. Mindemellett a már magábar véve is kurta, a szabadságra bocsátás ál tál meg még jobban megkurtitott szolgá lati idő arra kényszeríti a hadsereget, hogy a legénységet addig, a meddig ténylej szolgálatban van, erőltetett gyakorlatokra kényszerítse. Az ilyen erőltetett munka, a nélkül, hogy kellő sikerre vergődhetnék, a legerőteljesebb ember kedvét- is fogyasztja a még ki nem fejlődött szervezetüt pedig tönkre teszi. • Ismert dqlog az is, hogy a teher ál talánossága elvefszj a teher súlyának egy részét Igaz, törvény szerint általános ná lünk a hadkötelezettség; ámde ezen tör vény humánus megszorításainak már any nyi visszaélés csúszott alájok, hogy a le­génység közt a tehetős ember gyermeke szinte fehér hollóvá vált. Képzeljük ma­gunkat annak a szegény legénynek a he­lyébe, a ki vagyonos pajtását egészségben erőben, kényelemben itthon maradni látja s aztán kérdezzük .majmuktól : miféle trón O u (falatok és érzelmek keletkezhetnek benne ? Én azt gondolom: Meggyülöli á hi vatalnokokat, más szóval az urakat, mi velhogy megvesztegetetteknek tartja őket meggyülöli a vagyonosokat, mivel azt tart­ja, hogy helyettük és az ő védelmükre kell katonáskodnia s vele együtt az egész ka­tonai intézményt, mivel azt tartja, hogy azságtalan utón tolták oda ; meggyülöli magát a törvényt is, mivel azt tartja, hogy annak éle a szegények ellen van fordítva. Kérdezem, nem természetesek-e ezen érzelmek és gondolatok ? nem érzik-e meg rajtok a petróleum szaga ? nem kapcsola­tos-e velők azon tény, hogy a szarvasi zavargásokban a szabadságos katonák ne­vezetes tényező voltak ? Egyes ember követhet el visszaélést büntetlenül is; de százezrek yisszaélése ok­vetlenül viharnak a magva, mely lassan bár, de kicsirádzik, megnő, megindul s azok éllen fordul, a kik vezették. Mivel pedig az állam törzsöké épen a vagyono- ok, természetes, hogy ugyanaz a vihar, a mely ezek ellen fordul, vihar maga az ál­lam elleu is. Jó lenné ezt a vagyonos osztálynak megfontolnia; a haza iránti kötelességek ezen legsulyosabbikától, de éppen azért legszebbikétől, a katonáskodástól nem hu zódoznia ; a huzódozással egy ütt járó nem­telen eszközökkel az ugy is megrendült közerkölcsöt nem pusztítania; a nemzet harczképtelenségén nem dolgoznia s úgyis bizonytalan állami létünket még bizony talanabbá nem tennie. Az élővíz-csatorna.*) (Folytatás). A lapunk 2-ik számában leirt tervre tehető műszaki megjegyzéseket ezúttal mellőzve, beszél jünk most arról, mikép terveztetik az élövizcsatorna kijavíttatni. Az élőviz-csatorna hibája abban fekszik, hogy annak alsó torkolatától felfelé mintegy 5000 folyó ölön, a vizmentő töltések régi körösi vizek járá­sához lévén szabva és építve, ezen töltések a mai Keitős-Körös legnagyobb vizéhez képest, többé nem elégségesek; hozzájárulván, hogy ezen csatorna, (t. i. a fehér Holt-Körös) Békés városán keresztül vonulván, hol a töltések többnyire a beit étkek szé­lein húzódnak, ezen töltések javítása és jó karban tartása, részint föld, részint-térhiány miatt, majd­nem. lehetetlen. Több évnek áradatai bebizonyi- mgy ezen—Ireltélki töitéaok 5V= váires megmen­tésére nem alkalmasak, s csakis a lakosság lóg? ineg feszi tettebb véd munkálata óvta meg a várost több Ízben, árvíz általi végpuszlulástól. Továbbá mindezen töltésekneK fontartását, jobb- és balpar­ton 10,000 ölön, Békés városa, mely nem is tagja' az élőviz-társulntnak, kénytelenittetik eszközölni, lOlott mindezen óriási terhektől mogruentetnék, ha íz élőviz-csatorna eltávolíttatnék a városból, s a Holt-Körös medre egyszerűen eltöltetnék. Tehát mir; útjuk, az élőviz-csatorna, életkérdését képezi Ék* r jgm ;es varosának. Nem is késett Békés városa, még tí$)£3?ik ívben a magas minisztériumhoz ezen baj^j*?.br- rosoltatása iránt felfolyamodni. m* A magas ministeriumtól 1873-bét*- Jwolt a cbdelet, miszerint az élőviz-esátornát Jüj^fcell javi- ani akint, hogy az Békés varosának ártalmára ne egyen. Ez okból mogbizatatt a körös-bferettyó sza- lályoz. központi kir. mérnöki hivatal, az ide vo- latkozó terveket elkészíteni. A kir. mérnöki hivatal a kellő előmunkála- okat megtétetvéD, csakhamar, az egybehívott ér- lekehségnok az élőviz-csatorna kijavításnak kettős 'áltozatu tervezetét mutatta be, mely tervek a kö- otkezök : 1. az első változat abban áll, bogy a csatorna aaradna nyitott mint most, azonban Békés váró­én felül, egy csatornaszcrü átvágással, az élővíz városból ki 8 a nagy Körösbe vezettetnék. Ezen iju vitás kerülne 80,000 frtba. 2, A második változat pedig zsilipekre van lapítva oly formán, hogy a mostani élöviz-csa n-na alsó- és folsö-torkára egy-egy zsilip alkal- üiztatnék, mely zsilipek által abból a magaskö- ösi áradat kizáratnek, s a csatornának ilynemű száratása alkalmával, a nádormalom csatorna vize tt bocsáttatnék ki a Körösbe, hol az régi időben ibocsáttatott, t. i. a Csohos-éren, hol ismét egy armadik zsilip ál .almaztatnók, mely akkor nyit- litnék meg, midőn az élővíz-csatornái zsilipek le- írattatnának. Ezen kijavítás kerülne 90,000 frtba. Miminkét terv, megoldja a kérdést, azonban lindakettönok vannak oly óriási hátrányai, hogy jyik áldozatnak buknia kell. Első hátrány mindjárt, mindakettöre a felette * Miud a szerzőre, mind a szerkesztőre nézve igen dlemetlen nyomdai zavar következtében „Az élöviz- atorna" című cikknek ezen része a múlt számból aku­tunk ellenére kimaradván, sietünk azt ezennel utólag pó- lni, A t. közönség előtt pedig mentsen ki bennünket on körülmény, hogy a nyomda távolsága miatt közvet­ít felügyeletet nem gyakorolhatunk, Szerkeszt/^ k nagy költség, mely az érdekeltség áltál teljesen elviselhetlen, maga az eredeti csatorna került 20,000 frtba, annak kijavítása pedig kerül 80,000 frtba. By költséget az élövizi társulat meg nem bir. Az első változati terv hátrányai im ezek: a) Békés városából őzen terv szerint ugyan kizáratnék a nagy vizek romboló ereje, mindamel- let az uj ásással, mely á várost féloldalt körül veszi, ugyanezen romboló magas vizeknek uj útja nyittatnék, s bárha ezen csatorna jó karban tar­tására a társulat lenne kötelezve, mégis akár a fakadó vizek baját, akár a netaláni vizkitörés sze­rencsétlenségét, csakis a közvetlen szomszédos Bé­kés lenne kénytelen tűrni. b) Csabára nézve az élöviz-csatornából a kis és nagy réten fakadó víz, igy is amint jelenleg áll a csatorna, elviselhetlen, mennyire még inkább ki lesznek téve ezen elsőrendű s egy millióra le* csült réti földek a fakadó viznek akkor, ha a nagy Körössel 1500 öllel közelébh össze csatolt uj ásáson, még legalább egy lábbal magasabb víz fog vissza­tolulni, mint a milyen ek korig visszatolult. c) Tudjuk azt, hogy a gyula-békési nagy csatorna Békés városáig sebesen elhozza a magas vizeket, Békéstől azonban ezen magas vizek, ré­szint csekélyebb esés, részint a Körös med< ruck kevésbbé lett szabályozása és kiképzése miatt — igon UveB««t elfolyni, innen yíin, bogy a povádi átmetszés^fs;.hogy képezné, hanem még inkább jsziipefcja magát.~ Ezen boszzu ideig tartó niaffias-vízállás egyrészről a csatornái tölté- sekot' ^rojér áztatni, elmulasztani fogja, másrészről pedígxa csatornát hamar beiszapolja. /vUpabán, hol a réten keresztül vonuló jobb­árrá töltések feletto vékonyak és tcstrélküliek, gjz'en töltés elmúlásától különösen lehet tartani. g|§ Es igy látjuk, hogy ezen első alternatíva •szerinti csatorna az alsó községekre oly jellemű vizet hozna, mint maga a Körös vize, mely t. i. árad, rombol, szakit, s mely ellen minden ára­dásnál résen állani, javítani s védekezni kell, pe­dig ezen községek azért áldoztak annyi pénzt és munkát a Körös szabályozásra, hogy az ily vesze­delmes vizektől meneküljenek. Az élöviz jellemét mindig szeljd és jótékonynak képzelte mindenki, nein pedig vad és rombolónak. d) Mióta az élőviz-csatorna keletkezett, azóta az eddig tapasztalt vízjáráshoz alapítva, egy kü­lön uj vizimü is építtetett a csabai határon keresz­tül, s ez a kigyósi vadviz-csatorna. Ezen csator­nát is egy rendszeres, s alapszabályaiban a magas minisztérium által megerősített társulat-építő. Ke­rült ezen csatorna 1400 írtba, s most az élő víz­csatorna vizének magasabbra szabásánál, ezen vad­viz-csatorna léte és fenállbatása is veszélyez­tetve van.­Ezek lennének az első alternatíva hátrányai. A második alternatíváé.terv hátrányai pedig: a) A Csolios éren zsilip megnyitás esetén visz- szatoluló körösi viz szinte fakadó vizeket szülne az ottani alacsony földeken, iszapolás, töltés elmo­sásnak itt is helye volna, csakhogy mindez a körösi magas vizeknek rövid tartama miatt, sokkal rövi- debb időre lenne szabva, mint Békés, Csaba alatt az első terv szerint. ' b)" Sokkal nagyobb hátránya ezen 2-ik ter­vez- tnek az, hogy a visszatoluló Körös vize min­den áradatnál (elhatván a pili vizmalomig, ezen malomnak őrlő képességét rövidebb vagy hosszabb lőre lerombolná. e) Itt is előjönnek az élőviz-csatorna kelet- kezte óta létrehozott bizonyos ásások s töltésezé­ek, melyok ezen második terv szerint eredeti czél- jukra nézve, megfhiusittatnának. Szóval, az első terv megöli az alsó vidéket, a második terv, megöli a felső vidéket. Most pedig ezen tervekből egyet válasz­tani kell!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom