Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-08-22 / 34. szám

gi életét megmérgezö zugirászok elnyomását s megsemmisítését czélozzák : kötelességemnek tartom a közönség elölt vi­lágításba helyezni azon munkakört, melyben a köz­jegyzők működnek, s megnevezni azon ügyleteket, a melyeknek érvényességére a közjegyzői részvétel mnlhatlannl raegkivántatik. A közjegyző hatásköre kiterjed: 1) közokiratok (szerződések, adóslevelek stb.) felvételére: 2) végrendelkezések felvételére: 3) tanúsítványok kiállítására: 4) okiratok és értéknemüek őrizetére; 5) hagyatéki ügyek körüli eljárásra; 6) birói megbízások teljesítésére; A jogügylet érvényességéhez közjegyzői ok­irat mulhatlanul megkivántatik : 1) a jegyesek és házas lelek közti vagyoni viszonyokat szabályozó, továbbá a házastársak kö­zött kötött adásvevési, csere-, életjáradéki és köl­csönszerződéseknél, valamint egyéb jogügyleteknél, melyekben az említett személyek egymás irányá­ban kötelezettséget vállalnak; 2) ugyanezen személyek között kötött aján­dékozási szerződéseknél, ha az ajándékozott tárgy át nem adatott; 3) hozomány átvételéről kiadott elismervé- nyeknél, akár a házastárs, akár más részére adat­nak ki. 4) minden jogügyletnél, melyet vakok, ol­vasni nem tudó siketek, vagy irni nem tudó né­mák és siket-némák kötnek, ide értve az örökö­södési szerződéseket is, amennyiben a jogügylet megkötésénél személyesen járnak el. A közjegyző minden ügyletre nézve, me­lyeknél közjegyzői minőségben közreműködött ti­toktartásra köteleztetik, s a felek' kívánatéhoz ké­pest a közokiratot köteles azon nyelvek bárme­lyikén felvenni, a melyekre nézve feljogosittatott. A közjegyzőnek jogában áll a már kész ma­gán-okiratot is közjegyzői okirat minőségével fel­ruházni, mi olykép történik, hogy a már kész ma­gán-okirat a jegyzőnél eredetben letétetik, s ezerr letételről a közjegyző által jegyzőkönyv vétetik fel, mely jegyzököny a letett okirathoz füzetvén, az, közokirat erejére emeltetik. Jogosítva van a közjegyző végrendeletek fel­vételére, hol — ha a felek a törvény által meg­kívánt 2 tanút használni nem kívánnák, jogukban áll a felvételre egy másik közjegyzőt meghívni, ki a tanuk helyét törvényerejüleg pótolja. A már kész végrendeletek, úgy mint a magánokiratokról mondatott — közokirat erejével felruházhatok. Jogosítva van a közjegyző tanúsítványok ki­állítására, hová tartozik: 1) Az okiratok másolatainak hitelesítése. 2) A kereskedelmi és üzleti könyvekből ké­szített másolatok hitelesítése. 3) Fordítások készítése vagy a már kész for­dítás hitelesítése. 4) Névaláírások hitelesítése, melyre nézve szükséges, hogy a fél a hitelesítendő aláírást a közjegyző előtt tegye, vagy a már létező aláírást a közjegyző előtt sajátkezű áláirásának ismerje el­ő) Okirat elömutatása időpontjának bizo­nyítása. 6) Életben lét bizonyítása, mi végből az il­letőnek a közjegyző előtt személyesen megjelenni szükséges. 7) Közgyűlési vagy választmányi határozatok hitelesítése. 8) Tényeknek, u. m.: árverési, árlejtési és ajánlati tárgyalásoknak vagy kisorsolásoknak stb. tanusitása. 9) Értesitvények adása. 10) Közlemények tartalmának és elküldésé­nek bizonyítása ; s végre : 11) Váltóóvások felvétele és közlése. Jogosítva van a közjegyző okiratokat, adós­leveleket, váltókat, zárt végrendeleteket s más ér- téknemüeket őrizet alá venni, ezeket azonban a fél kivonatára bármikor visszaadni köteles. Azonfelül, hogy birói megbízás folytán a ha­gyatékok leltározását s tárgyalását függetlenül vé­gezi: nagykorú örökösök megkeresése s megbízása folytán jogositva van az összes hagyatéki ügyek elintézésére, illetőleg az osztály megtételére. Végre jogositva van a közjegyző a hatósá­gokhoz- általában, a bírósághoz pedig nem peres ügyekben beadványokat intézni. — Ily ügyek és beadványok a következők : Czégbejegzésék, kereskedelmi könyvek hite­lesítése, elveszett értékpapírok és okiratok megsem­misítése, eltűnt örökösök holtnak nyilvánítása, ön­kéntes becsük és árverések, ingatlanok átírása, te­lekkönyvi be- és kitáblázások, minisztériumok és közigazgatási hatóságokhoz benyújtandó bármine­mű kérvények, minden a katonai hatóságok előtt fenforgó ügyek (házassági engedélyek, szabadsá­golások és a katonaságtóli elbocsátások,) árva és gyámhatóságokhoz intézendő bárminemű kérvé­nyek, árvaszéki jóváhagyások kieszközlése, nagy korusitása, gondnokság alá helyeztetések iránti folyamodványok stb. Egyáltalában minden peren- kivüli ügyek. Midőn a fentebbiket közzétenni kötelessé­gemnek tartottam, azon reményemnek adok kife­jezést, miszerint a közönség meggyőződést sze­rezvén, a közjegyzői intézmény üdvös voltáról a magas kormány által ez irányban kitűzött czél mi­előbb elfog éretni. Kelt Békés-Gyulán, 18715. évi augusztus 21. Miskolczy Barnabás b.-gyulai kir. közjegyző 1 szarvasi járás szolgabirájáuak körren­deleté a járási községek elöljáróihoz. Mindnyájunk előtt ösmeretes köztudomású azon súlyos anyagi helyzet, melyben szeretett ha­zánk szenved, sok száz éves mulasztást kellettvén országunk képviselöházának úgy a szellemi, mint az anyagi téren helyrepótolni, száz meg száz mil­lióknak kiadása lett szükségessé, mely kiadásokat az évi bevételek nem fedezvén, nagy százalékú kölcsön mivelethez kellett folyamodni, hozzá já­rult ezekhez, 4—5 éves rósz termés, minek követ­kezménye lett az adófizetési képtelenség, úgy, hogy adó s százalékban több a hátralék 100 mil­liónál, mellyel? következtében oda jutott hazánk, hogy nem csak tőke adósságát, de annak kama­tait, valamint az állami kezelési költségeket is csak az esetre képes törleszteni s fedezni, ha a régibb adóhátralékok s a folyó adók minden hon­polgár által kellő készséggel fizettetnek. Én megvagyok győződve, hogy járásom pol­gárai felfogják hazánk ezen nyomasztó súlyos hely­zetét, 8 önként minden törvényes eljárás alkal mazása nélkül igyekezni fognak adótartozásaikat leróni, s tartozásaik pontos lefizetése által hozzá járulnak ahoz, hogy hazánk eme nyomasztó, ál­lami létünket fenyegető, seégyenteljcs helyzetből ki szabadittassék, s nem leendek kénytelen az adó­behajtását állásomhoz kötött kötelezettségszerülegl a legnagyobb erélylyel s kérlelhetlen szigorral esz- közölöni. Különösen ki kell emelnem azin szerencsés körülményt is, hogy járásom területe azon keve­sek közé tartozik, hol az idén általában jó közép­szerű termés van, hozzá járul ehez a gabonának magas ára, s minden pillanatbani értékesithetése, nem áll fenn tehát az ok, mely eddig a kímélete­sebb eljárást igazolta; akarat kell csak a polgári kötelesség teljesítéséhez, s adóját szegény s gaz­dag, földesgazda és napszámos könnyen lefizetheti. Ezek előre bocsájtása után kötelességekbe teszem a járásbeli községek elöljáróinak: 1- ször. Rendes rovatos ívbe Írassanak össze mindazok, a kik a múltból, azaz 1875-iki év ja­nuár 1-éig hátralékban vannak akár egyenes ál­lami adó, akár százalék fizetéssel; az összeírás ro­vatai álljanak : a) sorszám, b) házszám, c) név, d) tartozási összeggel, és tartozási százalékkal. Ezen összeírás f. év aug. 10-ig okvetlenül összele­gyen állítva, s idő boterjesztve. 2- szor. Addig is, mig az adóhátralékosok irányában a törvényszerű eljárást foganatba ven­ném, szoros kötelességévé teszem az elöljáróságnak a f. évi adó behajtását azonnal a legnagyobb erély­lyel megkezdeni; s különösen kötelességévé teszem az elöljárói tagoknak a jó példávali olömenést az­zal, hogy esedékes adótartozásukat mulaszthatlanul befizessék; minek megtörténtéről rövid idő alatt személyesen fogok meggyőződést szerezni. 3- szor. Eme rendeletem mindegyik hitfelcke- zet templomai előtt többszörösen szóról szóra fel­olvasandó, .s azon kivül dobszó s ezédulázás utján figyelmeztessenek a lakosok adótartozásaik lefize- résére, azon hozzátétellel: hogy járásomban f. év november hó 1-én adó hátralékban senki sem le­het, előre is kijelentvén, hogy az aki octóber hó végéig úgy a régi, mint a folyó évi adótartozását le nem fizeti, az ellen a végrehajtást törvénysze­rű kötelességemnél fogva kérlelhettem!! fogom al­kalmazni. Szarvas, 1875. juli 26. r. I. Tanügy. A békési orthodox izraolita hitközség 4 osz­tályú népiskolája a törvény kívánalma szerint van berendezve s felszerelve. Az iskola vezetése Link Márton elemi fötanitóra bízatott, ki felada­tának dicséretesen megfelel, s tanítványai — mint illetékes helyről értesittettünk — minden tantárgy­ban, — de különösen a magyar nyelvben és számtanban — figyelemre méltó elöhaladást ta­núsítanak. Szép világot vet az illető hitközség tagjai­nak felvilágosodottságára, az alább következő le­vél, hatalmasan megczáfolván a „maradó“ előne­vet, melylyel az orthodox izraelitákat igen sokan megtisztelik. E levél következő: A békési aut. orthodox izraelita hitközség elöljáróságának 1 Folyó hó 11-én ,0/875 sz. a. kelt hivatalos levelükből megértettem, hogy az igen tisztelt hit­község f. hó 10-én tartott közgyűlésében iskola­széki elnökül egyhangúlag elválasztattam. Ha eltekintek azon körülménytől, hogy a megtiszteltetés az én csekély egyéniségemet érte, s csupán azon tényt tekintem, hogy egy orthodox izraelita hitközség protestáns embert választ fe lekezeli iskolája szervezésére, s abban az oktatás és nevelés vezetésére, ezen hazánk 8 az abban élő összes hitfelékezetek történetében páratlanul álló tény felett, mint az emberiség őszinte barátja, ki hiszem és vallom, s mint orvos tudom is, hogy is­ten az egész emberi nemet egy vérből teremtette, le­hetetlen ki nem jelentenem legőszintebb örömömet. Ezen választásból azt következtetem, hogy önök gyermekeiket nem vak buzgó egyháztagokká, hanem felebarátaikat egyenlően szerető, kellő mű­veltséggel s tudománynyal biró s vallásos egyé­nekké akarják nevelni. Ily nemes czélra közreműködhetni legna­gyobb szerencsémnek tartom, s ezért készséggel elfogadom az önök által reám ruházott tiszteletre méltó hivatalt. Reményiem önök áldozatkészsége s buzgalma folytán sikerülni fog, ezen most keletkező iskolát ■ a törvény s a mai kor kívánalma, s igénye sze­- rint berendezni, s a virágzás magas fokára emelni.- Isten legjobb áldását kérve önökre, a hit­- községre, s ebben az iskolára, megkülönböztetett tisztelettel maradok Békésen máj. 14-én 1875. Dr. Hajnal István. Figyelmeztetés a t. szülékhez! A b.-csabai nöképzü társulat polgári leányis­kolájában, miként kiadott „Értesít ö-'-je 15-ik lapján olvasható, a legközelebbi tanév szeptember hóban veszi kezdetét, és pedig: szept. 1—4-ig lesz a be­hatás, és 6-án a rendes tanítás megkezdése. Ezen 1875/o*ik tanévben polgári leányiskolánk­nak 3-ik osztálya is megnyittatik. A 3-ik osztályban felvétetnek, kik a 2-ik osztályt itt, vagy más nyilvános polg. leányisko­lában végezték, s erről elfogadható bizonyítványt hoznak, vagy külön vizsgát teszrn k. A 2-ik osztályba lépők hasonlóan tartoznak igazolni az első osztály sikeres bevégeztét, vagy külön vizsgát tonni. Az 1-sö osztályba felvétetnek magyarul értő és beszélő, legalább 4 elemi osztályt sikerrel vég­zett növendékek, kellő bizonyitvány vagy külön vizsga mellett. Ezen külön vizsga mind a három osztályra szept. 5-én reggel 9 órakor fog az iskolaépület hi­vatalos termében megtartatni. B.-Csabán, 1875. auguszt. 18. Kemény Mihály a b.-csabai nőképző társulat elnöke. — A szarvasi fögymuásiuniban a aeiratkozás szept. 2-án, a tanítás 6 án fog kezdődni. Lépéseket tettünk, hogy az uj tanévben ifjúságunk rendszeresebb torna- tanításban is részesülhessen. Tatay István igazgató. Nyilvános számadás és köszönet. A Szeghalmon f. hó 15-on tartott műkedve­lő előadás és tánczvigalomból a bevétel 220 frt. Kiadás 70 frt. Tiszta jövedelem 150 frt, melyből felülfizetcs 33 frt 50 kr. Ehez járultak : Simay János ur 10 frt, Petri Mihályné asszony 6 frt, Péter András ur 5 frt, Dr. Chrisztó Pál ur 3 frt 25 kr., Kardos Mihály ur 3 frt 25., Grosz Adolf ur 2 frt, Hajdú József ur 2 frt, Rájterné asszony 1 frt, N. N. 1 frt. Mely 150 frtnyi összeg, mint a Szeghalmon felállítandó „Kisdedóooda“ alapja, az egyházi elöljáróság felügyelete alatt a gyulai takarékpénztárba fog kamatozás végett letétetni, Midőn erről a n. é. közönséget van szerencsém értesíteni nem mulaszthatom el, hogy hálás köszö­netét ne mondjak Gr. D’Orsay Emil Öméltóságának, ki kastélya udvarát előadás és tánczhclyiségtil szi vés volt átengedni. Forró köszönetéül fejezem ki Domokos Mariska, Pesli Helén és Tatár Irén kis­asszonyoknak, kik szem előtt tartva a szép czélt- közremüködésökkel lehetségessé lették, hogy az előadás sikerüljön. Köszöntemet fejezem ki továbbá Gűldán Vilmos uradalmi kertész, és Giildán Sán­dor erdész uraknak, kik nem kiméivé időt és fá­radságot, a színpadot, — mely kertet ábrázolt — Ízlést élj csen Icldiszil ették. Köszönetcmet fejezem ki végre mindazoknak, kik felülfizetéseikkel és a szinpadhoz szükséges, anyegokkal bennünket pártfogolni szívesek voltak. Szeghalom, augusztus 18. 1875. a rendezőség nevében : Chrisztó Miklós. Újdonságok. A Király ő felségének születése napján, s Nzcnt-István, apostoli királyunk ünnepén, a ke­gyelet szokásos szép nyilvánulását alkalmunk volt az idén is tapasztalni. Mindkét napon az ünnepé­lyes isteni tiszteleten, — melyet Göndöcs Benedek apát ur teljes egyházi disz- és segédlettel végezett — jelenvoltak: az összes honvéd tisztikar, s a diszkivonulásra kirendelt honvédség, a megyei, törvényszéki és városi tisztviselők, az adóhivatal és a hivek közül is igen sokan. A mise alatt a gyermek-zenekar játszott zenemű részleteket, meg­lehetős szabatossággal, s egy pár darabot igen szépen, hanem az úgynevezett „intrádák“ sohasem sikerültek elég jól. A Láttunk a két „templomi parádén“ egy pár disz magyar ruhát is, és ezek látása szinte jól esett; — bizonyára tekintélyesebb hazafiakként tűntek fel a kardos, mentés, kolcsag-forgós urak mellettük ülő szomszédjaiknál, kik koczkás panta- lonjok zsebébe mélyesztve kezeiket, — ünnepeltek, nagy mosolyogva. Elfeledték már a hatvanas évek nemzeti szellemét, s elfeledték az akkor felvilla­nyozó költeményt, melylyel felsóhajtánk mi is: „Régi dolmány, régi kalpag, s kik e honért éltek- h'dtak, feltámadnak hát megint ? — Látásukra bár a léha itt-ott kaczajra fakad: hadd kaczagjon, majd elhagyja, — magyar ne szégyeld magad !“ — A sóhajtva emlegetett „tempi passati utáni je- remiádok hasztalanok, ha a nemzet elhagyja ön­magát, ha a nemzeti erkölcs, nyelv, viselet Bzokáa naponként lábbal tapodtatik önmagunk által, ha „elhamvad a magzat hő szerelme, nincs magasra vivó szenvedelme, s jégkebelben fásult szivet zári“ — E’ bizon’! E közben a legény szabadságot vesz magá­nak már különben is a korláthoz támaszkodva — megcsípni a kis lány gömbölyű arczát, mire az durczásan elfordulva rákiált: — Ugyan ne szekirozzon mán! * * * A toronyóra elveri a kilenczet, a czigányok szünetelnek, mert a katholikus meg a református templomban elkezdenek harangozni, úgy hogy nem érti meg az ember a maga szavát se, s a publi­kum sokkal jobban szeretné, ha elaludt volna a református eklézsia hivatalbuzgó harangozója, mert tudni való, hogy az ugyan a maga rátájából el nem enged egy'kongást se, s amig elhagyja a harangozást abba jó tiz perez bele telik. * * * A proroenádon kivül is elég élénkség uralkodik. A fél országutat a „nép és katonaság“ fog­lalja el, — mig a járdákon az úri osztály gyéren képviselt tagjai sétálnak. * * * Három fiatal urhölgy körül az udvarlók egész serege rajong. Végre kettő elfoglalja két oldalról a tért, s lassanként aztán elmaradoznak a többiek. Ha Páris volnék (nem a város, hanem az a pogány görög), — a világ minden almáját oda hordanám hódolatom jeléül e szép kis barna lányka elé, bizonyságául annak, hogy Vénus ifj’asszony- nál basonlithatlanul szebbnek tartom. Most még csak el se mondhatom neki ezt a bókot, amely ép oly sületlen ugyan, mint amily „nagyot mutat.“ Na, de az a két hüvelyk hfján egy ölnyi „fiatal óriás“ elég sok szépet és elég sok bolondot mond ott mellette helyettem is. — Nagysádnak kitűnően áll ez a rózsaszín ruha... rózsaszín arczához különben a legjobban is illik... ép oly jól néz ki benne most is, mint a majálison . .. A gyönyörű lányka nem mosolyogja el ma­gát, és nent szól egy hangot sem a bókra __ E perezben ment el melléttől? egy fiatal em­ber, aki valaha rettenetesen törte utána magát, (én megmernék esküdni, hogy most is szerelmes belé,) — mostanába pedig mintha félne még kö­szönni is. — Váljon mi lelhette ezt ? ... A két hüvelyk hiján egy öles gentleman oda- sug valamit a hölgyeknek, ötödfél láb magas társa készségesen tóditja is a másik oldalon szóval, — s az eredmény az, hogy a lányka felteszi magá­ban, hogy ezután behúzódik az ablaktól, ha jönni látja, s csak úgy nagyjából fogadja majd a régi udvarló köszönését. * * * * A czigányok az „induló“-1 játszák, s mintha ostorral kergetnék, úgy tódul haza a publikum. Pár perez múlva eloitogatják a lámpásokat, s csend és sötétség lesz a két nagy utczán; csak túl a Körösön flótázik egy szerencsétlen tímár le­gény, felverve a rettenetes hangokkal a környék­ben minden aludni készült kutyát, — s a várme­gyeháza börtöne előtt szuronyos puskával sétál­gató jó tüdejű őr kiált bele a csöndbe, nagy lé- Iekzettel kitartva a szót: — Válts fel!... A kis utazó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom