Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-11-07 / 45. szám

puszták községgé alakulásának módozatait illetőleg egyrészről, másrészről pedig módot adván a kor­mánynak mind a községekké alakult puszták, mind a rendezett-tanácsú városokká alakult nagy köz­ségeknek előbbi állapotukba való visszahelyezésére, ha adatokkal kimutattatnék, hogy a lakosságra nézve az uj állapot községi adók cziraén elvisel- hetlen terheket ró. Végül az utolsó — bár Fon­tosságban valamennyivel versenzö — javaslat az egészségügyről szól, mely az erre vonatkozó intéz­kedéseket — okleveles állatorvosok s nem u. n. felcserek alkalmazása, bábaügy stb. — kötelezöleg mondja ki. Levelezés. Stuttgart, november 2. 1875. Tisztelt szerkesztő úr! Azt hiszem, hogy nem kevésbbé fogja megyénk tisztelt közönségét érde­kelni, ha Stuttgart naplójábó légy érdekes ezikket kiemelek, mely mai napon e nevezett városban oly nagy tetszés nyilvánításnak, az egész közönség köztetszésének és míndmegannyi tapsviharnak méltó okot adott. — Nem is csoda, mert egy Reményi hangversenye után, méltán várhat a közönség szivre és érzületre ható hangokat, mely meg is volt a két testvér, Them Vilmos és Lajos hang­versenyében. Hét órakor vévé kezdetét a hangverseny a jól vezetett Orchesterrel, mely a Them urakat a „Concertsatz“ czimü Them Károly által irt da- rabjokban kisérte; alig hangzottak el a zongora hangjai, már is taps, hurrah, hoch és „hogy volt" fogadták a conczert hőseit, kik gyöngéd mozdu- latjok által még inkább magokra vonták a kö­zönség figyelmét. — Ezt követte a „Tarantelle“ czimü négy kezes darab Ráfitól, továbbá „Etűdé et Valse,“ melynek eljátszása után, a közönség taps­viharokban tört ki, s háromszori kihívás után, a két testvér illedelmesen meghajtván magát, Ru­binstein „Marche a la Türque“ négykezes daráját kezdték rá, mely valóban művészileg volt játszva ; az elhaló hangok egész elevenen tüntették fel a tábori trombita távoli hangjait, mely lassankint a levegőben halt el. Már ma reggel dicsérte a „Staatsauzeiger“* a két magyar művész techniká­ját, kik valóban a művészet bármely igényeinek is megfelelnek, s méltán állíthatjuk őket bármely német művész mellé, s büszkék lehetünk reá, hogy hazánknak is vannak fiai, kik az európai művé­szek közt méltó helyet foglalnak. — Megérdemlik tehát, hogy hosszú évekig tartsa meg őket a te­remtő magyar hazánknak. Tisztelője itj. Benedicty József. Pályázati hirdetmény A b.-gyulai királyi törvényszéknél és az en­nek területén szervezett csabai és szarvasi királyi járásbíróságoknál évi 300 frt segély-dijjal egybe­kapcsolt egy-egy joggyakornoki, és igy három joggyakornoki állomás üresedésbe jővén, ezeknek betöltése tekintetéből pályázatot hirdetek, és fel­hívom mindazokat kik a fentirt állomások egyi­* Egy würtembergi napilap. két vagy másikát elnyerni óhajtják, hogy okmá­nyokkal felszerelt kérvényüket eme hirdetmény­nek a budapesti közlönybe lett utolsó beigtatásától számított 15 nap alatt hozzám nyújtsák be. B.-Gyulán, 1875. november 3. Novák Kamill. elnök.' Pályázati hirdetmény. A szarvasi szolgabirói járásba tartozó, most alakúit Kondoros községében, a jegyzői állomás az 1871-ik évi XVIII. t. ez. 83-ik §. értelmében nyilvános pályázat útján betöltendő lévén — Felhivatnak mindazok, kik ezen állásra — mely természetbeni lakás, 800 frt rendes 500 frt ótartási átalány kész pénz javadalmaztatásával van összekötve akkép: hogy az 500 frt átalányért 2 lovat tartani s azzal a hivatalos fuvarozásokat teljesíteni köteles — pályázni óhajtanak, hogy az 1871. XVIII t. ez. 74. és esetleg 75. szakaszaiban követelt szabályszerű bizonylatokkal s egyéb ké­pességüket igazoló bizonyítványokkal felszerelt kérvényeiket f. évi dec. hó 1-sö napjáig alólirott- nál okvetlenül bqpdják s illetőleg posta utján bér­mentesen beküldjék. A választás f. évi dec. 12-én d. e. 11 órakor leend Kondoroson Kelt Szarvason, oct. 31. 1875. Salacz Ferencz. jszbiró. Meghívás. A békésmegyei régész- és miivelő- déstörténelmi egylet folyó évi november hó 10-én délután 3 órakor, Gyulán a me­gyeháza nagytermében választmányi gyű­lést tartand, a melyen való megjelenésre az egylet választmányi tagjait egész tisz­telettel meghivja. Az elnökség. Felhívás. Az 1856. évben született gyulai il­letőségű hadkötelesek a törvényes következmé­nyek súlya alatt felhivatnak, miszerint legkésőbb folyó évi november hó 20-ik napjáig az ujoncz összeírásba leendő felvétel végett a városi főjegy­zői hivatalban megjelenni mulhatlan kötelességük­nek ismerjék; a nem gyulai illetőségű de jelenleg itten tartózkodó 1856. 1855. és 1854. évben szü­letett hadkötelesek tekintet nélkül arra, váljon hadkötelezettségüknek itten, vagy honossági ■SSz- ségükhen kivánnak-e eleget tenni, kötelesek ugyan csak november hó 20-ik napjáig a városi kapi­tányi hivatalban jelentkezni. Kelt Gyulán november hó 6-án 18751 Popovics Jusztin, főjegyző. Felhívás. Mind azon helybeli iparosok, kik tanonezokat tartanak, felhivatnak, hogy tanonczai- kat jövő vasárnap, vagy is november hó 14-én az ismétlő iskolába járatás végett a polgári iskola tanára Elek Lajos urnái irattassák be annyival is inkább, mert az ezt elmulasztó iparosok a tör­vényszabta pénzbírsággal fognak büntettetni; ta- nonczaik pedig felszabadulásuk után elbocsátványt nem nyernek. Kelt Gyulán november hó 6-án 1875. Dobay János, polgármester. Újdonságok. — A kisoláhvárosi papválasztás körül Gyu­lán nem a legékesebb dolgok történnek; ugyanis az eddigi pap ellen egyik résznél már évek óta mutatkozván, azen igyekeztek, hogy állásától ellen szenv mozdittassék, s helyette más pap választassák. Ezen — évek óta húzódó kellemetlen ügy végre befejezéshez ért volna, ha a kis oláhvárosi hivek jobban szeretnék a vallásos rendet rniot a vesze­kedést; — ugyanis a pap el lett mozdítva, és papválasztásra határnap kitűzve; — egyúttal ki lett mondva az is, hogy Gyulán csak oly óhitű pap választathatik meg, ki a magyar nyelvet tö­kéletesen birja, a pályázatból pedig a jelenlegi pap kizáratik. — A választás határnapja elérke­zett és a választást az esperes meg is akarta tar­tani, de az előző éjjel itatott tömeg határozottan követelte, hogy eddigi papjuk, candidatióba ho­zassák, és annyira zajongtak, hogy a választást fői keile függeszteni és elhalasztani. — Az ügy most újra a püspök elé került, reméljük hogy eré­lyesebben fog intézkedni mint az esperes, ki az ogész ügynél kissé gyengén viselte magát; mert állítólag a presbiteri határozat ollen engedte volna meg e választást, ha a másik rész nem tiltakozik. — Az ocktóber 26-án Gyulán elhunyt Bak Salamon következő czélokra hagyományozott u. in. a polgári iskola részéro 200 frt, az izr. test­vériség egyletének 200 frt, — a városi ápoldá- nak 100 frt, a nőegyletnok 100 frt, a békésme- gyei kórháznak 100 frt. — Ezen összegnek 6°/0 kamatai minden évben halálozása napján fizeten­dők ki a családnak Gyulán lakó tagjai által mind addig, míg ezége, vagy háza fenn áll. A Bak csa­ládot ismét súlyos csapás érte. Egyik nötagja, ki Budapesten volt férjnél, múlt hó 31-én rövid szen­vedés után 29 éves korában jobb létre szende- rült, bánatos férjet és négy árvát hagyott. — A gyulai kálvária hirszerint eddigi he­lyén megszüntettetik és a szélmalmi temetőbe Fog áthelyeztetni, — ez intézkedés a kath. hívekre már azért is czélszerübb, mert a vámhoz közelebb van, és a temetőhöz vezető utat díszíteni fogja, — a jelenlegi, már elavult statiók elfognak hordatni és a használható anyagból készülnek az újak, két­ségtelenül csinosabb alakban. — Hetek óta esős időnk hirtelen hidogre for­dult, a mennyiben 3 nap óta fagyok is mutatkoz­nak, mi aikalmul fog szolgálni a disznótorok meg­kezdésére, a melyek úgy látszik az idén már csak azért is élénkebbek és gyakoriabbak lesznek, mert a kövér sertésnek csekély az ára, bor pedig any- nyi termett, hogy minden háznak bőven kijut. — Gyulán a felnőttek, illetőleg az ismétlő iskolások oktatása a napokban veendi kezdetét. Emez oktatásokat a múlt évben kétszáznál több DÖvendék vette igénybe, kik — kevés kivétellel mindnyájan iparos tanonezok voltak. © A „nagyváradi önkéntes tűzoltó-egylet“ feloszlott. Eme sajnos liir olvasásánál önkénytele­nül eszünkbe jutott a b.gyulai önkéntes tüzóltó egylet emléke, mely rövid virágzás után szintén feloszlott. Eme feloszlásnál csak azon körülmény sajnosabb, hogy a vele kapcsolatos ügyek — tu­domásunk szerint — máig sincsenek befejezve. © F. hó 7-én d. u. 3 órakor a b.-gyulai „kör“ (úri kaszinó) közgyűlést tart, melynek főbb tárgyai: a lemondás által üresedésbe jött alelnöki tisztség betöltése, s a pénzzavar elhárítása véget, szükségessé vált intézkedések megtétele. ■ © Ugyancsak f. hó d. u. a polgári kör is közgyűlést tart, mely a folyó 1875/0-ik évi költ­ségelőirányzatot állapitandja meg. © Nem jó az ördögöt falra festeni. Deniqxie Gyula városának csak kijut; nem elég, kogy a megyeházának régi helyén való meghagyattatása órdekében hosszas kemény harezokat kellé vívnia, — nem elég hogy a szűknek bizonyúlt megye­ház kiépittetése ad graecas calendas elnapoltatok, hanem most meg jó csabai szomszédaink a gyulai törvényszéknek Csabára leendő áthelyezése érde­kében mozgolódnak. Mint halljuk a miniszterhez akarnak o tárgyban kérvényt nyújtani (vagy talán már be is adták). Vannak egyének, kik nem tart­ják lehetetlenek, hogy addig viszik ezt a törvény­széket a csabaiak, hogy egyszor csak a megyéből is kiviszik, s aztán majd mindketten elmondhatjuk : „nesze,semmi, fogd meg jól!“ — Ez is baj, az is baj. Ha nincs bö szüret, van nagy elógodotlenség, ha van bőszürot, van bezzeg részeg ember is. Különösen nálunk Gyulán vasárnap estenkint annyi a részeg omber, mint — Lisznyai szerint — tengerben a csepp; s e földi noctárral telított halandók úgy elorditoznak, úgy kiabálnak az utczákon mintha csak a túlvilági styx vizébe akarnák fojtani őket. Es e művészi kedvtelést a kimételetes rendőrség egy félvilágért meg nem zavarná. Na de — mint mondják — minden úgy van jól, a hogy van 1 . . © Hímen. Békésen Rózsa Sándor realgym- nasiumi tanár jegyzetté Kalocsay György tövisedi (Biharmegye) földbirtokos bájos és szellemdús leányát Piroskát. Ugyancsak Békésen Őri Lajos ref. tanító jegyzetté Józsa Gábor derék leányát Idát. O Békésen egy polgári kör szervezésén fá­radoznak, melynek helyiségéül a casinó volt he­lyisége volna kiszemelve. — Mindenesetre üdvö­zölnünk kell o mozgalmat, mely a társulás által nyerendő szellemi előnyök áldásait szélesebb kör­ben törekszik valósítani. O B.