Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-03-28 / 13. szám

laj betyáréban a czimszerepet Várad! játszta. — Szentesi Kálmánt Csaby, ki a földes urat ugyan­csak pongyola costume-ben s pongyolán is játszta Keletiné, mint rendesen igen élénk volt; Márczius 24. '„Huszárcsiny“ Váradi jutalmá­ul, a peleskei nótáriuséhoz hasonló gyenge, za­vart előadással. — Nem tudjuk biztosan, ha ma­rad-e tovább városunkban e színtársulat, de ha igen, úgy Csábinak ajánljuk figyelmébe, hogy mind a szervezésnél jó erők szerződtetése, mind pedig a műsornál több figyelem s újabb darabok szerzése által igyekezzék a közönséget megnyerni, mi hogy sikerüljön, mi őszintén kívánjuk. Jegyzéke a b.-gyulai kir törvényszéknél márczius hő 30 és Következő napjain előadandó polgári ügyeknek. Előadó: Iiuszka Mihály. 2046 Hajko Andrásnak Res- tyán Sámuel ellen birtok visszabocsájtása, elvont hasznok és költségek iránti pere. 2306. Hrabovszki György és tár­sainak Hrabovszky Pál elleni ingatlanok tulajdona s jár. iránti pere. 2487. Stern József fiainak Filó Mihály ellen 250 irt töke s jár. iránti pere. 2623. Susánszki-Botta György­nek, Susánszki-Bolta Pál és társai ellen végrendelet kor­látozása, szerződés félretótelek 1272 írt 50 kr köteles rész és jár. iránti pere. 2877. K. Szabó Erzsébetnek özv. K. Szabó Andrásné s társai ellen 6 hold legelő járandóság és elmaradt hasznai kiadás iránti pere. Előadó: Dobostfy. 2449. Héjás Benedek felperesnek, Héjás György és Mihály alperesek elleni rendes pere. 2450. Héjás Benedek felpe­resnek, Héjás György és érdektársai alperesek elleni ren­des pere. 2486. Oszkó Dánielné felperesnek Kégel és Fol- tényi alperesek elleni tulajdoni pere. 2520. Pusztai Ádám felperesnek KováCB Pál alperes elleni rendes pere. 2647. Kesjár Ilona és társai felpereseknek ifj Laczó György és Nyihár Mária alperesek elleni örökösödési pere. 2685. Sim György felperesnek, Sim Juliánná alperes elleni 358 frt 70 kr s jár. iránti pere. 2739. Erkel Rezső tak. pénz­tári igazgató felperesnek Nagy Zsuzsánna alperes elleni rendes pere. Irodalom és művészet. A „Divat“ és „Nefelejts“ egyesülése következtében egy 0ly lap nyujtatik a magyar olvasóközönségnek, mely­ről minden nagyítás nélkül elmondhatjuk, hogy nincs pár­ja és vetélytárs nélkül áll, nemcsak hazánkban, ha­nem a külföldön is, mert az ily drága mellékletekkel kia­dott lapok rendesen csak havonkint kétszer jelennek meg, és épen azért, mert mellékleteik tetemes költséggel járnak a lap béltartalmára, a szépirodalmi részre csak kevés gon­dot fordítanak A „Divat-lí efelejts“ egy tökéletes hetilap, mely 12 írtért egy éven át mindazt nyújtja előfizetőinek, mit eddig egy szépirodalmi hetilap és egy„Bazár“- féle két hetes divatlap együtt 22 írtért adtak. A „01 vat-Nefelejts“ egy éven át 24 „Bazár“- féle képes számot, és 52 szépirodalmi számo t ad e mellett 24 pompás szinezettacélnyomatu divat­képet, 12 nagy mellékletet szabásokkal s egyéb mintarájzokkal, és 4 rendkívüli mellékletet gyönyö­rűen színezett női kézimunkák rajzaival. A Divat-Nef ele j ts“ divat-részében