Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)
1875-08-22 / 34. szám
gi életét megmérgezö zugirászok elnyomását s megsemmisítését czélozzák : kötelességemnek tartom a közönség elölt világításba helyezni azon munkakört, melyben a közjegyzők működnek, s megnevezni azon ügyleteket, a melyeknek érvényességére a közjegyzői részvétel mnlhatlannl raegkivántatik. A közjegyző hatásköre kiterjed: 1) közokiratok (szerződések, adóslevelek stb.) felvételére: 2) végrendelkezések felvételére: 3) tanúsítványok kiállítására: 4) okiratok és értéknemüek őrizetére; 5) hagyatéki ügyek körüli eljárásra; 6) birói megbízások teljesítésére; A jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat mulhatlanul megkivántatik : 1) a jegyesek és házas lelek közti vagyoni viszonyokat szabályozó, továbbá a házastársak között kötött adásvevési, csere-, életjáradéki és kölcsönszerződéseknél, valamint egyéb jogügyleteknél, melyekben az említett személyek egymás irányában kötelezettséget vállalnak; 2) ugyanezen személyek között kötött ajándékozási szerződéseknél, ha az ajándékozott tárgy át nem adatott; 3) hozomány átvételéről kiadott elismervé- nyeknél, akár a házastárs, akár más részére adatnak ki. 4) minden jogügyletnél, melyet vakok, olvasni nem tudó siketek, vagy irni nem tudó némák és siket-némák kötnek, ide értve az örökösödési szerződéseket is, amennyiben a jogügylet megkötésénél személyesen járnak el. A közjegyző minden ügyletre nézve, melyeknél közjegyzői minőségben közreműködött titoktartásra köteleztetik, s a felek' kívánatéhoz képest a közokiratot köteles azon nyelvek bármelyikén felvenni, a melyekre nézve feljogosittatott. A közjegyzőnek jogában áll a már kész magán-okiratot is közjegyzői okirat minőségével felruházni, mi olykép történik, hogy a már kész magán-okirat a jegyzőnél eredetben letétetik, s ezerr letételről a közjegyző által jegyzőkönyv vétetik fel, mely jegyzököny a letett okirathoz füzetvén, az, közokirat erejére emeltetik. Jogosítva van a közjegyző végrendeletek felvételére, hol — ha a felek a törvény által megkívánt 2 tanút használni nem kívánnák, jogukban áll a felvételre egy másik közjegyzőt meghívni, ki a tanuk helyét törvényerejüleg pótolja. A már kész végrendeletek, úgy mint a magánokiratokról mondatott — közokirat erejével felruházhatok. Jogosítva van a közjegyző tanúsítványok kiállítására, hová tartozik: 1) Az okiratok másolatainak hitelesítése. 2) A kereskedelmi és üzleti könyvekből készített másolatok hitelesítése. 3) Fordítások készítése vagy a már kész fordítás hitelesítése. 4) Névaláírások hitelesítése, melyre nézve szükséges, hogy a fél a hitelesítendő aláírást a közjegyző előtt tegye, vagy a már létező aláírást a közjegyző előtt sajátkezű áláirásának ismerje elő) Okirat elömutatása időpontjának bizonyítása. 6) Életben lét bizonyítása, mi végből az illetőnek a közjegyző előtt személyesen megjelenni szükséges. 7) Közgyűlési vagy választmányi határozatok hitelesítése. 8) Tényeknek, u. m.: árverési, árlejtési és ajánlati tárgyalásoknak vagy kisorsolásoknak stb. tanusitása. 9) Értesitvények adása. 10) Közlemények tartalmának és elküldésének bizonyítása ; s végre : 11) Váltóóvások felvétele és közlése. Jogosítva van a közjegyző okiratokat, adósleveleket, váltókat, zárt végrendeleteket s más ér- téknemüeket őrizet alá venni, ezeket azonban a fél kivonatára bármikor visszaadni köteles. Azonfelül, hogy birói megbízás folytán a hagyatékok leltározását s tárgyalását függetlenül végezi: nagykorú örökösök megkeresése s megbízása folytán jogositva van az összes hagyatéki ügyek elintézésére, illetőleg az osztály megtételére. Végre jogositva van a közjegyző a hatóságokhoz- általában, a bírósághoz pedig nem peres ügyekben beadványokat intézni. — Ily ügyek és beadványok a következők : Czégbejegzésék, kereskedelmi könyvek hitelesítése, elveszett értékpapírok és okiratok megsemmisítése, eltűnt örökösök holtnak nyilvánítása, önkéntes becsük és árverések, ingatlanok átírása, telekkönyvi be- és kitáblázások, minisztériumok és közigazgatási hatóságokhoz benyújtandó bárminemű kérvények, minden a katonai hatóságok előtt fenforgó ügyek (házassági engedélyek, szabadságolások és a katonaságtóli elbocsátások,) árva és gyámhatóságokhoz intézendő bárminemű kérvények, árvaszéki jóváhagyások kieszközlése, nagy korusitása, gondnokság alá helyeztetések iránti folyamodványok stb. Egyáltalában minden peren- kivüli ügyek. Midőn a fentebbiket közzétenni kötelességemnek tartottam, azon reményemnek adok kifejezést, miszerint a közönség meggyőződést szerezvén, a közjegyzői intézmény üdvös voltáról a magas kormány által ez irányban kitűzött czél mielőbb elfog éretni. Kelt Békés-Gyulán, 18715. évi augusztus 21. Miskolczy Barnabás b.-gyulai kir. közjegyző 1 szarvasi járás szolgabirájáuak körrendeleté a járási községek elöljáróihoz. Mindnyájunk előtt ösmeretes köztudomású azon súlyos anyagi helyzet, melyben szeretett hazánk szenved, sok száz éves mulasztást kellettvén országunk képviselöházának úgy a szellemi, mint az anyagi téren helyrepótolni, száz meg száz millióknak kiadása lett szükségessé, mely kiadásokat az évi bevételek nem fedezvén, nagy százalékú kölcsön mivelethez kellett folyamodni, hozzá járult ezekhez, 4—5 éves rósz termés, minek következménye lett az adófizetési képtelenség, úgy, hogy adó s százalékban több a hátralék 100 milliónál, mellyel? következtében oda jutott hazánk, hogy nem csak tőke adósságát, de annak kamatait, valamint az állami kezelési költségeket is csak az esetre képes törleszteni s fedezni, ha a régibb adóhátralékok s a folyó adók minden honpolgár által kellő készséggel fizettetnek. Én megvagyok győződve, hogy járásom polgárai felfogják hazánk ezen nyomasztó súlyos helyzetét, 8 önként minden törvényes eljárás alkal mazása nélkül igyekezni fognak adótartozásaikat leróni, s tartozásaik pontos lefizetése által hozzá járulnak ahoz, hogy hazánk eme nyomasztó, állami létünket fenyegető, seégyenteljcs helyzetből ki szabadittassék, s nem leendek kénytelen az adóbehajtását állásomhoz kötött kötelezettségszerülegl a legnagyobb erélylyel s kérlelhetlen szigorral esz- közölöni. Különösen ki kell emelnem azin szerencsés körülményt is, hogy járásom területe azon kevesek közé tartozik, hol az idén általában jó középszerű termés van, hozzá járul ehez a gabonának magas ára, s minden pillanatbani értékesithetése, nem áll fenn tehát az ok, mely eddig a kíméletesebb eljárást igazolta; akarat kell csak a polgári kötelesség teljesítéséhez, s adóját szegény s gazdag, földesgazda és napszámos könnyen lefizetheti. Ezek előre bocsájtása után kötelességekbe teszem a járásbeli községek elöljáróinak: 1- ször. Rendes rovatos ívbe Írassanak össze mindazok, a kik a múltból, azaz 1875-iki év január 1-éig hátralékban vannak akár egyenes állami adó, akár százalék fizetéssel; az összeírás rovatai álljanak : a) sorszám, b) házszám, c) név, d) tartozási összeggel, és tartozási százalékkal. Ezen összeírás f. év aug. 10-ig okvetlenül összelegyen állítva, s idő boterjesztve. 2- szor. Addig is, mig az adóhátralékosok irányában a törvényszerű eljárást foganatba venném, szoros kötelességévé teszem az elöljáróságnak a f. évi adó behajtását azonnal a legnagyobb erélylyel megkezdeni; s különösen kötelességévé teszem az elöljárói tagoknak a jó példávali olömenést azzal, hogy esedékes adótartozásukat mulaszthatlanul befizessék; minek megtörténtéről rövid idő alatt személyesen fogok meggyőződést szerezni. 3- szor. Eme rendeletem mindegyik hitfelcke- zet templomai előtt többszörösen szóról szóra felolvasandó, .s azon kivül dobszó s ezédulázás utján figyelmeztessenek a lakosok adótartozásaik lefize- résére, azon hozzátétellel: hogy járásomban f. év november hó 1-én adó hátralékban senki sem lehet, előre is kijelentvén, hogy az aki octóber hó végéig úgy a régi, mint a folyó évi adótartozását le nem fizeti, az ellen a végrehajtást törvényszerű kötelességemnél fogva kérlelhettem!! fogom alkalmazni. Szarvas, 1875. juli 26. r. I. Tanügy. A békési orthodox izraolita hitközség 4 osztályú népiskolája a törvény kívánalma szerint van berendezve s felszerelve. Az iskola vezetése Link Márton elemi fötanitóra bízatott, ki feladatának dicséretesen megfelel, s tanítványai — mint illetékes helyről értesittettünk — minden tantárgyban, — de különösen a magyar nyelvben és számtanban — figyelemre méltó elöhaladást tanúsítanak. Szép világot vet az illető hitközség tagjainak felvilágosodottságára, az alább következő levél, hatalmasan megczáfolván a „maradó“ előnevet, melylyel az orthodox izraelitákat igen sokan megtisztelik. E levél következő: A békési aut. orthodox izraelita hitközség elöljáróságának 1 Folyó hó 11-én ,0/875 sz. a. kelt hivatalos levelükből megértettem, hogy az igen tisztelt hitközség f. hó 10-én tartott közgyűlésében iskolaszéki elnökül egyhangúlag elválasztattam. Ha eltekintek azon körülménytől, hogy a megtiszteltetés az én csekély egyéniségemet érte, s csupán azon tényt tekintem, hogy egy orthodox izraelita hitközség protestáns embert választ fe lekezeli iskolája szervezésére, s abban az oktatás és nevelés vezetésére, ezen hazánk 8 az abban élő összes hitfelékezetek történetében páratlanul álló tény felett, mint az emberiség őszinte barátja, ki hiszem és vallom, s mint orvos tudom is, hogy isten az egész emberi nemet egy vérből teremtette, lehetetlen ki nem jelentenem legőszintebb örömömet. Ezen választásból azt következtetem, hogy önök gyermekeiket nem vak buzgó egyháztagokká, hanem felebarátaikat egyenlően szerető, kellő műveltséggel s tudománynyal biró s vallásos egyénekké akarják nevelni. Ily nemes czélra közreműködhetni legnagyobb szerencsémnek tartom, s ezért készséggel elfogadom az önök által reám ruházott tiszteletre méltó hivatalt. Reményiem önök áldozatkészsége s buzgalma folytán sikerülni fog, ezen most keletkező iskolát ■ a törvény s a mai kor kívánalma, s igénye sze- rint berendezni, s a virágzás magas fokára emelni.- Isten legjobb áldását kérve önökre, a hit- községre, s ebben az iskolára, megkülönböztetett tisztelettel maradok Békésen máj. 14-én 1875. Dr. Hajnal István. Figyelmeztetés a t. szülékhez! A b.-csabai nöképzü társulat polgári leányiskolájában, miként kiadott „Értesít ö-'-je 15-ik lapján olvasható, a legközelebbi tanév szeptember hóban veszi kezdetét, és pedig: szept. 1—4-ig lesz a behatás, és 6-án a rendes tanítás megkezdése. Ezen 1875/o*ik tanévben polgári leányiskolánknak 3-ik osztálya is megnyittatik. A 3-ik osztályban felvétetnek, kik a 2-ik osztályt itt, vagy más nyilvános polg. leányiskolában végezték, s erről elfogadható bizonyítványt hoznak, vagy külön vizsgát teszrn k. A 2-ik osztályba lépők hasonlóan tartoznak igazolni az első osztály sikeres bevégeztét, vagy külön vizsgát tonni. Az 1-sö osztályba felvétetnek magyarul értő és beszélő, legalább 4 elemi osztályt sikerrel végzett növendékek, kellő bizonyitvány vagy külön vizsga mellett. Ezen külön vizsga mind a három osztályra szept. 5-én reggel 9 órakor fog az iskolaépület hivatalos termében megtartatni. B.-Csabán, 1875. auguszt. 18. Kemény Mihály a b.-csabai nőképző társulat elnöke. — A szarvasi fögymuásiuniban a aeiratkozás szept. 2-án, a tanítás 6 án fog kezdődni. Lépéseket tettünk, hogy az uj tanévben ifjúságunk rendszeresebb torna- tanításban is részesülhessen. Tatay István igazgató. Nyilvános számadás és köszönet. A Szeghalmon f. hó 15-on tartott műkedvelő előadás és tánczvigalomból a bevétel 220 frt. Kiadás 70 frt. Tiszta jövedelem 150 frt, melyből felülfizetcs 33 frt 50 kr. Ehez járultak : Simay János ur 10 frt, Petri Mihályné asszony 6 frt, Péter András ur 5 frt, Dr. Chrisztó Pál ur 3 frt 25 kr., Kardos Mihály ur 3 frt 25., Grosz Adolf ur 2 frt, Hajdú József ur 2 frt, Rájterné asszony 1 frt, N. N. 1 frt. Mely 150 frtnyi összeg, mint a Szeghalmon felállítandó „Kisdedóooda“ alapja, az egyházi elöljáróság felügyelete alatt a gyulai takarékpénztárba fog kamatozás végett letétetni, Midőn erről a n. é. közönséget van szerencsém értesíteni nem mulaszthatom el, hogy hálás köszönetét ne mondjak Gr. D’Orsay Emil Öméltóságának, ki kastélya udvarát előadás és tánczhclyiségtil szi vés volt átengedni. Forró köszönetéül fejezem ki Domokos Mariska, Pesli Helén és Tatár Irén kisasszonyoknak, kik szem előtt tartva a szép czélt- közremüködésökkel lehetségessé lették, hogy az előadás sikerüljön. Köszöntemet fejezem ki továbbá Gűldán Vilmos uradalmi kertész, és Giildán Sándor erdész uraknak, kik nem kiméivé időt és fáradságot, a színpadot, — mely kertet ábrázolt — Ízlést élj csen Icldiszil ették. Köszönetcmet fejezem ki végre mindazoknak, kik felülfizetéseikkel és a szinpadhoz szükséges, anyegokkal bennünket pártfogolni szívesek voltak. Szeghalom, augusztus 18. 1875. a rendezőség nevében : Chrisztó Miklós. Újdonságok. A Király ő felségének születése napján, s Nzcnt-István, apostoli királyunk ünnepén, a kegyelet szokásos szép nyilvánulását alkalmunk volt az idén is tapasztalni. Mindkét napon az ünnepélyes isteni tiszteleten, — melyet Göndöcs Benedek apát ur teljes egyházi disz- és segédlettel végezett — jelenvoltak: az összes honvéd tisztikar, s a diszkivonulásra kirendelt honvédség, a megyei, törvényszéki és városi tisztviselők, az adóhivatal és a hivek közül is igen sokan. A mise alatt a gyermek-zenekar játszott zenemű részleteket, meglehetős szabatossággal, s egy pár darabot igen szépen, hanem az úgynevezett „intrádák“ sohasem sikerültek elég jól. A Láttunk a két „templomi parádén“ egy pár disz magyar ruhát is, és ezek látása szinte jól esett; — bizonyára tekintélyesebb hazafiakként tűntek fel a kardos, mentés, kolcsag-forgós urak mellettük ülő szomszédjaiknál, kik koczkás panta- lonjok zsebébe mélyesztve kezeiket, — ünnepeltek, nagy mosolyogva. Elfeledték már a hatvanas évek nemzeti szellemét, s elfeledték az akkor felvillanyozó költeményt, melylyel felsóhajtánk mi is: „Régi dolmány, régi kalpag, s kik e honért éltek- h'dtak, feltámadnak hát megint ? — Látásukra bár a léha itt-ott kaczajra fakad: hadd kaczagjon, majd elhagyja, — magyar ne szégyeld magad !“ — A sóhajtva emlegetett „tempi passati utáni je- remiádok hasztalanok, ha a nemzet elhagyja önmagát, ha a nemzeti erkölcs, nyelv, viselet Bzokáa naponként lábbal tapodtatik önmagunk által, ha „elhamvad a magzat hő szerelme, nincs magasra vivó szenvedelme, s jégkebelben fásult szivet zári“ — E’ bizon’! E közben a legény szabadságot vesz magának már különben is a korláthoz támaszkodva — megcsípni a kis lány gömbölyű arczát, mire az durczásan elfordulva rákiált: — Ugyan ne szekirozzon mán! * * * A toronyóra elveri a kilenczet, a czigányok szünetelnek, mert a katholikus meg a református templomban elkezdenek harangozni, úgy hogy nem érti meg az ember a maga szavát se, s a publikum sokkal jobban szeretné, ha elaludt volna a református eklézsia hivatalbuzgó harangozója, mert tudni való, hogy az ugyan a maga rátájából el nem enged egy'kongást se, s amig elhagyja a harangozást abba jó tiz perez bele telik. * * * A proroenádon kivül is elég élénkség uralkodik. A fél országutat a „nép és katonaság“ foglalja el, — mig a járdákon az úri osztály gyéren képviselt tagjai sétálnak. * * * Három fiatal urhölgy körül az udvarlók egész serege rajong. Végre kettő elfoglalja két oldalról a tért, s lassanként aztán elmaradoznak a többiek. Ha Páris volnék (nem a város, hanem az a pogány görög), — a világ minden almáját oda hordanám hódolatom jeléül e szép kis barna lányka elé, bizonyságául annak, hogy Vénus ifj’asszony- nál basonlithatlanul szebbnek tartom. Most még csak el se mondhatom neki ezt a bókot, amely ép oly sületlen ugyan, mint amily „nagyot mutat.“ Na, de az a két hüvelyk hfján egy ölnyi „fiatal óriás“ elég sok szépet és elég sok bolondot mond ott mellette helyettem is. — Nagysádnak kitűnően áll ez a rózsaszín ruha... rózsaszín arczához különben a legjobban is illik... ép oly jól néz ki benne most is, mint a majálison . .. A gyönyörű lányka nem mosolyogja el magát, és nent szól egy hangot sem a bókra __ E perezben ment el melléttől? egy fiatal ember, aki valaha rettenetesen törte utána magát, (én megmernék esküdni, hogy most is szerelmes belé,) — mostanába pedig mintha félne még köszönni is. — Váljon mi lelhette ezt ? ... A két hüvelyk hiján egy öles gentleman oda- sug valamit a hölgyeknek, ötödfél láb magas társa készségesen tóditja is a másik oldalon szóval, — s az eredmény az, hogy a lányka felteszi magában, hogy ezután behúzódik az ablaktól, ha jönni látja, s csak úgy nagyjából fogadja majd a régi udvarló köszönését. * * * * A czigányok az „induló“-1 játszák, s mintha ostorral kergetnék, úgy tódul haza a publikum. Pár perez múlva eloitogatják a lámpásokat, s csend és sötétség lesz a két nagy utczán; csak túl a Körösön flótázik egy szerencsétlen tímár legény, felverve a rettenetes hangokkal a környékben minden aludni készült kutyát, — s a vármegyeháza börtöne előtt szuronyos puskával sétálgató jó tüdejű őr kiált bele a csöndbe, nagy lé- Iekzettel kitartva a szót: — Válts fel!... A kis utazó.