-Gyulán tegnap estve folyt le a városi tanács által a magándalkör közreműködése mellett a polgári iskola javára rendezett tánczmulatsággal egybekötött dalestély. A tanács s különösen annak feje — a polgármester, — mindent elkövetett e mulatság aikeresitése érdekében. Sajnos hogy a szereplő dalkör oly ritkán hallatja szabatos éne­keit. A közönség az ilynemű élvezetre mindig éde­sen emlékszik vissza, de meg a derék dalkör mű­vészi elöhaladását nagy mértékben elősegítené a gyakoribb föllépés. — A mulatság lefolyásáról jövö számunkban többet. O A b.-gyulai sugárút kikövezéso befejező séhez közelgőt. © A békésmegyei régész mivelödéstörténelmi egylet évkönyvo elhagyta a sajtót, csakhamar megtörténhetik a szétküldés. A mű oly diszszel és czimmol van kiállítva, hogy valóban becsületére válik a b.-gyulai nyomdának. Beküldetett. A békésmogyei gazd. ogylet igazgató­sága f. é. okt. 11—15-ig tartott eke- és vetögépver- senyen működött összes bíráló bizottsági tagoknak a bírálat bosszú folyama alatt kifejtett példátlan buzgalmok és kitartásukért az egylet nevében meleg köszönetét fejezé ki alulirott mint rendező elnök előtt, mit nyilvános utón az illetőkkel kö­zölni kedves kötelességének tartja Rimler Pál. van. hogy t. i. nőies, vallásos, házias — az a nö valóban angyalnak nevezhető, hi a férj életét meny­országgá varázsolni képes. De tekintsük meg, hogy mit nevezünk házi­asságnak. Képzeljünk e végre két ellentétes női jellemet. Az ellentétek világositják egymást. Egy nagy világi delnő reggeli tiz órakor kikelve ágyá­ból, reggeli pongyolájában elkölti a reggelijét, délre felöltözik s sétára indul, vagy előkelő láto­gatást végez. Három órakor ebédel, majd az ozson- nához öltözik, vendéget fogad, vagy ötét fogadja más, — estve színház, estély, bál, konczert vagy más időtöltés következik, s éjfélkor a duzzadó vánkosok ismét karjaik közé ölelik fáradt úrnő­jüket. Egy másik nő korán reggel már a cselédek közt forog, — az ízletes (ehér fökötö, a tiszta karton ruha, fehér kötény oly jól illik fekete ha­jához, piros arczáboz, gömbölyű termetéhez, hogy Szinti gyönyörűség rá nézni, s jól esik hallani, a: mint csöröl-pöröl, tesz-vesz, igazit mindent. A reg­gelit maga készíti s jó izüen költi el férjével, gyermekeivel. Azután mindenki dolgához lát. A férj hivatalba megy, vagy a gazdálkodáshoz lát, a házi nö szobát rendez, takarittat, ebédhez ké­szül satb. És ez igy megy egész nap, mindenki­nek van a háznál teendője, mit el kell végeznie, úgy, hogy estve mindenkinek jól esik a pihenés. Mindenki láthatja, hogy e két nö közül az utóbbi a házias, s ha választani kellene, én az Utóbbit választanám. Vannak ugyan, kik a nőben a ragyogást, a csillogást bálványozzák, de hát az Ízlés sokféle. Vannak Majorosok, kik a női nemet a nyilvánosság sikamlós terére akarnák vezetni, vagyis a mint nevezik : „emancipálni“ óhajtanák. Már maga ez az emancipatió szó tévesen van al­kalmazva ide. Hát ugyan mi alól akarnánk a nő­ket emancipálni mi magyaiok? Hiszen a magyar férfi a leglovagiasabb a világon a nők iránt s e részben a magyar nők nem is panaszkodhatnak. Vagy talán azt értik alatta, bogy a nők a hiva­tal viselésben egyen joguak legyenek a férfiakkal 1 Na ugyan ezzel megtisztelnénk nőinket! Eszembe jut itt egy adoma a párisi „Figaróból,“ melyet a „Nagyvárad“ közölt nem régen. Hadd álljon itt adatképen a nö eraancipátióboz : „Ej van, zörget­nek a nöorvos ajtaján ; a cseléd kijön. — „Gyor­san, gyorsan kérem mondja a doktornak, hogy azonnal jöjjön hozzám!“ — „Lehetetlen uram“ — „De nőmet szülési fájdalmak lepték meg“ — „A doktort is !“ Ne kivánjuk a nőket ily módon emancíípálni — ne foszszük meg őket a nőiesség zománczától, a háziasság erényétől, — mert a mennyit nyernének a nők a házon kívül, többet vesztenének valódi benső értékökben. A háziassággal kedvesem, összekötötted a munkásságot, takarékosságot is, és igen helyesen, mert ezek egymást egészítik ki. Sajnos, hogy a munkakedv és a takarékos­ság csak névben él hölgyeinknél. Könnyen meg­számlálhatnánk az ujjainkon egy egy vármegyé­ben, hogy hány intelligens ház úrnője fonatja, szö­veti a házhoz szükséges vászonnemüt, — hány látja el saját (oztével családját satb. De hiszen mi­kor az a házi vászon oly sok bajjal jár, és oly sokba kerül, hogy szinte készpénzen meg lobet venni, — s az a főzés megkeményíti a glycerines puha kacsókat! — Elég baj az hölgyeim, hogy igy gondolkoznak, mert azok az apró krajezáros kiadások sok forintra felgyűlnek ára egy éven át, s tiz-husz év alatt egy nem megvetendő kis tokét képeznének I Még nem oly régen is a magyar házi asszony büszkeségnek tartotta, ha önmaga szötte-fonta a maga vásznát, ha szorgalmával meg­szerezhette, megtakaríthatta azon összeget, mit most csak úgy könnyedén kiadnak hölgyeink. Csak tessék felvenni, hogy egy 6-8 frtos szakácsnő mennyibe korül 20 év alatt? Csekélységnek lát­szik, pedig egy pár ezer forinttal apasztja vagyo­núnkat,^ mi megmaradhatna, ha divatos theo- riák, előítéletek nem uralkodnának hölgyeink között. Sok, igen sok részletét kellene fölemleget­nünk egy háztartásnak ha tovább akarnók bizo­nyítgatni azon állításunkat, hogy a munkakedv, és a takarékosság csak üres fogalom hölgyeink előtt, — és nem csak a vagyonos, tehetséges csa­ládoknál, do a legszegényebb fizetéses hivatalnok­nál is igy találjuk ezt. Vannak kivételek termé­szetesen, de azok minél ritkábbak. Felemlíted végre kedvesem, hogy a nő le­gyen valódi édes anya. Mintha a koronát akartad volna feltenni e szóval eszményi nőd fejére! Édes anya: e szó alatt szent fogalom rejlik, ennél szen- tebb csak az Isten fogalma lehet. Magasztos név, mely súlyos felelősséget, nehéz kötelességet rejt ma­gában ! És fájdalom, vannak nők, és müveit nők, kik ezen magasztos nevezetre érdemctlenek. Dajka, gyerinekszoba, nevelönék — ezek helyettesítik gyakran az édesanyát ! Keserű szavakat kellene mondanom kedvesem, hogy e természetellenes bűnt kellőleg ostorozhatnám... de minek? kinek? A kit saját szive, lelke jó anyává nem tesz, szük­ségtelen ott minden más eszköz. — Az oktalan állat utolsó lehellotéig kész küzdeni fiáért, I a nagyvilági delnők többnyire csak elszülik gyer­mekeiket, de édesanyákká nem lesznek nein akar­nak lenni, mert igy hozza magával a — divat. Óh anyák ! súlyos felelősséggel tartoztok ti gyer­mekeitekről az emberiségnek s a Mindenhatónak 1 Feloljetok meg azért az „édes anya“ szent nevé­nek Ielkiismesetesen. Kedves Katinkám J íme a te eszményi nőd jellemrajzait rövid jegyzetekkel egybeállitottam. Vajha csak egyetlen nö olvasó lenne, kinek szir vében az itt elhintett igazságok termékeny talajra hullanának, Téged jútalmazna meg érte a Minden­ható ! Viszontlátásig üdvözöl igaz rokonod Gáthalmi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom