Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-04-11 / 15. szám

intés, majd meglássak mi hatása lesz későbben.

A megyei ügyvédjelöltek közgyűlése. A bé- késmegyei ügyvédjelölt s joggyakornokok egyletének alakuló közgyűlése f. hó 4-én Gyulán az érdekeltek szép számmal lett megjelenése mellett megtartatott. Sándor Imre bízott, elnök az ülést megnyitván, mindenekelőtt az alapszabály tervezet vétetett tárgyalás alá, s az némi módosítással elfogadtatott, s felsőbb megerősités, illetve jóváhagyás végett a nmltóságú m. kir. igazságügyi ministerinmhoz felterjesztetni határoztatok. A tisztviselők megválasztását illetőleg pedig az alapszabályok felsőbb jóváhagyásáig csak egy ideiglenes elnök és jegyzőnek megválasztása találtatott egyelőre szükségesnek, mihez képest közfelkiáltással Sándor Imre ur elnöknek, Terényi Lajos ur pedig jegyzőnek lettek megválasztva, s egyidejűleg elnök az alapszabályoknak felsőbb jóváhagyás végett felterjesztésére, s az alapszabályok értelmébeni tagok felvételének eszközlésére utasit- tatott. Az alapszabályok jövő számunkban fognak közöltetni. — Ezúttal csak a feletti örömünknek adunk kifejezést, hogy a megyei jogvégzett intelligens fiatalok, felfogván magas hivatásukat, maguknak, úgy a szeretett hazának hasznos szolgálatot tenni igyekeznek, és nemes tettök által egy lépéssel ismét előre juttatják Békésmegyének a korral való haladását.— „Hass, alkoss, gyarapits, a haza fényre derül“ csak ez legyen jelszavunk, megterem fáradalmunk gyümölcse.

(b.) Gyomán az üresedésben állott felsőrészi leánytanitói állomásra, melyre e lapok hasábjain pályázat nyittatott, a pályázók közül Veress Lajos mezőberényi tanitó ur választatott meg a í. évi april 4-én tartott presbyteriális gyűlésben szavazattöbbséggel. Hivatalát a megválasztott tanitó ur április 2b- én foglalandja el. Mielőtt körünkbe érkeznék, üdvözöljük öt uj hivatalában, mert bennünket kitűnő bizonyítványai s közvetlen ismeretségünk által nyert hivatali és egyéni jeles tulajdonai alapján szép reményekre jogosít fel.

(b.) Gyomán április 4-én temették el Kiss Lajos helv. hitv. jómódú gazdálkodót. A megboldogult jó keresztyén s különösen ifjú és férfikorában ernyedetlen szorgalmú és ügyes gazdálkodó volt. Béke poraira ! !

(b.) Uj kutyatanitási módszer. Egy gyomai nő, kinek házikutyája a tojást mód nélkül szerette és lopta, a tojások vesztesége feletti bosszújában a kis állatot úgy intette meg doronggal, hogy a dorongolási műtét közben a kutyának tojást mutogatott, . éa bor rendűm die tu 1 kétszeri vereség után a kutya az udvaron talált tojást, szájában vitte a nő elé, hízelkedő kutya-bókokkal bizonyit- ván be, hogy „öu már megjavult, a mi bizonyos is, mert több tojást nem lopott.

cAj Hymen. Szarvason Ádám Imre m.-túri ügyvéd közelébb váltott jegyet a szép Külley Etelka kisasszonnyal. — Áldást és felhőtlen boldogságot kívánunk a megkötött frigyre.

uSj Szabadelvű pártalakulás. Szarvason i. hó 4-én a lakosság ezrei egyhangú óhaja folytán a pártok egyesültek, és a szabadelvű pártot megalakították. — Örömmel constatáljuk ezt, hogy már most Szarvason csak egy párt van, az pedig a szabadelvű párt.

u*w Választás Szarvason f. hó 6-án megtartott városi képviseleti gyűlésen választás alá esvén a városi segédgyámi állomás, jelölve voltak : Bakay Sándor, Thúry András és Benczúr Sándor, megválasztva lett Bakáy Sándor.