mindazt nyújt­ja, mi a divat terén mint újdonság fölmerül, és a legke­resettebb elegentia mellett a célszerűséget és takarékos­ságot is szemmel tartja, s havonkint két nagy képes ivén bemutatja a legújabb öltözeteket nők, leányok es gyer­mekek számára, szabásmintáikkal együtt, valamint a leg? szeob kézimunkákat, a készítési mod legrészletesebb leí­rásával. . .. .., -, __ - . ­A sz épirodalmi rész nemesítő es egyszersmind mulattató olvasmányt nyújt. Közöl: Vezércikkeket, költe­ményeket, eredeti s forditott beszélyeket jelesebb Íróink­tól. hetenkint egy tárcát Bulyovszky Gyula elmés tollából, és más tárcacikkeket a társadalom, művészet és irodalom köréből, ismeretterjesztő s egyéb érdekes cikke­ket minden héten fris újdonságokat a főváros­ból. vidékről és nagy világból, hasznos jegyzeteket a háztartás fölött, valamint tudósításokat a különféle ha­zai egyletekről, különösen pedig azokról, melyeknek élén nők állanak. Mindennemű talányokat stb. Előfizetési föltételek: Egész évre 12 frt, fél­évre 6 frt, negyedre 3 frt. Az előfizetési, pénzek a „Divat- Nefelejts“ kiadóhivatalának Budapest Sebestyén tér 1-ső szám czimzendők. mutatványszámok megkeresésre azonnal bér­mentesen küldetnek. Felhívás. Nekünk néptanítóknak, kik a néppel közvetlen érint­kezésben állunk, erkölcsi s honíiui kötelességünk, bogy a sötét századokból fenmaradt babunaságöt, mely népünk alsó rétegében oly uagy mértékben van elterjedve, ki ir­tani igyekezzünk. Nem lehet tagadni, hogy a babonaság a 19-ik század másod felében is megvan és számtalan eset­ben arczpirulással kell tapasztalnunk ama kterde gon­dolkozás módokat, melyek mély gyökeret vertek a nép nagy tömegének szivében. Ugyan szert minden néptanító­nak, és a nép felvirágzását előmozdítani törekvő minden honpolgárnak honíiui szent kötelessége, hogy tőlle kitel­hető eszközök által igyekezzék oda hatni, hogy az ily fel­szeg gondolkozás módok mennél inkább kiirtassanak. Ily czól lebegett szemem előtt midón „Párbeszéd“ á nép közt levő babonaságok knrtasara czimü dolgozato­mat kiadtam, melynek szerkesztésénél szem előtt tartot­tam : hogy nép részére lévén írva, népszerű nyelvén adas- sék elő s a legelterjedtebb babonaságot targyatja reményi- vén, hogy ez áltál a népmúvelodés ügyének csekélységem il fiasguoa szolgálatot teend. E kis nyíl igen alkalmas szorgalinasb tanulók ju­talmazására s ez által azon cél is éloretuék, hogy a gyer­mekek által a szülék kezébe is eljutna. Minthogy még példányokkal szolgálhatok, tisztelet­tel felhívok minden nemes keblű hazafit s ügybarátot, hogy enjjitetf dolgozatomat megrendelni s azt a nép közt terjeszteni szíveskedjenek. Leszállított áron megrendelhető nálam 10 kr he­lyett 6 kr egy egy példány s minden 10 megrendelt pél­dányra 1 tisztelet példányai kedveskedem. Egyszersmind tisztelettel jeiemtem, hogy „Népszerű költemények“ czimű dolgozatomból is teljes számú példá­nyokkal szolgálhatok, szinte leszállított áron 80 ki-, helyett 50 kron. Zik Károly v v - bdkÓB-,szentancirási néptanító. Aigner Lajos budapesti lelkes könyvkiadónk „Ma­gyar könyvesház“ címe alatt egy igen becses gyűjte­ményt indit meg, melyben magyar ól Külföldi, valamint ökon jéleeebb művek lógnak megjelenni, igy akarván le- szoritni a külföld irodalmi szemetjét a térről. A. müvek megválasztásánál azon helyes szempontból indul ki, hogy mig a költők fenkölt eszmeivel az elméket foglalkoztatja, a mellett a kedélynek is kiván nyújtani táplálékot szóra­koztató olvasmányokban. A magyar irodalomra különös eulyt fog fektetni, felölelni óhajtván régibb Íróink minden nevezetesebb müveit, s az ujabuakból is mindazt ami ma­radandó becscsel bír. — A „Magyar könyvesház“ f. évi apriltól fogva 3—5 íves füzetekben jelen meg, és min­den tüzel egy egészet képez, úgy hogy töredéket, vagy hosszan elnyúló befejezetlen müveket egyátalánmem ad. Ennélfogva minden füzet külön is lesz kapható. — Évon- kint 2 folyam, vagyis 20 füzet jelen meg, — egy-egy fo­lyamának ára oeak 2 frtl — ami oly csekélység, hogy minden módosabb polgár megszerezheti. Reméljük is, hogy fliegyégk irodalom kedvelő közönsége méltó pártolásban részesitendi e szép culturalis vállalatot. Legközeléhb meg­jelennek: Ányos Pál, költeményei; Kármán József Fanni hagyományai; Aristophanes, A békák; Turge- neff, A fataiisea; Tennyson, Enid; Erckman-Chatrian, Francia életképek; és Sacher-Mas och, Holdas éj, beszély. Előfizetési felhívás 1 Qninet Edgár az „Uj szellem“ című művére. Azt hiszem, Quinet Edgár müveit ember előtt di­cséretre, vagy ismertetésre nem szorul. Gyönyörű mun­kája „A foradalom“ gr. Károlyi Tibor fordításában köz­kézen forog. Az „Uj szellem“ semmivel sem áll hátráb amannál. Quinet e legújabb s rövid időn három kiadást .ért művéről több hazai lap már a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott, azt hiszem, csak szolgálatot teszek vele a magyar közönségnek, ha azt lefordítom. Az „Uj szellem“ következő hét könyvre van fölosztva, 1-ső könyv: Az ér­telmi és erkölcsi világ eredete. 2-dik könyv: A társada­lom physologiája. 3-dik könyv: Az uj szellem a politikai tudományokban. 4-dik könyv: Az uj szellem a történe lemben, 5-dik könyv: Az uj szellem az irodalomban. 6-dik könyv: Az uj szellem a bölcsészeiben. A kétségbeesés böl- csészete. 7-dik könyv: Az uj szellem a bölcsészeiben. Fe­lelet a kétségbeesés bölcsészeiére. Quinet úgy kivánja ez utolsó művét tekintetűi, mely mű mintegy mrgvát, ösz- szegét képezi eddigi irodalmi működésének. Az „Uj szellem“ 14—16 sűrűn nyomott ivén fog Parisban megjelenni. Csinos kiállításra gondot fordítunk. Előfizetési ára 2 frt. Az összeg (legcélszerűbben pos­tai utalványai) a kiadók Lafitte és Elsner könyvkereske­désbe, legkésőbb marczins végéig beküldendő. Laébete és Elsner. Pokorny Jeni, könyvkereskedő bécsi-utsza 6. sz. az „Uj szellem“ kiadója. — F. é. 9-ik számunkban tett Ígéretünkhöz képest közöljük a „Franklin társulat“ kiadásában megjelenő „Természet könyve“ tartalmát, ajánl­va e müvet olvasóink szives figyelmébe. I. tüzet. A gyorsaság. — A föld súlya. A fény és a távolság. — Idő-jóslattan. — Virág és gyümölcs. — Táp­szerek a nép számára. U. füzet. A táplálkozás. — Az állatok ösztöne stb. UI. füzet. A természet titkos erőiről. 