Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-05-23 / 21. szám

laszai, vegyesek. — E lap előfizetési ára egy ne­gyedévre csak 2 frt 50 kr. s félévre 5 frt. Kia­dóhivatal ; Budapest, Kristóf-tér 2. szám, hol a megrendelések bármikor elfogadtatnak. „Milyenek a nők?“ (naplójegyzeteimböl) czim alatt egy kötet prózában irt női jellemrajzokra hir­det előfizetést Benedek Aladár. A hozzánk is be­küldött felhívásból közöljük e pár sort: „Ama tün- dérfényü, mesés káprázatu labyrinthban, melyben a legnagyobb szellemek és költők is csak tapoga­tózva jártak s abból egészen kivezetni talán máig se birtak, én sem akarok egyebet, mint nehány talán még járatlanabb utón végigvezetni a szives olvasót s ez által valamennyire ismertebbé tenni e szép, e csodás, e rejtelmes világot, melynek meg­hódításában annyi férfisziv vérzett és vérzik el s melyben oly kevés érte és éri el a valódi diadalt. E tündérfényű, káprázatos labyrint, s e szép, e csodás, e rejtelmes világ: a női szív, a női kedély, a női szellem. E mesés világ rajzolgatását, jellem­zését fogja képezni a jelen munka, melynek tar­talma: „Előszó.“ — „Olga.“ — „Margit.“—„Jo­sephin,“ I— „Hulda.“ — „Mari.“ — „Emma.“ — „Gizella,“ — I Elza.“ — „Róza.“ — „Adél.“ — „Julia.“— „Végszó.“ Es mindez könnyed, érde­kes, itt-ott elbeszélői modorban bárki számára szó­rakoztató s talán hasznos olvasmányul.“ Ez ér­dekesnek Ígérkező munka előfizetési dija fűzve 1 frt, elegáns diszkötésben 2 frt. — A megrendelé­sek május végéig szerző nevére czimezve (Pest, Kristóf-tér 2.) küldendők. Utánvétek megrendelé­sek is szívesen fogadtatnak. — Thália. A rendezőség úgy látszik, hajtott szavunkra, és a darabok repertoirjábau irányt vál­toztatott, mert a legutóbbi darabok, mint: „Falu­siak,“ „Lelencz,“ „Cigány,“ eredetiek voltak. Fogadja ezért méltánylásunkat. Lapunk technikai kerete nem engedi, hogy a darabok mikénti előadásairól részletesen és be­hatóan értekezzünk, tehát csak szemle alakjában fogjuk az egyes tagokról véleményünket elmon­dani. Az elsőrendű tagokról már szólottunk, hogy tehát ismétlésekbe ne essünk, beszélni fogunk a másodrendüekröl. Mártonfy segédszinész, igen szerencsés szín­padi alak, kifejezésteli arczczal, igen sok csínnal és gondosan szokott öltözködni. „A neszlei to­ronyban“ a rendőrt igen ügyesen personifikálta, és az öreg „csikós“-t pedig valóságos bravourral játszta. Leginkább ajánlhatjuk neki a paraszt- szerepek szakmáját, mikhez sok hajlammal és tehetséggel látszik bírni. Kórádi routinirozott színész, és szintén jó színpadi alak, csakhogy nem eléggé rokonszenves alak a szerelmes szerepekben, és azért inkább ajánlanók neki az intrikus szakmát. Gáborhelyi athletikus alak, de mint kezdő színész, a színpadi otthoniasságnak titkaiba nincs beavatva; hangja érczes, hangsúlyozása értelmes, és primitiv játéka is oly tehetséget árul el, melyet egy oly müveit ember, mint ö, okvetetlen fog tudni értékesíteni. Erdélyi játéka még eddig kritikán alul áll; nem akarjuk ezzel belőle az ambitiot kiölni, ha­nem csak azt jelezni, hogy a valódi művész já­téka is elfogódott, ha szerepét nem tudja, hát még a kezdőé. Tószegi szorgalmas szinész, ki kisebb szere­pekre is gondot fordít, mi haladását nagyban elő­segíti, és azonkívül öt a társulat nagyon haszna- vehetö tagjává sorolja. Tóth Béla csinos alak, ügyes taglejtés és hanghordással bir, de hangja szintén nem felel meg azon szakmának, t. i. a szerelmeseknek, melyet magának választott. Neki inkább a pa­rasztszerepeket és a naiv komikumot ajánlhatjuk. A nőkről majd jövő számunkban szólunk. Gazdászat ipar ás kereskedelem. Ministeri leirat a békésmegyei gazdasági egyesülethez a méter mér­tékek tárgyában. Az 1874. VIII. törvényczikk a méterinérték- nek Magyarországon leendő behozatalát rendelte el. A törvény keresztülvitele végett a ministerium részéről a szükséges előkészületek már is annyi­ra haladtak, hogy a közönség figyelme felhívha­tó a végből, miszerint az uj mértékeknek a gya­korlati életben való alkalmazhatásáról jó eleve gondoskodjék. A gazdasági egyesület azon közegek egyi­ke, melyek leginkább hivatvák a kormány törek­véseire a gyakorlat embereit figyelmeztetni s leg­inkább vannak azon helyzetben, hogy a nagy kö­zönség ép azon részét, mely a mérés körül köz­vetlenül érdeklődik, a teendőkre előkészítsék. Mindenekelőtt értesitem, hogy a rendszer népszerűsítése czéljából a mellékelt táblázat eB tud­nivaló, még pedig ez utóbbi az országban szoká­sos nyelveken adatott ki és a ministerium gondos­kodott, hogy ezen munkálatokból az ország min­den községében legalább egy-egy példány legyen meg. Ezen Posner Károly Lajosnál megjelent és minden könyvárus és papirkereskedő utján (70 il­letőleg 20 krajczárjával) megszerezhető munkála­tokból mindenki rövid idő alatt oly tájékozást szerezhet magának az uj mértékrendszerről, a mennyi a gyakorlati életben szükséges. De ezen inkább felvilágosítás czéljából meg­szerzendő munkálatok tanulmányozása mellett a gyakorlat egyénei még más irányban hivatvák tevékenységre. Az idézett törvény értelmében ugyan­is 1876 január l-löl kezdve csak az ezen törvény értelmében hitelesített mértékek, sulyok és mérő­készülékek lesznek használhatók, s az ezzel ellen­kezők az illető készülékek elkobzása mellett bír­ság alá esnek. Az Uzletegyének és a gyakorlati emberek ennélfogva kénytelenek lesznek eddig használt mértékeiket, súlyaikat és mérőkészüléke­iket újakkal löleserélni, és az okszerűség azt ta­nácsolja, hogy már most gondoskodjanak az uj beszerzésekről, különben az év vége felé hazai gyáraink és iparosaink vagy nem lesznek képe­sek a szükségletet kellően kielégitni, vagy pedig a tömeges keresletet felha9ználandják az uj készü­lékek árának tulcsigázására, s igy mindkét eset­ben az üzleti élet jelentékeny hátrányt szenved­hetne. Az uj mértékek, sulyok és mérőkészülékek tekintetében fel kell említenem a következőket. A bevásárlásnál nagy óvatossággal kell eljárni és csak az országban hitelesített (tehát a hitele­sítő bélyeggel, azaz: a magyar szent korona jel­vényével ellátott) mértékek, sulyok és mérőké­szülékek szerzendök be; mert a külföldről, sőt Ausztriából is szerzett mértékek, sulyok és mérő­készülékek nem felelnek meg teljesen a nálunk kívánt kellékeknek s igy még utánhitelesités mel­lett sem lehetnének használhatók a közforgalomban. Mennyire térnek el az egyes mértékek az Ausztriában elfogadottaktól, az kitűnik a többiek közt a következőkből. Folyadékok mérésére ná­lunk a szokásos mértékek a 2, 1, 0.5, 0.2, 0.1, 0.05, 0.02, 0.01, liter, melynek alakja henger, — Ausztriában henger alakban készítendők a 2, 1, Vai V*» í/s> V16 liteij edények, tehát nagyrészt olya­nok, melyeket nálunk nem is szabad használni, holott a nálunk meghonosított 0.2, 0.1 0.05, 0.02, és 0.01 liter ott kúpalakban, tehát nálunk meg nem engedett' alakban szokásosak. Még nagyobb eltérések mutatkoznak a száraz tárgyak mérésére való edényeknél, itt pl. Ausztriában 2 és 1 litere­sek fából is készíthetők, de nálunk ily edények nem hitelesíttetnek. Sőt még a sulyoknál is van­nak bizonyos csekély eltérések, melyek az oszt­rák gyártmányt nem engedik a közforgalomba jut­tatni, igy pl. a kalmársulyok közül az 50—1 de­kagrammos sulyok nálunk dekagramm, illetőleg dk- val jelölendő meg, holott Ausztriában grammal, il­letőleg g-vel is jelölhetők. — Ezekből eléggé ki-' tűnik, mily fontos, hogy csak hitelesített vagy leg­alább hazai iparosoktól készült mértékek és sulyok és mérőkészülékek vásároltassanak, s hogy Jökép osztrák gyártmányoktól lehetőleg tartózkodjanak üz­letegyéneink. A jelenleg használatban lévő mérté­kek, sulyok és mérőkészülékek közül egyedül a mérlegek azok, melyek ha nem is valamennyi szer­kezetű, de legnagyobb részök jövőben is alkalmaz­ható lesz, — feltéve, hogy újabban hitelesíttetnek. A hitelesítéshez pedig egyéb kellékeken kívül szük­séges, hogy a mérleg legnagyobb terhelhetősége kilogrammokban fel legyen jegyezve, — és to­vábbá, hogy a készítőnek jegye vagy neve rajta legyen. E végből minden jelenleg használatban lévő mérleg valamely ahoz értő gyámok vagy iparos­hoz átalakítás végett juttatandó és ez alkalommal egyúttal hitelesíthető is. Ezen átalakítás, ha nem is lesz költséges vagy fáradságos, mindenesetre időt igényel s ennélfogva szintén jókor kell gon­doskodni róla, nehogy az utolsó pillanatban iparo­saink a kívánóinak megne felelehessenek. Bizalommal fordulok mármost a gazd. egye­sülethez és fel kérem, hogy a minden újításnál mutatkozó ellenszenv leküzdése és az átmeneti ne­hézségek mellőzése vagy legalább könnyitése czél­jából a kormányt a métertörvény keresztülvitelénél lehetőleg támogassa, jelesül figyelmeztesse azokat) kikre hivatásánál fogva folytonos érintkezésben áll az általam fennkijelölt munkálatokra, ajánlja azok­nak tanulmányozását és hasson minden alkalmas­nak látszó eszközzel arra, hogy a rendszer isme­rete minél általánosabbá Iegyon; — szólítsa fel a gyakorlat embereit, hogy már most gondoskodja­nak uj mértékok, sulyok és mérőkészülékek meg­szerzéséről és mérlegeik kellő átalakításáról. Ha bármi tekintetben az uj rendszer tárgyá­ban még kívánni valója volna vagy felvilágosí­tást óhajtana 1 — forduljon hozzám a gazdasági egyesület s a legrövidebb idő alatt értesítést fogok szolgáltatni. Simonyi Lajos. — A kereskedelmi miniszternek egy körren­deleté valamennyi törvényhatóságnak meghagyja: hogy miután tudomására jutott, miszerint a kül­földi lókereskedők által az ország területén vá­sárolt lovak lólevelei a vevőkre át nem iratnak, hanem a megvett lovak minden igazoló okmány nélkül vitetnek ki az országból, miáltal, az eladó­nak alkalom adatik az eladott lovaikról szóló és kezeik közt hagyott lólevelekkel visszaéléseket elkövetni. Ezen szabályellenes eljárás megssünte- tése czéljából mindazon egyének, kik lovat vá­sárolnak vagy cserélnek, tartoznak a vétel tár­gyát képező ló igazoló levelét és pedig vásáron a vásári bizottság, vásáron kívül pedig az illető községi elöljáróság által nevükre átíratni; el­lenkező esetben a lólevélnek a nevükre való át­íratása nélkül vásárolt lovak elkobozandók és el- árverezendök, a befolyt vételár pedig a legköze­lebbi m. kir. adóhivatalhoz szállítandó be. — A közlekedési minister az országgyűlés fel­oszlatása után nagyobb körutat szándékozik tenni az ország erdélyi és délkeleti részében, hogy az ott folyamatban levő vasúti munkálatokat, különö* sen a magyar-oláh vasutak csatlakozására vonat­kozó épitéseket személyesen megtekintse, valamint az erdélyi közutak állapotáról a helyszínén tájé­kozást nyerjen. Nyilttéf) A folyó hó 17-én éjfélkor házamban kiütött tűz alkalmával Gyula város tanácsának több tag­jai, a helybeli honvédség több tisztei és legény­sége, és számosán barátaim és polgártársaim köz- zül az oltás és vagyonmentés körül önfeláldozó készséggel fáradozván, fogadják emberbaráti tet­tükért legmélyebb hálámat és köszönetemet, azon szívből fakadó óhajtásommal: vajha a sors őket a sujtoló csapások ily megpróbáltatásától örökre megkímélné. Gyulán május 20. 1875. Fábry Márton ügyvéd. HIRDETÉSEK. A „Fekete sashoz“ ezinizett vendégfogadómban Ik-Gyulan, a legolcsóbb áron szoba kapható; egy szoba ára 60 kr, a t. utazóknak ajánlom figyelmükbe. Ezenkívül jó ízű ételeket és italokat pontosan kiszolgálok. Molnár János, (73) 2—3 fogadós. A tisztelt liölgyv ilágnals; tudomásul!! Nemcsak Budapesten és Becsben!!! ni disz, norimbergi és rövidáru raktárunkban, s hőlgydivatüzletftnkben is ajánlunk nagy választékban a legújabb és legfinomabb selyem bársony, atlasz és sima ripsz szalagokat: közép szélességben 2 röf................................................27 kr. egész szélességben 1 röf ................................................27 kr. Úgyszin tén ajánljuk nagy választékunkat plF* napernyőkben, *°^§ melyeket tetemesen leszállított árakban teljesen végeladunk. — Teljes tisztelettel Silberstein testvérek. Hirdetmény. BÉRBEADÁSDO!! A főutezán a városházával szemben; a Czégényi-féle házban egy térés szonbérbe adó elfoglalás bolt: mellékszobával azonnali — Közelebbi értesítés nyerhető Silberstein testvéreknél B.-GYU1ÁN. Alólirott gőz- és mindenféle gazda­sági gépek javítására vállalkozván, a t. ez. gazdaközönség kegyes figyelmébe aján­lom a ß.-Csabán a távirda utczában, az ó hitű templom átellenében 425-ik szám alatt lévő házban tel Állított gépészeti műhe­lyemet. Pruclia Vincze, (67) 3—3 okleveles gépész. OLCSO GKPi Özv. HEINER SIMONNÉ asszonynál B.-Csabán egy jó karban levő, | ló­erejű gőzgép, cséplővel együtt, 1600 írtért kapható! (72) 2—3 mellett ha­Ménló eladás. Méltóságos gr. Wenckheim Ká­roly ur csorvasi gazdaságában két fiatal csódör (muraközi faj) eladó és mindenkor ugyanott megte kiüthető. (69) 8—3 Lyukas fogak kitöltésére hatásosabb és jobb szer nincs, mint dr. Popp J. G. 2 OS. kir. udv. fogorvos fogplombéja (J3écs, {Stadt, Bog- JJ nergasse Mr. 2.j, melyet mindenki maga egész köny-X* uyen es fájdalom nélkül a lyukas logba illeszthet, 2mely.aztán szilárdul a iogmaradékkai és f oghussal 7^ összeforrva, a fog tovább romlását meggátolja -s a Jy fajdalmát megszünteti; (2) 10—20 Anatherin-szájviz ^ ?i)r. l*opp J. G. cs. kir. üdv. fogorvostól.? HéCöüon, Stadt Bognergasse Mr. 2. üvegekben I frt 40 kr a legkitüncbb szer csúzosj^ 1 o gi aj dalmákban, gyuladásokual, a foghus daganatai- és sebéinél; fölolvasztja a létező tógád vet és meg- akadályozza annak uj képződését; az inogó fogakat a foghus erősítése által szilárdítja; s midőn a foga-X* «g#kat es foghus minden artalmas anyagtól megtisztítja szájuak kellemes frissesóget kölcsönöz és már ró- "T <l\ vid használat után eltávolítja a kellemetlen szagot. Jj Anatherin-fogpasta J Dr. Popp J. G. cs. kir. udv. fogorvos Bécsben. vT Ezen készítmény a lehelet frisseségét és tisztaságát X* fenntartja, azonkívül a fogaknak hó fehérséget kölcsö- Ti nöz, azok romlását megakadalyozza és afóghusterősbiti 5l)r. Popp J. (i. növeny-fogpora. * «&£ A fogasat oly szépén tisztítja, hogy annak jak rznaponkénti használata áltál nemcsak a közönséges fogko eltávolittatik, hanem a fogak zománca és fi-fr nomsága is mindinkább tökéletesbül. • RAKTÁRAK: Gyulán: Orley István és Winkler JÉ» Ferencz gyógyszereszeknél, békésen: Benedikty^í József gyógyszerésznél. Csabán: Varságh Bélán gyógyszerésznek bim antkon: Csiky M gyógysz,- JÉ» nél. Orosházán: Medveczky K. gyógysz.-nel. H Pankotán: Tanti C. gyógysz-nék Mező-Be-Hr rónyben: Nárczisz Janos gyógyszerésznél. J^ Gyulán: 8zmetán FUlöp fűszerkereskedésében, jfc, "I* •r',r,r •X * •X-X-X B,'(íyuláa, 1875. Nyomatott a kiadó tulajdonos Dobay János könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom