Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-11-07 / 45. szám
puszták községgé alakulásának módozatait illetőleg egyrészről, másrészről pedig módot adván a kormánynak mind a községekké alakult puszták, mind a rendezett-tanácsú városokká alakult nagy községeknek előbbi állapotukba való visszahelyezésére, ha adatokkal kimutattatnék, hogy a lakosságra nézve az uj állapot községi adók cziraén elvisel- hetlen terheket ró. Végül az utolsó — bár Fontosságban valamennyivel versenzö — javaslat az egészségügyről szól, mely az erre vonatkozó intézkedéseket — okleveles állatorvosok s nem u. n. felcserek alkalmazása, bábaügy stb. — kötelezöleg mondja ki. Levelezés. Stuttgart, november 2. 1875. Tisztelt szerkesztő úr! Azt hiszem, hogy nem kevésbbé fogja megyénk tisztelt közönségét érdekelni, ha Stuttgart naplójábó légy érdekes ezikket kiemelek, mely mai napon e nevezett városban oly nagy tetszés nyilvánításnak, az egész közönség köztetszésének és míndmegannyi tapsviharnak méltó okot adott. — Nem is csoda, mert egy Reményi hangversenye után, méltán várhat a közönség szivre és érzületre ható hangokat, mely meg is volt a két testvér, Them Vilmos és Lajos hangversenyében. Hét órakor vévé kezdetét a hangverseny a jól vezetett Orchesterrel, mely a Them urakat a „Concertsatz“ czimü Them Károly által irt da- rabjokban kisérte; alig hangzottak el a zongora hangjai, már is taps, hurrah, hoch és „hogy volt" fogadták a conczert hőseit, kik gyöngéd mozdu- latjok által még inkább magokra vonták a közönség figyelmét. — Ezt követte a „Tarantelle“ czimü négy kezes darab Ráfitól, továbbá „Etűdé et Valse,“ melynek eljátszása után, a közönség tapsviharokban tört ki, s háromszori kihívás után, a két testvér illedelmesen meghajtván magát, Rubinstein „Marche a la Türque“ négykezes daráját kezdték rá, mely valóban művészileg volt játszva ; az elhaló hangok egész elevenen tüntették fel a tábori trombita távoli hangjait, mely lassankint a levegőben halt el. Már ma reggel dicsérte a „Staatsauzeiger“* a két magyar művész technikáját, kik valóban a művészet bármely igényeinek is megfelelnek, s méltán állíthatjuk őket bármely német művész mellé, s büszkék lehetünk reá, hogy hazánknak is vannak fiai, kik az európai művészek közt méltó helyet foglalnak. — Megérdemlik tehát, hogy hosszú évekig tartsa meg őket a teremtő magyar hazánknak. Tisztelője itj. Benedicty József. Pályázati hirdetmény A b.-gyulai királyi törvényszéknél és az ennek területén szervezett csabai és szarvasi királyi járásbíróságoknál évi 300 frt segély-dijjal egybekapcsolt egy-egy joggyakornoki, és igy három joggyakornoki állomás üresedésbe jővén, ezeknek betöltése tekintetéből pályázatot hirdetek, és felhívom mindazokat kik a fentirt állomások egyi* Egy würtembergi napilap. két vagy másikát elnyerni óhajtják, hogy okmányokkal felszerelt kérvényüket eme hirdetménynek a budapesti közlönybe lett utolsó beigtatásától számított 15 nap alatt hozzám nyújtsák be. B.-Gyulán, 1875. november 3. Novák Kamill. elnök.' Pályázati hirdetmény. A szarvasi szolgabirói járásba tartozó, most alakúit Kondoros községében, a jegyzői állomás az 1871-ik évi XVIII. t. ez. 83-ik §. értelmében nyilvános pályázat útján betöltendő lévén — Felhivatnak mindazok, kik ezen állásra — mely természetbeni lakás, 800 frt rendes 500 frt ótartási átalány kész pénz javadalmaztatásával van összekötve akkép: hogy az 500 frt átalányért 2 lovat tartani s azzal a hivatalos fuvarozásokat teljesíteni köteles — pályázni óhajtanak, hogy az 1871. XVIII t. ez. 74. és esetleg 75. szakaszaiban követelt szabályszerű bizonylatokkal s egyéb képességüket igazoló bizonyítványokkal felszerelt kérvényeiket f. évi dec. hó 1-sö napjáig alólirott- nál okvetlenül bqpdják s illetőleg posta utján bérmentesen beküldjék. A választás f. évi dec. 12-én d. e. 11 órakor leend Kondoroson Kelt Szarvason, oct. 31. 1875. Salacz Ferencz. jszbiró. Meghívás. A békésmegyei régész- és miivelő- déstörténelmi egylet folyó évi november hó 10-én délután 3 órakor, Gyulán a megyeháza nagytermében választmányi gyűlést tartand, a melyen való megjelenésre az egylet választmányi tagjait egész tisztelettel meghivja. Az elnökség. Felhívás. Az 1856. évben született gyulai illetőségű hadkötelesek a törvényes következmények súlya alatt felhivatnak, miszerint legkésőbb folyó évi november hó 20-ik napjáig az ujoncz összeírásba leendő felvétel végett a városi főjegyzői hivatalban megjelenni mulhatlan kötelességüknek ismerjék; a nem gyulai illetőségű de jelenleg itten tartózkodó 1856. 1855. és 1854. évben született hadkötelesek tekintet nélkül arra, váljon hadkötelezettségüknek itten, vagy honossági ■SSz- ségükhen kivánnak-e eleget tenni, kötelesek ugyan csak november hó 20-ik napjáig a városi kapitányi hivatalban jelentkezni. Kelt Gyulán november hó 6-án 18751 Popovics Jusztin, főjegyző. Felhívás. Mind azon helybeli iparosok, kik tanonezokat tartanak, felhivatnak, hogy tanonczai- kat jövő vasárnap, vagy is november hó 14-én az ismétlő iskolába járatás végett a polgári iskola tanára Elek Lajos urnái irattassák be annyival is inkább, mert az ezt elmulasztó iparosok a törvényszabta pénzbírsággal fognak büntettetni; ta- nonczaik pedig felszabadulásuk után elbocsátványt nem nyernek. Kelt Gyulán november hó 6-án 1875. Dobay János, polgármester. Újdonságok. — A kisoláhvárosi papválasztás körül Gyulán nem a legékesebb dolgok történnek; ugyanis az eddigi pap ellen egyik résznél már évek óta mutatkozván, azen igyekeztek, hogy állásától ellen szenv mozdittassék, s helyette más pap választassák. Ezen — évek óta húzódó kellemetlen ügy végre befejezéshez ért volna, ha a kis oláhvárosi hivek jobban szeretnék a vallásos rendet rniot a veszekedést; — ugyanis a pap el lett mozdítva, és papválasztásra határnap kitűzve; — egyúttal ki lett mondva az is, hogy Gyulán csak oly óhitű pap választathatik meg, ki a magyar nyelvet tökéletesen birja, a pályázatból pedig a jelenlegi pap kizáratik. — A választás határnapja elérkezett és a választást az esperes meg is akarta tartani, de az előző éjjel itatott tömeg határozottan követelte, hogy eddigi papjuk, candidatióba hozassák, és annyira zajongtak, hogy a választást fői keile függeszteni és elhalasztani. — Az ügy most újra a püspök elé került, reméljük hogy erélyesebben fog intézkedni mint az esperes, ki az ogész ügynél kissé gyengén viselte magát; mert állítólag a presbiteri határozat ollen engedte volna meg e választást, ha a másik rész nem tiltakozik. — Az ocktóber 26-án Gyulán elhunyt Bak Salamon következő czélokra hagyományozott u. in. a polgári iskola részéro 200 frt, az izr. testvériség egyletének 200 frt, — a városi ápoldá- nak 100 frt, a nőegyletnok 100 frt, a békésme- gyei kórháznak 100 frt. — Ezen összegnek 6°/0 kamatai minden évben halálozása napján fizetendők ki a családnak