v uju A szarvasi borbély szótárából borbély zz kacZarász, borotva zz kaczar, hajpor = rombü- zeny hintede, fodrász = nyirbász, feketeczukor = szopdacs-csiriz, füst zz tüzelt légkavarty, vasszer- szak ~ nedvvonzatu tartalom, féderveisz zz csizmás szuty.

vu Dalestély. A szarvasi férfi dalkar f. hó 3-án tánczvigalommal egybekötött daleBtélyt rendezett a fötanoda diszteiméhen saját pénztára javára oly szép eredménnyel, hogy mintegy 155 Irt bevételt eredményezett. Sok szép hölgy jött össze, kik között különösen kitűntek: Dlhanyi Mariska, Haviár Emma és Valeria, Bakay Irén, Placskó Paulin, Kalmár Lüjza, Plavecz Rózsa, Réthy Vilma és Ilka, Salacz Gyözike, Kollár Blanka, Kucz- kay Ida, Lázár nővérek, Ponyiczky Vilma, Kies ka nővérek, Gabányi Gizella, Dérczy Paulin, Paál Mariska, Benczúr Emma kisasszonyok, és még számos sok szép piros rózsa, fehér rózsa, szőke leány barna. A díszes társaság tánczkedve éjfél után 3 óráig tartott. — Ami az előadást illeti úgy vettük észre, hogy Placskó Paulin és Kalmár Lujza k. zongorajátéka és Benka Pál ur magánéneke legtöbb tetszésben részesült. Benka urat Pest is irigyelhetné tőlünk 1

— (Beküldetett.) Tisztelt szerkesztő ur! A .Békés" április 4-iki számában közzétett azon nemcsak reám, de teljes meggyőződésem szerént épen igy Békés város választó kerület nagyérdemű orilágoi képviselőjére Irányi Dánielre aéeva U kétség kivttl viszás meglepetést okozott sl^doniigM ellenében, minthat. i. Irányi Pécsett

fogadván el képviselő-jelöltséget, helyette a békési választók csekély személyemre gondolnának, kötelességemnek tartom a nyilvánosság előtt határozottan kijelenteni, miszerint ezen hir merőben alaptalan, és ha nem ezélzatos insinuatio, akkor a viszonyok valódi mibenléte iránt nagyon is gyarló avatatlanságot árul el. Irányi Békésen oly általánosan köztiszteletben, osztatlan határozott bi- zodalomban és teljes őszinte nagyrabecsülésben részesül, — miszerént lehetetlen feltenni, hogy ezen ritka, lelkes és rokonszenves ragaszkodást minden ok nélkül elutasítaná magától. A mi pedig engem illet, „én a képviselőjelöltséget semmi körülmények közt sem fogadnám el, s ily eshetőség gondolatomtól is távol áll."*)

Asztalos István.

— (Beküldetett.) Tekintetes szerkesztő ur ! A

„Békés" 14-ik számában Endrödről Gesehmei Sándor népköri jegyzőnek aláirásával egy közlemény jelent meg, mely helyreigazítást szükséggel. Ugyan is nem hinném, hogy a vizsgáló bizottság, moly Endrödön működött, Gesehmei Sándorral értekezett volna az iránt, váljon a volt elöljárók oly absolut ártatlanok lennének, és semmi tekintetben kifogás alá nem esnének. — Továbbá ne nagyon hány- torgassa Gesehmei ur az említett 6000 irtot, mert az került a kolera árvák pénzéből, mely kiosztandó lett volna, az eladatott községi malomból, büntetés pénzekből (itt kérdezni lehetne mennyire terjed a hatalom büntethetni a községi bírónak) és egyéb másból, tehát, nem semmiből. — Endröd 1875. april 6. Egy szemtanú.

Vegyes hírek a hazából és a nagyvilágból.

— B. Prónay Gábor a magyarhoni ág. h. evangélikusoknak egyetemes felügyelője, a tudomány és művészet lelkes pártfogója számos hazai és külföldi tudományos és művész-társulatoknak tagja, kir. t. tanácsos jeles hazafi, buzgó egyháztag és páratlan családfő e hó elsején halt meg Flórenczben, hol a telet töltötte. Holt tetemét múlt csötörtökön tették az acsai családi sirboltba, hazánk számos kitűnőségeinek jelenlétében. Halála nagy veszteség a hazára és a protestáns egyházra nézve.