1. — Ha egy érzékünkkel több volna. — Ha egy érzékünkkel keve­sebb volna. — A különböző vonzerők. — Mit értünK „pa- rány“ alatt? — A tömegek vonzereje. — A hold futása, összehasonlítva egy ágyúgolyó futásával. — A delej (mag­net) ereje. — A föld delejes ereje és hatása stb. IV. füzet. A természet titkos erőiről. II. — A galvanismus jelenségei. — Mit értünk galvaniláncz alatt? — A villany-szikra. — A galvani hő. — A villanyos fény. — A villanyos fény gyakorlati alkalmazása. — A villanyos távírdák. — Siemens és Haltke távírdái. — Az iró távírda. — A Caselli-féle távirda. — A villany-delejes órák. — Ál­lati villanyosság stb. V. füzet. A természet titkos erőiről. III. — A vegyi titkos erők. — A titkos erők különfélesége. — A vegyi hajlamok sorozata. — Mit nevezünk vegyi órvágy- és erélynek. — A parányok és a hő. — Mily rokonságban állanak egymással a vegytan és a villanyosság ? stb. VI. füzet. Valami a vegytanból. I. — A vegytan fontossága az életben. — Mit értüuk az úgynevezett „ve­gyi összeköttetés“ alatt. — Lélekzés és fűtés. — Kísérletek egy gyufával. — Fontos fölfedezés az olcsó fűtés- és vi­lágításra" nézve. — Szén és gyémánt. — Apró kísérletek vagy következtetések. — Szervi vegytan stb. Ezen műből havonkint egy füzet jelenik meg 50 krajezár áron. megjelent eddigelé 6 füzet. Gazdászat ipar és kereskedelem. Békésmegyei mezőgazdák kísérleti társu­latának tervezete. Mellőzzük annak fejtegetését, hogy mezőgaz­daságunk jövedelmezősége közgazdászat! és társa­dalmi szempontból, mily fontos, egyszerűen átté­rünk azon mód megjelölésére, mely által mezőgaz­daságunk haladását s igy jövedelmezőségét elő­mozdítani hisszük. Ma, midőn a tudomány több ága észlelései körébe vonta a mezőgazdaságot s megállapította so.i irányban az elméletet, a|gyakorIati gazdának talán kez­detben terhes, de szép hivatása : az elmélet helyes­ségéről kísérletek által meggyőződni, s ha azt a tapasztalás igazolja, saját jóllétének előmozdításá­ra fordítani. Hogy azonban ezen kísérletek értéke minden kételyt, feltevést kizárjon, — szükséges, hogy az rendszeres, hosszabb tartamú, a esetenkéut össze­hasonlító legyen. Hogy a kísérletek fentebb jelzett irányban tétessenek, igen kívánatos, hogy a kísérletté vök, egy társulatot képezzenek, mely kebelében a kí­sérleti eljárást, az észlelendő körülményeket, s az észlelés módozatát megállapíthassa. Az igy, a társulat utasítása, esetleg ellenőr­zése mellett keresztulvitt kísérletek eredménye ad­ja meg a gazdaközönségnek azon Útmutatást, hogy a mi viszonyaink között mennyire alkalmazható az elméletnek nagyobb jövedelemmel kecsegtető tételei. A kísérletek alapját képezhetné p. o.: a) Gazdasági növények nemesítése. b) Gazdasági növények meghonosítása. c) A növény-betegségek elhárítása. d) Istáló és mesterséges trágya alkalmazása. e) Különbi'éle növóny-mivelesi mód. í) A mi viszonyainknak meglelelö, ló, szar­vasmarha, sertés-laj előállítása, belcenyesztes, ke­resztezés, vagy meghonosítás áltál. g) Takarmányozási kísérletek. h) Az istalózás gyakorlati keresztül vitele stb. Főbb vonásokban jelezzük itt azt, melyek a kisérlettevök tetszésétől függve, számtalan kísér­let alapjául szolgálhatnak. Minekeiötte áttérnénk a gyakorlati keresz­tülvitel tervezetének előadására, szükségesnek lat­juk itt megjegyezni, hogy ismerve azon nehézsé­geket, melyekkel ily kezdeményezés jár, a tekintve, hogy sem pénz, sem szaktudósok a társul .t ren­delkezésére nem állanak, nqm várunk tudománye­szempontból oly eredményt, mint p. o. a német- országi kísérleti telepektől, de erős meggyőződé­sünk, hogy igy kezdeményezve s fejlesztve, idővel tényező lesz, ily kísérleti telepek létesítéséhez. A társulati szervezetet illetőleg a következőt ajánljuk: Társulati tag lehet minden egyesületi tag, ki erkölcsileg kötelezi magát a saját tetszése szerint választott gazdasági kísérlet keresztülvitelére, kö­telezvén magát azt a társulat választmánya által megalapított terv szerint eszközölni. A társulat kormányzatát, a tagok 10 száza­lék, megfelelő számú egyénekből álló választmá­nya intézné, melynek élén a gazdasági egyesület elnöke állana. Ezen testület volna hivatva a bejelentett kí­sérletek keresztül vitelének módozatát megalapítani. A kisérlet eredménye ezen testületnek volna Írásban bejelentendő, s ez volna hivatva az ered­ményt nyilvánosságra hozni. Miután nézetünk szerint egyelőre a gazda­sági növényekkeli kísérletekre van kilátás, jelez­zük azon módot, mely szerint volna az eszközlendő a) Beltenyésztés által a hozam fokozása, trá­gyázás, vagy mivelési módok alkalmazása által. b) Meghonosítás párhuzamos kísérlettel. Mind­két esetben kellék: 1- ször. A terület legyen 550 Q öl, dűlő hosszaságban. 2- szor. A talaj minőségének megalakítása gazdasági fogalom szerint. 3- szor. A talaj ereje, trágyázása minőség és mennyiség szerint. 4- szer. A talaj előkészítése a megmunkálás szabatos megjelölésével. ő-szor. Az elővetemények legalábbi 3 év- rőli megjelölése. 6. A vetés mélysége, a sorok távolsága. 7. A vetőmag minő- és mennyisége. 8. A vetési időszak. 9. A tenyészet alatti megmunkálás. 10. A tenyészet tartama. 11. A hozam mennyi- és minősége. 12. Az idő megfigyelése. B.-Csabán, február 8. 1875. RIMLER PÁL. BARTÓKY ISTVÁN. ÜDVARDY JÁNOS. A fenebbi tervezetet a békésmegyei gazda-1 sági egylet igazgató választmánya, a lentjegyzettl napon tartott ülésében elfogadván, azt oly felhi-1 vássai rendelte el kinyomatni s közhírré tenni, I hogy a kik e kísérleti társulatba — minden dij-1 fizetési kötelezettség nélkül — belépni óhajtanak, I e síándékukat annak elnöke, Rimler Pál urnái I B.-Csabán bejelenteni szíveskedjenek. Kelt B.-Csabán, márczius 7. 1875. A békésm. gazd. egylet igazg. választmánya. I A m. kir. közmunka és közlekedési minisztériumtól Békésmegye közönségéhez a| kővetkező leirat érkezett: „Budapesten, 1875. évi márczius hó 9-én, 3539. szám. — A cs. kir. szab. dunagözhajózási társulat az egyesült Körösö­kön a torkolattól kezdve Gyomáig gözha- j óz ás i, illetőleg vontatási üzletet óhajtván életbe léptetni, hozzám az iránt folyamodott, hogy a hajózást gátló hidak eitávolittatása és a hajózás érdekében szükséges egyéb intézkedések megtétele iránt intézkedjem. Üdvözlöm nevezett társulatot a kezdeménye­zés terén, s midőn kijelentem, hogy e vállalatot támogatni kész vagyok, bizton számitok agy az egyes községek, mint az érdekelt törvényhatósá­gok érdeklődésére és hathatós közreműködésére. Hogy azonban e vállalat mielőbbi életbe léptetése lehető legyen, szükséges azon akadályok elhárítá­sáról gondoskodni, melyek a hajózást ezúttal még gátolják, szükséges a hidak és kompok kezelésé­nél egyöntetű eljárást megállapítani, egy szóval mindazon intézkedéseket előzetesen meghatározni, melyek ezen közérdekű vállalat létesítését és si­keres folytatását elősegíthetik, valamint azon aka­dályok elhárítását elrendelni — melyek ezen oly annyira kívánatos uj hajózási vonalnak netalán útját állnák. £ végből a minisztérium, aJ körös-borettyó szab. mérnöki hivatal, a vasúti és hajózási főfel­ügyelőség, a duna-gözhajózási vállalat és az érdé- kelt törvényhatóságok, u. m. Csongrádmegye, Jász-1 Knn kerületek, Heves- és Külsö-özuinok t. e. vár-1 megyék és Békésmegye küldötteiből álló vegyes I bizottságot hívok egybe, mely hivatva lesz a ha­józás életbeléptetését gátló akadályok elhárításai iránt javaslatot tenni. £ bizottságok elnökéül Kenessey Albert vas-1 úti és hajózási főfelügyelő urat neveztem ki. A bizottság működésének határidejét és ősz-1 szejöveteli helyét következőleg állapítom meg :| f. évi márczius 22-én Csongrád Város vá-l ros házán ál a bizottság reggeli 0 órakor összejö-l vén, az eljárás módozatait megállapítja, s a hely-1 ,áiQi szemlét megkezdi és taárczius <íá-éo Kun- * Szent-Márton városházánál, márczius 26 án M.- Túr városházánál, márczius 27-ón Oyoma vá­rosházánál; mindenütt reggeli 9 órakor tanácsko­zik az illető folyam szakaszon esetleg szükséges intézkedésekről. Felhívom ennél fogva a közönséget, hogy e bizottsági tanácskozásra a maga részéröl megbízottat küldjön ki, s az illető érdekelt községeket és ma- gánbirtokósokat a kijelölt helyeni megjelenésre hivja fel. Nincs kétségem a felöl, hogy a kirendelt bi­zottságnak sikerülend az azon vidék anyagi ér­dekei előmozdítására irányzott, jelen vállalat életbe léptetésének netalán gátul szolgáló akadályok el­hárítására oly módozatokat javaslatba hozni, mely lehetővé teszi ezen agy is közlekedési eszközökkel oly mostohán ellátott vidék érdekében a hajózás mielőbbi megindítását. — Pécby s. k. Hetivásári tudósítás. B.-Csaba, márczius 24>én. Búzában a hangulat múlt heti tudósításunk óta szilárdabb; az ára 70—80 krral köblönkint feljebb ment. — A mai piaczon gyenge volt á kínálat, és az eladásra szánt mennyiség következő árakoh szívesen vásároltatott: Búza 89 fontos 9.50—60, 88 fontos 9.40—50, 87 fontos 9.30—40. Árpa 80 fontos 5 frt napi szükségletre. Kukoricza 5.30—40 köblönkint. Szalonna 36 forint mázsája. Szerkesztői üzenetek. Csaba. Az „Ifjúkorom" czimű költemény technikája nagyon gyenge, s ennélfogva csak nagy átdolgozás mellett volna közölhető. Nyilttér*) Jó hirnevem iránti mulaszthatlan kötelessé­get vélek teljeaiteni, midőn egy rám nézve kelle­metlen ügyet a nyilvánosság előtt szellőztetni kí­vánok. Ugyanis f. hó 13 án a Biener Bernát árnál történt lopás elkövetelésével vádoltatván a csabai csendbiztos által elfogattam s vizsgálat alá helyez­tettem. Ekkor valami Skrabák Sándor foglalkozás nélküli kömives, valószínűleg kenyéririgységből, mindenféle hamis híreket koholt felölem, mintha én a csabai népbankot is ki akartam volna rabolni. A csendbiztos nr által megejtett'SSÍgorú vizs­gálatból azonban az én órtatlanságom napfényre jővén szabad lábra helyeztettem. Ezen rám nézve sajnos eset előidézője fölötti ítéletet a közönségre bízom, melynek jó hajlama nekem több elégtételt„nyujt, mint aminöt a törvény adhatna. Akarom hinni, hogy a közönségnek eddig irántam tanúsított bizalma az említett hamie rá­galmazó miatt nem rendült meg, mert hisz nekem mindig fötörekvésem volt azt kiérdemelni. Mara­dok teljes tisztelettel. B.-Csabán, mároz. 24. 1875. Fabriczy György. A „Békésm. Közlöny“ ez évi 20-ik számában köslött „Temetési botrány“ czikkre ugyanazon lap 24-ik számában válaszom egészen megcsonkítva jelenvén meg, kénytelen vagyok a „Uékés“-hez folyamodni jelen soraimmal, remél­ve, bogy ez nem fog velem oly méltatlanul bánni. Ugyanis az említett czikkbeu, gyomai lakos Nagy Andrástól azzal vádoltatom, hogy én a legközelebb elmúlt hó 26-an, temetés alkalmával az udvaron testvérbatyaiflÉ; mai együtt oly lármát ütöttem, hogy azon mindenki meg- botrankozo11. — Midőn ezen vadat a nyilvánosság te­rén haszontalan rágalomnak nyilvánítom, ezt csakis a t. közönség tájékozása, a magam igazolása és erkölcsi te­kintélyem megóvása vegett, nem pedig egy Nagy András­ért teszem, akinek dicsőségéről ama bizonyos gyulai falak tudnának valamit mondaui, s akinek vallasossaga (?) és különösen édes apjaval való „könyörületes“ bánásmódja Gyoman éléggé ismeretes. H. Kovács András. gj^“ Mai számunk ez évnegyedben utolsó lévén, kéretnek azon tisztelt előfizetőink, kiknek előfizetése a mai számmal lejárt, azt mi­előbb és még e bét folytán megújítani, hogy a szétküldésben fennakadás ne történjék. — A lejárat a czimszalagon olvasható. A kiadó hivatal. *) Az e rovatban közlóttekért a szerkesztő nem válal felelősséget. HIRDETÉS. Pályázat leány tani tói Állomásra. A békés-gyomai ref. egyház kebelében Ürese­désbe jött egyik leányianuoi állomásra pályázat nyittatta, melynek évi jövedelme: l-szor 97 frt 00 kr. 2-szor Öu köböl búza. 3-szor 28 kóbol árpa. 4-szer 50 font hús. ő-szor oO tont só. b-szor 20 tont faggyú. 7-azer 3 öl la. 8-szor tisztességes la­kás házikerttel. A választás t. évi apr. hó 4-én le­érni; hivatalát pedig a megválasztott ugyancsak nevezett hó 25-en tartozik e.<ogtalni, s a superin- tendentiális illetőleg helyi körülmények szerint mó­dosított tauterv szerint mind a IV. a esbetöleg VI, osztályt vezetni. Kik ezen állomást elnyerni óhajt­ják, felszerelt kérvényeiket szíveskedjenek alul­írott elnökséghez bezárólag april hó 3*ig beküldeni. (tíj |fd$* Az egyházi elnökség,

Next

/
Oldalképek
Tartalom