Gyulán lakó tagjai által mind addig, míg ezége, vagy háza fenn áll. A Bak családot ismét súlyos csapás érte. Egyik nötagja, ki Budapesten volt férjnél, múlt hó 31-én rövid szenvedés után 29 éves korában jobb létre szende- rült, bánatos férjet és négy árvát hagyott. — A gyulai kálvária hirszerint eddigi helyén megszüntettetik és a szélmalmi temetőbe Fog áthelyeztetni, — ez intézkedés a kath. hívekre már azért is czélszerübb, mert a vámhoz közelebb van, és a temetőhöz vezető utat díszíteni fogja, — a jelenlegi, már elavult statiók elfognak hordatni és a használható anyagból készülnek az újak, kétségtelenül csinosabb alakban. — Hetek óta esős időnk hirtelen hidogre fordult, a mennyiben 3 nap óta fagyok is mutatkoznak, mi aikalmul fog szolgálni a disznótorok megkezdésére, a melyek úgy látszik az idén már csak azért is élénkebbek és gyakoriabbak lesznek, mert a kövér sertésnek csekély az ára, bor pedig any- nyi termett, hogy minden háznak bőven kijut. — Gyulán a felnőttek, illetőleg az ismétlő iskolások oktatása a napokban veendi kezdetét. Emez oktatásokat a múlt évben kétszáznál több DÖvendék vette igénybe, kik — kevés kivétellel mindnyájan iparos tanonezok voltak. © A „nagyváradi önkéntes tűzoltó-egylet“ feloszlott. Eme sajnos liir olvasásánál önkénytelenül eszünkbe jutott a b.gyulai önkéntes tüzóltó egylet emléke, mely rövid virágzás után szintén feloszlott. Eme feloszlásnál csak azon körülmény sajnosabb, hogy a vele kapcsolatos ügyek — tudomásunk szerint — máig sincsenek befejezve. © F. hó 7-én d. u. 3 órakor a b.-gyulai „kör“ (úri kaszinó) közgyűlést tart, melynek főbb tárgyai: a lemondás által üresedésbe jött alelnöki tisztség betöltése, s a pénzzavar elhárítása véget, szükségessé vált intézkedések megtétele. ■ © Ugyancsak f. hó d. u. a polgári kör is közgyűlést tart, mely a folyó 1875/0-ik évi költségelőirányzatot állapitandja meg. © Nem jó az ördögöt falra festeni. Deniqxie Gyula városának csak kijut; nem elég, kogy a megyeházának régi helyén való meghagyattatása órdekében hosszas kemény harezokat kellé vívnia, — nem elég hogy a szűknek bizonyúlt megyeház kiépittetése ad graecas calendas elnapoltatok, hanem most meg jó csabai szomszédaink a gyulai törvényszéknek Csabára leendő áthelyezése érdekében mozgolódnak. Mint halljuk a miniszterhez akarnak o tárgyban kérvényt nyújtani (vagy talán már be is adták). Vannak egyének, kik nem tartják lehetetlenek, hogy addig viszik ezt a törvényszéket a csabaiak, hogy egyszor csak a megyéből is kiviszik, s aztán majd mindketten elmondhatjuk : „nesze,semmi, fogd meg jól!“ — Ez is baj, az is baj. Ha nincs bö szüret, van nagy elógodotlenség, ha van bőszürot, van bezzeg részeg ember is. Különösen nálunk Gyulán vasárnap estenkint annyi a részeg omber, mint — Lisznyai szerint — tengerben a csepp; s e földi noctárral telított halandók úgy elorditoznak, úgy kiabálnak az utczákon mintha csak a túlvilági styx vizébe akarnák fojtani őket. Es e művészi kedvtelést a kimételetes rendőrség egy félvilágért meg nem zavarná. Na de — mint mondják — minden úgy van jól, a hogy van 1 . . © Hímen. Békésen Rózsa Sándor realgym- nasiumi tanár jegyzetté Kalocsay György tövisedi (Biharmegye) földbirtokos bájos és szellemdús leányát Piroskát. Ugyancsak Békésen Őri Lajos ref. tanító jegyzetté Józsa Gábor derék leányát Idát. O Békésen egy polgári kör szervezésén fáradoznak, melynek helyiségéül a casinó volt helyisége volna kiszemelve. — Mindenesetre üdvözölnünk kell o mozgalmat, mely a társulás által nyerendő szellemi előnyök áldásait szélesebb körben törekszik valósítani. O B.-Gyulán tegnap estve folyt le a városi tanács által a magándalkör közreműködése mellett a polgári iskola javára rendezett tánczmulatsággal egybekötött dalestély. A tanács s különösen annak feje — a polgármester, — mindent elkövetett e mulatság aikeresitése érdekében. Sajnos hogy a szereplő dalkör oly ritkán hallatja szabatos énekeit. A közönség az ilynemű élvezetre mindig édesen emlékszik vissza, de meg a derék dalkör művészi elöhaladását nagy mértékben elősegítené a gyakoribb föllépés. — A mulatság lefolyásáról jövö számunkban többet. O A b.-gyulai sugárút kikövezéso befejező séhez közelgőt. © A békésmegyei régész mivelödéstörténelmi egylet évkönyvo elhagyta a sajtót, csakhamar megtörténhetik a szétküldés. A mű oly diszszel és czimmol van kiállítva, hogy valóban becsületére válik a b.-gyulai nyomdának. Beküldetett. A békésmogyei gazd. ogylet igazgatósága f. é. okt. 11—15-ig tartott eke- és vetögépver- senyen működött összes bíráló bizottsági tagoknak a bírálat bosszú folyama alatt kifejtett példátlan buzgalmok és kitartásukért az egylet nevében meleg köszönetét fejezé ki alulirott mint rendező elnök előtt, mit nyilvános utón az illetőkkel közölni kedves kötelességének tartja Rimler Pál. van. hogy t. i. nőies, vallásos, házias — az a nö valóban angyalnak nevezhető, hi a férj életét menyországgá varázsolni képes. De tekintsük meg, hogy mit nevezünk háziasságnak. Képzeljünk e végre két ellentétes női jellemet. Az ellentétek világositják egymást. Egy nagy világi delnő reggeli tiz órakor kikelve ágyából, reggeli pongyolájában elkölti a reggelijét, délre felöltözik s sétára indul, vagy előkelő látogatást végez. Három órakor ebédel, majd az ozson- nához öltözik, vendéget fogad, vagy ötét fogadja más, — estve színház, estély, bál, konczert vagy más időtöltés következik, s éjfélkor a duzzadó vánkosok ismét karjaik közé ölelik fáradt úrnőjüket. Egy másik nő korán reggel már a cselédek közt forog, — az ízletes (ehér fökötö, a tiszta karton ruha, fehér kötény oly jól illik fekete hajához, piros arczáboz, gömbölyű termetéhez, hogy Szinti gyönyörűség rá nézni, s jól esik hallani, a: mint csöröl-pöröl, tesz-vesz, igazit mindent. A reggelit maga készíti s jó izüen költi el férjével, gyermekeivel. Azután mindenki dolgához lát. A férj hivatalba megy, vagy a gazdálkodáshoz lát, a házi nö szobát rendez, takarittat, ebédhez készül satb. És ez igy megy egész nap, mindenkinek van a háznál teendője, mit el kell végeznie, úgy, hogy estve mindenkinek jól esik a pihenés. Mindenki láthatja, hogy e két nö közül az utóbbi a házias, s ha választani kellene, én az Utóbbit választanám. Vannak ugyan, kik a nőben a ragyogást, a csillogást bálványozzák, de hát az Ízlés sokféle. Vannak Majorosok, kik a női nemet a nyilvánosság sikamlós terére akarnák vezetni, vagyis a mint nevezik : „emancipálni“ óhajtanák. Már maga ez az emancipatió szó tévesen van alkalmazva ide. Hát ugyan mi alól akarnánk a nőket emancipálni mi magyaiok? Hiszen a magyar férfi a leglovagiasabb a világon a nők iránt s e részben a magyar nők nem is panaszkodhatnak. Vagy talán azt értik alatta, bogy a nők a hivatal viselésben egyen joguak legyenek a férfiakkal 1 Na ugyan ezzel megtisztelnénk nőinket! Eszembe jut itt egy adoma a párisi „Figaróból,“ melyet a „Nagyvárad“ közölt nem régen. Hadd álljon itt adatképen a nö eraancipátióboz : „Ej van, zörgetnek a nöorvos ajtaján ; a cseléd kijön. — „Gyorsan, gyorsan kérem mondja a doktornak, hogy azonnal jöjjön hozzám!“ — „Lehetetlen uram“ — „De nőmet szülési fájdalmak lepték meg“ — „A doktort is !“ Ne kivánjuk a nőket ily módon emancíípálni — ne foszszük meg őket a nőiesség zománczától, a háziasság erényétől, — mert a mennyit nyernének a nők a házon kívül, többet vesztenének valódi benső értékökben. A háziassággal kedvesem, összekötötted a munkásságot, takarékosságot is, és igen helyesen, mert ezek egymást egészítik ki. Sajnos, hogy a munkakedv és a takarékosság csak névben él hölgyeinknél. Könnyen megszámlálhatnánk az ujjainkon egy egy vármegyében, hogy hány intelligens ház úrnője fonatja, szöveti a házhoz szükséges vászonnemüt, — hány látja el saját (oztével családját satb. De hiszen mikor az a házi vászon oly sok bajjal jár, és oly sokba kerül, hogy szinte készpénzen meg lobet venni, — s az a főzés megkeményíti a glycerines puha kacsókat! — Elég baj az hölgyeim, hogy igy gondolkoznak, mert azok az apró krajezáros kiadások sok forintra felgyűlnek ára egy éven át, s tiz-husz év alatt egy nem megvetendő kis tokét képeznének I Még nem oly régen is a magyar házi asszony büszkeségnek tartotta, ha önmaga szötte-fonta a maga vásznát, ha szorgalmával megszerezhette, megtakaríthatta azon összeget, mit most csak úgy könnyedén kiadnak hölgyeink. Csak tessék felvenni, hogy egy 6-8 frtos szakácsnő mennyibe korül 20 év alatt? Csekélységnek látszik, pedig egy pár ezer forinttal apasztja vagyonúnkat,^ mi megmaradhatna, ha divatos theo- riák, előítéletek nem uralkodnának hölgyeink között. Sok, igen sok részletét kellene fölemlegetnünk egy háztartásnak ha tovább akarnók bizonyítgatni azon állításunkat, hogy a munkakedv, és a takarékosság csak üres fogalom hölgyeink előtt, — és nem csak a vagyonos, tehetséges családoknál, do a legszegényebb fizetéses hivatalnoknál is igy találjuk ezt. Vannak kivételek természetesen, de azok minél ritkábbak. Felemlíted végre kedvesem, hogy a nő legyen valódi édes anya. Mintha a koronát akartad volna feltenni e szóval eszményi nőd fejére! Édes anya: e szó alatt szent fogalom rejlik, ennél szen- tebb csak az Isten fogalma lehet. Magasztos név, mely súlyos felelősséget, nehéz kötelességet rejt magában ! És fájdalom, vannak nők, és müveit nők, kik ezen magasztos nevezetre érdemctlenek. Dajka, gyerinekszoba, nevelönék — ezek helyettesítik gyakran az édesanyát ! Keserű szavakat kellene mondanom kedvesem, hogy e természetellenes bűnt kellőleg ostorozhatnám... de minek? kinek? A kit saját szive, lelke jó anyává nem tesz, szükségtelen ott minden más eszköz. — Az oktalan állat utolsó lehellotéig kész küzdeni fiáért, I a nagyvilági delnők többnyire csak elszülik gyermekeiket, de édesanyákká nem lesznek nein akarnak lenni, mert igy hozza magával a — divat. Óh anyák ! súlyos felelősséggel tartoztok ti gyermekeitekről az emberiségnek s a Mindenhatónak 1 Feloljetok meg azért az „édes anya“ szent nevének Ielkiismesetesen. Kedves Katinkám J íme a te eszményi nőd jellemrajzait rövid jegyzetekkel egybeállitottam. Vajha csak egyetlen nö olvasó lenne, kinek szir vében az itt elhintett igazságok termékeny talajra hullanának, Téged jútalmazna meg érte a Mindenható ! Viszontlátásig üdvözöl igaz rokonod Gáthalmi.
