Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-09-12 / 37. szám
a legutóbbi időkig nem nyert ezen alapelv kellő méltatást. A folyó 1875/e*ik tanév megnyíltával azonban ez évtizedes bajon is segitvc lett, a mennyiben egy rendes tornatanár hivatott meg, kinek feladata a gymnasium! ifjúság testi erejét fejleszteni és rugékonyságát fentartani. Az állandó torna helyiség a gymnasium szomszédságában készül, s maholnap megkezdi tanuló ifjúságunk a rendszeres tornászatot. Ily körülmények közt van szeroncsém felhívni városunk érettebb korú, minden szép és jó iránt fogékony keblű ifjúságát, hogy az alakulandó torna-egylet ne legyen előtte oly közöny tárgya, mint volt eddig száz meg száz — pártolás hiány miatt — születésével elhalt vállalat. A mulasztást pótolni sohsem késő I Ragadjuk meg a kinálkozó alkalmat mint azt több helyen tévé a műveltebb ifjúság. Mert sáfárkodásunkra van bizva a testi erőket fokozni, vagy elpazarolni, e kettő közül válasszon az értelmen ifjúság. if. Bús Magyar. Békés augusztus 6. A folytonos egyhangúságot — mely városunkban egy idő óta állandóan tanyát ütött — Fürst magyar daltársulata volna hivatva élénkíteni. Azonban daczára a komolyan föltett szándéknak : ez sehogysem akar sikerülni. Csodálkozva kell tapasztalnunk ugyanis, hogy egy oly jó hírben álló művezető, mint Fürst, a ki a fővárosban több éven át egy jól szervezett daltársulat élén állt, ily gyenge erővel indult körútra. Két estve volt alkalmunk az előadást végig hallgatni, de állítjuk, hogy ugyancsak megelégeltük. Már a második előadásra is csak azon körülmény csalt el bennünket, hogy a hirdetés egészen uj műsort Ígért. Azonban mily nagy lön bámulatunk, midőn ugyanazon műsorral találkozánk, melyhez megelőző estve szerencsénk volt. Igaz, hogy „repetio est mater studiorum,“ de a mi közönségünk az e fajta műélvezetekre vonatkozólag nagyobb súly fektet a „varietas delectat“ féle közmondásra. Az érdemes művészek ugyan szerényen kijelentették, hogy közkívánatra ismétlik az első előadás műsorát, azonban — valljuk meg az igazat! — a nézők — illetőleg a hallgatók közül senki sem nyilvánította eziránt! óhaját, hacsak a kulissák mögött nem kívánták a darabok ismétlését. Elismerjük, hogy távol esünk a fővárostól, de még ebből nem következik, hogy ily fércz dolgokkal is kilehet elégíteni nálunk a müigényeket. A mi közönségünk mindenkor meghozza és pedig szívesen hozza meg az áldozatot a művészet oltárára, ha t. i. a szereplők a művészetnek nem gúnyolői; de bizony minden haszontalan előadásokért nem igen hévül. Csabáról Hubai társulata Békésre szándékozott. Illetőleg óhajtotta volna, hogy a Csabán szerzett deficitet Békés mtipártoló közönsége egyenlítse ki. E végből a tisztelt igazgató ur átrándult 6 előadásra bérletet nyitni, de fáradozásait kellő siker nem koronázta, mert bár jó eleve kijelenté, hogy némi pénzzavar miatt a bérlet összegére, mint előlegre volna nagy szüksége: a közönség, mely valami Szabados Géza nevű színigazgató ur példáját, ki a tavaszon előadás nélkül volt szives elvinni a beszedett előleget — még nem feledé el — nem volt hajlandó a Hubai ur sürgető kérelmét teljesiteni, s igy ez a bérlet szerzési kísérlettel fölhagyott, a nem szerencséltette városunkat. Későbbi értesülésünk szerint aligha Szabadost nem fogtunk volna a t szinigazgató ur személyében ie, a mennyiben társulata időközben feloszlott. __________ r. 1. Az iparigazolványok tárgyában a földmivelés ipar és kereskedelmi minister a következő rendeletét intézte valamennyi törvényhatóságokhoz: Tudomásomra jutott, hogy az ország némely helyein a helyi vagy országos vásárokat látogató iparosok és kereskedők igazolványaik, vagy iparosi minőségüket igazoló községi bizonyítványok előmutatá- sára köteleztetnek, s ennek nem teljesithetóse esetén vagy eltiltatnak a vásártérről, vagy pénzbírsággal fenyittetnek. Tekintve, hogy az 1872. VIII. t. ez. 32. §. által az iparosok és kereskedők vásárlátogatási joga biztosítva lett ; tekintve, hogy az iparosnak illetékes iparhatósága köteles felügyelni arra, hogy minden önálló iparos iparhatósági bizonyítvány birtokában legyen; — tekintve végre, hogy a már idézett törvény a vásárokat látogató iparosokat arra, hogy iparigazolványaikat mindig magukkal hordják, nem kötelezi: mindezeknél fogva a törvényhatóság kötelességében ál- land felügyelni, hogy a vásárokat látogató iparosok és kereskedők törvénybiztositotta jogukban ne akadályoztassanak, s áruikkal a vásárokat meglátogathassák a nélkül, hogy iparigazolványaik, vagy erre vonatkozó községi bizonyitványok tőlök követeltessenek, magától értetvén, hogy ha egy vagy más váBárlátogató iparosnak ily minősége ellen alapos aggályok merülnének fel, ezek az illetőnek illetékes iparhatósága utján tisztába hozandók lesznek. _________ Újdonságok. A A gyulai őszi vásár is elmúlt, még pedig nem úgy a hogy sokan szerették volna. Nem valami vételkedv uralkodott, pedig jutányos áron lehetett jutni mindenhez, aránylag mégis ez volt a legjobb vásár ez évben. Egyik iparos ismerősünk különben arra a kérdésre hogy jó volt-e a vásár? — azt felelte egész phlegmatice: jó, mert — nem vertek meg. A A „philadelphiai nagy iparbazáru már másodszor meg kereste a vásárt, és nehány kraj- czáron árul mindent, de a akik vettek onnan — azt mondják annyit sem ér. Egy csinos fiatal menyecske is vett ott férjének égy dohánytartót és egy pár papucsot. Alig haladt nehány lépésre a dohánytartót elejté s az összetört, s a mint ott sopánkodott a káron, a roszúl csomagolt egy pár papucsnak is elveszté — felét. Rósz nyelvek azt mondják hogy a megmaradt fél papucs is kellőn megteszi otthon a szolgálatot. A A szüret ugyan még nincs megengedve, hanem azért láttunk már is elég szüretelöt, kár hogy a kapitányság nem látogatja meg az ilyen vigadókat. A A megyei régész müvelődéstörténelroi, és a megyei okszerű méhész egylet elnöksége a napokban küldé fel az egyletnek államsegélyezés iránti kérvényét a minisztériumhoz ; szívből kívánjuk rá a legjobb eredményt. A A múlt megyegyülés nem határozott érdemlegesen a felöl hogy megnyori-e a méhész egylet a gyulai epreskertet minta-méhészet felállítására helyiségül. Reméljük azonban e kérvényt sokkal fontosabbnak tartják az illető helyen, mintsem ad acta tennék. Ha a gazdasági egylet megérdemel Csabán egy oly diszes épületet, a mint hogy meg is érdemli, — a méhész egylet is megérdemli e helyiséget, mely a megyének különben, is oly csekély jövedelmet hoz, hogy a megyére nézve ily nevezetes ipar-gazdászati czélra gondolkozás nélkül odaajándékozhatja. * Szarvas városa egy hatalmas lépéssel közeledett, ismét a civilizáltabb városokhoz I A sötétséget megszokott polgárság többsége végre va- lahára engedett azon már nagyon sokszor hajótörést szenvedett propositiónak, hogy a vároB ut- czáit lámpa fény segélyével kellene éjjen át kivilágítani. A város érdemes elöljárósága volt e terv kivitelénél a fáldyavivö, a mennyiben a városháza elé ki is tette hosszú póznára a lámpát. Azonban ugylátszik nagyon is az eszélyessógi szempontok vezérlék az indítványt tevő ünnepelt fél fit akkor, midőn azon nagyon is észszerű indokból, — hogy a sötétséget megszokott nép szemei meggyengülnének, ha egyszerre tömérdek lámpa lövetné szét fénysugarait — ■ csak is két darab lámpát függesztetek ki a község háza elé; hol gondoskodva lön még arról is, hogy a két árva lidérezfényként pislogó lámpa az éj sötét magányában'ne is társaloghasson, külön — külön utczára lévén elhelyezve. — Node sebaj 1 erős reményünk van, hogy nemsokára eljő az a régen óhajtott idő, midőn a sötétségben született nép szemeit a lámpafény sértésétől többé nem kell félteni. — Békésen a Fehér-Körösön ezelőtt két évvel épített s csaknem 13000 frtba került zsilipet már másodízben kell javítani. A munkálat egy pár ezer frtot újból igénybe veend. Na de most már remélhetjük, hogy egy újabb árvíz megérkeztéig nem lesz rajta javítani való! — Hymen. Durkó Ferencz békési polgár kedves leányát Zsuzsikát közelebb eljegyzette t. Szilágyi Márton debelliácsai ref. lelkész. Kisérje áldás és szerencse e szép frigyet! — A nagyméltóságú m. kir. belügyminiszter ur folyó év és hó 6-án kelt 43320. számú rendeletével Kondoros, Csákó, Kis-Kondoros, pusztáknak külön községgé alakulását megengedte illetőleg elrendelte, hogy a már ez ügyben keletkezett két kormány-rendeletnek a megye közönsége által érvény szereztessék. Egyúttal figyelmezteti a megye közönségét, hogy e kormány rendeletekböi származható netáni sérelmei orvoslását hozandó törvények alapján keresheti. © Székács József földbirtokos nemcsak buzgón fáradozik a puszta-szent-tornyai elemi iskolai ügy rendozése érdekében, hanem eme czélbavett rendezés keresztülviteléig egy iskolának saját költségén leendő fönntartását is magára vállalta. Mi is azzal hozatik köztudomásra, hogy a vallás és köz- oktatásügyi m. kir. minister nevezettnek, a nép- nevelés előmozdítását ezélzó ezen nemes tette és hazafias áldozatkészségéért, elismerését és köszönetét nyilvánította. © A gonosztevők ez ideig némi pietással tekinthettek a templomokra, mert azokban mindennap alkalmuk lehetett hallani e vigasztaló szavait a keresztyéni megbocsájtásnak: „és bocsásd meg a mi vétkeinket, mint mi is megbocsátunk ellenünk vétetteknek“ most azonban megdöbbenéssel olvashatják egyik gyulai templom ajtaján kiszegzett hirdetményből, hogy a bent megértett megbocsátás — bizonyos esetekben — kötél általi halállá módosul. ® A b.-gyulai kir. járásbírósághoz közelebb .egy ügyirat érkezett kézbesités eszközlése végett 1383/75. sz. a. mely szerint Árva vármegyébe kebelezett, a az alsó kubini kir. törvényszék területéhez tartozó tresztinai kir. járásbíróság — 875 augusztus 5-ről keltezett 5098/75 sz. végzésével Krasznahorkai Sztarek András hagyatékának tárgyalására, b.-gyulai lakos Sztarek Józsefet október hó 26. d. e. 10 órára megidézi. Ez eddig nem esik kifogás alá, hanem az már egy kicsit furcsa, hogy ama végzés tót nyelven van szövegezve. Nem tudjuk, hogy az illető királyi járásbiró ur tudatában van e azon körülménynek, miszerint Tresztina Magyarországban fekszik, melynek állami nyelve a magyar nyelv? de azt erősen hisszük, hogy Magyarország igazságügyi ministere nem késend érthető felvilágosítással szolgálni e tárgyban a tisztelt járásbiró urnák. — Ki már most az ember. Egy csabai fin- tál ember benjárván Gyulán, nehogy a vasútról lemaradjon kiválasztja magának a legrövidebb utat, s egyik sikátorból a másikba vetődik, a hol is egy tisztességes magyar ember előtt sebesen elrohant. — A köztiszteletben raegőszült jó módú magyar ember a fiatal subanezot megszólítja s kérdi, hogy ha az ember előtt elmennek nem szoktak-e köszönni? mire a patiens egész büszkeséggel feleli: „maga nem ember, csak paraszt!“ Ergő, a ki paraszt az nem ember, tehát ki az ember? s micsoda a paraszt? azt majd raegma- gyaráza H. I. csabai ügyvéd bojtár. (Beküldetett.) Ha valamelyik előkelő megyei vagy állami hivatalnok családjából valaki elhal, legyen bár az csecsemő, polyás gyerek, van lótás- futás, ott vannak a megyei hajdúk s börtönörök egyaránt nagy parádéval, úgy hogy fele is sok lenne. — Ha azonban, egy oly szolga hal el, ki- mint az öreg Bartyik is, negyven éven át szolgálta a magyar államot és nemes Békésvárroe- gyét, s a nyomorban hagyott szegény özvegy nagy alázattal esedezik a börtönőrök felett rendelkező kir. ügyésznél, hogy kegyeskednék a koporsó kivitelére vagy legalább, hogy azt kocsira tehessék négy börtönőrt kirendelni, azt a feleletet nyeri, hogy „nem érnek rá.“ — Hanem hát azért mi mégis democrafák vagyunk, és az egyenlőség, testvériség a jelszavunk. jegyzéke a b.-gyulai kir. tszéknél 1875. szeptem- bér 13. és következő napjain előadandó bűn éj polgári ügyeknek. Előadó Nogáll. Szeptember 13. 1176. Staczkó József s társai tolvajság. 1104. Brenner Gerson csalás. 1097. Kövesdi Benő zúgirászat. Szeptember 14. 2193. Plóhn Károly | társai sikkasztás. 2225. Adorján Márton tolvajság. Előadó Huszka. 7011. Szabó György és társának Skoperda Antal s társai ellen 1511 frt 20 kr örökség s jár. iránti pere. 7586. Mikus Andrásnak Mikus Mihály és tárnái ellen 396 frt elvesztett haszon s jár. iránti pere. 7694. Kiss A. Rebeka és Erzsébetnek özv. Kiss A. Istv-inné elleni örő kösödési pere 7695. Csatlós Jánosnak Láng Pál és társai elleni számadási pere. 7804. Oravecz Anna, és társainak Csőké József elleni örökösödési pere. 7904. Isztin Marju- cza és társának Isztin Gábor ellen a kétegyházi 228 sz. tjkvi ingatlanok 7, részének tulajdona és tetleges átadása iránti pere. Előadó Teleszki. 7985. Csorvási Szabó Julia férj. Száll Antalné felperesnek Végh Gábor alperes elleni szerződés érvénytelenítése és örökségi osztályrész kiadatása iránti pere. 3997. Keller Imre mint néh. Ó. Szilágyi András és neje hagyatéki tömege részére tszékileg kinevezett ügyvédnek Keresztszeghi Kálmán elleni 400 frt tőke s jár. iránti pere. ___________ Ir odalom és művészet. Könyvismertetés. A „Franklin-Társulat“ magyar irodalmi intézet Budapesten, ismét kiadásában újabban megjelent könyveket küldött be szerkesztőségünknek, melyeket olvasóink becses figyelmébe ajánlunk. Még pedig: A természet könyve. Közérdekű olvasmányok a természettudományok köréből. Bernstein A. német műve után. A XI. és XII-ik füzet. Egy-egy fűzet ára fűzve 50 kr. XI. füzet tartalma. Az állatok és növények életéröl. II. — Az élet köteléke.—A bárom idegrendszer összefüggése. — Tekintsük meg egy kissé az agy velőt. —A nagy agy velő tevékenysége. — Mi dolga van a kis agyvelőnek ? — Az alvás. — Elalvás és fölébredés. — Az álmok. — Az ember beszéde. — Természet és a népek jelleme. — A szellem és a bölcsészek. — Az erély stb. XII. füzet tartalma; Az állatok és növények életéröl. Hl. — Az emberek hajlamai. — Hajlam és szellem. —Az ember felelőssége hajlamaiért. — Szellemi hajlamok. — Az erkölcs. — A művészet. — A vallás. — Test' és szellem. — A halál rejtélye. — Mily régi egy uj találmány. — A tüdő a mellkasban. — Mit lélekzünk be stb. Módszeres útmutatás a tizedes törtek tanításához a méter-mértékek alapján, és az ezekkel való számolási mód. Irta Kordos Gusztáv Tanítók és nevelők számára. Ára fűzve 60 kr. A kis nemzeti muzeum 35 és 36-ik kütete. Tartalma: Érintkezés az emberekkel. Irta Báró Kni- gye Adolf. A tizenötödik javít, kiadás utáu Nagy István. Ára a két kötetnek fűzve 1 frt. E müvecske megjelenését örömmel üdvözöljük, miután a német kiadásból évenként több száz példány kel el hazánkban. I egy előbbi fordítás már busz év óta nem kapható. Schwiedland Frigyes. Franczia nyelvtan iskolák és magántanulók számára. Négy folyamban ül. folyam. Ára fűzve 80 kr. — Az „Uj-ldők“ 36-ik száma következő tartalommal jelent meg: Hazai és culturtörténetirás. Hl. Strommer Lajos. — A Megváltóról, (eredeti költemény) Benedek Aladár. — Tonristák küzdelmei (rajz az életből,) Almandin. Szomorú vigasz (Herweg költeménye). — Pillanatnyi igazságok (Vacano Emil elbeszélése). — Az anya (Andersen meséje). — A bankjegy (ángolból). — A magyar gyorsírás tankönyve, Kapczy Zoltán. — Irodalmi, társadalmi és művészeti hírek. — A borítékon: divat-tárcza-üzenetek. Fel- bivás, Hymen, sakktalány, betűtalány, szikrák, a szerkesztő nyílt válaszai, vegyesek, hirdetés. Az „Ujidők“ előfizetési ára egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Az „Otthon“ szépirodalmi és ismeretterjesztő havi közlöny szeptemberi füzete következő tartalommal jelent meg: A család mi volt és mivé lett? Felméri Lajostól. A megváltó (költemény) Benedek Aladártól. — Celesta (elbeszélés) Vértesi Arnoldtól. — Nehéz óra (költemény) Zi- lahy Imrétől. — A holt nő vőlegénye (Sauniére Pál elbeszélése.) — Egy megye egy költőért, Vajda Viktortól. — A régi időkből (vázlat) Ada Christentöl. Irodalmi szemle. Ezen értékes folyóirat szerkesztője Szana Tamás. Előfizetési ár egész évre 8 frí;; félévre 4 firt. — Kiadó Aigner Lajos. Gazdászat ipar és kereskedelem. HIRDETMÉNY. Ezennel közhírré tétetik, miszerint a békésmegyei lótenyésztés emelésére engedélyezett lótenyésztési jutalomdijosztás f. évi október hó 4-én Orosházán fog megtartatni, — mely alkalommal következő államdijak lesznek kitűzve: I. Sikerült szopóscsikóval bemutatott anyakan- czák számára, melyek jól ápolt, egészséges és'erőteljes állapotban vannak s a jó tenyészkanczák kellékeivel birnak. Első dij .................... Második dij . . . • • ^ n n j| Harmadik dij . . • • 8 „ „ * Negyedik dij . . • • 6 „ „ „ Ötödik dij ... • • 5 9 9 9 Hatodik dij . . . • • 5 „ ft n II. Hároméves kanczacsikók számára, melyek kitűnő tenyészképességet Ígérnek. Első dij .... Második dij . . • • • ® n » » Harmadik dij . . ■ • 6 „ 9 9 Negyedik dij . . • • 5 n n n Ötödik dij . . . Minden tekintetben kitűnő mén- és kancza- csikókat a kitűzött dijakból pályázaton kivUl is jutalmazhat a dijosztó bizottság. Ezen állaradijakra pályázhat minden békésmegyei tenyésztő, ha községelőljárói bizonyitvány- nyal igazolhatja azt: hogy a szopóscsikóval bemutatott anyakancza már a csikó születése előtt sajátja volt, vagy pedig, hogy a kiállított három- véves kanczacsikó egy az ollós idejekor birtokában volt anyától származik és általa neveltetett. A pályázatból csak az angol telivér lovak vannak kizárva, — minden egyéb fajú — akár nagyobb, akár kisebb tenyésztő által nevelt ló, az aranydijakra kivétel nélkül pályázhat: ha azonban valamely ménestulajdonos vagy bármely más díjnyertes pályázó a nyert aranydijat a közügy érdekében a hely szinén njolag pátyázat alá kívánná bocsátani, úgy kitüntetésül a dijak szerint fokozatosan osztályozott arany-, ezüst- vagy bronz- diszoklevelet fog nyerni. E bemutatott lovak megbiráiása, valamint az odaítélt dijak kiosztása is, egy e végre alakult vegyes szakbizottság által azonnal a hely színén fog eszközöltetni. Hogy a dijosztó bizottság kellő időben megtudhassa valamennyi pályázó ottlétét, köteleB minden pályázó a kijelölt nap reggelén Orosházán, a helyhatóságnál jelentkezni, hol további utasítást nyerend. Kelt Budapesten, 1875. jnnins hó 5-éD. A földmivelés-, ipar- és keresk. ni. k. ministerium. Országos és heti vásári tudósítás. Gyula szeptember 5. és 10. Egy idő óta országos belvásáraink sokkal néptelenebbek voltak, mint azelőtt, e tekintetben őszi vásárunk elütő it a többitől, népesnek ez eléggé népes volt, de azért senkit sem hallottam, hogy be lett volna elégedve az eredménynyel. — A mesteremberek középszerű forgalmat csinál tak, ugyszinte a kereskedők is, utóbbiak azonban azon panaszkodtak, hogy kintlevő pénzeikből igen kevés folyt be, holott ez más alkalommal egyik biztos jövedelmüket teszi; — nem csoda a jutányos gabona árak nem igen teszik halandóvá a gázdát az eladásra, a ki jelenleg elád végszükségből teszi, hogy adóját és egyéb szükségleteit fedezze. A gabona ára, következőleg állt: bnza tiszta 8 frt 50 kr., gyengébb 8 frt. — Kétszeres 7 frt 50 kr. 7 frt. Árpa 3 frt 20—40 kr. — Uj kukoricza vékája osövob 36— 40 kr. — A szüret kezdetét vette eredménye legnagyobb részben kielégítő; — Uj krumpli vékája 80 kr. Szerkesztői üzenetek. — Feér S. Gy. A küldeményt kissé későn kaptuk, jövőre jönni fog. — Gáthalml Urnák. A „levelek“ közlését megkezdtük s folyton folytatjuk, csak minél többet belőlük! A megemlékezést köszönöm, fogadd baráti kézszoritásomatl — E. Gy. urnák helyben, A beküldött!,,interpellate“ térszüke miatt a jövő számra marad. — Elénk urnák. Szarvas. Levelét későn vettük, a jövő szám hozni fogja. Felelős szerkesztő: Elek Lajos.