— Szegeden nagy előkészületek tétetnek a nemzetgazdászati tanácskozmányhoz és az országos iparkiállitáshoz, melyek május elején kezdetnek meg. Ha e mellett felemlítjük, hogy a Dugonics-szobor leleplezése és az országos dalár- és zeneünnepély szintén tervben van, úgy valóban csak üdvözölhetjük a legnagyobb alföldi, várost, mely a kultúrában oly szép példával jár elől szomszédainak.

— A legelső magyar ember, a király, olaszországi útjában rendkívül sok kitüntetésben részesül. Triesztben jelen volt Miksa császár emlékének leleplezésén, mely páratlan pompával történt. Magyar kísérői közül gr. Andrássy Gyula és gr. tjzapáry G. részesültek nagy figyelemben.

— Jegyzéke a b.-gyulai kir. tszéknél 1876. april 12. és kővetkező napjain előadandó polg. pereknek. Előadó Uuszka. April 12. 5103. Urodali Marínnak Szelezsan János ellen a csabai 8422. az. éjikben (lOiOti—7) hr. s/.. szolid tulajdona iránti pere. 882/. Oroszki Jánosnak Römer Pal és neje Molnár Judit ellen adásvételi szerződés és telekkönyvi bekebelezés érvényleleuités . iránti pere. Előadó Tele szki. 2U58. Molnár István felperesnek, Szilagyi Zsuzsanna alperes elleni váló pere. 272á. Lazár István felperesnek, hzatinari ÍSoina alp. elleni 1812 frt 78 kr. s jár. iránti pere. 8147. Héjjas András felperesnek ifj. Pusztai Ádam alperes elleni szerződés teljesítése s jár. iránti pere. 8175. Baghi István felperesnek, ózv. .Elekes Audrasne és Asztalos István alperes elleni zálogjogi bekebelezés s jár. iránti pere. 3258. Ozv. Kiss liyörgyne s tarsai felpereseknek, Kiilébik Erzsébet s tarsai alperesek ellen hagyaték kiadasa s jár. iránti pere. ElőadóJL)obosfy.3163.Kniely- kó Zsuzsanna s tarsai felpereseknek, itj. Kmetyko Pálné s társai alp. elleni egyesség érvénytelenítésé s jár. iránt indított rendes pere. 3251. Monon Mihály felperesnek, Nagy István és neje 8antka Zsuzsánna e tarsai alp. elleni ados- sagi pere. Előadó Her berth. 12554. KavaszEerenczuek Sunittkei István és József alperesek ellen a kis-csákói 6. számú tjkbeli 5. h. legelő illetőleg annak telekkönyvi átíratása iránt indított pere.

Irodalom és művészet.

Benedek Aladár „Uj idők“ cziinü kedvelt szépirodalmi, társadalmi es divat-hetilapjának 14-ik száma a következő tartalommal köszöntött be az uj évnegyed elején: „Antik és modern irodalom“, Vary (iellérttol: „Egy sirhalom mellett“ (eredeti költemény), „Tóth Endrétől“; „Árnyak, sugarak“ (eredeti elbeszélés;, B. „Büttner Liná- tói“; „Rhampseuit“ „(Heine“ költeménye), „Benedek Aladár“ lorditásaban; „Egy férj, kinek két neje van“, (Wilkie ColliuB angol elbeszélése;; „A vihar elleni harangozas es az“ „Agnus Hei“, „Hataia Pétertől“; „A görögök hazája“ (Vacano Emil tárcza-rajza): „irodalmi, társadalmi és művészeti hírek“; „a borítékon“: „vidéki élet“, „rejtvények“, „divat-tárcza“, a „szerk.“ „nyüt“ „valaszai“, „szikrak“, „vegyesek“ s. a. t. — Ezek után csak annyit mondunk, hogy e lap előfizetési ára évnegyedre 2 frt 55 kr. s a megrendelések barmikor elfogadtatnak. Szerkesztői és kiadói hivatala: „Budapest," „Kristóftér“ 2. Hl. „emelet,“ 10. „ajtó.„

Az „Alföldi iparlap“, mely ez év elején Szegeden keletkezvén havonkint háromszor jelent meg, a második évnegyedtől kezdveheti lappá alakitottatt át.Eddig megjelent számaiból is kitűnik, hogy a hazai iparnak hű és buzgó előmozdítója és hogy a szerkesztőknek semmi sem kerülte el figyelmét, amiből as iparos osztály tanul*) Aa a m kérdőéi a sorjk tágén, raóg is igaa volt l

A GQH'QCtQlV

ságot, lelkesülést szóval hasznot meríthet. Annál több bizalommal fordulhat hozzá az iparos osztály jövőre nézve, midőn hetenként, sőt a szegedi országos kiállítás ideje alatt naponta fog jelenni, hogy az iparügy körül felmerülendő kérdéseknek és eseményeknek hű tükre lehessen. Mindezen kedvezményeknek daczára a lap előfizetési ára marad a régi, t. i. egész évre 2 frt. apr — dec. 1 frt. 50 kr. apr. — szept. 1 frt, tehát oly csekély, hogy azt a kevésbe jómódú iparos is, ha csak egy kicsit érdeklődik önügye iránt, minden megerőltetés nélkül járathatja.

Mindezeknél fogva megyénk iparosait ezennel felhívjuk, hogy a lapot becses figyelmükre méltatni szíveskedjenek, mert valóban megérdemli a pártolást.

— Az „Otthon“ czimű szépirodalmi és ismeretterjesztő havi közlöny szerkesztését april elejétől fogva Sza- na Tamás vette át. Kiadója is más lett, t. i. az irodalomban is előnyösen ismert lelkes Aigner Lajos. Ezen körülmény elegendő biztosíték arra, hogy e folyóirat, mint ed- dig, úgy ezután is kifogja elégíteni a miveit közönség igényeit, gondosan kiválogatott szépirodalmi irányczikkeivel 8 könnyed nyelven, közérthető modorban irt kisebb értekezéseivel. Közölve lesznek: költemények, elbeszélések, rajzok, életképek, humoreszkek, társadalmi tanulmányok, irodalmi arczképek s rövidebb értekezések a tudományok minden mezejéről. Az „Otthon“ megjelenik minden hónap elején 6 Ívnyi tartalommal, díszes kiállításban. Előfizetési ára: egész évre 8 frt, félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. Egyes füzetek ára 70 kr. — Az előfizetési pénzek Aigner Lajos könyvkereskedésébe (váczi utcza 18. sz.) küldendők.

— A biharvármegyei régészeti és történelmi egylet ifj. Gyalokay Lajos e. titkár szerkesztése mellett egy havi közlönyt iuditott meg „Régészeti és történelmi közlemények“ czime alatt. Az első füzet érdekestartalommal és díszes kiállításban valóban elismerésre méltó törekvésről tanúskodik, s mi a legmelegebbben üdvözöljük biharm. szomszédainkat a tudomány e széles terén. A lelkes szerkesztő Bih&rvármegye és Nagyvárad város történeti multjáuak felderítését, s a vidéken szétszórva levő régészeti és történelmi adatoknak felkutatását tűzte ki fő- czéljául. Méltó sikert kiváuunk e nemes fáradozáshoz!

— Az „Apolló“ czimü zenemüfolyóirat negyedik kötete legújabban megjelent harmadik számának tartalma: 1) Abránd-keringő, Nagy Bélától. 2) Scherzo, Feigler Gézától. 3) Enyelgések, tipegőpolka Hölzl Lőrincztől. 4) Három nép dal. — Előfizetési ár egész évre (mintegy 100 válogatott zeneműre) 6 frt., félévre 3 frt. A jelen szám 1 írtért külön is megszerezhető. Az előfizetés vidéken legczélszerüb- ben a postahivaloknál postautalványozás utján eszközölhető, Budán az „Apollo“ kiadóhivataláb m iskola-utcza 681. sz. a. Miuden eddig megjelent szám és kötet folyton kap ható— Táborszky és Parsch zenemükereskedésében Budapesten, következő újabb zenemüvek jelentek meg: „Flottes Haus“ keringő, 80 kr, „Glük auf“ bányász induló, 60 kr, mindkettő ifj. Farbach Fülöptől; — 100 darab gyakorlati darab zongorán 4 kézre Köhler Lajostól 8-ik füzet, ára 1 frt. „P ip i Hendi“polkafrancaise Schindler Józseftől, ára 50 kr.

Gazdászat ipar és kereskedelem.

Ártalmas rovarok ismertetése.

I. A Colorado-rovar (Doryphora decemli- neata) Ejszak-Amerikában 45 év óta ismeretes. Először találtatott egy vadon termő burgonyafajon (Solanum rostratum) az úgynevezett szik lahegység- ben (Rocky mounttaius) az egyesült államok nyu- goti részében, a Colorado folyó mentében; innét eredt elnevezése. Lassanként átment ezen rovar a cultivált burgonya növényekre is, melyeken oly bő táplálékot talált, hogy képzeletet meghaladó mennyiségben elszaporodván, országos csapássá vált. Feltartózhatlanul nyomult nyugatról kelet felé, 18C5;ben a Mississipit átlépte, 1870-ben Canádáig ért és jelenleg már mindenütt becsapott a keleti államokba. Már 1872-ik év tavaszán Riley C. V. hires rovarász következőleg nyilatkozott róla: „Minthogy a burgonya-rovar évenként körülbelöl 50 mértföldnyire halad kelet felé, mindenütt állandó gyarmatot hagyván maga után, néhány év múlva el fogja érni az atlanti óceánt, sőt lehetséges, hogy azt is áthaladva Európának burgo- nyatormö kerületeit rettegésbe hozandja." Ezen sajnos oventualitáshoz jelenleg már igen közel állunk, s ennélfogva szükséges, hogy azt közelebbről is szemügyre vegyük.

A burgonyarovar egy közönséges füskata (Marienkäfer) bogár nagyságával bir, szárny-takarói sárgásfehérek, mindkét részen öt — összesen tiz — fekete csikkal ellátva. Ennélfogvaköny- nyü felismerni. A nöstónyállat lOuO és több petét rak, melyekből barna vagy sárgásvörös lárvák fejlődnek ki, iekete fejjel és fekete lábakkal.

A burgonya-rovar lárvái képezik a tulajdon képeni pusztitó elemet. A leveleket tökéletesen lerégják, minélfogva a növény elbervad. Minthogy milliárdnyi számmal lépnek fel, reudkivüli kárt okoznak; Éjszak-Amerika nyugoti államaiban évek óta annyira tönkre tették a burgonyatermést, hogy több kerületben már végkép lemondottak) a búr gonyatermesztésröl.

Az ellenük eddig alkalmazott irtószerek elégteleneknek bizonyultak, p. a petéknek és lárváknak leszedése, mely utóbbira külön mechanikus készülékek használtattak, marószerekkeli behintés stb. Ez utóbbiak között leghathatósabbnak mutatkozott egy mirenysavas réz-só — a Scheele-fóle rézag vagy párisi rézzöld (Parisergrün), mely réz- gálicz és mirenysavas haméleg vegybontása által nyeretik, és 25—30-szoros súlymennyiségü liszt-, méW'i vagy gypszszel vegyítve a leveleidre bintetik. Minthogy azonban nevezett réz-só egyike a legveszélyesebb mérgeknek, általános alkalmazása alig tanácsos; — a leveleknek és gumdknak különben nem árt.

2. Egy más kártékony rovar, mely rendki- '-•üli terjedése következtében Ejszak-Amerikában az általános figyelmet magára vonta, az úgynevezett szil v afa-orm ányo s (C o not rachlus nenuphar vagy „Curculio")

Ezen ormányos egy kis, érdes, púpos, barnás színű bogár, mely a Curculinonidák nagy családjához tartozik.

Ezen rovar nőstényei a gyümölcsfák gyenge termékoit fúrják meg, és egy-egy tojásdad gyöngy- szin petét raknak le, összesen 50—100-at a kö vetkező gyümölcsfajokba: szilva, őszibaraczk, cse- resnye, alma, körte és birsalma. A petéből egy kis puha lábnélküli és szarukemény fejű hernyó képződik, mely fentebbi gyümölcsfajok zöld húsával táplálkozik.

A megszállott gyümölcs be nem érik és a cseresnye kivételével lehull, mire a lárva a földbe veszi magát, hol bábbá változik, melyből azután a kész rovar búvik ki.

A szilvafa-ormányos oly hihetetlen mennyiségben lép fel, hogy egész vidékek gyümölcstermését tönkreteszi, a mint ez Missouri-és Illinoisban történt. O is nyugatról kelet felé húzódik, és nemsokára eléri az atlanti óceán tengerpartjait.

Ejszak-Amerikában következő irtószerek al. kalmaztatnak: gondos felszedése és megsemmisítése (sertésekkeli felétetése) a lehullott gyümölcsnek, — fakéregböl készült s a fán megerősített fogók, melyekbe ezen rovarok éjen át elrejtőzni szeretnek, végre különféle szabadalmazott készülékek (Curculio-fogók), — nagy ernyők, melyek a fák alján kiíeszittetnek és rugó szerkezetüknél fogva a fát egyre rázzák. Ugyanis szokása ezen rovarnak, hogy a legcsekélyebb rezzentésre holtnak tetteti magát és lehull; — ezen módon milliók lógatnak be.

3. A harmadik veszélyes rovar a vértetü (Schizoneura vagy Aphis,) egyik neme a Ie- véltetüknek; nevét azon piros nedvtől nyerte melyet a szétnyomásnál kibocsát.

A vértetü szinte Éjszak-Amerikából származik, honnét már a múlt század végén Európába, nevezetesen Skóthonban hozatott; Németországban már 40 év óta ismerik; — az osztrák monarchiában még nem constatáltatott.

A vértetü nem nagyobb két milliomcternél és mézsárga, néha sötétebb barnás színezetű. Legkönnyebben felismerhető egy fehér, gyapothoz hasonló és viaszszálakból álló kiizzadása által, melyet hátán czipel, és mely 3—4-szer meghaladja a test hosszaságát. Szaporodása, valamint a többi levéltetükké rendkívüli.

A vértetü az almafa nedvéből él, e végből megfúrja a fiatal gyenge hajtásokat — az úgynevezett fattyúhajtásokat, minek következtében rákfenÓB seb keletkezik, mely ha nem történik erélyes intézkedés, az egész fát ellepi és annak resztét okozza. Ily módon Normandiában egy tiz mértlöldnél nagyobb terület almafáit teljesen tönkre tette e rovar, s Angolországban, a Rajna mellékén és legújabban Würtembergben is rendkívüli károkat okozott.

A vértetü által megszállott fák már távolról felismerhetők ráknemü kinövéseik és sajátságos beteg kinézésük által. Közelebbi vizsgálatnál a gyenge hajtások alsó oldalán ,egy gyapjas fehér, kékesbe játszó borítékot veendünk észre, melv a vértetüknek fentebb említett viaszkos váladékából áll. Ezen állatok csoportokat képeznek- melyek szárnyatlan nőstény rovarokból és azoknak számos ivadékából allanak.

Legjobb irtó eszköz, ha a vértetü még nincsen túlságosan elterjedve, a kefe. Ha találkoznak ágak, melyek */s—1 méter hosszasságban már be vannak huzva a fentebb leirt fehéres anyaggal, azok rögtön lemetszendők; a faolló segítségével ezen ágak a fa legmagasabb részeitől is eltávo- lithatók. A fák miuden két hétben szigorúan meg- vizsgálandók, a száraz kéreg levakarandó, a sebek gondosan bekenendök, és idegen colöniák letelepedésének meggátlására a fák bemeszelendök Hogy azon vértetük, melyek a földben vagy a fa aljára rakott petékből keltek ki, fel ne mászhassanak, a iákra kátrány-gyűrű alkalmazandó. Igen hathatósnak bizonyult öszszel a földbe vonuló rovarok kiölésére a fa környezetét egy méternyi távolságra felásni s a földet mészszel jól megkeverni. A megszállott fáknak locsolása szappa- nyos vízzel, lúggal, gázvizzel, CBUcsor-(Solanum nigrum) vagy dohány-tözettel, használ ugyan, de nincsen tökéletes hatása. Angolországban előnyösnek tartják a fakérgét fenyö-vagy terpenten-olaj- jal bekenni. Legbiztosabb Bzer gyanánt ajánlhat* juk az inficiált helyeknek petróleummal mosását vagy beecsetelését, s a beteg ágaknak eltávolítását és megvetését.

1 11 ...—í