Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-05-09 / 19. szám
pon kötném reményem jövője, illetőleg törvényhozói működéséhez. Vagyoni helyzetét pedig, csak azon okból venném figyelembe, hogy meglássam: minő arányban áll anyagi birtokához az áldozat, melyet a 'haza. illetőleg a közművelődés oltárára tett, miután az oly ember, a ki saját szivének melegétől nemes tettekre nem hévül, s kinek kebelében hiányzik a haza javát legjobb tehetsége szerint munkáló lélek alaphangulata, csak ama ros? taplóhoz hasonlítható, mely még a reá hulló szikrák özönéből is ritkán íog tüzet. Ls ha a fentebb hivatolt fúziónális pártgyülés, bizonyos feltételeket köt ki, s csak ez alapon ismeri el hazafiúi kötelességül az új kormány támogatását: a szabadelvű párt programmja és a morális elvek alapján választandott képviselők megbízatása között, nem forog lenn lényeges ellentét, A név ugyan kettő, de a lényeg és a czél határozottan egy és ugyanaz. Éhez nem szükséges bővebb commentár. Az arany a tűzpróbában is aranynak marad! Hol tehát a morális elvek nyomnák le együk vagy másik felléptetni kívánt képviselőjelölt javára a mérlegét, a nélkül is teljes bizalommal elküldhctjük választottunkat, hogy tőle programmot kérjünk, főleg ha még azt is meggondoljuk, mi jelentőséget rejt tulajdonképpen magában azon kényszerült nyilatkozat, midőn a jelölt előre elmondja mit fog tenni ott, a hol a majdan meggyőződése, illetőleg lelkületére kétségkívül erős hatásokat gyakorló körülményeket előre még csak nem is sejtheti. * * * Lesznek kétségkívül, kik túlságosan ideálisnak fogják nevezni e reflexiókat, s meglehet talán nem is egészen alap nélkül; ámde éppen ezért, a ki társadalmi érdekeinket tekintve életrevalóbb elveket képes felállítani. Szíveskedjék közkincsünkké tenni nézeteit, és én a jobb előtt a legmélyebb tisztelettel fogok meghajolni. Gyoma, 1875. május 3-án. Garzó Gyula. 508. ein. , Békésmegye alispánjától. 1875. A tek. megyebizottságának f. évi február 8-án s folytatva tartott közgyűlésében 108. ügy. sz. alatt hozott határozata által a tavaszi rendes évnegyedes bizottsági közgyűlés határidejéül f. évi május hó 10-ke és következő napjai tűzetvén ki; minthogy e közgyűlés egyik logfontosabb tárgyat a földadó szabályozásról szoló f. évi Vll. t. ez. végrehajtása iránt kiadott m. kir. pénzügyminiszteri körrendelet, jelesen a becslő járási földadó bizottságok elnökei és tagjai megválasztása képe- zendi: hivatalos tisztelettel felhivom a tek. törvény- hatóságnak minden vidéki képviselőit, hogy e közgyűlésre teljes számmal megjelenni s a közügyek elintézésében részt venni méltóztassanak. Tárgysorozat: 1. Alispánt évnegyedes jelentés a megye álAztán együtt éppen nem férnek meg. Nemcsak hogy reájuk illik a franczia közmondás: „vingt tetes, vingt avis“ — húsz fő, húsz vélemény, hanem volt reá eset, hogy bizonyos pörben hárman lévén érdekelve, összesen négyféle nézet került ki tőlük. Már most tán szeliditö lesz veájok a nem rég alakitott kamara, melyre némelyek szeretik mondogatni, hogy „camera ob mura.“ — Nem árt nekik egy kis inquisito 1 Szeretik magokat fényképeztetni, s aztán ott díszük arany-rámában a becses kép az iroda faián. Tanácsaikban néha élezelők, mint a következő esetben is e napokban tévé egyikök. Egy jámbor photographus, milyenek a miveit világon mindenütt akadnak, papiros-kráglival, papiros-man- chettel, 7-szer fejelt lábbeliben, télen nyári, nyáron pedig téli ruhábao, mindig művészien horpasz- tott határozatlan szinü kalapban, három ifjú óriást kísérlett lefényképezni. Biz’ azok a képek nem igen sikerültek; roszul is csoportosította őket, az egyiknek orra nagyobb lett mint ökle, a másik pedig a harmadiknak lakkezipőit fedte el lábszárával, ennek a harmadiknak méltó gerjedelmére. Visszautasiták a képeket, nem fogadták el. A szegény fényképész ügyvédhez fordult. Nem volt kilátás a követelés érvényesítéséhez s azért, hogy az illetők is kapjanak fricskát, a photographus se vallja munkájának kárát, azt tanácsolá neki: tegye a képet kirakatába, miután aláírta volna, hogy „a hires, Dobos Gábor és két czimborái.“ A kép megtette a hatást; vették. — És a bárom gavel- Mr Iszonyú pört indított j a pör le is folyt s épen yttátették él perttHet ttjaink, mert hogy i-osilapotáról és időközben tett intézkedésekről. 2. A békési, csaba-gyulai és szarvasi becsiül járási földadó bizottságokhoz elnökök és bizottsági tagok választása. (Minden járás részére 15.) 3. Miniszteri leiratok: a magy. kir. minisztérium leirata a kormány átvételéről; gr. Szapáry volt belügyminiszter ur búcsú-levele; b. Simonyi Lajos, közgazdászati miniszter ur beköszöntő leirata; belügyminiszteri leiratok: a megyei tisztviselők napdíj fokozata s fuvarilletménye; — néhai Placsintár György árvaszéki volt iktató után fennmaradt tartozások kiegyenlítésére kért halálozás1 évnegyedi illetmény kirendelése;— Gerla és Pós- telek község előbbi állapotába leendő visszahelyezése iránti megyei felterjesztés; a nyilvános beteg ápolás költségei fedezéséről szóló f. évi III. t. czikknek f. évi julius 1-én bekövetkezendő élet beléptetése; — s Oiosháza községnek a jegyzői nyugdíjalap és segélypénztár felállítása iránt kelt megyei szabályrendelet elleni felfolyamodványa; — pénzügyminiszteri körrendelet a földadó szabályozásról szóló f. évi VII. t. ez. végrehajtása; — közmunka s közlekedési miniszteri leirat a Fekete- Körösön létező remeteházi hid ; — s vallás és közoktatási miniszteri leirat Péky Antal békés-csabai r. k. plébános, mint iskolaszéki elnök folyamodványa tárgyában, melyben a távol lakó határbeli nagyobb földbirtokosokra kivetett iskolai adópótlék iráut hozott iskolaszéki határozat foganatosítását kéri. 4. Időközben megküldött uj törvények kihirdetése. 5. Törvényhatóságok átiratai: Somogy vármegye átirata a marháslevelek kiállítása körül kor- mányilag gyakorolt eljárás orvoslása; — Heves és K. Szolnok t. e. megyék közönségének átirata a megyéjök területén Békésmegye részéről felhasznált munkaerő értékének s a 18. számú Körös átmetszésen épített hid költségeinek megtérítése — és Szeged sz. kir. város közönsége átirata a hazai kereskedelem és üzleti könyvvitelnek magyar nemzeties irányban leendő terjesztése tárgyában. 6. Küldöttségi jelentések: a szarvasi regále közbirtokosság és Szarvas város képviselete közti vitás jogi kérdések kiegyenlítése; — több rendű endrődi panaszok megvizsgálása; — és a nyilvános betegápolás költségeiről szóló f. évi IH. t. czikknek végrehajtása tárgyában. 7. Pénztári ügyek: a megyei pénztárak véletlen megvizsgálásáról felvett jegyzőkönyvek; a megyei házi pénztárak 1874-ik évi zárszámadásai; községi zárszámadások. 8. Számvevői jelentés Endréd községi 186%j ik évi inségi számadásokra felmerült nehézségek iránt. 9. Községi erdőkezelési szabályrendeletek. 10. Békési csizmadia segéd-egylet és gyomai csizmadia ipartársulat alapszabályai. 11. Csaba város építkezési rendszabályainak módosítása iránti kérvény. 12. Dr. László Elek központi választmányi tag lemondása folytán megüresedett központi választmányi tag helyének betöltése. 13. Időközben érkezendő ügyek. B.-Gyulán, 1875. april hó 25-én. Jancsovics Pál, alispán. nak mondták a képet. S azóta, hogy befejezzem e históriát, annyira üldözik a szegény photogra- phust, hogy annak sem éjjele, sem nappala, folyton nielancholizúl, búsul és sóhajtozik, úgy, hogy féltik, hogy még — meg talál házasodni. Aztán mindenféle az az ügyvéd, s azért nem is lehet jó. Ha kell szónok; ha kell: színész, hangversenyzö, vadász, presbyter és lóvizsgáló a megye részéről; telik belőle minister és nótárius, alispán ób végrehajtó, szolgabiró és tanfelügyelő, — lehet járásbirő vagy társulati elnök, követ vagy magánzó, központi választmány vagy takarékpénz tári napi biztos, dalárda vagy casinói elnök, árendás vagy birkäs gazda, inspector vagy főispán, családi Ű8cus vagy országbíró, és akár lapszerkesztő, s mindenek felett politikus. S igazán lenne bármi inkább, csak ügyvéd ne. A tisztelt közönségtől függ: — ne pereljen, s fogadom, úgy kivesz a fiskális-nemzetség, akár az indiánusok vagy bölények. És annyi rósz vélemény daczára az ügyvédi karról oly rég megírta D’Aguisseau, hogy „un ordre aussi ancien que la magistrature, auSBi nobles, que la vertu, aussi necessaire que la justice,“ — hogy ép oly régi rend, mint a bíróság, ép oly nemeB, mint az erény, és ép oly szükséges, mint az igazság. S akármit higyjenek róluk, ha baj van, bizony sziveién oltalmukba adjuk becsületünket, vagyonúnkat. Ne gyűlöljük azokat a szegény fiskálisokat. Kaviár Damit IV 0 N A T Békés vármegye 1874-ik évi házipénztár számadásából. Bevételek 1873. évi pénztári maradvány . . 35% 1. Javadalmazás az orsz. pénzalapból 83481.— 2. Előlegek megtérítéséből .... 1529.95 3. Közérdekű nyomtatványok eladásából .............................................. 1016.— 4. Bitang jószágok árából .... 304.88 5. Rabtartási költségek megtérítéséből 162.97 6. Megyei fekvöségek jövedelméből . — — 7. Kölcsönvételből............................... 1756.— 8. Megyei házi adóból ..................... — 9. Rendkívüli jövedelmekből . . . 12.10 Összesen 88263.25% Kiadások 1. Megyei tisztviselők és szegődtnények fizetése ........................................ 46181.63 2 . Ezek mellékjárulékaira .... 300.— 3. Közbiztonsági személyzet és szolgák fizetésében.......................... 24512.60 4 . Ezek mellék járulékaira . . . 4101.52 5. Hivatali helyiség bérletére . . — 6. Irodai szükségletekre.................... 3212. 41 7. Útiköltségek és napdijakra . . 408.29 8. Megyei épületek fentartására . . 4261.82 9. Rendszeresített vegyes költségekre 103.98 10. Kölcsön visszafizetésekre . . 3996.— 11. Előre nem látott költségekre 1180.— Összesen 88258.37 Levonva a kiadást a bevételből marad a pénztárban 1875-ik évre . 4.88% — Gyula városa 1875-ik évi május hó 1-én tartott képviseleti ülésében Gyula városa szervezési és építkezési szabályai a törvényhatóság által kívánt módosi tások kai elfogadtatván, beterjesztetni határoztattak. * 2. Alakítási, letelepedési, idegenek jelentkezése és nyilvántartására vonatkozó szabályrendeleti javaslatok szinte elfogadtatván, a törvényha tósághoz beterjesztetni határoztattak. 3. A catasteri bizottsági tagok ajánlatba hozatalára, valamint a községi hátrálékos adók és egyéb jövedelmek mikénti behajtására vélemény végett egy bizottság választatott, jelentése a május 4-ki gyűlésre beváratik. A május 4-ki folytatólagos gyűlésen a catasteri bizottság tagjaiul megválasztattak : elnökül Ambrus Lajos, jegyzőül Kövér László, bizottsági tagokul: Kalmár Mihály, Végh József, Szabados József, Gerlein Mihály, Seres József, Czégényi István, Farkas Zsigmond, Kertész András, ifjú Miskucza György, Makai István, Schriffort Ádám és Fábián János. 4. A községi közadók hátrálékai végrehajtás utján is szigorúan behajtandók, — a haszonbérlők pedig, kik május 10-éig haszonbér bátrálékaikat le nem fizetik, a városi ügyész által beperlendök. Csabán, az 1875-ik év, május 3-án tartott képviselő gyűlés határozatai. A kataszteri munkálatokhoz tizenegy tagból álló községi bizottság alakíttatott. Elnöke: Polner Lajos, jegyzője: Fejér Béla, tagjai: Bartóky László, Bohus János, Kliment Z. János, Laurinyecz György, Lepény Pál, Lipták L. János, Bimler Pál, Sailer Ferdinánd, Zsíros Mihály. — Működési napokra a községi pénztárból nyerendő napi dijjakban része- sittetnek: Elnök 3 frt, jegyző 2 frt, a tagok 1 trt napi díjjal, s a munkálatokhoz szükséges eszközökkel láttatván el. A helybeli izraelita hitközség ajánlata, mely szerint a helybeli kórház javára 1000 frt tökének megfelelő 6% kamatok évi kiszolgáltatására kötelezi magát, ha a kórházba felveendő helybeli izraeliták, rítus szerinti ellátásban részesittetnek, — el nem fogadtatik, miután a város ily különleges kötelezettségeket nem vállalhat. Elöljárók jelentése, — mely szerint a városi alvégi legelőből 134 hold — három évre szántás alá, árverésen öt holdas részletekben, évi 1185 frt 50 krért bérbe adatott, — helyesléssel tudomásul vétetett. A felmaradt, s ki nem adhatott legelőnek a körülményekhez képesti hasznosításával, mindenesetre azonban a lóverseny-térre szükséges terület fenntartásával — elöljárók megbízottak. A jelentés, mely szerint a múlt gyűlésben tárgyalt számadások, s közmunka előirányzat, miután arra a törvényes 15 nap alatt senki által észrevétel nem tétetett, a tekintetes megyei számvevőséghez terjesztettek — tudomásul vétetett. Az 1874-ik évről előterjesztett gazdai, — a tőke, és a szegények pénztári számadások, bővebb átvizsgálás és a jövő gyűlésre jelentés tétel végett egy küldöttségre bizattak, — a közben is alkalom adatván mindenkinek azok megtekintésére és észrevételeinek megtételére. A bírói ládában talált régi kötvények átvizs- gáltatván, az azokban foglalt tőkékből. 270 frt 3 |a< bevehetönck, 317 frt 8 kr bevehetetlennek találtatott. A bevehető tőkéknek, a kamatok elengedése mellett sürgős behajtására, — az értéktelen kötvények megsemmisítésére elöljárók elutasittattak. Gajdács Jánosné folyamodványára, mely szerint a 128-ik sz. üres beltelke hosszában tervezett utcza, mint a mely a különben is nem nagy telkét teljesen megrontaná, s a közérdeknek csekély szolgálatot tenne, — ne létesittessék; a helyzet és a körülmények kellő megvitatása után az utcza tervének kivitele elejtetett, és ez által folyamodó kérelmének hely adatott. Blahut Andrásnétól, utcza-nyitás szempontjából az építészi bizottság által 400 frtért kialkudott ház megvételével és telekkönyvi átíratásával elöljárók megbizaitak. Rendőri tekintetből határoztatott, hogy a tűzvészek a központtól távol fekvő görög keleti toronyban is jeleztessenek. A városi kocsisok kérelme, mely szerint 15 frt havi fizetősök a nyári hónapokban javittassék, nem lévén a kérelem okadatolva, — nem telje- sittetett. Levelezés. B.-Csaba, 1875. május 6. Tekintetes szerkesztő ur 1 Hazánkban — igen örvendetesen — a magyar nyelv kérdésben egy egész mozgalom indult meg. Mindenütt azt látjuk és olvassuk, hogy azt, a mi koros, a mi idegen, a mi magyar ellenes kiküszöbölni, lassanként kiszorítani igyekeznek. Szarvas Gábor kitűnő nyelvtudósunk s társai a magyar nyelv s alakját, a becsúszott koros szavakat uj, vagy régi, de eredeti magyar szavakkal sietnek pótolni, helyettesitni, s a példa ragadós, — s más térre is átviszi e jó szándékot, haladást, e rég valósitni szükségelt nemes eszmét. Péchy Tamás közlekedési minister ur szinte beleragadtatott az üdvös áramlatba, s az életbe viszi át az eszmét, — és sokkal nagyobb kitartás és buzgalommal, mint sok hivatal elődei. Sajnos —ily, sőt még nagyobb szigorra szükség is volt már !! Valóban nyomorúság és valóságos gyalázat az a magyar uralkodó nemzet fejére, hogy saját házában idegen éhenkórászok, a mi zsírunkon most pöffeszkedök szeratolenkedéseit tűrni kénytelen voltunk, vagy tűrtük. A közlekedési minister ur statistikai közlésében előadja, hogy Magyarországban a magyar nyelvben éppen az a pálya van a legbátrább, mely tisztán magyar földön- él, s ez a tisza-vidéki vaspálya. Hivatalnokainak 78°/0, azaz száz közül 78 nem tud magyarul, a mi oly absurdum, hogy titkolnunk kellene. S ezeknek még most sem használ semmi; a legszigorúbb ministeri rendeletnek oda sem hede- ritenek. — Csak a napokban kaptam Aradról „Avi- sót," melyen a német oldalon volt kitöltve minden németül. A b.-csabai vasúti kézbesitő könyvbe nevem németül bevezetve. Ideje lesz már megszámitni napjait az ily hivatalnokoknak 1 Csaba már meglehetősen kitisztítja magából az ily büzhödt levegőt, s a német nyelvhez szokott iparosaink s kereskedőink kezdik észrevenni, hogy magyarul kiállított számla vagy vezotetl könyvnek is csak annyi az értéke, mint a németé. Van még ugyan pár kereskedő, ki hátra maradt, ezek ellen azonban csak erélyesebb fellépés kellene, német kiállitványait nem kellene elfogadni, és azonnal megtudnák már magyarul is irni. De ha mi olyan jó bolondok vagyunk, hogy elfogadjuk német „Conto, Rechnung“-jaikat, s az „Auszug, Piacat, és Anweisungokat,“ úgy biz .ők sem bomlottak meg, hogy a rájuk kényelmesebbtől önmaguktól felhagyjanak. Az olyan táblákat, minő például Ungar Nándor űré, — ki már nevénél fogva is lehetne magyar — „Soda Wasser' aus der Fabrik des Ungar Nándor in B.-Csaba— egyetlen egy kereskedőnek sem volna szabad ajtajára kiakasztani, egyetlen egy vendéglősnek sem kellene elfogadni. Visz- szadobni. S ékes Ungar Nándor ur megtudná azt magyarul is nyomatni, mint megtette a „B.-Csabai első szik viz gyár.“ Hanem bizony vendéglőseink nem igen fogják visszadobni. Sőt hiszem, tán inkább is az ö kedvökért, mint a közönségéért, készült németül. (Ma íb a központi vendéglőnek oly Zahl Kellnere van, ki egy gukkot sem tud magyarul, s ezzel muszáj számolni a — magyarnak.) Nagyobb erélylyel kellene elébe állanunk a germanizálásnak. Rajtung függ! — Ha mi akarjuk, ma holnap nem fognak többé boszantani német irka-firkákkal saját házunkban.- A kérdésnél szívesen időznénk még, s taglalnánk a magyar nyelvnek a b.-csabai iskolákban taníttatását, de a térből kifogytunk. Majd máskori Most még csak constatálni akarjuk azt, hogy a „Békésm. K.“ 33. számában^ a „Gőteke kitér*
