Békés, 1875. (4. évfolyam, 3-52. szám)

1875-08-01 / 31. szám

igy olvasandó : „nem kellene ráfogni a foldosztó és népámitó czimeket.“ — A karczagi börtönből megszökött bat zsi- vány csakugyan megyénkbe menekült, de amint megsejtették, hogy Sztraka Gy. csabai derék csend­biztos nyomukban van, jobbnak látták innét a Maroson túlra tenni a társadalom ellen folytatandó nemtelen harczukat. — A csabai rom. kath. teplomban múlt szer­dán tartatott meg V. Ferdinand boldogult kirá- Iyünk lelki üdvéért a gyászisteni tisztelet, minden rendű hivatalnokok jelenlétében; az evangéliku­soknál pedig múlt vasárnap tartott ugyancsak V. Férd. emlékére egy igen szép beszédet dr. Sze- berényi Gusztáv superintendens ur, de melyet a város nehány buzgóbb hivatalnokán kivül más hi­vatalnokok nem igen tartottak méltónak meghall­gatni, pedig nem ártott volna. — Rajnai Abel békés-bánáti ref. esperes ur hajlott kora daczára bámulatos tevékenységet fejt ki. — Alig látogatta meg a békésm. egyházakat, azonnal sietett H.-M.-Vásárbelyre, hogy az érett­ségi vizsgálaton jelen lehessen, most pedig az ott­hon meggyűlt munkával birkózik meg oly kedv­vel és oly ruganyossággal, mely fiatal embernek is dicsőségére válnék. Adja Isten, bogy még sok éveken legyen az öreg Hajnal bácsi példás vezére az újabb nemzedéknek. (b) A kis Keleti testvérek társulata múlt va­sárnap Keleti Eszterke ügyes játéka jutalmául „Hogy lehet 1000 frtot nyerni egy óra alatt ?“ ez : jeles vigjátékot adá. — A társulat Békésen mindössze 6 előadást tartott, melynek úgy szól­ván koronáját képezé a vasárnapi búcsú előadás — A jutalmazott Keleti Eszterke ez alkalommal négy különféle alak személyesitésében valamint minden mozdulatában igazi ügyességet s művésze­tet tanusitott. A közönség kis kegyenczét — a va­lódi érdem legnagyobb elismeréséül — tapsokkal s virág-csokrokkal halmozta el. — Ügyes játékuk által említést érdemelnek Keleti Rózsa és Márton is, kiknek ügyes játéka hasonlókép nagy tetszés­ben részesült. — az előadás jövedelem tekinteté­ben is koronája volt a többi 5. előadásnak. A szín­kör zsúfolásig megtelt nézőkkel s már este felé jegyek nem voltak kaphatók. — A kis művész társulat legjobb hirt s nevet hagyva maga után kedves emlékekkel távozott Békésről; — jelenleg mint halljuk Mező-Berényben időznek. Színészet. Sztupa szegedi színigazgató társulatával szóm- baton julius 31-én „Háromcsörü kacsa" operetté­vel kedte meg Gyulán ittraüködését; vasárnap „A falú rossza“ pályanyertes eredeti népszínmű kerül előadásra. — A jelzett két előadás mintegy a tár­sulat bemutatása czéljából bérleten kivül adatik. A bérlet kedden augusztus 3-án veszi kezdetét, s mint örömmel hallók már eddig is szép számra közel hatvanra nőtte fel magát, s bizonnyal mire kezdetét veszi még sokkal többre fog szaporodni. Továbbá megemlithetjük, hogy a bérlet kedden Fiammina franczia szinmüvel veszi kezdetét. Szerdán Faust és Margaréta operette és csütörtö­kön Csók pályanyertes vígjáték fog adatni. — Ily műsorosat meggyőzheti a t. közönséget, mi­szerint az igazgató a bérlők érdekeit kielégíteni törekszik. Jegyzéke a b.-gyulai kir. törvényszéknél 1875 au­gusztus 2-ikán s következő napjain előadandó bűn- éspol- gári ügyeknek. Előadó Nogáll. Aug. 2. 1664. Szigeti Péter rágalmazás és veszélyes fenyegetés. 1675. Jancsovics Já­nos csalás. 1643. Argyelán Simon orgazdaság. 1852. Gyeb- nár István tolvajság. 1854. Lakatos István tolvajsági kísér­let. Aug. 3. 2587. Máté József és két társa csalás. 1849. Kerekes Lajos s társai tolvajpág s orgazdaság. Előadó Te- leszky. 5545. Kis A. István s társai felperesnek Kis A. An­tal és társa alperesek elleni osztályrész s jár. iránti pere. 5556. Pollák Sámuel felperesnek Lázár István alperes el­leni 1000 frt | jár. iránti pere. 5844. Özv. Árnóczki And­rásié: és érdektársai felperesnek özv. Medvegy György né alperes elleni alhaszonbér megszüntetése s elvont hasznok iránti pere. 5894. Nyeste András és társai felperesnek özv. Nyeste Istvánná társai alperesek elleni örök rész kiadása s jár. iránti pere. 6112. Csorvási Szabó Juliánná felperes­nek Csorvási Szabó István alperes elleni osztály rész kia­dása s jár. iránti pere. 6395. Gál János felperesnek Gál Mihály alperes elleni holttá nyilvánítás iránti pere. 6210. Hugyecz György felperesnek Hugyecz Györgyné és társa alperesek elleni 685 frt jár iránti pere. Pályázati hirdetmény. A b.-gyulai kir. e f. törvényszéknél Ö00 frt évi fizetéssel és 100 frt lakbérrel egybe kapcsolt egy irnoki állomás üresedésbe jővén, ennek betöl­tése tekintetéből a nagyméltóságu m. kir. igazság­ügyminiszter urnák f. évi 1815 szám alatt kelt magas rendelvénye folytán pályázatot hirdetek s felhívom mindazokat kik a fentirt állomást elnyer­ni óhajtják, hogy szabályszerűen bélyegzett, ok­mányolt, s életkorukat tanúsító anyakönyvi kivonat­ai felszerelt pályázati kérvényüket, és pedig köz­hivatalban levők főnökeik utján eme hirdetmény­nek a „Budapesti Közlönyben" lett első megjele­nésétől számított 4 hét alatt a törvényszéki elnök­séghez annál bizonyosabban benyújtsák, minthogy a későbben érkezendő kérvények figyelembe nem vétetnek. B.-Gyulán 1875. julius 26. Herberth Antal. h. elnök. Hirdetmény. A b.-gyulai kir. törvényszék részéről közzé tétetik, miként szarvasi kir. közjegyző Sipos Sán­dor közjegyzői irodáját 1875. évi augusztus 2-ikán Szarvason vármegye utcza 1796. szám alatt meg­nyitotta. Kir. törvényszék B.-Gyulán 1875 julius 28. Herberth Antal, Kis László. h. elnök. jegyző. Irodalom és művészet. — A békési égőst. hitv. ev. egyházmegyétől fenn­tartott s igazgatott „szarvasi főiskola évi értesítője“ 187 */r,- ről. Közzé teszi Tatay István igazgató tanár. Gyulán Do- bay János könyvnyomdája 1875. Ezen 59 lapra terjedő füzet áll. A) Test- és lélek- alkatról szóló értekezésből (Lélektani fejtegetés Ro- zenkranz és Esser nyomán) Benka Gyula tanártól és B) Értesítésekből az igazgató tanártól, mely utóbbiak ismét következő szakaszokra oszlanak: I. Adatok az iskola történetéhez. II. A főiskola hivatali személyzete. III. Az 1874/s-ben végzett tanítás. A) Kötelező tárgyak, és pedig a) általán kötelezők b) részben kötelezők. B) Kötelezetlen tárgyak, mellékintézetek. IV. Tárgy- és órabeosztási táb- lazátok. V. Magyar dolgozati feladványok. VI. Gyűjtemény- tárak gyarapodása. VH. Az 1874/s-re bekebelezett tanulók névsora. VTO. A tanuló ifjúság átnézete különféle viszo­nyai szerint. IX. Tápda kimutatás. X. A tanoda jótévői és jótéteményesei. XI. Tudnivalók évzárás és nyitásról. Már e szakaszok puszta elősorsolása, ha azokat részletenként nem is jellemezzük, elegendő arra, hogy minden szüle, ki fiait azon intézetbe adni, minden tanuló, ki abban tudo­mányos pályájának alapját vetni szándékozik: A szarvasi tanintézetnek mind bel- mind küléletetét, tekintve magá­nak kellő tájékozottságot szerezni képes legyen. Akár ki mit mondjon az ilyen iskolai tudósitványok-1 hoz kapcsolt tudományos értekezések ellen annyi tagad­hatatlan, hogy miután Buffon szerint „le style c’est l’homme“ az ember ez által ha évről, évre más tanár, kiki a maga szakjába vágóan értekezik; a közönség megismer-] kedik ez által a tanoda szellemi erejével. Ugyan ez irány­ban kellemesen érintett az V. alá foglalt „Magyar dolgo­zati feladványok“ czimü szakasz, mely mind az irályvezető tanár urak gondolkodás módjába, növelészeti tapintatába, szépészeti ízlésébe, mind a tanulók képességi fokozatába1 enged pillantást vetnünk. Ha már most az egyes szakaszokat sorban vesszük; az I. szakasz alatt mint legnevezetesebbet, említjük azon j változást, mely az 187 4/s tanév megnyílta előtt az által történt, bogy a közkedvességü valódi benső hivatással bíró ifjú tanerő, Zsilinszky Mihály ur visszavonulása után, he­lyét annak hajdani tanulótársa, a Szarvas városa szülöttje, Chován Károly foglalá el, ki eddig a selmeczi lyceumnál volt alkalmazva, hol is az ó és uj nyelvek, a mennyiség- tan, földrajz és törtéuelem, úgy szintén a természettudo­mány több ágainak tág mezején adá gyakorlati próbáit tanképességenek, melyet 1863-ban oklevelileg is igazolt. Működött az intézetben 12 rendes és 10 mellékta- : nár. Történt a tanítás a magyarhoni ág. hitvallásnak egye­temes s egyháza által 1860-ban megállapított és 1870-ben átnézett gymnasiumi tanrendszer alapján. A melléktanárok személyzetének felsorolásából győződünk meg arról, hogy van gondoskodva a rom. kath. és mózes vallásu tanuló ifjak vallástanitásáról, továbbá a műének, zongora, gym- nastika, szépírás és franczia nyelv tanításáról is. A szabad­kézi rajz ez évben már az I. osztálytól az V-ig taníttatott. A könyvtár 362 darabbal, a régiségtár 118 darab régi, részint ezüst, részint rézpénzzel, a természetrajzi gyűjtemény pedig 195 darabbal gyarapodott. A mi magát a tanodái ifjúság létszámát illeti: az év elején bekebeleztetett 425. Az év zártával jelen volt 415. Kitüntetésre méltóknak talál tatának ösztöndíjakkal (24 frttól 124 frtig) 15-en. Jutalmakkal (3 írttól 14 írtig) 37-en, összesen 52-en. — Érettségire bocsáttaték a VIII. osztályból 35 jelenlevő közül 28 nyilvános, 3 magáu ösz- szesen 31 tanuló; tanító képesítő vizsgára pedig összesen 4. Felette érdekes a VIII. szakasz. A tanuló ifjúság átnézete, különféle viszonyai, u. m. nyilvános vagy magán­tanuló s minőség, nemzetiség, vallás, kor, tápdában való élelmezés és ösztöndíjjal vagy jutalommal való kitünte­tés szerint. Kedvezőn jellemzi e tanintézetet a tanév végén, hogy a 415 tanuló közül 401 nyilvános mellett, csak 14 magántanuló volt. Nemzetiségre volt (önbevallás alapján 387 magyar, 4 német, 10 tót, 2 szerb, 12 román. Megval-; juk, mink korrektebbnek tartanók ezeket inkább anyanyelv mint nemzetiszég szerint különböztetni egymástól, miután, mind azon tanulót, ki Magyarország hátárain belül szüle­tik, nemzetiségre magyarnak tekintünk; de igen is, miu­tán itt különböző nyelvű lakosok vannak, őket csak anya­nyelv szerint tudjuk helyesen különböztetni. Vallásra nézve volt: 191 ág. hitv. ev. 30 helv. hitv. 63 rom. kath 1 gör. kath. 34 gör. kel. és 76 mózes vallásu. A IX. szakasz szerint a tápdában élelmeztetett az év elején 159, kik közül év végén maradt 150. Ezek közül élelmeztetett 45 írtjával 51, 29 írtjával 29, 25 írtjával 40, 15, írtjával 5, 13 írtjával 6, és teljesen ingyen 19. Az 187%-iki tanév pontosan szeptemberhó elején fog megnyílni s e végből a beírások, javító és felvételi vizsgák még augusztus 30-án kezdődni. —A leszállittatlan teljes tandíj egész évre 14 frt, kütső patronatus-testületek fiaira nézve 10 frt helybeli patronatus-testületek fiaira nézve 6 frt. Felvételi dij 1 frt, könyvtármuzeumi járulék fejen­^int 1 frt 20 kr. A rajzdij 3 frt egész evre. — Az ujon- czok a felvételi dijt a beirandók általán a raizdijt (r z V. osztályig terjedőleg,) és a könyvtármuzeumi járulékot egé­szen, a tandijt pedig felében tartoznak élőre lefizetni. A félévi előrefi/etés a tápdai dijakra nézve szintén szabály­szerű. Az itteni tanodázás anyagi és szellemi feltétéi iránt részletesebb tájékozással a megkeresőknek mindenkor szí­vesen szolgál az igazgatóság. * Ha még egy jámbor óhajtásnak szabad helyt enged­nünk : ez az volna, hogy miután a 21. lapon olvassuk, mi­szerint „nehány nappal a tanév zárta előtt a szerencsétlen jó Negru György ifjúi óvatlanságának esék martalékul, mennyiben tilalmaink ellenére és czélszerű óvintézkedc- seink megkerülésével a Körösnek egy elvonultabb segély- nélküli részén kísérletté meg az úszást;“ gondoskodnék a tanintézet patronatusa Szarvason, hol épen közvetlenül a város mellett folyik el a Körös, rendes úszómester által vezetett rendszeres uszoda felállításáról. Bizton hisszük, hogy egy olyan intézet létrehozásától s fenntartásától egy szülő sem, ki gyermekének javát szivén hordja, vonná meg az anyagi áldozatot. A mi a füzet külsejét illeti, mind alakjára nézve, mind nyomtatását tekintve, Dobay János ur könyvnyom­dájának becsületére válik. — Az „Apollo“ czimü zeneműfolyóirat legifjabb (7-ik) számának tartalma: 1. Rienzi, Wagner Richárd ha- sonczimű operája kedvelt dallamaiból szerkesztette Wach­tel Aurel. 2. Régi jó idők, tipegőpolka Nagy Bélától. 3. Rajta utánam, Kánon zongorára négy kézre Feigler Gézá­tól. 4. Egy lengyel — és egy német dal Juhász Aladártól. — A borítékon : a zene a kereszténység előtt Wachtel Au­réltól. — Vegyes. — Zeneműjegyzék. — A lap négy évi fenállta eléggé tanúskodik annak életre valóságáról; úgy a béltartalom4 melynek értékéről legelső művészeink köz- reműküdése kezeskedik, mint a lap rendkirül olcsó ára (éven át megjelenő mintegy 200 oldaí zenemű ára 6 frt félévi folyamé 3 frt) egyaránt ajánlják e nálunk egyetlen komoly törekvésű s zeneművészeinkre nézve a jelen műá- rusi viszonyok között nélkülőzhetlen zeneműfolyóirat. A lap szerkesztője Fellegi Victor a jelen félévre a többi között következő megjelenendő zenemüveket tűz ki: Doppler Károly szöveg nélküli dalát, Bihari háromi híres nótáját: I. Mikor a pénze elfogyott II. Primatialis nóta s HL Fris magyar czimüeket; továbbá Pap Szász régi hires zenészünk andalgóját, végre a hires Martinovics in­dulót Wachtel Aurel átirataiban. Salon darabokból Bako- dy-tól egy nagyobb eredeti magyar ábrándot, melyett e jó nevű művészünk hangversenyeiben mindég nagy tetszés | mellett szokott játszani; továbbá Bélicay-tól még egy vagy két albumlapot, Feigler Victor-tói egy harmadik Imp- romtu-t stb. — Az operette irodalomból Perichole négyest, potpourit az Oroszlán ébredése czimü uj operettéből stb, A táncz zenéből a többi között Nagy Béla Nefelejts kerin- gőjét, Ha-ha-ha polkáját, Hölzl keringőjét„A király mond­ta,“ czimü operette dallamaiból, s Büky-nek egy igen si­került újabb keringőjét. — A népdal terén a jelen félévi folyamban nem csak a legújabb és legszebb népdalokkal pl. Maros vize folyik csendesen. Ez a kis lány megy a kútra Húzzad csak, buzzad csak, Csak egy szép lány van e világon stb. fog előfizetőinek kedveskedni, de e népda lókat legelső népdal átirónk Ábrányi Kornél feldolgozásá­ban fogja közölni. Thera Károlytól is fog legközelebb kö­zölni egy érdekes szerzeményt. Végül Mosonyi Mihály e feledhetlen művészünk hátrahagyott műveiből eddig kiadat­lan a „Pacsirta“ czimü gyönyörű férfi kartsoprán soloval, melyet évek előtt a budapesti dalkör közreműködésével a feledhetlen Panliné Markovits Ilka egy hangversenyben a redoute-ban a legzajosb tetszés mellett énekelt. Sőtt még a mindinkább kedvelté vált nemzeti hangszerünk, a czim- balomra is hozand az „Apollo“ zeneműveket Állaga Géza népdal írónk a nemzeti színház gordonkása és czimbalmo- sától, s ezek lesznek az első, czimbalomra nyomtatásban megjelent zeneművek. Mind ezt csak nagyjából soroltuk elő, mert az „Apollo“-ban féléven át legalább is 40—50 válogatott mű lát napvilágot. Ajánljuk tehát ezen hézag­pótló vállalatot, úgy a zongorázó, mint az éneklő közön-; ség figyelmébe A lap kiadó-hivatala Budán iskolautcza 671, sz. a. van, hol a megrendelések közvetlen vagy levél, utalvány utján tehetők. Az „Uj idők“ czimü botilap (divat-tárczával) 29-ik szám a következő válogatott s érdekes tartalommal jelent meg: „Quinet Edgár“ „Uj szellem“ czimü munkájából, Pokorny Jenőtől; „A nóták titka“ (eredeti elbeszélés), Abonyi Lajostól; Eget, melyet a pap hisz.. ..“(Heit- ne költeménye), Ancuntöl; „Hitelezők, mint házasság­szerzők“ (Sacher-Masoch elbeszélése); „A boldog ara“, (K oil ári A. rajza), Havy Lajos; „Azén Karcsi sógo­rom“ (tárcza-humoreszk) Kazaly Imrétől; „A czimba- lomról“, Szabadi-Frank lgnácztól; „Kétverskötet­ről“, Reviczky Gyula; „Irodalmi, társadalmi és mű­vészeti hírek“. •— A borítékon: divat-tárcza-üzenetek, vidéki éle^, Hímen, sakktalány, betürejtvény (hármas jutalommal a megfejtő előfizetők számára), a szerkesztő nyílt válaszai, vegyesek. — E csinos s kedvelt hetilapra, melyet Benedek Aladár szerkeszt, folyvást előfizethetni negyedévre 2 frt 50 kr. s félévre 5 írttal. Félévi előfize­tők egy érdekes (s I frt. értékű) könyvet is kapnak. Ki­adói és szerkesztői hivatala Budapest, Kristóftér 2. szám, III. emelet, 10. ajtó. Gazdászat ipar és kereskadelem. Kézi és járgányos cséplögépverseny B -Csabán ang. 5-én. A békásra, gazd egylet által az idők folya­mán tartott kiállítások és versenyeknek egyik leg­fontosabbika és legéletbevágóbja lesz az, melyet f. é. aug. 5-én a volt Lacay, most Breznyik-féle ta­nyán rendozeud. Megyénk gazdáinak azon része, kik értei- mességüknél fogva haladni képesek, kétségkívül túlnyomólag középgazdákból áll, kik 100—500 holdas saját, vagy bérelt gazdaságot kezelnek. Ezek­nek helyzete legsúlyosabb, mert gazdálkodásuknak minden ága oly — elégtelen — középmérvben folyik, melyre mind a munkáskéz, mind a gép­munka igen drága, a munkáknak az előbbire néz­ve nagy, az utóbbira nézve kis térjedelménél fogva. Vegyük például a műveletek legfontosabbi­kának egyikét, a cséplést. Mai nap 60 — 150 hol­das buzavetéssel bíró gazda súlyos zavarban van. Lóval a termésnek ekkora tömegét, melyhez meg rendszerint árpa és zab is járul, nem nyomtathatja, mert a sok ló tartásnak költségessége és a nyom­tatásnak késedelmessége miatt e patriarchalis el­bánásnak ideje már lejárt; gőz cséplőgépet kap­nia nehéz, mert a géptulajdonosok nagyobb töme­geknél adnak elsőséget s az ily gépekkel részért való cséplés oly drága, hogy bajos meghatározni mi hátrányosb a közgazdára nézve: a nyomtatás nak az eső calamitások által súlyosított késedelme, vagy a gőzcséplésnek költségessége? E két baj ellen egyaránt megóvó mentőszert keresett a leleményes emberi ész a kézi és járgá- nyos cséplőpépek alkalmazásában, s valóban nap­jainkat e kisebb cséplőgépek fejlődési időszaká­nak lehet nevezni. Külföldön e gépek bámulatos gyorsasággal terjednek. Umrath Prágában, May- farth Frankfurtban és Lánc Mannheimban éven­ként roppant mennyiséget gyártanak és árusíta­nak (az utóbbi havonként 600-at!*) Kivált a jár- gányosoknak nagy előnye, hogy a járgány az év egyéb szakában szecsk ázásra, darálásra stb. hasz­nálható. Gazd. egyletünk felbivására a gépgyárosok szép számmal fognak a mondott napon és helyen fenleirt gépeikkel versenyezni. Feltesszük közép­gazdáinkról, hogy e fontos versenyről el nem ma­radnak, sőt az ügy iránt környezetükben érde­keltséget ébresztvén, oda fognak hatni, hogy a közönségnek látogatása a verseny nagy bordere- jének megfeleljen. Legyünk, magyar gazdák, mi is élelmesek s keressük és alkalmazzak mielőbb a legjobbat I Mokry Sámuel. (M. 6.) Kézi és gözcséplögépröl. A gazdasági gépek használatba vételénél egy­nek sem lett olyan fényes jövő jósolva, mint a gőz­cséplőgépnek. Azon óriási előnyök, melyeket nyúj­tanak, minden oldalról teljes elismeréssel találkoz­tak, a gépek gyorsan terjedtek s mégis ma azon bizonyára ritka példa áll előttünk, hogy a nagy a kicsi által kiszorittatik. Ha kérdezzük, hogy mai nap még ki szerez gözcséplőgépeket, azt találjuk, hogy Ausztria-Ma- gyarországban csak majd kizárólag a nagybirto­kok azok, melyek gőzeséplöket tartanak és úja­kat rendelnek. Azonban a nagy előnyök, melye­ket a cséplőgépek nyújtanak, a közép és kis bir­tokosoknak a kisebb cséplőgépek által sokkal na­gyobb mérvben nyujtatnak. A gőzcséplők gyáro­sai persze azzal hízelegtek maguknak, hogy akis­gazdák majd társulnak és úgy fognak ilyen gé­peket beszerezni; némely vidéken volt is erre eset, azonban igen sok ilyen társulati tag ma már nagy örömmel szabadulna meg kötelezettségeitől, ha te­hetné. A legtöbb esetben ilyen gőzcBéplögép-társu- lat 15 vagy több tagból is áll. Ezek száma gyak­ran szükséges csak arra, hogy az óriási beszerzési költségek előteremthetők legyenek, és ezen szára mellett a ritkább esetek közé tartozik, hogy tel­jes egyetértés lehessen elérhető az üzleti kérdés megoldásánál. Tegyük föl, hogy 20 gazda bir egy gözcsép- lőgéppel, a a gabnaárak az aratás után igen ked­vezők, azonban igen alaposak a kilátások arra, hogy ezen árak esni fognak; — ki legyen már most az, a kinek gabonája utoljára fog csépeltetni, s a ki a jelenleg uralkodó kedvező vásári viszo­nyokból Bemmi hasznot sem fog hozhatni. A csép­lés költségei nála is ugyanakkorák, és gabonáját még sem értékesítheti oly jól, közbejövő kedvezőt­len időjárás türelmét még nagyobb próbára teszi, és meglevő termése daczára könnyen jöhet oly helyzetbe, hogy magas kamatokra kell pénzt föl­vennie, hogy az elkerülhetlen szükségleteket fedez­hesse, vagy plane, hogy abból vető magot vegyen. Vegyük figyelembe még azt is, mily nehéz gyak­ran épen a Iegsürgetősb időben a szükséges nagy­számú munkást még drága pénzért is fölhajszolni, mennyi idő vész el a gépek ide-oda szállítása, föl-, állítása és isméti megindításával, s a kis gazdasá­gi épületek a legtöbb esetben mily tűzveszélynek vannak kitéve, át kell látnunk, hogy az előnyök az el nem hárítható hátrányok által túlszárnyal tatnak. *) Landw. Zentralbl. 1874. 469-ik 1.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom